Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-07 / 83. szám

1958 ÁPRILIS 7

N a p I r>

n

PÁRT ÉS PÁRTÉPlTÉS

A gyakorlatias pártmunkáról

A mnjslak példája

\

Sok helyen beszélnek a konkrét és gyakorlatias .pártmunkáról. A majsi Táncsics Tsz- ben tesznek 1s érte.

Február közepén megalakították a pártcsopbrtokat. Négyet összesen, egyet a fogatos- brigádban, egyet a szőlészetiben. egyet a növénytermesztőknél, egyet pedig a kertészetiben. Hogy mit jelentenek a termelőszövetkezetnek, álljon arra a fogatosok példája lit, a vetés megkezdése előtt, elhatározták a kommunisták, hogy reggel hatkor ipdulnak a földekre. Kezdeményezésüket a többiek is helyeselték és a tsz 25 ezer mázsányi trágyájából hamarosan a földekre került 20 000 mázsa.

A pártszervezet a hőnapvégi napokban szokta megtartani taggyűléseit. Most március 21- én ültek össze.

Miről beszéltek a taggyűlésen? Arról, hogy vetni kell? Nem, úgyis tudta ezt mindenki. A fecsegés helyett konkrét, elemző és segítő határozatok születtek. Ilyen például az egyik: „Egyes tsz-tagok túlsókat használják a fogatokat saját, egyéni céljaikra. JavasoL juk. hogy ezentúl száz munkaegységre csak három fuvar legyen jogos, s ha valaki ezt megszegné, akkor a közgyűlés vonja felelősségre ...

A másik: ,,A hosszú tél miatt lemaradtunk. Ezért javasoljuk, hogy reggel hatkor kezdjük meg a munkát s este tizennyolc órakor fejezzük csak be ...” A továbbiakban kimondják, hogy a betegeket, az előrehaladott várandós édesanyákat és a sokgyermekes asszonyokat másképp kell elbírálni.

„A lustákat viszont a legszigorúbban — írják — mert az egész tavaszi vetést veszélyezteti hanyagságuk...A párt- szervezet nem mond le a ne - velőmunkáról, mégis javasolja, hogy a későket és a hat óránál korábban hazamenőket munkaegységlevonással büntesse meg a csoport.

A pártszervezet javasltaiéi' a tsz-vezetőség és a közgyűlés elfogadta. A munka megindult — a tavaszi búza és árpa vetését befejezték, földbekerült a napraforgó és borsó, si- mítózzák a négyzetes vetésre szánt kukorica táblát, dolgozik a szőlészet! és kertészeti brigád Vég orra is Jut idejük

(le dobjunk el égő gyufát, cigarettát az erdőben I

A Mecsek úgynevezett „Egészségvédelmi erdő” övezetében Bállcs-Szkókó vonaltól északi irányban április 1-én délelőtt és délután két különböző helyen mintegy 4 holdon könnyen végezetesse válható, erdei avartűz pusztított. A tüzet sikerült elöl tani, de figyelmeztetés a jövőre: ne dobjunk el égő gyufát, cigarettát az erdőben!

Április 4-én tanúja voltam egy jelenetnek. A Misi- na-tetőn egy fiatalokból álló csoport sétálgatott. Az egyik nő „nagyvonalúan” az avar köze dobta égő cigarettáját. Véleményem szerint a baj megelőzése érdekében nem elég az erdészeti dolgozók ébersége, figyelmeztető táblák elhelyezése. Elsősorban a kirándulóknak kell ügyelni cs a hanyagokat figyelmeztetni. Segíteni kell a turista egyesületek tagjainak és a tanácsnak is.

BRENNER BÉLA

Kiváló eredmény

A felszabadulás ünnepére in* duett itiunkaverseny üzemünk -n az alábbi eredményei«. hozta:

Első negyedévi tervünket

I0S.2 százalékra teljesítettük.

E jzohazunk dolgozói 3852 hektoliterrel több sört főztek. Pa- ■ackfejlő brigádunk pedig 911 bek'ólliprrel <öbl. sört fejteti a- ■h irányzoítnál. A fűzőhöz* ban v felajánlásnak megfelelően öl mázsa malátái takari- tottak meg, melyből 275 hektoliter jóminőségű Délibáb sört gyártottak.

BÉKÉSI LÁSZLÓ

hogy -a kétszáz férőhelyes sül- dőszáilas építéséhez téglaanyagot bontsanak az öreg Spinetekből.

I

Kell-e több bizonyíték arra« hogy konkrét és gyakorlatiam S oórtmunkájuk eredménnyé £ járt? Aligha!

Sellye! népnevelők n Is*.-éri

Tsz-pártszervezetilnk vezetőségválasztó taggyűlése kimondta, hogy 1956-ban öt százalékkal kell emelnünk a tér-, méshozamokat és harminc család, hatvan tagjával kell erő-i sítenünk a csoportot az év végéig.

A taggyűlés határozatát természetesen nem hajtottuk} még végre, de sokat tettünk már érte. A vezetőségválasztási után összehívtuk a népnevelőket, elindultunk a házakhoz —• nem is volt olyan egyénileg dolgozó paraszt, akihez be ne! kopogtattunk volna. Sok áldozatkész népnevelőről írhatnánk,: de legjobban talán Etmár Ferenc elvtársat, régi harcostársun-S kát illeti a dicséret. Etmár Ferenc elvtárs, pártvezetőségi tag-l hoz méltóan a kemény napi munka után sohasem panasz-} kodott fáradtságra, elfoglaltságra és kevés olyan egyéni pa-\ rasztcsaládot említhetnénk, ahol meg ne fordult volna. Sokat• segített a pártszervezetnek Szomor Béla elvtárs is, aki al földmüvesszövetkezeti boltok kirakatában díszes és színes; tablókkal népszerűsítette a termelőszövetkezetet.

A dolgozó parasztoknak kézzelfogható érvekkel bizonyí-1 lőttük, hogy miért előnyösebb a termelőszövetkezetben. Is-* mertettük Kun József né tsz-tag példáját, aki a múlt évi ré-S szesedésb&l a többi között herendi porcelánkészletet vásárolt,} tíz éves kislánya részére. Elmondottuk, hogy Kőhalmi László} házat vásárolt, Láng Mihály ugyancsak házat épít. A meg-« győző baráti beszélgetések végül meghozták a maguk gyü-l mölcsét. ötvenkét tagunk volt az év végén, januárban het-i ven lett, februárban 87-re, márciusban 125-re nőtt a létszám„• és mire levelemet olvassák, még több lesz, mert naponta ké-S rik a belépési nyilatkozatot a termelőszövetkezettől. Nagyonl örvendetes számunkra, hogy a belépők zöme középparaszt.} B. Göndör József elvtárs például tíz holddal, Nagy Józsefi 16 holddal, Cs. Gén József elvtárs szintén 16 holddal, özr.i Patak József né kilenc hold földdel lett a csoport tagja.

Gépeink kijavítva és megolajozva várták a tavaszi mun-l ka dandárját. Jó ez, de tudjuk, hogy nem elég, mert a gépe-} két emberek mozgatják, azokkal kell tehát a legtöbbet fog-l lalkoznunk. Nem lesz könnyű dolgunk, hlrtelenül nagyranőttl termelőszövetkezetünkben, de megbirkózunk ezzel is. Uj ta-S gokkal fogjuk erősíteni termelőszövetkezetünk pártszerveze-l tét, megalakítjuk a DISZ-t és az MNDSZ-szervezetet.

HUNYADI ISTVÁN a sellyei párt-végrehajtó • bizottság titkára.

A PIK tavaszi tervei

Az idei zord tél akadályozta a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat munkáját is. Most, a ,ó idő beálltával megindul a nagyobb arányú munka, s több, eddig csaknem teljesen elhanyagolt házat rendbehozmak. Az 1958-os év tervei szerint több, mint négy és fél millió forintot fordítanak az állami házak fendbehozására. Az eddigi szokástól eltérően nem kapkodó javításokat végeznek, hanem egy-egy házat alaposan, pincétől padlásig rendbehoznak, hogy ne legyen vele baj néhány évig. Ebben azt esztendőben 53 házat javita-; nak így ki, a munkálatokat; már most tavasszal elkezdik.! Javításra kerül a közeljövő-; ben a Bajcsy Zsilinszky út; 10 és 27-es számú ház, majd; a Kossuth u. 45, utána a Jó-! kai tér 3 és 11. Tatarozzák; majd az Aradi Vértanúk útja; 44 és 45-ös számú házait is.; A PIK nagyobb gondot fordít: ezután a tűzhelyek és ká'y-; hák javítására is. E”re a cé’-* ra ez évben 500 ezer forintnyi; összeget fordít. ■

Iskolai

gyakor'óker'-vezef'

ankétia

A megyei tanács oktatási osztálya, az iskolai gyakorlókertek tavaszi mezőgazdasági munkálnak megindításához szükséges ismeretnyújtás céljából a megye legjobb kertvezetőinek, járási szakfelügyelőinek részvételével a szent- lőrinci Mezőgazdasági Technikumban március 29-én ankétet rendezett. Dobó Géza vezető szakfelügyelő a kertveze- tós problémáiról, követelményeiről tartott előadást. Ezután Illés Antalnak a gyakorlatokkal,, kísérletekkel egybekötött előadása következett a talajról és a műtrágyákról. — Ebéd után a technikum tangazdaságát tekintették meg a résztvevők.

Neményi Ernő igazgató ismertette a korszerű mezőgazdasági gépeket. Az ankét résztvevői különös érdeklődéssel tanulmányozták a kultúr- ekét, kultivátort, szénasodrót és a különböző típusú hengereket, valamint a szovjet gyártmányú burgonyavetőgépet és a szétszedett állapotban lévő kombájnt. A látogatók a korszerűen megépített és helyesen kezelt 6ertésfiazta- tókat és a szarvasmarha istállókat is megtekintették. . A szebbnél-szebb állatok láttán is meggyőződtek a korszerű és tudományos gazdálkodás fölényéről, szépségéről. Neményi Ernő igazgató számadatokkal mutatott rá önköltségük alacsony voltára a kisüzemi, kézi erővel dolgozó termeléssel szemben.

Az ankét résztvevői örömüket, megelégedésüket fejezték k! a látottakról, hallottakról. Ez a találkozó nagyban hozzájárult a baranyai iskolai gyakorlókertek munkájának és a pedagógusok mezőgazdasági ismereteinek fejlesztéséhez. E tapasztalatok után tanulóifjúságunk oktató-nevelő munkáját a fokozott követelményeknek megfelelően tudják ellátni. A pedagógusok kérték, hogy ezután is rendezzenek hasonló ankétoka t számukra. Kérésük indokolt, hiszen majdnem minden felső- tagozattal rendelkező iskolánkban van már gyakorlókért.

Á geológia feladatai

Csütörtökön este a TTIT Bartók Klubjában Fejér Leon- tin, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főgeológusa tartott előadást „A geológia feladatai a mecseki kokszolható szén ter- Imelésében“ címmel.

Í Előadásának elején röviden vázolta, hogy célja: röviden ls- Smertetnl a pécsi szén keletkezési viszonyait, a keletkezés ■után végbement, a település ■mai formáját kialakító erőket [és a szén minőségét, j — A földtani középkorban a ■jura Időszak elején képződöd ja pécsi szén. Ezt megelőzően [területünkön mélytenger volt, [melynek lassú Kiemelkedése [közben rakódtak le a széntelepes csoport feküjét képező nagy vastagságú homokkőrétegek. A fokozatos emelkedés következtében mocsaras, lagunás, trópikus éghajlatú tengerpart alakult ki. Ennek lesendes lagúnáiban képződtek a pécsi szén telepek. Nagyon

nyugtalan volt itt a terület, sokat emelkedett, süllyedt, ennek következtében számtalan széntelep képződött.- A széntelepek képződése jután a terület újra süllyedésnek indult, s először durvábt- szemű üledékek, homokkövek raké>diák le, majd a tenger mélyülésével szintén igen nagy vastagságban, finom márgás fedőmárga. A később bekövetkezett vulkáni ^törések hatására a széntelepek elkokszo- ^odtak s ez gyakorlatilag nem [kedvező a kokszazén termelé- ■sénél.

— Megemlíthető, hogy ren geteg hegyképző mozgás Is érte a vidéket. Eredményeképpen a széntelepes formáció erősen megtört és meggyűrő- dött, ami aztán most komoly problémák elé állítja a szénbányászatot. A település rendkívüli zavartságához hasonló ja település minősége is. — jEmiatt mai ismereteink mel- Slett még nem tudjuk előre í meghatározni egy leművelésére kerülő terület szénikincsé- Jnak minőségét.

— Ilyen viszonyok mellett fontos feladatok hárulnak geológusokra. A Pécsi Szén- bányászati Tröszt geológusai' Inak kettős a szerepük. Egyrészt bizonyos távlati kutatásokat kell elvégezniök, de sokat kell segíteniök napi kérdések megoldásában Is.

— A geofizikai kutatások komoly segítséget jelentenek -gy-egy terület alapos megismerésénél. Mi itt, Pécsett szeizmikus módszerrel végeztünk két éven át kutatásokat Világviszonylatban is először került alkalmazásra ez a módLegfontosabb feladat a tavaszi munka szakszerű, gyors elvégzése

Ütést larlott a megyei tanács

A megyei tanács április 6-án ülést tartott a pécsi járási tanács nagytermében. A tanácsülésen megjelent Gódor Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság másodtitkára, Katona Lajos elvtárs, a párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács v. b. elnöke, Majzik Jeremiás elvtárs, Nagy Gyula elvtárs és Palkó Sándor elvtárs elnökhelyettesek, a megyei tanács tagjai, valamint a pécsi államigazgatási iskola hallgatói.

A tanácsülés elnöke Bruck József elvtárs a megjelentek nevében üdvözölte Pálkuti Ke. resztély és dr. Ernszt Jenő Kossuth-díjas tanácstagokat. Ezután Katona Lajos elvtárs számolt be a végrehajtó bizottság három havi munkájáról. Ismertette az árvízokozta károkat, a helyreállítási munkák feladatait. Palkó Sándor elvtárs, a tanács irányítása alá tartozó vállalatok tervteljes í- téséről és önköltségcsökkentéséről, Lukács Antal elvtárs pedig egyik legégetőbb feladatainkról, a tavaszi mezőgazdasági munkákról beszélt.

— Az idei tavasz nagyobb megpróbáltatások elé állít bennünket, mint az elmúlt évek bármelyike — mondotta Lukács elvtárs. A rendkívülcsa- padékos őszi időjárás, és a zord tél miatt sokezer hold vetésünk hiányzik, a termelőszövetkezeteknél és az egyénileg dolgozó parasztoknál jelentős mennyiségű istáliótrágya található kihordatlanul, mintegy 90 ezer holdnyi földterület még szántásra vár megyénkben.

— Szaporítja gondjainkat az is, hogy az őszi gabona nagyrésze későn került a földbe és nem tudott úgy megerősödni, hogy minden károsodás nélkül bírja a kemény telet. Nitrogé- nes fejtrágyázással sokat segíthetünk rajtuk, de takarékosan kell vele bánnunk, mert nincs korlátlan mennyiségben műtrágyánk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy dolgozó parasztjaink a termelőszövetkezetek minden istállókörüli komposzt- trágyát, — amely a fejtrágyázásra alkalmas — szedjenek össze és használják fel.

— Vannak azonban a múlt évinél kedvezőbb feltételek is. A bő csapadék és a sok hó következtében olyan nedvesek a földek, hogy helyes talajmunka esetén még az esetleges száraz tavasz sem okozhat nagyobb kárt. Gépállomásainkon az idén lényegesen több és nagyobb a gépi erő, mint tavaly — új Univerzál traktorok, négyzetes vetőgépek, kultiváto- rok, kombájnok, és egyéb mezőgazdasági gépek segítik a gyors és könnyebb tavaszi munkát. Gyomirtószerünk is sokkal több a múltévinél — az állami gazdaságok földterületét is beleszámítva, mintegy 15 ezer holdra elég, — az idén mintegy 46 ezer hold területre

elegendő jórészt minőségi vetőmagot juttat államunk a termelőszövetkezeteknek és az egyéni gazdáknak. (Meg kell jegyeznünk, hogy a jelentős mennyiségből sem jut mindenkinek, a vetőmagról elsősorban is a termelőknek kell gondoskodnunk.) A gépállomások és termelőszövetkezetek felkészültsége elég jónak bizonyult, megalakították a brigádokat, és munkacsapatokat. A gépállomások március 10-éig mintegy 78.600 holdra kötöttek szántási és egyéb gépi munkára szerződést, termelőszövetkezeteknél és egyéni parasztoknál, a lehetőségek azonban még nincsenek kihasználva. Pedig a gépi munka nagyon előnyös. — Pécs környékén például 4—500 forintot kérnek egy hold lóval való szántásáért, a gépállomás viszont 130 forintért végzi el ugyanezt, gyorsabban és jobban.

Ezután a tennivalókról beszélt Lukács elvtárs. Megállapította, hogy halaszthatatlanul sürgőssé vált a belvizek lecsa- polása, ha másként nem, akkor közerő kirendelésével. Számolnunk kell bizonyos mértékű elfagyással is, — bár nem olyan arányúval, mint azt a hó eltakarodása után vártuk — ezért nagyon sürgős a hengere- zés, ahol kell ott a fogasolás, boronálás és a kipusztult vetések pótlása percnyi várakozási idő nélkül. Be kell fejeznünk a talajelőkészítési munkálatokat, gondos és gyors

munkát kíván a vetőmagkiválasztás is, mert csak kifogástalan csíraképességű, tisztított vetőmagból számíthatunk gazdag termésre.

Lukács elvtárs beszédének további részében takarmány bázisunk alapjáról, a kukoricatermelés fontosságáról szólott. Elmondotta, hogy vetésterületét növelnünk kell, méghozzá négyzetes módon, amihez ugyancsak kedvezőek a feltételek. A tavalyi öt helyett az Idén 82 négyzetes vetőgépünk van. Kitért a szálastakarmány termelésre, a zöldség- és gyümölcstermelés feladataira, majd az árvizokozta károkra.

— A mohácsszigeti árvíz után még nagyobb odaadással és lelkesedéssel kell dolgoz nunk, hogy a megyei viszony latban jelentős kiesést pótol hassuk. Elsősorban is a mosta ni munkánktól függ jövő évi kenyerünk és ellátásunk. Me gyénk régóta vetélkedik So moggy&l, érezze minden terme lőszövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt magáénak ezt a versenyt, hogy gyorsabban é jobb minőségben végezhes sük el a tavaszi munkát, — fejezte be beszédét Lukács elv- társ.

Több hozzászólás hangzott el az ülésen, többen javasoltak végrehajtó bizottság határoza' javaslatába kiegészítéseket, megyei tanács ülése eredményesen és bizakodó hangulat ban zárult,

szer ennyire zavart település- nél. Természetesen, így magán viselte a mérés a gyermekbetegség jellegét, de az 1954. évi mérések már jók voltak, s pillanatnyilag tart az értékelésük. A mérések alapján fontos felvilágosításokat kaptunk, főleg a tröszt déli előterének szerkezeti viszonyairól.

— A mélyfúrással kapcsolatos komolyabb kutatómunka csak 1952-ben indult meg a trösztnél. Azóta közel 20 ezer métert fúrtunk. Sajnos, a fúrások minősége nem volt egészen kifogástalan, mert a mélyfúróipar a mennyiséget a minőség elé helyezte. Ebben az évben végre tisztázódtak ezek a kérdések és sikerült kialakítanunk egy olyan mélyfúrási módszert, amely megbízható földtani adatokat ad.

— A napi feladatok megoldására minden üzemben működik bányaföldtani szolgálat. Ezeknek elsődleges feladata a pontos földtani dokumentáció elkészítése, azaz minden újonnan hajtott vágatot feltérképezünk. A bányaföldtani térkép az egyes vágatokban haránton rétegeket, továbbá az észlelt földtani zavargásokat tartalmazza. Ez azért jelentős, mert így az egész szint egy térképen egyesíthető, tehát ha az üzem új vágat hajtását tervezi, a bányaföldtani szolgálat tud véleményt nyilvánítani arra nézve, hogy a kihajtandó vágatnak milyenek lesznek a várható földtani viszonyai, illetőleg a már menő vágatokban bekövetkező földtani zavargásokat meg tudják oldani úgy, hogy az ú. n. elsődleges dokumentáció segítségével meghatározzák a vágat új irányát.

— A geológiai szolgálat végzi az egyes üzemek szénvagyonának pontos megállapítását, Illetőleg nyilvántartását is.- A meglévő szén vagyon minőségének tisztázása is elsősorban a geológusok feladata. Többféle módszerrel próbálkoztunk már, de még igén sok munka vár ránk ezen a területen. A mintavételi pontsűrűség telepienként alig több négyzetkilométerenként 1-nél. Felmérése viszont most vált elsősorban nagyfantosságúvá, mert a sztálinvérosi kokszmű beindulása után elsősorban kokszolható szénre lesz szükségünk s ismernünk kell ennek lelőhelyeit.

— Fontos munkálatokat kell végeznünk a telepazonosítások terén is. Régi probléma már ez a trösztnél. Most végre megnyugtató eredményt biztosító módszert sikerült találni. Ezeknek a széntelepeknek az anyagában az elszenesedett, mocsaras tengerparti fákban megmaradtak a növényi eredetű spórák és pollenek. A telepjek időben egymás után képződtek. Nyilvánvaló, hogy minden esetben a növénytársulás más és más volt. Valóban, ezt az elvet figyelembe véve, azt tapasztaljuk, hogy minden t*>- ’epnek más és más a spóra és ooúen-összetétele, ez egyben jellegzetes is arra a telepre. Ez év végéig éppen ezért még felállítunk egy pollen-analitikai laboratóriumot.

Fejér Leontin előadását azzal fejezte be, hogy a növekedő mennyiségi és minőségi termelés megköveteli, hoev korszerű módszerekkel minél nagyobb támogatást adjon a geológia a bányászat számára.

Korszerű üzemet kapunk

Üzemünk, a Baranya Megyei Tejipari Vállalat véméndi üzeme a világhírű ementáli sajtot gyártja bel- és külföldiek fogyasztására.

Eddigi munkánk eredményességét Igazolja az a tény, hogy az elmúlt év negyedik negyedének és 1956. első negyedének export tervét túlteljesítettük. A jó eredmények elérésében oroszlánrészük van Halmai Ernő és Geresdi József elvtársaknák, akik fáradságot nem ismerve végzik munkájukat. Munkánk elismerésének tekintjük, hogy felettes hatóságunk egy korszerű, új üzemet építtet részünkre, mintegy három és félmilliós költséggel. Az üzemben nemsokára meg is kezdjük majd a munkát.

Bereczky Tibor.

üzemegységvezetöhelyettes