Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-18 / 67. szám
DUNÁNTÚLI VfLÁCPROLETÁBJJUECYE/BUETEK! A MAI SZABIBAN: Mindenki segít. (2. o.) — Békétlen szerelem. (3. o.) — Kossuth Lajos levelezése Pécs város választópolgáraival. (3. o.) — A társadalmi tulajdon megvédése minden egyes állampolgár kötelessége! Ankét a Petőfi moziban. (4. o.) — Diadalmasan elfoglalja helyét az új technika. (5. o.) — A szemforgatás doktora. (6. o.) — Elhunyt Irene Joliot-Curie. (6. o.) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/AC AN AK t API A XIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÄM ARA: 5« FILLÉR VASÁRNAP. 1956 MÁRCIUS 18 Az egész falu terve Kit ne érdekelne, hogy milyen lesz faluja a közeljövőben? Senkinek sem mindegy, hogy egészségtelen talajvizet merít-e vödörrel az ásott kút- ból vagy korszerű, fúrt kút üde vizét issza, hogy van-e hely, ahol ünnepnapokon, szabadidejében kultúráltan szórakozhat, s hogy fényesre tisztított lábbelivel jut-e odáig vagy térdig sáros lesz. Nem csoda, hogy a falvak dolgozói bele akarnak szólni a falu képének kialakításába. Dencshá- zón a dolgozók fürdő építéséi tartották a legsürgősebbnek. a bogádiak a kultúrterem hiányát érzik legjobban és másutt is a falu népe tudja legjobban, mire van szüksége. Az pedig, hogy milyenné alakul nemsokára a falu képe, mi épül, hogyan fejlődik a község, most dől el a községfejlesztési tervek elkészítésével. A falu vagy város népét ke" meghallgatnia a tanácsnak ahhoz, hogy községfejlesztési tervét helyesen készíthesse el. Semmi szükség arra, hogy a tanács hivatali feladatnak tekintve a községfejlesztést, rövid úton igyekezzék valami „mutatós1’ beruházásokba ölni a rendelkezésre álló összeget. Arra valók a tanácstagi beszámolók, fogadóórák, körzeti kisgy ülések, hogy ezeken a tanácstagok megvitassák a lakossággal a teendőket, s arra valók a tanácsülések, hogy ott a tanácstagok tolmácsolják választóik javaslatait, kívánságait. Községeinkben például gyakran tapasztalhatjuk, hogy az elhanyagolt vízlevezető árkok miatt évről-évre nő a belvízzel borított terület, a legelők elsatnyult füvét lassan kiszorítják a haszontalan gyomok, a tervben mégsem szerepel ezek helyrehozása, annál inkább a járdajavítás. Ha a község fejlesztésére szánt pénzt és munkát a lakossággal folytatott mélyreható és körültekintő viták után osztja el a tanács, a mezőgazdasági termelés és különösen az állattenyésztés fejlesztését célzó beruházások nem maradhatnak ki a tervből. Abból azonban, hogy a lakosság érzi legjobban mire van szüksége, nemcsak az következik, hogy alapos tanácskozások nyomán születnek reális tervek, hanem az is, hogy a község legégetőbb igényeit kielégítő terv végrehajtásában az egész lakosságra lehet számítani. Miért nem tervezett Szalatnak, Szentka- taliri, Baranyaszentgyörgy tanácsa egyetlen fillér értékű társadalmi munkát sem? Bármi más okot mondjon is^ a tanács végrehajtó bizottsága, világos, hogy azért, mert nem bízott a falu dolgozóinak áldozatkészségében, lelkesedésében s hozzátehetjük: azért nem bízott benne, mert meg sem kérdezte a falu dolgozóit, hogy mennyi társadalmi munkát végeznének el önként és szívesen a falu fejlesztéséért. Nem sokkal jobb a helyzet Perekeden sem, ahol a községfejlesztést szolgáló 44 ezer forint értékű munkából mindössze 3 ezer forint' értékű társadalmi munkát irányoztak elő. Csak ennyire lenne képes a falu népe? A’’gha. Inkább az történt, ami az előbbi három községben, de a tanács mégis tervbevett némi minimális társadalmi munkát, nehogy kitöltetlen maradjon a rubrika. Az ilyen terv végrehajtása meglehetősen bizonytalan. Ezt bizonyítja az is, hogy a pécsi járás több, mint két millió forintot irányzott elő különböző javaslatok megvalósítására, de mert nem vették igénybe a tanácsok a dolgozók segítségét, a terv felét sem valósították meg. Sokkal inkább valósulnak meg azok a tervek, amelyek a dolgozók önként felajánlott társadalmi munkájára épültek. A társadalmi munka fel- használása a községfejlesztésben azt jelenti, hogy ugyanakkora összeggel sokkal nagyobb beruházást lehet megvalósítani. De nemcsak ezt jelenti. Azt is, hogy ha a falu népe közös erőfeszítéssel épít útat, javítja a legelőt, építi a kultúrházat, akkor jobban fogja becsülni saját munkájának eredményét, büszke lesz községére, amelyet két keze munkája is alakított szebbé, jobbá. A közös munkának ezt az öntudatot növelő, a közös ügyek iránti odaadást fokozó hatását semmiképpen sem szabad alacsonyabban értékelni, mint az anyagi hasznot. A községfejlesztési terveket is jellemezze az egész gazdasági életünkben rendkívül nagy szerepet játszó takarékosság. Helyes, ha a terv minél jobban számít helyben található anyagok felhasználására, egyszerű és olcsó megoldásokra. Mozsgón például a szentmiklóspusztai volt uradalmi istálló romjait használják fel útkövezésre, a községi kút javítására pedig sajátkiterme- lésü faanyagot használnak. S itt ismét azt kell megállapítanunk, hogy a tanács semmiképpen sem nélkülözheti a dolgozók tapasztalatait és javaslatait. A tanácsfunkcionáriusok aligha találhatják meg egyedül a legjobb, legcélravezetőbb és egyúttal legolcsóbb megoldást. Ezért is szerepel olyan sok községfejlesztési tervben nagy összeggel fa és egyéb anyagok vásárlása. A dolgozókkal folytatott tanácskozás etekintetben is megkönnyíti a községfejlesztési tervek végrehajtását, hozzájárul ahhoz, hogy az e célt szolgáló összegekből minél több haszna származzon a falu népének. Végül, de nem utolsósorban hozzátehetjük, hogy nemcsak az összeg célszerű felhasználását, hanem megnövelését is segítheti a falu népe — a békekölcsönök pontos befizetésével. Számos községünkben építettek már járdát, javítottak hidat, vásároltak sportfelszerelést vagy hangoshíradót a békekölcsön összegének helybenmaradt részéből. A községfejlesztési terv — az egész falu közös terve. Tanácsaink ragadjanak meg minden alkalmat, hogy valóban az legyen. Gyűlésekkel, tanácskozásokkal, a tanács és a dolgozók közötti kapcsolat fovábbszilárdításával érjék el, hogy mind a tervezésben, mind a végrehajtásban a fő szerep a dolgozóké legyen. Ez a biztosítéka annak, hogy ez- évben is gyors ütemben fejlődjenek, épüljenek, szépüljenek községeink; Id Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács felhívása az árvízkárosultak megsegítésére Közel két hét óta tart a küzdelem a megáradt Dunával. A honvédségnek, a belügyi szerveknek, a Duna partjai lakóinak, a közlekedés, az építőipar dolgozóinak erőfeszítése, a hatalmas anyagi és gépi erők bevetése ellenére a minden eddig ismert szintet felülmúló jeges ár a Duna déli szakaszán, egyes helyeken áttörte a megerősített gátakat és községeket, szántóföldeket öntött el — súlyos károkat okozott. Az egész ország együttérez az árvízsújtotta lakossággal. A párt és a kormány a dunai árvíz megfékezésére további erőfeszítéseket tett. A Központi Vezetőség javaslatára a minisztertanács az eddigi nagy anyagi erőfeszítések mellett haszonötmillió forint gyorssegélyt utalt ki a természeti csapás által sújtott lakosság megsegítésére. Az üzemek, gyárak, intézmények dolgozói forintjaikkal, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodók természetbeni adományaikkal önként siettek az árvízkárosultak megsegítésére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács a dolgozók kezdeményezésére megindult gyűjtés eredményessége érdekében felhívással fordul az ország népéhez és kéri, hogy mindenki erejéhez mérten nyújtson segítséget az árvízkárosultak sebeinek enyhítéséhez, a természeti csapással sújtott terület életének helyre- állításához, MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG MINISZTERTANÁCSA Segítsünk az árvízkárosultakon! A lakosság, honvédeink, belügyi szerveink, pályamunkások, a közlekedési és építőipari dolgozók hősi helytállásával sikerült úrrá lenni a jeges áradaton, a Duna magyarországi szakaszának nagyobbik részén. A hatalmas erőfeszítések ellenére a déli szakaszon az átázott gátakat több helyen áttörte az ár. A minisztertanács 25 millió forint gyorssegélyt szavazott meg a károsult lakosságnak. Minden becsületes hazafi lelke mélyéig együtt érez a bajbajutottakkal. A budapesti üzemi munkások példájára az ország városainak és falvainak lakói gyűjtést indítottak, hogy az ár elvonulása után mielőbb felépülhessenek a rombadőlt házak, teremjenek a szántóföldek, ruhával, bútorral, szerszámmal segítsék azokat, akiket a természeti csapás Sújtott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kéri az üzemek, a hivatalok, az intézmények dolgozóit, a’ városok és a falvak lakosait, segítsenek árvízkárosult honfitársaikon. E nemes társadalmi megmozdulás szervezeti formáinak biztosítása érdekében felhívjuk az üzemeket, intézményeket, hivatalokat és a helyi tanácsokat, hogy az eddig gyűjtött pénzadományokat fizessék be vagy az Országos Takarékpénztár 500-as számú, vagy a Magyar Nemzeti Bank 106 000—70 számú, külön e célra nyitott csekkszámláSzakszervezetek Országos Tanácsa jára, hogy az adományok mielőbb eljussanak a rászorultakhoz. Befizetéseket a fenti számlákra valamennyi postahivatal, takarékpénztári és bankfiók elfogad. A további gyűjtés lebonyolítása érdekében az üzemekben, intézményeknél és hivataloknál a helyi szakszervezeti bizottságok sorszámmal és pecséttel ellátott -gyűjtőíveket bocsátanak a szak- szervezeti, MNDSZ és Vöröskereszt aktívák rendelkezésére, akik a gyűjtést végzik. A területi gyűjtést a lakosság legszélesebb köreiben a helyi tanácsok által kibocsátott, sorszámmal és pecséttel ellátott gyűjtőíveken, Budapesten az MNDSZ és a Vöröskereszt aktívák bevonásával, a lakóbizottsági megbízottak, városokban és községekben pedig a Hazafias Népfront-bizottságok tagjai, valamint az MNDSZ és a Vöröskereszt- aiktívák végezzék. Gyűjteni csak az említett szervek által kibocsátott és lepecsételt gyűjtőíveken lehet. Az egyes gyűjtőívekre befolyt összegeket a helyi gyűjtő szervek (szakszervezeti bizottságok, lakóbizottsági megbízottak, helyi tanácsok) fizessék be az Országos Takarékpénztár 500-as, vagy a Magyar Nemzeti Bank 106 000—70 számú, külön e célra nyitott csekkszámlájára. A befizetéseket valamennyi posta- hivatal, takarékpénztári és bankfiók elfogadja. Hazafias Népfront Országos Tanácsa A befizetési nyugtákat a helyi gyűjtőszerveknek a gyűjtőívekhez kell csatol- niok és meg kell őrizniük. A természetben felajánlott mezőgazdasági termékeket, gabonát, takarmány- gabonát, stb. a földművesszövetkezeteknek kell átadni, két példányban kiállított elismervény ellenében. Az elismervény egyik példányát az adományozó adja át a helyi tanács végrehajtóbizottságának. A földművesszövetkezetek a felajánlott és átvett termények szabadfelvásárlási áron számított ellenértékét fizessék be a Magyar Nemzeti Bank 106 000—70 számú csekkszámlájára. A ruhanemüek és háztartási cikkek gyűjtését a népfront-bizottságokkal együtt a helyi MNDSZ-szervezetek végezzék és a helyi tanácsok útján továbbítsák a megyei tanácsok szociálpolitikai csoportjához; Felkérjük a szakszervezeti központokat, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait, valamint a Hazafias Népfront helyi bizottságait, ellenőrizzék mindenütt a gyűjtés megszervezését és a gyűjtőíveken jegyzett összegek átutalását a megjelölt csekkszámlákra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége bizton reméli, hogy mindenki képessége szerint siet a rászoruló honfitársak segítségére, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Az újjáépítést a víz elvonulása után azonnal megkezdjük Katona Lajos elvtárs, a Megyei Árvízvédelmi Bizottság elnökének nyilatkozata A Megyei Árvízvédelmi Bizottság március harmadikán összeült, hogy előre megbeszélje az árvízveszéllyel kapcsolatos feladatokat. Már ekkor megszerveztük a védekezést komoly veszély esetére, szakaszokra osztottuk a területet és minden szakasznak meghatároztuk a felelősét. A veszély tehát nem ért bennünket készületlenül. Jól szervezve azonnal mozgósítani tudtuk a társadalmi erőket és ez a védekezéshez óriási erőt adott. A szervezettséget a legnagyobb veszély idején is megőriztük, pedig a víz szintié minden eddiginél magasabb volt, az 1954. évi 924 centiméteres tetőzéssel szemben most 1006 centimétert ért el. A ránk bízott területet — a Duna jobbpartjának védelmét — e hallatlan vízállás el- 'enére is megóvtuk a. bajtól. Két-háromezer társadalmi munkás dolgozott éiiel-nappa' a gátak erősítésén. 1 300 fogat. 35 dömper, 4 exkavátor, kilenc billenő teherautó állt munkában, a társadalmi munkások mellett pedig 1 000 honvéd és 600 vasutas erősítette a gátakat. összesei mintegy 13 000 köbméter földet mozgattunk meg. A gát védelmén dolgozó emberek élelmezése szervezetten folyt. Ugyancsak gondoskodtunk a lakosság élelmezéséről is. A veszélyeztetett részek, különösen a sziget kiürítését időben elrendeltük, de a lakosság nagyrésze nem vette komolyan a figyelmeztetést. Inkább elbújt, semhogy eleget tegyen a kiürítési rendelkezésnek. A kiürítést ennek ellenére éjjel is folytattuk, de sokhelyütt az árvízvédelem dolgozóinak közeledtére eloltották a lámpákat, hogy megmeneküljenek a — szerintük felesleges — költözéstől. A sziget egyébként a bajai kirendeltség hatáskörébe tartozott, de ennek ellenére mi is tevékenyen résztvettiink a ir.«-Mhan A jobbparton, a ve«— -* —t?*et? részek kiürítése M11, n négy óra alatt megtörtént. Tizenharmadikán nyoi»tíz helyen, hosszú kilométereken át-álcsapott a gáton az áradás, ez később a szigeti gát elmosására vezetett. A sziget így két nap alatt víz alá került. 84.000 hold, 2088 házzal került így víz alá. A sziget 6700 főnyi lakosságának nagyrésze bennszorult. Becslésünk szerint a házak 80 százaléka, a szarvas- marhák 15—20 százaléka, a juh- és sertésállomány 25—30 százaléka, a baromfiak 90 százaléka elpusztult. Szigeten szorult emberek elhalálozásáról eddig nincs tudomásunk. Ez annak köszönhető, hogy katonáink, határőreink, rendőreink, a halászok és a polgári lakosság egyrésze fáradhatatlanul mentette először az emberéletet, majd a jószágot, míg szombaton már sor kerülhetett a bútorok és apróbb értékek megmentésére is. Ezen a napon nem teljes adatok szerint 303 jószágot hoztak ki katonáink a vízből. Az árvízvédelmi bizottság megteszi az intézkedéseket az esetleges újabb árhullám elhárítására. Ennek érdekében elő- retöltött homokzsákokat, nagy- mennyiségű földet tartalékolunk elosztva a gát mentén, járőrszolgálatot tartunk fenn. gépeket, járműveket tartalékolunk. Kidolgoztuk a társadalmi munkások igénybevételét, úgy hogy szükség esetén 10 perc alatt gáton lehet minden munkabíró ember. A városban megindulhat már a rendes élet. A városi tanács kezdi rendes munkáját, megszüntettük a szesztilalmat, hétfőre már minden üzlet kinyit és megkezdődik az iskolákban a tanítás. A soronkövetkező legfontosabb feladat az árvízsújtotta lakosság elhelyezése. A volt tanulóvárosban két kétemeletes házat ürítettünk ki számukra. Gondoskodtunk mindennapi teljes ellátásukról. A gyerekek napköziotthonba kerülnek. Az árvízsújtotla lakosság segélyezése megkezdődött, (Folytatás a 2. oldalon)
