Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

4 NAPLÓ 1956 MÁRCIUS 11 A DUNÁNTÚLI A SZOVJET tpvről-évre nagy, örömteli eseményt jelent a mozilátogatóknak a szovjet film ünnepe. Március 15-én szerte a me- gyében ünnepi külsőbe öltözött mozik várják közönségüket, hogy bemutassák még a legkisebb faluban is a szov­jet filmgyártás legújabb remekeit. Sok, szebbnél-szebb film kerül a szovjet film ünnepének hetei alatt a közönség elé. — Ezek közül néhányat szeretnénk itt röviden ismertetni, hogy lapunk olvasói tájékoztatást kapjanak: melyik filmet, hol és mikor láthatják, melyik film miről szól, Az élet tanulsága Ez a film valóban az élet tanulságait tárja gazdagon a nézők elé. Problematikája: szerelem, házasság, hivatástu­dat, elvtársiasság, szerénység. Ez a felsorolás már önmagában is mutatja, hogy milyen gazdag jellemábrázoló képességének kell lennie, Valentina Kalinyi- nának, a film főszereplőjének. Kalinyina — Natasa szerepé­ben — végigéli a diákszere­lem, a boldog asszonyiság, a csalódottság és a megbocsátó asszony érzelmének minden skáláját, ez teszi felejthetet­lenné alakítását annak ellené­re, hogy ez az első filmszere­pe. A magyarul beszélő szí­nes, szovjet filmet, március 22- től 28-ig a Kossuth filmszínház mutatja be, Befejezetlen elbeszélés Főszereplőjét, Szergej Bon- darcsuk Sztálin-díjas népmű­vészt ismerjük már az Ifjú gárda, az Aranycsillag lovag­ja, a Széttört bilincsek című filmből. Különösen megszeret­tük, amikor személyesen is el­jött Magyarországra és nálunk tartózkodott a magyar-szovjet barátság hónapjában. Ezért is szeretettel várják új filmjét, amelyben Jersov mérnök sze­repét alakítja. A mérnök meg­bénult, ágyhozkötött ember, betegségéből Jelizaveta orvos­nő (alakítja: Bisztrickaja) és a szerelem gyógyítja meg. E gyö­nyörű szerelem történetét a Petőfi filmszínház mutatja be március 15-től 21-ig. A film színes és magyarul beszél. Az emirátus bukása Szovjét-Üzbeglsztán születé­séről készült a magyarul be­szélő színes szovjet történel­mi film, amely a polgárháború 1920-as buharai eseményeit ele­veníti fel. Az izgalmas törté­nelmi film bemutatja a keleti kényúr, valamint az amerikai és angol intervenciósok szövet­kezését a szovjethatalom ellen, és megmutatja azt is, hogy a szabadság ellenségeit hogyan zúzza szét a fiatal szovjethata­lom és a mellétté felkelt üz- bégek, tadzsikok, tunkmének. A film emléket állít Frunze- nak, a legendáshírű hadvezér­nek, akit a Sztálin-díjas Sza- mojlóv népművész alakít. Be­mutatásra kerül március 15— 21-ig a Kossuth filmszínház­ban. A balkezes újonc Vidám, kedves történet. Iván Brovkin a kétbalkezes, kétbal- lábas fiatalember egymásután követi el ügyetlenségeit, és a legjobb szándék mellett is min­dig valamilyen kellemetlenség be csöppen. Hebehurgyasága, fékezhetetlen temperamentuma sok bajba sodorja és csak a katonaság, az elvtársi közös­ség tudja lefaragni róla bajt- hozó tulajdonságait. A film a szovjet hadsereg összeforrott- ságát, erkölcsi erejét, nevelő szellemét dokumentálja. A ka­tonaélet mellett azonban a kol- ’’ozélet szépségeinek és gond­jainak is tükrévé válik ez a film, amelyet a szovjet film ünnepének idején vidéki film­színházaink egyrésze tűz mű­sorára. Vízkereszt, vagy amit akartok A „Vízkereszt, vagy amit akartok“ Shakespeare vígjáté­ka szovjet filmen. Filmre ír­ta: Jan Fried, zenéjét szerezte: Alexandr Zsivotov. A vidám történet, amely a meseszép Illyriában, Orsino herceg biro­dalmában játszódik le, bizonyá­ra jól szórakoztatja majd ma­gyarországi nézőközönségét. — Ennek biztosítéka a szereplő- gárda is: Alla Larionova, Kia­ra Lucskó (kettős szerepben), Szergej Lukjanov, V. Medve- gyev és a többiek tudásuk leg­javát nyújtják Shakespeare filmre vitt vígjátékában, me­lyet Pécsett a Petőfi filmszín­ház mutat be, március 22-től 28-ig. A film színes és magya­rul beszél. „ Vihar Itália felett Angpl írónő nálunk is ismert „Bögöly“ című regényét írták filmre a szovjet filmalkotók. A történet hőse egy lángolószívű szabadságihős, aki szerelmét, sőt életét is hazája, Itália füg­getlenségéért áldozza. A múlt­századbeli történet tehát két más nemzetiségű alkotómű­vészt ihletett meg: Ethel Voj- nich-ot és Gabrilovicsot, a film forgatókönyvének íróját. Ért­hető ez a nemzetköziség, hi­szen a szabadságért, a függet­lenségért vívott harc, a kleri­kális reakció elleni küzdelem nemcsak egy nép, vagy ország problémája. A film értékét nö­veli kiváló zenéje, melyet Sosztakovics, a nálunk Is jól ismert és • kedvelt zeneszerző komponált. Bemutatja a Park­mozi március 15-től 21-ig. Mary hercegnő Lermontov elbeszéléséből Annyenszkij írta filmre a múlt század harmincas éveiben le­játszódó történetet. A gyönyö­rű színes film középpontjában egy nagy szerelem áll, amely után párbaj tesz pontot. A nagy szerelem feszült jelene- teirfek méltó keretet ad a Kau­kázus természeti szépsége, — ezernyi színe, lírai hangulata, amely gyönyörű fényképezés­ben kerül a mozi látogatói elé. A film főhősét, Pecsorint Ana- tolij Verbickij játssza, a Gor­kij színház fiatal, tehetséges színésze. Nagyrészt az ő érde­me, hogy Lermontov híres el­beszélése teljes művészi szép­ségében került át a film vás"- nára. A „Mary hercegnőit március 22—28-ig a Park mozi mutatja be. Az aranyantilop Nem lenne teljés a Szovjet film ünnepének műsora, ha nem emlékeznénk meg a szov­jet filmgyártás gyermekeknek összeállított színes rajzfilm-so­rozatáról. A rajzfilm-sorozat ót filmből áll. Leghosszabb és a legszebb közöttük a cimadó rajzfilm, amelyben indiai nép­mesét dolgoztak fél a szovjet filmalkotók. Érdekességében nem marad mögötte a „Hó­ember, mint postás“ című vi­dám, újévi mesefilm sem. „A mogyoróvesszőcské“ egy szor­galmas kislány és égy csinta- 'an kisfiú története. A „Vidám vadászok“ című rajzfilm egv kócavadász kalandjait, a „Tan- iusa és játékai" című történő' pedig egy rendetlen kislány megváltozását mutatja be,

Next

/
Oldalképek
Tartalom