Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-24 / 20. szám
2 NÄPLö 195« JANUÄR M Ipari aktíva-értekezletet tartottak a megyei pártbizottságon (Folytatás az 1. oldalról) tartását, a fejlett munkamódszerek alkalmazását, a műszaki intézkedési tervek megvalósítását. A szénbányászat fejlődését az egyenletes tervteljesítést hátráltatja a beruházási munkák határidejének eltolódása is. Az épülő aknák a legtöbb esetben nem készülnek el, a tervezett időre és ez kapkodáshoz, szervezetlenséghez vezet. Már most elmaradás mutatkozik a hosszúhetényi aknák és a pécsújhegyí szénmosó építésénél és ez arra figyelmeztet, hogy a pártszervezeteknek is fokozott figyelmet kell fordí- taniok az építő vállalatok munkájára. A szénbányászat általános fejlesztésének egyik fő akadálya megyénkben is a szén- vagvon felkutatásának lassú üteme. A mélyfúró vállalatok felszerelése eléggé elavult, azonban a kutatások megbízhatóságát lényegesen javítani lehet lelkiismeretesebb munkával. Nem egyszer előfordult, hogy a széntelepet átfúrták anélkül, hogy azt a fúrási szelvényben jelezték volna, mert a folyóméter teljesítmény előirányzatát, annak teljesítését tekintették elsődleges célnak, főleg a helytelenül alkalmazott premizálás miatt. Több üzemünk vezetését azzal lehet jellemezni, hogy csak a napi termelést irányítja, a holnapra, a távlati feladatok megoldására nem gondol. Sok esetben a hónap, a negyedév végén, mivel olyan nagy tét forog kockán, hogy lesz-e prémium, dezorganizál- ják a következő hónap termelését. Az anyagi érdekeltség érvényesítése rendkívül fontos a szocializmus építése szempontjából nélkülözhetetlen de nem helyes, hogy egyesek mindent kizárólag az anyagi rdekeltség útján, akarnak megoldani. A prémium-rendszer akkor jó, ha az nem állítja szembe az egyes dolgozók személyes érdekeit a társadalom egészének érdekeivel. Fejlettebb módszerekkel — gazdaságosabban termeljünk A Központi Vezetőség novemberi határozata óta fejlődött megyénkben az újítási mozgalom is. Igen jelentős újítás a pécsi szénbányáknál a Csóti—Solymár-féle kisméretű felrakószalag, amellyel több, mint 40 ezer csille szenet töltöttek már meg. A Pécsi Bőrgyárban. Kossuth-bányán, a komlói 49-es vállalatnál, Pécs- újhegyen többszázezer forint értékű számos nagyjelentőségű újítást nyújtottak be ebben az időszakban. Az eredmények azonban messze elmaradnak egyrészt a megelőző évektől, másrészt a lehetőségektől. • A Pécsi Szénbányászati Trösztnél például 1954-ben 484 újítást nyújtottak be 55-ben viszont csak 245-öt. Ugyanilyen arányban csök- 'kent a bevezetett újítások száma’'!*. A mázai bányában őt év óta folyik a huzavona Erb r’v<árs fúróállvány-úiítása körül. A komlói 49-es Építőipari Vállalatnál a múlt év első háromnegyedévében mindössze 4 úiítási javaslatot nyújtottak be. E néhány adat is megmutatja, hogy az újítómunka jóval gyengébb, mint a megelőző években volt. A műszaki és gazdasági vezetéknek, a párt- és tömeg- szervezeti funkcionáriusoknak világosan látniok kell az újítómozgalom és a műszaki fejlesztés szoros együttműködését. A kettő egymástól elválaszthatatlan. Az újítómozgalom fejlődését hátráltatja az is, ami a So- piana Gépgyár, a Komlói Erőmű, a Pécsi Porcelángyár, a Sörgyár és a Komlói Szénbányászati Tröszt újítási tevékenységének vizsgálatánál kitűnt: 67 elfogadott, sokezer forint megtakarítást eredményező újítást nem alkalmaztak. Hiba, hogy a műszaki és p- zdasági vezetőink nem foglalkoznak eléggé az új módszerek bevezetésének lehetőségeivel, nem kutatják azokat a munkaterületeket, ahol az új m 'dózerekkel termelékenyebbé lehetne tenni a munkát. — Nem értékelik és nem dolgozzák ki tudományosan a különböző munkamódszerek gyakorlati technológiáját. Komlón né'dául az elmúlt évben jelent <"s mennyiségű vakolási mur1 '•< kellett végeznie a 49- es Építőipari Vállalatnak. Fo'yi attak is kísérleteket a géni vakolás bevezetésére, de mit’'’! ezek elsőre nem sikerülte!'. lemondtak a gépi vakolásról. Akadályozza az új munka uv'dózerek bevezetését, hogy a műszaki és gazdasági vezetők nem szervezik kellően a munkahelyek anyagellátását, nem készítenek organizációs terveket, az új munkamódszerek bevezetésénél többnyire magukrahagyják a dolgozókat. Bár az önköltség csökkentésében a takarékosság és az elfekvő anyagok felhasználásában értünk el eredményeket, meg kell mondanunk, hogy Bnég nagyon sok a tennivaló e térrn. Vállalatink gyakran helytelenül értelmezett előrelátásból igen fontos anyagokat, sokszor nehezen beszerezhető importanyagokat készleteznek szükségtelenül. Az elmúlt évben mind a nemzeti, mind a beruházási bank eredményesen foglalkozott az elfekvő készletek feltárásával és értékesítésével. A vállalatok egyes vezetőinek túlzott óvatossága miatt azonban még itt sem értünk el megfelelő eredményeket. A komlói trösztnél, az építőiparban még mindig jelentős mennyiségű gépeket és más anyagokat tárolnak feleslegesen. Különösen nagy gondot kell fordítani az anyagpazarlás főterületére, a selejtcsökkentés- re. Ennek kútforrása rendszerint a technológiai fegyelem hiánya. Rendkívül fontos az I importanyagok felhasználásának csökkentése, azok hazai anyagokkal való pótlása. A Pécsi Bőrgyár például az elmúlt évben mintegy 100 ezer dollár devizamegtakarítást ért el ennek eredményeként. Nagyon helytelen egyes ipari vezetőinknek az a véleménye, hogy a termelést emelni, termelékenységet növelni, az önköltséget csökkenteni, az anyaggal takarékoskodni és egyúttal a minőséget is javítani, nem lehet. Az önköltség csökkentése nem történhet a termékek minőségének rovására, ellenkezőleg, az önköltség csökkentését, a minőség állandó javításával kell egybekötni. Nagyon fontos feladat a szénbányászatban, vegyi- ipari üzemeinkben, az építőiparban, a könnyű- és élelmiszeriparban egyaránt, a termékek minőségének állandó javítása. A meglévő gyártmányok korszerűsítésénél és az új gyártmányok tervezésénél fokozni kell a minőségi követelményeket. Ha ezt figyelembe vették volna már korábban is a Sopiana Gépgyárban, nem kellene most azon gondolkozniok, hogy mit csináljanak azokkal a kábelszövő gépekkel, amelyeket exportra termeltek és amelyeket külföld nem vett át azért, mert technológiájuk elavult. Az ipari termékek választékának bővítését új exportképes cikkek előállítását gyakran elérhetnénk minimális beruházással, a régi technológia megváltoztatásával. Megyénkben az elmúlt évben 11.5 millió forint beruházási hitel állott az iparnak rendelkezésére. A vállalatok mindössze 7.1 millió forintot vettek igénybe, mert nem kutatták a gyorsan visszatérülő beruházások lehetőségeit. Az 1956-os beruházások megvalósítása gondos tervezőmunkát, jó előkészítést követel Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növelése, a műszaki színvonal emelése, a második ötéves tervünk jó előkészítése, az életszínvonal emelése magasabb beruházásokat tesz szükségessé. Népgazdaságunk fejlesztésére ez évben 12.2 milliárd forint beruházást fordítunk. Az 1956-os évi beruházások mintegy 30 százalékkal haladják meg a múlt évit s éppen ezért teljesítésük gondos tervező- munkát, jó előkészítést követel meg mindenekelőtt az építkezéseknél. A beruházások fel- használásánál messzemenően figyelembevesszük, tervünk fő célkitűzéseit, mindenekelőtt a meglévő termelőberendezések korszerűsítését. Fokozottan törekszünk a hazai alapanyagházis szélesítésére azoknak az iparágaknak fejlesztésére, amelyekhez hazánkban megfelelő adottságaink vannak. Megyénkben több új aknát mélyítünk, mintegy 900 új lakást építünk, befejezzük a hidasi brikettgyárat, megkezdjük a mohácsi farost- lemezgyár, a Mohács—pécsi vízmű, a pécsújhegyi erőmű építését. Tovább folytatjuk üzemeink korszerűsítését. Ezután Sziklai elvtárs a beruházási munkák határidőre történő megvalósításának nagy fontosságáról beszélt. Megemlítette, hogy e téren bizony súlyos mulasztások történtek az elmúlt években. A komlói III-as aknának például a beruházási tervfeladat szerint már 1953-ban működnie kellett volna. Erre most januárban került sor. De nemcsak később, hanem gyakran drágábban is készül egy-egy létesítmény. Ennek kirívó példája a komlói III-as üzem terep- rendezése, amely a tervezettnek mintegy 9.8-szeresébe került. A komlói beruházások ütemének lemaradása és a többletköltségek a beruházások gazdaságosságét nagymértékben lerontották. így a tröszt múlt évi üzembehelyezési tervét csak 65 százalékra teljesítette. Ugyancsak Komlón, a múlt év végéig 4633 lakást Kellett volna befejezni, ezzel szemben csupán 2384 lakás készült el. Ha a tervet teljesítik, megszüntethették volna a nagy mérvű lakáshiányt, s ezzel részben a munkásvándorlást is. Jelentékeny károkat okozott az üzembehelyezési határidők elmulasztása a könnyűiparban. A fontosabb munkavédelmi és üzemegészségügyi beruházások tervét a legtöbb beruházó teljesítette. A szociális és kulturális beruházások teljesítésénél viszont az egész megye területén lemaradások vannak és ez elsősorban a szakszervezeti funkcionáriusok hanyag munkájából származik, mert nem megfelelően ellenőrizték a kollektív szerződések betartását, mert nem követelték meg a beruházások időbeni elvégzését. Elsősorban az ő feladatuk, hogy harcoljanak a munkafeltételek megjavításáért, a munkavédelmi beruházások teljesítéséért, hogy dolgozóink az üzemekben a lehetőségekhez mérten a legjobb körülmények között végezhessék munkájukat. Bár némi javulás tapasztalható, még nagyon sok a javítanivaló az építőipari vállalatok munkájában. Rendkívül nagyon sok még a panasz egyrészt a minőségre, másrészt a határidős munkák eltolódása miatt. Építőipari vállalataink emellett drágán termelnek. Különösen a komlói 49-es vállalat önköltsége volt magas az elmúlt évben. A tervezett veszteségnél 6.5- szer nagyobb veszteséggel termeltek. Nemcsak a gazdasági életre, de a dolgozók politikai hangulatára Is kihat az építőiparban megtalálható pazarlás. Jogosan kérdik, miért követelik meg tőlük a fillérekkel való takarékoskodást, amikor az épitőipari anyagokból többmillió forint értékű kárbavész a helytelen anyagtárolás, a rossz anyagutalványozás következtében. Mi bízunk abban, hogy építőiparunk vezetői, a pártbizottságok segítségével kijavítják ezeket a hibákat és ebben az évben a terv minden mutatóját maradéktalanul teljesítik. Ehhez a munkához nagy lehetőséget nyújt az a miniszteri utasítás is, amely az egyösszegű munkuntalványozás széleskörű bevezetését rendeli el. Az egyösszegű utalványozás eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jobb a munkaerő- gazdálkodás, a gépek kihasználása és ugyanakkor lényegesen emelkedik a szakmunkáterv sikeres végrehajtása valamennyi pártszervezettől nagy erőfeszítést követel. Megállapíthatjuk, hogy az üzemi párt- szervezetek figyelmét még mindig nem tudtuk megfelelően a műszaki színvonal növelésére, a technika fejlesztésére irányítani. Az üzemi párt- szervezetek a termelés pártellenőrzését még leszűkítik a dolgozóknak a terv teljesítésére való mozgósítására, elhanyagolják a tervkészítésnek az ellenőrzését. Az üzemi párt- szervezetek munkatervei eléggé általánosak, nem kapcsolódnak az üzemek műszaki intézkedési terveihez. A termelés jiártellenőrzése nem hagyhatja figyelmen kívül a vállalati tervezést. Hiszen itt dől el, hogy a tervek számbave- szik-e a belső tartalékokat, megalapozzák-e a szükséges intézkedésekkel a termelés, az "r költségcsökkentés feltételeit. Bár a tervet felülről kapják meg az üzemek, mégis a vállalatnál kell minden részletében reálissá tenni, megkeresni sok és segédmunkások keresete is. Éppen ezért megyénk építő vállalatainál mielőbb végre kell hajtani a miniszteri utasítást. A kommunisták követeljék meg területükön az egyösszegű utalványozást, végezzenek felvilágosító munkát a dolgozók között az utalványozás széleskörű alkalmazása érdekében. azokat az eszközöket, amelyek lehetőséget nyújtanak maradéktalan teljesítéséhez. Mindez azt jelenti, hogy nem lehet sokoldalúan megalapozott, a lehetőségeket helyesen számbavevő tervet készíteni a pártszervezetek aktív részvétele, a dolgozók bevonása nélkül. Az elmúlt évek tervezési hibáinak egyik nagy tanulsága éppen az, hogy tervezésünk kevéssé támaszkodott a tömegek tapasztalataira, alkotó javaslataira pedig a komlói I-es üzem nem utolsósorban a dolgozók aktív részvételének köszönhette azokat az eredményeket, amelyeket a múlt év folyamán, élén Kovács elvtárssal, elért. Pártszervezeteink számára nem kisebb feladatot jelent annak elérése, hogy a munkások, műszakiak minél több javaslattal segítsék a reális tervek elkészítését. Ä pártszervezeteknek a legszigorúbban ellenőrizniük kell, hogy a dolgozók javaslatait ne hevertessék az íróasztalfiókokban, hogy azok bekerüljenek a műszaki és szervezési intézkedések tervébe, hogy ezeket a javaslatokat megfelelően jutalmazzák. Ha a munkások látják, hogy javaslataikkal törődnek, hogy véleményükre számítanak, aktívan vesznek részt a terv végrehajtásában is. Minden iparágban különös gondot kell fordítani az exporttervek határidőre és kiváló minőségben történő teljesítésére, növelni kell az exportképes gyártmányok arányát. Különösen ügyelni kell arra, hogy az exportterveket ne- csak globálisan, hanem cikkenként is teljesítsék. Gondoskodni kell a korszerű anyagnormák készítésérőlés a?ok szigorú betartásáról, a felgyülemlett anyagkészletek, főleg az importanyag- készletek csökkentéséről. Különös figyelmet kell fordítani az Importanyagokra, hazai anyagokkal történő további helyettesítésére. Ugyanilyen fontos, hogy üzemeinkben egy pillanatra sem feledkezzenek meg a dolgozók munkakörülményeinek további javításáról, a balesetelhárítási szabályok betartásáról, a munkahelyek rendjéről, tisztaságáról. Minden üzemben ezen kívül lehetőséget kell nyújtani ahhoz Is, hogy a műszakiak és szakmunkások továbbfejleszthessék, bővíthessék szakmai Ismereteiket, kicserélhessék egymással tapasztalataikat, Az üzemi pártszervezetek figyelmét irányítsuk a műszaki színvonal növelésére, a technika fejlesztésére Az 1956. évi népgazdasági A munkaverseny középpontjába a termelési tervek teljesítését, a termelékenység emelését és az önköltség csökkentését kell állítani Eredményeink kivívásával a szocialista iparosítás sikereiben szinte felbecsülhetetlen szerepe volt már eddig is a munkások, a technikusok és mérnökök szocialista munkaversenyének. Meg kell azonban állapítanunk, hogy megyénkben a szocialista munkaverseny még nem tölti be tel- lesen hivatását. Az utóbbi időben a párt- és szakszervezetek keveset foglalkoznak a verseny szervezésével, a verseny nyilvánosságával. Sok üzemben az állami, párt- és szakszervezeti funkcionáriusok elhanyagolják a szocialista munkaverseny alapvető formáját, az egyéni versenyt, a párosversenyt, helyette a vállalat egészére vagy kerületre vonatkozó néha szépített statisztikai adagokkal igyekszenek az igazi versenyt helyettesíteni. A versenyszervezésnek ez a módszere nem visz előre. A dolgozók versenylendületét igen sok esetben megtöri az üzemen belüli szervezetlenség, a kapun belüli munkanélküliség, amely elsősorban a vállalatok műszaki vezetőinek hanyag, gondatlan munkájából ered, de nem egy esetben felelősek ezért a felsőbb irányító szervek is. így volt ez a múlt évben a Szigetvári Cipőgyár esetében, amikor a Cipőipari Igazgatóság nem biztosította a gyártáshoz, szükséges anyagokat, modelleket. Ez a tűrhetetlen eset. a dolgozók logos felháborodását váltotta ki, mivel ez rontotta a vállalat ló hírnevét s ha átmeneti időre is, de keresetcsökkenést okozott. A szocialista munkaversenyt ezévben is iparunk legfontosabb feladatainak megoldására kell irányítani. Éppen ezért a verseny középpontjába a termelési tervek teljesítése mellett, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése és a termékek minőségének javítása kell, hogy kerüljön. Minden brigádnak, minden munkásnak meg keli mutatni, hogy a maga területén mit tehet e feladatok megoldásáért, hogyan segítheti azt a harcot, ami a technikai színvonal növeléséért folyik. A verseny szervezésének alapja továbbra is a SZOT 1954. február 3-1 határozata, melynek értelmében a dolgozók havonta tegyék meg egyéni vállalásaikat, melyeket havonta értékeljenek. Űzemrink- ben most az éves terv teljesí tésére, Illetve túlteljesítésére tegyenek vállalást. Azoknál az üzemeknél és vállalatoknál, ahol az éves terveket még részleteiben nem ismerik, negyedéves vállalásokat szervezzenek. A tervek, illetve a vállalások teljesítését kapcsolják nagy ünnepeinkhez,'mint április 4-hez, május 1-hez, augusztus 20-hoz és november 7-hez. A verseny értékelésénél és nyilvánosságánál a legkiválóbb eredményt elérő dolgozók mellett a munkások nagyobb részét érintő, az átlagos teljesítményt elérő dolgozók eredményeinek is nyilvánosságot kell biztosítani. Jelenleg a verseny értékelésénél nincs még megfelelően ismertetve, hogy milyen módon, milyen módszerekkel érték azokat el. A lemaradókat sem serkentjük megfelelően, nagyobb eredmények elérésére, pedig erre nagy szükség volna, hogy üzemeinkben egyre kevesebb legyen a 100 százalék alatt teljesítők száma. Nagyobb gondot kell fordítani a kiváló dolgozók és az élüzem cím feltételeinek teljesítése mellett a versenyben azonos képességű és azonos körülmények között dolgozók párosversenyére. Segíteni kell a DISZ sajátos versenyformáit, valamint a többi tömegszervezetek versenyformáit. Helyes lenne, ha az üzemek dolgozóinak vállalásait egyesítve, megyénk ipari üzemei is csatlakoznának a DIMA- VAG Gépgyár dolgozóinak versenyfelhívásához. A második ötéves terv első évi feladatainak valóra váltása, a technika további fejlődése, az eddiginél is jobb, lelkesebb BERLIN Mint az ADN hírügynökség a hamburgi Die Welt című lap január 20-1 számában közölt adatokra hivatkozva jelenti, évenként 60—70 ezer ember emigrál a Német Szövetségi Kör^úrsaságból különböző országokba. Az emigránsok között számos magas szakképzettségű munkás, orvos, mérnök és diplomás mezőgazdasági szakember található, AZ AFP JELENTI, hogy Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára vasárnap hosz- szas megbeszélést folytatott Abdel Knlek Hnsszunával, az munkát követel meg Baranya megye minden ipari munkásától, minden ipari vezetőjétől is. A szocializmus építése, a technika fejlődése nem megy simán, önmagától. Gátolja előrehaladásunkat a maradiság, a lélektelen ügyintézés, a gazdasági törvények alkalmazásának hibái, a tervezési, ár- és bérrendszerünk fogyatékosságai. Központi Vezetőség feltárva iparunk műszaki fejlődését gátló akadályokat, harcra mozgósított a maradiság, az újítások bevezetésének és elterjesztésének bürokratikus módszerei ellen. Most az a lelkesítő nagy feladat áll műszaki értelmiségünk, egész dolgozó népünk előtt, hogy a Szovjetunió segítségével felszámoljuk viszonylagos elmaradásunkat, hogy útolérjük és túlszárnyaljuk a fejlett kapitalista országokat a technika fejlesztése terén. Pártunk számtalanszor rámutatott, hogy az életszínvonal emelésének elengedhetetlen feltétele a termelékenység fokozásával együtt a termékek önköltségének állandó csökkentése. Ezek a fő forrásai az életszínvonal emelését közvetlenül szolgáló árleszállításoknak, béremeléseknek, az é'et- színvonal tartós emelését biztosító felhalmozásnak, illetve a beruházások növelésének. Feladataink teljesítésében lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy munkánkkal a szocializmus megvalósításáért folyó harcot segítjük elő, — fejezte be beszámolóját Sziklai elvtárs. Az ipari aktíván elhangzott felszólalások Ismertetésére visszatérünk. Arab Liga főtitkárával. — A megbeszélésen az Izraeli-arab feszültség enyhítésének Ham- marskjöld-féle javaslatával, az ENSZ előtt álló, függőben lévő arab problémákkal, a« észak-afrikai helyzettel, valamint az Arab Liga és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti együttműködés szorosabbra fűzésével foglalkoztak. PEKING A belgrádi rádió közli, hogy Mao Ce-tung, a Kinai Népköztársaság elnöke fogadta Vladimír Popovlcsot, Jugoszlávia pekingi nagykövetét és a Kínában tartózkodó jugoszláv újságíróküldöttséget, Külföldi hírek
