Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-01 / 52. szám
1956 MÁRCIUS 1 NAPLÓ 3 A gépállomások politikai munkájának tapasztalatai és feladatai A megyei párt-végrehajtó bizottság háromnapos tanácskozást rendezett a járási pártbizottságok gépállomásokkal foglalkozó titkárainak és a gépállomások párttitkárainak. A tanácskozás második napján a pártszervezetek politikai munkájának helyzeté- ról, feladatairól volt megbeszélés. Az alábbi cikk a beszámoló és a vita alapján íródott. Hosszú, eredményes utat tettek meg megyénk gépállomásai. A megalakuláskor Vajsi- lón például ajánlkozni kellett a dolgozó parasztoknak- „Engedje felszántani földjét — nem kérünk érte pénzt.“ Szabadkoztak: „A traktor elrontja a földet.“ Akadt, aki ingyen megengedte. Palotabozso- kon azért kellett „udvarolni“, hogy a kombájnt engedjék aratni, vagy legalább megmutatni, hogy mit tud a gép. Ma? Csak győzzék a munkát. A dolgozó parasztság megír vftződött a gépi munka előnyeiről. Ez nem ment gyorsan és a sok eseményből érdemes egyet feljegyezni. Baranyahidvégen történt. Az egymás mellett fekvő tábla egyikén a gépállomás traktora, másikon egy parasztbácsi szántott lovaival. Mindent mondott a traktorra, csak jót nem. Estére maradt még néhány barázdára való megszán- tatlan föld — a bácsika úgy gondolta: holnap is lesz egy nap. A traktoros r.z utolsó fordulónál felszántotta földjét. Mi történt? A traktor szántotta részen a második kapálásnál már 20 centivel magasabb volt a kukorica, — több lett a termés. Azóta ez a parasztbácsi csak traktorral szántat. így, lépésről-lénésre lettek a munkásosztály és a parasztság termelési kapcsolatainak legfontosabb bástyái a gépál'o- mások. Mint tudjuk, a gépállomásoknak politikai és kulturális téren is nagy feladatai vannak. E téren nincsenek olyan eredmények, mint a termelő munkában. Nem arról van szó, hogy a gépállomások dolgozóinak politikai fejlődésében, a falvak dolgozóinak nyújtott politikai segítségadás terén nincs előrehaladás. Ismertetik velük a nagyüzemi termelés előnyeit, a gépi munkát, segítették és segítik, hogy mielőbb megtalálják a termelőszövetkezetbe vezető utat. Szakmailag és politikailag segítik a termelőszövetkezeteket, hogy gazdaságuk megerősödjön, még jövedelmezőbb legyen, A politikai felvilágosító munka bonyolult feladat. De a „szokásosnál“ bonyolultabb a gépállomásokon. Itt hármas feladatot lteli egvidőben végezni: mozgósítani a tervek teljesítésére, nevelni a gépállomás dolgozóit, akiknek jelentős része új munkás, — segítcniölc kell a termelőszövetkezeteket, hogy gazdaságilag, politikailag erősödjenek, — termelési segítséget kell nyújtaniok az egyénileg dolgozó parasztoknak és népszerűsíteni közöttük a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Ez nem könnyű, de szép, a szocializmus építésében rendkívül nagyfontosságú feladat. Sokat fáradoznak a gépállomások párttitkárai, kommunistái. hogy föladataikat jól elvégezzék. Képesek is arra, hogy munkájukat jól ellássák. Van azonban több hiba, amely akadályozza a gyorsabb előrehaladást, az eredmények gyarapítását. Jelenleg a politikai felvilágosító munka zöme a párttitkár elvtársak vállaira nehezedik. A pártvezetőségi tagok többsége húzódozik ettől a munkától, mondván: „A párttitkár feladata“. Balázs Adorján elvtúrs a szentlőrinci gépállomás párttitkára elmondta, hogy „a vezetőségi tagok hosz- szú ideig lenézték a politikai felvilágosító munkát.“ — Kárt okoz az ilyen gyakorlat. A pártvezetőség minden tagjának feladata a politikai felvilágosító és nevelő munka, hisz ez a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének legfontosabb módja. A szakmai vezetés számos helyen nem segiti megfelelően a pártszervezet politikai munkáját. Sőt, — mint erről Bakaricz elvtárs beszámolt, — a villányi gépállomáson valósággal akadályozza. A gépállomásokon a pártszervezetek küzdenek a hanyagság, a pazarlás, a fegyelmezetlenség ellen. Több helyen a szakvezetés ahelyett, hogy segítené ezt, — tétlenül elnézi. Csak ezért fordulhat elő, hogy egyes gépállomásokon többtízezer forintos leltárhiány van szerszámokból, műszerekből, sőt munkagépekből. A napokban Ócsárd község határában nem messze az úttól kultivátort „találtak.“ — Az ócsárdi gépállomáson azt mondták, hogy a pécsi állami gazdaságé. Az állami gazdaság igazgatója pedig így beszélt: „Nem a miénk, de elhozzuk, miért marja ott a rozsda, mi tudjuk használni.“ — Különben a pécsi állami gazdaság nem először jut ilyen módon munkagépekhez. Hát a gépállomások megyei igazgatósága mit csinál? Levélben figyelmeztet, csak éppen felelősségre nem von senkit. Ez a kettősség jót nem szül és sürgősen meg kell változtatni. Előfordult, hogy a párttitkár elv- társ jogosan, igazának tudatában felelősségre vont egy hanyag dolgozót. Elment panaszkodni az igazgatóhoz, aki „hát én nem akartam szólni“ kijelentéssel napirendre tért az ügy felett. Másutt a szakmai vezetés nem segíti megfelelően a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. Úgy gondolják, ha szántanak, vetnek, betakarítanak — eleget tettek feladatuknak. Aligha! Ki végezheti a leghatásosabb felvilágosító munkát a nagyüzemi gazdálkodás mellett, ha nem a gépállomás vezetőle. dolgozója?! Kezében van a nagyüzemi gazdálkodás legfőbb feltétele a gép. A mezőgazdasági szakemberek százai dolgoznak a gépállomásokon. Nap, mint nap láthatják a kis- és nagyüzemi termelés közötti hatalmas különbséget. A gépállomások traktorosai csépléskor találkoznak, beszélnek a megye ösz- szes dolgozó parasztjaival. Ha megfelelően kihasználnák csak ezt az alkalmat, összehasonlítanák az egyéniek helyzetét, eredményeit a termelőszövetkezetivel, — már az is nagy eredményeket hozna. E lehetőségeket a jövőben jobban ki kell használni! A megye, a járások pártszerveinek a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésében, fejlesztésében, a politikai munkához fokozott segítséget nyújtva, Jobban fel kell használnia a gépállomásokon lévő erőket. A gépállomások pártszervezetei eddig nem fordítottak megfelelő gondot az igen fontos munkát végző agro- nómusok politikai képzésére. A gépállomások agronómusai- nak többsége növénytermelési szakos, — keveset törődnek az állattenyésztéssel. Emiatt az állattenyésztés fejlesztéséhez nem kapnak megfelelő segítséget a termelőszövetkezetek, amelyeknek többségében nem megfelelő az állatállomány. Ez a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésében, fejlesztésében nemcsak szakmai, de rendkívül fontos politikai kérdés is. Ha e feladat jelentőségét nem értik az agronómusok, nem segítik legjobb tudásukkal e munkát — a szövetkezeti mozgalom erősítése, fejlesztése látja kárát. Sok szép eredményt hozott mór a gépállomások dolgozóinak lelkes munkaversenye. — Hiba volt, hogy egészen az utóbbi időkig csak a mennyiségi tervteljesítésért versenyeztek, figyelmen kívül hagyták a minőséget, — nem értékelték rendszeresen, hogy a terméshozam emelésében milyen eredményt ért el a gépállomás, a traktoros brigád. Nemrég elkészült egy ilyen értékelés. Meglepő volt, hogy az országosan is híres palotabozsoki gépállomás nem lett első, mig az általában elmaradó ócsárdi a sorrend elejére került. A vitában hangsúlyozták, hogy ilyen értékelésre van szükség, ez segíti elő a mezőgazdasági termelés hozamának növelését. A gépár omások dolgozóinak versenyvállalásai eddig egyoldalúan a normálholdak teljesítését tűzték célul. Nem vették figyelembe e vállalások — a párt- és szakszervezetek, valamint a szakmai vezetés hibájából — a termelőszövetkezetek termelési terveit, a gépállomások részletterveit, az agrotechnikai határidőket. Pedig ezek rendkívül fontosak. Más eredménye van a munkának ha például határidőre elvégezzük az őszi vetést és más, ha december végén is vetünk és januárban mélyszántást végzünk. Nem elég céltudatos az ál munkások nevelése. Kevés helyen fordul elő, amit Fernbach Antal elvtárs, Kos- suth-díjas traktoros csinál. — Maga mellé vette a téli gépjavításnál a fiatal traktorosokat, tanította őket a gép szerkezetére, javítására, gondozására. Egyik hozzászóló az új munkások neveléséről szólva azt mondta: „Jelenleg az a helyzet, hogy bedobják őket a vízbe és vagy megtanul úszni, vagy nem. Ha nem, — elmegy a gépállomásról.“ Ezen a pártós szakszervezeteknek, a szakmai vezetésnek változtatnia kell. Sok s-ondot okoznak mind a politikai felvilágosító munkában, mind a pártoktatásban a szervezeti ne- hézségek. A különböző községekben lakó és körzetekben dolgozó 1 rakt orosok tájékoztatása a bélés külpolitikai eseményekről, nevelésük a nagy terület miatt nehézséget jelent. Sajnos, eddig több pártszervezetnél merev szervezeti elképzelések voltak e munka elvégzéséről, vagy nem nyúltak elég bátran az új szervezeti megoldásokhoz. Ezt alaposan megtárgyalták a tanácskozáson résztvevők és megállapodtak: azt a gyakorlatot követik, amely a sellvei gépállomáson kezd jól bevá’ni, hogy brigádonként alakítják meg a pártcsoportokat és a népnevelőhálózatat is. Kétségtelen, hogy a merev szervezeti megoldás akadályozza a munkát. Ezek voltak a legfőbb hibák az eddig végzett munkában, amelyek egyben meghatároznák a feladatokat is. Igen értékes volt a vita. Sok tapasztalatot, módszert ismertetett, igazi tapasztalatcsere volt, vagy ahogyan Bcrtus Imre elvtárs mondotta: „Kioktattuk egymást, hogyan kell és lehet jobban dolgozni.“ E hibák kijavítása nagy lépéssel előbbre lendíti a gépállomások munkáját, hoz- zá iárul a termelési feladatuk lohh elvégzéséhez. elősegíti, hogy erősebb politikai központok is legyenek. A munka további javításához segítségre van szükségük a pártszervezeteknek. A járási párt- bizottságok ágit. prop. osztályainak többet kell foglalkoznak a gépállomásokon folyó no'itikal felvilágosító munkával. a megyei igazgatóságnak pedig keménykezűbbnek. következetesebbnek kell lennie, hogy a még előforduló hibák mielőbb megszűnjenek. A szerkesztőség postájából Köszönet a segítségért A február 18—19-i nagy havazás és hóvihar próbára tette az Útfenntartó Vállalat dolgozóit, különösen a Hird—szászvári út hosszúhetényi szeki- szán. A hómarógép vezetői — Dombai József gépész és váltótársa, kétszeres figye'err’-ne’ vezették a gépet és áttörjék s járhatatlan utat. Éjfélkor értünk Hosszúhe- ténybe. Jelentést kellett adnunk Pécsre. A postahivatal zárva volt, bekopogtunk a postahivatal vezetőjéhez. Azonnal felkelt és felcsengette Pécset és leadhattuk a jelentést. Másnap a községből nirvánán segítettek az út megtisztításánál. Az emberek összefogása a géppel, legyőzte a mostoha időt, szabad lett az út. Szeretnék köszönetét mondani a hómarógép gépészeinek és dolgozóinak, a hosszúhe* é- nyi tanácsnak és a postának, valamint a gépállomás dolgozóinak a segítségért. Már nem vagyunk utolsók Mint begyűjtési megbízott, 1955 májustól dolgozom Me- rcnyén. Mikor idekerültem, a község begyűjtésben az utolsó helyen állt. örömmel mondhatom, már nem vagyunu utolsók, hanem a táblázat közepén állunk. Községünkben megalakult a termelőszövetkezet is, eddig 25 család lépett be 45 taggal, 271 hold földdel. JANDÖ JÓZSEF Pintér Ferenc körzetvezető Műsoros est Magyarszéken Érdekes munka az állattani szakkörben Magyarszéken a helyi Vöröskereszt-szervezet műsoros estet rendezett. Az előadás jól sikerült, mintegy háromszázötvenen jelentek meg. A műsor után reggelig táncoltak. A bevételt a Vöröskereszt helyi szervezete egészségügyi célokra fordítja. (Adószegi Károly). Röpgyűlés után Az U ttörőházban működő állattani szakkör tagjai a sejt- metszetek színezésével és rögzítésével, a béka belső szerveinek nedves készítményeivel, állatok és rovarok életének tanulmányozásával foglalkoznak. Megkezdték a „cserebogár testrészeinek feldolgozása“ című szemléltető doboz összeállítását is. Ha jó idő lesz, kirándulásokat is rendeznek, hogy kint, a természetben is megfigyelhessék az állatok életét. VOGL HEDVIG Az elmúlt héten röpgyűlést tartott a szakszervezet Békeaknán, azzal a céllal, hogy felszólítsák a dolgozókat: a felszabadulás ünnepére tett felajánlásaikat minden körülmények között teljesítsék. A röpgyűlés hatására az egyes körletek és brigádok szombat reggelig a következő eredményeket érték el: Kisan- der József csapata 124.5, Nemes Ferenc körlete 118.4, Újhelyi Vince frontbrigádja 117,1, Nyirő Ferenc frontbrigádja 112, Horváth György frontbri- gádia 107, Zsebi József csapata 103.2 százalék. Külön meg kell dicsérni Appelschoffer Antal ifjúsági sportbrigádjának 122.8 és Molnár Lajos bányászzenekar brigádjának tagjait 122 százalékos eredményükért. Csongor Árpád „Páros-bál64 Kárászon Február 12-én Kárászon megrendezték a hagyományos „Páros-bál“-! Ezen a bálon csak a község fiatal házasai vesznek részt régi népviseletben. Valami azonban nem tetszett: a kultúrterem igen ehanyagolt, pedig a községnek meg van minden lehetősége, hogy korszerű kultúrotthont létesítsen. Csak az kellene, hogy a község vezetői hozzálássanak a munkához és hamarosan megvalósulhatna a kárász: fiatalok vágya: a kultúrélethez méltó kultúrotthonuk lenne. Az ifjúságnak is van rádiója, lemezjátszója, csak nincs megfelelő helyiség, ahol használni is tudnák. Van 100 szék is, amit a község a népművelési osztálytól kapott, de azokat csak az italbolt használja, lakodalmak és más rendezvények alkalmával. Ernst Antal népművelési csoport- vezető, Sásd Kul túrversenyre készülnek A bogádmindszenti Ifjú Gárda úttörőcsapat tagjai lelkesen készülnek a járási kul- túrversenyre. Műsorukban nénijátékok, bábjáték és népitánc szerepel. Bemutatják a „Csipkerózsika“ meseoperettet. FODOR ÍREN őrsvezető A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója Termelőszövetkezeti tagok jogai és kötelezettségei Hazánk felszabadítása, a nagybirtokok felosztása, a népi demokrácia államrendjének kialakulása és megszilárdulása új lehetőségeket teremtett a magyar parasztság boldogulására és felemelkedésére, új távlatokat nyitott meg a parasztság és a mezőgazdasági munkásság jobb életének, jólétének biztosítására. A felemelkedés útja a nagyüzemi gazdálkodás. Ma már a termelőszövetkezeteken kívül álló parasztok előtt is nyilvánvaló, hogy az egyéni parcellákon való gazdálkodás, bármilyen jó gazda is legyen az illető, csak nehézségekbe ütközik és versenyképtelen a korszerű gépekkel, fejlett, tudományos agrotechnikával irányítható nagyüzemi gazdálkodással szemben. Dolgozó parasztságunk a tsz-ekben önkéntes társulással biztosíthatja magának a nagyüzemi termelés előnyeit. Népi demokráciánk megadta a lehetőségeket. Leglényegesebb, legjobban megbecsülendő joga parasztságunknak az, hogy 16 évének betöltése után bármelyikük felvételét kérheti valamelyik termelőszövetkezetbe, ha a termelőszövetkezet életét irányító alapszabály rendelkezéseit magáranézve kötelezőnek ismeri el. A termelőszövetkezet nem állami vállalat, nem állami gazdaság, hanem haladó gondolkodású parasztok önkéntes egyesülése nagyüzemi gazdálkodás kialakítására, terméshozamuk emelésére, jólétük biztosítására. E célok érdekében joguk van arra, hogy bárhol termelőszövetkezetet alakítsanak, a termelőszövetkezetek részére megállapított alapszabály szerint éljenek. Ez a mintaalapszabály a termelőszövetkezetek tagjának jogait az alábbiakban biztosítja: 13. a) A közgyűlésen szava« zati és tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit, javaslatait előterjesztheti. Ez a pont a termelőszövetkezeti tagoknak teljesen egyenlő jogokat biztosít. A termelőszövetkezet fejlesztésében nem történhet olyan tervezés, vagy bármilyen esemény, amelyről a vezetőség a tagság hozzájárulása nélkül dönthet. Javaslatokat tehet a közös vagyon védelmére, fejlesztésére, munkaszervezésére. Javaslatait, újításait a vezetőségnek a közgyűlésen szavazásra kell bocsátania. Beszámoltathatja az elnököt, a brigádvezetőket, az egész vezetőséget a végzett munkáról és javaslatot tehet a rosszul gazdálkodó, vagy a termelőszövetkezet jó hírnevéhez méltatlan vezetőségi tagok, akár az egész vezetőség leváltására is. Fenti pont biztosítja a termelőszövetkezetek vezetésében a legteljesebb demokráciát. b) Résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztáséban és azokba beválasztható. A vezetőség az egész tagság bizalmából került a termelő- szövetkezet élére. Rendelkezéseit a tagság nevében adja ki és működése csak addig törvényes, amíg a tagság által a közgyűlésen megállapított határozatok szellemében munkálkodik. Jó munkájával minden termelőszövetkezeti tag elérheti azt, hogy a tagság bizalmából a vezetőség tagja, vagy éppen a termelőszövetkezet elnöke legyen, ha — munkáját és képességeit ismerve — a tagság bizalma feléje fordul. c) A termelőszövetkezetben végzett munkája alapján ter- ménvben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra van Joga az általa terven felül termelt javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak biztosít. d) A közös használatba adott földje után földjáradék illeti meg. e) A közgyűlés által nem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához. A járási tanács végrehajtó bizottsága az elsőfokú felügyeleti hatóság. A közgyűlés határozata ellen beadott panaszoknál azt vizsgálja meg, hogy a közgyűlés döntése a fennálló törvényekkel és a mintaalapszabállyal megegyezik-e. A közgyűlés határozatának egy megkötése van: a fennálló törvényekkel és törvényes rendeletekkel ellentétes határozatot nem hozhat. Amennyiben a közgyűlés határozata törvény- ellenes, a végrehajtó bizottság megállapítja a törvényellenességet és utána az érvénytelen határozat helyett a közgyűlés hoz újabb, most már a törvényes követelményeknek megfelelő határozatot. A közgyűlésnek a törvények szellemében meghozott határozatai ellen sikeres fellebbezésnek helye nincs. A termelőszövetkezeti tagok jogaival párhuzamosan a kötelességeket is meghatározza az alapszabály. A termelőszövetkezeti tagnak a belépési nyilatkozattal magára vállalt kötelessége az alapszabály betartása, a közös vagyon védelme és megbecsülése, kóielessége a becsületes munka, kötelessége képessége szerint úgy dolgozni, hogy a termelőszövetkezet megerősödjék, a közös vagyon növekedjék, a termelőszövetkezeti tagok jóléte emelkedjék és kötelessége a közgyűlésen keresztül azon munkálkodni, hogy a termelőszövetkezet az á'lammal szemben fennálló adózási, béadási és hiteltörlesztési kötelezettségeit hiánytalanul teljesítse.
