Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

t#56 ÁPRILIS 15 NAPLÓ s Gs&cmf- CSALÁD Ötszázezer karéj kenyér „Az én feleségem csak --------------------------- házi­asszony” — hangoztatja sok férfi szívesen. Hangjukban büszkeség is, leereszkedés is cseng egyszerre. Egyrészt sa­ját nagyszerű teljesítményük­nek tekintik, hogy feleségüket „megkímélhetik” a kenyérke­reséstől, másrészt kihasznált, kizsákmányolt kenyérkeresők­nek tüntetik fel magukat: ők maguk gürcölnek, miközben feleségük csak azt a kis ház­tartást intézi el. Ha a férfiak tudnák, micsoda badarságot mondanak ezzel! íme, a tudo­mányosan megalapozott té­nyek: az összes női foglalkozá­sok közül a háziasszonyé a legnehezebb. Munkateljesítmé­nye napi 3500 kalória-szükség­lettel — megfelel a mozdony- vezetőének. V ag y kérdezzük meg a sta­tisztikusokat! Kiszámították, hogy egy háziasszony valóságos munkarekordokat állít fel, míg egy négytagú családdal eljut az ezüstlakodalmáig A tányér­hegy, amelyet ez alatt elmoso­gatott 1800 méter magas. Az 500.000 karéj kenyér, amit ez­alatt szeletelt a Mont Blanc 4800 méter magas csúcsáig tor­nyosulna. Aki naponta egy háromszobás lakást takarít, ezüstlakodalmóig egy közepes várost tisztított ki és egy la­kásban annyi ablakot pucolt, amennyi a világ legnagyobb felhőkarcolójában, az Empire- State-Building-ben van. Csu­pán bevásárlás közben a házi­asszony nyolcszor rohanja körül a földet és Időközben olyan árumennyiséget cipel haza, amit a vasút csak 8—10 tehervagonnal tudna elszállíta­ni. A „hosszútávfutásról a konyhában” már sokan beszél­tek, mivel a legtöbb háziasz- szony egész nap talpon van, az ezerszeri lehajlást és emelést nem is számítva. Egy ilyen egyórás „séta" 2000 méterkilo­gramm teljesítményének felel meg Emellett * mai házlasz- gúnynak már sokkal könnyebb a dolga, mint nagymamáiknak volt A sző­nyegtisztításnál a porolót és a söprűt sokszorosan pótolja a porszívó, a petróleumlámpát a villanyvilágítás, a szénfűtéses tűzhelyet a gáz- és villany­kályha, a szénvasalót a vil­lanyvasaló. A háziasszony feladatait azonban a technika csak rész­ben oldotta meg Még mindig túlságosan sok munkája ma­rad a konyhában, mindenek­előtt a mosogatásnál, a legfon­tosabb, de legkevésbé kedvelt és mindenekelőtt a leginkább időtrabló háziasszonyi tevé­kenységnél. Számoljunk csak! Minden­nap legalább egy óra kell, hogy az edényeket elmossák. Egy többszemélyes háztartás­ban ezt az időt még igen ala­csonynak vettük. Az sincs be­leszámítva, hogy ez az idő kü­lönleges alkalmakkor — ami­kor vendégeket várunk, ün­nepnap, vagy amikor egy na­gyobb családi ünnep szakítja meg a hétköznapok sorát — jelentősen megnő. Egy évben tehát átlagosan 365 óra jut mosogatásra, ami nyolcórás munkanapra átszámítva kö­rülbelül 45 napnak felel meg. Nyugodt lelkiismerettel kike­rekíthetjük ezt a számot ötven- re. ötven napot csak mosogat­ni! Képzeljék el: reggeltől es­tig a mosogatótál mellett áll­ni megszakítás nélkül, szünet nélkül. Teljesen automatizál1 mosogatógépek még csak vágy­álmok. Itt egyelőre csupán a vegyészet könnyít A legújabb mosogatószerek lényegesen megkönnyítik a mosogatást, sok esetben feleslegessé te­szik a letörlést is, anélkül, hogy visszataszító csíkok • és foltok maradnának az edé­nyen. Ennek ellenére 1111 v®1­————————— na, ha a férfiak egyszer a mosogatás­nál, a szénhordásnál és a be­vásárlásnál is segítenének és a háziasszonyok iránt kissé fi­gyelmesebbek lennének, ami-1 kor arról panaszkodnak: de fáradt vagyok megint ma este. (Megjelent a Volks­stimme február 26-i szá­mában). A JÓ QYERMEK Abban a kérdésben, hogy mikor kezdődjék a ne­velés, nincs helye vitának. Minden szülőnek tudnia kell, hogy kötelessége e téren a gyermeke születésének pilla­natában kezdődik és csak a halál oldozza jel alóla. A cse­csemő és az egészen kis gyer­mek nevelése természetesen sajátos módszerekkel történik. A kezdeti időben be kell ér­nünk a helyes szoktatással, ami a gyermek, rendszeres táplálásában, tisztántartásá­ban és pihentetésében nyilvá­nul .meg. Ezek idejének ötlet­szerű v&Hoztatgatása alakítja ki az u. n. „rossz” kisbabát, akinek a nyügösködése meg­akadályozza a házban folyó munkát, tönkreteszi a szülők éjszakáját, erejét, munkaké­pességét. Rendkívül fontos, hogy a csecsemő gondozása állandóan egy bizonyos sze­mély gondja legyen, lehetőleg az édesanyáé, s ez a gondozó tudjon megfelelő módon eré­lyes lenni. Általános tapaszta­lat, hogy a nagymamák követ­kezetten eljárásai és az a té­vedésük, hogy a sírás árt a gyermeknek, milyen nehézsé­geket teremtenek a nevelés további során Is. Később, mikor a kisgyermek értelme már nyiladozni kezd, észrevételük vele, hogy a tisz­ta test, ruha, környezet — szép, a tisztátalan — csúnya. Példamutatással rászoktatjuk az illedelmes étkezésre, a vi­selkedés elemi szabályaira. Másokatüdvözölni, kívánsá­gát kérés formájában közölni, a kapott dolgot megköszönni, — minden kisgyermeknek öröm, ha idején megtanítjuk rá. Megfigyeltünk egy kétéves kislányt, aki szüleivel nyilvá­nos helyen étkezik. Morzsa ta­padt az ajkára, ösztönszerú mozdulattal felemelte kis kar­ját, hogy letörölje a ruhája ujjával. De máris eszébe ju­tott, mire tanították szülei és papírszalvétával távolította el a morzsát. A négyéves Tamás így figyelmeztetett egy na­gyobb kislányt, aki türelmet­lenül félretólta az útból: „Azt kellett volna mondanod, hogy .JCedves Tamás, kérlek szé­pen, légy szíves, engedj ide!” Ugyanő olyan érzékeny a kör­nyezet tisztaságára, hogy mi­kor egy este a mennyezet­lámpa fényénél észrevett egy pókhálót, ami kikerülte any­ja figyelmét takarítás közben, így szólt: „Vegyék te a pókhlé lót, úgy unom nézniT' Az elmondottak a rendre, tisztaságra, érintkezési formált megtartására való nevelésre vonatkoznak. De a szülőnek ennél mélyebbre is kell hatol­nia. Ki kell fejlesztenie gyér* mekében a szeretet, önzetlen* ség, közösségi érzés lelki vonó­sait. Ezek kialakítása a több- gyermekes családban köny- nyebb, mert e tulajdonságok a testvéri közösségben óráról órára jelentkező problémák megoldása során szinte észre­vétlenül erősödnek meg. A ter­mészet szeretetét kiránduláso­kon, a munka örömét és « javak megbecsülését a házi munkához való bevonás során alakítjuk ki. A ki vállalja a kisgyermek nevelésével járó fárad­ságot, az nagyon sok fájdal­mat, szégyent, bosszúságot kü­szöböl ki az életből és bizton remélheti, hogy otthonában erkölcsös, derék és boldog em­berek nőnek fel, P. Z -né Mindig csinosan Hímzett kötények Szorgalmas asszonyok A „palóc hímzések” név alatt a leginkább ismeretes Szé- csény-környéki varrásokat ért­Olcsóbb lett a női szandál ára Április 16-tól, hétfőtől kezdve Pécsett ismét többezer pár női szandált az eddiginél olcsóbb áron hoznak forgalom­ba. A női vászon szan­dál, amelynek régi ára 80,90 forint volt, 30 fo­rintért kapható. A 60—65 forintos női düftin-szan­dál ára 30, a 100—152 fo­rintos sertés box és velnr szandálé pedig 68 forint. jük. Ehhez a tájhoz soroljuk Nagylóc, Rimóc, Hollókő, Var- sány és Sipek községeket, ahol férfi ingmelleket, női ingujjak kézelőit, mellényeket és köté­nyeket „szakácskákat” hímez­nek. Legismertebbek a hím­zett palóckötények, amelyek anyaguk szerint vászonszakács- kák, illetve klottszakácskák. A vászonszakácskákat piros és kék pamutfonallal hímezik, a klottszakácskákat színes mo­sóselyemmel varrják ki. A sza­kácskákat 20—25 évvel ezelőtt a férfiak is viselték, ma csak a nők hordják. A vászonszakácskák üde, virágos mintái szinte minden változtatás nélkül alkalmazha­tók asztalterítők, futók, fal­védők, díszpárnák, szekrény­csíkok, stb. díszítésére. Alap­anyagul használhatunk du'r- vábbszövésű házivásznat vagy lepedővásznat. Ebben az eset­ben gyöngyfonalat alkalma­zunk. Finomabb vászonnál az osztott hímzőszálat kettős szá­las befűzéssel ajánljuk. Az itt közölt mintákat mintegy há­romszoros nagyságban másol­juk át az anyagra, a szárakat kék fonallal száröltéssel, a na­gyobb formákat piros fonállá' lapos öltéssel hímezzük. A hímzést körben margit- öltéssel palócosan „görbikével” keretezhetjük s a terítő szélét piros fonállal behorgoljuk vagy azsurral, esetleg „mesterkével” díszítjük. Tantos Olga főisk. adjunktus a vUlánykövesdi termelőszö­vetkezet nődolgozói. Pénteken fejezték be annak a 150.000 szőlőoltvány-vesszőnek a kiül­tetését, amelynek oltásával vagy 20 asszony heteken át foglalkozott. Hétfőn-kedden is­mét hozzáfognak az oltáshoz. Ismét 150.000 vesszőt készíte­nek. Az oltványokra szerződést kötött a tsz a budapesti Szőlő­oltvány- és Facsemetcforgal ml Vállalattal, amely a 300.000 vesszőt szíves örömest átveszi és darabjáért — minőségtől függően — két forint 50, két forint hetven fillért fizet. Leg­kevesebb 750.000 forintot boz tehát a szövetkezetnek az asszonyok mun­kája étidén, de az asszonyok sem jár­nak rosszul, mert naponta másfél, két munkaegysé­get is megkeresnek és egy munkaegy­ség értéke Vtlliny- kövesdea az el­múlt évben meg­közelítette az 50 forintot. Étidén bi­zonyára még több lesz. 1848. június 14-én érkezett Pécsre Batthyány Lajos miniszterelnök első figyelmeztetése a Dráván túlról fenyegető veszélyről. Szeptem­berre a miniszterelnök üzenete még komérab- bá vált. így kezdődött: „Idő és viharok rohan­nak most...“ Megérkeztek Budáról a hetek óta nagyon várt fegyver szállítmányok. Per- czel Antal felszerelte a mohácsi meg a hegy­háti nemzetőrséget: aztán Mihalovics Mihály a baranyavári csapatokat. S mikor Róth fog­ságba ejtett horvát csapatai elvonultak Pécs­ről, élén Vásárhelyi István századossal egy honvédszázad érkezett a városba, • Vásárhelyi százados mindössze huszonegy éves volt. Századát a belvárosban szállásolták el, maga Vásárhelyi István pedig a Mária ut- cában kapott egy cseades udvari szobát, mely- nek ablakai előtt vörös őszirózsák égtek, aranysárga dáliák hervadoztak. Ennek a csa­ládnak nemcsak ápolt kertje, hanem egy félt­ve őrzött, halványarcú leánya is volt, akinek jelenlétéről az ifjú százados csak a zongora hangjaiból következtethetett, melyek alkonyat- lájt szöktek be az ablakán. Féltve őrzött volt az ismeretlen lány, mert csak az ilyen rejtőz­ködhet szüntelen a fülledt levegőjű, bieder­meier szobákban és nyilván halványarcú is, ha soha egy félórára sem jelent meg a ker- tecskében, hogy a virágokkal együtt örüljön az őszi nap melegének. Egy napon a tisztes ószhajú házigazda ko­pogott be hozzá azzal, hogy nem vesztett-e el zubbonyáról egy rézgombot, mert lánya ta­lált egyet az őszirózsák alatt. A következő pil­lanatban már ott pihent a címeres gomb fris­ten kitisztítva a fiatal honvédtiszt tenyerében. Két nap múlva Vásárhelyi a kis üvegfolyo- tón hagyott bőrkesztyűjét hófehéren villogva találta a helyén. Amikor erre bekopogott az egyik udvarra nyíló ajtón, megköszönni a megtisztelő figyelmet, ismét az őszhajú házi­gazdával találta magát szemben, aki nyugodt mosollyal mondotta: — Honvédeinkért sohasem tudunk eleget tenni. A lányt azonban ekkor sem látta. S egy hajnalon, amikor az éjjeli őrsök betaní­tásának gyakorlatáról, a Mecsek környéki •alvókból fáradtan hazatért, egy tál gyümölcs párta ízléses szincsokorba rakva, előtte egy tcartonlapon e néhány szóval: Vörös Márton: A PIROS — Kárpótlásul az elmaradt vacsoráért A betűk kemény, férfias kéztől származtak, de a gyümölcsök mögül az ismeretlen leány­szemek mosolyogtak. Egyszer aztán mégiscsak vége szakadt min­den titokzatosságnak. Úgy történt, hogy a pécsi dombok között egy rohamgyakorlatnál Vásárhelyi lova szőlő­karók közé került, s mire a honvédszázados kinyitotta a szemét, már felülről mosolyogtak rá az érett szőlőfürtök. Valami baj lehetett az egyik bokájával, mert sehogyan sem ment a járás. Wagner katonaorvos jeges boroga­tást rendelt, de főként néhány napi nyugal­mat. Ez volt hát a boldogság kezdete. Egy óra múlva ugyanis, ahogy a honvéd­tisztet hazahozták, nyílt az ajtó s megjelent a tiszteskorú házigazda, karján ifjú leányával. A honvédtisztnek szívébe nyilallott a látvány. Nem sápadt álomtündér állt előtte; a leány arca fénylő barna hajáig rózsaszínbe váltott. Mindketten ugyanarra gondoltak: — Ilyennek hittem. A vendégek sajnálkozásukat fejezték ki a lovasbaleset fölött, Vásárhelyi Istvánban vi­szont az motoszkált, milyen szerencsés vélet­len is ez a baleset, mely végre elébehozta ezt az álomszép leányt. (A lóápolónak még az es­te parancs ment, hogy két napig dupla zab jár a szőlőkarók közé keveredett lónak.) Egy félóráig beszélgettek, s amikor a vi­szontlátás szavával elköszöntek a betegtől, Vásárhelyi úgy érezte, hogy nem maradt egye­dül. A fiatalok még találkozhattak néhányszor az édesapa társaságában, s mire a sárga dáliák szirmai lehullottak, Vásárhelyi István hon­védszázados tudta már, hogy számára a sza­badságharc után csak egyetlen út marad: vissza Pécsre. Elérkezett november. És megjött az eszéki fellegvár parancsnokának, Jovicsnak üzenete is, hogy mért ne őrizhetnék együtt a várat a magyarokkal, hiszen jut hely a bástyákon a RÚZSA horvát zászlók mellett a magyarnak is. A pécsi nemzetőrség és Vásárhelyi István honvédszázada készen állott lovics üzeneté­nek eleget tenni. A várost forró izgalom száll­ta meg. — Mi vendégül láttuk az ozorai csata hor­vát jait, — ismételgették a pécsiek, — most vendégei leszünk az eszéki horvátoknak. Úgy tervezték, hogy még azon az éjjelen elvonulnak, .hogy harmadnapra Eszékre ér­kezhessenek. Az indulás előtt Vásárhelyi hazasietett a Főtérről közeli Mária utcai szállására, elkö­szönt a kedves kis családtól. Valami hangta­lan ború látszott az ősz férfi arcán, amikor megszorította a honvédszázados kezét, oda­szólt a lányának: — Kísérd ki a kapuig! Életükben először állottak egyedül egymás mellett. Vállukig értek a piros rózsák, utolsó hírnökei az elfutott nyárnak. A lány csakeny- nyit mondhatott: •— István! Vásárhelyi István lehajolt, t hosszan meg­csókolta a lány kezét. A lány a legszebb vörös rózsát szakította le emlékbe, s azt suttogta: — Én ebben az életben csak egy férfinek adhatok virágot!.,» Aztán elfutott. Az ősz utolsó eirdpatoat elhalmozott hon­védek megindultak Dél felé. A nagy ujjon­gásbán talán fel sem tűnt, hogy a honvéd- csapat parancsnokának egyetlen dísze a szive fölé tűzött piros rózsa volt. Harmadnap este fáklyafényben vonultak be Eszékre. Az ellenség igyekezett visszafoglalni Eszé­ket, s apró csapatok támadásaival megzavar­ni a vár ellátását. Batthyány Kázmér, a hor­vátországi és bácskai hadműveletek parancs­noka. Vásárhelyi Istvánt bízta meg a vidék megtisztításával. A honvédszázados, mint a Hunyadi gyalogos század parancsnoka, maga mellé vette a pécsi önkéntes őrséget, melynek nagyrészét iparoslegények és pécsi diákok al­kották, akik rajongással követték Vásárhe­lyit. Ezenkívül még a 36. és 51. zászlóalj egyes alakulatait is beosztotta a tisztogató harcok­hoz, ami arra mutatott, hogy komolyabb ka­tonai lépéssel akarja a környék nyugalmát biztosítani. A csapatok harcászati alakulatban zavarta­lanul haladtak a Csepin előtti erdőkig. Itt azonban erős gyalogsági tűz fogadta őket. — Vásárhelyi és honvédéi az erdő egyik hajla­tában álltak fel védekezésre. Két órán át zú­gott az erdő a fegyverropogástól. Ekkor a fia­tal parancsnok rohamot vezényelt. A század élére 6 maga állott s kivont kardjával rohant előre, hogy megtisztítsák az erdőt, melyen át az út a község felé vezetett, A rohamot gyilkos tűz fogadta az erős ge­rendafedezékekből. Az elől haladó Vásárhelyi István körül már piros volt a hó. Mindenütt piros rózsák gyűltek körülötte, melyek nőt­tek, nőttek, mígnem elértek a fiatal hős ar­cáig. Egy golyó aztán a szeme alatt találta. Hol­tan hullott a hó piros rózsái közé. A Hunyadi század felorditott. A pécsi diá­kok, legények drága parancsnokuk halálát látva, örjöngve vetették magukat az ellen­ségre. Embernek, szálfának, vízmosásnak, sza­kadéknak rohantak, gerendákat szórtak szét, s méterről-méterre, szálfáról-szálfára vették el az erdőt a túlerőben lévő ellenségtől. Csata után a Hunyadi század, a pécsi nem­zetőrök erdei gallyakból ágyat készítettek a halott hősnek. Vásárhelyf István így, bajtár­sai vállán tért vissza Eszékre. Menetközben bajtársai énekeltek és sírtak egyszerre. — Batthyány Kázmér a halálhírre megrendül­tén részletes jelentésben tudatta Kossuth La­jossal a csepini csata részleteit s Vásárhelyi István halálát. Ezt irta róla többek között: i,Hazánk szabadságharcának történetében, me­lyet oly lángolóan szeretett, legyen áldott em­léke“ A Mária utcai lány nevét a pécsi házassági anyakönyvekben seholsem lehetett megtalál­ni.. i (Megjelent a szerző „Az nttornyú város“ című elheszélés-kötetiberrj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom