Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f f DUNÁNTÚLI |\Űj Zelandtől—Ny assza-föld ig, AZ MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/ACÁMAK LAPJA 1 XIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1956 ÁPRILIS 13 Foglalkozzunk többet a példamutató dolgozókkal Magyar parlamenti küldöttség utazik Romániába Rónai Sándor elvtárs, az or­szággyűlés elnöke, április 11- én fogadta Ion Popescut, a Ro­mán Népköztársaság budapesti Rendkívüli és meghatalmazott lagykövetét, aki átadta a Ro­mán Népköztársaság nagy aemzetgyűlése elnökének meg­hívását. hogy a magyar or­szággyűlés küldöttsége látó- (ásson el a Román Népköztár- laságba. Finn parliament! küldött­ség látogat hazánkba O. L. M. Hjelt, a Finn Köz társaság budapesti ügyvivője április 12-én felkereste Rónai Sándor elvtársat, az ország- gyűlés elnökét és átadta a finn parlament elnökének levelét. A finn parlamenti elnök le­vélben közölte, hogy a Finn Köztársaság parlamentje öröm­mel elfogadja a hozzá intézett meghívást és küldöttséget küld Magyarországra, Lendületes munkáról számolnak be a gépállomások KOZÁRM1SLEN Y: A héten minden kalászos földben lesz A gépállomáson, hogy ér­zékeltessék a traktorosok lel­kesedését, egy történetet me­sélnek el. Gerdesics Vitályos szerdán reggel felült a gépére és csak szombat délután szállt le róla, de akkor is csak azért, mert a főagronómus „haza kergette“. Hazament, de vasárnap délután újra „nye­regbe“ szállt és a többi 25 traktorossal együtt hasította a földet. A gépállomás másik büszke­sége Szabó Sándor és a Zélity- brigád. Szabó elvtárs Pécs ha­tárában dolgozik egyéniek földjén. Az ő munkáját di­csérte a Dunántúlt Napló áp­rilis 12—i számában megjelent levelében Tóth Ferenc hat egyéni gazda nevében. A kis parcellák ellenére is 200—220 százalékra teljesíti a napi ter­vét. Amikor kértük: mondják meg: ki a legjobb a Zélity- brigádból, csak ennyit feleltek a gépállomáson. — Ott mindenki egyformán jól dolgozik. SZIGETVAR: Későn kezdhettek, de pótolták a lemaradást A szigetvári gépállomás kör­zetében sokhelyütt a talajvíz okozott bosszúságot a traktoro­soknak. Voltak olyan közsé­gek, ahol még válogatni sem lehetett, mert mindenütt egy­formán nedves volt a föld. A legtöbb traktor csak 5-én áll­hatott munkába és így az elő­írt 1255 normálhold helyett mindössze 969 normálholdat teljesíthettek április első dé­kánjában. A gépállomás legjobb trak­torosai: Molnár János, Béres József, Kovács Nándor és Sző­ke István. VAJSZLÖ: . (> 32 százalékra teljesítették^ tavaszi tervüket Vajszlón hasonló a helyzet, mint Szigetváron — későn tudtak kezdeni és tetejébe két napig az üzemanyagellátásban zavarok voltak. A gépállomás igazgatójának,! Bártfai Tibor elvtársnak avé-(i leménye szerint: most már(| minden lehetőségük megvan (| ahhoz, hogy teljes erővel dol-(i gozhassanak és, ha az idő nem,i szól közbe, akkor május 10-re,i ők is teljesítik a tavaszi ter­vüket. (I SELLYE: Négy traktoros teljesítette már a tavaszi tervét A sellyei gépállomás trak­torosai eddig 4 578 normál- holdnyi munkát végeztek el. Teljesítményük április első dekád jában is kiemelkedő: 2116 noimálhold. A tavaszi tervet 54 százalékra teljesítet­ték. A gépállomás traktorosai és vezetői elhatározták: úgy dol­goznak, hogy május elsején az egész gépállomás jelenthesse tavaszi tervük befejezését Az elmúlt napokban ha valaki a mohácsi kul- túrház udvarára tévedt, ön­kénytelenül is a háztetők fe­lé kellett, hogy tekintsen. Karcsú acélantennát szerel­tek gyorskezű, jókedvű fiata­lok a két szembelévó tetőre, és nem sokára már 40 méte­res huzal feszült az udvar fölé. A huzal vége egy kis he­lyiségbe vezet, amelyik je­lenleg a kultúrházban mű­ködő rádiós szakkör otthona. A fal mellé állított asztalo­kon apró rádiókészülékeket szerelnek fiatal gyerekek. Ha valamit nem értenek, nyom­ban mellettük terem egy nyugodt hangú idősebb diák és néhány perc múlva talán már szól is a kis rádió, ame­lyiket éppen ott az asztalon készít, szerel jövendőbeli gazdája. Az idősebb diák azonban nemcsak azt tudja elmonda­ni, hogy az asztalkörül dol­gozó 8—10 általános iskolás a mohácsi belvárosi fiúisko­la tanulói miként végzik az alapfokú rádiós tanfolyamot, hanem ennél sokkal érdeke­sebb dolgokról is beszámol Rózsaszínű rádiósnaplót vesz elő, amelyikben kívülálló számára első pillanatban ér­telmetlen jelzések sora áll. De Baranyai Gyuri — így hívják a fiút — nyomban megfejti a modern hierogli­fákat. — Ez itt például azt jelen­ti, hogy egy új-zelandi rá­dióamatőr adását vettük. Ez a másik jelzés egy Nyassza- földi rádiós jelzéseinek véte­lét rögzíti. Még sorolná a többit is, ha a naplóból kihulló színes le-A velezőlapok nem kötnék leti figyelmünket. — Q. S. L. lapok — túlá-,i' gosít föl — ezzel igazoljuk a(> vételeket és ezekkel a lapok- kai levelezünk távoli világ-é részek rádióamatőreivel. <» Egyiptomitól kezdve, svéd-i ig minden országból küldteké már ilyen QSL. lapokat a ,> mohácsi fiúknak. , > Baranyai Gyuri és Belva- rácz János a két rekorder, akik rádiókészülékük mellett már bekalandozták az egész (1 világot. Az előbb említett új- zelandi és nyasszai rádióvé­teleket Belvarácz Jancsi fog­ta, de Baranyai Gyuri óceá­niai és izlandi vételekkel büszkélkedik. A rádióskor régi vágya teljesül a közeli napok- ban. Elkészült az adókészü lékük és nemsokára már oki is belekapcsolódnak a nem zetközi rádióamatőr forga- lomba. A jelenlegi kis he-,i lyiségük mellett épül az adó-,» állomás. Minden munkát ma-,1 guk végeztek el. Burhstahler j György a szakkör vezetőjéé készítette a villanyszerelői munkákat, Pintér János szakköri tag a kőműves munkákat és hozzájuk ha­sonlóan mindegyik fiú kivet­te részét az épülő adóállo­más helyiségének berendezé­sében. Az antenna, amit az udvar fölé feszítettek ki né- hány nap múlva már az öl1 jelzéseiket sugározza és nem- sokára már nemcsak új-ze­landi és nyasszaföldi jelzése­ket fognak föl készülékükön, hanem az ő jelzéseik is be­járják a világot, í-i. /•-) A vasast Petőll-akna DISZ-körlete túlteljesíti tervét A vasasi Petőfi-aknán az év elején a fiatalok DISZ- körletet alakítottak. Lendüle­tes munkával, havi terveik rendszeres túlteljesítésével járultak hozzá, hogy az üzem A „repülővagon“ Moszkva (TASZSZ): A Szov­jetunióban az idén a polgári légiflotta helikopterállománya majdnem kétszeresére növek­szik. Uj gépei között szerepel­nek az úgynevezett „repülő- vagonok" is. Ez a gép világviszonylatban is a legnagyobbak közé tar­tozik. Két, ellenkező irányban forgó légcsavarral rendelkezik. Nagy mérete ellenére igen mozgékony. A „repülővagon0 nevű heli­kopteren éppen a közelmúlt­ban állítottak fel két teher­bírási csúcseredményt. Milju- tyicsev pilóta négy tonna te­herrel 2 902 méter magasba emelkedett. Egy másik felszál­lás alkalmával Georgij Tyi- nyukov pilóta két tonna rako­mánnyal 5 082 méteres magas­ságot ért el. 'IDekerautát kellene, aenni Kelemen József, a hoboli Béke Tsz elnöke november végétől 4 hónapos iskolán volt a szentlőrinci Techni­kumban. Hasznos volt ez a tanulás, mert az egyéni gaz­daságban szerzett gyakorlat és hozzáértés korántsem ele­gendő egy mezőgazdasápi nagyüzem munkájánál. De főleg a jó vezetés, munka- szervezés „tudománya’’ nem pottyan az égből. Meg aztán az új agrotechnikai módsze­rek helyességéről valójában csak úgy tudja meggyőzni az elnök a régi mellett minden­áron kardoskodó tagokat, ha ő maga előtt a napnál is vi­lágosabb: igen, így kell ten­ni. Ennek igazi felismerését is segítette a tanfolyam, — és a gyakorta hazalátogató elnök gyarapodó tudásával és tapasztalatával mind biz­tosabban egyengette az új útját. Mint ahogy erre bizo­nyíték is van, nem Is egy. Közben azonban még él kell mondani, hogy a Béke Tsz tagsága egy év óta 24- ről 57-re szaporodott, a föld­jük pedig ugyancsak jó két­szeresére, 448 holdra. Egy-két éve még az volt a tagok véleménye, hogy nekik ugyan nem kell a gép, maSi ők ellátnak minden munkát. De a nyáron csak beüzentek a gépállomásra aratógépért. Jött is, és még az egy holdas területeken is learatott — mert csak ősszel tagositot- tak, Idén meg már nemcsak az aratógépet várják, hanem 40 holdról a kombájn taka­rítja le a termést. Kézzel már csak ott vágják a gabo­nát, ahol a gép esetleg nem búrja. Tavaly még fogattal vetettek, borotváltak, idén meg az összes tolajmunkdt a szigetvári gépállomás trakto­rosai végezték. És így sorol­hatnám. De mindennél töb­bet mond az, hogy év végéig a múlt évi munkának hat­szorosát végzik él a Békében a gépek. Több idő és erő jut másra, pontosabban a növényápo­lásra. Most nem kétszer, ha­nem háromszor kapálják a kukoricát, amiből idén elő­ször vetnek négyzetesen negyven holdat. A cukorré­pa is eggyel több kapálást kap, a krumplit pedig nem kétszer, hanem háromszor töltögetik. A napraforgójuk tavaly nem kapott pótbepor­zást, most ezt sem mulaszt­ják él, s ugyanúgy a kuko­ricánál és rozsnál sem. Múlt évben csak tervezte a tagság, hogy cúrokot ter­mel, de nevv lett belőle sem­mi. Idén lesz. Időben be­szerezték a magot, és a két holdon termő cirok télen is ad munkát és pénzt. Arra a 20 holdra is kihordták a trá­gyát, ahol majd kender nő. De látták azt is, hogy ahol múlt évben fejtrágyázták a kalászosaikat, ott több ter­mett. Ezért nem csoda, hogy most az összes kalászosokat április 4-1 vállalását túlszár­nyalta. A DISZ-körlet áprilisban is °olytatja sikeres munkáját. Ezt bizonyítja, hogy áprl’is első harmadának tervét 109 százalékra teljesítették. Ered­ményükkel segítették, hogy a Petőfi-akna április 12-én reg­gelig esedékes havi tervén felül 329 tonna szenet terme’t. A fiatalok rövidesen újabb széntelepek leművelését k“z- dik meg. Az újabb felad V ok megoldásában az üzem veze­tősége nem hagyja magukra a fiatalokat: az új széntől szenének elszállításáért, a csll- 'ézés megkönnyítéséért új vég­nélkül! kötélpályát, számos váltó és rendező építését kez­dik meg. Helyreállították Dunaszekeső villanyhálózatát Az árvíz következtében Du- naszekcső több helyén meg­rongálódott a villanyhálózat, s nem egyszer életveszélyt je­lentettek az elszakadt vezeté­kek. A Déldnnántúli Áram­szolgáltató Vállalat dolgozói vállalták, hogy a község vil­lanyhálózatának helyreállítá­sát soronkívül, társadalmi munkában elvégzik. ígéretük­nek eleget is tettek, mert nyolcadikán befejezték a kö­rülbelül 60 ezer forintos mun­kát, m • Színes térkép a Mecsek ■ túrista úthálózatáról : : : Megjelent a Mecsek tű- : • rista úthálózatának színes : ; térképe a pécsi idegenfor- ; i galmi hivatal kiadásában. : • A térkép két részből áll: : l az I. számú térkép a Me- ; S esek középső és nyugati ré- ! • szét, a II. számú térkép pe- j ; dig a Mecsek keleti részét : : tartalmazza, az idegenfor- • ; galmi hivatal által részben I S már elkészített, részben a j • folyó évben készítendő új, : ■ színes átjelzéseknek meg- ; | felelően. \ A két térkép ára össze- j { sen négy forint. Árusítású- ■ j kát az Állami Könyvterjest- ; : tó Vállalat könyvesboltjai. I • az IBUSZ menetjegyirodái, j ■ turista menedékházak és • • idegenforgalmi hivatalok • ; már megkezdték. » • ■■■•■■■•■■■••■•■■■•■■■■■■»■■■■•■«■««a»«* nak, de tudják azt is, hogy az újítók szeretik és lelkesíti őket ha látják: módszereiket át­veszik, megbecsülik. Ezért újítási vándorcsomagokat rendszeresítettek. Ennek az a lényege, hogy a legjobb újí­tásokat elküldik más üzemek­be „vándorútra“ és javasolják bevezetését. Helyes lenne, ha a Sopiana Gépgyár párt és gazdasági vezetőinek példáját mindenütt meghonosítanák, az is, hogy a jó tapasztalatokat széles körben elterjesszék. A felszabadulás óta eltelt évek bizonyítják, hogy bátran támaszkodhatunk élenjáró dol­gozóinkra, az újítókra és a kiváló munkásokra. Ez a ta­pasztalat azonban nem jelent­heti azt, hogy lemondunk to­vábbi politikai nevelésükről. Eddig két helytelen nézet gá­tolta a legjobb dolgozókkal való foglalkozást. Az egyik: a túlbecsülés, amely szerint „úgyis jól dolgoznak, ezekkel nincs semmi probléma". A másik: a lebecsülés, mert „semmibe sem lehet bevonni őket, úgyis csak a munka ér­dekli őket“. Mindkét nézet káros és leszerelő. A két vé­lemény között meg kell talál­ni a helyes útat. Számos eset mutatja, hogy kiváló dolgozók azért nem akarják átadni ta­pasztalataikat a fiataloknak mert ez rájuk nézve anyagi hátrányt jelent. Vagy: a bá­nyákból kiváló csillések csak azért nem mennek vájártan- folyamra, mert „jólkereső“ csapatban dolgoznak, s ha le­tennék a vájárvizsgát át­menetileg, amíg a megfelelő szakmai gyakorlatot megszer­zik — kevesebbet keresnének Vezetőinknek meg kell talá'- niok azokat a módszereket, amelyek megoldást jelentenek ezekben a dolgokban. Az emlí­tett csillések ügyében talán helyes lenne, ha felváltva osztanák be őket jól és ke­vésbé jól kereső csapatokba Másrészt megmagyaráznák ne­kik, hogy a múltbeli 7—8 évig csilléző bányászokkal szem­ben, milyen nagy előnyben részesülnek, amikor 600 csa­patműszak után vájártanfo- lyamot végezhetnek. Sok ha­sonló problémára akadhatnak pártszervezeteink, szakszerve­zeteink vezetői, üzemvezetőink és igazgatóink — ha behatób­ban foglalkoznak majd a ki­váló dolgozók nevelésével, és sokra találnak majd okos szóval megoldást Az új technika bevezetése, a műszaki színvonal emelése az emberektől függ. Ezek az emberek elsősorban a már ed­dig is élenjáró dolgozók közül kerülnek ki, akik régóta szív­ügyüknek tekintik a műszaki fejlesztést és akik eddig is sokat tettek érte. Fontos köte­lessége tehát minden vezető­nek, hogy odaadóan segítse, támogassa őket és hogy na­gyobb gondot fordítson neve­lésükre is. A felszabadulás előtt is sol ezermester, újító, sőt feltalált volt a munkások között, di ki törődött velük? A Mező gazdasági Szerárugyár rég munkásai közül sokan emlé keznek még arra, hogy > gyár egyik süket-néma dolgo zója a maga-készitette lánc készítő automatáért — ami lyent a tőkés Sebők azelŐt drága pénzért külföldről szer zett be — csak néhányszá: pengő „jutalmat“ kapott Sol más üzemben is hasonló vol a helyzet. Ezért ezek az érté kés emberi tulajdonságok mint kezdeményezés, alkotó készség — elsorvadtak, Ma ezek az emberek — a újítók és kiváló dolgozók, : vezetők legjobb segítőtársai a: előttünk álló feladatok végre hajtásában. A segítés jó javas latokban és ami még ennél i fontosabb, — tettekben nyil vánul meg. A Pécsi Szénbá nyászati Trösztnél ebben a: évben minden hónapba: emelkedett a beadott újításo: száma. Januárban 24, febru árban 32, márciusban pedij 39 újítást nyújtottak be elbí rálásra. A javaslatok nagyobi részét minden hónapban me: is valósították. Ezek az újítá sok és esszerűsítesek a terme lékenység növelését, az ön költség csökkentését, végsi soron pedig a tervek határidő előtti teljesítését segítik elő. Most, amikor a technik; fejlesztése, a műszaki színvo nal emelése az egyik legfon tosabb feladat — különö szükség van az újítók és ki váló dolgozók, az élenjár munkások segítségére. A ve zetők tehát akkor járnak e helyesen, ha támogatják mun kájukat, ha bátorítják őke és minden segítséget megad nak, helyes elképzeléseik va lóraváltásához. A technik fejlesztésében gyors előreha ladásra csak akkor számít hatunk, ha az újítók és kivál dolgozók érzik a megbecsü lést. A Sopiana Gépgyárban . pártszervezet rendszerese: foglalkozik az újítókkal, meg ismerkedik a már elfogadott de a készülő újítások lénye gével is, s ha szükséges tá mogatja őket. Czakó Jáno elvtárs, a gyár főmérnök például rendszeresen beszá mol a pártvezetőségnek arrf az előrehaladásról, amelye egy bizonyos újítás elkészít« sében elér. Hasonlóképpe: nagyobb kedvvel, szorgalom mai dolgozik a gyár többi újl tója is, mert érzik, hogy te rődnek velük, tehát van éi telme a sok fejtörésnek, gór dolkodásnak. A Sopiana Gég g yárban másban is péld^ * lutatnak. A gyár vezetői ré jöttek, hogy nem elegendő csak bevezetni az újftásoka Tudják, hogy keveset ér a az újítás, amelyet csak eg} vagy néhány gépen alkalmaz fejtrágyázzák, ami jórészt már meg is van. Ez azonban még koránt­sem minden! Mivel a búoís pénzforrást idén is az állal- tenyésztésben látják, nem állnak meg ott, ahová öt­venöt végén eljutottak, ami­kor pedig nem kevesebb, mint 58 forint volt egy mun­kaegység értéke. S minthogy egyre több munkáskézre lesz szükség Ut is, először is ál­lattenyésztési brigádvezetőt választottak. Gál János bá­csi biztosítja, hogy tervsze­rűen menjen az etetés, itatás és fejés. Kell is, mert év végéig a jelenlegi tizenhét­ről huszonnyolcra szaporodik a tehenek száma egyrészt sa­ját tenyésztés, másrészt vá­sárlás útján. Űj istálló is kell. Ezért tavasszal har­minc férőhelyes sertésfiazta- tót építenek, nagyobbrészt saját pénzükből. Süldőszál­lást is készítettek nemrég. Az anyakocák, hízók, süldők és malacok száma összesen 164. — Ezek és a szarvas- marhák láttán mondta a szerdán kintjáró állatorvos, hogy az egész környéken nincs ilyen szép állatállo­mány. De a dicséreten túl az sem kis dolog, hogy amíg tavaly a beadáson felül 72 hízót vittek piacra, idén 170- et adnák el szabadon. Népi véletlen tehát, hogy a hoboli Békében arról beszél­nek a tagok, hogy teherautót kéne venni, > •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom