Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

DUNÁNTÚLI fn Ár. immrTÁaiAtPartrih.3tTEKJ A MAI SZÁMBAN: Irodalmi Napló (3. o.) — Asz- szonyok írják asszonyoknak (5. o.) — A második ötéves terv első tavaszi vetése (6. o.) BARANYA MEGYEI BIIOTT/ÄCÄN AK L* XIII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 MÁRCIUS 4 Az operaházi díszünnépségnél megkezdődött a magyar szovjet barátság hónapja Szombaton este a Miniszter­tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar-Szovjet Társaság díszün­nepséget rendezett az Állami Openaházban a magyar-szovjet barátság hónapja megnyitása alkalmából. A megnyitó díszünnepség el­nökségében helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői: Ap­ró Antal, Acs Lajos, Dobi Ist­ván, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Eg­ri Gyula, Vég Béla. Az elnökség tagjai voltak politikai, gazdasági, társadalmi ás kulturális életünk képvi­selői. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a barátsági hó­napra hazánkba érkezett kul­turális küldöttség tagjai: Ny V. Melnyikov professzor, a műszaki tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája bányászati intéze­tének igazgatóhelyettese, a iiteöttség helyettes vezetője, A. P. Mareszjev, a Szovjetunió Hőse, a Szovjet Békebizottság tagja. K. I. Trapeznyikov épí­tőművész, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, a Szovjetunió építészeti akadé­miája városépítészeti tudomá­nyos kutató intézetének igaz­gatóhelyettese, V. P. Masztye- rova mezőgazdász, a mezőgaz­dasági tudományok kandidá­tusa, a Moszkva területi szov­jet mezőgazdasági igazgatósá­gának osztályvezetője és , I. D. Leonov, a lenin.grádi Sz. M. Korszerű bányaművelés a legrégibb pécsi aknán A pécsbányai András-aknán 103 évvel ezelőtt kezdték meg a bányaművelést. Az erősen szénporképződéses fejtésekben hosszú évtizedekig „nyelték” a szénport a bányászok, kaptak szilik$>zísos megbetegedést, i A, felszabadulás után láttak csak’ hozzá a fejtések locsolásához, a szénporképződés csökkenté­séhez. Az erősebb ütemben meg­kezdődött műszaki fejlesztés nyomán bővítették a bánya vízcsőhálózatát s ennek ered­ménye, hogy ezév február vé­gére elérték: nincs már olyan fejtés András-aknán, amelyet ne locsolnának, ahol sűrűn go- molygó szénpor hátráltatná a bányászok munkáját. A műszaki fejlesztési terv ! Két új termelő­szövetkezet > Pénteken este két termelő- [ szövetkezet is alakult a pécsi i járásban. Regényén az Uj I Élet, Szentlőrincen az Uj 1 Tavasz. Az Uj Élet megalakulása előtt tíz perccel írta alá a ' belépési nyilatkozatot a 21 holdas Tóth Béla és felesége. Másnap, szombaton Varga Lajosné kérte a felvételét, másszóval követte a férjét, aki már korábban csatlako- I zott. Az új regenyei termelő- I szövetkezet 25 taggal alakult, , de a hírek szerint hamaro- , san többen lesznek. Elnök- I nek Kátai Imre tanácselnö- I köt választották. Az intéző- I bizottság tagjai: Szomor Pál, I Tóth József, Tóth Béláné és I Adám Józsefné, aki egyben I a tsz könyvelője is. Szomba- I ton az intézőbizottság tagjai I már munkához is láttak. I Az alakulógyűlésen megdí- I csérték jó szervezőmunká- I jukért Nagy Ferencet, a gör­> csönyi tanácselnököt, Mohai > Jánost és Cseh Józsefet a * görcsönyi Augusztus 20 tsz * tagjait és Adám Józsefet, a 1 tsz traktorosát. * A hét elején húsz aláírás feküdt a tanácselnök aszta­lán, szerdán már 32, — és pénteken este megalakult Szentlőrincen az új termelő­szövetkezet: 41 taggal és 260 hold földdel. A nyolc holdas Dezse Gyulát választották elnökének. meghatározza a bánya fokozott gépesítését is. Ennek ütemes valóraváltását bizonyítja, hogy ezév január 1-től a nem mere­dek dőlésű fejtések szenének szállítására négy újabb rázó- moto^t építettek bev A gépesí­téshez tartozik az is, hogy az erősen gázveszéiyes telepeken gázlecsapoló fúróberendezés alkalmazásával a gázkitörést előzik meg. A műszaki fejlesztési terv fokozatos valóraváltása a bá­nya termelésében mutatkozik. Az András-aknai bányászok vállalták, hogy április 4 tiszte­letére terven felül 750 tonna szenet termelnek. Helytállásuk nyomán januári és februári tervüket túlteljesítették és március 3-án reggelig esedékes negyedévls tervükön felül 341 tonna szenet termeltek. Kirov gépgyártó és kohászat ■zem marósa, továbbá A. M. Gyuzsev, a Szovjetunió kultu­rális ügyek minisztériumánál» osztályvezetője, a magyar- zovjet barátság hónapjára ha­zánkba érkezett művészeti kül­döttség vezetője. Az elnökségben foglalt he­lyet V. V. Asztafjev, a Szov- ■etunió magyarországi nagykő vétségének ideiglenes ügyvi­vője. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Erde: Ferenc, a minisztertanács el­nökhelyettese, a Magyar-Szov­jet Társaság elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Majd Kris­tóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára mondott ünnepi beszédet. Ez­után A. P. Mareszjev, a Szov­jetunió Hőse, a Szovjet Béke­bizottság tagja mondott be­szédet. Az ünnepi beszédeket sűrűn szakította meg a lelkes taps. s a megjelentek hosszasan ün­nepelték a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri ■'Birátságát. HÍREK Zöldségboltot nyitottak Vasas I-en Vasas I. lakosságának régi kívánsága teljesült: a telepihez hasonlóan a faluban is meg­nyílt a zöldséges bolt. A kö­zeljövőben Vasas I. telepen cukrászdát is létesítenek. Fodrászok versenye A baranyai fodrászok már­cius 4-én, vasárnap délután 2 órakor fodrász-versenyt ren­deznek a Színház téren lévő fióküzletben. A verseny győz­tesei áprilisban részt vesznek az országos fodrászversenyen. Jó munka volt! Néhány napja, mikor a hi­deg idő melegre változott, a Sertéstenyésztő és Hizlaló Vál­lalat Basamalom úti telepéről sürgős segítséget kértek az 500-as számú MTH iskolától: — Segítsetek, mert az olva­dás mindent elöntéssel fenye­get! Első szóra húsz fiatal sietett a bajbajutott vállalat segítsé­gére, másnap negyvenötén, harmadnap harminchétén. Dicséretes, jó munka volt! Díszünnepséggel kezdődik a barátság hónapja Pécsett március 4-én, vasár­nap este 6 órakor a Tiszti Klub nagytermében bensőséges ünnepség keretében nyitják meg a magyar—szovjet barát­ság hónapját. A díszünnepsé­gen részt vesz Nikoláj Tur­csinyák elvtárs, a leningrádi Kirov kultúrpalota igazgatója is. A díszünnepséget a magyar és a szovjet Himnusz nyitja meg, majd Daridai Róbert Alexej Szurkon: „Fel a fejjel, becsületes ember” című versét szavalja. Az ünnepi megnyitót Felvégi Ferenc elvtárs, az MSZT megyei titkára tartja, utána Achátz Imre országgyű­lési képviselő, a Közgazdasági Technikum igazgatója mond ünnepi beszédet. A díszünnepség második ré­szében gazdag és változatos kultúrműsor következik. Köz­reműködik: Házi Erzsébet és Ilosfalvi Róbert, az Állami Opera művészei, Békés Rita és Daridai Róbert, a Pécsi Nem­zeti Színház művészei, Kovács András, továbbá a Liszt Fe­renc Kórus, a Szimfonikus Ze­nekar és a Városi Népi T ,.ic- együttes. Kiváló kereskedelmi vállalatok A belkereskedelmi minisztérium és a KPDSZ nemrég \ Nádor Szálloda értékelte a pécsi kereskedelmi vállalatok 1955. évi IV. ne- --------------—--------­gy edévi eredményeit. Az értékelés alapján több kereskedel- i mi vállalat elnyerte a „kiváló vállalatu címet. L Pécsi Élelmiszer- ■iskcreskcdclml Vállalat 1955. IV. negyedévben 106 9 százalékos globális terv­teljesítést ért el. Az egy főre eső előirányzott forgalmat, azaz a termelékenységet 107 12 százalékra teljesítette, míg önköltségcsökkentése 6,4 százalék volt. A bolti dolgo­zók közül kitűntek: Welzen- bach Péterné, Dobos János- né, Bulyáki János, Nemes Ernő, Tóth Anna, Merk Fe­renc, Erdélyi Istvánné, Ka­pás Istvánná, Pollák Henrik i boltvezetők, László Emilia, i Katies Józsefné, Horváth Im- i réné, Lakatos Ferencné, Mó- i ró Alfonzné eladók. (Nagy i László). A Pécsi Hits- és Tej- kiskercskedelmi Vállalat vei 71 500 forint többletnye­reséget érnek el, a múlt évi­hez