Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-20 / 94. szám

1956 Április 20 (V A P f 3 Előre a begyűjtési heteli sikeréért! Felhívás megyénk termelőszövetkezeteihez, dolgozó parasztjaihoz Megyénk az országos be­gyűjtési versenyben jelenleg a lemaradót! ak között van. Adottságaink azonban olyanok, hogy ebben a versenyszakasz­ban az ország élenjáró megyéi köze kerülhetünk. Annak ér­dekében, hogy megyénk az el­sők között legyen, április 30- ig begyűjtési heteket tartunk. DOLGOZÓ PARASZTOK. TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK! Beadási kötelezettségtek, a szabad tervek túlteljesítésével, munkásosztályunk példáját kö­vetve készüljetek május 1 mél­tó megünneplésére, a világ dolgozóinak nagy seregszemlé­jére! Kövessétek a pellérdi Al­kotmány Termelőszövetkezet példáját, amely már egész évi tojás- és sertésbeadását, fél­évi baromfi- és tejbeadását tel­jesítette. PÁRTTAGOK, TANÁCSTAGOK! Beadási kötelezettségtek tel­jesítésében mutassatok példát dolgozó parasztságunknak. Fel- világosító munkával mozgósít­sátok a falu, a város lakóinak ezreit a beadási kötelezettség határidő előtti teljesítésére. TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK, BÉKE- BIZOTTSÁGOK, NÉP- FRONTBIZOTTS ÁGOK! Legyetek a begyűjtési ver­seny szervezői! Mondjátok el, hogy hazánknak a megállapí­tott határidőre van szüksége a tojásra, sertésre, baromfira, tejre, mert ez dolgozó népünk életszínvonalának további eme­lését jelenti. MNDSZ-ASSZONYOK! Szervezzétek meg, hogy szomszédaitok, utcátok egy emberként teljesítse félévi to­jásbeadási kötelezettségét! FÖLDMŰ VESSZÖVETKE­ZETEK VEZETŐI, AKTÍVÁI! Keressétek fel községiek minden beadásra kötelezett dolgozó parasztját, hívjátok fel a „B“ kötelezettség teljesítésé­re, a szabad felvásárlási ter­vek túlteljesítésére. Előre a begyűjtési hetek si­keréért, a kötelező és szabad­tervek maradéktalan teljesíté­séért! A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVATAL Május 1-re késsül a bőrgyár „MI, CSERESI DOLGOZÓK a 12. szabad május 1 tisztele­tére versenyre hívjuk üze­münk valamennyi dolgozóját“. — így kezdődik az a felhívás, amely néhány nappal ezelőtt indult el útjára a bőrgyárban. — Azóta — újságolja öröm­nél Rónaki elvtárs, a bőrgyár versénynyilvántartója — hat üzemrész dolgozói csatlakoz­tak. A krómos, asztalos és blankos műhely, de még a MEO dolgozói is jobb munká­val készülnek e napra. Hama­rosan megszövegezik a marha- box-klkészítő és a talpas mű­hely vállalását is. A műhelyek közötti versenyt az az üzemrész nyeri majd meg, amely április 23—30-ig tartó „Május 1 műszak“ ideje alatt a legjobb eredményeket éri el a minőségjavítás, anyag­takarékosság és önköltségcsök­kentés terén. A versenykihívók műhelyé­ben első tekintetre látjuk, hogy nagyon komolyan vették a fel­hívásukat. Nézzük meg például a krupponáló csoport munká­ját! Ez a csoport állapítja meg a bőrök felszabásánál, melyik darab mire legalkalmasabb. Ha a krupponálók a bőr hasi ré­széből hagynak egy darabot a krupponon — már minőségi hibának számít. Még nagyobb kár keletkezhet akkor, ha a hasrészen marad a kruppon- ból. Magnetofonra vették fel a dohánygyári dolgozók — A gyár milliókat fizethet­ne rá, ha a mi krupponálóink nem végeznék lelkiismeretesen munkájukat — mondja Hor­váth József művezető. — S most, hogy hamarosan eldől: melyik a legjobb üzemrész a gyárban — még jobban igye­keznek. A krupponálók azt a felada­tot kapták, hogy 2 000 bőrbő! többek között „vegyenek ki“ 300 ágó-kruppont. Az ágo- kruppon a bőr legértékesebb része. A feladatot jól végezték el. A 300 helyett 370 jó minőségű ágó-kruppont választottak ki a feldarabolásra szánt 2 000 bőr­darabból. A krupponálók — ígéretük szerint — teljesítet­ték havi tervük eddig előírt részét is, sőt 50—60 százalék­kal túlszárnyalták az előirány­zatot. Hozzájárultak az egész cseres műhely tervteljesítésé­hez. A MŰHELY dolgozóit erő­sen foglalkoztatja már a má­jus elsejei felvonulás. — Az üzemvezetőség ugyanis 2 000 forint jutalmat tűzött ki a „felvonulásban legjobb“ üzem­résznek. A cseresiek az új cser- lé-besűrítő berendezés rajzát viszik magukkal. De ezenkívül nem jutott eddig semmi érde­kes az eszükbe. — Mi nem vihetünk cserié­ben áztatott bőröket a felvo­nulásra — mondja egyikük. — És a csereshordókat sem ve­hetjük a vállunkra — toldja meg a műhely másik dolgozó­ja: — Az apróbőrösök és a boxkikészitők így a sok szép kiállított készbőrrel könnyen elviszik előlünk a jutalmat. A 2 000 forintos jutalom mindenkit foglalkoztat a gyár­ban. De sokakat el is keserít. És sűrűn találkozunk a kér­déssel: nem lenne-e helyesebb, ha a jutalmat annak a mű­helynek adnák, amelynek dol­gozói a legszebbet viszik a má­jus 1-i felvonuláson: megvaló­sított ígéretüket. Vagy ha a fel­vonulást is jutalmazzák — ami kétségtelen, szintén egész­séges gondolat, — nem volna-e hasznos, ha emellett a ver­senyben résztvevőknek is tűz­nének ki céljutalmat. így egé­szen más színezetet kapna a május 1-re indult munkaver­seny. Jelenleg nem a verseny, ha­nem a felvonulás a fő téma a gyárban. A faliújság, amely a versenyre mozgósítás egyik eszköze lehetne, április 4 előtt írt cikkekkel és a politikai hallgatók beosztásával van te­le. A versenytábla, amelyre időnként kiírják az üzemré­szek dolgozóinak eredmé­nyeit, — valóban csak teljesít­ményeket közöl, pedig volna rajta hely a felajánlásokra és minőségi mutatókra is. MÁJUS 1 TISZTELETÉRE kétségtelen, mozgalmas és eredményes verseny alakult ki a bőrgyárban. De ha ezt a lel­kesedést még fokozni lehet,— miért ne tegyük meg? Nem sokon nlúlik: a jobban vezetett versenynyilvánosságon és a célprémiumon. Díszünnepség Lenin születésének 86. évfordulója alkalmából Szántó Tibor: ■ Sönök tu/oinálmu Április 22-én ünnepeljük; Vlagyimir Iljics Lenin, az em-i beriség nagy géniusza, a kom-; munista párt és a szovjet ál-; Iám megalapítója, a világ dol-j gozói bölcs tanítója születésé-; nek 86. évfordulóját. Az év-! forduló alkalmából Baranya; városaiban és községeiben is: ■ emlékünnepségeket rendeznek.; Pécsett április 21-én, szom-; baton este 7 órakor a Magyar: Dolgozók Pártja Baranya Me-; gyei és Pécs Városi Végrehaj-: tó Bizottsága, a Pécs Városi; Tanács Végrehajtó Bizottsága,; valamint a Magyar-Szovjet: Társaság diszünnepséget ren-; dez a Tiszti Klub színháztér-; mében. A díszünnepséget a magyar; és a szovjet Himnusz nyitja; meg. Előadja a honvédzene-j kar Csáky Nándor alezredes: vezényletével. Utána Fülöp Mi-; hály, a Pécsi Nemzeti Színház; tagja, Majakovszkij: „Beszél-; getés Lenin elvtárssal“ című: versét szavalja, majd dr. Hid-; végi Tivadar, az MSZT me-j gyei elnöke tart megnyitó-; beszédet. Ünnepi beszédet mond Ve-» reczkei Lajos, a városi párt-: végrehajtó bizottság tagja, a; Pécsi Szénbányászati Tröszt; igazgatója. Az Internacionáléj elhangzása után a díszünnep-: ségen megjelentek előtt leveti-; tik a ..Lenin októbere“ című; filmet. •: * A Pécsi Bőrgyárban csü-jj törtökön délután alapszerveze-;' tenként taggyűlés keretében: emlékeztek meg Leninről. A: Pannónia Sörgyárban április; 20-án, pénteken reggel 6 óra-jj kor pártnapot tartanak és en-: nek keretében megemlékeznek; Leninről. A Pécsi Dobánytryár-» ban máhis elseje után Lenin! emlék-délutánt tartanak majd: műsorral egybekötve. (5) Később pedig nem ment sehová, felhúzta az orrát, megsértődött és bár: — A párom mindig korholt érte — mondja, — nem fizet­tem tagdijat. Kétségtelenül súlyos hibát követett el ezzel, bár közel sem olyan „sötét, még csak nem is említhető disznósá- got“, melyet egyesek gondol­nak, vagy híresztelnek, pedig könnyű lenne utána nézni az igazságnak, hiszen a komlói újság szerkesztősége kétszáz lépésre sincs a Pesti út hat­tól, ahol poros, egy szobás- konyhás lakásban laknak Győriék. Végül a bánya adta ezt a lakást, de hamarosan megje­lentek ott a tanácstól, hogy jogtalanul költöztek be, men­jenek el. Ha akkor nem álla­potos a kis Tibivel, ki tudja, hogy még mennyi herce-hur- ca várt volna rá. A pártból nem zárták ki, még csak nem is jártak nála, viszont ő is tudja jól és mondja is: — Énnekem is lehetett vol­na annyi eszem, hogy utána­nézek az ügyemnek. Meg is teszi majd, bizonyos vagyok felőle. Az, hogy ott jártam nála, az, hogy — re­mélhetőleg — a közeljövőben felkeresi őt a „Sztipi’> bácsi, a volt párttitkárja, akivel e cikk útján is közöltem Be- nács Irén új nevét és űj cí­mét. mindez hozzájárult és hozzájárul ahhoz, hogy hibá­ját belássa, jóvátegye. De nemcsak egyedül néki kell a történteken elmélked­nie, hanem mindenkinek, aki csak biztogatni, kérni, köve­telni és felelősségre vonni tud. de segíteni, megérteni, eqyüttérezni — nem. Minden­kinek, aki habozás nélkül mond emberekről rosszat, aki nem fogadja a „lebukottak“ köszönését, aki — ha teheti — a jogosan, vagy jogtalanul, • kiebrudaltakba még belerúg \ egyet. Napjaink sok tanulsá- : got tartogatnak az ilyenek- l nek, ha még egyáltalán van ; képességük az emberség meg- ■ tanulásához. Már készülődöm Győriék £ konyhájából, Kökönyösre me- ; gyek a sporttelephez, a Kraj- ; kó kubikos brigádhoz, mert • örömmel hallottam hírét. : hogy bár ezerszer elátkoz- £ ták. de ezeregyszer megsze- • rették és még mindig Kom- • lón gyúrják az ipart. : Valahogy nehezen indulok £ útnak, annyi jó meleqséa és « békesség szorult ennek az if- 1 jú párnak az otthonába. Bent ; a szobában alszik a gverek. • itt künn készül az ebéd. a i fiatalasszony, aki annyi há- : zat épített, most apró kis » tészta szeletekkel bíbelődik, az ■ édesanyja jótanácsokkal se- ; aiti, valahol az aknától már £ útnak indult haza a férj. Az- • tán még itt ül egy ember, aki : öt év távlatából élőién és pro- j bál igazságot tenni. Meg vnv ; itt még valaki, jobban mond- ■ va lesz, a kis Tibinek test- • vére. : De a legérdekesebb a konu- • hnrzekrény, nincs is talán i több ilyen a megyében. Ezé" £ is. fényes is, üveges, de igaz' ; furcsasága az, hogy nemcsa’' | a vizes- és boroskészletek csil s lógnak benne, hanem élmun- | kás jelvények, kitüntetések, a • férj újításrajzai és'< a teteiér : pedig egy készülő repülő- S modell. • Két ifjú. ahogy mi mondani : szoktuk, új ember házassá- • gát példázza ez a szekrény f Egyikük a vájáriskolából ér- • kezett és tizennégyszeres vtí- • tó lett, a másik a kenderföl- £ di új házaktól, sokévi derék ! munka után, és asszony lett. S anya. Nem virággal búcsúz- £ tak tőle. hanem utána haji- £ tottak egy követ. Remélem nem találták el. £ « Karóra, teáskészlef a versenyben élenjáróknak A Pécsi Szénbányászati Tröszt legjobb teljesítményt elérő bányaüzeme Pécsbányán András-alkna. Az akna április 18-ig 105,9 százalékra teljesí­tette havi tervének esedékes részét. A május 1-i munkaverseny alkalmából az üzemvezetőség kétnaponként 3—4 jutalomtár­gyat, karórát, inganyagot, fe­hérneműt, teáskészletet oszt ki jutalomként a legjobb ered­ményt elérő vájárok között. Kedden András-aknán Nagy Antal vájár, aki a Dudweiler frontbrigád tagja és Kelovcsák Ferenc vájár, aki a Kiskovács frontbrigádban dolgozik —* kapott céljutalmat. András-aknán mind a négy körlet teljesíti tervét. A kör­letek május 1-i versenyében Bálvin Ferenc 303, Óbert An­tal 210, Krivánek Lajos 134, Sárdi Károly 30 tonna szenet szállítottak terven felül. Most alapozhatjuk meg a nagy dohánytermést ! május elsejei verseny- vállalásait A Pécsi Dohánygyárban magnetofonra vették fel az üzem dolgozóinak április 4-re tett versenyvállalásait. Ugyan­csak magnetofonon örökítették meg a dolgozók május elseje tiszteletére tett munkaverseny- vállalásait is. A hosszúhetényi aknainélyitőknél A vasasi széntelepek igen nagy mélységben Hosszúhetény felé húzódnak. Ezért kemény munkával aknát fúrnak most a hosszúhetényi dombtetőn, hogy felszínre tudják hozni majd idővel ezt a szenet. A hosszúhetényi aknamélyí­tőknél dolgozik a Jazbincsek- brigád, amely a felszabadulási versenyben elsőként végzett a vállalat brigádjai között. 135 százalékos teljesítményükkel szép példát mutattak a töb­bieknek is. A másik aknánál (egyszerre készül szállító- és légakna) dolgozó Hir Istvánék most kicsit lemaradtak a ver­senyben. Pillanatnyilag a 300 méter­nél tartanak. Innen már sokkal nehezebb a kirobbantott kő­anyag f elszállítása, nehezebb és lassúbb is egyben. Ezért új gépházat építettek s május el­ső heteitől kezdve állandóan négy bődön közlekedik majd a már kiépített aknarészben. Ez a beruházás nagyban meg­könnyíti a tervek teljesítését Is. Nem kell a vájároknak ar­ra vdmiok, hogy az anyagot kiszállítsák a UU»szintről^ A magyar dohányt a világpiacon jól ismerik és szívesen vásárolják a külföldi államokban. A múlt rendszer­ben termelését az uradalmak teljesen kisajátították és feles dohánykertészekkel dolgoztat­ták. Egy-egy uradalomban 50- 60, sőt száz holdas dohányker­tészetek is voltak. A felszaba­dulás óta a magyar dohány iránt fokozódott a kereslet, de ugyanakkor a hazai fo­gyasztás mértéke is nagyon emelkedett. Az a cél tehát, hogy minél több holdon termeljünk do­hányt. Kormányunk a magas beváltási áron kívül azzal is elősegíti a dohánytermelést, hogy a termelőknek kamat­mentes hitelre készpénzelőle­get, műtrágyát, melegágytaka­rót, vetőmagot és a szárítóbe­rendezésekhez fát biztosít. Mivel az idő sürgeti a me­zei munkát, nem lesz érdekte­len, ha néhány sorban írunk azokról a teendőkről, amelyek­kel megalapozhatjuk idei jó és gazdag dohánytermésünket. Ez a növény a lazább szerke­zetű, jól szellőző, könnyű mű­velésű, humuszban hiányt nem szenvedő barna homokot, ho­mokos vályogot és vályogos homokot és a vályogtalajokat szereti leginkább. A mélyfek- vésü, vízállásos és szikes ta­laj dohánytermelésre nem al­kalmas. A földek kiválasztása a termelők nagy részénél még az ősszel megtörtént és azon az istállótrágyázást és az őszi mélyszántást elvégezték. Ha ősszel az istállótrágyázás el­maradt volna, íréi segíthe­tünk. A porráégett istállótrá­gyát tavasszal is kiszórhatjuk és alászánthatjuk. Ez a talaj­ban gyorsan bomlik és a nö­vény által könnyen felvehető bőséges tápanyagot biztosít. A műtrágyát sürgősen a talaj­ba kell dolgoznunk, mert pél­dául a nehezebben oldódó szuperfoszfát késedelmesség idején hatás nélkül maradhat. A nitrogén tartalmú műtrá­gyák felét visszatartjuk fej­trágyázáshoz és az első és második kapálás alkalmával dolgozzuk a talajba. A jól el­végzett tavaszi talajmunkával eredményesen küzdhetünk a gyomok ellen, míg az ültetést “megelőző tárcsázás vagy se­kélyebb szántás az ültetés és a palánták gyors megeredését és fejlődését nagymértékben elősegíti. A dohánytermelésünk sikere nagymértékben a megfelelő palántától függ. Az egészséges, .iólfejlett, korai palánta a do­hánytermelés alapja. Ennek elérése céljából a melegágyak kezelését — öntözését, szellőz­tetését, a ritkítást, gyomirtást — a legnagyobb figyelemmel végezzük. Az öntözésnél az az irányelv vezessen, hogy a me­legágy földje legyen nyirkos, de ne túlnedves. Ezért eleinte gyakrabban, de kevesebb víz­zel, később, ha a palánták már fejlettek, ritkábban, de bőségesebben öntözzük. A túlöntözéstől azonban mindig tartózkodjunk, mert ez több­féle kártékony gombabetegség elszaporodásához vezet, ami a palánták teljes pusztulását okozhatja. A palánták levegő- ieénvét — amely fejlődésük­kel arányosan nő, a szellőzte­téssel szabályozzuk. Hideg, szeles időben csak egészen rö­vid ideig, csendes, napfényes időben hosszabb ideig szellőz­tethetünk. Ültetés előtt 8—10 nappal, amikor a palánták fej­lettebbek és az időjárás is enyhül, fokozatosan éjjelre is nyitva hagyjuk a melegágyat. A kártékony gyomok irtásá­val együtt végezzük el a pa­lánták ritkítását is, mert kü­lönben a palánták vékonyak, gyengék lesznek. A ritkítás al­kalmával kiszedett palántá­kat hidegágyba kell pikirozni. A hidegágyba 2—3 cm-es tá­volságra duggatjuk be és ugyanúgy kezeljük, mint ez­előtt a melegágyban. így ugyan egy-két héttel később fejlődnek ki, mint a meleg- ágyiak, de ezzel pótlásra ed­zett, erős palántánk lesz. A termelők arra törekedjenek, hogy ültetés idejére sok pa­lánta álljon rendelkezésükre. A melegágyi betegségek fellép­tének megelőzése céljából ajánlatos a palántákat heten­ként egyszer — amíg a palán­ták kisebbek — félszázalékos bordói lével, később egy szá­zalékos bordói lével permetez­ni. Ha a melegágyban bármi­lyen betegség támadná meg a palántákat, az első teendő az öntözés beszüntetése és a Pé­csi Dohánybeváltó üzem érte­sítése. A palánta 4—5 leveles korában al­kalmas kiültetésre. Ekkor azonban azonnal meg kell kez­deni az ültetést. Egyes terme­lők — helytelenül — az ülte­tések megkezdésével esőre vá­rakoznak. Ez káros, mert a palánták a melegágyban túl­fejlődnek, elöregednek, a ki­ültetést nagyon megsinylik és ezáltal terméseredményük le­romlik. A melegágy földjét pa- lántaszedés előtt néhány órá­val bőségesen öntözzük meg, hogy a palántákat könnyeb­ben kiszedhessük és gyökér­zetük kevésbé sérüljön meg. A kiszedett palántákat vesz- szökosárba vagy ládába rak­juk és hűvös, árnyékos helyen tároljuk az ültetés megkezdé­séig, valamint ültetés alkal­mával. A melegágyat palánta­szedés után mindig szórjuk fe­lül és utána öntözzük meg, hogy a meglazult palánták be- iszapolódjanak. Ennek megtör­ténte után a melegágyat le­takarjuk, árnyékoljuk. Minden termelő arra töre­kedjék, hogy dohányföldjét mielőbb beültesse. Ha az ülte­tések 'idején eső nincs, akkor öntözni kell, amit ültetés előtt és után is végezhetünk, Ülte­tés előtti öntözésnél várjuk meg, amíg a víz a talajba fel­szívódik, mert a sáros talajba ültetett palánta fejlődésében visszamarad. Helyesebb, ha ültetés után öntözünk, így a víz a palánták gyökereihez iszapolja a földet. Nem sza­bad elmulasztani a nedves föld száraz földdel való betakará- sát, azért, hogy a föld ne re­pedezzen meg. Az ezirányban végzett kí­sérletek azt mutatják, hogy a szabolcsi dohány a 60x40 cm- es, a kerti az 50x30 cm-es, míg a szuloki 70x50 cm-es sor- és növénytávolság mellett adja a legnagyobb tömegű és legjobb minőségű termést. Ha ettől ritkábbra ültetjük, akkor súlyra alacsonyabb lesz termé­sük a tőkeszámhiány miatt, s a minőség sem lesz kielég’tő, mert a levelek túlfejlődnek és durva szövetüek lesznek. Te­hát sorolónkat a termelt do­hányfajtának megfelelően kell beállítani. Az ültetést felhős, borult időben egész nap vé­gezhetjük, napfényes időben leghelyesebb a délutánra ha­lásztam, így a palánták meg- eredése biztosabb. A kiültetett palánták megeredését ellen­őrizzük, és a kipusztult pa­lántákat azonnal pótoljuk, hogy ültetvényünk egyenlő fejlődésü legyen. A korai ülte- tésü dohányok kellő időben beérnek, amikor a dohány szárítására kedvező idő van, míg a kései ültetésü ültetvé­nyekről a törést is csak késve tudjuk megkezdeni, így szára­dásuk az esős, párás őszi idő­ben lassub, és barnára szárad­nak. A dohánxfö’d első ka- pá'ását az ültetés befejezése, i1 let ve a palánta megereidése után azon­nal végezzük el, hogy az ösz- szetaposott földet fellazítsuk. Ezután dohányföldünket any- nyiszor kapáljuk, ahányszor a talaj állapota, tömődöttsége vagy gyomossága megkívánja. Dohánytermelésünk csak úgy hoz kellő eredményt, ha fen­tieket kellő időben é6 helye­sen elvégezzük. Fodor József dohánytermelési irányító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom