Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-23 / 71. szám

1956 MAflfclUS 23

IN A P I A

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS

A tizedik szeminárium Óidon

Az oldi

tanácson írógép kattogott. Hőgye elvtárs szövegezte a leveleket, Koller elvtáris, a tanácselnök pedig gépelte. Témájuk igen változatos: engedélyezzék az illetékes szervek, hogy az oldi termelőszövetkezet halászhasson a Dráva holtágában, vizsgálják meg, Halász Béni ügyét, akit a község vezetői véleménye szerint igazságtalanul nyilvánították kuláknak, a tsz-nek többezer facsemetére van szüksége.

Közben gyülekeztek a szeminárium hallgatói: a községi és a táz-alapszervezet párttitkára, a tsz-elnök és tsz-tagok jöttek sorban. Milyen jó, hogy így együtt van a vezetőség; a leveleket nyomban aláírhatják, megbeszélhetnek egy-két sürgős intézkedést is.

Hőgye Desső elvtárs, a siklósi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője az oldiak propagandistája. Sohasem az utolsó pillanatban érkezik, a szeminárium előtt viti látogatja hallgatóit, segít a termelőszövetkezetnek,

— Mikóné ma nem tud jönni a szemináriumra — szólt a bizalmi; ,

— Tudom, beteg — bólintott rá Hőgye elvtárs.

— Egy elvtárs később jön, a gépkocsival ment be Pécsre, hárman a MÖHOSZ gyűlésen vannak, de 7-re itt lesznek, s még két beteg elvtársunk van.

— Ezek szerint tizennégy hallgatója lesz a szemináriumnak, — állapította meg Hőgye elvtárs. S csakugyan: nyílott, csukódott az ajtó még vagy négyszer, ötször, s amikor teljes lett a létszám, megkezdődött a szeminárium.

— Miféle papírlapok ezek? — kérdeztem a hallgatók előtt fekvő papírlapra mutatva.

— Az útmutatót még nem kaptuk meg. Hőgye elvtárs mindnyájunknak legépeltette a vázlatát.

A propagandista

rövid bevezető előadásában vázolja: mijől is kell beszélni az egyes kérdésekkel kapcsolatban. Közben a szeminárium naplóját nézegetem, íme, a mérleg: tíz foglalkozást tartottak, rendszeresen kéthetenként. Öt foglalkozáson teljes volt a létszám, két foglalkozásról egy-egy elvtárs hiányzott csak. A legtöbb (négyen) a- első foglalkozásról. A legjobb hallgatók: Lovász Imre, Miké Györgyné, Koller Mihály, Dávid Jenő, Katona Lajos, Horváth Ferenc, Balog József. De a többiek is jól feldolgozták, megértették az anyagot.

Mihó elvtárs kért szót.

— Hogy milyen volt a kapitalista állam? Tudjuk mi azt jól. Nálunk is a „fejesek“ a bíró, az ötven-, százholdas parasztok irányítottak. Ábrahám, a kulák-bíró azzal fenyegetett, hogy internálótáborba vitet, ha nem aratjuk le gabonáját.

— Hát nem maguk választottak akkor?

— Én az egyik választásnál Bolyban, a Montenuovo herceg birtokán szolgáltam. Nyomban ki is dobtak volna a pusztáról, ha nem az ő jelöltjükre szavazok. Azám: szól talc: „Kiáltson maga is, hogy éljen!” — De ki éljen? — kérdeztem. Maga azzal ne törődjön, csak kiáltson, ha a pusztán akar maradni.

Hőgye elvtárs összefoglalója után a tanácsok munkáját vitatták meg. fi tanács munkája Óidon is szép eredményeket hozott. A román telep villamosítása, a kihajtóút rendbehozása, utcafásítás, az eperjesi utca feltöltése s más eredmények a tavalyi községpolitikai terv nyomán születtek. A nép állama is segített, a dolgozók társadalmi munkával járultak hozzá a tervek végrehajtásához. Az Idén járdát kap Eperjes. Tízezer tégla már van hozzá. Talán megoldódik a tótofc- földjei kultúrház megjavításának ügye is.

Kiss Lőrinc elvtárs a tanács páriiráriyltásáról beszélt. A végrehajtó bizottsági- és tanácstagokat, a falu dolgozóit a pártszervezetnek kell meggyőznie az egyes feladatok végrehajtásának szükségességéről, jelentőségéről. Vigyáznunk kell, hogy a tanács pártunk helyes politikáját valósítsa meg. Ne legyenek elhajlások. Ezért szükséges a tanácsi MDP csoportok működése is.

A pártoktatás sok segítséget adott a falu ltom mitnis tálnak és vezetőinek. A jó oktatásnak is eredményé a tsz számszerű növekedése.

Hibák

táján nem voltak 3 szemináriumon? Akadtak azok is. Egyesek pé'dául még mindig bátortalanul szólnak. De az a lényeg, hogy az oldi kommunisták lelkes, közös munkával bebizonyították, falun is lehet jól pártoktatást szervezni. Hőgye elvtársa*- is buzdítja az oldi kommunisták tanulnivá- gyása, munkája példa arra, hogyan kell olyan fontos párt- megbízatást, mint a propagandamunka, kommunista becsülettel teljesíteni.

Lemle Géza

Minden erőt a negyedévi terv teljesítésére kell fordítani

A Pécsi Szénbányászati Trösxt adósságokkal küszködik. Egyes üzemek, különösen István-akna elmaradása veszélyezteti a negyedévi terv

Keleti mező

teljesítését. A pécssza belesi

bányakerületnek január I-töl március 22-ig 4 532 tonna adóssága gyűlt össze.

Hogyan nőtt ilyen hatalmasra a kerület tartozása?

Nyugati mező Béke-alma

Január Február Március 21-ig

—1710 to — 450 „ + 87 „

—3070 to + 500 „ 4- 175 „

+10 to 0(100V,) —74 to

összesen-2073 to-2395 to

Látnivaló tehát, hogy az adósságok zöme István-akna nyugati mezejében s január hónapban született.

Baj volt az üres csillékkel. Többször elszakadt a láncpálya is, ami minden esetben hatórás munkaidő kiesést jelentett. A múlt évről nem voltak kellőképpen biztosítva a fejtések — és a külszíni munkákat rendkívüli módon gátol te a lehetetlen rossz idő. Sok nehézséget okozott a gyakori áramkiesés is.

Viszont ezek a munkát gátló körülmények kisebb-nagyobb mértékben februárban is fennállottak. Miért teljesíthette akkor a nyugati bányamező mégis 500 tonnával túl a tervét? Mert a kerület vezetői végre olyan intézkedéseket hozlak, amelyeket már korábban is .foganatosítani kellett volna.

Februárban születtek meg a dolgozók április 4-i vállalásai is. s akkortájt tűzték ki a jutalmakat a verseny legjobbjainak. Ez aztán hatalmas ked' vet adott a dolgozóknak s versenyezve küzdöttek és küzdenek még ma is a tervek túlteljesítéséért és az ezzel egyült- járő jutalmakért.

Vajon elég nagy biztosíték-e a dolgozók nagy munkakedve és versenylendülete a negyed éves terv teljesítéséhez, a fel- szabadulás ünnepére tett ígéret valóraváltásához? Aligha, az adósság otyakkora. hogy naponta 1 016 csillével több szenet kell adnia a kerületnek, ha tervét és vállalását teljesíteni akarja!

A bánya vezetősége minden erővel azon igyekszik, hogy

—64 to

csökkentse

minél jobban adósságot.

Lőrincz Levente főmérnök a következőket mondotta:

— A hátralévő napokat úgy szervezzük meg, hogy a március havi tervünket legalábh 102 százalékra tudjuk teljesíteni. Ennek érdekében a nyugati bányamezőben a hét folyamán újabb fejtést indítunk be a III. szinten. A zavartalan szállítás biztosítása végett _ a

III. nyugatitól nyugatra lévő 15 csillés rendezőt 30 csillésre bővítjük ki. Ezenfelül a szállítópályákat hétköznap éjjel és vasárnap felülvizsgáljuk, megerősítjük és szükség szerint kijavítjuk, hogy a szállítási karambolokat elkerüljük.

— Láncpályánk eddig általában kéthetente elszakadt. — Most azon igyekszünk, hogy előzetes jó karbantartással és felülvizsgálattal meggátoljuk ezt. Egyébként ezen a héten ki is cseréltünk belőle egy 30 folyóméteres szakaszt. így már most elértük, hogy a héten ko molyabb termelést gátló körülmény a láncpályán nem volt.

— A csapatok ürescsille ellátását fokozott szervezéssel kívánjuk megoldani harma- donként külön kijelölt műszaki vezetők foglalkoznak a felmerülő szállítási problémák megoldásával s a preventív in tézkedéseket megteszik.

— A tervteljesítésben lemaradó csapatoknak közvetlen segítséget adnak. A hiányosságokat a párt- és szakszervezettel karöltve a legrövidebb időn belül Igyekszünk felszámolni

— A versenynyilvénosság érdekében az egyéni és csapat eredményeket kétnaponként ismertetjük a dolgozókkal, valamint versenytárgyanként is megtörténik az értékelés naponta és ezt az üzem nagy csarnokában ki is függesztjük — fejezte be nyilatkozatát Lő- incz Levente főmérnök.

A munkásmozgalom régi harcosainak és a pedagógusok találkozója a Nevelők Házában

A Tanácsköztársaság

kikiáltásának 37. évfordulója alkalmából a városi tanács oktatási osztálya és a pedagógus szakszervezet szerdán este megrendezte a Nevelők Házában a Baranya megyei munkásmozgalom régi harcosainak és iskolák igazgatóinak, történelemtanárainak ünnepi találkozóját.

Az ünnepségen megjelent Gádor Ferenc elvtáns, a megyei pártbizottság másodtitkára, Fiszter Gyuláné elvtársnő, a mégyei párt-végrehajtó bizottság köznevelési felelőse, Gábriel József elvtárs, a városi pártbizottság tudományos és kulturális osztályának vezetője, Györkő Antal elvtárs, a városi tanács v. b. elnöke.

A munkásmozgalom régi harcosai közül megjelentek Pálkuti Antal, Berki Fülöp, Schléztn- ger József, Szegedi József, Csordás György. Lettkovlcs Er nő, Gergely Lajos, Krancz Pál, Iszáki Imre, B. Nagy Gusztáv, Wicher Pál, Kuvicsek Péter, Prassnig Irén, Hódi Szilvesz- terné és Klein Márk elvtársak.

A történelemtanárok akiknek elsősorban feladatuk, hogy ifjúságunkat hazaszeretetre, népünk évszázados sza badságtörekvéseinek helyes értékelőére neveljék — megismerkedtek azokkal az elvtársakkal: akik szemtanúi és harcosai voltak népünk története egyik legdicsőbb korszakának, a Tanácsköztársaságnak.

E kezdeményezés dícséretre- méltó, mert azok találkoztak, akik tanítják és akik cselekvő részesei voltak e dicső korszak harcainak, a, történelmi fejlődésnek. E megbeszélés is tükrözte azt a mérvi igazságot, hogy a. történelmet nem egyes személyek, hősök, hanem maga a nép alkotja és formálja, viszi előre.

Maga a történelem, a harcok. a hőstettek elevenedtek meg az elvtársak beszéde nyomán. Emlékeztek a kommunisták és az emlékezés minden szavában izzott a haza szenvedélyes szerétete. amely ragyogó példaként állhat ifjúságunk

előtt. A baráti beszélgetés során sokoldalúan tárták a történelemtanárok elé a tanács- köztársaság tevékenységét, a magyar munkásmozgalom hősi harcát a Horthy fasizmus idején — úgy, ahogy az iskolákban meg kell majd ismertet niök az ifjúsággal.

Az elvtársik szívből jövő hozzászólásai igazi kommunista szeretetról tettek tanú- bizonyságot. Ez az előadásmód példaként állhat a történelmet tanító tanárok előtt.

Tizenegy nap van hátra április 4-ig. Nagyon fel kell használni ezt az időt, a péesszabol- csi bányászok becsületéről van most szó! Minden erőt össze kell gyűjteni, mindent meg kell mozgatni és a műszakiak irányítása mellett harcolni a negyedévi terv végrehajtásáért.

A MÖHOSZ tankönyvesére

megkezdődött a siklósi járásban is. Eddig Sáripusztán, Ida- majorban, Palkonyán, Lapán- csán, Gordisán és Óidon tartották meg. A tagkönyvcserét fi im megtekintéssel, tea-esttel

tették emlékezetesebbé.

Schneider János a MÖHOSZ járási elnöke

Gergely Lajos elvtárs

elmondta, hogy tizennyolc éves korában elvitték katonának. Nemsokkal később orosz fogságba esett. Itt ismerkedett meg igazán a munkásmozgalommal s ettől az ití 5től lett tántoríthatatlan harcosa a pártnak.

— Oroszországban a magyar hadifoglyok is szervezkedtek — mondta Gergely elvtárs.

Én Kazánban voltam, ahol Apáti elvtárs szervezett bennünket a szociáldemokraták baloldali csoportjába. Éppen megbeszélésre jöttünk össze, amikor a fehérek elfogtak bennünket a Vörös Gárda tagjaival együtt, hat hét múlva szabadítottak fel a magyar huszárok. A mi csapatunk Szim- birszktól Ufáig kergette az ellenséget. Ufát, az Ural fővárost magyarok szabadították fel. Ebben a csapatban nemcsak munkások, parasztok, hanem nagyszámban értelmiségiek is harcoltak. Emlékszem Kun Béla elvtársra is, aki lelkesítette és szervezte a magyar hadifoglyokat.

1919 februárjában már itthon volt Gergely Lajos elvtárs és a vörös ezredbe lépett.

A Magyar Tanácsköztársaság néhány hónapig állt csak fenn, mert a nyugati imperialisták a belső reakciós erőkkel összefogva mindent elkövettek, hogy a Tanácsköztársaságot megsemmisítsék. A magyar vö- röshadsfipjg még a túlerővel szemben is hősiesen védte hazánk függetlenségét és elért nagyjelentőségű vívmányait. Hősi küzdelemben óriási vcr- áldozattal bizonyította a magyar proletariátus, hogy legfőbb védelmezője a magyar szabadságnak.

A Tanácsköztársaság bukása utón dühöngött a fehér terror. Horthy pribékjei üldözték, gyilkolták a kommunistákat és a magyar hazafiakat.

— 1925-ben részt vettem a vasmunkások sztrájkjában, —

emlékezik vissza Krancz Pál elvtárs, — ezért két évre eltiltottak a szakmunkától. Bányába mentem csillésnek. Édesapám kezembe adta a könyvet, amelyből megismertem Marxot, Lenint. Dalárdákban, szakszervezeti csoportokban és a természetbarátok között erősítettük a munkásmozgalmat. Terjesztettük a „Társadalmi Szemlé“-t, röpcédulákat és a könyvtárakba haladó szellemű köteteket helyeztünk el. Amikor Hitler uralomra lépett, méginkább erősítettük a mozgalmat, még jobban agitáltunk a munkások között a békéért, a háború ellen.

Krancz elvtárs beszélt a pécsi bányászok sztrájkjáról is, arról, hogy a jobboldali szociáldemokraták hogyan árulták el a munkásosztályt:

— Peyer és Tolnai azért jöttek a pécsi bányákba, hogy leszereljék a bányászok bérköveteléseit. Peyer elment Vasasra és azt mondta a bányászoknak, hogy vegyétek fel a munkát, mert a szabolcsi bányászok már dolgoznak. „Hazudtok !*’ — válaszoltak a bányászok. De addig jártak, keltek egyik bányáról a másikra, míg nem sikerült megtéveszteni a bányászokat.

Az 1937-és éhségsztrájkban már Györkő Antal elvtárs is résztvetL Elmondta, hogy csendőrség és katonaság őrizte azokat az erdei bejáratokat, ahonnét le lehetett jutni a hártyába. Ennek ellenére mégis híreket vittek a sztrájkotoknak. A munkásifjúság tehát igen veszélyes, de megtiszteltető szerepet vállalt a küzdelemben, az elnyomás elleni harcban.

Valamennyi felszólaló ismételten rámutatott a párt döntő szerepére a munkásosztály harcaiban. A párt vezette győzelmekre a Tanácsköztársaság vörös hadseregét, oldotta meg a magyar nép évszázados törekvéseit. A párt adott erőt az elnyomatás nehéz éveiben és mulatta meg a mához vezető útat.

Alaposabban, mélyebben ismertük meg ezen az estén népünk: munkások, parasztok, értelmiségiek, főként bányászaink hősi küzdelmét, azoknak az elbeszéléséből, akik ennek a harcnak élvonalában küzdöttek. Ezért helyesnek cs hasznosnak tartanánk, ha a történelmünknek ezt az időszakát ismertető történelmi órákra is meghívnák őket. Élményeikkel, tapasztalataikkal tanulóinkban maradandóbbá, felejthetetlenebbé tennék azt a harcot, melyet pártunk vezetett és vezet ma is győzelemről, győzelemre.

„Teljesítsd három hét alatt négy hét beadását!“

Pellérd teljesítette első negyedévi begyűjtési tervét

A pellérdiek néhány éve niég nem valami nagy őrömmel mentek el olyan járási vagy megyei gyűlésekre, ahol a beadásról, adófizetésről esett szó. Mert mi volt a helyzet?

ötvenháromban még rengeteg volt a hátralékos, ötvennégyben már kevesebb, csak 12 gazdát bírságoltak. Múlt év tavaszán összeültek a ^ tanács vezetőt, tagjai és elhatározták, úgy dolgoznak, hogy _a szigorúbb módszerekre már egyáltalán ne kerüljön sor. Megmagyarázták a gazdáknak: saját érdekük és jólétük egyik alapja, hogy megelőzzék ezeket a felesleges kiadásokat, bírság- költségeket. Ezekre államunk egyáltalán nem is tart számöt, de a kivetett adóra, beadásra igen, s arra időben.

És a pellérdi gazdák 1955 minden negyedévében teljesítették a beadást és köztartozásokat. A község vezetői azonban itt nem így született meg a pellérdi

mozgalom év ele.3é":

sítsd három hét alatt négy hét

’T5Ä“ *►*»

mólnak be a pe lérdi ^“' házán, hogy az első negyedévi begyűjtési terve: nemhogy teljesítette a község, hanem műiden cikkből túlteljesítette. — Legjobban sertésből. A tejbeadás 92 százalékra áll, de ez nem lehet még több, hisz egy jó hét választ el minket a hónap végétől. Egyedül az adóval nincsen minden rendben. De erre még visszatérünk.

Hogyan érték el Pellérden ezeket az eredményeket? Nézem a február végi dobolási szövegeket. Egyik így hangzik: „Vegyen példát mindenki Hor- ! váth .Tánosné, Kosin Jánosné,

. Szabó Péterné, Fábián György,

. Késvári Vincéné, ifj. Nagy Já- ; nosnétól (még vagy öt névkö- . vetkezik), akik beadási kötele- ; zettségüket már egész évretel- . jesítették, és ezzel nemcsak a ; 10 százalékos fel pót! ékolást ke- , rülték el, hanem a baromfiak- [ kai etetett kukoricát is a leghasznosabban értékesítették..." i Talán az olvasónak is íeltű- • nő a sok asszonynév. Egysze- rű a magyarázat: ha beadás- i ról van szó, akkor a háziasz- . szonyt dicsérik (vagy elmarasz- l talják), ha adóról, akkor a gaz- dát. Hahóknál például a gaz- t dat. Rab Györgyöt is dicséret

illeti. Befizette mér félévi adó- iát, és Ugyanígy rendezte a be- : adását is. Ugyancsak többet i fizetett már negyedévi adójé- nál Ardai Gyula. Kosln János- es Horváth János is.

A tanácstagok nemcsak jár- s1 ák a körzetüket, pontosan a egyzik is az egyes gazdák be- r idásának állását. Mi derül ki c nondjuk Tihanyi Ferenc ta- t íácstag füzetéből? E

N. Dékány János neve alatt i :z áll: sertés 118 kg (szómba- 1 on leszállította); baromfi 5 kg t - III. 20-ig rendezi (mpgvan); i ojás 10 kg — 130 drb, III. 20- g rendezi (hétfőn vitte be); tej 1 i093 liter — (nincs lemaradás, < öiyamatosan viszi). Az „Adó“ . •ovatban: E. K. — 300 forint 1 núlt évi hátralék, 1600 forint t 1956. I. félévre — III. 20-ig fi- j :et (1 400 forintot kifizetett). — j tehát N. Dékány János béadá- 1 *át a pellérdi mozgalom szel- i emében teljesítette, adó-rovarnak lapja azonban nem egészen tiszta.

De nemcsak a kötelezettségeket és azok teljesítését tartja nyilván Tihanyi Ferenc, hanem a gazdák kérelmeit is a tüzet második felében. — özv. Horváth Dezsőné neve mellett olvasom: „Fát kér.“ Horváth- né mint egyedülálló asszony kapott is már fát, s rajta kíiIUJ,^eLtöb,ben' a70k- akik leginkább rászorulnak.

Mint említettük, az adófizetéssé van egy kis baj. 26 gaz- danak van kisebb-nagyobb köz- aao tartozása, amelynek jóré:e múlt évi hátralék. Hogy község múlt évi adókeretét íégis teljesítette, az azon gaz- ák érdeme, akik a kelleténél obbet fizettek tavaly, mint hogy már ez évben is jónéhá- lyan. És ők járnak a legjob- >an, mert kétszázalékos ka- nattérítéssel a többletet a kö- ■etkező évre írták nekik.

Olyan gazda, aki idei adójá- lól még semmit se fizetett, sak egy van Pellérden: Tóth 'ózsef (bordás), — mert férj- lezment a lánya, és a felesébe beteg. Mindenesetre elfo- ;adható okok haladék adására, unit meg is ad a tanács, azon- >a_n a teljes összeg egy részét neg a hónap vége előtt neki is eltétlenül be kell fizetnie. — Nemcsak a begyűjtési megbízott, Kerék Ilona, és a tanács vezetői és tagjai végeznek kitartó, jó munkát az állam iránti kötelezettségek példás teljesítése érdekében. Tóth Balogh Lajos párttitkár majd runden nap ellátogat a tanácsra, megkérdi hányadán állnak, hol kell segíteni, kivel beszéljen. A Petőfi iskolát végző DTSZ-tagok Sem resto- Hk házról-házra járni, tenni és beszélni a pellérdi mozgalom sikeréért, Pellérd becsületéért . ; i