Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

2

NAPLÓ

1956 JANUÁR «

Rákosi Mátyás ehtárs felszólalása a SZOT Vili. teljes ülésén

(■' (Folytatás az 1. oldalról)

Amint jnár említettem, sem a beszámoló, sem az elvtársak eddigi fels7lóla^sai nem tükrözték a feladat óriási jelentőségét. Már pedig, ha a szak- szervezetek és az ipar vezetői nem látják, hogy itt fordulatra van szükség, hogy teljesen új kérdésről van szó, amely a tizenegy esztendős újjáépítés és termelés után újfajta követelményeket támaszt, akkor nem is lesznek képesek megvalósítani ezeket a feladatokat.'

Mi milliárdokat költöttünk in «énekre, korszerű gyárak érmésére és elértük, hogy iparunk egyrésze ma modern, iparunk másik része azonban még rendkívül elmaradt. Horváth e'vtárs például elmondotta. hogy az RM-nél, a dürva- hsngerműben olyan gépük is van. amelyet ötven évvel ez- e'őtt ócskavasként vettek, tehát már akkor is régi volt. Az elvtársak tudják, hogy kazánjaink jó része hatvan esztendős. Azóta óriási méretekben feilődött a technika. Ezeket 8 dolgokat természetesen beruházásokkal kell pótolnunk, új gépeket kell beszereznünk.

Ezért tehát arra kérem a Szakszervezetek Országos Tanácsa VIII. teljes ülését, hogy ezt a kérdést új szemszögből nézze. Nézze úgy, mint legégetőbb kérdésünket, mint előre- ha'adásunk döntő láncszemét. Meg vagyok győződve, hogy ha egy Ilyen fontos testület, amelynek résztvevői közvetlenül a termelés frontján dolgoznak, ezt megérti, tud változást is hozni. Sokat várunk ren a területen is a szakszer- vegetek munkájától.

Egyetértek azzal, hogy az ipar feladatait csak akkor

A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulásét 1955-ben a következő ad; k jellemzik;

Ipar—építőipar

1055-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége márciusi határozatának, a munkásosztály és az értelmiség odaadó munkájának, a szocialista munkaversenynek a hatására megszilárdult az Ipar vezetése, javult a munkafegyelem, a termelés és a termelé- kenvség számottevően emel- k 'd“t”a termékek önköltsége csökkent.

1955-ben a szocialista ipar temetési tervét 103.2 százalékra teljesítette. Ezen belül az paves minisztériumok, a helyi ipar vállalatai és a kisipari s -mmkezetek teljes termelési 1 r,-vüket a következőképpen te’’"sitették:

vohé- és Gépipari •/„

Minisztérium 104.9

^’énbáuyászatl Minisztérium 103.0

Vegyipari és Energia- íi-»vi Minisztérium 103.3

'könnyűipari

M'nisztérium 101.4

E'n'mfszeripari ''’inisztérlum 102.7

Eoítésügyl Miniszté- rh’m fnnrvállalatal 109.0

Közlekedés- és Postait-»vi Minisztérium iparvállalatai 106.8

Országos Erdészeti Föf<r«TcratÓ8ág ipar- vállalatai 108.6

Pe'vllparl vállalatok 104.5

Kisipari szövetkezetek 101.1

A minisztériumi iparban 7.6 s-,ö-n’ékkal. a helyi iparban 11 0 százalékkal, a szövetkeze*’ iparban 10 8 százalékkal, az rpész szocia'ista iparban 8.2 s-ázn’ékknl volt több a termelés mint 1954-ben. A szocialista ipar termelésének növeke- öésn több. mint háromnegyed részben a termelékenység növekedéséből származott.

A szocialista ipar 1955-ben »z egv munkásra jutó teljes termelés a termelékenység érvét 3.8 százalékkal túlteljeDe szóvá kell tennünk azt is, hogy még hallatlanul sok ki nem használt lehetőség van gyárainkban. S erről igen keveset beszélnek. Ez a szellem a régi, a novemberi határozatok előtti szellem. S ezt meg kell változtatnunk.

Törje a fejét minden kommunista igazgató és művezető, s hozzátehetem, párttag és pórtonkívüli munkás, hogy miként lehet az elmaradottságból minél gyorsabban kikerülni.

Ha az elvtársak nem értik

meg, hogy itt most új módszerekkel kell dolgoznunk, nem úgy, mint tavaly, meg tavaly előtt, akkor továbbra is egyhelyben fogunk topogni és még jobban elmaradunk. S ez az elmaradás már most is erősen érezteti hatását az életszínvonal alakulásában. Hiszen azok az összegek, amelyeket mi árkiegyenlítés címén a drágán, anyagpazarlós- sal, nem szépen készített, korszerűtlen exportáruink után fizetünk, bizony hatalmas összegekre rúgnak. Ezeket az összegeket pedig az ipar műszaki színvonalának emelésével, a népjólét emelésére fordíthatnánk.

lehet megoldani, ha a munkásegészségügyi intézkedéseket, a szociális ügyeket, a balesetelhárítás, a szabadságok, a munkásüdültetés kérdéseit szakadatlanul szem előtt tartjuk Minél több figyelmet fordítunk a szociális és munkavédelmi kérdésekre, annál köny- nyebben oldhatjuk meg termelési feladatainkat — beleértve a műszaki elmaradás behozását. Márpedig semmi okunk sincs az elmaradásra! A mi technikai értelmiségünk nem rosszabb, mint a tőkéseké, s mint a többi népi demokratisítette: a termelékenység 6.1 százalékkal haladta meg az 1954. évit. Ezen belül a minisztériumi iparban 6.8 százalékkal, a helyi iparban 5.4 százalékkal. a szövetkezeti iparban 3.6 százalékkal emelkedett a termelékenység.

Elsősorban a termelékenység növekedésének eredményeképpen az ipari termelés önköltsége 1954-hez képest nagyobb mértékben csökkent, mint amit a terv előírt.

Az elért jelentős sikerek mellett a szocialista ipar munkája nem mindenben volt kielégítő. A termelés műszak’ színvonala, az egyes területeken mutatkozó eredmények mellett — (számos űj gyártmány bevezetése, űj termelés’ eljárások meghonosítása, stb' — nem emelkedett kielégítően. A műszaki színvonal emelését célzó intézkedések egy részét nem haitották végre Az ipar — különösen a gépipar — általában csak lasRan tért át új gyártmányok bevezetésére és azokat több esetben, nem' eléggé korszerű kivitelben készftette eh Bár 8 minőségjavítás terén voltak eredmények, több termék minősége még nem volt kifogástalan; a seleit nem csökken* ez előírt mértékben, sőt egye* marvállalatoknál növekedett Nem volt kielégítő az anvae- takarékosság. ezen belül az importanyagok megtakarításának mértéke sem. A termelés egyenletesebb volt uevsn. min* a koráhbi években, de számos iparvállalatnál még gyakori volt a tervidőszakvégi rohammunka. A termelés nem volt eléggé tervszerű: egyes fontos termékekből (szénből, nitrogénműtrágyából, motorkerékpárból, stb.) az ipar nem téliesítetté a termelési tervet, — más cikkekből, Illetve egyes választékokból, méretekből,. minőségekből, amelyek Iránt megfelelő kereslet nem mutatkozott, a tervet jelentősen túlteljesítették. Ennek eredményeképpen egyes cikkekbe1 terveVi felül megnövekedtek p kergskedelmi készletei^

*

kus államé. A mi munkásosztályunk szaktudása nem rpsz- szabb, sőt egyben-másban jobb mint az újonnan iparosodó országoké.

Minden lehetőségünk megvan tehát arra, hogy ezt a nagy feladatot megoldjuk, de csak akkor, ha a gazdasági vezetőink — miniszterektől a művezetőkig és természetesen párt- és szak- szervezeti vezetőink is — megértik, hogy itt nem egyszerűen az eddigi munkának, az eddigi munkaversenynek, munkamódszer átadásának a folytatásáról van szó, hanem komoly fordulatra van szükség!

Valahogyan fel kell ébrednünk abból a kényelmességből, amelyhez az elmúlt tíz esztendő alatt hozzászoktunk. Egyébként nem akartam az elvtársakat zavarni (derültség), de minthogy láttam, hogy ez

A SZOT VIII. teljes ülése; szombaton reggel folytatta tanácskozását. Dr. Szabó Zoltánnak, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnökének megnyitója után Vincze József, a SZOT elnökségének tagja, a SZOT társadalombiztosítási főosztályának vezetője mondott beszámolót. „A szak- szervezetek társadalom biztosítási munkája’* címmel. Vincze Jójsef referátumát vita követte, amelyhez többen hozzászóltak, majd Román József egészségügyi miniszter mondott beszédet. Megállapította, hogy az egészségügyi minisztérium feladatait csak úgy tudja jól elAz iparon belül az egyes iparágak fejlődését a következő adatok jellemzik:

A szénbányászat 1955-ben

22.3 millió tonna szenet, 3.6 százalékkal többet termelt, mint 1954-ben, az éves termelési tervet kalóriértékben azonban csak 99.1 százalékra teljesítette. A különböző szénfajtákon belül a feketeszén és a minőségi barnaszén termelési tervét a szénbányászat túlteljesítette.

Az év folyamán üzembehelyezték Szűcsiben a X. számú aknát, a komlói szénosztályozó III. számú egységét és a berentei szénosztályozó egy részét. A szénbányászat gépesítése nem haladt előre a tervezett mértékben; nem teljesítették a szénbányák a mill- szekundos robbantás tervét sem.

Az első ötéves tervidőszak alatt nagymértékben fellendült kőolajbányászat 1955-ben tovább fejlődött. A kőolajtermelés 1.6 millió tonna volt.

31.6 százalékkal több. mintáz 1954. évi és 1.7 százalékkal több. mint amennyit a terv előírt.

A villamosenergiatermelés

1955-ben 5.4 milliárd kilowattóra volt. 12.8 százalékkal több. mint 1954-ben. A villamosenergiatermelés növekedése meghaladta az ipari termelés növekedésének mértékét.

A villamosenergia-erőművek teljesítőképessége az előző évhez képest mintegy 13 százalékkal (kb. 120 mw-tal) bővült. 1955-ben üzembehelyezték a borsodi hőerőmű három gépegységét, valamint a sztá- ünvárosi erőmű utolsó gépegységeit Is. A teljesítőképesség növelésével mód nyílott arra, hogy a kevéssé gazdaságos erőművek termelését csökkentsék. Ennek következtében és a vállalati takarékossági intézkedések eredményekén* csökkent a fajlagos kalóriafel- használás és a villamosener- gia önköltsége.

A vaskohászat 1.6 millió tonna acélt és 883 ezei hengerelt acélt termelt, 9,3,

a kérdés háttérbe szorult, kérem, hogy ebben a szellemben szóljanak hozzá és a határozati javaslatot is alakítsuk át ebben a szellemben.

Az olyan alacsony előirányzat, mint a termelés ez évre tervezett hat százalékos növekedése, amely a korábbi évek fejlődéséhez képest — mondjuk meg — kevés, amely ala- csonyabb, mint bármely más népi demokratikus ország előirányzata, szintén egyik mutatója e bajnak, iparunk elmaradottságának. Ezt kell most minden erővel behoznunk és megmondom, hogy be is fogjuk hozni! A párt nem fog addig nyugodni és nem hagyja megnyugodni iparunk vezetőit és hozzáteszem, a szakszervezeti vezetőket sem (hosszantartó, lelkes taps), míg ezt a kérdést közös erővel meg ngm oldjuk — és meg fogjuk oldani! (Hosszantartó, lelkes taps, amely ütemessé válik.)

látni, ha a termelés vezetői, irányítói, továbbá a szakszervezetek is segítséget nyújtanak. A beszédet számos felszólalás követte.

A felszólalásokra Vincze József főosztályvezető válaszolt majd Gáspár Sándor, a SZOT elnöke foglalta össze ez ülé- tanulságait. Az ülés résztvevői határozatot hoztak, amely az elhangzott javaslatok, kezdeményezések végrehajtását szolgálja.

A SZOT VIII. teljes ülése Cseterki Lajosnak, a SZOT titkárának zárszavával ért véget.

illetőleg 7.8 százalékkal többet, mint 1954-ben. A vaskohászat az év folyamán terven felül 32 ezer tonna melegen hengerelt acélt adott a népgazdaságnak.

Az üzembehelyezett beruházások közül a vaskohásza* tel- iesí'őképességét elsősorban a Lenin kohászati művek ú;i középhengersora növelte.

A vaskohászat a tervezettnél több kohókokszot használt tel. Nem teljesítette maradéktalanul a vaskohászat a frissítőére darabosítására és a periodikus betonacél heneerlésé- re vonatkozó tervelőírást.

A bauxlttermelés 1955-ben — a gyengébb minőségű bau- rít terme'ésének csökkentés' következtében — némileg kevesebb volt a tervezettnél. Uj üzemrészekkel bővítették az aikai timföldpyárat és alumi- niumkohót. A bővítés következtében a tlmfö'dgyártás teljesítőképessége mintegy 20 százalékkal növekedett. A timföldtermelés 17.3 százalékkal haladta meg az 1954. évi termelést, de a tervet csak 96.9 százalékra teljesítették és csaknem hatezer tonnával termeltek kevesebbet az előírtnál. Az alumíniumtermelés 12 8 száza’ékkal volt több az előző évinél.

A gépipar termelése — az 1954. évi visszaesés után, — jelentősen emelkedett. Az év folyamán 1348 autóbuszt, 296 vasúti személykocsit. 775 marógépet. 2 523 fúrógépet. 4 559 kerekestraktort. 217 200 kerék- nárt. 373 200 rádióműsorvevőt. 46100 háztartási varrógépet gyártottak.

1955-ben a gépipar megkezdte a százhúsz kilowattos rövidhullámú adó, a javított típusú „Ikarus 55“ autóbusz, üzemszerű termelését, elkészült többek között az M 25-ös unlverzál traktor, a silózókombájn, a kukoricakombájn, a 170 mm-es furatú Ganz— Diesel motorcsalád, a CAV nagyvasúti villamoskocsi, a televíziós készülék prototípusa. Egyes fontos gépek prototípusainak 1955. évre tervezeti e1 készítése 1956 ra húzódott át.

A gépipar fejlesztését szolgálta a soroksári vasöntöde üzembehelyezése, a Wilhelm Pieck vagon- és gépgyár új nemesacélműve. A műszaki színvonalat emelte néhány új eljárás bevezetése, illetve elterjesztése is, többek között a hengerperselyek felületi keménységét növelő nagyfrekvenciás edzés, a precíziós öntés szélesebb körben való elterjesztése, újtípusú gördülőcsapágyak gyártása.

A vegyipar 1955. évi termelési tervét túlteljesítette és többet termelt, mint 1954-ben. A gyógysz,eripar 29.1 százalékkal, a szervesvegyipar 19.1 százalékkal, a szervetlen vegyipar 7 százalékkal, a kőolajfeldolgozó ipar 6.6 százalékkal termelt többet, mint az előző évben.

Elmaradt a vegyipar a műtrágyatermelési tervtől. A borsodi vegyikombinát és a péti nitrogénművek új műtrágya- gyára ugyanis az előírt határidőnél későbben kezdte meg az üzemszerű termelést.

Az építőanyagipar éves termelési tervét túlteljesítette és 16.5 százalékkal többet termeli mint 1954-ben. 1955-ben 1.2

millió tonna cementet termeltek, 24.1 százalékkal többet, mint 1954-ben és 3.4 százalékkal többet, mint amennyit az éves terv előírt. A téglatermelés 1.2 milliárd darab volt,

5.3 százalékkal több, mint az 1954 évi. Jelentősen emelkedett az üvegtermelés is. 1955- ben üzembehelyezték a tokodi üveggyár új csőhúzóberendezését és a salgótarjáni üveggyár IV. számú hutacsarnokát.

A könnyűipar éves terme- 'ési tervét túlteljesítette és a cikkek legnagyobb részénél a termelés meghaladta az 1954 évit, 1955-ben a könnyűipar többek között 237 millió négyzetméter pamútszövetet, 26 millió négyzetméter gyapjú- szövetet, húsz millió négyzet- méter selyemszövetet. 12.3 mil- ’ió pár bőrcipőt gyártott. A namutszövettermelés 4.4 száza’ékkal, a gvapjúszövettermelés 20 2 százalékkal, a se'yemszö- vett.ermelés 22.7 százalékkal, a bőrcipőtermelés 15.7 százalékkal volt több. mint 1954-ben ’e1entösen bővült az év folyamán a cikkek választéka.

1955-ben megkezdte a köny- nyűipar a fehérített szül fitcellu- ’oze üzemszerű gyártását, fokozták a krepptalpu cipők 'ermelését és a talpbőrök tartósságát növelő kombinál* 'serzésü talpbőrök gyártását.

Az élelmiszeripar termelés«- 1955-ben 1954-hez képest 6.7 százalékkal növekedett. Számos élelmiszeripari termékből — többek között kenyérből, péksüteményből, kolbász- és sza- ’onnafélékből, szalámiból, kü- ’ önféle gyümölcskonzervekbő1 sörből — lényegesen többet termeltek, mint 1954-ben, az év folyamán több élelmiszer- ipari üzemet helyeztek üzembe, illetőleg bővítettek.

Az építőipar 1955. évi termelési tervét — a tervezettné1 kevesebb munkással — teljesítette. Az. előzetes számítások szerint az állami építőipar tervteljesítése 104 százalék, a szövetkezeti építőipar tervtel- iesítése 105 százalék.

Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok tervteljesítése — az előzetes adatok szerint — a következő volt:

építésügyi minisztérium 106.8°.

közlekedés- és postaügyi minisztérium 107.8% város- és községgazdálkodási

minisztérium 101.1%

Az építőipar 1955-ben nagyszámú Ipari-, köz- és egyéb épületet fejezett be és adott át rendeltetésének, de kevesebbet, mint amennyit a szerződések szerint be kellett volna fejeznie.

Az építőipari szövetkezetek 1955-ben sem elégítették ki kellő mértékben a lakosság szükségleteit.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság az elmúlt évben a párt és a kormány határozatainak megfelelően jelentős támogatást kapott. — 1955-ben az előzetes számítások szerint a mezőgazdaság’ beruházások összege — állam1 'röböl — mintegy 2.4 milliérí forintot tett ki. A termelő szövetkezetek 15 százalékkal I

több hosszú- és középlejárata hitelt és csaknem háromszor annyi vissza nem térítendő állami támogatást kaptak, mint az előző évben.

1955-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mező- gazdaság gépesítése. Az év folyamán a mezőgazdaság közel 6500 traktort, ebből 2500 univerzáltraktort, közel 400 aratócséplőgépet, 1100 cséplőgépet, 600 kévekötő-aratógépet és számos más mezőgazdasági gépet kapott. Az öntözött terület húszezer katasztrális holddal növekedett.

Jelentősen segítették a mezőgazdaság fejlődését a mezőgazdaságba irányított szakemberek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955 júniusi határozata után közel 1200 pártmunkás és szakember ment a városokból falura, a falusi politikai és gazdasági munka megjaví'á'á- ra; közülük több mint 400 a termelőszövetkezetekben dolgozik.

A mezőgazdaság szocialista szektora 1955-ben gazdaságilag és szervezetileg tovább erősödött. 1955. év folyamán csaknem hatvanezer családdal, mintegy 350 000 katasztrá’is hold területtel gyarapodtak a termelőszövetkezetek. Az év végén a mezőgazdaság szocialista szektorának szántóterülete az ország szántóterületének több mint egyharmadát tette ki.

A mezőgazdaság 1955. évi termelési eredményei álta’á- ban kedvezőek voltak. A legtöbb szántóföldi növény 1955. évi terméseredménye felülmúlta az előző öt év átlagát. 1955-ben 26.8 millió mázsa kenyérgabonát, 7.9 millió mázsa árpát, az előzetes számítások szerint 29.2 millió mázsa kukoricát, 20.8 millió mázsa burgonyát, 22.2 millió mázsa cukorrépát takarítottak be. A rizsre rendkívül kedvezőtlen időjárás és egyéb okok folytén lényegesen kevesebb volt a rizstermés, mint a korábbi években. A csapadékos idő’á- rás következtében a gabonafélék és a kukorica nedvességtartalma a szokásosnál nagyobb volt.

Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 1955. évi termésátlaga — a gépi talajművelés és a jobb növényápo- ’ ás eredményeként — a legtöbb növénynél jelentősen meg haladta az egyéni gazdaságok termésátlagát: többek köpött kenyérgabonából az állami gazdaságok közel 40 százalékkal. a mezőgazdasági terme’ő- szövetkezetek 20—25 száza’ékkal, — árpából az állami gazdaságok 20 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tíz százalékkal értek el magasabb termésátlagot, nvnt az. egyéni gazdaságok. A ka- oásnövények közül különösen a burgonya és a cukorrépa termésátlagai voltak kedvezlek.

Az 1955. évi szőlő és bortermés lényegesen több volt, mint a korábbi években, a csapadékos időjárás következtében azonban a minőség gyengébb volt, 1955-ben szinte valamennyi gyümölcsfajta termése meghaladta az előző évek színvonalát.

A kapásokat későn takarították be s ez késleltette az 1955. évi őszi munkálatokat.

Az állattenyésztés színvonala 1955. évben emelkedett. A sertésállomány gyors ütemben nőtt és 1955. októberében meghaladta a nyolcmillió darabot. A jó kukoricatermés lehetővé tette a sertéshizlalás fokozását. A termelőszövetkezetek 1955- ben 30 százalékkal több Sf'F- tést állítottak hízóba, mint 1954-ben, de a jó takarmány- termés lehetőségeit még nem használták ki megfelelően.

Fejlődött a szarvasmarhate- nyésztés is. A szarvasmarha- állomány és ezen belül a tehén állomány növekedett. Az egy tehénre jutó tejhozam különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában emelkedett. Az állami gazdaságok közel 13 millió literrel több tejet termeltek és adtak közfogyasztásra, mint az előző évben.

A juhállomány az előzetes számítások szerint 1955-ben több mint 200 000 darabbal nőtt.

Az 1955. évi baromf’állo- "ány nagyobb volt, mint az ""5 években és nagyobb a "badulás előtti évek átla(Folytatás a 3. oldalon)

Minden lehetőségünk megvan, hogy ezt a nagy feladatot megoldjuk

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 19SS. évi népgazdasági terv teljesítéséről

A szakszervezetek társadalom- biztosítási munkájáról tárgyaltak a SZOT Vili. teljes ülésének második napján