Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-22 / 45. szám
MM FEBRUAR « N a p r; ö 9 Jó munkáról adnak számot a komlói MSZT-brigádok A komlói Béta-aknán jelenleg négy MSZT-brigád dolgozik és a magyar-szovjet barátság hónapjára készülve igen jó eredményekről adnak számot. Hősi István fejtési csapata például az egyik legjobban biztosított, rendbentartott fejtéssel büszkélkedhet. Ilyen körülmények között azután jól megy a munka: a 12 tagú MSZT-brigád már két hónapja tartja a kiváló szintet és február eddigi szakaszában 134 százalékos átlagteljesítménynyel 164 csille jóminőségü, tiszta szenet adott terven felül. A kitűnő eredményeket elérő MSZT-brigád ezekután joggal szólította párosversenyre az ugyancsak Béta-aknai Vörös János országoshírű frontbrigádját. Míg Hősi István fejtési csapata a közvetlen széntermelésen dolgozik, addig Eszes Károly négytagú csapata saját kérésére a bánya „doktora“- ként működik. Az Eszes MSZT ■ brigád a legnehezebb fenntartási munkahelyeket igényli magának, hogy így járuljon a termelés folyamatosságának biztosításához. Most például Béta-lejtaknán Molnár Béla csapatának műszakonként 90 csille szenet termelő munkahelyét hozzák rendbe. Az Eszes MSZT-brigád a munka elvégzésével egyidőben tapasztalatait is átadja a Molnár-brigádnak és a Béta-lejt- akna hasonló adottságú fejtéseiben dolgozóknak. Eszes Károly brigádvezető a nagy szak- képzettséget igénylő munkák elvégzését a többi között ki váló szovjet szakkönyvekbői tanulja, így igen nagyra értékeli a „Mire tanít a szovjet bányász?“ c. könyvet. A tanultakat nem rejti véka alá: a brigádba került fiatal, tapasztalatlan bányászok Perák Ferenc, Fabriki György — akik azelőtt a száz százalékot sem érték el — brigádjában jelenleg kiváló szinten dolgoznak. Győrfi Sándor pedig már megkapta, míg Eszes Károly a napokban kapja meg a „kiváló dolgozó“ címet. Alátámasztja ezt a kitüntetést az is, hogy a brigád négy — részben már megvalósult — újítást nyújtott be az utóbbi hónapokban. A fenti két brigádhoz hasonló munkaszeretettel, lelkesedéssel dolgozik Sallős György ds Zsók Sámuel MSZT-brigád- ja is, hogy a magyar-szovjet barátsági hónapot Béta-akna terve túlszárnyalásával köszönthesse. Takarítsuk el a hóakadályokat A minisztertanács felhívása A hetek óta tartó rendkívüli havazások, hófúvások, vasútainkon, közútainkon, és a városok, községek belterületein helyenként jelentős mértékben akadályozzák a közlekedést; Az iparban, a bányászatban, a termelés érdekei s a lakosMinisztertanácsi rendelet A minisztertanács rendelete értelmében mentesül az 1956. évi jövedelemadó kivetése alól az az egyénileg gazdálkodó, aki 1956. április 30-lg termelő- szövetkezetbe lép és — az alapszabálynak megfelelően — a háztáji gazdaságban meghagy- hatókon kívüli földjét és termelőeszközeit beviszi a szövetkezetbe. Amennyiben termésüket nem egyénileg, hanem közösen takarítják be, részesülnek a kedvezményben azok is, akik április 30-a u'án lépnek a termelőszövetke wtbe. Ilyen esetben a már kivetett jövedelem- aoót törlik. A rendelkezés a háztáji gazdaságok adójára természetesen nem vonatkozik. A közönség véleményt mond Felhívás Felhívjuk » propagandisták, párt- és tömegszervezetek, valamint a gazdasági vezetők figyelmét arra. hogy a Szabad Népnek a SZKP XX. kongresszusán elhangzott előadásokat, felszólalásokat tartalmazó számait gondosan őrizzék meg, mert a pártoktatásban és más oktatási formákban ezeket felhasználva kerül sor a XX. kongresszus tanulmányozására. Teljesítették exporfterviiket Február 2-1 számunkban arról adtunk hírt, hogy az AGRARIA Keményítőgyár első negyedévi tervében 10 vagon kifogástalan minőségű, 13 1 százalékos víztartalmú, export i keményítő előállítását vállalta. Az AGRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat kérésére a tervezett mennyiséget 11 vagonra emelték fel. A Keményítőgyár dolgozói ehhez még felajánlották, hogy felemelt tervüket a a március huszonegyediki határidő helyett február 15-re teljesítik. Legújabb telefonjelentésük arról számol be, hogy az AGRÄRIA Keményítőgyár első negyedévi tervét a kitűzött határidő előtt két nappal, február 13-ra teljesítette. A most készített, elsőrendű minőségű keményítőt Bécsen keresztül Európa különböző országaiba szállítják. ság ellátásának zavartalan biztosítása szükségessé teszik a Figaro házassága hóakadályok gyorsabb ütemű eltakarítását. Ezért a minisztertanács felkéri a lakosságot és a dolgozók tömegszerveze- tcit, hogy a fontos közlekedési utakon a hóeltakarítási munkálatokban vegyenek részt s a tanácsok végrehajtóbizottságai erre vonatkozó utasításainak késedelem nélkül tegyenek eleget A minisztertanács utasítja a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy különösen a bányavidéken a hóakadályok meg- szüníietéséről az 10484952. (XI. 23.) számú minisztertanácsi határozat ötödik pontja alapján haladék nélkül intézkedjenek és a tömegszervezetek segítségével a vasúti, a közúti, valamint a belterületi közlekedés folyamatosságának biztosítása érdekében szervezzék meg a lakosság széleskörű bevonását a hóeltakarítási munkálatokba. A gúny fegyverével ítéletet mondani sohasem könnyű, de hálás feladat. Hálás különösen akkor, ha ezt az ítélet olyan könnyekig nevettető módon szólal meg, mint Beau- marchaisnál, aki helyzet és jellemkomikumot sziporkázóan szellemesen halmozza. A hálás kritérium a színészi munkára csakúgy vonatkozik, mint az íróéra, s a feladat adta lehetőségeket Lendvay Ferenc rendező a jól összeválogatott színészgárdával ki is használta. A címszereplő Tándor Lajos természetes humorérzékkel, sok-sok temperamentummal formálta Figaro alakját. A szerep által megkívánt könnyedség hiányzott ugyan még a játékából és hangorganumának kevesebb erőltetésével is emelhette volna játékának nívóját. Békés Rita ismét élettel teli játékot nyújtott a vidám, tűzrőlpattant Zsuzsi szerepében. Biztos mozgása, egyéniségének változatos színei, őszintén csengő hangja a színészi teljesítmény legjavát adta. Ellenszenves szerepben ki- magasiani, színészi játékkal imponálóan a többi fölé emelkedni hogyan lehet, ezt mutatta meg Almaviva gróf ellenszenves és egyben nevetséges figurájának megrajzolásában Buss Gyula. A fiatal művész új szerepkörben mutatkozott be és arról tett tanúbizonyságot, hogy a színészi képessége széles skálájával rendelkezik, amely a legellentétesebb hangok megtalálására egyaránt alkalmas. Fodor Teréz Almaviva grófnője itt-ott több „grófnői mél- tóság“-ot kívánt volna. Angyalian szemtelen, gyámoltalan és egyben merész Cherubin lányosarcú apródfigurá- ját Gumik Ilona meglepően jól alakította. Csupán az első jelenet lépcső-monológjában éreztük kissé túlzottnak. Jancsó Jolán eddigi jó alakításaival szemben ez a legutóbbi, némi visszaesést jelent. Feleslegesen emelt pátosszal beszél, a viperatermészetű Marcellinából átmenet nélkül alakul „jóságosletkű" anyává. Szabó Samu hiteles humorral, á komikus helyzetek jó kihasználásával őszinte derűt fakasztott. Nádai Pál, Búza Imre és a darab többi szereplője egyformán hozzájárultak a darab méltó sikeréhez. Említést kell még tenni a szép, hatásos díszletekről, melyek a jó rendezői munka nagyszerű kiegészítését szolgálták. P.-né, Petho Piroska. Qan Szia ut&Liá napjai (Részletek U Nu regényéből) (3) Jan Szín harmadszor is 1 ott állt a börtön parancsnoka előtt súlyos bűnnel vádolva. A parancsnok homlokát ráncolva, mereven nézett rá. A főfelügyelőnek nem kellett többé bizonygatni Jan Szín elvetemült gonoszságát. A parancsnok úgy határozott, hogy Jan Szint a legsú- lyc abb büntetéssel sújtja. Eltelt tíz nap. Jan Szin ült a cellában. Most már tudta, hogy az ütések, amelyeket a felügyelőre mért, nem voltak halálosak. Pedig agyon akarta ♦érni, nem mintha bosszú vá- •tya fűtötte volna, csak azt remélte, ha megöli a felügyelőt, akkor felakasztják és ezzel véget vetnek szenvedéseinek. Nem látott más kiutat. Töprengését egy fegyőr szakította félbe, akit a főfelügyelő küldött érte, hogy a börtön irodájába kísérje. Alig lépett be az ajtón, bilincsbe verték, kezét, lábát. A főfegyőr a kísérő tisztnek elmondta, hogy •lan Szín Javíthatatlan gazember, elvetemült gonosztevő. A foglyot a kikötőbe szállították, egy Rangunba induló hajóra. Jan Szin megértette, hogy a Moulmejn-börtönbe viszik. Éjszaka nem jött álom a szemére. A sötétben a hajó Is vesztegelnl volt kénytelen, csak másnap délután két órakor érkeztek meg Rangunba. Még aznap este vonatra ültették. Hajnali öt óra tájt a szerelvény megkerülte a Zing- t’űejk-heayet. Az utasok hegükről felállva köszöntötték a hegy ormán emelkedő pagodái, Van Szin is a templom felé gyújtotta megvasalt kezét és halk. fojtott hangon fohászko- lolt: — •* — Mikor lesz már vége szenvedéseimnek? A vonat időre ért Moul- mejnba. Tíz órakor Jan Szin már ott állt új börtönének irodájában. A felvételi irodában a foglyokról rendszerint leoldották a bilincseket, s míg ügyüket elintézték, ott várakoztatták őket a főbejárat és a belső kapu közötti térségen. De ha amolyan fenegyerekek kerültek ide, más fegyházak- ból, mindaddig nem vették le róluk a vasat, amíg az őrök be nem kísérték őket egy külön cellába. Jan Szint is odakergette a napos fegyőr. Csak a zárkában oldották le a béklyót kezéről-lábáról. De végleg nem szabadult meg a vasaktól, mert kezét háta mögé fűzték és újból összebilincselték. így kellett várnia a cellaparancsnokra. „A fenegyerekek cellája" kisebbfajta helyiség volt, amelyet a „javíthatatlan“ bűnözők számára rendeztek be. A moulmajni fegyház „fenegyerek cellájában“ találkoztak azok a foglyok, akiket más börtönökben javíthatatlanoknak találtak. Nézzük csak milyen emberek is ezek az úgynevezett fenegyerekek. Elsősorban nem szabad elfelejtenünk, hogy az olyan férfi, akit rács mögé ültetnek, elszakítanak családjától és barátaitól, nem lehet normális lelkiállapotban. A börtön hatalmasainak és kiszolgálóinak durvaságai, kínzása még a lágyszívű embert is olyan Indulatba hozhatják, hogy kezet emel kínzóira. Jan Szin nem volt fenegyerek. A börtön tette azzá, megrontotta mint vele együtt számtalan más foglyot. Elviselheti-e épeszű ember, ha orron rúgják? Hogyne forralná fel a fogoly vérét az efféle szitok: „Te szökevény kapcabetyártól pöcegödörben fogant kurafi!“ És ha a rab önuralmát vesztve, a fegyőrök és bérenceik gyalázkodására és ütlegei- re hasonlóval felel, akkor egyszeriben kijelentik róla: „fenegyerek“. A rabtartók előbb minden úton-módon kitöltik rajta dühüket, majd Moul- mejnbe küldik, mint „javíthatatlant.“ A ranguni börtönben 1930-ban, az inszejnl fegyház- ban négy évvel később zendülés tört ki. A vizsgálat kiderítette, hogy a lázadás okozója az első esetben a parancsnoknak, a második esetben helyettesének embertelen, kegyetlen bánásmódja volt. A ranguni fegyház parancsnokát külföldre szöktették. A nyugdíját folyósították és semmiben sem szenvedett szükséget. Boldogulásához nem hiányzott más, csak foglyok, akikkel ezelőtt elszórakozhatott, és hogy ez a szórakozás miféle volt, az a tény tanúsítja, hogy sokat közülük agyonveretett. Ki merné állítani, hogy a rabok kivétel nélkül olyan gonoszok voltak, hogy megérdemelték a halált? A foglyok keserves szenvedéseinek másik okozói a külföldi zsoldos fegyőrök voltak. Ezek az emberek ópiumot, kokaint, szeszesitalokat, dohányt és más, tiltott árucikkeket csempésztek be a börtönbe és jó pénzért beszereztek mindent, amit csak el lehetett rejteni a ruha alá. Készségesen felkeresték a foglyok hozzátartozóit, barátait, pénzt hoztak tőlük, az összeg felét persze maguknak tartották meg fáradozásuk jutalmaként. Ezek az emberek erkölcsi romlottságukban még a legelemibb zsiványbecsület szabályait sem érezték kötelezőnek magukra nézve. Ha alkalom nyílott rá, minden további nélkül nyakát szegték társuknak, cimborájuknak. Ha például valamelyik letartóztatott, nevezzük Maung Pü-nek, tiltott holmit hozatott az egyik zsoldos fegyőrrel, a másik felügyelő minden további nélkül elkobozta Maung Pü-től a drága pénzen beszerzett árut. Sírás, könyörgés, ri- mánkodás nem lágyította meg a fegyőrök szívét. De azonnal készek voltak mindenre, ha egy kis pénzt csúsztattak a markukba. A foglyok sorából regrutáló- dó „felügyelőknek“, akik hivataluk jeleként fehér sipkát hordtak, ugyancsak nem kis részük volt abban, hogy a közönséges foglyokból „fenegyerekek“ lettek. Ezek a segédfelügyelők, a vérebnél könyörtelenebből hóhérkodtak társaik felett és ha akadt valaki, aki szembeszegült velük, tüstént rásütötték a bélyeget: „fenegyerek.“ A börtönszabályzat megtiltotta, hogy a raboknak pénze Kun Béla születésének hetvenedik évfordulója líetven évvel ezelőtt, 1886 február 20-án született Kun Béla elvtárs, az 1919-es magyar proletárforradalom egyik vezetője, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa. Már kora ifjúságától résztvett a munkásmozgalomban és a Szociáldemok rata Párt balszárnván küzdőt: a jobboldali vezetők reformista, opportunista politikája ellen. Az első világháborúban hadifogságba esett. Ott ismerkedett meg Lenin tanításaival és került kapcsolatba azokkal a magyar elvtársakkal, akikkel együtt kezdeményezte a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítását 1917 nyarán tagja lett a Bolsevik Pártnak, Rákosi Mátyással és más elvtársakkal együtt kezdeményezője és legkimagaslóbb szervezője volt a magyar hadifoglyok forradalmi mozgalmának. 1918-ban Lenin meghívására Kun Béla Moszkvába utazott s közvetlen kapcsolatba . került a Bolsevik Párt nagy vezérével. Kun Béla irányításával készült akkor az első magyar kommunista újság, a Számuelly Tibor által szerkesztett szociális forradalom. Több nyelven jelent meg „Mit akarnak a kommunisták?” című brosúrája. A monarchia összeomlása után Kun Béla elvtárs hazatért Magyarországra, egyik alapítója és kimagasló vezetője lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A párt növekvő befolyása következtében megerősödött forradalmi hullámot a burzsoázia 1919 februárjában terrorral akarta megfékezni. Kun Bélát és a Kommunista Párt több más vezető tagját börtönbe vetették. A forradalom győzelmét a kommunisták üldözésével nem lehetett megállítani. A burzsoáziának át kellett adnia az államhatalmat a munkás- osztálynak. A forradalmi események kényszerítő hatása alatt 1919 március 21-én a Szociáldemokrata Párt vezetői a börtönben keresték fel Kun Bélát és a Kommunista Párt többi vezetőjét. Itt a börtönben megállapodás jött létre arról, hogy a két munkáspárt egyesül, Magyarország tanácsköztársaság lesz és szövetséget köt az Orosz Tanácsköztársaság- gal. A Magyar Tanácsköztársaság üdvözlő táviratára már legyen, ezért a letartóztatottak javarésze kis vagyonkáját megőrzésre átadta a „fehér- sapkás“ fegyőröknek. A fehérsapkások között nem egy akadt, aki jogtalanul eltulajdonította a gondjaira bízott pénzt és a fogoly kérésére rúpiák helyett botütésekkel fizetett. Ha a rab vissza mert ütni, besorolta a „fenegyerekek“ közé. A moulmejni börtönbe küldött fenegyerekek javarésze a fentebb leírt okok miatt került ide. Jan Szírt a parancsnok- ■ 1 1 ■ ra vár. Tisztelettudó testtartással guggolt a földön, amint azt a börtönszabályzat előírja. Háta mögött állt a fegyőr és segédje, olyanok voltak, mint a két koncra váró kutya. Végre megérkezett a parancsnok, figyelmesen szemügyre vette Jan Szint, majd gúnyos hangon megkérdezte tőle: — Hát te is elvetemült bitang vagy? — Nem vagyok bitang, és elvetemült se vagyok, nagyűr, — válaszolt tompán Jan Szin. A parancsnok mereven nézett rá. Ezt az embert államköltségen, hatósági kísérettel küldték Moulmejnbe. Mindez arról tanúskodik, hogy fenegyerek. Ml is lenne más, miért küldték volna ide? Az első pillantásra meglátszik rajta. És még pi- maszkodik is! „Ez a kurafi engem akar meghazudtolni? Ha jóféle volna, miért küldenék ide?“ A két börtönörhöz fordult: — Rajta, fiúk, mutassátok meg neki, milyen nálunk a börtönfegyelem. Ezzel sarkonfordult és kiment. (Folytatjuk) másnap, március 22-én meg* érkezett Lenin válasza. Március 23-án szikralávirat- ban figyelmeztette Lenin Kun, Bélát arra, hogy a magyar forradalom sajátos feltételei között hibás lenne az orosz taktika minden részletében való puszta utánzása, ugyanakkor megkérdezte, miiven tényleges biztosítékok vannak arra. hogy a magyar tanácskormány valóban kommunista kormány lesz. A két munkáspárt egyesülése oly módon történt, hogy a gyakorlatban a jobboldali szociáldemokrata vezetőknek nagy volt a befolyásuk a tanácsköztársaság vezető szerveiben. Ez, továbbá az egyesült párt helvtelen affrárooliti kaja, a földreform elmulasztása hozzájárultak ahhoz, hopv a nemzetközi reakció nyomása és az antant csapatok katonai beavatkozása következtében az első Magyar Tanácsköztársaság elbukott és megkezdődött az ellenforradalom, a fehérterror uralma. Kun Béla elvtárs a forradalom bukása után is, a központi bizottság élén irányította a Kommunisták Magyarországi Pártjának hősi harcát anem»r nép szabadságáért. Kun Béla elvtárs. aki egész életében — hibái ellenére is — kimagasló szerepet játszott a magyar munkásmozgalomban, 1329- ben, a magyar proletárforradalom tanulságairól helyesen állapította meg többek között a következőket: „A magyarországi proletárforradalom nemcsak hibái miatt jellegzetes, de erényeivel, jó oldalaival is tündöklik .;; A magyarországi proletárforradalom nemcsak tehermentesítette az orosz proletárforradalmat, de magára vonta a nemzetközi ellenforradalom erőit akkor, amikor az oroszországi tanácsköztársaság nemzetközi és belső helyzete a legnehezebb volt.:.” A magyar kommunisták, kiknek vezetése alatt népünk kivívta szabadságát és építi boldog szocialista jövőjét, a nagy forradalmár vezetőt illető megbecsüléssel emlékeznek meg Kun Béla elvtársról, születésének 70. évfordulóján. (A Szabad Nép 1956. február 21-i számában megjelent cikk alapján.) HÍREK Kikeltek az első naposcsibék. Kedden délelőtt már csibecsipogástól volt hangos a Baranya megyei Baromfikeltető Vállalat üzeme. Megkezdődött az idei első keltetés és megjelentek a tavasz himökei. ősz szesen 7000 naposcsibe kelt ki. Az első keltetés a 65 százalékos normával szemben nyolcvan százalékos eredménnyel sikerült. Akik előzetesen naposcsibét rendeltek a vállalatnál, szerdán már át is vehetik azokat. 361 ujj házal építőitek állami kölcsönből Államunk évről-évre több segítséget nyújt a dolgozóknak ahhoz, hogy saját otthont, kis családi házat építhessenek maguknak. 1955-ben például országos viszonylatban 90,5 százalékkal, Budapesten pedig 63.9 százalékkal több kölcsönt folyósítottak kislakások, illetve családi házak' építésére, mint 1954-ben. Baranya megyében 361 új otthon építését kezdték meg állami kölcsön segítségével. Fodrászipari tanulók szakmai bemutatója A Pécsi Fodrász Kisipari Szövetkezet ipari tanulói vasárnap délután szakmai bemutatót tartottak a Sztnház téri 1-es számú fióküzletben. A szakmai bemutatón összesen 17 tanuló vett részt. A tanulólányok a modern nappali sima frizurákat és az arckezelést, a fiúk pedig a modern hajvágást mutatták be. Jó munkájuk elismeréseként oklevéllel tüntetik ki: Róna! Klárit, Gersi Andreát, Szeifert Erzsébetet, Karácsonyi Olgát, Hegedűs Klárát, Kurdi Teréz'át, Jéki Máriát, Pausz Évát. Ptlgerma- V?- Odö^t és Kádár Józsefet. A ssokmai bemutató után családi estet rendeztek.
