Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-14 / 89. szám

2 NAPCrt 1956 ÁPRILIS ti 3\. Sz. Hruscsov elvlárs beszéde a fiatal építők országos értekezletén Mosakva (TASZSZ): Mosz­kvában a nagy Kreml palotá­ban az ifjú szovjet építők or­szágos értekezletének záró­ülésén megjelent és beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. N. Sz. Hruscsov elöljáróban emlékeztetett a Komszomol dicsőséges múltjára: hogyan harcolt a komszomolisták apja, nagyapja, a polgárháború évei­ben, milyen önfeláldozóan dol­gozott az ország iparosításának idején, a mezőgazdaság kollek­tivizálásának éveiben. — A Komszomol, a szovjet ifjúság becsülettel helyt állt a Nagy Honvédő Háborúban mind a harcvonalakon, mind a hátországban — mondotta — kivette részét a lerombolt vá­rosok és falvak helyreállításá­ból. az ipar és a mezőgazda­ság továbbfejlesztéséből. A Komszomol a fiatalok százez­reit küldte a szűzföldek meg­hódítására. N. Sz. Hruscsov rámutatott arra, hogy az utóbbi időben az ifjúság bizonyos részénél hely­telen nézetek kaptak lábra a munkának, a szovjet társada­lomban betöltött szerepére vo­natkozólag. Egyesek a tízosztályos iskola elvégzése után mint „képzett emberek” nem akarnak gyárban, építkezésben, szov- ho/,okban, vagy kolhozban dolgozni. Ezt a kispolgári előítéletet határozattan el kell ítélni, mint a kapitalista társadalomból megmaradt elavult nézetek csökcvényét. A munkások és kolhozparasz­tok, a termelő munka minden dolgozója a szocialista társada­lom dicsősége és büszkesége. A munka megvetésének ár­talmas, nyárspolgári hangula­tával szemben fel kell lép­nünk, méghozzá igen erélye­sen! Az ilyen elmaradott néze­teket ki kell gúnyolni és gyö­kerestől ki kell irtani — hang­súlyozta N. Sz. Hruscsov. N. Sz. Hruscsov beszéde so­rán a hatodik ötéves terv nagy­szerű perspektíváit tárta a fia­talok elé. Sok vállalat épül majd a Szovjetunió európai részén, de jelentkékeny számú vállalatot kell építeni Szibé­riában, Kazahsztánban, a Tá­volkeleten, más olyan határ­vidékeken és köztársaságokban, melyek igen nagy távolságra vannak Moszkvától, de igen közel állanak hozzá, egyek vele a Szovjetunió fejlesztésére, a kommunizmus építését szolgáló nagy tervek megvalósítására irányuló törekvésben. Felhívta rá a figyelmet, hogy Szovjet-Szibéria egyálta­lán nem olyan, mint amilyen nyárspolgári elképzelés ki­alakult róla. Hatalmas kin­csek rejlenek földje méhében. Kimeríthetetlen szén, külön­böző fém, fa és sok más kin­cse van. az új építkezésekhez ezekben a körzetekben. Szólott N. Sz. Hruscsov ar­ról is, hogy a szovjet fiatalok­nak kell megzabolázniok, le- igázniok a sebes szibériai fo­lyókat, a szovjet nép szolgála­tába állítani őket. — A hatodik ötéves terv leg­fontosabb építkezéseihez több- százezer új munkásra van szükség — hangzott a beszéd­ben. — A párt Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány felhívást fog Intézni a szov­jet ifjúsághoz, küldje el leg­jobb elvtársait a legfontosabb üzemek építésére, hogy el­láthassák szakemberekkel eze­ket az építkezéseket. A XX. pártkongresszuson kitűzött nagy feladatok si­keres megoldásához minden feltételünk megvan — mondotta, — van hős mun­kásosztályunk, dicső kolhoz- parasztságunk, szorgalmas ér­telmiségünk. Szovjet népünk egész hatalmas építőmunká­ját a Kommunista Párt irá­nyítja. A Kommunista Párt bebizonyította, hogy sikereket tud aratni a kommunista épí­tésben. Van lenini Komszomo- lunk, a párt segítőtársa, amely a páét-kitűzte feladatok meg­oldására szervezi az ifjúságot. Ezért elvtársak, meggyőződé­sünk, hogy a párt új felhívása amely hangoztatja, hogy az if­jak és leányok tízezreit és százezreit kell elküldeni a ha­todik ötéves terv legfontosabb építkezéseire, a Komszomol- tagok és az egész szov­jet ifjúság lelkes támogatásá­ra talál. — Minél helyesebben oszt­juk el területileg az Ipar- vállalatokat az egész Szov­jetunióban, annál közelebb lesznek a nyersanyagforrá­sokhoz. annál jobb lesz ez országunknak, népünknek. N. Sz. Hruscsov beszéde má­sodik felében a vasbeton al­kalmazásának kérdéséről be­szélt. Rámutatott arra, hogy az építkezésben a beton és a vasbeton az alap. A vasbeton alkalmazása lehetővé teszi a munkaigényes folyamatok na­gyobb arányú gépesítését, a termelékenység növelését, le­hetővé teszi a munkás számá­ra a norma teljesítését, és túl­szárnyalását és ezzel magas keresetet biztosít. Mindez vég­eredményben elősegíti az épít­kezés ütemének meggyorsítá­sát és minőségének javítását. A fiatal építőknek az eddigi­nél serényebben keli töreked­niük a vasbeton alkalmazására. Beszédében felhívta a figyel­met arra, hogy sok külföldi or­szágban jóformán mindent vasbetonból építenek. A Szov­jetunióban viszont még majd­nem mindent fémből készíte­nek. Ez pazarlás, ha vasbetont alkalmaznak, akkor ugyanab­ból a fémmenyiségből egy gyár helyett hét gyárat lehet építeni. N. Sz. Hruscsov kiemelte, hogy mostanában sok külföl­di vendég látogat el a Szov­jetunióba. Sokan közülük elis­merik a szocialista állam sike­reit. Arról írnak sajtójukban, milyen sok lakóház épül a Szovjetunióban. Azonban nem szabad elbizakodni, az ország­ban még sok lakásra van szük­ség. A hatodik ötéves terv alatt sok minden történik ebben az irányban. — Minél több szovjet ha­zafi végzi hősiesen munká­ját, annál jobb eredménnyel jár önfeláldozó munkája, annál gazdagabb és erősebb lesz országunk, még bcve- hetetlenebbé válik ellensé­geink számára és még von­zóbbá barátaink számára — mondotta. N. Sz. Hruscsov ezek után arról beszélt, hogy ma már a Szovjetunió legmegrögzöttebb ellenségei sem kételkednek abban, hogy a gazdasági és kulturális építés terén kitű­zött terveket a szovjet nép si­keresen teljesíteni fogja. Ezek aggódnak amiatt, hogy a Szov­jetunió a kapitalizmussal való gazdasági versenyre vett irányt. Félnek ettől a verseny­től. N. Sz. Hruscsov rámutatott arra, hogy a Szovjetunió tán- toríthatatlanul a békés ver­seny híve. A továbbiakban arról be­szélt, hogy: — Amikor bíráljuk az előre­haladásunk során elkövetett hibákat és hiányosságokat, mindenekelőtt arra kell gon­dolnunk, hogy ennek a bírá­latnak erősítenie kell a szov­jet rendszert, elő kell segíte­nie, hogy még gyorsabban és sikeresebben haladjunk előre, nagy célunk, a kommuniz­mus felé. — Az ellenség abban re­ménykedik, hogy csökkent­jük éberségünket, meggyen- gítjiik állámbiztonsági szer­veinket. Nem, erre soha sem fog sor kerülni. A proletá­rok kardjának mindig éles­nek kell lennie, mindig meg kell tudni védeni a forra­dalom vívmányait, a mun­kásosztály, a dolgozó nép vívmányait. — Az emberek százmilliói győződtek már meg a szocia­lizmus előnyeiről a kapitaliz­mussal szemben, — mondotta. — Ámde ahhoz, hogy sikere­ket érjünk el, a szocializmus­nak a kapitalizmussal folyta­tott békés versenyében, még jobban ki kell használni a Szovjetunió természeti kin­cseit. A komszomolisták, a dicső szovjet ifjúságnak leg- öntudatosabb, élenjáró része, vonják be az egész ifjúságot a hatodik ötéves terv teljesíté­séért folyó szocialista verseny­be. Guy Hollét francia miniszterelnök üzenete Hegedűs Andrásnak, a Minisztertanács elnökének Lengyel parlamenti küldöttség látogat hazánkba Adam Wilmann, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete április 13-án fel­kereste Rónai Sándort, az or­szággyűlés elnökét és átadta Jan Dembowskinak. a lengyel szejm elnökének levelét. A lengyel szejm elnöke le­vélben közölte, hogy a Len­gyel Népköztársaság parla­mentje örömmel elfogadja a hozzáintézett meghívást és küldöttséget küld Magyaror­szágra. Az egyiptomi követ látogatása a külügy­miniszternél Abd-el-Hamid Nafoh Zade. rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, az Egyipto­mi Köztársaság magyarországi követe megbízólevelének a kö­zeljövőben történő átadásával kapcsolatban pénteken, ápri­lis 13-án látogatást tett Bol- doczki János külügyminiszter­nél. Közlemény A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Háy László külkeres­kedelmi minisztert. Bognár Jó­zsef belkereskedelmi minisz­tert és Tausz Jánost, a belke­reskedelmi miniszter első he­lyettesét e tisztségük alól fel­mentette, egyben Bognár Jó­zsefet külkereskedelmi mi­niszterré, Tausz Jánost belke­reskedelmi miniszterré válasz­totta meg. A minisztertanács előterjesz­tést tett a Népköztársaság El­nöki Tanácsának: módosítsa a Magyar Nemzeti Bank műkö­dését szabályozó törvényerejű rendeletet oly értelemben, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jö­vőben közvetlenül a minisz­tertanács felügyelete alá tar­tozzék. Egyidejűleg javasolta, hogy a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Háy Lászlót a Magyar Nemzeti Bank elnökévé ne­vezze ki. Kairo (MTI): Az Arab Liga Tanácsa csütörtökön este ülé3t tartott. Az ülés a többi között az algériai helyzettel foglal­kozott. A Liga erre vonatkozóan több határozatot hozott. Egye­bek között úgy döntött, hogy jegyzéket intéz a bandungi ér­tekezleten résztvett országok­hoz, valamint több más or­szághoz. A jegyzékben kérni fogja az illető országok kor­mányait, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében tá­J. Delalande, a Francia Köz­társaság magyarországi követe, április 13-án felkereste Hege­dűs Andrást, a minisztertanács elnökét és átnyújtotta a fran­cia miniszterelnök válaszát He­gedűs Andrásnak Marokkó és Tunisz függetlensége kinyilvá­nítása alkalmából küldött üd­vözlő távirataira. Az üzenet szövege a következő: „Miniszterelnök úr! Köszönöm önnek a francia- tuniszi és francia-marokkói közös nyilatkozatok aláírása .London (TASZSZ): Eden mi­niszterelnök az alsóház április 12-i ülésén Bulganyin és Hrus­csov közelgő angliai látogatá­sával kapcsolatban hozzáinté­zett kérdésekre válaszolva utalt arra a korábbi nyilatko­zatra, hogy az angol kormány a közelgő látogatás során nagy jelentőséget tulajdonít „a vi­lágot megosztó kérdések” meg­tárgyalásának. Ugyanakkor — fűzte hozzá Eden — feltételez­hető, hogy a szovjet vezetők­nek alkalmuk lesz érintkezés­be lépniök az angol néppel és tanulmányozni az angol élet­módot. Róma (TASZSZ): Az Olasz Szocialista Párt Központi Bi­zottsága a napokban tartott teljes ülésén hozott határoza­tában a közelgő községtanácsi választásokkal kapcsolatban elemzi Olaszország kül- és bel­politikai helyzetét. A határozat bírálja a kormánykoalícióhoz tartozó pártokat, mert „tehe­tetlenséget tanúsítanak mind gazdasági, mind szociális tá­mogassák az algériai nép ön­rendelkezési jogát. A Liga az algériai kérdést a Biztonsági Tanács elé akarja vinni. Az Arab Liga Tanácsa elha­tározta, hogy bizottságot állít fel, amelynek feladata „a Franciaország ellen életbelép­tetendő bojkott módszereinek kidolgozása” lesz. Az arab ál­lamok ugyanis politikai, kultu­rális és gazdasági bojkottot szándékoznak indítani Fran­ciaország ellen annak algériai politikája miatt. alkalmából hozzám intézett szerencsekívánatait. Kormányom értékeli azt az érdeklődést, melyet a magyar kormány tanúsít azok iránt az egyezmények iránt, amelyek alkalmasak arra, hogy kedve­zően befolyásolják egyrészt Franciaország, másrészt Tunisz és Marokkó között a három nép közös érdekein, valamint békeakaratukon és szabadság- szeretükön alapuló szoros és bizalomteli kölcsönös kapcso­latok megteremtését. Guy Mollet.” A munkáspárti Henderson azt a kívánságát fejezte ki, hogy a szovjet vezető szemé­lyiségeknek biztosítsanak „szé­les lehetőséget nem-hivatalos személyekkel való találkozás­ra”. Caitskell munkáspárti vezető hangsúlyozta, hogy a minisz­terelnök joggal tulajdonít nagy jelentőséget a komoly tárgya­lásoknak. Ugyanakkor — mondotta Gaitskell — a munkáspártia­kat zavarba hozza az a tény, hogy a kormány visszautasí­totta a vendégeknek egy an­gol gyár megtekintésére irá­nyuló kérését. ren” és „nem veszik .figyelem­be, hogy a hidegháború idő­szaka már végét járja”. A határozat kiemeli, hogy az SZKP XX. kongresszusa „konkrét és pozitív lökést adott a békés egymás mellett élésre és a nemzetközi feszült­ség enyhítésére irányuló nem­zetközi politika fejlődése érde­kében.“ „Ezzel kapcsolatban — álla­pítja meg a határozat, lépten- nyomon objektív lehetőségek kínálkoznak arra, hogy min­den ország szocialistái akció­egységre lépjenek a leszerelés­ért, Németország egyesítéséért és európai, valamint az egye­temes kollektív biztonság alap­ján a béke megteremtéséért fo­lyó küzdelemben.“ Befejezésül a határozat fel­szólítja az olasz választókat, hogy a közelgő választásokon „a helyi községtanácsi szer­veket tegyék népi szervekké és változtassák őket a* igazi közigazgatás mintaképévé, a balra-tolódásért vívott tevé­keny harc törzskarává”. Az Arab Liga Tanácsának határozatai az algériai helyzetről Eden alsóházi nyilatkozata Bulganyin és Hruscsov közelgő angliai látogatásáról Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának határozata Itt az alkalom, a szovjet if­júság számára, hogy kitün­tesse magát: tegye termővé a még lakatlan vidékeket, épít­sen ott modern üzemeket, gyárakat, villamoserőtelepe­ket. vasutakat, rendezett vá­rosokat. A Szibériában, a Távol-Kele­ten, a közép-ázsiai szovjet köztársaságokban évszázadok óta érintetlenül fekvő kincsek megszerzésére a Komszomol szükséges számban állíthat embert, aki lelkesen hozzálát Kgy nyugatnémetországl középiskolában bevezetik az orosz nyelv oktatását Berlin (MTI): A majna- frankfarti Goethe gimnázium­ban ez év szeptember elsején bevezetik az orosz nyelv okta­tását. Több más nyugatnémet­országi középiskola követni akarja ezt a kezdeményezést. A MAHART értesíti az utazóközönséget, hogy a Budapest—Mohács kö­zötti személy- és gyorsáruszAl- lító hajók Fadd—Tolna állomás kivételével már valamennyi hajóállomáson kikötnek, Senkisem emlékszik rá, hogy Borisz Ivanovics Muhin, a Május 1 Kolhoz tagja vala­mikor és valamiben is mellé­fogott volna. Erre még nem volt példa. — Borisz Ivanovicsnak több esze van, mint százunknak és nem lehet elcsavarni a fejét! — így beszéltek róla a kolhoz­tagok. És egyszer ugyanez a Bo­risz Ivanovics, kinek nem le­het elcsavarni a fejét, úgy mellé fogott egy egészen vilá­gos dologban, hogy sírhatnék- ja van az embernek, ha visszaemlékezik rá. A Május 1 kolhozban van vagy tíz tag, akik aktívan rág­ják a napraforgómagot és kel­lemesen figyelik házuk abla­kából, hogyan dolgoznak a többi kolhoztagok. Borisz Iva­novics türelme már fogytán volt és elnevezte a munkake­rülőket: „aktív passzíváknak“. Ugyanakkor .:. Borisz Ivano­vics nem tudta megérteni, mi­ben bizakodnak, miből akar­nak élni? A minimum munka­egységből? De hát hol van ez a minimum? Még azt sem le­het megkeresni az ablakban ülve. Borisz Ivanovics ravasz tré­fát talált ki: Mindazt, amit egész évi munkaegységére ka­A (nCfyfos&étés &zcu*d pott, végigviszi az egész fa­lun. De nem csak végigviszi, úgy egyszerűen, hanem feltét­len megáll, mintha, csak rá­gyújtani állna meg, egy „ak­tiv passzíva“ ablaka előtt. Hadd lássák és hadd vakar­ják a könyöküket. Borisz Iva­novics elgondolása sokaknak tetszett és többen akadtak, akik készülődtek hasonló fel­vonulást rendezni. Éppen itt történt olyasvala­mi, amire előre nem gondol­tak. Borisz Ivanovics odamegy a raktárhoz, hogy megkapja, ami az évi munkájáért jár, látja ám, hogy éppen odaér ■ keztek az „aktív passzívák“ is. Mintha minden jól kezdődne. Hadd nézzék mindjárt itt, mennyit szerzett évi munká­jával. Felrakta Muhin az egyik szekérre a zsákokat a gaboná­val, a másikra a zöldséget, a harmadikra ..; egyszóval jól megrakódott. Aztán letörölte homlokáról a verítéket, áll, mosolyog, várjaj hogy „az ak­tív passzívák“ mikor hozzák a maguk kis zsákjait. Hanem nem voltak azok amolyan ki­csi zsákok. MevteV veHlk egy szekér, másik, harmadik ... Egyszóval egy cseppet sem kaptak kevesebbet, mint ma­ga Muhin. Ebből aztán sem­mit sem ért Borisz Ivanovics, csak az arcszíne változik sár­gáról pirosra, majd meg zöld­re, meg kékre. Aztán odamegy a raktáros­hoz, vajon jól számoltak-e neki? Nem csapták-e be? — Rosszul véled Borisz Iva­novics — válaszolja a raktá­ros, — nagyon pontosan szá­moltunk, hiba nélkül. Tessék, ha akarod számolj utána. Megy hazafelé Borisz Ivano­vics, vakarja a fejét. Vala­hogy nem tetszik neki a do­log. Megy Muzinához. Az meg­hallgatja. Aztán így válaszol: — Én ja ugyanilyen dolog­ban akartam veled beszélni. — Akkor mind a kettőnket becsaptak? — Be bizony, bolondot já­rattak velünk. Gyerünk Pan- kovhoz. Pankov meg éppen szembe­jön velük s úgy áll a dolog, hogy őt is kiosztották. Fél óra alatt sok panaszos összegyűl. Elhatározták, hogy elmennek a kolhoz főkönyvelőjéhez. A főkönyvelő figyelmesen végighallgatta mindannyiokat vöt: „Kimeszeled az istállót? Nem nehéz munka“. „Miért ne meszelném! Nimeszelhe­tem“. „Meszeld ki gyerekem. Mennyi munkaegység kell ez- ért?“ Ványkov töri a fejét, hány munkaegyseget kérjen, egyet-e, vagy hárrnat? Nem. három mégis *ok 'esz. Annvit nem ad a brigádvezető. Hanem amíg gondolkodik, a brigádve­zető egyre türelmetlenebb lesz és így szól hozzá: „Ejnye, te tökfejü. Kevés, nem kevés, húsz munkaegységnél többet nem adok- Bocsáss meg, nem adhatok!?" És még sorolta * főköny­velő a hasonló beírásokat. — Ez mind a megegyezés szerint? kérdezte felhábo­rodottan Muhin. — Természetesen. — Ez igen. Mennyit kaptak volna egy i egész istálló felépí­téséért? Elvitték volna fejünk fölül az egész kolhozt. gs az sem lett volna csodál- uivalo. egyszerre vilá- í°* * tagoknak. Világos. a munkakerülőkre rnSítái. u^ssrs ...J.,;} ' Megtanulták a saját ■ Mely 21 ezer munka- ' ' ttbe került. Oroszból fordította Gáldonyi Béla és egyszerre válaszolt vala* mennyieknek. _ valóban. Csakugyan töb- bet is kaphattak volna a munkaegységükre is ha . • • _ __ Hogy értsük ezt, „ha" • • _ zajongtak __ hát azok, akik egész évben nem dolgoz­tak, miért rakódtak ugyan­annyit mmt mi, — Csak gondoljátok, hogy ók nem dolgoztak, -,xvetett ellent a főkönyvelő — a rnunkakönyvük na­gyón is Sokat szorgoskodtek. A főkönyvelő előszedte a munkakönyvit és letette eiéjük az asztalra- , xr„Teseék — mondta — ha kételkedtek! Hajtogatták a ^^fköny- vek lapjait: „A lóistálló ki. meszelése, elvé£cz*e Vanykov. Ezárt húsz munkaegység jár„ Valamennyien kikiáltottak: ~~ Mit nevet Konsztantyin Ivanovics? Honnan vannak ilyen magas normák? Most aztán a főkönyvelőn a sor, tygy haragudjon. — Milyen normák? Világo­san beírták: „Munkaegység megegyezés 6Z*5lnt“. Világos hogy ez a "^étkezőképpen történt. Ami dráRa brlRár)ve­zetőnk megkérdezte VánykO-

Next

/
Oldalképek
Tartalom