Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
2 NAPLÓ 1956 FEBRTJÄR 9 Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) kérdések rendezését tárgyalások útján, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelem bevételével elősegítsük. Kezdeményező politikát folytatunk azért, hogy a környe- ző országokkal való kapcsola- taink megjavításával, népeink barátságának fejlesztésével előmozdítsuk Délkelet-Európa békéjének és biztonságának megszilárdulását. Az elmúlt év során, amint arról az országgyűlés novenv béri ülésszakán már beszá moltam, kölcsönös erőfeszítések eredményeként megjavultak a magyar-jugoszláv kapcsolatok. A két ország között ismét normális személy- és teherforgalom bonyolódik le, magyar állampolgárok Jugoszláviába, jugoszláv állampolgárok Magyarországra látogatnak el. Megindult az árucsereforgalom is. A magunk részéről erőnkhöz képest mindent megtettünk és a jövőben is megteszünk azért, hogy a még rendezetlen kérdések a kölcsönös érdekek figyelembevételével megoldódjanak. Szilárd meggyőződésünk, hogy megvan ä lehetőség arra, hogy a gazdasági, a politikai és a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésével a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság között olyan helyzet alakuljon ki, amely teljes mértékben megfelel két szomszédos, a szocializmus építésén munkálkodó ország viszonyának. Arra törekedtünk, hogy nyugati szomszédunkkal, Ausztriával is jószomszédi viszonyt, megértő együttműködést alakítsunk ki. Ezt a törekvésünket a múltban gátolta Ausztria rendezetlen nemzetközi státusa és bizonyos imperialista körök azon tervei, amelyeknek értelmében Ausztriát agresszív tömörülésekbe bevonva, alpesi erődjükké építették volna ki. Kedvező irányban változott a helyzet, amikor megkötötték az osztrák államszerződést és az osztrák parlament törvénybe iktatta Ausztria szabad akaratából vállalt örökös semlegességét, amelyet a Magyar Népköztársaság az elsők között ismert el. Nagy figyelmet szenteltünk annak, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően fejlesszük kapcsolatainkat. E célból több fontos megállapodást kötöttünk, így a Duna hajózás kérdésében, vízjelző szolgálat létesítésére és a nemrég kötött epvezmény érteimében növekszik a két ország közötti áru- cseroi'orgalom is. Reméljük, hogy a most folyó pénzügyi tárgyalásokon a még függőben lévő pénzügyi kérdésekben is megegyezésre tudunk jutni. A magyar-osztrák kapcsolatok javulását egyes osztrák körök — ellentétben Raab kancellárnak és Figl külügyminiszternek a két ország barátságának szükségességét elismerő nyilatkozataival — népi demokráciánk rágalmazásával és ellene irányuló sajtótámadásokkal zavarni igyekeznek. Mi a magunk részéről továbbra is arra törekszünk hogy a két ország közötti viszony a múlt évben megkezdett úton tovább, javul len mert ez egyaránt megfelel mindkét ország, mindkét nép érdekének. Egész népünk számira nagy megnyugvást, építőmunkánkhoz biztonságot nyújt, hogy hazánkat ma már minden oldalról olyan, velünk jószomszédi, baráti viszonyban álió országok veszik körül, mint a Szovjetunió, a szocializmust építő Csehszlovákia és Románia, valamint Jugoszlávia és a semleges Ausztria. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban, az ország- gyűlés határozatának megfelelően, arra irányult, hogy a békés egymás mellett élés elvének alapján fejlesszük kapcsolatainkat valamennyi országgal elsősorban azon országokkal amelyeknek politikája a béke megőrzésére irányul. A magyar külpolitikának ez az irányvonala mindenben megfelel dolgozó népünk érdekei nek és ugyanakkor egybevág a szocialista tábor célkitűzései vei. Hangsúlyozott jelentőséget tulajdonítunk annak a körülménynek, hogy az utóbbi időben egyre hő azoknak az országoknak a száma, amelyeknek kormányai figyelembe véve népeik érdekeit, nem hajlandók résztvenni támadó jellegű katonai tömörülésekben és nem engedik, hogy területükön az agresszorok katonai támaszpontokat létesítsenek. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik Ázsia és Afrika számos országa, amelyek nemrég kivívott szabadságuk és függetlenségük megszilárdításán fáradoznak. Bulganyin és Hruscsov elvtársak emléke' zetes dél-ázsiai útja nagyjelentőségű és ösztönző hatású ezeknek az országoknak a szocialista tábor országaihoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai alakulásában. A magyar nép érdeklődéssel és mély rokonszenwel figyeli ezen országok harcát függetlenségükért, az imperialista befolyás visszaszorításáért és nemzeti felemelkedésükért. Ennek megfelelően kormányunk arra törekedett, hogy jó viszonyt teremtsen és elmélyítse a kapcsolatokat ezekkel az államokkal, így Indiával, Egyiptommal, Indonéziával, Szíriával, Szudánnal és más hozzájuk hasonló külpolitikát folytató országgal. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy velük szoros gazdasági kapcsolatot építsünk ki és ennek keretében kiszélesítsük külkereskedelmi forgalmunkat. E célból az elmúlt év utolsó felében kormánydelegációt küldtünk Egyiptomba, Indiába és Burmába. Gazdasági szerveink ajánlatot tettek és szerződést is kötöttek több fontos objektum megtervezésére és megépítésére. így többek közölt megállapodást kötöttünk Egyiptommal a Heluáni híd és az El-Tabbini gőzerőmű megépítésére, továbbá kábel és zománcgyárak szállítására Indiába. Magyarország nagy figyelem mel és érdeklődéssel fordul azon országok felé is, amelyekkel történelmünk során országunk szorosabb kapcsolatba került. Gondolok itt elsősorban Finnországra, Olaszországra és Törökországra. Ezekkel az országokkal kereskedelmi forgalmunk az elmúlt időben emelkedést mutat és ugyanez vonatkozik kulturális és sportkapcsolatainkra is. A magunk részéről azon leszünk, hogy elhárítva a még mutatkozó nehézségeket, egyre fejlődő kapcsolatokat létesítsünk ezekkel az országokkal. Ezt kívánjuk elősegíteni többek között azzal is, hogy javasoljuk az ország- gyűlésnek, hívja meg magyar- országi látogatásra Törökország és Finnország parlamenti képviselőinek egy-egy csoportját (Taps.), akik itt személyesen is meggyőződhetnek dolgozó népünk békés alkotó munkájáról. Bízunk abban, hogy meghívásunkra mindkét ország népei és parlamentjei kedvező választ adnak és ezzel is elősegítik a népeink közötti közeledés ügyét. A magyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a kelet-nyugati közeledés érdekében normális államközi kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is. • Ami Franciaországot Illeti, ebben a vonatkozásban — véleményünk szerint — nincs egyetlen olyan lényeges vitás kérdés sem, amely gátolná kapcsolataink fejlődését. A múlt évben rendeztük pénzügyi problémáinkat is Francia- országgal. Nagybritanniával jelenleg folyamatban vannak tárgyalásaink a pénzügyi kérdések rendezésére. Árucsereforgalmunk az elmúlt évben ismét emelkedésnek indult mindkét országgal és azon leszünk, hogy ez a növekedés tovább folytatódjék. Mind Franciaországgal, mind Nagy- Britanniával fejlődnek kulturális, tudományos és sportkapcsolataink, valamint idegen forgalmunk is. A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonya — sajnálatunkra — távolról sem felel meg az országok között szokásos normális kapcsolatoknak; mindjárt hoz- zátehetem, hogy ez nem a magyar kormányon múlik. Magyarország felvétele az ENSZ-be hazánk legszélesebbkörü elismerését jelenti Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánykörei is tiszteletben tartsák Magyarország függetlenségét és szuverénitását — Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreiben a közelmúltban is ismételten elhangzottak olyan kijelentések és megmutatkoztak olyan törekvések, amelyek nyílt beavatkozást jelentenek országunk belügyeibe. Erre mutatnak a vezető amerikai politikusok hírhedtté vált úgynevezett karácsonyi üzenetei és az Egyesült Államok kormányának február 3-án kelt és a magyar külügyminisztérium által minősíthetetlen hangja és a magyar belügyekbe való beavatkozás miatt — visszaküldött jegyzéke is. Ebben a jegyzékben az Amerikai Egyesült Államok kormánya — megsértve országunk szuverenitását és megkísérelve azt, hogy beavatkozzék országunk belügyeibe, — a nemzetközi jog- gyakorlat megcsúfolásával, büntetlenséget követelt a magyar bíróságok által idegen hatalom javára történt kémkedés miatt törvényeink alapján elítélt magyar állampolgároknak. Félreérthetetlenül ki kell jelenteni: hazánkban* örökre elmúlt az az idő, amikor imperialista hatalmak ügynökei szabadon garázdálkodhattak. (Nagy taps) Úgy véljük, egyetlen állam kormánya sem tűrheti el — bármilyen társadalmi rendszerű államról legyen is szó — hogy idegen hatalmak kémei országában büntetlenül ga rázd ál kod j a na ks — Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy amerikai irányítás alatt^ álló szervezetek Nyugat-Európából — megsértve Ausztria függetlenségét és semlegességét — nagy számmal bocsátanak hazánk légiterébe különböző fajtájú és rendeltetésű léggömböket. amelyek akadályozzák a ’égiközlekedést, veszélyeztetik állampolgáraink biztonságát és amelyek már eddig is több Súlyos szerencsétlenséget okoztak. Az utóbbi időben országunk területén ártalmatlanná tettünk több olyan léggömböt, amelyek amerikai-egyesült- államokbell műszerekkel, rádióadó-vevő berendezéssel, stb. voltak felszerelve és amelyeket kétségtelenül azért bocsátottak hazánk légiterébe, hogy itt légi fényképezést, s ezzel katonai felderítést hajtsanak végre. A magyar kormány erről a helyről is tiltakozik ez ellen a hazánk függetlenséget sértő és biztonságát veszélyeztető provokatív cselekmények ellen és a leghatározottabban követeli ezek beszüntetését. (Taps.) — Mi az Egyesült Államokkal jó államközi kapcsolatok megteremtésére és népével őszinte barátságra törekszük, de joggal elvárjuk és követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánykörei is tiszteletben tartsák Magyarország függetlenségét és szuverénitását. (Taps.) — Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének jelentős növekedését, fokozódó külpolitikai aktivitását jellemzi, hogy jelenleg már 36 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban. Országunkat 11 nagykövetségünk, 23 követségünk képviseli a külföldi államokban. Az elmúlt hónapokban diplomáciai kapcsolatot létesítettünk Indonéziával és Izlanddal. Hasonló célból jelenleg tárgyalásokat folytatunk Szudánnal, Burmával, Afganisztánnal, Görögországgal, valamint több latinamerikai országgal. — Külpolitikai tevékenységünknek szerves részét képezi a nemzetközi szervezetek munkájában és kongresszusain való részvétel. Ez is elősegiti, hogy kivegyük részünket a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséből és aktív támogatást nyújtsunk a béke és a haladás erőinek. E cél megvalósítása érdekében tevékeny, kezdeményező szerepet viszünk több nemzetközi szervezetben. Több mint 150 azoknak a nemzetközi szervezeteknek a száma, amelyeknek munkájában tevékenyen résztvesz- nek képviselőink, s csaknem kétszáz nemzetközi szervezetnek vagyunk tagjai. Csupán 1955-ben több mint 250 külföldi kongresszuson és konferencián vettek részt magyar delegációk. — A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fontos szerepet játszanak az országok közötti jó viszony és az államok közötti együttműködés fejlesztésében. A kormány azon a véleményen van, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködés lényeges tényezője a Kelet-Nyugat közeledésének Is. Az elmúlt évben növeltük külkereskedelmi forgalmunkat, ezenbelül 1955-ben fííegerősöd- tek és kiszélesedtek a kapitalista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok is. Jelenleg több mint 90 országgal, illetve területtel van külkereskedelmi kapcsolatunk. Külkereskedelmi kapcsolataink kiszélesítését és elmélyülését azonban gátolják azok a meg-; különböztető rendszabályok, amelyeket egyes vezető kapitalista körök alkalmaznak a szocialista tábor országaival — így Magyarországgal is — folytatott kereskedelmükben. Ez természetesen — hozzáte- hetem — legalább annyira hátrányos azokra az országokra, amelyek a szocialista tábor országaival szemben alkalmazzák a megkülönböztető rendszabályokat, mint a mi táborunk országaira. — Tisztelt Képviselő társak! elvAz országgyűlés 1955 áprilisi ülésszaka óta eltelt időszak számunkra legfontosabb külpolitikai eseménye az, hogy hazánkat — a Szovjetunió javaslata alapján — az Egyesült Nemzetek Szervezete, más országokkal együtt, felvette tagjai sorába. Az egész magyar közvélemény nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a régi és jo- gos kívánságának teljesítését. Engedjék meg, hogy itt, az Országgyűlés előtt is köszönetét mondjak a Szovjetunió kormányának azért, hogy békeszerető és kezdeményező politikájával kiharcolta Magyarország felvételét az ENSZ-be. (Nagy taps.) Hasonlóképpen köszönet illeti Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, India, Egyiptom, Kanada és mindazon országok kormányát, amelyek támogatták a Magyar Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps) Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe nagy jelentőséggel bír, mert hazánk legszélesebbkörű elismerését jelenti. Elismerése annak, hogy a Magyar Nép- köztársaság tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban áll a világ- szervezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. A Magyar Népköztársaságnak mint az emberi jogokat, a demokratikus szabadságjogokat biztosító, a nemzetközi együttműködés politikáját folytató államnak, az Egyesült • Nemzetek Szervezete tagjaként, tovább nőtt nemzetközi súlya és tekintélye. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsöprő többséggel hozott határozata döntő csapást mért azoknak a külföldi köröknek és külföldre szökött hazaárulóknak a rágalmaira,, akik a népi Magyarország jóhirnevét éveken keresztül próbálták beszennyezni. A Magyar Népköztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetében minden erejét latbaveti az egyetemes béke cs biztonság fenntartása és megszilárdítása, a népeket megillető .egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tisztcletbentartása, a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének megvalósítása érdekében. Küldötteink tevékenységét mindenkor a magyar népnek a béke megőrzése iránti őszinte vágya hatja át. A varsói szerződés megkötése az elmúlt időszak egyik legjelentősebb eseménye volt Tisztelt Képviselő elviárooL! Az országgyűlés áprilisi délszakán helyeselte és s/flk'é- gesnek tartotta, hogy — tekintettel a támadó jellegű párizsi egyezmények ratifikálására és a német militarizmus feltámasztására — kormányunk kössön barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést azon országok kormányaival, amelyek az 1954 november—decemberi moszkvai értekezlet részvevői voltak. Ennek — mint ismeretes, — a kormány eleget is tett: 1955 május 14- én Varsóban aláírtuk a nyolc európai állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését, valamint az egyesitett katonai parancsnokságról szóló határozatot, amelyet az országgyűlés röviddel azt követően törvénybe _ is iktatott. Ennek a szerződésnek a megkötése az elmúlt időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Országaink határozott és erélyes válasza volt ez az agresszív Nyugateurópai Unió létrehozására, Nyugat-Németors/.ág új- rafelfegyverzésére. Ez a szövetségi szerződés, amelyet a Kínai Népköztár saság is teljes mértékben támogat, a szocialista tábor országainak külpolitikai alap elveire épül: védelmi jellegű, tiszteletben tartja a részvevő államok szuverénitását minden vonatkozásban fokozza az együttműködést és bármely békeszerető európai ország számára nyitva hagyja a csatlakozás lehetőségét. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista tábor országai közötti együttműködésnek. Olyan erőnek tartjuk ezt, amely egyik legfontosabb tényezője volt és marad is a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásának és a béke megszilárdulásának. Ezért örömmel üdvözöltük a varsói szövetségben részvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának Prágában ez év január 27-én és 28-án tartott első ülését, amely kifejezője és egyben továbbfejlesztője volt az országaink között kialakult szoros baráti kapcsolatoknak és elvi alapokon álló együttműködésnek. A Politikai Tanácskozó Bizottság beható elemzés a'ap- tán megvonta a jelenlegi nem- -tközi helyzet méregéi. Meg vitatta és jóváhagyta az egyes sített katonai parancsnokság szabályzatát, eldöntött néhány olyan szervezeti kérdést, mely a varsói szerződésben részve» vő államok együttműködésével, fegyveres erőinek közös vezetésével kapcsolatos. Kiemelkedő jelentőségű volt a Német Demokratikus Köztársaság megbízottai részéről előterjesztett javaslat elfogadása, amely szerint a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének megalakítása után, annak meghatározott egységeit is bevonják az egyesített fegyveres erők kötelékébe. A Magyar Népköztársaság megbízottai csakúgy, mint a Politikai Tanácskozó Bizottság minden részvevője, teljes mértékben helyeselték, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létrehozta függetlenségének és szabadságának védelmi erőit. (Taps.) Ezt a lépést szükségessé tette az a körülmény, hogy Nyugait-Németor- szág a támadó jellegű atlanti paktum fő támaszpontjává vált és az északatlanti agresz- szív szövetség háborús terveinek megvalósulása rendkívül súlyos következményekkel fenyegetné nemcsak a német népet, de Európa, sőt az egész világ népeit is. Ezzel kapcsolatban Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonit a német kérdés békés úton való megoldásának, az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének és az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának: Minden népnek — különösen pedig az európai népnek — érdekében lépett fel a Szovjetunió, amikor a négy nagyhatalom kormányfőinek, majd külügyminisztereinek genfi értekezletén a leghatározottabban állást foglalt az ellen, hogy Németországot agresszív, imperialista államként, a NATO tagjaként, külső erők révén egyesítsék. Ez Európa és az egész világ békéjét fenyegetné. Helyette a Szovjetunió olyan megoldást javasolt, mely egységes, békés, demokratikus Németország megteremtését célozza. Az európai kollektiv biztonsági rendszeren belül a német kérdés demokratikus úton való megoldásában és lymódon a béke biztosi1 ásóban és fenntartásában nagy szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság, melynek létrejöttét — mint valóban békeszerető, demokratikus német állam megszületését,— a magyar nép, a világ valamennyi békeszerető népével gyetemben. örömmel üdvözölte. Mindezek alapján teljes mértékben egyetértünk a Szov- íetunió kormányának azzal a véleményével, hogy a német egység kérdését a Német Demokratikus Köztársaság nélkül. illetve a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani. A prágai tanácskozás elősegítette, hogy a varsói szerződésben részvevő ország*1** — soraikat szorosabbra zárva, — egységesen lépjenek fel az egyes nyugati agresz* szív körök hidegháborús törekvései ellen és a nemzetközi feszültséget csökkentő újabb és újabb javaslatokkal segítsék elő a nemzetközi helyzet égető kérdéseinek rendezését. A varsói szerződés tagállamai mindenekelőtt kifejezésre juttatták azt a véleményüket’ hogy a jó kapcsolatok megteremtése és az egyes ország0*1 közötti vitás kérdések tárgya* lások útján való rendezése lentősen szilárdítaná a béke*’ Az elfogadott nyilatkozó hangsúlyozza: nagy jelentőségj lenne, ha egyfelől a vars0* szerződés tagállamai, másrészről az észak-atlanti szerződj tagállamai kötelezettséget váj lalnának arra, hogy csak b ^ kés eszközökkel oldják meg® közöttük támadó vitákat e nézeteltéréseket. ,, A magyar nép békéje e biztonsága szempontjából rn0* *elelő és Jó megoldásnak 1® (Folytatás a 3. oldalon) ^
