Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 18. szám

1956 JANUÄR 21 N APL Ó s PÁRT ES PÁRTÉPÍTÉS Sikeres kezdet Munkában a nagyharsányi tsz új pártvezetősége 1 Január 6-án tartotta mag vezetőségváiasztó taggyűlését a nagyharsányi Ságvári Tsz párt- szervezete. A háromtagú új vezetőség már a taggyűlést követő napon munkához lá­tott. Ilyen rövid idő alatt ter­mészetesen még nem tehettek sokat. De amit tettek, az bizo­nyítja, hogy a pártszervezet vezetése jó kezekbe került, s a pártvezetőség a beszámoló­ban és a határozatban megje­lölt feladatok szerint végzi munkáját. A vezetőség beszámolója megállapította, hogy „a párt- szervezet két év alatt alig vett fel tagjelöltet. Pedig olyanok dolgoznak a csoportban, mint Soós Lajos. Varga Ferenc és Illés Antal, akik érdemesek a párttagságra...” A taggyűlés határozata egy lépéssel to­vábbmegy és kimondja, hogy „Soós Lajossal és a többi elv­társsal foglalkozni kell, még hozzá úgy, hogy már az első negyedévben pártszervezetünk tagjai lehessenek..." Az új vezetőség felkereste ezeket az elvtársakat, és a beszélgetés nagyon tanulságos volt. Kide­rült ugyanis, hogy mindhár­man gondoltaik már arra, hogy kérik tagjelöltfelvételüket, de nem szóltak, mert a pártszer­vezetre vártak. A pártvezetőség a követke­zőkben rendszeressé akarja tenni ezeket a beszélgetéseket. Helyes az az elgondolás is, hogy a leendő tagjelöltek ne­veléséért egyes elvtársakat tesz felelőssé. Varga Ferencet például Schlitt Péterre bízták. Illés Antal elvtársat D. Varga Sándor, Soós Lajossal pedig Kele Jánosné foglalkozik. Ez utóbbi két esetben meggondo­landó dolog: a pártvezetőségi tagoknak úgyis sok a munká­juk, jobb lenne más pártta­gokat megbízni e feladattal. A taggyűlési határozat egy másik pontja az állattenyész­tésre hívja fel a figyelmet. Ja­Ritka eset, de mégis elő­fordult: két nap alatt két íz­ben hirdetett ítéletet a sziget­vári járásbíróság Kósa Béla szentdénesi kutak fölött. Bár a kulák ügye azóta bezárult — érdemes meghallgatni, ho­gyan bukott saját vermébe, melyet oly nagy buzgalom­mal ásott két fiatal paraszt­gyerek részére. A fűkdszálással indult tör­ténete. A helybeli tanács egyezséget köt Kásával s ő kétezer forintért nemcsak a kaszálást vállalta el, de a széna befuvarozását is. Amíg kaszálni kell, nincs baj egy se — hisz vágja Gregorics Laci, a tizenhétéves napszám mos gyerek, amúqy is, mint alvállalkozó — csak úgy dől á rend, míg Kósa egyre-más- za áll meg derekát fájlalva kaszát fenni, vizet inni. Ha­nem a behordás! Hisz nincs még csak egy ökörfogatja sem a két „válU’.lkozónak”. Pedig amíg be nem kazlazzák az udvaron, addig se pénz, se posztó. Itt már csak Ferencz Árpi segíthet — aki egyivásu Gregorics Lacival. A csavaros eszű Kósa beszélte meg vele a boltot: Idesüss: ha behordod —■ egy kocsi széna a tiéd. Azt csinálsz vele, amit jónak látsz. Ferenczék gyereke nagv- komolyan ráncolja homlokát elete első üzleti ajánlatára. Az apja csinálta eddig — hogy is igazodna el benne? — Széna nem kell. Az van eleg otthon. Hanem pénz. *« — Hát pénz lesz ebbőll Hajnalba bevisztek Lőrincre egy szekérrel — az a tiéd, a fuvarért. Még alig hajnalodon, ami­kor a gyerekek megrakódtak a réten és elkocsiztak SzenU lőrinc felé. Kósa nem jött ki — nehogy „sáros" legyen az ügyben. De a hatszáz forint egy részét elvette tőlük, mi­vel a pénznek Szentdénesen sincs szaga ... Hanem a két nuár hatodika előtt ugyanis mindössze három liter volt a tsz fejési istállóátlaga, mert az állatokat nagyon rendszer­telenül takarmányozták. A tag­gyűlési határozat Mihálykövi Sándor brigádvezetőre bízta a rendcsinálást, az ellenőrzést pedig a pártvezetősógre. Mihálykövi elvtárs eleget tett a megbízásnak, Sándor Kálmán agronómussal együtt takarmányozási naplót készí­tett. Mióta az állatokat rend­szeresen etetik, az istállóátlag közel hat literre emelkedett. A pártvezetőség a taggyűlés határozatának nemcsak e két kérdésével foglalkozik, végre akarja hajtani mind a hét pontját a tag- és tagjelöltfel­vételtől kezdve a munkafegye­lem megszilárdításáig. Pálfi elvtársnő így beszél terveik­ről: Hamarosan vezetőségi ülést tartunk. A vezetőségi ülésen összeírjuk azokat, akikkel a munkafegyelem megszilárdítá­sa érdekében sürgősen foglal­kozni kell, egyúttal feltérké­pezzük a falut és megjelöljük, hogy melyik házban laknak egyéni parasztok. Ezután pedig megalakítjuk a népnevelőgár­dát. Tervünk szerint Kraropa- tics Pétemével — aki 100 munkaegységet sem teljesített a múlt évben — Balogh elv- tánsnő beszélhetne, Magyar Gilvánfán tiszta begyűjtési lappal kezdték a gazdák az 1956-os évet. Takács Géza 16 holdas középparaszt már az egész 1956 évi sertésbeadását is rendezte, ugyanígy Varga Im­re kilenc holdas, egészévi ser­tés és baromfibeadását teljesí­tette. Török József 14 holdas középparaszt az egész évi to­jásbeadásának 60 százalékát, 200 darab tojást adott le a fiú rávaMott, i mint felbujtó — ezért kapott az első nap négy hónapot. A fiatalkorúa­kat — tekintetbevéve őszinte vallomásukat — csupán pénz büntetésre ítélte a bíróság. Eddig egyenes a történet, de a java csak ezután jön. Volt ugyanis Gregoricsnak és Ferencz Árpádnak egy „nagy- nagy" közös titka. Még olva­dás előtt erdei fuvarozás köz­ben egy duplacsövű sörétes­puskát, meg egy flóbertet ta­láltak az ölfa között. Még mielőtt eldönthették volna — mit csináljanak vele — mint­ha a föld alól termett volna elő, elébük toppant a falu hírhedt orvvadásza: Kósa Béla. — Egy szót se! Tudom, megtaláltátok a két puskát. Be ne merjétek adni és el se dobjátok. Majd ... elvadász- gatunk vele... együtt.... He? így kerültek a puskák hol a temetőárok élősövénye kö­zé, hol a pajta szalmájába, hogy néha-napján, amikor az eső a határból fedél alái hajt mindenkit — Kósa elö-elö- vegye. De amikor a gyerekek rávallottak, hogy 6 küldte be őket a szénával Szentlőrincre — vak dühében kijelentette: O, Kósa Béla, tiltott fegyver- rejtegetésért feljelentette őketl Abban reménykedett talán, hogy ha a szénánál már meg­látták az igazságot, akkor a puskák ügyében tokon elma­rasztalják a fiatalokat? Pin­tér elvtársnak, a büntetőta­nács elnökének s a bíróság­nak azonban éles a szeme: meglátta a gyerekekben az eszközt s a feljelentőben az igazi mozgatót. S mire fel­ocsúdhatott volna meglepeté­séből, már rá is olvasták a szentenciát: — A Magyar Népköztársa­ság nevében a szigetvári já­rásbíróság Ítéletet hirdet: Kósa Bélát két évi börtön nel büntetjük. Sándor fogato6sal — akire nem lehet biztosan számítani, — pedig Pál József... A töb­bi népnevelőt egyéni parasz­tokhoz küldjük, Paipp Mihály­hoz, Hallasd Szabó .Lajos közép­paraszthoz és a többiekhez. A taggyűlési határozat vég­rehajtásának tolóban a jó nép­nevelőgárda egyik legfonto­sabb előfeltétele, de ugyan­olyan fontos, hogy minden kommunistát bevonjanak a kö­zös munkába. A vezetőségvá­lasztó taggyűlésen Wolf Jó­zsef elvtárs javasolta, hogy „az új vezetőség adjon minden kommunistának pártmunkát s a végrehajtásról számoltassa be őket.” Ez a felszólalás a taggyűlés helyeslésével talál­kozott, a vezetőség azonban megfeledkezett róla. A népne­velők közé például sok párton- kívüldt akar küldeni — Pál Józsefet, Láz Lajost, Veszter- gombi Józsefet és a többieket — ami nagyon helyes és szük­séges, de nem ok arra. hogy a kommunisták zöme kimarad­jon. ök voltak azok, akik a taggyűlés határozatát megsza­vazták, készek érte küzdeni és fáradozni, ha a pártvezetőség megbízza őket. földművesszövetkezeti begyűj­tőhelyen. A gilvánfai dolgozó parasz­tok az első negyedévi tervüket január 16-án sertésbeadásból már teljesítették és a tegnapi napon leadott két sertéssel már a II. negyedévi tervük tel­jesítését kezdték meg. Nem így van ez Marócsa községben, ahol az 1956-os év­re még semmit sem adtak be. Igaz, hogy a községben pilla­natnyilag nincs begyűjtési megbízott, de a községi tanács elnöke, Nagy István elvtárs sem törődik a begyűjtéssel és így nem csoda, hogy példa nélkül áll a megyében Maró­A magyar túristacsoport el' látogatott a Sztálin autógyár­ba is. Nagy zúgás fogadott bennünket. Először az öntődét néztük meg. Soha nem láttam még ilyet. A vörösen izzó va­sat formába öntötték. — Az egyik munkás hetven dugaty- tyúgyűrűt öntött ki egyszerre s ezért az újításáért Sztálin- dí jat kapott. A nevét nem tud­tam feljegyezni, olyan hosszú volt és számomra nagyon fur­csa. A hatalmas Irodaépületben meghallgattuk a gyár igazga­tóhelyettesének tájékoztató­iát: — A cári Oroszországban nem volt autóipar. Külföldről hozták be a kocsikat.;: Ä szovjet hatalom már 1924-ben megépítette a gyárat, hogy sa­ját autóiparral rendelkezzék é3 ne legyen kiszolgáltatva a kül­földi tőkések kénye-kedvének. — Teherautókat és autóbuszo­kat gyártunk, ez most a leg­fontosabb, hogy elláthassuk a szűzföldek új településeit. De készítünk személygépkocsikat és kerékpárokat is. Szalagrendszerben dolgo­zunk. Az épület egyik végén elindul az alváz és a futósza­lag végén a kész autó gurul ki az udvarra. Minden öt perc­ben egy teherautót adunk az országnak. A kerékpár is gyorsan készül, minden perc­ben egy, személygépkocsi tíz­percenként, autóbuszból pe­HÍREK I TEJ AUTOMATA mintapél­dányát készítik a Mosonma­gyaróvári Fémfeldolgozó Vál­lalatnál. A sorozatgyártást ez év utolsó negyedében kezdik meg. A SELLYÉI KÖZSÉGI TA­NÁCS tervbevette, hogy az óvodába bevezetteti a vizet. Erre a célra ötezer forintot irányzott elő. KÉSZÜL A MAGYAR törpe autó prototípusa. A Székesfe­hérvári Motorszerelő Vállalat­nál most szerelik a magyar törpeautó mintapéldányát. A tervek szerint az első negyed­évben be is mutatják. NAGY LAJOS, a sásdi föld­művesszövetkezet volt felvá­sárlója gondatlanul kezelte az árut. Hanyagsága miatt 23 490 forint áruhiánya, ezenkívül 7 134 forint pénzitárhlánya volt. A hiány leplezésére hamis bi­zonylatokat készített. A sásdi iárásbíróság ezért 1 évi bör­tönre ítélte. IMPREGNÁLT bútorszövet kísérleti gyártását kezdték meg a Kőszegi Textilművek ágyterítőgyárában. Az impreg- nálással hosszú időre tartósít­ják a szövet eredeti színét, fé­nyét. FÉSZEK NÉVEN új cső- bútorgarAtűrát gyártanak az idénm Fémbútorgyárban. Az új bútor kétféle — össze- épifeft és szétnyílható — re- kamiéval, kárpitozott székek­kel, fotelokkal készül. TIZENHAT UJ SZÖVET- FAJTA gyártását kezdik meg ebben a hónapban. Ezek mind­egyike többféle színváltozat­ban, ízléses, divatos színben kerül az üzletekbe. Négyféle jóminőségű gyapjúszövetet ké­szítenek férfi öltönyöknek és női kosztümöknek. SVÉD ACÉLBÓL KÉSZÜLT „OMEGA" borotvapengék gyártását kezdték ez évben Budapesten. Az új, jómlnősé- gfl penge ára előreláthatólag 1.80 forint lesz. CZEGLE LAJOS levelezőnk kérte, hogy a szentlőrinci ta­nács a tangazdaság melletti járdát javíttassa ki és a köz- világítást hozassa rendbe, mert esténként nyakig sárosak a járókelők. A községi tanács a jogos kérést teljesítette és az egész község területén ma már újra égnek a villanyok, a járdát is kijavították. AZ ELMÚLT év őszén Sik­lósom tizenhattagú szimfonikus zenekar alakult. A zenekar nagy sikerrel szerepelt a „Já­nos vitéz” hat előadásán. Je­lenleg Mozart és Csajkovszkij- műveket tanulnak. egy készen a futószalagról. Csodálkoztunk ezeken a szinte hihetetlen eredménye­ken. Elmondták, hogy nagyon jó a különféle alkatrészeket gyártó üzemek közti együtt­működés. A Sztálin autógyár­nak közel 800 gyár készít al­katrészt. Mintegy kiegészítés­képpen elmondotta, hogy a gyár munkásainak húsz szá­zaléka „beugró". Ez azt je­lenti, hogy ha valaki megbe­tegszik, vagy valami oknál fogva eltávozik, hacsak rövid időre is, már ott van helyette a beugró és így a futószalag nem áll meg. Különösen érdekes a dolgo­zók oktatása. A gyárnak kü­lön tanulmányi korpusza van, saját egyetemmel, technikum­mal és egy középiskolával. Itt tanulnak a gyár fiatal és idő­sebb dolgozói, akiknek tanul­mányait a háború megszakí­totta. Egy nálunk is megszív­lelendő dolgot hallottam még itt. A dolgozó addig nem kezd­heti el a munkát a gyárban, míg részt nem vesz a három­hetes munkavédelmi tanfolya­mon: addig is kapja a fizeté­sét. A sportról külön beszélt az igazgatóhelyettes: — Harminc sportkörünk eredményesen működik. A labdarúgócsapatok Torpedo néven szerepelnek a városi és kerületi bajnokságokon. Csa­patok, mert van belőle hat­„A twz" ú} I 916. augusztus 3-án, a há- ború közepén, a L’Oeuv- re című francia napilapban megjelent „Egy szakasz tudó- sításad"-<naik első közleménye Henri Barbusse feljegyzései alapján. A folytatásokban kö­zölt tudósítás, mely Barbusse világhírű regényének, „A tűz“- nek első címe volt, hamarosan ismertté tette írójának nevét. A lap ellenzéki polgári új­ság, nem éppen ellensége az imperialista háborúnak, de felismeri, hogy a háború el­sősorban a dolgozóik és a kis­emberek ellen irányul, ezért rendszeresen közli a katonák panaszos leveleit. Barbusse regénye nemcsak alkalmas volt a lap népszerűsítésére, hanem politikai! hatása is volt. Bar­busse népszerűsége, a mű po­litikai hatásának következté­ben egy csapásra megnőtt és hatalmas elismerést váltott ki. 1916. december 15-én megje­lent „A tűz” a Flammrion ki­adónál és elnyerte az 1916-os Gomcourt-díjat, Franciaország legjelentősebb irodalmi díját. Nemzetközi hatása óriási volt. „A forradalmi tudatosság növekedésének, mint tömegje­lenségnek, mint olyasminek, md mindenütt megfigyelhető a tömegekben, egyik kiváltkép­pen szemléltető igazolása Hen­ri Barbusse két regénye: „A tűz" („Le Feu") és a „Világos­ság” („Clarté”). Az elsőt már minden nyelvre lefordították és Franciaországban 230 ezer példányban terjedt el. Szokat­lan erővel, tehetségesen, híven mutatja be ez a regény, ho­gyan válik egy egészen tudat­lan, nyárspolgári eszméktől és előítéletektől valósággal agyon- nyomott tucatember éppen a háború hatása alatt forradal­márrá” — faja róla Lenin 1919-ben. ,.A tűz” a háború, a kato­nák, a lövészárok könyve lett, amely a maga meztelenségé­ben leolezte le a háború bor­zalmait és hatalmas vádirata lett az imperialista háború­nak. — „A tűz” című könyvem, — mondja Barbusse, — tanú- vallomása a nagy háború első részének. Lelenlezi az emberek érintkezését 1914 általános ka­taklizmájával és megmutatja az öntudat magáraébredését a lövészárkok útvesztőiében. A tűzhely mellől kilépő és ön­magát elveszített, a hadnarancs nők által összeverbuvált tudat­lan, megszokásaihoz, előítéle­teihez ragaszkodó ember sze­mének felnyitása, akit a szen­vedés, az éhség lépésről-lépés- re ver mellbe. A fellázadt ár­ván. 50 érdemes sportoló ver­senyez a gyár színeiben. — A Stadiont is megmutatjuk majd az elvtársaknak. Csak 15 ezer férőhelyes, de már megkezd­tük a bővítését, mert a gyár­ban nagyon szeretik a labda­rúgást és ha csak a gyár fele dolgozója kijár a pályára, már húszezer fős nézősereggel kell számolnunk. Milyen váratlan meglepetés! A mentőkocsi-szereidében egy magyar emberrel találkoztunk. Végre valaki, aki tolmács nél­kül is megért! — Honnan jöttem? Oroshá­za mellől. A szüleim elhaltak a háború alatt, így senkim sincs odahaza. Nagyon jó itt az élet és igen megszerettem. Hallhatják, a magyar nyelvet sem felejtettem el, sőt a gye­rekeimet is tanítom rá, mert azért én, ha messze élek is, csak magyar vagyok.;; — Nem szeretné látni ha­záját, Budapestet? — Nagyon szeretnék haza­látogatni, sokat olvasok, hal­lok Budapestről és ebben az évben talán sikerül hazamen­ni egy-két hétre. — Akkor újra találkozunk; — Kicsi a világ, jó emberek mindig találkoznak benne. A pestiek megadták a cí­müket és kérték, el ne felejt­se meglátogatni őket. Este szórakozni mentünk az autógyár klubjába — ők kul­túrpalotának hívják. Az is a sző szoros értelmében. —■ Én Itt nem táncolok s-= kiadása elé zések ébresztik fel az embert és ezek kísértek végig köny­vem írásaikor. Az öntudatlan és tájékozatlan tömegek tár­sadalmi és erkölcsi érzületének elmaradottsága megállítja eszünket e kollektiv dráma le­játszódása közben. Ennek a műnek az a célja, hogy bete­messe a lövészáirikokat, meg­szüntesse a rabszolgaságot hogy látóvá tegye a vakokat, meg­nyissa a süketek fülét és a jóakarat, az egyetértés, jólét felé irányítsa a tömegeket.” írók, közéleti személyiségek, katonák írnak róla az elra­gadtatás hangján. A mű hatását és megrázó erejét jól érzékeltették az egyszerű katonák levelei, akik­kel Barbusse együtt harcolt; Névvel és névtelenül százával kapja a leveleket ismerős és ismeretlen katonáktól. „Kedves barátom és testvé­rem! 1914 óta katona vagyok, lelkesedéssel olvastam az ön könyvét. Köszönetét mondok érte, erőt és bátorságot adotL Biztos vagyok benne, hogy mi, katonák, ha visszatérünk ebből a félelmetes háborúból, a béke ügyének katonái le­szünk.” Charles S„ 6. svájci hadtest. (1917. október 23.) Sikere és politikai hatása pensze a háború folytatói és akaród frontját is megmozgat­ja. A nacionalista és reakciós körök szervezett hadjáratot indítanak ellene. Barbusse és könwe az egyház támadásának középpontjába kerül. „Ha a Háborús Tanács büntetést szab ki arra a szegény katonára, aki az ön tanácsára megtagad­ja a haza szolgálatát, milyen elbánást érdemel ön, Barbusse úr?" — kiált fel nagyképűen Sírech abbé. • „A tűz" nem propaganda mű. „A tűz“ a valóság szomo­rúan hűséges ábrázolása. — Olyan megelevenítő tehetség­gel ragadja és rögzíti meg a valóságot, olyan világos képet ad róla s olyan hitele« hang- súlyozással, hogy az olvasó, akiit magávalragad a gvötre- lemhe, megtanulja belőle: mi a háború. A tűz” megjelenése után *»■ Gorkij nagy tanulmá­nyában foglalkozott Barbusse művével, s fordítása 50 nyel­ven terjedt el. Magyar kiadá­sa már 1919-ben megjelent. 1921-ben a negyedik magyar kiadása terjedt el. A most megjelenő újabb magyarnyel­vű kiadás nemcsak irodalmi jelentőségű, hanem a nagv francia író emlékének méltó megismertetése is lesz. PETTKICH LÁSZLÓ egyetemi könyvtáros. volt az első gondolatom, ami­kor a terem sarkában megáll­tunk. Kinevetnek majd, hogy én nem úgy járom, mint ők. De hamar megnyugodtam és megváltozott a véleményen., mert a keringő Moszkvában is keringő és a többi tánc is ugyanaz. Ahogy nézegettem a kavargó párokat, elibém top­pant egy fiatalember. Mond is valamit, de én csak a fe­jem rázom. — Nem értem; — Azért elmentem vele tán­colni. Nagyon kedves fiú volt, kár, hogy nem értettem, nlt beszél. A szállodába visszaérve ösz­szetalálkoztunk a magyar szí­nészküldöttséggel. Köztük volt Latabár Kálmán is. Joobra- balra nyújtogatott jegyzett ize­iébe kézzel-lábbal autogram- mot kért. A szovjet elvtársak előzéke­nyen és szívesen Írták be ne­vüket a náluk (s jól isméit színész jegyzetfüzetébe. Egyszercsak elsápad Latabár és hebegve kérdezi: — ön magyar? Igen. — És még autogrammot me­részelt adni? ..; Ilyet otthon is szerezhetek tucatjával!.., — Ezért Igazán nem kell Moszk­vába utazni... Nahát! — ön kérte. — Mert olyan külföldi képe van. Csak be ne képzelje ma­gának! . . ; (Folytatjuk) K uláh-csapda Á gilvánfaiak már teljesítették első negyedévi sertésbeadásukat csa. Nagy Vince Túrista úton a Szovjetunióban (Kolter Margit, a Siklósi Állami Gazdaság brigádagronómusának utinaplőja) (3) dig két óránként gördül le

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom