Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-03 / 29. szám
DUNÁNTÚLI mÁcmnnÁimrECYrfBurma A MAI SZÁMBAN: A washingtoni angol-amerikai tárgyalásitok kiadott közlemény és közös nyilatkozat. (2. o.) — Az egyiptomi és a francia sajtó Eden és Eisenhower megbeszéléseiről. (2. o.) — Francia-nyugatnémet ellentétek a Saar-vidék miatt. (2. o.) — A baranyai vidéki sajtó történetéből. (2. o.) — Egy hete nyílt meg a pécs- váradi járási könyvtár. (4. o.) MDP B A R ANYA M E GYEI BÍZÓT T/XCANAK L APJA XIII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM ARA: SO FILLER PÉNTEK,, 1956 FEBRUÁR 3 Valósítsák meg bányáinkban a műszin-ter veket! Egy héttel ezelőtt megyénk stónbányaüzemeinek vezetői n, ű szaki aktívaértekezleteken i árnyalták meg a baranyai szénbányászat műszaki fejlesztőének 1956. évi feladatait, r'. eken az aktívaértekezlete- k.sn megállapították, hogy ma még közel sem kielégítő a szén Dányászat műszaki fejlesztése. Bál az utóbbi években növekedett megyénk bányáinak szén- termelése, ez a növekedés nem annyira a termelékenység emelése, a gépesítés, az új módszerek széleskörű elterjesztésének, mint inkább a létszámemelkedésnek az eredménye. A kitermelt szénnek ma még több mint a felét — különösen a pécsi és az északi bányaüzemeknél, ahol a gépesítés foka az országos átlagnál is alacsonyabb — kézi erővel rakják és szállítják. A bányafák munkahelyre való szállítása és az öregfejtésekből való visszanyerése a legtöbb bányaüzemben ugyancsak kézi erővel történik. Noha Komlón Kossuth-bányán az átlagosnál magasabb színvonalú a gépesítés — itt a gépek kihasználása, karbantartása hagy sok kívánnivalót maga után. Még egyetlen bánya üzemben sem Sikerült megfelelően elterjeszteni a Rufli módszert, a gyors- vágathajtást, a ciklusos munkaszervezést. E tények is mutatják, hogy a bányaüzemekben a műszaki fejlesztés ügye ma a legfontosabb feladat és hogy ebben az évben gyökeres fordulatot kell elérni e téren is. A két baranyai széntröszt és a bányaüzemek műszaki intézkedési tervei is ennek megfelelően készültek el. A műszin-tér- vak igen helyesen a legégetőbb problémák megoldását tűzték ki célul. Komlón például elsősorban a termelés koncentrációját, a fejtési módszerek kísérleteinek továbbfolytatását s így a végleges fejtési módok megállapítását, a szállítószalagokkal való szállítás elterjesztését, a villamos meghajtású gépek fokozott alkalmazását, a szellőztetés korszerűsítését, a korszerű vágatbiztosítás bevezetését, a kísérleti-kutatómunka fejlesztését — ezen belül —‘ a vizesfúrások bevezetését határozták el. A pécsi tröszt tervében elsősorban a gépesítés jutott nagy szerephez. A kis- gépesítés terén máris figyelemreméltó eredményeket értek el: elkészült az alig harminc kiló súlyú, egyszerű csúszdára szerelhető készlet- tolópép mintapéldánya. 300 d'irab olcsón előállítható kisgép a pécsi bányaüzemekben körülbelül 600 improduktív műszakot takarít meg naponta. Több nagyteljesítményű rakodógép és szállítóvitlák beszerzése, a szállítás villamosítása. három MÁVAG kompresszor beépítése is szerepel többek között a tervben. A műszaki intézkedési tervek elkészítése, a feladatok helyes meghatározása azonban még csak az első lépés a műszaki fejlesztés érdekében. A tervben megszabott feladatok megvalósítása egész évi kemény munkát, , szilárd akaratot, nem egyszer áldozatkészségei js követel. Éppen ezért a most elkészült terveknek nem szabad az íróasztal fiókok aljára kerülniök — mint ahogy az a múlt évben a bányaüzemek többségében történt — hanem a megszabott műszaki intézkedések megvalósításáért folyó harcot a mindennapi munkának szerves részévé kell tenni. Bányaüzemeinkben egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy a termelékenységet tartósan növelni, olcsóbban és minőségileg mindig jobb szenet termelni nem lehet másként, csak a meglévő berendezések állandó korszerűsítése, a legfejlettebb technikai eljárások bevezetése, korszerű munkamódszerek alkalmazása útján. A műszaki színvonal növelése nemcsak a műszaki vezetők feladata. Ahogy a tervek is elsősorban a bányászok javaslataira épülnek fel, megvalósításuk is egyaránt érdeke és feladata a bányák minden dolgozójának. Kossuth-bányán például terv be vették, hogy a szénelővájá- sok meggyorsítása érdekében olyan munkahelyeket és körülményeket teremtenek, ahol lehetőség nyílik havi 60 folyóméter elővájás elvégzésére. Ugyanitt a vizesfúrógépek alkalmazásává] havi 50 méter feltárási teljesítményt akarnak elérni. Mindkét terv teljesíthető, elérhető célt tűz ki, de a megvalósítás azon is múlik: mennyire értik meg a teljesítmények ilyen arányú növelésének szükségességét az elővá- jási és feltárási brigádok, hogyan támogatják majd munkájukkal az üzemvezetőség elhatározását. A műszaki intézkedések sikere tehát megköveteli azt is, hogy a múszin-tervbe foglaltakat a bányaüzemek minden dolgozója megismerje, a kitűzött célokat a magáénak val- ja, hogy ne csak .munkával, hanem javaslatokkal is segítse valóraváltását. Az üzemi párt, DISZ és szakszervezetekre vár most az a feladat, hogy a népnevelőkkel, szakszervezeti bizalmiakkal és rajtuk keresztül minden bányásszal megismertessék a tennivalókat. ^Mondják el, hogy a műszaki vezetés mellett mit akar tenni a pártszervezet a műszaki intézkedések sikeréért s hogy mit vár a bányászoktól, elsősorban a kommunistáktól. Röviden, az üzemi párt-, DISZ- és szakszervezetek úgy segítik a legjobban a műszaki célkitűzések megvalósítását, ha minél több bányásznak megmagyarázzák a műszaki fejlesztés szükségességét, Hogy miért kell kihasználni, megbecsülni a gépeket, miért kell új, termelékenyebb módszereket alkalmazni, ha javaslatokat kérnek tőlük egy-egy nehezebb probléma megoldásához s ezeket a javaslatokat meg is becsülik, fel is használják. Pártszervezeteink ugyanakkor ne feledkezzenek el a műszaki vezetők tevékenységének rendszeres ellenőrzéséről sem, segítsék, buzdítsák őket, hogy még nagyobb lelkesedéssel, még több meggyőződéssel végezzék munkájukat, hogy mindent elkövessenek a műszaki intézkedési tervben foglaltak maradéktalan megvalósításáért. Szőlő- és gyümölcstermelési ankét A megyei tanács, Agrártudományi Egyesület és a TTIT közös szervezésében szőlészeti és gyümölcstermelési ankétot tartottak. Az ankéton megjelentek a termelőszövetkezetek brigádvezetöi, egyéni dolgozó parasztok, a gyümölcs és szőlészeti állami gazdaságok szakemberei, körülbelül hetvenötén. A szőlészet és gyümölcs termelés címmel Király Ferenc szőlészeti tudományos kutató, valamint Gergely János kertészeti felügyelő tartottak előadást. _ _________ Ké szülnek az új térképek Megnyílt a DÍVSZ végrehajtóbizottságának ülése tó elvtáns. — S persze nem akármilyen térkép, hanem megbízható... Hogy a pécsi vállalat térképei milyen pontosak, arra itt a bizonyíték: nemrég Szegeden végeztek városmérést Két pont között öt kilométer távolságban az eltérés még a milliméter-rendüséget sem éri el, csupán 0.03 milliméter. Ilyen pontos méretű munka világviszonylatban is kevés akad szakemberek szerint. Ilyen pontos, szépen kidolgozott térképet készítenek tehát itt Pécsett Is a városmérésnél, ami a város rendezéséhez, bővítéséhez kell majd. Térképezik István- és Béke- akna környékét s folynak a pécsi Kokszművek átépítéséhez és bővítéséhez szükséges felmérések is. A* ócsárdi gépállomás befejezte a téli gépjavítást A ócsárdi gépállomás február elsején este táviratban jelentette, hogy két kombájn kijavításával teljesítette nagy téli gépjavítási tervét. A szomszédos gépállomásokkal folytatott szocialista verseny során 1158 munkaórát és 65 000 forintnyi anyagot, alkatrészt takarítottak meg. Áz ország legnagyobb részen hótakaró védi az őszi vetéseket Mennyi türelem, mennyi kitartás és ügyszeretet kell ahhoz, hogy elkészüljön egy térkép! Egyetlen szelvény, amely csupán négy négyzetkilométernyi területét rögzíti a természetnek ... kétezerhatszáz mérést követ el. Pontosan négy havi állandó munka két szakembernek ... S hány ilyen térkép készült az elmúlt évben!.... Ezt a munkáit a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat emberei — mérnökök és technikusok — végzik lelkiismeretes, szakadatlan munkában. Heteken keresztül élnek csőszkunyhóban, sátorban, félreeső tanyai házakban. Sokan talán nem is tudnak erről a vállalatról. Nem is csoda!... Neve alig-alig szerepel a közéletben. A régebbi Helsinki (TASZSZj Helsinkiben szerdán megnyílt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSz) végrehajtóbizottságának ülése. A február 4-én végetérő ülésen az alábbi kérdéseket tárgyalják meg: 1. Az ifjúsági szervezetek együttműködésének elmélyítése az ifjúság jobb jövőjének jegyében. 2. A leányifjúság szociális és gazdasági helyzete, valamint e helyzet megjavítását célzó tevékenység. 3. Javaslatok a VI. világifjúsági találkozó előkészítésére. A DIVSz végrehajtó bizottságának ülésén a szovjet ifjúságot Seljepin és Vdovin képviseli. A finn ifjúság nevében Wassenberg, a Finn Ifjúsági Szervezet tanácsának elnöke szívélyes szavakkal üdvözölte a végrehajtó bizottság ülésének résztvevőit. A DÍVSZ titkárságának jelentése a napirend első kérdételefonkönyvekben még a száma sincs feltüntetve ... Nem is lehet, hiszen nemrég — 1954. december elsején — alakult. Itt Pécsett az egyetem mögött, a kisforgalmú Pozsony utcában találhatjuk meg. Nevezetessége, hogy az országban a második ilyen vállalat, (Az első Pesten van). Hatásköre a szegedi és a zalaegerszegi, ki- rendeltségeken keresztül kiterjed egész Dél-Magyarországra és a Duna-Tisza közére. Emberei bebarangolják a zalai olajmezőket, a Mecsek erdős hegyeit, a Tisza-táj homokbuckás síkjait. S közben mérnek, számolnak, írnak, rajzolnak: készítik a térképeket. — Mert nincs olyan nagyobb építkezés, beruházás, amelyhez ne kellene előzőleg térkép, — mondja Perényi Zoltán igazgaséről szól. A jelentés újabb javaslatokat tett a különböző országos és nemzetközi ifjúsági szervezetek együttműködésének kialakítására, többek között a DÍVSZ és a Szocialista Ifjúsági Internacionálé, valamint a Keresztény Ifjúsági Egyesületek együttműködésének megszervezésére. A DÍVSZ javasolta valamennyi országos és nemzetközi ifjúsági szervezetnek, hogy együttesen készítsék elő és rendezzék meg az 1957-ben Moszkvában tartandó VI. világifjúsági találkozót, a párizsi európai leány-találkozót az ifjúsági baráti találkozót, a tudósítás-, a tájékoztatás és küldöttség-cserét, közösen szervezzenek ifjúsági találkozókat, tanfolyamokat és táborokat. A felszólalók hangsúlyozták: a DÍVSZ és a kebelébe tartozó szervezetek legfontosabb feladata, hogy fejlesszék a fiatalok együttműködését az ifjúság érdekeinek megfelelően, a béke és a barátság jegyében. A szokatlan időjárásról, a hideg hatásáról az őszi vetésekre Kulin István, az országos meteorológiai intézet agrometeorológiai osztályának • vezetője a következőket mondotta: — Az utóbbi 15 évben a tél súlypontja decemberről januárra, sőt februárra tolódott. Ez természetesen nem éghajlatváltozás, hanem olyan idő- járáshullómzás, amely előbb- utóbb a másik végletbe mehet át. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956 február 2-án ülést tartott, ar^g- lycn meghallgatta Matotosi János elvtárs földművelésügyi, Szobek András elvtárs begyűjtési, Csergő János e' -Mrs kohó- és gépipari, Kiss Árpád elvtárs vegyipari- és energiaügyi miniszternek, valamint Pogácsás György elvtársnak, az állami gazdaságok miniszterének beszámolóját a Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1955. júniusi határozata végrehajtásával és az 1956. évre tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A Központi Vezetőség a beszámolókat megvitatta és az 1956-ra tervezett intézkedéseket tudomásul vette. Kitüntetések A Begyűjtési Minisztérium értékelte az elmúlt év begyűjtési eredményeit és kitüntette a jól dolgozó begyűjtési és tanácsi dolgozókat. „Begyűjtési kiváló dolgozó“ jelvényt kapta: Nagy Vince, a sellyei járási begyűjtési hivatal terv előadója, Sárkány Rezső szederkényi községi begyűjtési megbízott, Gitta Ilona Kcvács- hida, Unferdorben József Sza- lánta. Az ország szántóföldiének túlnyomó részét kielégitő hótakaró borítja, amely a növényeknek kellő védelmet nyújt az erős hideg ellen. A meteorológiai intézet az utóbbi napokban méréseket végzett, s megállapította, hogy mínusz 16—17 fokos hidegben már körülbelül hat centis hótakaró alatt is mindössze mínusz 1— mínusz 4 fokos a hőmérséklet s ezt az enyhe időszakban megerősödött növényzet köny- nyen kibírja. dofyözólí e&é&zsigééti... A A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályán mérnökökből, orvosokból, technikusokból álló külön csoport alakult az egyik leggyakoribb bányász foglalkozási betegség — a szilikózis leküzdésére. A szilikózis elleni védelemre azelőtt csak szórványosan folytak kísérletek, próbálkozások. Kísérleteztek például álarcok bevezetésével, azonban kiderült, hogy ez nem megfelelő védekezési mód, mert csakis a nagyobb kvarcporszemcséket köti le, amelyek az eddigi kutatások alapján nem is okoznak szilikózist. Az álarcok, amelyeket eddig alkalmaztak a kőben dolgozó bányászoknál, a 0,5 mikron nagyság alatti szemeket nem kötik le, pedig éppen ezek hatolnak be a tüdő hólyagocskáiba és ezek okozzák a szilikózist, amely a leggyakrabban légzési nehézség formájában jelentkezik. Kísérleteztek még a száraz por elszívásával, és porlekötéssel is, de az eddigi kísérletek nem jártak eredménnyel, mert az elszívás ellenére is nagy volt a levegő portartalma. A legújabb kutatások szerint egyedül a vízzelvaló porlekötés az eredményes. A pécsi trösztnél el akarják érni, hogy még ebben az évben közel félszáz- nyi meddőmunkahelyen minden csapat vízöblítéssel fúrjon. Ehhez persze a jelenleg^ 40 fúrógépen felül további gépekre és a víz biztosításához több csővezetékre van szükség. A porlekötési munkákon kívül az is célja a most megalakult szervezetnek, hogy még a kisebb portartalmú fejtésekből is kivonja a már szilikózisos dolgozókat és egészségük megőrzése érdekében pormentes mun kahelyre telepítsék át őket. A kutatási csoport tervei között más érdekesség is szerepel. Kevesen tudják, hogy a kiváló minőségű pécsi fekete szénnek valamennyi szén közül a legnagyobb a porképzödé- se. Ez a szénpor egyrészt káros az egészségre, másrészt a metánrobbanásoknál elősegíti, gyorsítja a tűz tovaterjedését. A szálló szénpor lekötésére ez évben született meg a várva- várt megoldás. A puhaszenű, tehát poros munkahelyre beszerelnek egy szivattyút, amely nagy nyomással valósággal bepréseli a vizet az e célra előkészített fúrólyukakba. A lezárt fúrólyukakból a víz az apró repedéseken szétszivárog az egész fejtési homlokon, és leköti a fejtésközben keletkező szénport. Az új módszer bevezetésével biztonságosabb lesz a munka, és a fejteljesítmények növekedésével is lehet számolni, hiszen jobb körülmények között tóbbre képes az ember. a A Pécsi Bőrgyár üzemorvosi rendelőjét több 10 ezer forintos költséggel bővítik. Uj helyiségben, új berendezéssel kezdik meg a rendelést. A munkaegészségvédelem érdekében átalakítják a krómregeneráló műhelyt. Az átalakítás után krómgőztől mentes, tiszta levegőben dolgozhatnak. A cseresműhely munkásainak régi problémája is megoldódik. Eddig télen-nyáron szabadban dolgoztak és kézierővel kellett a bőröket áthúzniok egyik kádból a másikba. Most a két kádsorfölé épületet húznak és mind itt, mind a régi cseresműhelyben futómacskadarut helyeznek el, amely gombnyomásra az egész kád tartalmát felemeli és átviszi a másik kádba. A Pécsi Kokszmúvek gázgyártógenerátorához ez évben új szellőzőventillátorokat szerel nek fel. Ugyancsak javítják a szellőztetést a naftalinszubli- máló berendezésnél. Sok gondot okozott a vállalatnak az egyes gépek és öntvények javításánál a nehezebb darabok szállítása. Ezeket rend szerint kézikocsival, vagy puszta fizikai erővel szállították. Most 9 vállalat 24 ezer forintos költséggel beszerez egy másfél tonnás villamostargoncát és ezzel ez a probléma is megoldódik. A világítógázzal telitett levegőjű helyiségekben eddig egyszerű gázálarcot alkalmaztak. Ezzel a munkások csak bizonyos ideig tudtak dolgozni A közeljövőben ezen is segítenek. Olyan korszerű önmentőkészüléket vásárolnak, amely teljesen regenerálja, felfrissíti az elhasznált levegőt, és a mun kások ugyanúgy dolgozhatnak vele, mintha szabad levegőn lennének. Az I. számú kokszkemence kezelőinek panaszát is orvosolják. Igen fárasztó ugyanis hogy a 21 méter magas kemencéről műszakonként többször le kell jönni a földszintre, hogy itt is kezelhessék a kokszkam- rákat. Ennek a nem kevésbé veszélyes lépcsőjárásnak megszűntetésére egy 2 tonna teherbírású liftet helyeznek üzembe az I. kemencénél. Az új lift azért is előnyös, mert a kemencejavításoknál a nehéz öntvények és építési anyagok szállítását megkönnyíti. Az országban elsőnek Pécsett kezdte meg működését az üzemi vándorfogászat. Ma már másfél éves múltra tekint vissza, és Miskolczi doktor statisztikája szerint a napokban kezelik a hét ezredik beteget. Másfél éve amikor az üzemi vándorfogászat elindult pécsi kőrútjára, meglehetősen szerény felszereléssel rendelkezett. Ma már a legmodernebb olajpumpás szék, korszerű felszerelés könnyíti meg a kezelést.