képest 3 százalékkal eme­lik az egy főre eső áruforgal­mat és a hiányos leltárak számát 20 százalékkal csök­kentik. A „kiváló vállalat“ cím elnyerése és a vállalat hatéves fennállása alkalmá­ból a vállalat dolgozói már­cius 4-én, vasárnap délután 6 órakor a KPDSZ József ut­cai kultúrotthonában családi estet rendeznek. Ennek kere­tében a legjobb dolgozókat megjutalmazzák. (Arpádi Jó­zsef.) A Vas- és Mflszakl Nagykereskedelmi Vállalat az elmúlt év IV. negyedében forgalmi tervét 109 5, nyere­ségtervét 189 5, termelékeny­ségi tervét pedig 110 4 száza­lékra teljesítette és 9 45 szá­zalékos költségcsökkentést ért el. így most már egymás­után kétszer nyerte el a „ki­váló vállalat“ címet. A vál­lalat dolgozói most vállalták, hogy ez évben különböző élelmiszercikkek bevezetésé­az elmúlt év IV. negyedében nemcsak „kiváló vállalat“, hanem egyben „a szakma leg­jobb vállalata“ is lett. Áru­forgalmi tervét 118 2, ezen belül pedig a bolti kiskeres­kedelem felé irányuló tervét 122 6 százalékra teljesítette. A vállalat különösen jó ered­ményt ért el a szövetkezeti boltok áruellátása területén. Igen jó kapcsolatot. tartott az állami kiskereskedelemmel is. Ezenkívül a gazdálkodás területén is kimagasló a vál­lalat eredménye; (Farkas Imre.) az 1955. IV. negyedévben el­ért jó eredményei alapján elnyerte a bel kereskedelmi miniszter és a KPDSZ ván­dorzászlaját. A Nádor szállo­da ez alkalommal immár ha­todszorra lett „kiváló válla­lat“. Tervét 107 százalékra teljesítette, nyereségi tervét jóval túlteljesítette, az ön­költséget pedig két százalék­kal csökkentette. A vállalat dolgozói március 5-én, hét­főn este 6 órakor ünnepi ter­melési értekezletet tartanak a Pannónia szálloda nagyter­mében. (Kenedi Mihály). A TtlZÉP Vállalat * 20 az 1955-ös évben háromszor nyerte el a „kiváló vállalat“ címet, az L, a III. és a IV. negyedévi Eredmények alap­ján. A vállalat dolgozói múlt év júliusában csatlakoztak a 20 budapesti nagyvállalat versenyfelhívásához. Érté­kesítési tervüket a felaján­lott 108 helyett 110 22 száza­lékra, beszerzési tervüket 105 helyett 1119 százalékra tel­jesítették. A saját készítmé- nyű áruk eladását 206 3 szá­zalékra túlteljesítették és költségcsökkentésben 5 63 százalékot értek el. (Tóth András.) Nem elég a magot elvetni, ha termést is akarunk. Régi igazság, de néha megfeledkez­nek róla tanácsaink és párt- szervezeteink.' Megelégszenek azzal, hogy egy-egy faluban hat vagy akár húsz taggal megkezdte munkáját a terme­lőszövetkezet előkészítő bizott­sága, s ezzel magára is hagy­ják abban a hitben, hogy ott a közös gazdálkodás jövője már megalapozott. Ez volt egyik oka annak is, hogy a pécsi járási tanács és járási pártbizottság keserű tapaszta­latot szerzett Bodán, ahol a magárahagyott előkészítő bi­zottság végül „összehozta’1 ugyan a termelőszövetkezetet, de az olyan gyenge hajtásnak bizonyult, hogy a falu gazdái inkább még egyet a „Köztár­saságot alakítottak, mint hogy az elsőbe belépjenek. Ma már azt mondhatjuk, hogy szinte nincs a megyének községe, ahol ne vetették vol­na el a szövetkezés magvát, Ahol még nem működik ter­melőszövetkezet, ott is van előkészítő bizottság, például egyedül a siklósi járásban ki­lenc községben. Ez természete­sen eredmény is, gond is. Az eddig végzett felvilágosító munkának és a korábban ala­kult termelőszövetkezetek von­zóerejének eredménye, hogy rregyeszerte sok az előkészítő bizottság, de ezeknek gondját is kell viselni, nem szabad magúkra hagyni azokat, akik már elhatározták, hogy falu­jukban első harcosai lesznek a közös gazdálkodásnak. Éppen ma Kátolyban láto­gatják meg az ottani termelő­szövetkezetet az olaszi előké­szítőbizottság tagjai, s más községek egyéni gazdái. Ez is egyik igen fontos módja az előkészítő bizottságok segíté­sének. Akik ma előkészítő bi­zottsági tagok, azok eddig egyénileg gazdálkodtak. Való­színűleg ismerik több termelő- szövetkezetnek a gazdasági eredményeit is, hozzávetőlege­sen ismerik a közös gazdálko­dás lényegét, általában tudták hogy mihez fogtak, amikor e tsz-alakítást elhatározták. Az1 azonban a legritkább esetben tudhatják, hogyan kell meg­szervezni a közös munkát, mii kell tenniök közvetlenül a megalakuláskor és a közös munka megkezdésekor, hogj biztos legyen az eredmény. Sok hiábavaló fejtöréstől és tapogatózástól menekülnek meg ha a már több éve jól működő, gazdag tapasztalattal rendelkező termelőszövetkezet­ben szerzik meg az elindulás­hoz szükséges tudást. Nagyon helyes, hogy a megye járásai­ban egyre több az^ ilyen ter­mészetű látogatás és hogy a járási szervek főleg egymáshos közel fekvő községek termelő­szövetkezeteinek látogatását szervezik. Arra kell törekedni, hogy minden előkészítő bizott­ság tagjai lehetőleg több kör­nyező termelőszövetkezetet is meglátogassanak. Az előkészítő bizottság fel- »data, hogy fogadja az új be­lépőket. Pontosabban, nemcsak fogadnia, hanem szerveznie kell új, meg új tagokat, hogy a megalakuláskor már erős, kellő taglétszámmal és földdel Több segítséget a tsz előkészítő bizottságoknak! rendelkező tsz jöjjön létre. Kétségtelen, hogy maguk az előkészítő bizottsági tagok a legjobb agitátorok, hiszen ők már határoztak és tudják is, hogy miért, tehát érvelni is meggyőzően tudnak. De nem alapozhatunk csak erre. Az újabb jelentkezőknek rendsze­rint igen sok problémájuk van az egyéni gazdálkodásnak kö­zösre való felcserélésével kap­csolatban. Ezekre gyakran nem is tudnak kielégítő vá­laszt adni az előkészítő bizott­sági tagok. A pártszervezet és a tanács kötelessége ebben segíteni. A siklósi járási ta­nácsról például rendszeresen járnak ki az elvtársak egy- egy előkészítő bizottsághoz és segítenek a gazdasági, szociá­lis, szervezési és más problé­mák megoldásában. Így kell tennie valamennyi tanácsszer­vünknek. Ezzel a módszerrel érte el a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítését, jól összehangolt munkával a sely- lyei járási pártbizottság és já­rási tanács is. Széleskörűvé és általánossá kell tenni az előkészítő bizottságoknak nyújtott ilyen természetű se­gítséget. Számolnunk kell azzal is. hogy a szocializmus ellensé­gei, a lecsúszott volt kizsák­mányolok és főként a kulákok igyekszenek már csírájában megfojtani a termelőszövetke­zetet. Számolnunk kell ezzei hiszen ellenségeink is tapasz­talhatják, hogy nincs sok ke­resnivalójuk azokban a köz­ségekben, amelyek lakosságá­nak már túlnyomó része tarto­zik a tsz-hez. Ezeknek a tá­madásoknak a visszaverését nem bízhatjuk egyedül a ter­melőszövetkezetet előkészítő bizottságra. Sok példa bizo­nyíja, hogy ezeket a támadáso­kat igen ravaszul és gondosan álcázva hajtják végre. Szabad-» szentkirályon előfordult, hogy pénzt kölcsönöztek a belépni szándékozóknak, s bizonygat­ták, hogy a kölcsönt felhasz­nálva egyénileg is boldogulnak úgy, mintha belépnének. A szigetvári járásban előfordult, hogy földet adott a kulák ré­szesművelésre „feketén“, hogy ezzel tartsa vissza a belépéstől az egyéni gazdát, másutt lovat ígért a dolgozó parasztnak, ha nem lép be (persze nem adta meg). Nem egyszerű és köny- nyű feladat tehát az ilyen tá­madások visszaverése. Az ősz-' tályharcban edződött kommu- nisták körültekintésére, óva-, tosságára, éberségére és egy­úttal bátor és szilárd helyt-] állására van szükség. A párt-( szervezet úgy védje és őrizze, minden faluban az előkészítő1 bizottságot, mint a falu boldof ] jövőjének, felvirágzásának ( ígéretét! i Pártszervezeteink és taná-1 csaink legyenek jó gazdái aj termelőszövetkezeti mozgalom- ( nak. Ne hagyják védtelenül ai jó földbe vetett magot, adja-1 nak meg minden támogatást,] segítséget és védelmet az elő-1 készítő bizottságoknak! Ezl egyik legfontosabb előfeltételei annak, hogy ahol ma még né-! hánytagu előkészítő bizottság j működik, ott az ősszel vagy | még előbb erős, jól előkészi-J tett és megalapozott termelő-j szövetkezet jöjjön létre; «

Next

/
Oldalképek
Tartalom