Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

2 N A P L ö 1956 FEBRUÁR « A Szovjetunió Kommunista Csu Te elxtárs Kína Kommunista Pártja üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak A kongresszuson a jelenlé­vők viharos tapsa közepette felszólalt Csu Te, a Kínai Kommunista Párt kilencmillió tagjának és országa hatszáz­milliós lakosságának testvéri üdvözletét tolmácsolta a kong­resszusnak. Az SZKP XX. kongresszu­sán elhangzott beszámolók és felszólalások — mondotta — ékesen mutatják azokat a nagyszerű sikereket, amelye­ket a Szovjetunió a kommu­nizmus építésében és a világ békéjének megőrzésében el­ért. A kínai nép nagy öröm­mel veszi tudomásul, hogy a szovjet nép határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítette az ötödik ötéves tervet. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a szovjet kor­mány békés külpolitikájával nagymértékben hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhülé­séhez, az országok békés egy­más mellett élésének és ba­ráti együttműködésének fej­lődéséhez. A Szovjetunió hato-| dik ötéves terve irányelveinek' tervezete megmutatja az egész világnak a Szovjetunió kom­munista építésének nagyszerű távlatait. A kínai népben szi­lárdan él az a meggyőződés, hogy a szovjet nép a hatodik ötéves tervet nemcsak határ­idő előtt teljesíti,, hanem túl is teljesíti. Csu Te elmondotta, hogyan küzd országában a Kínai Kom­munista Párt és a hatszázmil­liós kínai nép a szocializmus építéséért. Kína első ötéves tervét — hangsúlyozta, — fel­tétlenül határidő előtt teljesít­jük és túlteljesítjük. Mindez elválaszthatatlan attól a sok­oldalú és önzetlen segítségtől, amelyet a Szovjetunió nyújt Kínának. Befejezésül Csu Te felolvas­ta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának az SZKP XX. kongresszusához in­tézett üdvözletét, amelyet Mao Ce-tung írt alá. A Szovjetunió Kommunista Pártjának egyre nagyobb ará­nyú erősödése, a Szovjetunió minden területen megmutatko­zó, egyre nagyobb győzelmei — mondja az üdvözlet, — a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak legyőzhetetlenségét bizo­nyítják. Az SZKP kiváló pél­da volt, marad és lesz vala­mennyi ország kommunista pártja számára. Az SZKP a világ forradalmi és munkás- .mozgalmának első „rohambri- gádja”. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresz- szusa óriási alkotó hozzájáru­lás a Szovjetunió kommunista építéséhez, a világ békéjének megőrzéséhez és megszilárdítá­sához. Az üdvözlet zárósorait, ame­lyek éltetilt a Szovjetunió Kommunista Pártját, az SZKP lenini központi bizottságát, Kí­na és a Szovjetunió népeinek örök, megbonthatatlan barát­ságát, a mindenekfelett diadal­maskodó kommunizmust, a küldöttek és a vendégek viha­ros tapssal fogadták. Mindenki feláll. Ezzel az esti ülés végétért. Az SZKP XX. kongresszu­sa 16-án folytatta munkáját. Az SZKP XX. kongresszusának február 16-i délelőtti ülése Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XX; kongresszusának február 16-i délelőtti ülésén A. I. Ki- ricsenko elnökölt. Az ülésen A, B. Arísztov, a mandátum-vizsgáló bizottság elnöke mon­dott előadói beszédet* A. B. Arisxtov: Á XX. kongresszusra 1355 szavazati joggal bíró küldöttet választottak meg A nemrég befejeződött be­számoló- és vezetőségválasztó taggyűlések, kerületi, körzeti, városi, területi, határterületi pártértekezletek és a szövet­ségi köztársaságok Kommunis­ta Pártjainak kongresszusai — mondotta az előadó — a párt­demokrácia további kibontako­zásának, a párttagok tömegei magasfokú aktivitásának je­gyében zajlottak le, megmutat­ták a kommunisták eszmei gazdagodását és bolsevik elv- hűségét, tárgyismeretét és a hibákkal szemben tanúsított kcrlelhetetlenségét. Az egy­szerű kommunisták, a pártér- tekezletek és kongresszusok küldöttei behatóan megvitat­ták a vezető pártszervek mun­káját, meghatározták a párt­munka gyakorlati feladatait a gazdasági és kulturális építés­ben, megválasztották a párt­bizottságokat, továbbá küldöt­teket választottak az SZKP XX. kongresszusára. —■ A mandátumvizsgáló bi­zottság megállapította — mu­tatott rá Arísztov — hogy a kongresszusi küldöttek megvá­lasztása minden pártszervezet­ben a párt szervezeti szabály­zata követelményeinek szigorú megtartásával folyt. A válasz­tásokat zárt (titkos) szavazás­sal bonyolították le. A megha­talmazások ellenőrzése azt mu­tatta, hogy valamennyi megvá­lasztott kongresszusi küldött megkapta a szükséges szava­zati többséget. A bizottság ér­vényesnek ismerte el vala­mennyi megválasztott kong­resszusi küldött meghatalma­zását, A XX. kongresszusra 1355 szavazati joggal bíró és 81 tanácskozási joggal bíró kül­döttet választottak meg, vagy­is 77 emberrel többet, mint az előző pártkongresszusra. En­nek magyarázata a Kommu­nista Párt sorainak növekedé­se. A XX. kongresszuson az elő­ző kongresszusnál lényegesen több olyan küldött van, aki közvetlenül a termelésben dol­gozik: a kongresszuson 2.7-szer annyi munkás és kétszerany- nyi kolhozparaszt van jelen, mint az előző kongresszuson. Arísztov ezután adatokat is­mertetett a küldöttek párttag­ságáról. Egyebek között meg­jegyezte, hogy a kongresszu­son huszonkettő olyan kül­dött van jelen, aki a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom előtt lépett be a pártba. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a mandátumvizs­gáló bizottság beszámolóját. Az elnök ezután átadta a szót Boleslaw Bierutnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, akit a küldöttek meleg fogadtatásban részesítettek. Boleslaw Bierut elvtárs a lengyel nép forró üdvözletét tolmácsolta Bierut a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel mun­kásosztály és a lengyel nép forró üdvözletét tolmácsolta az SZKP XX. kongresszusának. Elmondta, hogy évről-évre erő­södnek a közös forradalmi harcnak, az eszmei közösség­nek, a barátságnak és a testvé­riségnek a szálai, amelyek a lengyel munkásosztályt és pártját félévszázadon keresztül elszakíthatatlanul összefűzték a SZKP-vel. — Ha ma, — jelentette ki Bierut, — az SZKP XX. kong­resszusán, az egész világ dolgo­zói előtt beszélhetünk eredmé­nyeinkről és a népi Lengyel- ország további fejlődésének megkapó távlatairól — ipari termelésének ötszörös növeke­déséről, a népgazdaság vala­mennyi területének egyre na­gyobb sikereiről, az egészség- védelem, a közoktatás és a kulturális építés gyorsütemű fejlődéséről, az általános élet­színvonal-emelkedésről, akkor ezt nagyrészt Önöknek, a szovjet barátainknak és testvé­reinknek köszönhetjük. A szovjet nép hősi harcának pél­damutatásával, nagyszerű ered ményeivel a szocializmus épí­tésének nagy munkájára és az egyetemes béke megszilárdítá­sára lelkesíti a lengyel munká­sok, parasztok sokmilliós töme­geit és az értelmiséget. Bierut a továbbiakban ki­jelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja példát mutat a marxizmus-leninizmus mindenekfelett diadalmaskodó ideológiájának mély elvi ala­pokon álló fejlesztésére, példa- és mintakép minden kommu­nista és munkáspárt számára a gyakorlati pártmunkóban, amelynek célja még jobban megerősíteni a tömegekhez fűződő állandó kapcsolatot, még behatóbban megismerni a nép szükségleteit és érzéseit, még odaadóbban gondoskodni az emberekről, még magasabb­ra emelni unnak a harcnak pártvezetését, amelyet a dol­gozók a szocializmus felépíté­séért és a világ békéjéért vív­nak* „ - N A Szovjetunió Kommunista Pártjának Hruscsov elvtárs előadói beszédében kifejtett megkapó munkaprogramja — mondotta Bierut — újabb ha­talmas lelkesedést vált ki or­szágunk dolgozóiban, elő fogja mozdítani a békeszerető erők további aktivizálódását az egész világon. Mélységes meg­győződésünk, hogy a XX. kongresszus hatalmas ösztön­zője lesz a Szovjetunió és va­lamennyi szocialista nemzet további virágzásának, hatal­mas ösztönzője lesz egész tá­borunk további tömörülésének és egységének, a békéért küz­dő valamennyi nép szolidari­tása erősítésének, a haladás és a szocializmus erői további nö­vekedésének. Bierut a kongresszus kül­dötteinek viharos tapsa köze­pette éltette a nagy Szovjet­uniót, a béke és az igazságos­ság támaszát az egész világon, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a világ dolgozóinak vezérlő csillagát, Páríján&k XX. kongresszusa A. Novotny: „A Szovjetunióval — mindörökre!1 A Csehszlovák Kommunista Párt nevében A. Nóvotny, a Központi Bizottság első titká­ra üdvözölte a kongresszust. A küldöttek őt is meleg fogad­tatásban részesítették. A cseh­szlovák nép forró, testvéri üd­vözletét és őszinte barátságát tolmácsolta a Szovjetunió né­peinek. Az SZKP XX. kongresszusa — mondotta Novotny — olyan időben ült össze, amikor a Szovjetunió és a vele együtt haladó országok, a demokra­tikus tábor országai komoly eredményeket értek el a népek békéjéért vívott harcban, ami­kor a kommunizmus halhatat­lan eszméi világszerte győzel­mesen útat törnek maguknak. A Kommunista Párt vezette szovjet népnek bátor gazdasági fejlesztési tervei végrehajtá­sáért vívott harca élénk vissz­hangot keltett Csehszlovákia dolgozó tömegeiben. A szovjet népnek a nehézipar további fejlesztésére és a korszerű technikának az egész népgaz­daságban való meghonosításá­ra irányuló erőfeszítéseit, azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyekkel megoldja a mezőgaz­dasági termelés lényeges folto­zásának feladatát, országunk­ban nagy figyelemmel fogad­ták, mivel ezek megmutatják, hogyan lehet biztosítani a gaz­daság fejlesztését nálunk is és megteremteni ilymódon az elő­feltételeket a nép életszínvo­nalának szakadatlan emelésé­hez. Népünk most kezdi végre­hajtani második ötéves ter­vét. A dolgozók állandóan folto­zódó kezdeményezőkészsége és a kitűzött feladatok megvaló­sítására irányuló eltökéltsége záloga annak, hogy az elkövet­kező öt év folyamán a népi demokratikus Csehszlovákia megteszi a következő lépést a szocializmus győzelme felé. A. Novotny ezután a béke megszilárdításáért küzdő, béke szerető szovjet külpolitika ha­talmas jelentőségéről beszélt. A Szovjetunió javaslatait a népek széles körben támogat­ják, a békés egymás mellett élés eszméje mélyen gyökeret A. N. Larionov: vert minden nép tudatában t% a nemzetközi viszonyok egyik legfontosabb tényezőjévé vált — mondotta. A Szovjetunió külpolitikája — hangsúlyozta a továbbiak­ban — az egész világ népeinek nagy rokonszenvét élvezi, mi­vel megfelel a népek legfonto­sabb létérdekeinek. A csehszlovák nép történel­me tapasztalatain meggyőző­dött róla, hogy mit jelent szá­munkra a barátság és a szö­vetség a Szovjetunióval és egész szívéből kijelenti: „A Szovjetunióval — mindörök­re!“ Büszkék vagyunk, hogy vállvetve a Szovjetunióval, cselekvőén elősegíthetjük a bé­ke erőinek diadalát a háború sötét erői felett. A kongresszus küldöttei vi­haros tapssal fogadták A. No­votny befejező szavait, ame­lyekben a kommunizmust épí- lő nagy szovjet népet és • ' 'ovjetunió hősi Kommunista Pártját éltette, Az egász szovjet nép hatalmas lelkesedéssel fogadta a Központi Bizottság beszámolóját Az SZKP Központi Bizottsá­gának beszámolója feletti vitá­ban a délelőtti ülésen elsőnek A. N. Larionov (rjazanyi terü­let) szólalt fel. Pártunk és az egész sokmil­liós szovjet nép hatalmas lel­kesedéssel, mélységes meg­elégedéssel és nagy hazafias büszkeséggel fogadta a Köz- oontl Bizottság beszámolóját az SZKP XX. kongresszusán — mondotta. — Hruscsov elvtárs beszámolója behatóan és min­den oldalról elemezte hazánk belső és nemzetközi helyzetét, megmutatta a párt és a szov- íet nép előtt nyíló széles táv­latokat. A szónok a továbbiakban be­számolt arról a munkáról, me­lyet a rjazanyi pártszervezet az SZKP Központi Bizottságá­nak szeptemberi plénuma óta a mezőgazdaság fellendítésé­ben végzett. A falu dolgozói el­érték valamennyi mezőgazda­sági termény terméshozamá­nak emelkedését és ez lehető­vé tette, hogy fokozzák a ga­bona, a zöldség, a tej és a hús termelését. A területen kibőví­tették a kukoricatermesztést., megnövekedett a jószágállo­mány. megerősödött sok gazda­ság. A rjazanyi kolhozparasz­tok — hangoztatta, — a voro­nyezsiek példáját követve, el­határozták, hogy az idén meg­duplázzák a hús, a burgonya, a tei és a zöldség termelését s egy év alatt teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket a XX. pártkongresszus irányel­veinek tervezete a hatodik öt­éves tervre előirányoz. Larionov elvtárs hangsúlyoz­ta. hogy ezeknek a fontos vál­tásoknak teljesítéséhez meg­van a döntő feltétel, az, hogy kiváló állattenyésztő szakem­berek vannak és az, hogy az utóbbi időben a terület sok pártszervezete gazdag tapasz­talatot szerzett az emberekkel való foglalkozás terén. Tekint­ve, hogy az állattenyésztés a mezőgazdaság döntő fontossá­gú területe, mintegy 14 ezer ifjú és leány lett állattenyész­tési telepvezető, brigádvezető, fejőnő, borjú gondozónő, pász­tor. Két év alatt mintegy négy­ezer kommunista ment dolgoz­ni a kolhozok állattenyésztő te­lepeire. A terület állattenyész­tőinek szocialista munkaverse­nyében jelenleg 25 ezren vesznek részt. A rjazanyi pártszervezet és területünk dolgozói mindent megtesznek, hogy becsülettel teljesítsék a vállalt kötelezett­ségeket és méltóképpen hozzá­járuljanak a kommunizmus építésének ügyéhez hazánkban — mondotta befejezésül A. N. Larionov, M. A! Szusztov: A pert politikája csak akkor vezethet sikerre, ha gondosan figyel az élet szavára Ezután M. A. Szuszlov emel­kedett szólásra. — Lenin arra tanított — mondotta — hogy a párt poli­tikája csak akkor vezethet si­kerre, ha számításba veszi az adott időszak követelményeit, ha a párt gondosan figyel az élet szavára. Ha ebből a szem­pontból szemügyre vesszük a beszámolási időszakot, elmond­hatjuk, hogy ezekben az évek­ben a párt — élén a Központi Bizottsággal — különösen kö­zel állott az élethez, a nép­hez, különös éleslátással érté­kelte a belső és külső helyze­tet, híven megragadta az idő megérett szükségleteit, alkotó módon állt hozzá mind a gaz­dasági, mind a politikai kérdé­sek megoldásához. M. A. Szuszlov beszédének jelentős részében a tartós bé­kéért, a szocializmusért vívott harc kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy ezen a té­ren a párt aktív vezető erőként működött, igyezett a gyakorlat­ban, konkréten megszervezni mindazoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyektől a béke sorsa függ. A Szovjetunió és a többi békeszerető erő tevé­keny harca két fontos ered­ményre vezetett. Hosszú évek óta először, elértük a nemzet­közi feszültség bizonyos enyhü­lését. A második eredmény az, hogy a béke, a demokrácia és a szocializmus erőinek állásai jelentősen megszilárdultak. Komoly mértékben megnöve­kedett a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzet­közi tekintélye és befolyása. Ugyanakkor az imperialista tá­Í bor pozíciói jelentékenyen meg gyengültek, A béke ügye még inkább megerősödött az utóbbi időben, amikor ldbővültek a Szovjetunió és a békeszerető ázsiai államok baráti kapcsola­tai. Megnövekedtek a béke erői magukban a kapitalista orszá­gokban is. Ezt mutatják pél­dául a nemrég lezajlott fran­ciaországi választások eredmé­nyei. Helytelen lenne azonban, ha megelégednénk az elért ered­ményekkel — hangsúlyozta M. A. Szuszlov. — A népek béke­harcát magasabb fokra emel­hetjük és kell is emelnünk, kü­lönös tekintettel a hideghábo­rú megújítására irányuló kí­sérletekre, amelyekkel bizo­nyos nyugati körök próbálkoz­nak. M. A. Szuszlov a továbbiak­ban arról beszélt, hogy apárt szervező munkáját az új fel­adatok színvonalára kell emel­ni. Megállapította, hogy a XIX. kongresszusig Jelentős kárt okozott a pártimunkában a sze­mélyi kultusznak a marxlz- mus-lemlnizimus szellemétől idegen elmélete és gyakorlata. A személyi kultusz elmélete és gyakorlata lebecsülte a nép­tömegek szerepét és a párt szerepét, lealacsonyította a kollektív vezetést, aláásta a párton belüli demokráciát, el­fojtotta a párttagok aktivitá­sát, kezdeményező készségét és öntevékenységét, ellenőrizet- lenségftez, felelőtlenséghez, sőt önkényhez vézetett egyes sze­mélyek munkájában, gátolta a bírá'at és önbirálat. kibontako­zását, a kérdések egyoldalú, olykor pedig hibás megoldásait eredményezte, Szuszlov hangsúlyozta, hogy a bírálat és önbírálat mind nagyobb kibontakozása, a leg­fontosabb kérdések valóban kollektív megvitatása és eldön­tése a pártszervekben arról tanúskodik, hogy eredménye­sen folyik a kollektív veze­tés elvének helyreállítása min­den szinten — a Központi Bi­zottságtól az alapszervezetekig. A legcsekélyebb kétség sem fér ahhoz, hogy a Központi Bi­zottságban teljes mértékben érvényre juttatták a kollektív vezetés elvét. A párt ideotóglai munkájára rátérve Szuszlov megjegyezte, hogy ennek legfőbb hibája az, hogy jelentős mértékben el­szakadt az élettől, hogy a tö­megekben nem tudják általá­nossá tenni és elterjeszteni a kommunista építésnek a leg­jobb, az életben bevált min­táit, gyenge az aktivitás az elő­rehaladásunkat gátló negatív jelenségek* elleni harcban. Szuszlov rámutatott a köz­gazdaságtudomány elmaradá­sára, arra, hogy a filozófiában az elméleti gondolat elszakad életünk időszerű feladataitól. Mindenekelőtt a gyakorlattól való elszakadás következtében igen elterjedt közgazdászaink és filozófusaink egy részénél a betűrágás és a dogmatizmus. Az ideológiai munkának — mondotta Szuszlov — vissza kell adni a párt által évtize­dek során kidolgozott harcos bolsevik szellemet "és célirá­nyosságot, alá kell rendelni az ideológiai munkát a kommu­nizmus győzelméért folyó harc feladatainak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom