Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

n 19t» FEBEUÄR 2« NAPLÓ Vita a kollektív vezetésről Vonjunk be minden kommunistát a pártoktatásba! Benhő Sándor és Csecs Sándor elvtársak, a ré4i párt­vezetőség tagjai g„ akran visz- szautasí tolták a pár [megbíza­tásokat azzal, hogy a pártfel- adatokat szerintük csak a füg­getlenített párttit'iár láthatja el jól. • Uj és friss- ve'előség ünkb<M végre eltűnt ez a hangulat. Ha én nem vagyak a pártirodábaíi, Lakatos István, Kónya István vagy egy máéi* vezetőségi tag ül a helyemre és 5 képviseli a pártvezetőséget. Többször járok Pécsbányán, az István-aknai pártszerveze­tek életét is ismerem nagyjá­ból. A vitaindító cikkből is azt olvastam, hogy a komlói T-es üzemnél a vezetőség kollektí­ván dolgozik. E tényekből ar­ra következtetek, hogy a ba­ranyai bányákban nem a veze­tőségek kollektív munkáidban van a hiba, hanem a párttag­ság aktivitásában. Ezért — a bányáknál legalábbis — szerin­tem ez a kollektív vezetés leg­főbb kérdése. A vitaindító cikk is megál­lapítja, hogy a kilenc vezető­ségi tag „csak kis hányada a pártszervezetnek, a vezetésbe be kell vonná a párttagokat is. Hogyan?“ — kérdezi a cikkíró és én is. Mert azok a módsze­rek. melyeket Kollár elvtársék az I-es üzemben alkalmaznak, helyesek ugyan, de nem elég­ségesek a párttagság bevoná­sára. Hasonlóan csináljuk mi is, s mégsem tudtunk átütő eredményt elérni. A cikk megírja, hogy az I-es üzemben egyik módszerként a brigádmunkát használják. Mi is. Két elbeszélgető bizottsá­gunk is volt nemrég, az egyi­ket Kónya István elvtárs ve­zette és a tagdíjak rendezése érdekében agitált, a másikban Lelovics Imre propagandista mozgósította pártok.tatásra az elvtársakat. A két elbeszélge­tő bizottságnak hét tagja volt, a pártvezetőségnek is annyi — 14 ember munkájáról van te­hát szó. .4 cikkből olvasom, hogy az I-es üzemben széles aktíva- hálózat létesült a pártvezető­ség mellett. Nálunk is. A 21 pártcsoportbizalimi, a húsz kommunista műszaki vezető Kiss János, Mezei János, Fény vési Péter és a többi aktív párttagok naponta felkeresnek bennünket. Néha annyian van­nak, hogy zsúfolásig telik pártiroda, s azt hiszi az em­ber. hogy megsüketül a sok vi­tától. Mégis örülök, hogy jön­nek, mert így jó. Elmondják ta­pasztalataikat. Kolda pártbizalmi például azt, hogy nincs verseny tábla, nem tud­ják, hogyan teljesítették vál­lalásukat, Hlaszni István kör­letvezető aknász pedig a hár­mas telepi gurító helyzetét, ahová gép kell — és mi is el­mondjuk a mieinket, továbbá a tennivalókat. A pártmegbi- zatások tehát, — melyet a cikk Kollár elvtársék legfontosabb módszerének említ — nálunk is megvannak. Olvasom, hogy az I-es üzem­ben sok kommunista dolgozik a tömegszervezetekben. Ná­lunk is. A DISZ-ben hét kom­munista, a szakszervezetben vagy húsz. Munkamódszerünk tehát azonos. És mégis, rrú e tapasztalatunk? Az, hogy a párttagságnak csak 70 száza­lékát tudtuk többé-kevésbé ak­tivizálni. Liska Ferenc (3) csak a tagdíját fizeti, Benczegh Ist­ván (2) még azt sem és sorol­hatnám még harmincnál több elvtáns nevét. Vajon má az oka a passzivi­tásnak, a tagdíjfizetés elhanya­golásának? Szerintem a poli­tikai képzetlenség. Alakítha­tunk mii elbeszélgető bizottsá­gokat, még tizet is, ezzel egy­magában tartós eredményt még nem fogunk elérni. Tartós eredményre csak akkor szá­míthatunk, ha a passzív párt­tagok öntudatosabbak lesznek. Hetvenes létszámmal indul­tunk a pártoktatási év elején, most 61 elvtáns tanul, de azok se rendszeresen. A legutóbbi szemináriumról is hiányzott Kardos Lajos, Gadó János (3) és még jónéhány elvtárs. Mi­vel szerintünk itt a hibák gyö­kere, ez a döntő láncszem, ml ezt ragadjuk meg. Elbeszélge­Kitüntették a jó munkát végzett földművesszövetkezeti dolgozókat tő bizottságot alakítunk, fel­keresünk minden elvtársat. — Hetven elvtárssal kezdtük, a hetven elvtársért harcolunk és nem nyugszunk addig, amíg a pártoktatásra rendszeresen el nem járnak. A pártoktatás a döntő lánc- zem. de tag- és tagjelöltfel vételi munkánkat is javítani kell. Mi is történt? Emlékez­zünk csak — a Központi Veze­tőség felhívta a figyelmünket, hogy itt hanyagok voltunk s n párttagság több helyen el­öregedett. Beláttuk hibánkat s ovid idő múlva egymás után vettük fel a tagjelölteket a 'egjobb dolgozók közül. Egy hibát azonban elkövettünk. — Nem mondottuk el nekik, hogy mit jelent párttagnak lenni, milyen kötelezettségekkel jár a kommunista név. Ez most érezteti a hátrányát és most gondolkozunk, hogy miért is passzív Fenár István. Tévedés ne essék: nem a ‘ag jelöltfel vétel ellen vagyok! ázt hiszem, hogy az adatok is iól bizonyítják ezt: december­ben három, most meg öt tag- 1 to1 vételi kérelmet tár?vr- lunk. A tag- és tagjelöltfelvé­telt tehát folytatjuk, de az előbbi hibák nélkül. Úgy vé­lem, hogy a passzív párttagok száma majd így is csök­kenni fog. Ebben a két dologban látom én is a legfontosabb tennivalónkat. Ha ez meglesz, akkor valóban érvényesül ná­lunk is a kollektív vezetés. GYŐZŐ JENŐ a Béke-aknai párt- szervezet titkára. A baranyai földművesszövet­kezetek ünnepi értekezletének második napján, szombaton délelőtt, Vas Zoltán elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a SZÖVOSZ igazgatósá­gának elnöke emelkedett szó­lásra. Helytelenítette, hogy a kereskedelmet két szerv irá­nyítja: a tanács és a MÉSZÖV amikor van belkereskedelnr minisztérium. Rámutatott ar­ra, hogy a földművesszövetke­zetek munkáját akadályozza r bürokrácia és ez ellen minden­kinek kötelessége harcolni Ezen a területen eredményt el­érni csakis a földművesszövet­kezeti demokrácia érvényesí­tésével lehet. — Tarthatatlan a soviniszta szellem, a szocia­lista állami kereskedelem és szövetkezeti kereskedelem közötti konkurrencia. A jövő­ben ezért a szövetkezeti vág1’ állami bolthálózatot ott kel’ feileszteni, ahol annak gazda­sági feltételei megvannak. A szövetkezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy az év végé1 gazdasági eredményekkel zár­dák. hanem a tsz-ek fejlesz- *ése szakcsoportok alakítása a felvásárlás és a begvűités. Fekete János fmsz dolgozó az értekezleten bejelentette hosy néhány nap előtt Moh ványban 10 taggal és 5 ka- tesztrális hold földdel, megala­kult a gyümölcs- és zöldség termelő szakcsoport. Tejbeadási prémium A téli hónapokban némileg I magasabbak a tejtermelés költségei, ezért február, már­cius és áprilisban azok a ter­melők, akik kötelező beadá­sukat, esetleges hátralékukkal együtt teljesítették és ezenfe­lül szabadtejet adnak be, 3.4 százalékos zsírtartalmú szabad­tejükért az eddigi 2.40 forintos alapár helyett 2.50 forintos alapárat kapnak, ezen az össze­gen felül még zsírprémiumot is. Ha szahadtej átadására szer­ződést köt a termelő, literen­ként még külön 20 fillér pré­miumot is kap. A literenkénti 20 filléres prémium azt a ter­melőt illeti meg, aki havonta legalább 50 liter, vagy ennél Antal több szabadtejet szállít. Mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteinket is megilleti a beadott szabadtej után, a 20 filléres prémium, ha a min­denkori havi kötelező előírá­suk 70 százalékának megfelelő mennyiségű szabadtej beadásá­ra az állami tejgyűjtővel szer­ződést kötnek és azt teljesí­tik is. Felkérjük ezúttal is a terme­lőszövetkezetek vezetőit, va- 'amint a tejbeariókat, mii több szerződést kössenek sza­badtej átadására, mert álla­munk a mindenkori ár mel 'ett prémiummal is jutalmazza a szabadtejet beadó termelő­ket. Orosz József. Kőszegi András, a Pécs és1 Vidéke Körzeti Földművesszö- vetkezet ügyvezetője elmondot­ta, hogy 1955. I. negyedében e szövetkezetnek 10 000 forin vesztesége volt, év végé azonban 720 000 forint tiszte nyereséget értek el. Az elmúl évben a szövetkezet 4 és fé' millió forint forgalmat bonyo '.ftott le, a saját méhészcsoport !a által értékesített méz pete 2 vagon volt. Bejelentette, hog" a szövetkezet elnyerte az él üzem címet. Néhány hét múlvr Komlón zöldség- és gyümölcs boltot létesít a bányásztakor? • ság jobb ellátása érdekében Terv bevették, hogy ez évbe- tertósított -üzemet is létesíte­nek. Jozifek János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője hozzászólásában hans- 'úlyozta, hogy a tanácsok és - 'öldművesszövetkezetek közti*' kapcsolat az utóbbi időben ?» len-tősen javult. Ma már a tg nácsok nagy része beszámol tpi ia a földművesszövetkezefeke' munkájukról és ser’iteéi'e' nyújtanak a politikai és gaz­dasági feladatok végrehajtásé hoz. Pekarek Géza, a szigetvári tarási tanács elnöke javasolta, hogy vidéken a vendéglők ne a Vidéki Vendéglátó Vállalat hanem a földmű vesszövetkeze- tek birtokában legyenek, mert Több, mint ötezer köbméter havat szállítottunk el Pécsről Február 12-én kezdődött meg a komolyabb hava­zás és ezzel egy- időben a hóelt.aka- rítás. Mindennap, hat gépkocsink szállította folya - matosan a hava*. Húszadikán, ami­kor újabb vastag hótakaró fedte be a várost, egymá­sunkban nem tud­tunk megbirkózni a feladrtokkal. Ek­kor sietett segít­ségünkre a TEFU, az ÉPFU és az Er­dőgazdaság, sok gépkocsival, több vontatóval és dömperrel. — Sőt, még saját dolgo­zóik közül is so­kat küldtek hóel­takarítási munká­ra. Barta Ferenc, Matosics Antal, Bene József, Vaj­da Lajos, Szabó Károly, Papp Jó­zsef, Nagy János. Sülé Attila, Csep- regi József, Diviák János, Katona Fe­renc, Güd György, és sok más társuk, buzgón láttak munkához. Barta Ferenc, hókotró- autójával elsősor­ban a bányákhoz vezető utakat tisz­tította meg, majd sorban eljutott va­lamennyi főbb út­vonalra. Fontos­nak tartottuk, hogy biztosítsuk a menáő-forga-lmat a klinikákhoz; 21-én a klinikák bejára­tait is szabaddá tettük. Gondolnunk kel­lett a vízlefolyók tisztítására is, hogy az olvadó hő­iének szabad utat engedjünk. Ebben a PIK is segít az­zal, hogy az álla­mosított házak előtt tisztíttatja a lefolyókat — eze­falu azok közelebb állnak akosságához. Bruck József a Megyei Be­gyűjtési Hivatal vezetője kö- izönetét fejezte ki a földmű- . asszövetkezetek jó begyűjtési unkájáért. Schaffhauser István megyei gyész, a társadalmi tulajdon idei mének fontosságát mél- atta. Sokkal nagyobb nyere- égre tehetnének szert föld­mű vessző vetkezeteink, — mon- iotta — ha az ügyvezetők nem ■lövetnének el bűntetteket a .ánsadalmi tulajdon sérelmére, i felvásárlókat pedig jobban ellenőrizzék, hogy a szövetke­zet pénzén ne a saját zsebük- e dolgozzanak. Az ünnepi értekezlet a jó munkát végzett földműves­szövetkezeti dolgozók kitünteté­sével ért véget. „Kiváló föld- nűvesszövefkezeti dolgozó jel­vényt és oklevelet kapott: Ver­sitz István, Bende Tibor. Csor­dás István, Benkő József. Kő­szegi András, Fulmer József, Horváth János. Tóth Lajos, Dravecz Jánosné. Scheffer An­tal, Devernai Béla. Babarci Sándor, Kabács Béláné. Sees István, Kovács Sándor, Ke- ■-esztes József, Tóth József és Sidó Jenő. ken a helyeken csak a csatornák szabaddá tétele feladatunk. A víz- lefclyók tisztításán jelenleg 12 mun­kásunk dolgozik, 129 dolgozónk pe­dig jégtöréssel fog­lalkozik. Köszönet a TE FU, ÉPFU és Er­dőgazdaság dolgo­zó'ne k a segítsé­gért, amellyel le­hetővé tették, hogy néhány nap ala t több, mint ötezer köbméter hava; szállítsunk el vá­rosunk területér ű. Köszönet vállala­tunk dolgozóinak is, amiért hólapá­tolásban és a hó elszállításába r egyaránt dereka­san helytálltak. Papp Jánosné a Pécsi Köz+isz- tasági Vállalat igazgatója. . , , , , _Hadd legyen a lányosnak — Ezt én viseltem, mert én jutott, hogy van egy városi ta- — Én már kmottem ebbok jártLetárgyalták“3Garai felvé- is örömük... — mondja, mi_ voltam a „bandavezér”. A lob- nács is, hátha segítenek Csak Megnősültem w j teTi-ügyét aztán közölte aha- re Csuti rendreutasitja. De ezt bi tettyei fiú barna kalapot vi- szólni kéne. Elhatározták kér- gyerek tudod ... Megsze hdul ehrtet, aztan k ...............— sej t drapp szegéllyel. vényt írnak „kapufa-ügyében”, tünk. Vasárnap hol egyiknél, tározatot. w, ,. , . _ . de Csuti mint bandafőnök ki- hol a másiknál jövünk össze, — Idefigyelj, öcsém Elmondja, hogy olyan nad- ^ ^suto m láttamo. a7tán ultizunk. Közösen tolt­ragja volt, amilyen senki más- jelentene, noDy -ük kj a t0_t0 szelvényt. me­nák a városban. Oldalt fűző­vel ellátva, és a zsinórral szű- kebbre húzta, hogy minél kes­kenyebb legyen. És az ing! — Pizsama anyagból csinál­tattam inget, mert azon széle­sek voltak a csíkok .. j Csuti lassan-lassan elhagyta ezt a fura, ízléstelen öltözkö­dést. Az anyjával becsomagol- tatta egyik reggel a jampec ruhát és behozta a gyárba. Most abban dolgozik. Az a bizonyos kalap mindig a fején van munkaközben. Emlékkép­pen ... Hogy Gadó, lásd, ilyen voltál! Csutit gyúrták, faragták az üzemben s ö is rendet terem­tett otthon, fönt a Tettyén a „banda” körében. Eltűntek a kalapok, a csíkos ingek, a cső- nadrágok és legutoljára is csak gyünk színházba az asszonyok­kal... Szóval begubózik az ember. Leáliítia a gépet, mert ebédidő van. Bischof, Garai és Ha jól viselkedsz, dolgozhatsz velünk. Garai elnevette magát. — Ne röhögj! Ez nem akár­milyen brigád. Augusztus 20­nem lehet leírni. Rack István marad utoljára. — Ezt a képet elküldöm Bér­ezi elvtársnak a bőrgyárba ... — Megíésülködik és csak utá­na helyezi fejére a levágott Äsr,"Ä “r* »»'ip™»™«»'. mindennap legalább 154 szá- Később megtudtam, m zalékot el kell érned. Ki van került szóba a bőrgyár ígaz­Rack idejönnek Csuti gépe számítva. Csak úgy jön ki az gatója. köré. így most együtt van a brigád. Fotósunk gondol egyet, bevonulunk a műszaki irodá­ba és a falnál lefényképezi a híres Gadó-brigádot. A fél műhely bevonul utánunk. Köz­ben megszólal a telefon. Gadót keresik... Fölveszi a hallgatót, aztán komikus ha.ilongások közepette közli a hívóval: — Sajnos, most nem érek rá, mert a brigádommal éppen a „fotóriporterek“ pergőtüzé­ben állunk. ;; — Nem volt kapufánk. A kaput egy nadrág, vagy egy ledobott sapka helyettesítette. Az ellenfél aztán úgy zsugorí­totta a kaputávolságot, ahogy akarta. Ezen vesztünk össze... — És Te? Vállat von: — Én is. Pedig akkor gipsz­ben volt a lábam, mert előtte zaklatott moziszínész. Gadó után Garai áll a elé. — Sajnos, ma éppen nem gép Rack meséli: — Úgy volt, hogy az ősz ele­ién eljöttem a bőrgyárból. — Rosszul dolgoztam... aztán muszáj volt. De Bérezi elvtárs azt mondta, hogy majd figye­lemmel kíséri utamat. Érdek- dődik utánam, hogy megem­berelem-e magam. Ha megja­vulok, akkor megváltoztatja a véleményét rólam. Mert nem mindegy, hogy az emberről milyen véleménnyel vannak Főleg egy igazgató. Nem igaz?-----------------------10 És leteszi a kagylót olyan f£ £ JU'baUjTCCS,en treked- ^gyen « lányoknak is mozdulattal> mint egy sokat tek a másik kerületi fiúkkal. oromuk... zása nélkül a kérvény nem juthat el a tanácshoz. — Megírtátok? — Meg. De belejavítottam, kötöttem nyakkendőt — mond így kezdődött a levél „Kedves ja tettetett komolysággal és Tanács! Mi, tettyei srácok, az amíg a gépet beállítják — a alábbi kérelemmel...” Érted? munkaruháját gombolja. Ne Hát így csak nem mehet el a lássák, hogy nincs rajta ing.----, , • . kérvény! Kihúztam a „sráco- Elvégre a képen nem látni, egy hónappal bokanrugtak. De kát” és föléje írtam hogy hogy az üzemben meleg van. hát mit csináljak? Csak nem „fiúk”. így mégis más. Meg is Garai a brigád legfiatalabb nézem ölhetett kézzel, hogyan kaptuk a pénzt rá. Ezerkétszáz tagja. Úgy kérte be magát a óta tartja is a 154 százalékot. ,,z-vVj’’~LTj „ i, • verik a tettyeieket! forintot. Tavasszal már rúghat- brigádba. Száz százaléknál ma- És itt van Bischoff Laci. — 31Q„T . te- 8 * 1 De megoldódott a kapufa ja a bőrt az utánpótlás5 M gasabb teljesítményt addig Odaáll a gép elé, belenevet *»a'-es esztendőre, probléma is* Csutinak eszébe — Hogy-hogy? nem igen ért eh Csuti mind- lencsébe; Dehogynem, Rack Pista Bizony, nem mindegy. De ahogy elnézem a brigádnaplót — amelyben Gadó Gyurka minden teljesítményedet fel­jegyezte — azt látom, hogy a Csuti-brigódnál hazataláltál _ . , , „ , , Küldd el a fényképet Bérezi ...Ezt a képet elküldöm B érd eivtárspak! Ird rá a kép hátul- elvtarsnak a bőrgyárba . u jára a briyád vállalását! És ha év augusztusra. Utána szil- augusztus 20-án jelenthetitek veszterezünk. Érted? ^ogy az éves tervet befejezté­_ . . ... „ tek. Bérezi elvtárs is „kibékül Garai hummogott. — De az- veled ^ <jbo,dog újévet“ ki­is Rab Ferenc Házhoz szállítják az árakat Az üzemekben, hivatalok­ban dolgozó háziasszonyok­nak nagy gondot és sok fá­radságot okoz a munka utá­ni bevásárlás. — A Cscmc- gebolt dolgozói ezért elhatá­rozták, hogy bevezetik az üzletben az előrercndclcst és a vásárlók által megren­delt árut házhoz is szállít­ják. Az előrendelőkből ki­alakuló állandó vásárlógár­da abban az előnyben ré­szesül majd, hogy a szüksé­ges árucikkeket otthonába szállítják. Orwadászok technikai haladása A technikai haladás gon­dolata az iparról átcsap az élet más területeire is és ho­vatovább eljut az orvvadá­szokig is. Nem arról van szó, hogy valamelyik elmés orv­vadász felfedezte a zaj nél­küli fegyverdördülést — hisz a füsttelen lőport meg a hangtompítót már régen kita­lálta a tudomány;—napjaink orvvadásza ugyanis mobili­zálta magát. — Automobili- zálta. Adva van egy havas táj Luzsok környékén, nem mesz- szire a vajszlói sertéstenyész­tő telep épületeitől. A térdig érő hó belepte a határt és a zord idő megnehezítette a fá­cánok életét is. Élelmüket el­lepte á könyörtelen hó. A máskor félénk állatok ösztö­nösen az ember közelségébe húzódnak — be-betévedn^k az udvarokra egy kis hulla­dékért. A kanászók, telepiek etetik is őket: kevés erre a fácán és különben is tilalmi idő van. Egy tojó annyira hozzászokott már az ingyen­konyhához, hogy mindenna­pos vendége a házak tőszom­szédságának. És akkor jön az automoM- lizált puskás. Kocsija csiko­rogva fékez és még jóformán ki se lép az ajtón, odasóz a tojónak. Neszeneked tilalmi idő és humánus szempontok. Durr, a második lövés is el­csattan, de a tojó rémülten fut a közeli fűzfák közé. ahol nem éri már el a harmadik lövés sem. — Nem szégyeli magát? Nem tudja, törvény tiltja ilyenkor? A felsült autós visszateszi kocsijába a golyóspuskát és kinyilatkoztatja jóhiszemű­ségét: — Vadlibának néztem ... A csattanó másnap hangzik el — változatosság kedvéért nem egy áramvonalas mo­dern kocsiból, hanem egy ütött-kopott vén Skodából. Természetesen — p uskacsat- tanó. A tojó újra befut a fűzfák közé, az automobili^élt ‘■sgyveres újra mosakodik: Finve, hát nem vadliba volt?! Engedtessék meg nekünk is egy kis tévedés: akár volt az illetőknek zsebében vadász- engedély — akár nem. ml meg orvvadászoknak nézzük őket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom