Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-08 / 84. szám

tm* »w

N A P I O

S

Virágúikéit az iikoJa körül

Itt ebben a télből ébredező virágos-kertben éreztem először, hogy mégiscsak tavasz van. A fák és bokrok között, mintha a szél is megszelídülne. Vagy az iskolás gyereksereg kacaja, beszéde hat

olyan jólesően? Mind a kettő.

Mert életrevaló fiatalok ezek a hoboliak. Az iskolát övező területet minden évben ők varázsolják virágoskertté. Tavaly a Micsurin szakkör tagjai kertészkedtek benne.

— Padokat is csináltunk, olajfűzet ültettünk, — sorolja a tavalyi munkát Bujtár János nyolcadikos — az iskola nyúlainak meg répát termeltünk . ; |

— A szüléinktől kaptuk a palántákat, a többi aztán ami dolgunk volt, — folytatja a kis Bauer János. — A virágmagvakat összegyűjtöttük, a leveleket is, a virágokat lepréseltük; ibolyáit, szegfűt, tulipánt.

Harmadiknak Kelemen Józsefet hallgatom.

— Fákat is ültettünk, több fajtát, a lányok meg dáliák

No, de van itt egy lány is, a hetedikes, jelesrendű Kovács Marsit,

— Csak nemrég költöztünk ét Nagyatádról és inkább az ez évi

tervekről szólhatok. Idén már gyakorló kertben is dolgozhatunk. Az a terület — és az iskolaudvaron túlra mutat, — az lesz a gyakorló kert. Fél hold. De a virágoskertet is mi műveljük megint, most már ón is.

Természetesen azok jelentkeztek elsőnek erre a gyakorlati munkára, akik tavaly is a legszorgalmasabbak voltak. Maguk a gyerekeit mondják a

Kislány a nagy székben

A nagy forgószékre egy kisebbet raktalí, afféle sámlit, arra meg egy kislányt. A kislány behelyezkedik, fészkelödik, nehezen találja fel magát az „emeletes" borbélyszéken és én lesem, várom, hogy a fitos, aranyszep- lokkel pöttyögetett. orrú gyerek mikor zendít rá a sírásra.

Ugylátszik az Állami Fodrászipari Vállalat fehérkgpe- nyes borbélya is ettől tart, mert ahogy a kislány nyakába kanyaritja a kendőt, rögtön beszél hozzá, szóval tartja:

— Aztán milyen volt a bizonyítványod?

Nem értem tisztán a választ, vagy három négyesről, vagy három egyesről beszél a kislány.

A borbélybácsi nem feszegeti a dolgot és én megkönnyebbülve felsóhajtok... Mert ugye, gyerekek milyen nagy szégyen is lett vplna, ha itt, az üzletben, a soksok ember előtt holmi hármasokról, hitvány kettesekről, vagy pláne: egyesekről kellett volna vallania kis barátunknak?.. i

Hullanak a hajfürtök, a kislány meg sem mukkan. Igaz, a borbély tovább faggatja:

— Hát akkor te egész nap tanulsz, ugye?

— Dehogyis! Segítek az édesanyámnak... Felmosom a konyhát... Bevásárolok. Minden reggel én hozom fel

3)

UTA7ÁS A VILÁGŰRBE

(Napló 2036*l>ól)

a tejet.:. Meg cukrot veszek, meg kenyeret, meg sót, meg paprikát... Anyu kám csak a piacra megy ...

Hát ez nagyszerű kislány — gondolom — és most má$ én is közelebb lépek, kérdezgetem: hányán vannak testvérek (megtudom, hogy kilencen), hányadikba jár (megmondja, hogy harmadikba), mi a neve (bemutatkozik: Tiszttartó Erzsiké.)

öröm vele beszélgetni, olyan bátran, értelmesen vá- laszolgat. Még azt is tudja, hogy a nővére az egyetemen dolgozik, békákat boncol és operál, csak a foglalkozását nem tudja kimondani pontosan:

— Asszistenc.

Közben megkurtitották a haját, tavaszi frizurát kapott Erzsi. A fehérköpenyes leoldozza a kislány nyakából a kendőt, kiseprűzi a nyakából a hajat és bejelenti:

— Készen vagyunk!

Erzsi leugrik a székből,

fürge, mint a csík, aztán veszi a blokkot és megy a pénztárhoz fizetni.

Egyedül jött, egyedül megy haza, pedig besötétedett már.

Utánanézünk, szinte egyszerre mondjuk:

— Milyen kedves ez a kislány!

A fehérköpenyes borbély bácsi még hozzáteszi:

— Bár minden kisgyerek ilyen jól viselkednék, aki ebbe a nagy székbe üli

—AMI

Játék a szabadban

A számok cseréje

oTj $

&

Mai fejtörőnk

etSlV/K OKSZA'C. -p

neve: SUOMt r

Jj/PAÁ/

fWA/y

oesiAc.

ruA/PÖlo

A7 /«« AJ „ AKAArrxoPc/zso- C. Ke&SNvr f

Ca'hOOMYI cet a

A/OK/CZ

Zf/C?tMD

PeAenc

Arroey steív/# MŰve- etfH&e - ) Sz/zveszrex :

"7

APosroi

AAffDVéd

AC-ecsAseu

jrAi/pr

v/rez

—ezYfM f/ífttsejv rtsz- ez Orra# a* eez . £Jfr *z*»*er -« AW rtri g-rx* /

PAlOty*

AZ

zf/.er

CtVH A AfiwV

dv f* A f

AfAiYAAéAA

Af/MOZt vozr A, AfA WfiOASMAAMAt 'CYOZSíFAf ■

J

SS-2 6

VOLTA tev.rössszö'zz. i-a coze - rorr la/

spzj/zj

A/ju-ej

ASoCZfS

Itt a tavasz, pajtások! Gyertek ki a házból, tanteremből, vár a napfény és a jó levegő! S ha sok-solc játék közül neon tudtok már választani, játsszátok el a következőt!

A gyermekek nagy körbe állnak és sorba egy- egy számot kapnak. Egy pajtás a kör közepére áll és a megnevezett számokból két számot kiált. Erre az a két pajtás, a kóron keresztül

futva, gyorsan helyet cserél, a körben álló pedig igyekszik egyet elfogni. Akit elfogott, az a kör közepére áll. a körben lévő pedig ennek számát kapja és ennek helyére megy.

JAKABHEQYI KIRÁNDULÁS

Kedves pajtások! A helyes válaszokat húzzátok alá és a kivágott szelvényt küldjétek el a szerkesztőségbe, A megfejtők között

könyveket sorsolunk ki.

A Mecsek hazánk egyik drága gyöngye, szépséges dísze és az ország földjének egyik kővel, földdel, rozsdamart bronz és vasszerszámokkal, porladó állati és emberi csontokkal jegyzett történelemkönyve. Üssük fel ezt a hatalmas történelem könyvet, a Jakab- hegynél és olvassuk el az illyr földvár történetét!

Urögig társasgópköcsin utazunk, s a főutcából balra, a legelőre nyíló dűlő- úton közelítjük meg a Jakabhegyet. Nem messze a 600 méteres csúcstól egyszer csak egy hatalmas, majd nyolc- méteres kősánc állja útunkat, Célnál vagyunk. Elértük az illyr földvárat. Még szerencse, hogy át van vágva s így a mély bevágáson könnyen haladunk át és bent is vagyunk a 2 500 esztendős vagy még annál Is öregebb várban.

Mielőtt tovább mennénk s megtekintenénk a belső várat és a temetőt, álljunk meg itt egy kis időre és beszélgessünk el az őskori vár történetéről.

Ez a hatalmas, szabálytalan, kettős gyűrűalakban épült védmű csaknem a felét foglalja el a Jakabhegy plató- szerű tetejének. Az egykori erődítés falainak jelenleg csak az alépítménye van meg, az is romokban hever, de méreteiről fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy a külső fal hossza összesen 2 900 méter s mintegy hetven ka- tasztrális hold területet zár körül. A földvár magasabban fekvő délkeleti részében fekszik a belső wiirű. az eevkori belső »'ár

A hegytető nyugati részén, a bokros

és erdős területen, klsebb-nagyobb mesterséges halmokat láthatunk; ezek a „tumulusok“, egykori sírok, temetkezési helyek. Sajnos, a legtöbb tumulust még az ókorban, vagy később kirabolták s azok a tárgyak, amelyeket a halottakkal eltemettek, hiányoznak vagy nagyon hiányosan kerültek elő, holott kormeghatározás szempontjából ezeknek döntő jelentőségük van.

T"'1 r-t Zr.-'fVri hogy mikor épült a földvár és ki építette?

Erről még ma is vitatkoznak a tudósok. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy nem u. n. „avargyűrű“-ről van szó. Többen végeztettek itt ásatásokat s az előkerült leletekből igyekeztek és igyekeznek megállapítani a vár pontos korát és építői kilétét. Késői bronzkori leletek, kelta eredetű és középkori cserepek kerültek elő és ezek mellett elég jelentős mennyiségű kora-vaskori, úgynevezett halstatti emlék is. A halstatt- kori emlékeket a sánc anyagában, tehát legalul találták s a fiatalabb emlékek a felsőbb rétegekből kerültek előj Ennek alapján arra a jogos következtetésre jutott dr. Csalogovits József, hogy a sáncrendszer építése megelőzte a kelták bejövetelét Vagyis kb. az i. e; X. és i. u. V. század közötti időre tehető építésének ideje. Építői minden valószínűség szerint illyr népek voltak, akik mint a vas használatának első meghonosítói az Alpok vidékéről kiindulva árasztották el a Dunántúlt.

Exek a tán az Is érdekel, hogy mi volt a rendeltetése a várnak? Egyesek szerint az illyr lakosság katonai és közigazgatási központja volt valameny- nyl hasonló földvár, hiszen van még néhány belőlük, ha nem is maradtak meg ennyire épen, mint a jakabhegyi.

Mások szerint a földvárak menstvá- rak voltak, melyek az idegen betörés esetén védelmet nyújtottak a lakosságnalt -dlMegdicsérjük

! Kováén Anna őrsvezetői mert a mágocsi általános is j kola V. osztálya „Béke“-őrsé ; ben az árvíz hírére azonna • megszervezte a gyűjtést. Az V • osztály 126 forintot gyűjtött a: S árvízkárosultak megsegítésére

1 Felföldi Erzsébetet, a vóká : nyi iskola VIII. osztályos ta í nulóját jó tanulmányi ered

• ményéért és fegyelmezett ma ■ gatartásáért.

*

; Zala Jánost, a villányi isko ■ la VII. osztályos úttörőjél j mert kiválóan dolgozik az út t törőmozgalomban, éltanuló é ; a megyei tanulmányi ver ! senyben helyezést ért eL

: Mosgai Máriát, a sellyei Is ■ kola VIII. osztályos tanulójá '! kiváló tanulmányi eredmé : nyéért és azért, mert jól sze i repelt a tanulmányi verse • nyen. ^

[ a sellyei általános iskola úl ’£ törőit, akik a „Jávorfácska > című operettel készülnek má 5 jus 1-ére.

:

a patacsi általános iskola 1

■ —IV. osztályát, mert színi ! előadásuk teljes bevételét 32 ‘ forintot az árvízkárosultakna >* küldték el.

*

■pH

a bogádl iskolásokat, mei ; a takarékossági versenyben »• kisléiszámú iskolák közül ei 5 sők a megyében.

!s *

a regenyei úttörőket, mei az első félévben a felső tagi 5 zatban nem volt mulasztó.

i nevüket: Vas József, Konkoly! i Magdi, Góbi Vilma. i — De a Szentes Laci és Lleb;

Bori is ügyes volt, — szól egy! i kis feketehajú.

Az igazgató-tanító, Jägers Márton már nagyobb összefüg-* késében mondja el a dolgo-j kát. Az iskola a Bélre tsz-szel: patronálásl szerződést kötött.5 A tsz megígérte, hogy trak-! torral felszántana a gyakorló! kertet. Egyik részén majd: konyhakerti növényeket ter-j melnek, másutt kukoricát vet-; nek négyzetesen és sorosan.! hogy lássák a tanulók a kettő: közt a különbséget. De terem* itt majd burgonya és cukor-* répa is.;;

Főleg a hatodikosoknak je-: lent nagy segítséget a gyakor-j lat, a növénytant így sokkal, alaposabban ismerhetik és ta-: nulhatják meg. Persze a töb-j bleknek is élmény lesz heten-j ként egy délutánon az a két: óra, amit a gyakorló kertben: r és virágoskertben munkálkod-j va, tanulva eltöltenek. Hét-! ről-hétre újat látnak, nyomon! kísérhetik a virágok és növé-í i nyék fejlődését.

(Weldinger) !

r " j

Tudod-e, hogy- i

... a tenger nagy melységeiben] Is számos állatfaj él. ZOO méteren] s 4 400, 1000 méteren 2000, 4500 mé-;

térén több mint 230 állatfajt talál-; a tak.

... a Linotype sorOntfl szedögép; több mint 10 500 alkatrészből áll. ;

... az első atommáglyát Fernil

Enrico Nobel-dijas olasz tüdős és munkatársai építették. Napjainkban mintegy 40—50 reaktor mflkü- dik szerte a világon.

K önnyedén mo jgtunk a különös körülményeknek megfelelően készült öltönyeinkben s megindultunk az ürállomá* központi épülete felé. Amint közeledtünk a kerék- alakú űrállomás

központjához, mindinkább éreztük a súlytalanság megszűnését, mivel a tengely körüli forgás pótolta a földi nehézségi erőt. Nem beszélgettünk, csak intésekkel tájékoztattuk egymást egy-egy dologról.

Később bekapcsoltam a ruhába épített, dió nagy- l nagyságú rádió ! adó-vevő berendezést s Így részesévé váltam a zajos társalgásnak. Röpködtek a kérdések a már hosszabb ideje itt lakó űrállomást szakemberek felé.

Hogyan tudják elviselni ezt

a különleges öltözetet? Hány \fok a normális hőmérséklet? ‘Mi az a rezgés, amely állandótan bizseregteti tagjainkat? Ho- \gyan viselik el a nappal és az •éjszaka váltakozásának hiá- inyát? stb. Vezetőink türelemére intettek bennünket. Csak ‘mindent sorjában1

Megérkeztünk a hatalmas, nagy kockához hasonló központi épülethez. Egyik felén voltak a laboratóriumok, megfigyelő állomások, földszinten a gépek, az emeleten a lakószobák. Tetejét kupola zárta le, itt tartották a csillagászati megfigyelő eszközöket. Az épület előterét egy csodálatos szépségű üveghez hasonló műanyagból készült építmény képezte, benne a legszebb virágokkal és növényekkel — ilyeneket itt láttam először.

A ház építésében érvényesült az alig százéves tudomány, a kibernetika minden vívmánya. Egy jól megszerkesztett automata gépezet volt az egész s alig győztük figyelni a gépek működését. A második kapun át beléptünk a parkba. — Itt már le is vethetjük ruháinkat — szólt vezetőnk, mert a földi viszonyoknak megfelelő állapotokat teremtettünk. Az ajtók légmentesen zárnak, megőrzik a gépek által térI

melt levegőt, normális hőmérsékletet s az „üvegfalu szabályos időközönként történő el* sötétedése kizárja a fényt t így az éjszaka is bekövetkezik,

Visszavonultam szobámba, rendbehoztam külsőmet, s aa étkezőbe siettem. üti társaim már vidáman beszélgettek. Közéjük ültem és megbeszéltük a délutáni programot. —, „Az űrhajó személyzete felülvizsgálja a gépeket, vendégeink pedig az űrállomás parancsnokának vezetésével megtekintik az állomás gépi, technikai, és tudományos felszereléseit" — adta ki az utasítást vezetőnk.

C1 löször a pazarul berendesett vezérlő szobába mentünk, amely az űrállomás szive és esze volt. A felvillanó, különböző színű fércek a gépek munkájáról adtak számot. Nagy monstrum gépeket képzeltem s helyettük kapcsolókat, vezérlőmüveket találtam. A kupolateremben hatalmas távcsövek irányultak a világűr különböző pontjaira, Nézzük meg az öreg Földet — gondoltam. Sikerült is behozni Budapestet. Elveszett a távolság, még az autóbuszok mozgását is láttam. Eles, tiszta képmezőben ezüst csíkként húzódott a Duna. E megkapó élmény után pajzán gondolatom támadt. Miért ne lehetnék Háry János II.? Lelógatom lábam a Föld szélén! A vezető ' mosolyogva egyezett bele kívánságomba. Az ötlet tetszett a társaság tagjainak s megindultunk az űrállomás széle felé. S itt történt a baj.

BACSKAY GYÖRGY

(Folytatása következik)