Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-14 / 63. szám

2 NAPLÓ 1956 MÁRCIUS 14 BOLESLAW BIERUT Boleslaw Bierut egész párt- munkájában és állami tevé­kenységében szilárdan a prole­tár-internacionalizmus állás­pontjára helyezkedett, rendü­letlenül követte a lengyel munkásosztály és pártja har­cos hagyományait. A lengyel munkásosztály pártját félév­százados közös forradalmi harc, az eszmei közösség, a barátság és a testvériség köte­lékei szorosan összefűzték a Szovjetunió Kommunista Párt­jával. Bierut elvtárs megnyilatko­zásaiban fáradhatatlanul hang­súlyozta a lengyel és a szovjet nép megbonthatatlan barátsá­gának nagy jelentőségét, han­goztatta, hogy tovább kell tö­möríteni a szocialista tábor erőit. Legutóbb lelkesülten mondotta az SZKP XX. kong­resszusának szónoki emelvé­nyéről: „A lengyel munkásosz­tály forradalmi hagyományai, politikai egysége, az egész szo­cialista tábor népeinek barát­sága és összetartása, a nemzet­közi munkásmozgalom növek­vő harci aktivitása, a Szovjet­unió népeinek történelmi hős­tettei által lelkesített elnyo­mott népek felszabadító harca szilárdítja a lengyel dolgozó tömegek akaratát a szocializ­mus teljes győzelméért folyó harcban.” Bierut elvtársait a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom kipróbált harcosá­nak ismerik. A lengyel mun­kásosztály, a lengyel nép Bo­leslaw Bierut személyében olyan kiváló politikust és ál­lamférfit adott, aki igen sokat tett az új, népi Lengyelország megteremtéséért, a szocialista országok nagy közösségének megalkotásáért. Boleslaw Bie­rut tevékenyen résztvett a kommunista intemacionálé végrehajtó bizottságának mun­kájában. A háború után részt­vett a Kommunista és Mun­káspártok Tájékoztató Irodájá­nak munkájában. Boleslaw Bierut személyé­ben Lengyelország és vala­mennyi ország dolgozói olyan szilárd harcost vesztettek el, aki egész életében utolsó lehel­jeiéig odaadóan szolgálta a munkásosztály ügyét, a kom­munizmusért folyó harc nagy művét. 1952-ben, 60. születésnapján Boleslayv Bierut büszkén je­lentette ki, hogy a szellemi és az erkölcsi erők forrása, mind­egyikünk növekedésének és fejlődésének forrása: a marxiz- mus-leninizmus eszméi. Boles­law Bierut szellemi arculatá­nak fő vonása a marxizmus- leninizmushoz való határtalan hűség. Bierut elvtárs egész élete nagyszerű példa a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért, a népek boldogságáért küzdő minden harcos számára. BolesLaw Bierut ragyogó alak­ja sohasem tűnik el emléke­zetünkből. Búcsúzunk Tőled feledhetet­len barátunk és harcostársunk! N. Bulganyin, K, Vorosilov, L. Kaganovics, A. Kiricsenko, G. Malenkov, A. Mikojan, V. Molotov, M. Pervuhin, M. Sza- burov, M. Szuszlov, N. Hrus­csov, G. Zsukov, L. Brezsnyev, N. Muliitdinov, I). Sepilov, J. Furceva, N. Svernyik, A. Arisztov. N. Beljajev, P. Poszpjslov. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának jelentése Minden dől szóhoz, a lengyel néphez! A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa és kormánya mély­séges megrendüléssel tudatja, az egész néppel — országunk munkásaival, parasztjaival, ér­telmiségével és ifjúságával, — hogy március 12-én 21 óra 35 porckor Moszkvában súlyos betegség után elhunyt Boles­law Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Súlyos veszteség ez a len­gyel munkásosztály számára, amelynek Bierut elvtárs fárad­hatatlan harcosa volt, a dolgo­zók számára, akiknek hű fia volt, a nép számára, amelynek szabadságáért és jobb jövőjé­ért ifjú éveitől kezdve egész életében harcolt. Boleslaw Bierut ifjú nyom­dászként lépett a szocializmus ügyéért harcolók soraiba. Mint a Lengyel Szocialista Párt bal­szárnyának harcosa megedző­dött a cári hódítók, a német­osztrák megszállók elleni harc­ban. A Lengyel Kommunista Párt megalakulásának kezdeté­től fogva annak zászlaja alá állt. A két háború közti évek­ben az üldöztetéstől és a több­szörös letartóztatástól meg nem törve, telkesen és önfel­áldozással szervezte harcra a munkásokat, a dolgozó parasz­tokat, az értelmiséget, vala­mint az ifjúságot a kapitalis­ták és a nagybirtokosok ha­talma ellen a kenyérért és a munkáért, a demokratikus szabadságjogokért, a bókéért és a nép hatalmáért. Boleslaw Bierut, mint a nemzetközi munkásmozgalom harcosa résztvett a testvérpártok for­radalmi harcában. Népünknek a hitleri megszál­lók elleni harca legsúlyosabb napjaiban Bierut — „Tornász“ elvtárs neve elszakíthatatlanul összekapcsolódott a Lengyel Munkáspárt hősi történetével. Ö volt a Lengyel Munkáspárt egyik megteremtője. Tornász elvtárs szervezője és elnöke volt a Krajowa Rada Narodo- wának, a nemzeti és társadal­mi felszabadulásért harcoló lengyel nép első demokratikus kormányának. A népi Lengyelország évei elszakíthatatlan kapcsolatban vannak Bierut elvtársnak, a köztársasági elnöknek, a mi­nisztertanács elnökének, a Lengyel Nemzeti Front Orszá­gos Bizottsága elnökének, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának munkájával. Bierut elvtárs a néphatalom szilárdí­tásáért, Lengyelország Odra— Nysa menti határáért, a mun­kásosztálynak a marxizmus- leninizmus alapján való egye­sítéséért, az ország újjáépíté­séért, gazdaságának és kultú­rájának fejlesztéséért, Lengyel- ország világhelyzetének szilár­dításáért, a szocializmusért küzdő rendületlen harcosként él a nép emlékében. Boleslaw Bierut lelkes hazafi volt, bajnoka a nép! Lengyel- ország és a Szovjetunió, min­den szocialista ország testvéri barátságának, bajnoka a dol­gozók nemzetközi szolidaritá­sának; a békéért és a népei? barátságáért küzdő lánglelkű harcos volt. A munkásosztály, az egész nép úgy ismerte őt, mint a pártnak, — amely a munkás- osztályt, a népet munkájában és harcában vezeti — élvonal­beli harcosát. A párt, amelyet utolsó lehelteiéig szolgált, a kommunizmusért küzdő ren­díthetetlen harcosként ismer­te őt. Dicsőség emlékének! Párthír Előadás a megyei pártbizottságon A Megyei Pártoktatók Háza pénteken délután fél 6 ója­kor a megyei pártbizottság I. emeleti nagytermében „A tőke felhalmozása és a munkásosztály elnyomorodása” címmel elő­adást tart a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyam I. éves propagandistái és hallgatói számára. Előadó: Rapi János elvtárs. MEGYEI PARTOKTATÓK HÄZA. A SZOVJET FILM ÜNNEPE Orvosi jjdcntés Boleslaw Bierut betegségé­ről és haláláról Varsó (PAP) Boleslaw Bierut elvtárs ez év február végén influenzában és tüdőgyulladás­ban megbetegedett. Március 11-én szívizominfraktus kelet­kezett, március 12-én pedig fo­kozódott szívérelégtelenség tü­netei közepette beállott a ha­lál. N. Vaszilenko professzor, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának levelező tagja, M. Feigin professzor, a Len­gyel Népköztársaság egészség- ügyi minisztériuma gyógyinté­zetének fő-belgyógyásza. A. Markov professzor, a Szovjetunió egészségügyi mi­nisztériuma IV. osztályának vezetője. Guy Mollet beszéde angliai útjáról Párizs (TASZSZ): Guy Mol­let, francia miniszterelnök, aki Eden angol miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után hét­főn Londonból visszatért Pá­rizsba, beszédet mondott az an­gol-amerikai sajtótársaságban rendezett fogadáson. Guy Mollet többek között elmondotta, hogy a tárgyalá­sok során megvizsgálták azt a tervet, amelyet Jules Moch, az ENSZ leszerelési bizottságának albizottságában működő fran­cia képviselő dolgozott ki. Ez a terv — hangsúlyozta Guy Mollet — figyelembe veszi mindazokat a leszerelési javas­latokat, amelyeket részben a nyugati országok, részben a Szovjetunió eddig beterjesztel- tek. Néhány nap múlva — je­lentette be Guy Mollet, — nyilvánosságra hozzál? a „fran­cia-angol leszerelési tervet.“ Erlandcr, svéd miniszterelnök a Szovjetunióba utazik Stockholm (TASZSZ): A Mor­gen Tidningen című svéd lap a svéd külügyminisztérium közleményéről ad hírt, amely szerint Eclgnder miniszterel­nök március végén a Szovjet­unióba utazik. A közlemény többek között rámutat, hogy ,',a látogatás ugyanolyan jelle­gű leáz, mint a dán és a nor­vég miniszterelnök korábbi szovjetunióbeli látogatásai.“ A stockholmi rádió közlé­se szerint Erlander miniszter- elnök március 29-én utazik a Szovjetunióba és április 10-én tér vissza Stockholmba. Mint már néhány éve, idén is március 15-től 28-ig kerül megrendezésre a szovjet film ünnepe. Ez a szinte hagyomá­nyossá vált esemény az idén még többet, még jobb filme­ket ígér, mint a múltban már nyolc esetben megrendezett filmünnep. Mint ahogyan a tízéves fej­lődésünk számos területén sok­sok segítséget adott a Szovjet­unió, úgy a filmek tekinteté­ben is sokat köszönhetünk ne­ki. Elsősorban a játékfilmek voltak azok, melyek segítették kultúrforradalmunkat és az új szocialista embertípus kialakí­tását. Még napjainkban is szá­mos területen felmerülő prob­lémában sok esetben egy-egy szovjet filmből kapjuk meg a helyes választ. Hazaszeretetre, elvhűségre, álhatatosságra, bé­keharcra neveltek bennünket. A szovjet filmek jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy művészetünket a szocialista realista művészet színvonalá­ra emeljük. A szovjet filmek­ből ismerkedtünk meg az orosz történelem nagyjaival, Nagy Péterrel, Vasöklű Bogdánnal és a többiekkel. Az orosz mun­kásmozgalom nagyjait és az októberi forradalom hőseit ugyancsak a szovjet filmek mutatták be legszemléleteseb­ben. A nagy honvédő háború éveiben készült filmekből né­pünk, de elsősorban DISZ ifjú­ságunk és fiatal hadseregünk tanul. Megismertük a nagy orosz írókat, művészeket, tudósokat. Puskin, Glinkát, Micsurint, Zsukovszkijt és Gorkijt. Az épülő kommunizmus nagy or­szága, mint fiatal testvért se­gített bennünket. Mezőgazda­ságunk, iparunk fejlődésében egy-egy hasonló témájú szovjet film lendületes előrehaladást jelentett. Mindezekért csak há­lával gondolhatunk a Szovjet­unióra és öröm tölt el bennün­ket az idei szovjet film ünne­pe előtt, ami az idei filmévad legkiemelkedőbb eseménye lesz. Ez évben hat új szovjet film kerül a filmszínházak műsorá­ra a szovjet film ünnepének két hetében. A „Befejezetlen elbeszélés“ című film Jelizave- ta körzeti orvosnő életét mu­tatja be, aki egész életét bete­geinek szenteli. A „Vízkereszt, vagy amit akartok” Shakes­peare hasonló című vígjátéká­ból készült, a meseszép Illy- riában, Orsino herceg birodal­mában játszódik. „Az élet ta­nulsága“ egy szenvedélyes sze­relemmel kezdődő, majd sok megpróbáltatást kiálló házas­ság érdekes történetét meséli el. Az „Emirátus bukása“ cí­mű filmalkotás szovjet Üzbe- kisztán történelmének hős nap­jait eleveníti fel. A monumen­tális harci jelenetek, a kiváló rendezés és színészi játék fe­ledhetetlenné teszi a filmet. A „Balkezes újonc” egy ügyetlen legény kedves, vidám történe­téről szól, míg az „Aranyanti­lop“ egy nagyon kedves mese­film sorozat, amely igen jó szórakozást nyújt majd a gyer­mekeknek. Ezenkívül több más szovjet film Is bemuta­tásra kerül, mint például a „Vihar Itália felett“ és a „Ma­ry hercegnő”. Bizonyos, hogy akárcsak a múlt években, az Idén is na­gyon jól szórakozik majd a közönség és a szovjet filmek­ből merített élményekkel is­mét gazdagabbak lesznek me­gyénk dolgozói. Mészáros Bálint Március 20-án kezdik meg a nyeremények kifizetését A IV. Békekölcsön negyedik sorállásán, március 18-án Nagykőrösön csaknem 25 mil­lió forint értékű nyereményt húznak ki a szerencsekerekek­ből. A nyereménnyel kisorsolt kötvényeket — a végleges nyereményjegyzék megjelenése után — március 20-tól válthat­ják pénzre a szerencsés köt­vénytulajdonosok az Országos Takarékpénztár fiókjaiban és a postahivatalokban. Egy hónapja még három egyéni gazda volt Pettenden, a sellyei járás első termelőszö­vetkezeti községében. Ma már egy sincs. Kis József ötholdas gazda írta alá legutolsónak a belépési nyilatkozatot. így most már Pettenden bár­hová is benyit az ember, csak tsz-tag lakására bukkan. Vil­lany azonban egyetlen házban sincs. Ezért ment hétfőn a fa­lu négytagú küldöttsége a me­gyei pártbizottságra és tanács­hoz: a termelőszövetkezeti köz­ség villanyt és a kapórai fél kilométeres útszakasz elké­szítését kéri. Egyformán fontos mind a kettő. Az ingoványos földúton csak fagyos időben tudják hordani a trágyát, vi­szont a terméseredmények nö­velésénél nem akarnak szé­gyent vallani. Másrészt a me­zőgazdaság gépesítéséhez vil­lanyerőre is szükség van, a termelőszövetkezetben. Mind a kettőben, mert a ré­gi Szabad Föld mellett néhány hete alakult az Uj Élet. * Ez még akkor történt, amikor csilingelő szánok sik­lottak a falun végig. Nem kedvtelésből, hanem a trágyát hordták. így találkozott össze Dombai Imre, az Uj Élet tag­ja V. Benked Jánossal, a Sza­bad Föld elnökével. — Hát ti miért nem hordjá­tok? — kérdezte Dombai. — Bolond ember, aki ilyen­kor tél időben tárgyát hord, — válaszolta az elnök Dombai Imre bácsi nem kis ámulatára. Az öreg meg is mondta: — Szóval így állunk a ver­sengéssel ..; — s a lovak közé csapott. V. Benked még utána­szólt: — Ez is csak olyan parázs kezdet nálatok, de majd lelo­had később a kedvetek. Ez a beszélgetés is azt bizo­nyítja, hogy az Uj Élet tagjai szerencsés helyzetben vannak. Már régóta láthatták a Szabad Föld példáját: hogyan nem szabad gazdálkodni. Mert nem szabad akkor osz­togatni a búzát, amikor a fa­gyon kihordhatják a trágyát, mert hogyan várnak különben jobb és több termést. — Ja igaz, nem találták a szánkó­kat. Csak nagysokára. A pad­láson voltak. De ha már tárgyát nem hordtak, a havon elszállíthat­ták volna a falu végéről a sok­ezer téglát, — ahová oktalanul lerakták — a másik végére, ötven férőhelyes istállót épí­tenek itt. Vagy kitermelhették volna az építéshez szükséges néhány fát, amelyre az enge­délyt már több hónapja meg­kapták. Mikor van erre idő, ha nem télen?! Nemrég kaptak 30 sertést számláló törzsállományt. A szűk hely miatt kettő elpusz­tult, kettő elvetélt, egy meg- nyomorodott. Minderről a kint járó állatorvosnak egy szót se szóltak. Az mégcsak hagyján, hogy már féléve építgetik az új sertésólat, pedig minden fa és egyéb anyag biztosítva van. De azon feltétlenül segíteni keltene, hogy a sok állatnak a sertésgondozók ne a hátukon cipeljék a kazlaktól a szalmát. De az elnök nem biztosít ne­kik fogatot, akárhányszor is kérték már. PETTENDI KÉPEK. És talán a tehenek körül rend van? Dehogy. Több nap­ja nem láttak azok vakarót. Pedig a gondozójuk tudta, hogy hétfőn jön az állatorvos. De mit neki a kötelesség!? S mit etetnek a tehenekkel? Korpát és zabszalmát. 30 hold széna elrothadt tavaly, ennek tetejébe decemberben nyakló nélkül etették a betakarított kevés szénát, és most már ép­pen hogy tengődnek az álla­taik. Elsősorban az elnök felelős mindezért, aki a múlt évben a termelőszövetkezet irányítása, és a munkák ellenőrzése he­lyett fogattal járt. Járhatott volna, ha ez nem megy a mun­kák irányítása és ellenőrzése, a tagokkal való törődés rová­sára. De V. Benked János a kettőt nem tudta összehangol­ni, sőt éppen a legfontosabbat hanyagolta el. Ezért nincs te­kintélye a tagok előtt. Mivel a vezetőség és a tagság javas­lataival, kéréseivel mostohán bánik, és a bírálatot egysze­rűen nem tűri, nyilvánvaló, hogy őrá sem nagyon hallgat­nak. És ennek mindenekelőtt ő az oka, — a munkája, a ma­gatartása, amelyen mér rég itt az ideje sürgősen változtatni. :;. Ha ezt mind elkerülik az Uj Élet tsz-ben, akkor dolgoz­nak jól, gazdálkodnak példá­Dobor Sándor az Üj Élet elnöke, alig hogy meg­alakult a csoport, rövid tanfo­lyamon is megtanulhatta: ho­gyan kell gazdálkodni. Az előbbiek tanulsága és Dobor Sándor jó hozzáállása kezdeti útravalónak elég is. Ezideig az Űj Élet tagjai jól tették meg az első lépéseket. ... Számbavették a közös vagyont, a gazdasági eszközö­ket, állatokat. Az értékelő bi­zottság sem rövidített meg ;en- .kit. Sőt Varga János, aL. elő­zőleg el akarta api ni egyik lo­vát, mert ha nem adhatja, ak­kor kilép, — azt mondta: — Be a közösbe mind a két lóval. Majd megjavítom jövő­re a háztetőt. Gulyás István, az Üj Élet brigádvezetöje, szintén tanfo­lyamon volt, onnan üzent ha­za a rádióban: — Készüljetek fel a tavaszi munkára! * Nem üzent hiába. Teljes erő­vel megkezdték a trágyahor­dást, Szőke József elnökhelyet­tes és Botika Sándor kihelye­zett agronómus pedig nekilá­tott az „1956 évi tavaszi mun­kák végrehajtási tervé”-nek el­készítéséhez, amit március 2- án el is fogadott a tagság. Megfogadták eszerint: úgy dolgoznak, hogy ä csoport gaz­daságilag minél előbb megerő­södjön, vagyis már ezévben többet termelnek, mint egyéni­leg termeltek. Ezért az összes beadott gazdasági felszerelést még a í "• szi munkák megin­dulása ( t kijavítják és be- zsírozzá!. \ hiányzó szükséges gépeket pc dig megvásárolják. Beadtál? az igénylést a hiány­zó vetőmagvakra, amelyeket kölcsön,! csere útján és kész­pénzért Jdöben beszereznek. Megrendeltél? a szükséges pé­tisót, mert a terv azt is előír­ja, hogy miből, mennyit, hová szórnak. Az istállotrágyát a cukorrépa, takarmányrépa, burgonya és dohány alá hord­ják, egyelőre csak a terület végén szarvasba, és rr.ajd szán­tás előtt szétszórják. Szó van a tervben a vízleve- zetésről, a rétek, pillangósok boronálásáról, az őszi gabonák és pillangósok tavaszi ápolá­sáról, a tavaszi gabonák veté­séről. De az is benne van, hogy a kukoricát háromszor lóval és -háromszor kézzel ka­pálják és a vetésterületet a tagok között felbontják. To­vábbá, hogy a napraforgó, cukor- és takarmányrépa terü­letet a tagok között felosztják művelésre. A csoportnak 26 lova van. Ez azonban sok, ennyi nem kell nekik. Legfeljebb 10 pár, a többit eladják és teheneket vesznek a pénzen. Emellett még állami támogatással is meg szeretnék alapozni a jöve­delmező szarvasmarhaállomá­nyukat. De a sertésállományt is! Húsz süldőt ezért már igé­nyeltek. A lovak még kint van­nak a gazdáknál, de hamaro­san átalakítanak egy istállót és pajtát nagyobb istállóvá, ugyanígy a szarvasmarhák ré­szére is egyet, Megemlíti a terv azt is, hogy a bennefoglaltak alapján a ta­vaszi mezőgazdasági munkák jobb és eredményesebb elvég­zéséért, versenyre hívják a Szabad Föld Tsz tagságát. Te­hát lesz módjuk megmutatni a Szabad Föld tagjainak — és elnökének is — hogy melyik a jobb termelőszövetkezet Fettenden, a régi vagy az új. Még valamit útravalóul az Új Életnek. Dobor Sándor mondta, hogy a keddi közgyűlésen szó lesz a háztájiról is cs ez Pettenden — ugyancsak hivatkozott a Szabad Föld példájára — igen kényes dolog. Ugyanis a In­gok véleménye az, hogy a köz­ismert rossz pettendi szőlőcs- kék és a baromfiaknak köz­prédára kitett ,.hofstel“-!ok, de a házhelyek se számíthatók a háztáji területhez. Mármint ezenfelül akarnak egy holdat. A Szabad Föld-beliek is így okoskodtak eddig, s így is csi­nálták, •— vagyis alapszabály­ellenesen. De Dobor Sándor így tanulta a tanfolyamon: „A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül le­vő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban egy kát. holdnál több nem lehet”. Csak ez a háztáji kiosztásá­nál az egyedül helyes, semmi­lyen veszekedésre okot nem adó lit. Pettenden éppúgy, mint másutt... YVcidinger Vilmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom