Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

1956 FEBRUAR 12 NAPLÓ «... A munka termelékenységének, állandó növeked rendszeres fejlesztésével kell biztosítani..." — írja elő a lődést elsősorban új — nagyteljesítményű gépek beállítása ezernyi ötlete, ésszerűsítése újítása. Megyénk bányáiban megtakarításokat jelentő újítások. A Komlói Szénbányászati nyújtottak be, amelyből mintegy 393 elgondolást vezettek meg. A Pécsi Bőrgyárban dr. Tóth Géza, a cseres gyárrészleg eddig tönkrement szőr visszanyerésével évi félmillió forint zőház átalakításával 9 millió 600 ezer pohár sörrel főznek Az alábbiakban bemutatunk néhány újítót, akik eze nya sokezer bányásza és üzemi munkása, hogy a második jen el megyénk ipara! ését a szocialista gazdaságban mindenekelőtt a technika Központi Vezetőség novemberi határozata. A technikai fej­biztosítja, de emellett korlátlan lehetőséget nyújt a dolgozók és ipari üzemeiben naponta százával születnek értékes, nag\ Tröszt üzemeinek dolgozói az elmúlt évben 1113 javaslatoi be, s ezzel több, mint két és fél millió forintot takarítottál vezetője új módszert alkalmazott a bőrkikészítésnél, s a értéket ad a népgazdaságnak. A Pannónia Sörgyárban a fő többet évenként. S így sorolhatnánk tovább, két a milliós értékeket előteremtik. Kövesse példáját Bare ötéves tervben az eddigieknél is nagyobb eredményeket ér Exer forint eszmei díj ismerjék meg Mókus Bélát Mindössze 25 esztendős fia- ta'^mber Mókus Béla, a Sopia- nr Gépgyár esztergályosa, mé­gis -cár városszerte, sőt orszá­gosan ismert újító. Egymás­után születnek meg a jobbná1 jobb elgondolásai, amelyek kö­zül némelyik már találmány­számba megy. Nemrég fogadták el a szak­emberek egyik újítását, az automatikus menetvágó ké- szü’étmt A készüléket most vezetik be országszerte a vas­ipari üzemek. Mókus Béla így mondja el újítása lényegét. — Az egész megoldás új. é rról van szó, hogy a menet­vágó kést csavarral rögzítem ! menetkéstartó szárban. A I éstartó szár a négyzetes ki- 1 őpzésű késtartó házban elő- t -'•'átra elmozdulhat. A fogás- i ételnél a beállított helyzetet • -ry oldalt lévő kis csap bizt®- ítja ... Aztán menetvágás • őzben az esztergapad csúszó­• ' Kilétén elhelyezett ütköző y karos áttétellel a késtar- í szár rögzítő csapját kioldja- a menetvágó kés rúgós egoldással a fogásból önmű­ködően visszaugrik. — Az új fogást a következő­képpen veszem: a késtartó szárat visszanyomom az ere­deti helyzetbe, ahol a csap új­ból rögzíti és akkor a kereszt­szánnal veszem a kívánt fo­gást. A keresztszánnal törté­nő fogásvétel a pad visszafutá- si ideje alatt történik és ezzel is időt takarítok meg. Az egész megoldás egyszerű és ötletes. Előnye, hogy hetven százalékos mellékidő megta­karítást eredményez. Rövidebb a gépi megmunkálás ideje is, mert ütközőre dolgozik a kés. s így három-négyszeresére nö­velhető a forgácsolási sebes­ség. A fiatal eszter­gályos örül, hogy a szakemberek jó­nak találják ötle­tét, de legjobban annak örülne, ha országszerte beve­zetnék ..: Mert hiába, ha az ember eredményt lát, jobban megy a' munka, még ter­mékenyebb az agy..» Fejlődő technika Uj motor alapjait terve­zik a Pécsi Szénbányászati Tröszt gépészeti osztályán ( pécsújhegyi szénmosó ré­szére, hogy új erőgépet tud­janak beállítani az eleváto­rok meghajtásához. Erre azért van szükség, hogy a je­lenlegi erőgép gyakori üzem­zavarait megszüntethessék. bányászok az iszapolás meg­javítására. Urbán elvtárs gon­dolkozni kezdett a dolgon, s iHihány hét múlva előállt ötle-* vel. Miről is van szó? Iszapolásnál a viz össze-visz- . a folyása akadályozza a ter- i -lést. Talpduzzadásról nem : beszélve, a talpfákon és a leken feltorlódó 15—20 cen­Évi 19 ezer forintos meg­takarítást eredményez Föld­vári Mihály István-aknai karbantartónak az újítása. A lényege, hogy a külföld­ről nehezen beszerezhető alumínium kábelfejek he­gesztését megoldotta. Megkezdték már az eresz- ke-készítést megkönnyítő szállítógépek gyártását. — Ezekből a gépekből még eb­ben az évben egyet a pécsi s egyet a komlói bányászok kapnak. Urbán János vájár nemcsak bányásznak, de embernek is idős már. Orosz elvtárs, a kom­lói tröszt újítási előadója csak igy szólítja, hogy Urbán papa. Harminchét esztendőt töltött a "öld alatt, de olyan egészséges, íogy sok fiatal megirigyelheti. Még reumája sincs. Szívós, csontos teste bírta a nehéz munkát, s most 56 éves korá­ban is egyenes derékkal jár. Ez az idős Kossuth-bányai vájár ráérő idejében nem megy szórakozni, hanem otthon ül­dögél a rádió mellett, s gon­dolkozik, spekulál. Egy ilyen alkalommal hallotta a rádió­ban igazgatójának, Vizi elv- ‘ársnak a felhívását, hogy ta- ’ áljának ki valami megoldást iszapréteg megnehezíti a állítást. Ezen kívül a mere- (■-k dőlésű fejtések iszapolása ríizveszélyes is lehet, mert az szap a gátnál feltorlódik, a víz bentszorul. Ha az ilyen fejtés aztán összemegy, a nyomás alatt lévő vizes szén begyullad, egész mezőket kell elgátolni. Emiatt aztán, sokezer tonna szén marad ezekben a ki nem aknázott fejtésekben. Urbán János a következő el­járást javasolta: facsatornák­ban kell elvezetni a vizet. Ez úgy történne, hogy a csatorna egyik vége a gáton kívül len­ne, a másik pedig beépítve a fejtésbe. A vizet csak teljes leülepedés után kellene ki­ereszteni, s szabályozó ajtócs­kákkal fokozatosan bocsátani a levezető árokba, hogy ne önt­sön ki, ne legyen sár, iszaple­rakódás, torlódás. Az újítást ki is próbálták, be is vezették néhány helyen. Értékét még nem tudták meg­állapítani, majd csak év végén kalkulálják ki, de ezer forint eszmei díj már az újítóhoz vándorolt. így könnyebb Találmány-e, vagy újítás? Togas kérdés, s néha nagyon is nehéz eldönteni, hogy egy ötlet melyik a kettő közül. Itt van például a bőrgyári eset. Néhány éve megismerkedtek nálunk is a Csehszlovákiában kikísérletezett módszerrel: az üveglapos szárítással. Hatal­mas üveglapokra ráragasztják a bőröket, s egy magasban lé­vő sínen betolják a kereteket a melegkamrába. Előnye a ré­gi módszerekkel szemben, hogy a szárítás idejét 12—16 óráról 5—6 órára csökkenti. öt-hat óra azonban hosszú idő — gondolta Vajda József, a krómoz üzem vezetője és Túrós Ernő gépészmérnökkel új eljárást dolgozott ki. Ké­szülékükkel 7—12 perc alatt elvégezhetik a szárítást. Mi is ez az új eljárás? Rájöttek ar­ra ,hogy ha nem hideg üveg­lapra ragasztják a bőrt, hanem melegre, hamarabb megszárad. Nos, erre rájöttek külföldön is, de már arra nem, hogy me­leg üveg helyett lehet meleg horganylemezt is alkalmazni. Ez olcsó és jó hővezető. A le­mezből kúpot készítettek, s elnevezték módszerüket kúpos eljárásnak. Ma a szárítás úgy történik, hogy a kúpot alulról gőzzel felmelegítik, felülről pe­dig infralámpák ontják a hőt. Ezt az egész készüléket befed­ték furnérral, s a fedél alatt egy erős kis ventillátor kavar­ja a levegőt, gyorsítja a szára­dás folyamatát. Az a kísérleti darab, amely most hol működik, hol nem, már eddig is jelentős értéke­ket termelt. — Az új kons­trukció előnyeihez tartozik, hogy 75 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint az üveglapos eljárás, s olcsóbban előállítható. Az árak közötti különbséget érzékelteti a kö­vetkező adat: a nagyméretű kúpos száritó elkészítése kö­rülbelül 80 ezer forintba ke­rül, míg egy üveglapos beren­dezés munkábaállítása más- félmillió forint kiadást jelent. Választ adni arra a kérdés­re, hogy ez az ötlet talál­mány-e vagy újítás, nem a mi dolgunk, döntse el a Találmá­nyi Hivatal, ahová másfél év­vel ezelőtt elküldték az elkép­zeléseket, — de, hogy hasznos, — az nyilvánvaló. Melegben, porban, sokszor háztetőmeredekségü gurítók- ban kell 25—30 kilós rönköket cipelni.* Ez kimeríti a legerő­sebb embert is. Ezt a megeről­tető fizikai munkát akarja megszüntetni Schaffer József, a komlói Kossuth-bánya laka­tosa. Az egyik legnehezebb mun­kahely, a VI. szinti feküvágat osztószinti feltörése. 28 méter hosszú. A fafeladók inuksza- kadtáig dolgozhattak, ha azt akarták, hogy ne késlekedje­nek odafent az ácsolással. Itt, ebben a feltörésben szerelte fel új szállítóberendezését a fiatal Schaffer József. Amint a kép is mutatja, a fát vitla segítsé­gével, emberi beavatkozás nél­kül drótkötelek rántják a ma­gasba. Könnyebb a munka, csökkent a balesetveszély és a gépesítéssel megtakarítottak eddig 21 ezer forint munka­bért. Schaffer József bányalakatos találta ki a már híressé vált automatikus olajozót is, amely a réselő és fúrógépek élettar­tamát majdnem kétszeresére növeli. Az automatikus olajozó olyan jól sikerült, hogy . Cza- hecz Márton sztahanovista vá­jár nem akarta visszaadni a kísérleti darabot, amellyel egy időben dolgozott. Schaffer elvtársat a héten elküldték Tatabányára újítóki- állításra és tapasztalatcserére. Remélhetőleg onnan is hozott egy-két ötletet. A bányákban az egyik leg­nehezebb munka a fafeladás. GYORSABB, OLCSÓBB OpéfÚléSÍ Néhány heteI fogalmazta meg a Kom­lói 49. sz. Építőipari Vállalat 1/3-as építkezése és Schraub Ferenc komplexbrigádja 1956. évi vállalásait. „Építsünk több lakást, olcsóbban, gyorsabbanf‘ — adták ki a jelsiót és ver­senyre szólították az ország összes lakásépítő vállalatainak építésvezetőségeit illetve — komplex-brigádjait. ján készítik. Itt is megszerve­zik a komplex-brigádokat, a tégla 60 százalékát kontiner- ben szállítják. A belső vako­lást 70 százalékban gépesítik. Az 1/3-as építkezésnek, Pro- hászka József építő részlegé­nek év végéig 113 lakást kell építenie, ök ezt a határidőt egy hónappal megrövidítik és december 31-ig 113 helyett 125 lakást adnak át Munkájuk ki­fogástalan lesz, két százalékos anyag- és egy százalékos bér­alapmegtakarítást érnek eL A Schraub-brigádnak július 15-ig 57 lakást kell felépítenie, de a határidő 40 napos lerö­vidítésével 63 lakást adnak át. Kifogástalan munkát, két szá­zalékos anyagmegtakarítást ígértek és az egy főre eső ter­melési értéket 5 5(10 forintról 5 800 forintra emelik. Ez a néhány adat mutatja: a komlói építők is megértet­ték, hogy géppel gyorsabb, ol­csóbb, könnyebb a munka. Er­re alapozták vállalásaikat az építkezések, a brigádok, erre épített a vállalat is, amikor tervét kidolgozta. bunkerekbe kígyó alakú csö­vekben gőzt vezettek, hogy a tárolt anyagot megfelelő hő­mérsékleten tarthassák. A bunkerek alá került a keverő­gép s innen ugyancsak gépek továbbítják a habarcsot, a be­tont a kőművesekhez. A vállalat ebben az évben 581 lakást kezd építem és 341-et év végére be kell fejez­ni. Könnyű elképzelni, milyen óriási mennyiségű tégla szük­séges ennyi lakáshoz. Ezért nagyjelentőségü az egységrako­mányos téglaszállítás beveze­tése. Részben már a téglagyár­ból, de főként a rakodókról több mint 700 000 téglát szál­lítanak konténerben. Ez nem­csak a szállítást gyorsítja és könnyíti meg, hanem megaka­dályozza a téglatörést is. Az egységrakományos] Merész vállalás! S amikor olvassuk, először is azt kér­dezzük, hogy akarják ezt meg­valósítani. Nos, a Schraub- brigád például minden falazá- si munkát gyorsfalazással, a vakolás 70 százalékát géppel Végzi majd. Az 1/3-as építke­zésen a munkák 90 százalékát *gy összegű utalványozás alap­szállítás mellett nagy fontos­ságú a munkahelyi anyagszál­lítás komplex-gépesítése. A komlói építők már tavaly nagy szerű eredményt értek el e téren. Az 509-es épületnél pél­dául külön bunkereket építet­tek a homoknak, kavicsnak, amit a tárolóhelyről gumisza­lagokkal szállítottak oda, A A munkahelyek| többsé­----------------——I géhez az onban nincs olyan közel a tárolóhely, hogy gumiszalagon szállíthatták volna az anyagot. De itt is megtalálták a szállítás gépesítésének módját. Ébert Vilmos építésvezető, Farkas és Benke elvtársak javasolták, hogy a fából készült kontine- rek helyett vasból készítsenek olyan kontinereket, amelyekbe 150 élérerakott tégla fér. A kontinert a vagonból a teher­autóra teszik, az a munkahely­re szállítja. Az épület födém­jére elipszis alakú vasútat épí­tenek, eme úgynevezett „plató” csilléket helyeznek s az autó­ról födémdaruval emelik a csillékre a konténerben lévő téglát. így minden kőműves mögött közvetlenül ott lesz az anyag. A habarcsot csillékben szállítják majd a munkahely­re s a csillékre nyílást készí­tenek. Ettől az ötlettől nagyon so­kat várnak. A kísérleteket az 546-os épületen végzik el Pro- hászka József építésvezető irá­nyításával, ___ Az építkezés fokozott gépe­sítése magasabb szervezettsé­get is követel. A szalagszerű építkezés bevezetésével folya­matossá válik a munka, min­dig biztosítva lesz a munka- terület s ami nem kevésbé fontos: a létszámhiányt sem érzik meg annyira. Az anyag- szállítás gépesítése lehetővé teszi a rejtett tartalékok feltá­rását. Az anyagszállítás és tá­rolás eddigi formájának meg­változtatása eredményeként az engedélyezett 2,8 százalékos anyagveszteséget 1,2 százalék­ra tudják csökkenteni, ami csak téglából 100 000 megtaka­rítását eredményezi, öt családi házat lehet ennyi téglából épí­teni. Tények, | számok mutat­-------------1 iák, hogy a ko mlói építők erőteljesen hoz­záfogtad a modernebb technika alkalmazásához. Ebben az év­ben a betonkeverés 90, a ha­barcskeverés 70, a vakolás 25 százalékát már géppel végzik. A kezdeti sikereken felbuzdul­va további kísérleteket folytat­nak a gépi vakolás kiszélesíté­se érdekében. De ezt még ti­tokban tartják. Annyi azonban már bizonyos, hogy az 1/3-as építkezés, a Schraub-brigád, de a vállalat valamennyi dolgozó­ja által tett vállalás teljesí­téséhez b!~ alapot teremte­nek a gép issei, a technika fejlesztésével, Petőfi-akna IX. szintjén az első északi keresztvágattól délre irány vágat készül. A munka sürgős; minél előbb fel kell tárni az erre húzódó gazdag szénvagyont. Ezért próbálkoznak ma itt — Va­sason először — a zártajtók mögötti repesztéssel és kísér­leteznek a vizesfúrás beveze­tésével. A feltárók legnagyobb el­lensége a sújtólég. A munka­helyek többsége ma is gázki­törésveszélyes, ezért naponta csak egyszer, műszakváltás­kor, vagy éjszaka a munka­helyekhez csatlakozó légosz­tályok kiürítése után szabad repeszteni. Lassan, nagyon lassan megy igy a munka. Mivel naponta alig egy mezőt (kb egy méter), vagy még ennyit sem tudnak előreha­ladni, a havi átlagos feltárási teljesítmények 15—20 méter körül mozognak. Régóta keresik a megol­dást, amellyel meggyorsíthat­nák a feltárást. És az ered­mény: Pécsbánya és Szabolcs után az év elején Vasason is hozzáfogtak, hogy megépítsék az első zárt ajtót. A IX. szinti irányvágatban betonoz­tak. hatalmas U vasakat épí­tettek be, hogy a vágaton csak egy 90 centiméter szé­les és 170 centiméter magas nyílás maradjon. Ezt a nyí­lást repesztéskor egy bizton­sági vasajtó zárja el. Súlyos egy alkotmány, öt ember neif is tudja megmozdítani. De ilyenre van szükség, hisz en­nek az ajtónak még a leg­erősebb robbanást is ki kell bimia. Ellenállna még annak is, ha történetesen egy 424- es mozdony szaladna neki tel­jes sebességgel. A biztonsági ajtó elkészí­tése természetesen sok költ­séggel járt, de ihegéri Tóth György bányamérnök így be­szél erről: — A zárt ajtó elkészítése lehetővé tette, hogy műszak közben is akkor repessziink, amikor arra szükség van. Nincs már a IX. szinten ki­ürített légosztály, nincs már akadálya a feltárási teljesít­mény növelésének. A célunk egyelőre a havi 40 méter el­érése. Ennek érdekében a zárt ajtó mi'nött bevezettük a a háromharmados telepítést s növeltük a brigádtagok szá­mát. Vízöblltéses fúrógéppel, keményfémlapkás fúrószárak kai és a sűrítettlevegő bizto­sítása érdekében egy kistel­jesítményű kompresszorral láttuk el a munkahelyet. — Az eredmények máris biztatók. Ebben a hónapban minden nap több, mint egy métert haladtad előre, bár még nagyon sok a kezdeti nehézségünk.. Tudjuk, nem könnyű megküzdeni egy-egy új módszer sikeréért, de nem csüggedünk, a 40 méteres havi teljesítményt minden körülmények között elérjük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom