Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

DUNÁNTÚLI miß pmtaÁtmtecm Még jobban ki kell terjeszteni és meg kell erő­síteni a párt kapcsolatait a tömegekkel, tovább kell növelni tekintélyét; óvni és erősíteni kell a pártnak és vezető magvának egységét és tö­mörségét, szigorúan alkalmazni kell a pártban a kollektív vezetést; a fogyatékosságokat a gaz­dasági és a kulturális építés minden területén bátran fel kell tárni. (Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédéből) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/AG ANAK 1AP1A XIII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ARA: 5« FILLÉR SZERDA, 1956 FEBR'JÁR 22 Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956—1960-as népgazdaság­fejlesztési hatodik ötéves tervéről ÍV. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Moszkva (TASZSZ): Február 21-én Moszkvában a nagy Kreml palotában folytatta munkáját a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusa. A kongresszus rátért a következő napirendi pontra: Az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió 1956—60-as „népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéről szóló irány elv ei“-re. Az elnöklő 1. G. Kebin N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének adta át a szót. A küldöttek ésa vendégek viharos tapssal fo­gadták Bulganyint. Beszámolója elején N. A. Bulganyin ismertette az ötö­dik ötéves terv teljesítésének eredményeit és ezzel kapcso­latban részletesen foglalkozott a gazdaságpolitika egyes elvi kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy N. Sz. Hruscsov előadói beszédében élénk képet rajzolt arról az útról, amelyet a Szov­jetunió XIX. pártkongresszus éta eltelt időszak alatt meg­tett. Az előadói beszéd — mon­dotta N. A. Bulganyin, — a Szovjetunió nemzetközi és bel­ső helyzetének, valamint pár­tunk tevékenységének mélyre­ható elemzésén kívül helye­sen és időszerűen felvetette, mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a marxista-leninis­ta elmélet igen fontos kérdé­seit — a szocialista és a kapi­talista világrendszer békés egy­más mellett élésének kérdését, azt a kérdést, hogy a jelenle­gi korszakban lehetséges a há­borúk megakadályozása, vala­mint a különféle országok szo­cializmusba való átmenete for­máinak kérdését. Pártunk a széles néptömegekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét N. A. Bulganyin ezután így folytatta: — Lenin és a leninisták szá­jára a marxista elmélet soha *em dogma, hanem mindig a cselekvés vezérfonala volt. A Központi Bizottság beszá­molója e lenini követelmények szempontjából példája a mar- Jdzmus-leninizmus ama aktuá­lis kérdései bátor kidolgozá­sának, amelyeknek a jelenlegi körülmények között mind pár­unk, mind a testvéri kommu­nista és munkáspártok szem­pontjából nagy elméleti és gya­korlati jelentőségük van. A Központi Bizottság beszá­molója pártunk jövő munká­jának olyan széleskörű prog- Camját vázolta fel, amelyet mé- ij'en és szilárdan áthat az a meggyőződés, hogy a hatalmas ágy, amelyért harcolunk, a kommunizmus ügye, diadal­maskodni fog. És az, hogy a központi Bizottság beszámoló­jának vitájában teljes egység, a Központi Bizottság politikai fonalának és gyakorlati mun­kájának lelkes támogatása nyilvánult meg, e vonal he­lyességét, e munka termé­kenységét, pártunk gránit- S/ilárd egységét és hatalmas erejét tanúsítja. A Központi Bizottság mun­kája a legutóbbi években azért volt termékeny, mert a Központi Bizottság szün­telenül követte a pártunk kollektív vezetéséről s^óló lenini útmutatásokat. A párt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus-leninizmus szelle­mével ellentétes, attól idegen személyi kultuszt, minden kér­dés eldöntésében, akár a nem­zetközi politikára, akár orszá­gunk belső helyzetére, akár a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Min­den fontos határozatot sokol­dalú és bíráló eszmecsere után hozott. A kollektív vezetés lenini el­veinek és a pártélet szabályai­nak további megtartása ko­moly hibáktól óvja, meg a pár­tot és biztosítja számúnkra a kommunista építés új sikereit. Pártunk a széles néptöme­gekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét. A szovjet emberek tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép ja­vával' nagy hazánk felvirág­zásával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtala­nul bízik szeretett pártjában és magabiztosan követi a győ­zelmes kommunista építés út­ján. A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hogy tevé­kenységének nincs nagyobb el­ismerése, mint a nagy néptö­megeknek ez a határtalan bi­zalma és támogatása. De a nép bizalma sokra is kötelezi pártunkat.- Nem szabad meg­szédülnünk a sikerektől, nem ’.zabad önelégültségbe és kö­zönyösségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoznunk a néphez még közelebb kell lennünk — ez a feladatunk. A párt XIX. kongresszusán az ötödik ötéves tervről elfogadott irányelveket sikeresen teljesítettük N. A. Bulganyin ezután rá- lr'u. ..it a népgazdaság vala­mennyi ágának fejlődésében el- frJ nagy sikerekre, amelyek a 'Js szovjet nép önfeláldozó munkájának és a kommunista Tp1"* hatalmas szervezőmunká- 'ét”alí eredményeként jöttek ■** A párt XIX. kongresszu­sán az ötödik ötéves terv- ről elfogadott irányelveket deresen teljesítettük és sok fo«tos mutatószál* «*tHnt ^teljesítettük. A párt dicső munkásosztá­lyunk, mérnökeink és techni­kusaink munkaaktívitásúra tá­maszkodva, az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósí­totta meg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedésé­ről előírt feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítettük.’A népgazda­ság fejlődése akárcsak az elő­ző ötéves tervekben a legutób­bi ötéves tervben is a nenéz- ipar elsődleges fejlődése alp­ján történt; a nehézipar te-- melése nagyobb mértékben nőtt, mint amennyit az ötéves terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét is túlteljesítettük. A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves terv során ’assabban fejlődött, mint ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irány­elvei előírták és ezen a terü­leten nem teljesítettük az öt­éves terv feladatait. A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bizottságának ülésein hozott intézkedések megvalósítása eredményekép­pen 1955-ben előrehaladt. Most szilárd meggyőződéssé! mond­hatjuk, hogy megvannak azok a feltételeink, amelyek e fon­tos népgazdasági ág gyors fel­lendítésére szükségesek. Az elmúlt ötéves tervben komoly eredményeket értünk el a kulturális- építés terüle­tén. Alapjában teljesítettük a XIX. pártkongresszus Irány­elveit az általános középfokú oktatásra való áttéréssel kap­csolatban a köztársasági fővá­rosokban és az ország nagyobb városaiban. Főiskoláink szá­mos szakembert képeztek ki. Uj, jelentős eredményeket ért el a szovjet tudomány, tovább növelte szerepét a gazdasági és kulturális építőmunkában. Megnövekedett tudományunk nemzetközi tekintélye, kibővül­tek és megszilárdultak a szov­jet tudósok kapcsolatai más országok tudósaival. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy külkereskedelmi té­ren a Szovjetunió tovább foly­tatta azt a politikát, amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése minden országgal. 1955-ben a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma majdnem kétszer ak­kora volt, mint az 1950. évi. A népi demokratikus orszá­gokkal folytatott külkereske­delem 1955-ben elérte a ti­zenkilenc és fé’milliárd ru­belt, az 1950. évi 10.6 mil­liárd rubellel szemben. N. A. Bulganyin rámutatott arra. hogy egyes kapitalista országokkal a kereskedelem kedvezőtlen feltételek között folyt, mert az Amerikai Egye­sült Államok és nyomására több nyugateurópai ország is megkülönböztető intézkedése­ket foganatosított a Szovjet­unióval való kereskedelem korlátozása, sőt beszüntetése céljából. Ennek ellenére mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklődése saját árui­nak a Szovjetunió számán- való eladása és szovjet áruk- vásárlása iránt. így ezekkel az országokkal a Szovjetunió ke­reskedelme nem csökkent, ső1 ’ényegesen növekedett. Az ötödik ötéves terv ered­ményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést tett elő­re a szocializmusból a kom­munizmusba való fokozatos átmenet útján. Jelentősen megnövekedett a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje, megszilárdult nemzet­közi helyzete. A,z ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nemcsupán a gaz­dasági és kulturális építőmun­kában ért el kimagasló sike­reket. hanem békeszerető kül­politikája folytatásában, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért, az egész világ békéjéért vívott harcban is. A szóbanforgó idő alatt még jobban összeforrott és megszi­lárdult a nagy szocialista tá­bor. Az ötödik ötéves terv telje­sítésének eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet em­bereket, hűséges barátainkat: a szocialista tábor országainak dolgozóit és az egész haladó emberiséget. Ezek az eredmé­nyek a dolgos szovjet nép megfeszített, nagy munkájá­nak gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé, amelyet a kommu­nista párt, élén lenini Köz­ponti Bizottságával, lelkesít és vezet. Terveink realitását az élet igazolta — mondotta ezután N. A. Bulganyin — a Szovjet­unió minden ötéves terv után gazdasági fejlődésének új foká­ra emelkedett, gazdagabb és erősebb lett, nemzetközi tekin­télye egyre inkább nőtt. A szocialista tervgazdaság fölé­nye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és kulturális építés egyre átfogóbb feladatait tűzzük magunk elé. Minden feltétel megvan ahhoz, hógy új sikereket arassunk a kommunista társadalom építésében A Szovjetuniónak, , amikor hozzálát a hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és sokoldalúan fejlett szocialista termelése, nagy anyagi erőfor­rásai és ami különösen érté­kes, mind városban, mind fa­lun, sok szakképzett kádere van. Országunk most már első­rendű nehéziparral rendelke­zik. Minden feltétel megvan ah- hoz, hogy gyors ütemben fejlesszük nemcsak a terme­lőeszközök, hanem a köz­szükségleti cikkek termelé­sét is, jelentősen megsok­szorozzuk a társadalmi gaz­daságot és ezzel új sikere­ket arassunk a kommunista társadalom építésében. N. A. Bulganyin így fogal­mazta meg a hatodik ötéves terv főfeladatait: A Szovjet­unió hatodik ötéves népgazda­ság fejlesztési tervének főfel­adatai megszabják, hogy a ne­hézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen technikai haladás és a munka termelékenységé­nek fokozása alapján biztosít­suk a népgazdaság minden ágának további hatalmas fej­lődését, megvalósítsuk a me­zőgazdasági ‘ termelés gyors fellendülését és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának je­lentős emelkedését érjük el. N. A. Bulganyin rámutatott a a r es a iiigpiniszlere közi a magyar-szovjet barátsági, és kölcsönös segélynyújtást szerzi 8. é V. M. MOLOTOV elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének Moszkva Engedje meg külügyminiszter elvtárs, hogy a magyar­szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magain nevében szívből jövő legjobb kívánságaimat tolmácsoljam a testvéri szovjet népnek, a Szovjetunió kormányának és sze­mély szerint önnek. A nyolc esztendővel ezelőtt megkötött szerződés, amely új tartalommal töltötte meg a magyar és szovjet nép kapcsolatait, rendkívüli jelentőséggel bír a magyar nép számára. Népeink testvéri szövetsége — amely a szerződés megkötése óta egyre szorosabbá, gyümölcsözőbbé válik és amely a magyar nép sza­badságának s függetlenségének biztosítéka, szocializmust építő munkájának fontos feltétele — lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztársaság tagjává váljék a demokrácia és a szocializmus kilencszázmilliós táborának, amelynek szüntelen fejlődését ro- konszenvvel nézik az egész világ békeszerető népei. A magyar dolgozó nép, amely a szocializmus építéséhez újabb erőt, ösztönzést nyer a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű, XX. kongresszusának munkájából, ha­zafias feladatának tekinti, hogy híven a magyar-szovjet barát­sági szerződéshez, szüntelenül erősítse népeink testvéri barát­ságát és fokozza erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség további enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. BOLDOCZKI JÁNOS, .. Magyar Népköztársaság külügyminisztere. BOLDOCZKI JÁNOS elvt^rsnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest. Fogadja miniszter elvtárs, szívből jövő köszönetemet az országaink közötti baráti viszony fejlődését és megszilárdulás áf elősegítő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából küldött jókívánságaiért. A szovjet nép örül a szocialista társadalmat építő és a népek közötti béke megszilárdulásához jelentősen hozzájáruló testvéri magyar néfc sikereinek. Kifejezem azt a kívánságo­mat, hogy az országaink közötti testvéri barátság a jövőben is állandóan fejlődjék és erősödjék a szovjet és a magyar nép ja­vára, az általános béke érdekében. V. MOLOTOV. technika páratlan arányú fej­lődésére a termelés minden ágazatában, megállapította, hogy ez korunk jellemző vo­nása, majd így folytatta: Míg a XIX. század elsősor­ban a gőz százada volt, ad­dig a XX. század a villa- mossság százada, a szemünk előtt kezd az atomenergia századává válni, azé az ener­giáé, amely a termelőerők fejlődésének határtalan le­hetőségeit rejti magában. A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk kommunistáknak telje­sen annak az ügynek a szolgá­latába kell állítanunk, amely­nek megvalósítása pártunk végső programcélja — a kom­munizmus felépítésének szol­gálatába. N. A. Bulganyin rá­mutatott arra, hogy az atom­erő békés felhasználásában f Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mond­ta: Ezt a vezető helyet a jövő­ben is szilárdan meg kell tar­tanunk. A hatodik ötéves terv meg­valósítása fontos szakasz lesz a Szovjetunió alapvető gazda­sági feladatának megoldásá­ban. E feladat az, hogy „törté­nelmi szempontból rövid idő alatt a békés gazdasági verseny útján az egy főre eső termelés szempontjából utolérjük és el­hagyjak a legfejlettebb kapita­lista országokat.“ N. A. Bulganyin hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió alap­vető gazdasági feladatának megoldásához most a termelés lényegesen nagyobb arányú növelésére van szükség mint amilyen^arányú növelést a há­ború előtt tűztek ki, viszont „a Szovjetunió alapvető gaz­dasági feladatának megoldásá- ban a jelenlegi szakasz sajá­tosságát adja az is, hogy a há­ború előtti időktől eltérően hazánk most abban a nagy történelmi korszakban oldja meg a feladatot, amikor már nem egyetlen szocialista ország verseng a kapitalista világgal, hanem két világrend- szer, a szocialista és a kapi­talista világrendszer békés gazdasági versengése folyik.“ N. A. Bulganyin foglalkozott ezután a szocialista tábor szu­verén országai között fennálló, a kölcsönös baráti együttműkö­désen alapuló gazdasági kap­csolatokkal. Ennek az együtt­működésnek a területei kiter­jedtek és sokrétűek. Ez orszá­gok együttműködése abban iut kifejezésre, hogy a közös ér­dekeknek megfelelően a leg­ésszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, ko­ordinálják az egyes népgazda­sági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés sza­kosítását és kooperációját, ki­cserélik tudományos, műszaki vívmányaikat és élenjáró ter­melési tapasztalataikat, stb. Ez a baráti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a for­rása a válságoktól, a munka- nélküliségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes, gyó­gyíthatatlan bajaitól mentess szocialista világrendszer nö­vekvő és izmosodó gazdasági erejének. A tőkés viszonyok uralmi szférája jelentősen szűkült, amikor a második világháború eredményeként országok egész sora vált ki a kapitalista rend­szerből. Különös jelentősége van annak a ténynek is hogy szemünk előtt hull szét az im­perializmus gyarmati rendsze­re, amelynek elkerülhetetlen (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom