Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-18 / 67. szám
A társadalmi tulajdon megvédése minden egyes állampolgár kötelessége ! Ankét a Petőfi moziban A társadalmi tulajdon védelméről nagyszabású ankétot rendezett szombaton délelőtt negyed 11 órakor a Petőfi .moziban az MDP Baranya Megyei Bizottsága, a Magyar Jogászszövetség és a Hazafias Népfront. Az ankéton párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok, bírák, ügyészek, rendőrök, tanácselnökök, termelőszövetkezeti elnökök, állami gazdaságok igazgatói, ügyvédek és vállalati igazgatók vettek rés zt. Az elnökségben helyet foglalt: Farkas László elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Molnár Erik elvtárs, az MDP Központi Ve zetőségének tagja, igazságügyminiszter, Sziklai József elv- társ, a megyei pártbizottság harmadtitkára, Gregor Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a sásdi járási párt- bizottság első titkára, Papp Imre elvtárs, a megyei párlbí zottság adminisztratív osztályának vezetője, Kovács Kálmán elvtárs, az igazságügyminiszter első helyettese, Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Györkő Antal elvtárs, Pécs város tanácsa vb. elnöke, Nemes Alajos elvtár s, rendőrőrnagy, dr. Csorba Sámuel elvtárs, a megyei bíróság elnöke, Schafhauser István elvtárs, megyei ügyész, Ko csis Mihály elvtárs, a Pécsi Jogtudományi Egyetem dékánja, Achátz Imre elvtárs, országgyűlési képviselő, Sztergár Já nos elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára, Farkas Elemérné elvtársnő, az MNDSZ megyei ágit. prop. titkára, Kertész Ferenc elvtárs, az ügyvédi kamara elnöke. Az ankétot dr. Csorba Sámuel elvtárs, a megyei bíró ság elnöke nyitotta meg, majd Molnár Erik elvtárs, igazságügyminiszter emelkedett szólásra: Molnár Erik elvtárs beszéde — A társadalmi tulajdon védelme — mondotta — népi demokráciánk lényegének, égés? gazdasági és társadalmi rer ' szerének védelmét jelenti, az összefüggés mutatja legjobban a társadalmi ti dón intézményének hatali jelentőségét. Amilyen mérti ben fejlődik a társadalmi ti. lajdon, olyan mértékben növekszik a fogyasztási javak tömege, általánosul a jólét. A társadalmi tulajdon megvédése nem egyedül „hatósági" probléma, hanem mindenegyes állampolgár kötelessége. A bíróságaink előtt lévő bűnügyek azonban arra mutatnak, hogy nem tettünk meg mindent a társadalmi tulajdon védelmében. Ennek egyik oka, hogy az tmberek tudatának fejlődése nem tart lépést a gazdasági alap fejlődésével. A tőkés gyárüzem volt dolgozója, aki szüntelen harcban állt kizsák- mányolójával, nem egyszer hajlamos arra, hogy csak aféle cégtáblacserét lásson az üzem állami tulajdonbavételében. Az ilyen elmaradt tudatú dolgozók elnézők, kézlegyintéssel veszik tudomásul a vétkes könnyelműséggel, vagy szándékosan okozott károkat. Ellenséges kártevés Még mindig sokan nem veszik észre, hogy a társadalmi tulajdon a népi demokrácia szakaszában harci terep is. A megvert kizsákmányolók, minden rangú és rendű osztályellenség leplezett támadásokat intéz a nép vagyona ellen. A sásdi járásbíróság például felderítette, hogy egy földműves- szövetkezeti ügyvezető vádlott a felszabadulás előtt horthysta főtiszt volt. A bári állami gazdaság .fóagronómusa pedig, — aki főhercegi uradalmi gazdasági vezető volt, — ötven esztendős tapasztalt ember, a gazdaság javainak dézsmálására vette rá a huszonnyolcéves, dolgozóparaszt származású igazgatót. A kádermunka hiányosságát mutatja az, hogy iszákos vagy többszörösen rovottmultú elemek kerülnek bizalmi beosztásba. Például: a pécsi megyei bíróságon tárgyalt egyik ügy vádlottja közellátási előadó volt. 1952. decemberében ma- gánokirathamisitásért felfüggesztett börtönre ítélték. Ennek ellenére, később a községi tanács pénzügyi előadója lett. Ebben a beosztásban sikkasztott, ezért 2 évi börtönre ítélték és elrendelték a korábbi büntetés végrehajtását is. Végső fokon az összbüntetése 2 évi börtön lett, azonban kegyelem alá esett s így a vádlott ismét szabadult. Ilyen előzmények után főkönyvelő lett a villányi ktsz-nél, ahol újabb háromezer forintot sikkasztott és megszökött. Bár körözték — szökése ideje alatt — Pécsvá- radon földművesszövetkezeti föl vásár ló lett. Innen azért távozott, mert a pécsváradi járásbíróság nemi erőszak kísérlete miatt 1 évi börtönre ítélte. Bár még mindig körözték, felvásárlónak vették fel Dombóvár és Környéke Körzeti Földművesszövetkezetnél. Egy felvásárlói útja során azután 9 ezer forintot sikkasztott és ebből egyetlen éjszaka 4 ezer forintot eldorbézolt. Ekkor került kézre. Ilyen tapasztalatok alapján meg kell értenem Csorba elvtárs — a megyei bíróság elnökének felháborodását — hogy: ;.. nemcsak a szövetkezetek és a vállalatok tanúsítanak ilyen tűrhetetlen, hanyag magatar. tást a káderek kiválasztásánál, hanem az államigazgatási hatóságok is, mert számos adóügyi megbízottat, adóbeszedőt, begyűjtési megbízottat kellett becsuknunk, akikről kiderült, hogy a közelmúltban már bün- tetvé voltak ...” A gazdasági vezetőknek az ilyén esetekben vizsgálatát kell inditnniok az ilyen elemek pozícióba helyezéséért felelős személyek ellen, a szükséghez képest fegyelmi intézkedéssel, indokólt esetben feljelentéssel kell élniük. Egyes ilyen sajátságos személyi kiválasztások mögött bűncselekmény húzódik meg. Nem egyszer az osztályellenség keze van az ilyen állásba helyezéseknél. Az Óbb ÉRT-ügy tanulságai Hiányosság tapasztalható a társadalmi tulajdon védelmében azoknál is, akiküzemeinkett intézményeinket vezetik, illetve többé-kevésbé felelős pozíciót töltenek be, akár a termelés, akár a nyilvántartás, a forgalom vagy az ellenőrzés területén. A bürokrácia vagy a szervezetlenség, a tehetetlenség vagy a tervszerűtlen kapkodás, a távolabbi célokat szemeiül tévesztő üzemi és szakmai sovinizmus, a tervidőszakok vége felé mutatkozó „hajrá” nap nap után komoly károkat okoz a társadalmi tulajdonban. — Igen fontos a bürokratizmus elleni küzdelem, amely az alkotó munkát formális, lényegtelen mozzanatok előtérbehelyezésével akadályozza, a hatékony ellenőrzést pedig értéktelen papírintézkedésekkel pótolva elaltatja az éberséget. Példa erre a pécsi „Offért”- ügy, amelynek vádlottjai közel milliós kárt okoztak. Nem létező árukat fizettek ki a dolgozók pénzéből és ezekről öt példányban állították ki az áru- kisérőjegyet. Jutott ebből példány az áruforgalmi osztálynak, a pénzügyi osztálynak, a könyvelésnek, a statisztikának. Könyvelték, nyilvántartották, számlázták a nemlétező árut, csak éppen a raktárt nem ellenőrizte senki és nem egyeztették a raktárba beérkezett árukat, árukisérő jegyekkel. Ez a cselekménysorozat véletlenül derült ki, és közel állottunk ahhoz, hogy azt soha fel ne fedezhessék, mert már csak három nap volt hátra a vállalat felszámolásának befejezéséhez a főbűnös főkönyvelő által alakilag kifogástalanul elkészített mérleg alapján. A szervezetlenség a szocializmusban teljességgel tűrhetetlen, egyenesen annak alapeszméjével áll ellentétben. — Mégis sok helyen ellenőrizhetetlen formában adják ki munkaruhákat és eszközöket, még mindig értékes anyagok és gyártmányok hevernek üzemek udvarán, kitéve dézsmá lásnak és romlásnak. Az ilyen állapotok azutáin egészen felháborító lehetőségeket teremtenek a bűnözésre. A komlói városi bíróság tárgyalta azoknak a vádlottaknak ügyét, akii? — a szénosztályozónál dolgozva, fényes nappal szeleitek le egy 6 és egy 10 lóerős villany- motort, lovaskocslval szállították azokat az egyik vádlott lakására, itt ládába csomagolták, majd Mohácsra vitték és ott eladták. A bűnszövetkezet fel göngyölítése Mohácsról indult kd — Komlón ugyanis észre sem vették a motorok hiányát Társadalmi bíráskodás Az igazságügyi szervek mun kájáíban bizonyos befeléfor dulés volt tapasztalható — mondotta a továbbiakban Molnár Erik elvtáns. — Ennek következménye volt a büntetés kiszabási gyakorlat bizonyos mérvű eltorzulása, amely elmosta a bűnüldözési harc osztálypolitikai tartalmát. A bűnüldözésben sokszor elmaradt az osztályellenséges vagy konok bűnöző elemek támadásai és az alkalmilag megbotlott dolgozók kisebb cselekményei közötti minőségi különbségtétel. A vállalati‘vezetgtofk s. fe- lelősségrevonást kell elsősorban alkalmazmicík a társadalmi tulajdon megsértőinek megjavítására. A fegyelmi úton való elintézés mellett értékes segítséget nyújthat a dolgozók akaratnyilvánítása, a társadalmi bíráskodás. A megtévedt dolgozó nevelésének rendkívül hatékony eszköze lehet, ha a fegyelmi eljárással egybekötve éppen a munkatársi kollektívából alakult társadalmi bíróság vonja felelősségre a kollektívának kisebb súlyú cselekményt elkövetett tagját. A társadalmi bíróságok már eddig is több olyan döntést hoztak, amelyek helyesen szolgálták a megelőzés célját és a megtévedt dolgozó megjavítását. A vállalati jogászoknak is igen nagy szerepük van a társadalmi tulajdon védelmében, különösen az ellenőrzésben. — Vállalati jogászaink, de gazdaságii vezetőink se féljenek attól, hogy azok ellen a hibák ellen, amelyek a szervezés, ellenőrzés, anyagmozgatás, sze mélyválogatás stb. területén veszélyeztetik a társadalmi tulajdont, maguk lépjenek fel. Ne tűrjék, hogy „hatáskör túl lépés“ elmén őket ebben akadályozni próbálják. Ahol a nép vagyonának védelméről van szó, ott becsületes dolgozónak sohasem hiányozhat a hatásköre — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Molnár Erik elvtárs, igazságügy- mindsztor. Az ankéton számos értékes hozzászólás hangzott el, amelyeknek ismertetésére visszatérünk. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A szakoktatásért harcoljon a DISZ is! A Baranya Megyei Mezögaz Jasági Gépjavító Vállalat egy re több újabb gyártmányú gépet javít. Ezek közé tartoznak az átalakításra váró permetezi porozógépek is. A régebbieken külön benzinmotor hajtotta porozót, s ez a gyakorlatban nem vált be, drágasága, renge teg géphibája miatt. Ezért vállalatnak mindet át kell alakítania kardánmeghajtásos- ra. Az ilymódon átalakított gé pék olcsóbbak s ami a legfon tosabb, üzembiztosak lesznek. A permetezőgépeken kívül vállalat készít, javít még bá nya- és más gépeket is. Nem a permetezőgép tehát az egye dűli, amely új eljárások ailikal mazását kívánja. De marad junk csak ennél. A permetező- gép egyedül mintegy kétszáz új rajz ismeretét követeli meg munkásoktól és műszakiaktól egyaránt. Ismerik-e vajon a rajzokat? Ha a műszakiakat nézzük, akkor igennel kell felelnünk Molvay Kálmán művezető, Onódy Ágnes technikus és többi is mind fiatal és képzett vezető, nemrég kerültek ki az iskolák padjaiból. De elóg-e az, ha a műszaki vezetők képzettek? Jó, a rajzot elkészítik, de kik dolgoznak a rajzok után? A munkások és a dolgozók bizony nehezen ismerik ki magukat a rajzok bo nyolult vonalai között. „Mindenütt baj van a rajzőlvasás- sal" — mondja Molvay Kálmán művezető elvtárs s vele együtt szinte az egész üzem. Hogy a rajzolvasás hibái hova vezetnek, airra élénk példát szolgáltatnak a történtek. Adonyi János és Király József elvtársak fél órát szaladgáltak Nazarov Miklós diszpécser után, mert úgy vélték, hogy a csapágymelegítőkályha lemeze a rajz alapján húsz milliméterrel hosszabbra sikerült. A végén persze kiderült, hogy a rajz és a lemez pontos — addig azonban több mint egy óra veszett el. Igaz, indult egy rajztanfolyam 1955 decemberében a Központi Vezetőség novemberi határozatin fellelkesült diszis- ta műszakiak kezdeményezésére. A sokatígérő tanfolyam azonban két előadás után megszűnt. „A harmadik előadást nekem kellett volna megtartanom — mondja Nazarov Miklós DISZ-titkár elvtárs, — de nem jutott rá idő, városi DISZ bizottsági ülésre kellett mennem.” Valóban, így történt. De miért nem jelöltek ki helyettest? Onódy Ágnes fiatal technikus is megtartotta volna az előadást, csak szólni kellett volna! Molvay elvtáns szerint a fiatalok nem kedvelik a szakmai oktatást, „alig várják a munkaidő végét és futnak hala”. Vajon miért nem szeretik? Mert senki sem mondta el előttük, hogy mit jelent számukra a tanfolyam, egyszerűen csak kihirdették, hiányzott a személyes és meggyőző beszélgetés. A DISZ-szervezet nem használja ki a hatékony agitáció olyan rejtett tartalékait, mint amit Németh György DISZ-brigád esete is bizonyít. Pedig nem is kellene hosszú számolgatás s kiderülne, hogy a Németh-brigád tagjai a kettővel több gép elkészítése esetén 120—130 forinttal többet kaptak volna egyénenként március 19-én. Nincs műszaki propaganda — erről volt szó az előbb. Lehet-e ott, ahol hónapokig nem tart a DISZ vezetőségi üléseket és taggyűléseket, ahol a 45 tagú ifjúsági szervezetnek mindössze két vezetőségi tagja van a szükséges öt helyett? Nem lehet ott komoly tekintélye a DISZ vezetőségnek, ahol a Petőfi-iskola a novemberi indulás után elmaradt! A cikk elejétől szinte végéig a permetezőgépekről beszél t. A permetezők azonban csak példák, alapjában véve nem is azokról, hanem a Központi Vezetőség novemberi, a 'technika fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtásáról van szó, amelyet a párt- és DlSZ-szer- vezet csak kampányfeladatnak tekintett. Keresni és kutatni az újat, az ésszerűbbet — ez most a jelszó és ez csak akkor valósulhat meg, ha a pártszervezet és a DISZ-szervezet a technika fejlesztésének élharcosa lesz. A fettételek mindkét helyen igen kedvezőek. A párt- szervezet tagságának féle fiatal — jobb az arány, mint bármelyik pécsi üzemben talán — ha ezeket összehívják s a rajztanfolyam megindulása érdekében pártmegbizatásokka 1 látják el, akkor lesz érdeklődés és szakmai oktatás. A DISZ-szervezet hat kiváló dolgozóval büszkélkedik — a dolgozók számát tekintve a legtöbbel a pécsi üzemek között — hármójukat a március 3-i élüzemavató ünnepségen tüntették ki. Ilyen lelkes fiatalokkal ismét meg lehet az élüzem címet szerezni, csak fel kell kelteni érdeklődésüket a szakmai oktatás és az új technika iránt s akkor — mint a Németh-brigád példája figyelmeztet — lehet számítani a termelékenység és a százalékok emelkedésére. Az énítőiDar tavaszi feladatai A második ötéves Itrt nagy feladataikat állít me gyénik építőipara elé la. Pécs újhegyen új erőművet, Pécset 30 ezer, Komlón 2 ezer lakást új bányaüzemeket, Mohácsot farostlemezgyárat, a megyében számos lakóházat, középülete kell építeni. Jóllehet, építőiparunk az el múlt évbein is jelentős ered’ ményeket ért el, még száma hiba gátolja fejlődését, technikai színvonalának növelését Ezek a hibák rontották létesít ményeimk minőségét, allé konyságát, esztétikai szépségét Az idén ezekét a hibákat me* kell szüntetnünk, jobban ősz- sze kell hangolni az építőipai műszaki és technikai színvonalának fokozatos emelését a; építőtevékenységgel járó sokoldalú munka megszervezésével. A cél az, hogy lehetőleg minél kevesebb létszámmal ét fokozottabb gépesítéssel, sokkal többet építsünk, mint eddig. Az építkézések önköltsége különösen a lakóépítkezései területén a múlt évbén meghaladta a költségvetésben elő- irányzott összeget. Ezt előidézte, hógy építkezéseink időtartama úgyszólván minden esetben meghaladta az organizációs tervben előírt időszakot, Tgy például Kómlón a kelet- tökönvöai bölcsödének 213 nao alatt kellett volna elkészülni« de 620 napig épült, ami 15 ezer forinttal növelte az építés költséget. Megyénk építőiparában az el múlt évben a munkaerőellátá, sem számszerűleg, sem minő sé-gi’eg nem volt kielégítő. Ei különösen a komlói 49-es számú Építőipari Vállalatra vol jellemző. Mivé’ Itt a munki főkéit befejező 'illegő voltes Ige- -ok szrikip ' és 6egédipa- ri munkaerőt k—á.nt. — as építőipari munMsokat nem tudták ellátni ’ 'Hő munka- területtel. A .re - munkaszervezés k ;2vetk e 1 ében egyes munka-kategóriáknál kapun belüli munkamélki'úség jelentkezett, míg a v*”?Iat létszámhiánnyal küzdött. A múlt évi tapasztalatok arra sürgetnek, hogy szélesebb körben alkalmazzák a lakás- építkezéseknél a gyorsépitésl módszereket. A falazásoknak 1953-ban és 1954-ben 60—7(1 százalékót, 1955-ben márcsak 10—1Ä százalékát végezték hármas sztahanovista módszerrel. Nem alkalmazták Komlón a ÜISZ által 1954-ben kezdeményezett kétezer téglás mózgahnat sem. Sőt a gépl- vakolás Országszerte alkalmazott "vidszeréről is elfeledkeztek. Súlyos hibák vannak az egyösszegű munknutalványo/á- sok bevezetésénél is, amely *, pedig a korszerű munkamód- 9 szerek alkalmazását jelenté- ií kényén elősegítené. Különösei jellemző ez a Baranya Megye Építőipari Vállalatra, ahol i múlt év decemberében az egy s összegű munkautalványozás ■ rendszerben, csak 54 dől gőzt 5 vett részt. Ezen sürgősen változtatni kell. | A haladó munkamódszerek ’ alkalmazását gátolja a műsza- , ki vezetők csökönyös ragaisz- ' kodása a hagyományos módszerekhez. De a műszaki vezetőknek és építésvezetőknek sem volt minden esetben biz- I tosítva minden, az új módszerek alkalmazásához szükséges I feltétel. A műszaki teivek sok esetben későn érkeznek az építkezésekhez, a tervdoku- ' men-tációk műszakilag gyakran 1 hibásak. Ez nagymértékben ; gátolja az anyagellátás helyes 1 megszervezését és a legtöbb ^ esetben anyagpocsékol ást okoz. A rossz munkaszervezés következtében az építőipar hatalmas gépparkba sem volt az elmúlt évben kihasználva. — A komlói 49-es sz. Építőipari Vállalat például 25—30 százalékos gépidőből 8—10 százalékos gép- ki használást tudott isck elérni. A jövő feladatai szempontjából a tervezésnek irányadó szerepe van. Tervezőink — helyesen — már az alaprajzi kialakításoknál mindinkább figyelembeveszik az előregyártott szerkezeteket, azok alkalmazásának lehetőségeit. A gerendák közötti födómlemezeke1 azonban még a leetöbb helyen kényszerűségből a helyszínen előregyártott téglabetétes lemezzel oldják meg, mert ilyen szerkezeteket helybeli üzemeink nem készítenek. Helyes volna, ha a pécsi és a dombóvári előregyártó üzem gyártaná a különböző födém- elemeket, így például a B. 11- es és a B. 60-as típusokat. Ezzel helyettesíthetnénk a helyszíni előregyártású gazdaságtalan téglabetétes födémlemezt. A fentiekből láthatjuk, hogy égető problémaként jelentkezik építőiparunk műszaki fejlesztése. Az építőipar és építőanyagipar csaknem kizárólag a hagyományos szerkezeteket alkalmazza, illetve gyártja. A vállalataink még nem tudnak megbirkózni olyan feladatokkal, mint például vakpadló helyett a fűrészporos salakbeton aljzat gyártása. Nem használják a műszaki fejlesztés szempontjából jelentős anyagokat, mint az említett aljzatbetont, mozaik parkettát. A furcö- löp alapozását sem lehet bevezetni, mert kivitelező vállalataink ennek elkészítésére nincsenek felkészülve. Jobban tel kellett volna készülni ők vállalatainknak a már gyártás alatt lévő különböző műanyagok, mint a P. V. C. padló és faburkolatok, a különböző plasztikus burkolatok megismerésére és gyártásának előkészítésére. Az építőipari vállalatok legfontosabb feladatai közé tartozik az építőipari munkásokról való gondoskodás is. A dolgozók szállását és ellátását biztosító felvonulási épületeket sürgősen meg kell építeni, ugyanakkor a legmesszebbmenőkig biztosítani kell a műszaki feltételeket, a zavartalan anyagellátást, hogy lehetősé? legyen a legkorszerűbb módszerek alkalmazására. Fontos még a különböző komplex-brigádok megszervezése és részükre az egyösszegű mpnka- utalványozás, a szervezett munkaterület biztosítása. Ha építőipari vállalatai h vezetői mindent megtesznek az említett hiányosságok megszüntetése érdekében és a .lövőben jobban hasznosítják dolgozóink kezdeményezéseit, javaslatait — az építőipar előtt álló feladatokat sikeresen fogják megoldani. Márki I zászló a megyei párt.vég ehu.iló bizottság ipari és közlekedési osztályának pol. munkatársa
