Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

2 N V P L 6 1956 MARCIT» ti Mikojan Uj-Delhibe érkezett Uj-Delhi (MTI): A. I; Miko jan, a Szovjetunió Miniszter tanácsának első elnökhelyette­se hétfőn délelőtt Uj Delhibe érkezett — jelenti az AFP. Felvonták az egyiptomi lobogót a moascari, volt brit katonai táborra Kairo (MTI): AFP-hír sze­rint Mohammed Ibrahim tá­bornok, az egyiptomi hadsereg vezérkari főnöke vasárnap ün­nepélyesen felvonta az egyip­tomi lobogót a moascari volt brit katonai táborra. Átadása az egyiptomi hatóságoknak a szuezi katonai övezet legna­gyobb részének kiürítését szen­tesíti. A tábor ezentúl a csa- tomaövezetben az egyiptomi főhadiszállás központja lesz. Tizenegymillió forintra emelkedett az árvíz- károsultak megsegítésére befizetett összeg Az utóbbi két nap alatt 3 965 000 forinttal emelkedett az az összeg, amelyet az üze­mek, hivatalok, intézmények, termelőszövetkezetek dolgozói, a lakosság különböző rétegei adtak az árvízkárosultak meg­segítésére. A jelentések szerint eddig Budapest lakossága 3 228 000 Baranya megye 275 000 Bács-Kiskun megye 152 000 Békés megye 271 000 Borsod-Abauj-Zemplén megye 166 000 Csongrád megye 495 000 Fejér megye 141 000 Győr-Sopron megye 171 000 Hajdu-Bihar megye 180 000 Heves megye 189 000 Komárom megye 85 000 Nográd megye 149 000 Pest megye 127 000 Somogy megye 157 000 Szabolcs-Szatmár megye 85 000 Szolnok megye 290 000 Tolna megye 93 000 Vas megye 121 000 Veszprém megye 212 000 Zala megye lakossága 170 000 összesen tehát eddig 6 757 000 forintot fizettek be az Országos Takarékpénztárhoz, illetve a Magyar Nemzeti Bankhoz az árvízkárosultak javára. Különösen szép példáját ad­ták együttérzésüknek az újla­ki téglagyár dolgozói 41 525 fo­rintos, a Szegedi Ruhagyár 38 000 forintos, az Ujszegedi Kender és Lenszövő V 38 548 fo­rintos, a Pécsi Bőrgyár 34 188 forintos, az Autóvillamossági Felszerelések Gyára 30 000 fo­rintos, a Szombathelyi Megyei Kórház 24 400 forintos, a Be­loiannisz Híradástechnika Gyár 15 177 forintos, az RM készü­lék és Szerszámgépgyár dol­gozói 26 450 forintos gyűjtésük­kel. Az árvízsújtotta lakosság megsegítésére befizetett össze­gekkel és a SZOT által fel­ajánlott ötmillió forintos ado­mánnyal együtt eddig 11 757 000 forint gyűlt össze. A természeti csapás által ká­rosultak részére gyűjtött pénz­beli és egyéb természetbeni adományok elosztására társa­dalmi bizottság alakul. Vízkereszt, vagy amit akartok A Pakisztáni Izlám Köztársaság nemzetgyűlésének első ülése Karacsi (TASZSZ): A Paki­sztáni Izlám Köztársaság nem­zetgyűlése március 25-én dél­után megtartotta első ülését. A parlamentben megjelent vendégek között volt A. I. Mi­kojan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se, S. R. Rasidov, az Üzbég SzSzSzK Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke, valamint a Pakisztáni Izlám Köztársaság kikiáltása alkalmából rende­zett ünnepségeken résztvett külföldi küldöttek. A nemzetgyűlés ülését Isz- kander Mirza köztársasági el­nök nyitotta meg. Beszédében a többi között ezeket mondta: „Külpolitikánkban mindig barátságra törekedtünk min­den országgal. Továbbra is szi­lárdan ki akarunk tartani e politika mellett. Céljaink azo­nosak az ENSZ alapokmányá­nak célkitűzéseivel.“ „Különösen tudatában va­gyunk annak — mennyire fon­tos az, hogy baráti kapcsolato­kat tartsunk fenn szomszé­dainkkal. Sajnáljuk, hogy két szomszédunkkal való kapcso­lataink nem voltak olyan ba­rátságosak, mint ahogy sze­retnék:“ Iszkander Mirza ezután Pa­kisztán Indiához és Afganisz­tánhoz fűződő kapcsolataival foglalkozott? Kifejezte remé­nyét, hogy Afganisztán „elfo­gadja Pakisztán baráti jobb­ját.“ Iszkander Mirza rámutatott arra is, hogy „Pakisztán hő vágya nagy szomszédjával, In­diával való kapcsolatainak megjavítása.“ Megjegyezte, hogy e kapcsolatokat „megmér­gezi a kasmiri kérdés vitája“, majd rámutatott arra, hogy „ezt a kérdést halogatás nél­kül és az ENSZ határozataiban lerögzített nemzetközi egyez­ménynek megfelelően kell megoldani* Mohammed Ali, pakisztáni miniszterelnök nemrégiben nyilatkozatot tett, amelyben ja­vasolta Indiának, írjanak alá egyezményt arról, hogy India és Pakisztán „sohasem folya­modik egymással szemben a háború eszközéhez.“ Iszkander Mirza elmondta, hogy Pakisztán már megkapta a választ India miniszterelnö­kétől erre a javaslatra és most tanulmányozza azt. Habib Burgiba nyilatkozata az algériai kérdésről Párizs (MTI): Habib Burgiba, a tuniszi új Desztur párt veze­tője interjút adott a Monde tudó sítójának. Megállapította: szi­lárd meggyőződése, hogy az al­gériai kérdést katonai úton le­hetetlen megoldani, s a rende­zést csak tárgyalások útján le­het elérni: — Az erőszak alkalmazása, t— mondotta, — fékezheti, de nem semmisítheti meg a füg­getlenség felé haladást. Véle­ményem szerint Algéria ese­tében az önálló államiság meg­teremtése egybeesne a történel­mi fejlődés irányával és előbb- utóbb sor is kerül majd erre. Azt szeretném kérni, hogy olyan légkörben és olyan mód­szerekkel, amilyenek a tuniszi ügyben érvényesültek, Algéria és egész Afrika számára te­gyék lehetővé azoknak a véres Csehszlovák parlamenti küldöttség utazik Jugoszláviába Belgrád (MTI): A Jugopress özlése szerint Zdenek Fier- ngernek, a csehszlovák nem- ;tgyűlés elnökének vezetésé- el május 5-én húsztagú cseh- dovák parlamenti küldöttség rkezik Belgrádba. A csehszlo- ák képviselők a jugoszláv íövetségi nemzetgyűlés ven- égeiként húsz napot töltenek Jugoszláv Szövetségi Nép- öztársaságban. Végetértek a török-pakisztáni megbeszélések Karacsi (MTI): Az AFP je- entése szerint Menderesz to­ok miniszterelnök és Köprülü ülügyminiszter egyhetes pa- úsztáni látogatás után vasár­ia p visszautazott Ankarába. A török és pakisztáni veze ők tárgyalásainak befejeztével tözös közleményt adtak ki, ímely hangsúlyozza a kétkor- nány ragaszkodását a bagdadi 'gvezményhez: megrázkódtatásoknak az elke­rülését, amelyeket külföldön kihasználnak, s amelyek végül is jóvátehetetlenül veszélybe sodornák a francia nép és Észak-Afrika népe között szük­séges szolidaritást; JHindeiaki segíí A Pécsi Ruházati Bolt dol­gozói a fizetésük 4,5 százalé­kát, 7,600 forintot ajánlottak feL * A Pécs Városi Tanács Ker­tészeti és Helyifuvarozási Vál­lalatának dolgozói egynapi ke­resetüknek megfelelő összeget, a dísznövénytermesztési üzem­rész dolgozói egy vasárnapi műszakra eső munkabérüket, összesen 8 000 forintot ajánlot­tak feL * Villánykövesd egyéni dolgo­zó parasztjai, valamint a ter­melőszövetkezet tagsága az ár­vízsújtotta lakosság megsegí­tésére 7 500 forintot és 45 má­zsa terményt ajánlott fel. * A tésenyi úttörők 600 forin­tot gyűjtöttek. * A Moziüzemi Vállalat dolgo­zói egyhavi fizetésük 5 száza­lékát ajánlották fel. Ezenkí­vül április 1-én a megye terü­letén 20 matiné előadást tar­tanak, melynek teljes bruttó­bevételét az árvízkárosultak­nak adják. * A siklósi járási vadász szak- szervezet tizenhat vadászbri­gádja vállalta, hogy egyenként 100 forinttal segíti az árvíz- károsultakat. * Csányoszrón 30,73 mázsa burgonyát, 835 kiló kukoricát, 310 kiló búzát, 80 kiló rozsot, 140 kiló babot, 46 kiló lisztet, fél kiló zsírt, 2 430 forintot gyűjtöttek. Ruhaneműek gyűj­tése folyamatban van. A pénzt már postára adták. Papp Jó­zsef egyéni gazda két kéthóna­pos borjút ajánlott fel. A kacsótai sajtüzem dolgozói fizetésük 6 százalékát, 1735 fo­rintot ajánlottak fel. * Az Egyetem utcai általános iskola tanulói ragyogó példá­ját adták annak, hogyan lehet és kell segíteni a bajbajutot­takon. Az első szállítmányt — egy személyautóra való ruhát és 132 pár cipőt — már elküld­ték mohácsi tanulótársaik meg segítésére. Ezenkívül 1000 forintot adtak össze zsebpén­zükből. Most ismét elszállítás­ra vár kilenc zsák ruhanemű. A Petőfi utcai általános iskola tanulói célul tűzték maguk elé, hogy 2 800 forinttal támogatják a károsultakat. A nevelők 1 800 forintot adtak össze. Az isko­lában 47 pár cipő és három ru­háskosárra való ruhanemű vár elszállításra. * A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat dolgozói fizetésük 1 száza­lékát ajánlották fel. Ezenkívül Mohácsszigeten az építkezé­seknél is segédkeznek. * A Mecseki Állami Erdőgaz­daság kisvaszari erdészetének dolgozói egynapi fizetésüket adják az árvízkárosultaknak. Eddig 1 000 forintot gyűjtöttek. * Az Ágoston téri általános is­kola nevelői 1 100 forinttal, a tanulók pedig 1 260 forinttal segítenek. A ruhanemű elérte a három kosárra valót. A gyűj­tés tovább folyik. * A bodai általános iskola út­törőcsapata 205 forintot fizetett be. Az április 4-én rendezendő műsoros est bevételét ugyan­csak a bajbajutottak megsegí­tésére fordítják. Shakespeare, a már beér­kezett angol színműíró, Er­zsébet királynő udvari embe­re, bosszúsan vágta lúdtollát a kalamárisba. Tizenegy színdarab már elkészült nagynehezen az 1599. év ka­rácsonya és az 1600. év víz­keresztje közötti tizenkét éj­szakára, amint azt a királynő parancsolta, de az utolsó mű sehogysem akart sikerülni. Pedig sietni kell a királynő nem ismeri a tréfát, és a 12 éjszaka mindegyikén — a vi­dám szórakozások kezdetén — más és más darabot akar látni. Még cím sem jut eszé­be, nemhogy valami ötlet. Mit tehetne? Bosszúsan ka- nyarítja a papír felső sarká­ba a mű rendeltetését: „A 12. éjszaka”. De hiszen ez cím­nek is megfelel — ötlik eszé­be. — Akinek pedig nem tet­szik, az válasszon magának mást! Es lelki szemeivel maga­dott látva rosszakarói arcát, megvetően odabiggyeszti még: „Vagy amit akartok”. így volt? Nem volt így? Nem tudom. Nékem így me­sélte egyszer kedves taná­rom. Ne kutassuk sem ezt, sem azt, hogy melyik volt a többi 11 mű, hanem örül­jünk, hogy ez a bolondos, kedves, kacagtató és mind­amellett gyilkosán szatirikus darab iít maradt, a miénk, hogy láthatjuk és élvezhet­jük. Nehéz eldönteni, hogy mi az, ami legjobban tetszik: a baráti hűség, a tiszta önzet­len szerelejn, a kérlelhetetlen szatíra, vagy csak egyszerűen a mese; a két megszólalásig hasonlító testvér sokszor fel­használt fogása shakespeari lebonyolításban? Mellékes most az ok, a lényeg az, hogy tetszik, nagyon tetszik. Pedig Shakespeare műveit filmre vinni nem könnyű fel­adat. Még akkor sem, ha az a Vízkereszt, amely oly sok lehetőséget nyújt a filmszak­emberek számára. Mert mi­ről is van benne szó? Viola és Sebastian, a két iker vi­harba kerül a tengeren. Mindketten megmenekülneKi de egyikük sem tud a másik* ról. Viola fiúnak öltözve Or* sino, Illyria hercegének udva- rába lopózik, hogy közelében lehessen, mert szerelemre gyulladt iránta. Ám a herceg Oliviát sze- réti, a gyászoló grófnőt, aki viszont a Cezáriónak álcázott Violába habarodik bele, ami- kor ez a herceg urának kül- döttjeként fájó szívvel tol­mácsolja annak vágyódását. Viola—Cezáriot Klara Lucs- ko játssza. Ha sorrendet akarnánk felállítani, azt mondhatnánk, hogy kitűnő mint apród, jó mint leány, halvány mint Sebastian. Eb­ben a második szerepében is igyekszik ugyan hiteles ala­kot alkotni, de elég nehéz egy bájos és igazán nőies te­remtésnek ifjú daliát játsza­nia teljes hitelességgel! Rö­vid szerepében is kitűnő An­tonio megformálója. Lariono­va gyönyörű Olivia szerepé­ben. Elhisszük, hogy távolról is imádhatja öt egy herceg. A szerepadta korlátokon be­lül is érzékeltetni tudja a kő­szívű nő átváltozását perzse­lő forróságú asszonnyá. Orsi- no erős kritikával rajzolt alakját hűen látjuk a vász­non megelevenedni és illiuziók nak megfelel Tóbiás és Fá­bián is. Malvolio kissé tűl- karikirozott, a bolond pedig csak a film elején az, akit minden shakespeari szín el­lenére — általában annak tartunk. Két alakot nem ilyennek képzeltem, Mária szerintem nem ez a kövér szakácsnő szerű burleszk-figura, akit a film mutat, hanem egy szel­lemes, törtető intrikus. Ke­szeg Andrást is jobban el tu­dom képzelni nagyhangú, férfiasságát fitogtató, de gyáva szájhösnek mint ilyen esetlen, nőiesen nyafogó fi­gurának. Egészben véve, távirati stílusban: nagyszerö szóra­kozást nyújt a „Vízkereszt, vagy amit akartok” című szovjet film. BUDAVÁRI GÁBOR Á szovjet energetikus-küldöttség angliai látogatásai London (TASZSZ): A szov­jet energetikusok Angliában tartózkodó küldöttsége G. M. Malenkov vezetésével vasár­nap megtekintette a Blackpool közelében lévő fleetwoodi új villanytelepet. A szovjet küldöttség tagjait a villanytelep vezetői és dol­gozói, továbbá a fleetwoodi polgármester üdvözölte. A szov­jet vendégek tiszteletére vil­lásreggelit adtak, amely meleg, szívélyes hangulatban folyt le. A küldöttség folytatja láto­gatásait Angliában. Dégen Imre árvízvédelmi kormányhizíoH nyilatkozata H Degen Imre árvízvédelmi kormánybiztos sajtóértekezle­ten nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának az árvízvédelemmel kapcsola­tos kérdésekről és a helyreál­lítás munkájáról. Többek kö­zött a következőket mondotta: A 176 évre visszanyúló idő­járási feljegyzéseink azt bizo­nyítják, hogy — az 1929-es évit kivéve — az idei február volt a legzordabb. A tartós és ke­mény fagyok hatására Ham­burgtól Orsováig mintegy 930 kilométer hosszúságban beállt a Duna. Tömege — ha csak a Mohács feletti szakasz adatait vesszük figyelembe — mintegy százmillió köbméterre becsül­hető. A Duna bajor és osztrák víz­gyűjtő területén levő hótöme­gek gyors olvadásnak indultak és a Duna felső szakaszán meg­kezdődött a jégzajlás. Az olva­dás okozta árhullám megindult lefelé, ugyanakkor (március 2-án, 3-án) a Duna vízgyűjtő területén helyenként száz mil­liméteres eső hullott, ami újabb árhullámot indított meg. A második árhullám a Duna magyarországi szakaszán utol­érte áz elsőt. Az összegeződött árhullámok mindenütt acélos jeget találtak, amelyből szik­laszilárd — helyenként hat- nyolc méter vastagságú — tor­laszok alakultak ki. — A jégtorlasz, vagy jég­páncél, megbontásának eddig alkalmazott eszközei: a bom­bázás, a robbantás, a jégtörő­hajók alkalmazása és jégol­vasztás termittel. Ezek közül a magyar, csehszlovák és a jugo­szláv katonai erők a bombá­zást és a robbantást alkalmaz- ták.A mesterséges beavatkozás azonban — akár bombázással, akár jégtörő-hajókkal, vagy termittel történjék — csak ak­kor lehet eredményes, ha a égtakaró nem túlságosan hosz- szú. Többszáz kilométeres jég­takarót megbontani a jelenlegi technikai eszközökkel nem le­het. A jégrobbantás általában csak ott kísérelhető meg siker­rel, ahol a jégtakaró alsó vé­gén sík víz van. Mihelyt ez a lehetőség Baja és a déli ország­határ közötti szakaszon fenn­állott, tehát nyomban, ahogy a jégterület mozgása itt némi szakadozott szabad vízfelületet nyitott, katonai alakulataink rendszeres erőfeszítéseket tet­tek, hogy délről felfelé halad­va robbantással és helyenként aknavetőkkel megbontsák a jeget. Ez azonban — lassú elő­rehaladása és csupán kis sza­kaszra kiterjedő hatása miatt sajnos nem tudta megváltoz­tatni a magyar Duna-szakasz jégviszonyait. _ Még a felsőausztriai ár­víz megindulása előtt tárgya­lásokat folytattunk a csehszlo­vák és a jugoszláv vízügyi szervekkel. Megállapodtunk az esetleges árvízelleni védeke­zés együttműködési módszerei­ben. Az illetékes magyar szer­vek a csehszlovák és a jugo­szláv hatóságokkal az egész árvédekezés során a legszo­rosabb rendszeres kapcsolat­ban álltak és e kapcsolatokban mindvégig a baráti együttmű­ködés és kölcsönös segítő szán­dék nyilvánult meg. Ez az eg yüttműködés és segítőkész­ség mutatkozott meg a cseh­szlovák légierők részéről a szigetközi Duna-szakasz torla­szainak robbantásában is. — A jugoszláv vízügyi és katonai szervek a Dráva tor­kolatától felfelé haladva igye­keztek sietettni a jég levonu­lását. A jugoszláv segítségadás megnyilvánult abban is, hogy a mohácsi sziget jugoszláv ré­szén a töltést több mint egy kilométer hosszúságban meg­nyitották s ezzel a szigetet el­öntő víztömeg levezetését nagy mértékben meggyorsították. — Még mielőtt az árhullám magyar területre érkezett vol­na, az árvédelmi kormány biz­tosság megkezdte működését. A III. fokú készénlét elrende­lésének feltételéül előírt víz­állások bekövetkezte előtt har­madfokú készenlétbe lépett az egész Duna-vonal árvédelmi szervezete. A magyar Duna vo­nalán nagy erővel megindult a gátak alacsonyabb szakaszai­nak magasítása. A nyúlgátak építését nagymértékben meg­nehezítette a fagyos talaj. A megmagasított és hatalmas erőkkel védett töltések nyugati határainktól Bogyiszlóig — a tassi hullámtérre lokalizált vízbetöréstől eltekintve — ki­bírták az árhullámnak számos helyen minden eddigit megha­ladó magasságú duzzasztott víz szintjét. Fajsztól lefelé azonban az eddig valaha is észlelt vízállá­sokat többhelyütt egy méterrel is túlhaladta a víz szintje. A víz Bogyiszlónál és Pörbö'ynól valamint Bálától északra és délre hú’zódó gátakon átöm­lött és átszakította a töltése­ket. Négy község egész terüle­tét, tizenhat községnek pedig kisebb-nagyobb részét öntötte el az ár, s a vízbe került 8 500 ház közül az előzetes becslések szerint több mint 3 400 lakha­tatlanná vált. \ Az árvízkárosultak száma 30 000 és 130 000 katasztrális hold mezőgazdasági területet öntött el a jeges ár. Különösen óriási erőfeszítéseket és halált megvető bátorságot követelt a mentés a mohácsi szigeten, ahol a lakosságnak mintegy fele nem tett eleget a kiürítési felhívásnak. A pusztító jeges árnak emberéletek is áldozatul estek. A jeges ár elleni küz­delem hősi halottjai: Anatolij Petrovics Tulbanov, a szovjet hadsereg tizedese és Horváth Sándor államvédelmi törzsőr­mester. Az árvíznek három a polgári áldozata — Pergeor Ferencné, Bálint Mihályné és Sümegi Imre. — Á védekezésben negyven­ezer ember, a védelem gerincét alkotó, mindvégig hősiesen, példamutató helytállással küz­dő katonai alakulatok, MÁV- pályamunkások, építőipari dol­gozók, a veszélyeztetett lakos­ság ezrei, a vízügyi szervek műszaki és fizikai dolgozói fáradságot nem Ismerve vet­tek részt. Munkájukat hatal­mas védelmi felszerelés: 4320 tehergépkocsi, 186 dömper, 27 exkavátor, 382 roham- és la­dikcsónak, 120 ponton és nagy- mennyiségű árvédelmi anvag támogatta, sikerült a Duna ár­területének túlnyomó részét. százalékát, s a 417 kilométere- magyar Duna-szakasz három­negyedrészén a gátakat meg­védeni s ezzel jelentős lakott területeket, városokat, iparte­lepeket, közlekedési utakat megóvni a jeges ártól. — Az elborított területek mintegy 50 százalékáról — kereken 65 000 katasztrális holdról — a víz már levonult. A következő három nap alatt becslésünk szerint újabb 35 000 katasztrális hold szabadul fel a víz alól és tíz-tizenkét napon belül előreláthatólag már csak a legmélyebb fekvésű területe­ken fog víz állni. Ezeken a részeken is megkezdtük nagy­teljesítményű szivattyúkkal a víz átemelését. A gátszakadá­sok közül a pörbölyi betörés elzárása már befejeződött, a többinek ideiglenes elzárása folyamatban van. Ezek a mun­kák zömben áprilisban, illetve május első felében befejezést nyernek. Megállapíthatjuk, hogy rend­kívüli méretű küzdelem folyt, hatalmas emberi, anyagi és műszaki erők bevetésével a minden eddigit meghaladó je­ges ár megfékezésére, pusztí­tó hatásának korlátozására. A párt mozgósító ereje, a kor­mányzat erőfeszítései, a gáta­kat védő 40 000 ember hő­sies helytállása tette lehetővé, hegy a Duna magyar szaka­szának öthatodán sikerrel tud­tunk szembeszállni a jeges ár­ra' és a gátszakadások helyein e'szigetelő gátak gyors építé­sével 46 300 hold területet óv­tunk meg az elöntés tovater- mdésétől — mondotta Dége" Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom