Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI DUNÁNTÚLI *^*sm&*&*&+?+*+i*&*i?***&i AZ MDP BARANYA ki >■ 0 ki 1 BI ZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM ARA 59 FILLÉR V KEDD, 1956 ÁPRILIS 17 1 Megható ajándék• Az állatvészek ellen A hajósnak otthonai halá­szainknak kereseti forrása, a partja mentén élők örökös fe­nyegetője — Íme ez a Duna. Hatalmas árját másként ítéli meg minden foglalkozás. Az állatorvos szemében régmúlt járványok veszedelmes felújí­tója a medréből kilépő folyam, amely egyik országból a má­sikba, megyéről-megyére so­dorja a legváltozatosabb ál­latbetegségek kórokozóit. Két éve nem észleltek a környéken sem sertés, sem baromfipes­tist, amikor hirtelen mindket­tőt egyszerre jelezték Duna- szekcsőröl is, Mohácsról is. Az áradó víz mindkét betegséget Tolnából és Bács megyéből hurcolta be hozzánk s a part­menti községekben az apadás után fel is ütötte fejét. Akkor könnyen sikerült kártételét elfojtani, de most, amikor egész Mohács-szigetet elborí­totta a víz — ötszörös, tízsze­res erőt igényel a vész távol­tartása. Láng Miklós elvtárs, megyei főállatorvos így foglal­ja össze az állategészségügyi szervek intézkedéseit: — Ismeretes, hogy egyes betegségek kórokozói, így a lepfene spórája évtizedekig el­él a talajban, s ha onnan ki­oldja, majd továbbvíve vala­hol megint lerakja a víz — újra járványokat okozhat. Ez­ért a mohácsi sziget a mi szemünkben fertőzött terület. A visszatérő lakosság jószágait a dunaszekcsői és mohácsi át­kelőhelyeken létesített állat­orvosi oltóállomás szakembe­rei csak védőoltás után enge­dik át a szigetre. Mohácson Márton Péter himesházai, Al- konyi Béla vajszlói, Ligetfal­vi Ervin drávafoki, Bóna Sán­dor ibafai és Nyéki Ferenc mohácsi körállatorvosok, Du- naszekcsőn Gonda Sándor majsi, Kühn Ferenc szigetvári és Kiss Pál Gyula dunafalvai körállatorvosok derekas mun­kájának eredményeként min­den egyes juhot, szarvasmar­hát és lovat beoltottunk lép­fene, valamint sercegő üszög eilen, a sertéseket és a barom­fiakat pedig pestis elleni vae- cinával kezeltük. A kormány­zat nemcsak az állatorvosi szolgáltatást, hanem a gyógy­szereket is ingyen bocsátotta az árvízsújtotta gazdák ren­delkezésére. Miután az állatok jórészét visszavitték már, az átkelőhelyeken létesített ál­latorvosi ügyeletet a mai nap folyamán megszüntettük. A Dunántúli Naplón keresztül is felhívom a gazdákat: feltét­lenül oltassák be még azokat a jószágokat, amelyeket eset­leg ezután visznek a szigetre, A kutak fertőtlenítése magnol- mésszel folyik, — nyáron azon­ban feltétlenül szükséges tel jcs kimerítésük és ismételt fertőtlenítésük. Véget ért az állati bullák eltakarítása is. Közel másfél' száz ember, javarészük katona, 21 hernyótalpas traktor és há­rom rohamcsónak segítségével 37 vagonra való állati tetemet takarított el* köztük sok szarvast és őzet is, amelyeket a „Gyöngyvirágtól lombhullás- ig" című filmből ismert ge- menci erdőből sodort le Bara­nyába az ár. — Miben segíthet a gazda­társadalom? Jószágaik beteg­ségének legelső jelére értesít­sék az állatorvost. Eddig Ugyanis semmiféle fertőző be­tegség nem lépett fel s ha eset­leg előfordulna, annál köny- Qyebben küzdjük le, minél korábban észleljük — fejezte te nyilatkozatát Láng Miklós Ívtára, A pécsi szénmedence bányá­szai is mimikájuk megjavításá­val, eredményeik növelésével készülnek május 1-ne. Pécsbámyán ezekben a na­pokban igen szép, dicséretre méltó eredmények születtek. Bálvin Ferenc körlete például az ígért 101,5 százalékra tett ígéretet. Jelenleg 110 százalék az átlagteljesítménye, azaz áp­rilis 4-étől 288 tonna szenet adott tervén felül. A csapatok versenyében kiemelkedik Fe­kete Ferencé. Május 1 tiszte­letére 0,5 százalékos tervtúltel­jesítést vállalt, s jelenleg 123 százalék az átlagteljesítménye. Nagy Antal (5) 116 százalék elérésére tett ígéretet. Szom­baton 201 százalékra teljesítet­te tervét s így 141,5 százalékra emelkedett a havi átlaga. A szabolcsiak se akarnak le­maradni. Tóth József (22) kör­letének dolgozói arra tettek ígéretet, hogy május 1-ig elérik a 102 százalékos átlagot. ígé­retüket tartják. Az áprilisi terv eddig esedékes részét 105,2 százalékra teljesítették és 112 tonna szenet termeltek előirányzatukon túl. Itt Selmi Lajos elvtárs csapatának ered­ménye emelkedik ki. Május 1 tiszteletére a napi 6,3 csillés fejteljesítés helyett 6,5 csillét vállaltak a csapat tagjai. Ápri- rilis 1-től 14-dg 109 csilile sze­net adtak terven felül. Külön dicséretet érdemel Bischoíf József elvtárs, aki a vállalását is messze túlteljesíti. A i<$- ajánlott 110 százalékos átlag­teljesítménye helyett április Május 1 tiszteletére Bányászaink munkájuk javításával készülnek a munkásosztály nemzetközi ünnepére 14-én már 139 százaléknál tar­tott. A vasasiak legjobb körlete továbbra is a Szakcsi körlet, amely május 1-ig 30 tonna ter­ven felüli szén kitermelését vállalta. Vasárnap reggelig már 162 tonnánál tartattak, azaz több, mint ötszörösen tel­jesítették felajánlásukat. — A május 1-i versenyben való ki­váló eredményeiért dicséretet érdemel Weibl Ferenc csapata is. A csapat tagjai a fejteljesít- mény 0,2 csillés növelésére tet­tek vállalást. Most már ők is ott tartanak, hogy az ígért 6,2 csille helyett 7 csille szenet termelnek fejenként és műsza­konként. A komlói bányászoknak is igyekezniük kell. A Komlói Szénbányászati Tröszt 92,3 szá­zalékra teljesítette az áprilisi terv eddig esedékes részét A szászvári, nagymányoki, és mázai bányászokon kívül nagy a lemaradás. A komlói üze­mek sorrendje: 1. Szászvár 117,2, 2. Nagymányok 111,5, 3. Máza 100,4, 4. Béta-akna 94,2, 5. Kossuth-bánya 87,5, 6. An- na-akna 85.9, 7. Hármas üzem 84,0 százalékos átlaggal. Nem kétséges a pécsi és a komlói bányákban is fellendü­lőben van a munkaverseny. Ezt igazolják az említett ki­váló eredmények. Megelége­désre azonban nincs ok sem a komlói, sem a pécsi bányá­szoknak. A Áagy nemzetközi ünnepig- még két hét van hát- idő alatt nagyon sokat lehet tenni, ha a kommunis­Űj lucernás telepítését kezdték meg vasárnap a Pécsi Állami Gazdaságban Szinte egész Pé­cset körülveszik a pécsi állami gaz­daság üzemegysé­gei. Üszögről és szigeti tanyáról reggelente ezer és ezer liter tejet szállítanak be a tehenészetekből, a város ellátására. E nélkülözhetetlen tejmennyiséget sú­lyos veszély fe­nyegette: a gazda- g majd 3 900 hold szántójából mindössze 200 hol­don termelték a lucernát. Vasár­nap délelőtt Üszög pusztán két foga- tos vetőgéppel igyekeztek segíte­ni a bajokon: 50 hold új lucerna te­lepítését kezdték meg. Ez a terület lesz a későbbi lu­cerna vetések alapja. Ugyanis mind az 50 holdat magfogásra szán­ták. A magot fél­méteres sortávol­ságra vetették, ab­ból a meggondo­lásból kiindulva, hogy igy a sor­közöket ze toros kapával is mű­velhetik és kömy- nyebbé válik a magfogást gátló kártevők irtása is. A gazdaság most, el\ A Mfr ti könnyebben he­ged, ha gyógyírt raknak rá, a baj is gyorsabban múlik, ha megértő szívek segítenek. Áldozatkészség, sok szívetme- lengető történet tanúskodik, hogy miként siet egy ország népe az árvizsújtotta lakos­ság segítésére. E sok közül írok le most egyet. — Pár napja, hogy a mo­hácsi földművesszövetkezet előtt egy szekér állt meg. Lisztet, zsírt, cukrot, de még egy hordó jófajta itókát is hozott, ajándékba. Az idős kocsis — később tudtam meg a nevét, hogy Wagner Bélá­nak hívják, — az ostort a helyére tűzte, leugrott a bak­ról és egyenesen a földmű­vesszövetkezetbe tartott. Mindez még nem lenne kü­lönös, mert a földműve sszö­vetkezet előtt naponta több­ször is megállnak teherautók, kocsik, hózzák az ország min­den részéből a segítés ado­mányait, a károkat szenve­dett lakosság részére szánt ajándékokat. Béla bácsi odalépett a földművesszövetkezet vezető­jéhez, megsimította magya­ros bajuszát, szemével a ko­csi felé intett és megszólalt: — Hoztam egy kis miegy­mást — ajándékba — a má­riakéméndi Petőfi TSZ tag-{ sága küldte, vegyék át, mertf én indulnék is visszafele. — Várjon már egy kicsit papa —válaszolt a vezető — előbb a korábban érkezett kocsikat rakjuk le. Mindjárt sor kerül a magáéra is. Béla bácsi csak dörmögött valamit a bajusza alatt, vártj egy keveset, de látszott rajta hogy türelmetlen. Újra meg­környékezte a vezetőt. — Ne várassanak már en­gem, vegyék át... — kér­lelte őt. — Ejnye de sürgős ... hát nem mondtam, hogy előbb le kell rakni, majd aztán át­vesszük? # — Nem köll azt lerakni elvtárs, — replikázott az öreg, — mert a tagság úgy döntött, hogy itt marad az egész. Szekerestül, lovastul, minden. Még az ostor is. No csak ennyit akartam monda­ni. A viszontlátásra. i Ezzel fejére nyomta kalap­ját és nekivágott az útnak... Gyalog. Mi meg csak álltunk ott szótlanul, néztünk az öreg után, amint kissé hajlott háttal, de magabiztos lassú léptekkel távolodott tőlünk a poros országúton. (GARAY) A Pécsi Porcelángyár kiváló dolgozói Kiss Sándor Tóth Margit Bognár István elvtársakat a gyárban végzett kiváló munkájukért a „Szakma kiváló dolgozója” címmel tüntették ki. A gyöngyfái Uj Idők Tsz már egész évi sertés-, vágó­marha-, tojás- és baromfibe­adását teljesítette, valamint esedékes tejbegyűjtési tervét is. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok sem maradnak el az állampolgári kötelezettség tel­jesítésében. Legtöbbjük már szintén teljesítette az évi ser­tésbeadást és legutóbb ta­nácsülésen vállalták, hogy áp­a kukorica vetésé re készül. Az igaz­gató, a főagronó- mus, az üzemegy- ségveze tőkkel együtt, a múlt hé­ten Kátolyba uta- zott, ahol jxieg- hallgatták Kasza- ; povics András elv-! társnak részletes! útmutatásait. A ; hasznos tanácso- ! kan kívül 5 má-! zsa magot is hoz-; tak, a híres káto-J lyi fajtából és így; a kettő együtt: a! jó mag és a jó ta-; nács biztos jó ter-j mést is eredmé-j nyez. rilis 30-ig a község egész évi sertés-, baromfi- és tojásbe­gyűjtési tervét teljesíti. A köz­ségben számos olyan egyéni dolgozó paraszt van, mint Kul­csár István, Kovács Gyula vb. elnökhelyettes és Horváth Gyula, akik már egész évre teljesítették sertés-, marha-, baromfi- és tojásbeadási köte­lezettségüket. Vetik már a kukoricát A bólyi gépállomás „Béke” brigádja pénteken a helybeli „Kossuth” Tsz-ben megkezdte a kukorica négyzetes vetését és még aznap tizenhárom holdon tették földbe a magot. A gép­állomás és a tsz dolgozói szom­baton tovább folytatták a munkát, hogy a százharminc hold kukorica-termesztésre szánt területen mielőbb földbe­kerüljön a mag. cJLdiká exak egyszer sír Eredményes tapasztalatcsere Sátorhelyen : Az átjárni gazdaságok sike­res tavaszi munkájában bizo­nyára nagy segítség lesz az a rendkívül eredményes tapasz­talatcsere megbeszélés, amit a sátorhelyi Béke őre állami gazdaságban szombaton rende­zett meg a megyei igazgatóság. A vizslaki üzemegységben a megye valamennyi gazdaságá­nak, és az országos mezőgaz­dasági szervek képviselőinek jelenlétében először a legkor­szerűbb T. V. 6-os drótvezér­lésű négyzetbe vető-gép került munkaközben bemutatásra. Az igazgatók, főagronómusok, gép­csoportvezetők, vetőbrigádok, főmérnökök a beállítástól kezdve a vezérlődrótok áthe­lyezésig személyesen figyelték meg és ellenőrizték a gép gya­korlati munkáját. A szomszéd táblán a Kolbai-féle ikersoros vetés megszervezését tanulmá­nyozták, Ennek a kukoricater­melési módnak a lényege az,; hogy 40 cm-es sortávolságban! vetett két kukoricasort, egy! 260 cm-es vetetten sáv követ; nyomon. Ezen a sávon jár a; Nézzenek erre « talajművelő tárcsa, amely a! képre! ö a Vöri — kukoricaföldet állandóan meg-! így becézik, mert felelő talajállapotban és gyom-j olyan piros az arca, mentesen tartja, míg a kukon-; hogy majd kicsattan casorok nem szorulnak műve-! — rendes nevén Ko- lésre. ! rács Ildikó. A felvé­A tapasztalatcsere a gazda-; tel nem a lakásukon ság géptelepén folytatódott,; készült, hanem az ahova a bikali állami gazda-! újmeszesi éjjel-nap- ság gépészei magukkal hozták! pálos bölcsödében. Itt és bemutatták sajátkészítésű; él, nevelődik Vöri permetezőrendszerű vegysze-; negyvenhárom társá- res gyomirtó gépület, amely 12! val együtt. Elnézem méteres szélességben szórja a! ezt a modem, jólfel- Dikonirtot. A sátorhelyi gép-; szerelt bölcsödét! Kis csoport, dolgozói ugyancsak há-; udvair, öt tágas, tisz- zikészítésfl lucerna bogárfogó; ta, jól berendezett készüléküket mutatták be,; szoba, fürdő, apró amely rendkívül fontos szere-; zuhanyozók, kádak. pet játszik a lucerna magfogás; játékok és benne 44 idején, • teltarcu gyermek. — Édesanyjuknak nincs rá gondjuk hétfőtől— szombatig, mert egész héten keresztül a fogadott mamák vigyáznak rá, gon­dozzák, óvják az egészségüket — Vöri csak egy­szer sír — újságolja a bölcsőde vezetője, — amikor elviszik. Sok szülő azt gon­dolja: nem tudják úgy meggondozni a gyermeket a bölcső­dében, mint 6 odaha­za. Lehet, kivételek lehetnek, de m — Naponta hatszor tesszük tisztába őket! — mondja Bódi Mag­da, a bölcsőde veze­tője és kérésemre elém teszi a heti ét­rendet. Vegyük pél­dául a szerdát. Reg­geli: kakaó, vajas- kifli. Tízórai: alma, keksz, csokoládé. — Ebéd: tejfeles burgo­nya leves, diós és mákos kelt. Uzsonna: kávé, mézes-vajas kenyér. Vacsora: májsajt krumpUpü- réved, — Hogy mennyit fizetnek a szülők? — ismétli a kérdést a vezető nő. — A nap­palosokért általában leét—három forintot naponta, az éjjel-nap­pálosokért, ha a szü­lőnek egy gyereke van, fizetése 10—15, ha kettő, 10 százalé­kát, ha ennél is több, akkor még keveseb­bet. Mi ez az összeg, ha összehasonlítjuk egy- egy gyermek napi ét­keztetésének költsé­geivel, a gondozónők, a szakács, a mosónők, az orvos fizetésével és a többi kiadással. Nagy, nagyon nagy lenne a végösszeg, amelyből a szülőnek csak egy kis részt kell magára vállalnia — a többit az állam biztosítja, tákkal az élen, tovább szélesít-(i jük, e vetélkedést. Politikai (i felvilágosító munkával, a ba-|i jók és hibák őszinte feltárásá-,1 val, a műszaki feltételek l maximális biztosításával élj kell érjük, hogy minden akna( minden bányásza teljesítse, il-( letve túlteljesítse vállalását. < Egészévi sertésbeadását teljesítette a gyöngyfái tsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom