Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

195« Április is ■V \ p f 6 n PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTfiS A szakmai hozzáértés a jó pártmunka feliétele Ferencz János elytárs, a bőr­gyári pártbizottság titkárának asztalán sokszorosított értesí­tések fekszenek. Olvassunk csak bele az egyikbe! „A mű­szaki mutatók ellenőrzése és kiszámításának módja címmé! tartjuk meg harmadik előadá­sunkat”. A kis papírlap al­ján: „A párt-végrehajtó bi­zottság”. Egy hónapja minden két hétben harminc elvtáns kap kézhez ilyen meghívót. Vala­mennyien pártmunkások: a párt-végrehajtó bizottság tag­jai, a pártalapszervezetek ve­zetőségének tagjai, S zalai László, Nell Győző pártcso- portbizalmi. A pártbizottság kilenc elő­adásból álló sorozatot indított a gyár vezető pártmunkásai szakmai ismereteinek gyarapí­tása érdekében. Az előadáso­kait a műszaki, gazdasági ve­zetők tartják: Bérei Pál igaz­gató, Harntk István főmér­nök, Fodor György műszaki osztályvezető, Nagy József munkaügyi osztályvezető. Ket­tő már meg Is volt: az egyiken az ütemesség betartásáról, míg a legutóbbin a minőség ellenőrzéséről volt szó. A következőt, „A műszaki mutatók ellenőrzése és kiszá­mításainak módja” címmel Bíró Károly elvtáns, a terv­osztály vezetője tartja. Meg­magyarázza majd az egy főre eső termelést élték, valamint a l(X) forint munkabérre jutó termelési érték kiszámításá­nak módját. Azután a hallga­tók megismerkednek azzal, hogyan ellenőrizzék a tervek teljesítését, legyen az forint­ban vagy éppen cikkekben ki­fejezve. S így veszi sorra a különböző mutatókat és terve­ket, amelyek alapján a párt- szervezeteknek, a népnevelők­nek dolgozniok kell. Az előadássorozat hasznossá­géról így nyilatkozik Fekecs elvtérsnő, a pártbizottság egyik- ingja: *»••• — Eddig, ha a dolgozóknak valamilyen ügyes-bajos dol­guk volt, azonnal a pártbi­zottságra jöttek. Nem, nem volt az baj.. . De mostaná­ban a helyszínen néhány perc alatt megválaszolják a kérdé­seket a pártcsoportbizalmiak vagy a pártvezetőség tagjai. Ök is többet értenek a gaz­dasági munkához.:; Azt tartják itt, hogy a szak­mai hozzáértés a jó pártmun­ka feltétele. Nos, ezt az igaz­ságot a pártmunka igazolja. Elmondtak egy példát. Nemrég az apróbőr üzem­részben sokat panaszkodtak a dolgozók. A hónap elején teng- tek-lengtek, sokszor egymás kezéből várták a bőröket. Nem ritkán több dolgozót kényszer- szabadságra küldtek, mert nem volt munka. A hónap végére viszont annyira össze­torlódott, hogy éjjeles műsza­kot állítottak be. A pártveze­tőség a dolog végére akart jár­ni. Balogh Istvánná elvtársnő, az alapszervezet titkárának — ő is a tanfolyam hallgatója — javaslatára összehívták a mű­szaki vezetőket és a pártcso- * ............ 1" 1 portbi zalmiakait. Azt kérték: tisztázzuk a hiba okait. Kiderült, hogy az objektív okok mellett legfőképpen a munka szervezetlensége gá­tolta az üzemrészt. A hasító­gépek például sokszor napok­ig álltak, mert a karbantartói- nem javították meg. A megbe­szélés óta rend van, egyenle­tesebb a termelés, nincs szük­ség éjjeli műszakra. Operatívabb lett tehát a pártmunka, gyorsán igyekez­nek kiküszöbölni a hibákat, s nem kerülik meg ebben a műszaki vezetést, nem intéz­kednek helyettük, hanem a pártmunka eszközeivel segíte­nek nekik. Innét már csak egy lépés, hogy felkeressék például a karbantartók pártvezetőségét s megkérjék: beszélgessenek a dolgozóikkal, hogy jobban, lel­kiismeretesebben javítsák meg a hasító gépeket. Mire az utolsó előadást Is megtartják, elmúlik néhány hónap. Az előadások hatására alaposabban érvényesíthetik munkájukban a XX. párt­kongresszus tanításait. A pécsi vasutasok: május 1-re készülnek : Pécs állomás dolgozót nem : teljesítették az első negyed- { évi terv minden tényezőjét. • A nemrég megtartott terme- • lés! értekezleten az állomás • dolgozói megbeszélték: mit j kell tenniök ahhoz, hogy pó- ■ tolják az elmaradást és má- ■ jus 1-re is jó eredményeket j érjenek el. Ugyanebben az : időben Cegléd állomáson ta- : pasztalatcserén járt a pécsi : állomás néhány dolgozója. A j tapasztalatcseréről több ér- • tékes, olyan módszert hoztak : magukkal, amelyeket ml Is * alkalmazhatunk. A síktola­tásnál alkalmazott csurgatá- 8i tolatás! rendszer például gyorsabbá teszi a munkát, és j ezen túlmenően nagymeny- • nyiségfi szenet lehet vele S megtakarítani. Május 1 tiszteletére sok ■ dolgozónk tett ígéretet arra ; nézve, hogy munkáját töké- | letesebben, pontosabban vég- : zi. Tokai Gyula főtiszt DISZ- j brigádjának tagjaival vállal- ■ ta, hogy az egy kocsira eső j mozdítást tervet a múlt havi ■ 104 százalékos teljesítés mel- ■ lett május 1 tiszteletére 108 ■ százalékra hajtja végre. LEITI FERENC i Szántó Tibor: íu/űmálmii Biztató kísérlet : Nemrégiben adtunk hirt ar­ról, hogy a Pécsi Porcelán- gyárban nagyteljesítményű exportképes 10 ezer kilogram­mos húzószilárdságú szigete­lők előállításával kísérletez­nek. Szalóky Béla, a gyár fő- technológusa legutóbb arról számolt be, hogy a fémszerel­vényekkel ellátott szigetelők kipróbálása megkezdődött. A szigetelők szakító szilárd­ságát is pontosan ellenőrzik. A főkövetelmény azonban az elektromechanikus szilárdság. Ez a kísérletben annyit je­leni, hogy elektromos feszült­Nevettiik egymást A Budapest Varieté hét­főn ette vendégszereplésen mutatkozott be a Pécsi Nem­zeti Színházban. Fellépésük hosszú időre emlékezetessé tette nevüket. Emlékezetessé — és pedig azért, mert régen láthatott a város népe ilyen alacsony színvonalú és rosz- szül szerkesztett műsort. Már elcsépelt frázis, hogy egyes budapesti művészek csak pénzt akarnak keresni vidéken; lejönnek hétfőnként Pécsre vagy Kiskunfélegy­házára, de kevéssé törődnek azzal, hogy amit produkál­nak, annak értéke is legyen. Jónevü színészek Is voltak köztük, Salamon Béla, Hor­váth Tivadar, Balogh Erzsi, mégis jeleneteik színvonala allg-allg múlta felül a régi cirkusz nívóját. Csak egy-két jellemző dolog; ripacsmk tartják azt a színészt, aki nem partnereivel játszik, ha­nem állandóan a közönséghez fordul ki; s már kínos volt, ahogy a szereplők ,.kibeszél­tek” a színpadról. Különben is az egyes színészek csak addig voltak bent szerepük­ben, míg a maguk szövegét mondották el, utána vagy Sa­lamon Béla ötletein derültek vagy kíváncsian figyelték a közönséget. De ha csak a színészi já­tékkal lett volna baj! A be­mutatott villámtréfák és je­lenetek olyan régiek voltak, hogy legalább egyszer már mindenki végigmérgelődte őket. Pedig Írnak új jelene­teket az írók. Talán azért Is kellett any­agi avult számot bemutatni, mert az eredeti műsorban szereplő színészek nagyrésze nem jött el. Tizenhat név olvasható rikító piros és kék betűkkel a plakátokon, közü­lük itt nőit nyolc, s jöttek mások. Már több Ízben elő­fordult, hogy a hétfőre meg­hirdetett előadások szerep­lőinek nagyrésze otthonma­radt. Mi ez, ha nem nagy­fokú szervezetlenség és a közönség becse- ' -,l Elég magas helyúrakat kellett fizetni; ugyanennyi pénzért megnézhette volna bárki a Csárdáskirálynőt is vagy a Dulszka asszony er­kölcsét a pécsi művészek elő­adásában. S jól szórakozha­tott volna, s tanulhatott vol­na is belőle. A Budapest Varieté előadásából viszont csupán azt á régi tanulságot vonhattuk le; nem mind arany, ami fénylik, vagyis nem minden művészet, ami Budapestről jön. A varietémüsor vidám, ele­ven, szórakoztató. tehát könnyű műfaj, azonban nem jelentheti azt, hogy oda min­den belefér, szellemtelenség, unalom, rípacskodds, hogy kiáll egy chanson-énekés és nem tud énekelni, hogy a konferanszié szakállas vic­cekkel, erőltetett szellemes- kedéssel operál! Hát ez len­ne a mi varieténk? Pesten nem ez! A művészi erkölcsi- séggel ellenkezik, hogy Pécs­re — amelynek kultúrált műsorokhoz szokott közönsé­ge van, — mégis ilyet hoz­tak. Tehát nem ért semmit az egész előadás? Szó sincs ró­la. Fellépett Németh Marika is, a Fővárosi Operettszlnház bájos művésznője. Énekszá­mai megérdemelt nagy sikert arattak. Ügyes volt Rick Jocker bécsi paródista né­hány száma is, s tetszett \ lindenkineka zsonglőr labda száma; a páholyból ledobott labdát is elkapta a szájában tartott késsel. Tanuljon végre ebből a ki tudja, hányadik esetből a városi tanács népművelési osztálya is! Ne engedélyez­zen akármilyen műsort. S különösen ne egyezzen bele abba, hogy a műsor rende­zői önkényesen össze-vissza megváltoztassák az eredeti műsort. Az előadásnak az volt a címe: Nevessük egymást! Hát nevettük is; sok becsa­pott ember, aki jól beugrott annak a nagy képű, tarka plakátnak. ÓNODy GYÖRGY ség alatt tartják a szigetelőket, vagyis „üzemben” próbálják ki őket. — Ez a próba — ha szabad így kifejezni — eléggé drasz­tikus — mondja Szalóky Béla. — Ugyanis a vezetéken nem éri majd ilyen nagy terhelés a szigetelőket. Tehát az a szige­telő, amely a mi próbánkon helytáll, megfelel majd export­célokra. Az eddigi kísérletek igen biztatóak. A kipróbált öt szige­telőből négy bevált, Az ötödik is megfelel, azonban nem tíz, — hanem hétezer kilós húzó­szilárdságúnak. A Porcelángyár kísérletezői­nek külön gondot okoz, hogy a szigetelőkhöz szükséges fém- szerelvényeket is át kellett szerkeszteni. Egyébként nem feleltek volna meg a nagyobb: terheléssel járó magasabb kö- * vetelményeknek. — Az új fémszerelvények isj! jól beválnak. Az eddigi trizs-! gáltakból csak egy törött él. i Kérdés, mikorra juthak eljj odáig a kísérletek, hogy mep-j indulhasson a szigetelők* exportra való gyártása. — Erre még nem akarunk kötelező ígéretet tenni. Egé­szen addig, amíg nem kapunk végleges eredményt. Ugyanis nem szeretnénk újabb adóssá­got szerezni népgazdaságunk­nak az esetleges kötbérrel, amit nem szállítás esetén va­lutában kellene lefizetnünk. A gyártással kapcsolatban egy, vagy másfél hónap múlva vég­érvényesen nyilatkozunk — mondotta végül a pécsi Porce­lángyár főtechnológusa. (3) Leírom már a nevét an­nak a munkáslánynak, akit keresek: Bendcs Irén, Sok­szor, sokszor szerepelt ez a név az újságokban, dicsőség- táblákon, sokszor elhangzott a rádióban is és mindig csak jót mondtak róla, dícsérőt. Most mégsem elég a régi neve, hogy rátaláljak„ mert asszony lett, a férjéét kelle­ne tudni, de azt valahogy senki sem ismeri az építők igazgatóságán. Telefonálgat­nak bérosztályra, ide-oda, jönnek-mennek a tisztvise­lők, de senki sem tudja, hogy mi a Benács Irén asszony - neve és hol lakik. Később kiderült volna minden, amikor a másik Be- nács-lány megkezdi munká­ját a konyhán, de őt már nem vártuk meg, elporzunk Újtelep felé. Gyalogosan kezdtem a komlói járkálásokat, de most már autó visz valóság- és igazságkereső utamon. A me­gye egyik vezető pártfuhk- cionáriusa segít vele abban, hogy az apró kis mozaik­kockák hamarabb képpé áll­janak össze. Nekiiramodunk a meredek­nek, majd ráfutunk az Újte­lep első sora előtti útra, aztán zutty, elsüllyedünk. Por és korom takarta azt a nagy degesz kátyút, melyet már jó régen egy oszlopot állító traktor forgatott ki magának. Azóta Is hordják bele az elsősoriak a salakot, követ, de hiába, minden autó meg­feneklik benne. Benácsék nem messze lak­Hinta üszőtelep a Zengő oldalán... A Hosszúhetény- ből Szentlászló fe­lé vezető út men­tén 100 holdas he­gyi legelőn kez­dődött meg a mun­ka az elmúlt na­pokban. Ácsok és különféle mester­emberek dolgoz­nak ezen a terű* létén, hogy létre­hozzák a pécsvá- radi járás első minta üszőtelepét. A járási tanács állattenyésztési csoportján szüle­tett meg a gon­dolat, amely csak­hamar visszhang­ra talált a környék jó termelőszövet­kezeteinél és kö­zülük három, a berkesdl Alkot­mány, aí erzsébeti Béke és a vémén- di Uj Élet elhatá­rozta, hogy ki­használja a Zengő oldalán lévő hegyi legelőket és ott szabadtartású nö- vendéknevélő te­lepet létesítenek. Egyelőre 100 üszőt helyeznének el ezen a telepen. — Valamennyi faj­tiszta magyartar­ka és 6 hónapos koruktól a tenyész tésbe-vételig ne­velik őket. Dolgozzanak fejlettebb módszerekkel az újmeszesi építők 1 A februári fagyok és hófú­vások után nagy lendülettel megkezdődött újra az építke­zés Meszesen. Most készül a 27—28-as épület, s a 25-ös és a 26-os kockaház. Falegyenben van a 33—30-os épület, amely­nek földszintjén vasüzlét, hús­bolt, tejivó és Patyolat üzlet lesz. A kőművesek a téli nagy lemaradás ellenére is igyekez­nek betartani a határidőket. Egész munkájuk ezt a törek­vésüket igazolja. Pöpli Gáspár kőművesei márciusban átlago­san 196 százalékot értek el. —■ Fábrics István segédmunkás brigádja 270 százalékra telje­sítette normáját. A 26-os koc­kán dolgozó Jegyugya István brigádja két hét lemaradást pótolt eddig 180 százalékos tel­jesítményével. A lányok közül a Pöpli Gáspár mellett dolgozó Méder Regina brigádja tűnik ki, 135—140 százalékos ered­ménnyel. Ez a 14 fős leány­brigád 11 kőművest lét el anyaggal. A kubikosok közül Ember Tamás brigádja tűnik ki 160—200 százalékos ered­ménnyel. A százalékok azt mutatják, hogy a kőművesek, kubikosok és segédmunkások maguk is érzik, milyen fontos műnkét végeznek és igyekeznek jó teljesítményükkel minél köze­lebb hozni egyes lakóházak át­adási idejét, s ezzel még ez- évben minél több családnak hajlékot biztosítani. De a tel­jesítményekkel együtt növek­szik az építők keresete is. — Ezért volna jó mind az épí­tők, mind a lakásra várók szempontjából, ha a meszes! házak még gyorsabban épülné­nek. A munka meggyorsításéra az újmeszesi építkezésen reá­lis lehetőségek vannak. Mik ezek a lehetőségek? .,, Megfigyeltem -a Pöpli-brigéd munkáját. Ez a brigád —mint az eredményei Is mutatják, — egészen jól dolgozik. De az eredményeket elsősorban fizi­kai erőkifejtésük növelésével érik el. Pedig egyszerű szerve­zéssel és nagyobb körültekin­téssel még jobb eredményeket érhetnének el s kevesebb fá­radtsággal. Amikor ott jártam, éppen a leendő húsüzlet falait rakták. A tizenegy fős brigád fele dol­gozott a meglehetősen kicsiny területen. Előfordult, hogy egymást akadályozták a mun­kában, egy-egy szakembernek percekig kellett a másikra vár­nia. Ez nem helyes munkaszer­vezés akkor, amikor öt lépés­sel arrébb félig felhúzott köz­falak várnak további munkára. A másik dolog a módszer!... Az ő módszerük a következő: használják a Makszimenko- módszerből ismeretes kalodá- zást, de ezenkívül minden szak­munkás külön dolgozik, s nincs meg a tökéletes aegédmunkás- kiszolgálás úgy, ahogy a Mak- szlmenko-módszerből Ismerjük: a terítés és az adogatás. A brigád tehát valami keveset átvéve az új módszerből, csak­nem teljesen a régi, már-már elavult falazás! módszerrel dolgozik. Pedig a brigád szem­pontjából előnyös volna, ha a fejlettebb munkamódszert al­kalmaznék. Ezt bizonyítja, hogy a hasonló munkán, de fejlettebb módszerekkel dolgo­zó komlói Schraub-brigéd szak­munkásainak keresete eléri a havi 2 400 forintot. A segéd­munkások pedig 1 200—1 300 forintot visznek haza. Pöpli Gáspár kőművesei pedig leg­feljebb annyit keresnek, mint a komlói segédmunkások. Nézzük a ielfesitményt! Pöpliék napi 50 köbméter falat raknak tizen, s ha Makszimen- ko-módszerrel dolgoznának, akkor egy-egy szakmunkás az őt kiszolgáló segédmunkások­kal — terítővei, adogatókkal és az anyagmozgatókkal, — könnyen felhúzhatna nyolc óra alatt 12—14 köbméter falat is. A következő tömbön, a 38— 44-es épületén megyan a lehe­tőség a fejlettebb módszer al­kalmazására. Ott közelebb lesz az anyag, és a szállítószalag is rendelkezésre áll majd. A ha­barcs pedig — ahogy eddig is történt, —- gépi úton készül és csöveken keresztül vezetik a munkahelyre. Tehát a műsza­ki követelményeket biztosít­hatják és a segédmunkások létszáma is elegendő. Helyes volna tehát, ha az új munka­helyen a PŐpH-brigád megbe­szélné: vállalják-e az újat? Ha vállalják, akkor a fennálló ren­deletek. értelmében köbméte­renként 2 forinttal többet kap­nak, — ez megjár az élenjá­ró módszerek alkalmazásáért, — s emellett nagyobb lenne a teljesítmény, ezzel együtt a ke­reset Is. A Pöpli-brigádnak azért is előnyös lenne ez, mert úgyis kísérleteket tettek arra, hogy egyösszegű utalványozás szerint dolgozzanak. A jelen­legi utalványozásuk még a kezdet kezdete és egyáltalán nem tökéletes módszer. Elkép­zelhető még az is, hogy a szak­munkások mellett dolgozó, szintén szép eredményeket produkáló lánybrigádot is be­vonják és komplex-brigádot alakítsanak. így közős vólna az érdekeltség és nagyobb az eredmény. A Makszlmenko-fálazást ter­mészetesen nemcsak a Pöpli - brigád alkalmazhatja, hsnem a többi is. Ha valamelyik bri­gád megpróbálja, s rövid idő múlva a korábbi eredmények kétszeresét éri el, majd akkor követik a többiek is. Az első napok természetesen nem lesz­nek könnyűek, s helyes lenne, ha az a brigád, amelyik első­nek próbálkozik, meg az új­jal, segítséget kérne olyan szakemberektől, akik mér dol­goztak Makszimenko-módsaer- rel. Ilyen szakember sok van a megyében. Az építők szak- szervezeténél dolgozik példá­ul Horváth elvtárs, aki egyszer egy műszak alatt 17 köbméter falat rakott. Bizonyára szíve­sen segítene a meszesieknek. A lakásépítések meggyorsí­tása érdekében helyes lenne, ha az Ujmeszesen dolgozó ki­lencven másodéves ipari ta­nuló Is, vagy legalább jelentős részük szintén Makszimenko- brigádot alakítana. A tanulók megtanulnák így a gyakorlat­ban is az élenjáró módszere­ket és az eddigi követelmé­nyeket, a részükre előírt 60- 65 százalékot magasan túltel­jesíthetnék. Megállapíthattuk tehát, hogy a jelenleg Jól dolgozó me­szes! építők fejlettebb mód­szerekkel még Jobb eredménye­ket érhetnének el. Ha az adott­ságokat kihasználják, akkor jól járnak azok, akik lakásra várnak, $ jól járnak azok is, akik építenek, mert sokkal többet kereshetnek, mint ed­dig. Rajtuk á'1 a választás!, Tank'd* Mikló. nak, de most előbb a kocsit kell visszasegíteni a száraz­ra. Táljuk, kiássuk alóla a sarat, téglákat fektetünk, de csak mélyebbre vájja magát. Sorra jönnek ki a házakból az asszonyok, szerszámot hoznak és deszkát, aztán férfi hijján maguk is neki- állnak a kocsin lendíteni. A gépkocsivezető ás, emel és valamennyiünkkel együtt Si- meket emlegeti, a komlói ta­nácselnököt. Aki könnyen le­het, hogy csuklott azon a délelőttön. Végre nekivághatok gyalog a nagyonis régi és elhanya­golt Újtelepnek. Benács Irén bátyjától megtudom, hogy Győri Tiborné már a neve és a tröszttel szemben lévő ház emeletén lakik, de most alighanem a negyedik soron jár az anyjánál a kisfiával Mert már kisfia Is van. Ar­ról nem tud semmit, hogy a húga valami „sötét dolgot’1' csinált volna. A negyedik sorig már nem is jutok, mert mondják a szomszédok, hogy az előbb mentek le a városba. Erre mi is utánuk és nem­sokára megyek fs fel a lép­csőn. A verandán áll egu asszony, megkérdem., hogy Győriék itt laknak-e? — Itt. De az ember nincs Itthon, csak a felesége. — Nem baj, éppen őt kere­sem — és kopogok az üveg­ajtón, hogy végre szemtől- szembe kerüljek az „eltűnt” Benács Irénnel, azaz mos' már Győri Tibornével. — Szabad, — mondáik be­lülről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom