Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

1956 JANUÄR 14 NAPLÓ 8 PÁRT ÉS PÁRTfiPÍTÉS Megkezdtük a vezetőség- választó taggyűlés határozatainak végrehajtását A véméndiek terve: Belterjesehhé teszik a gazdálkodást A megyében elsőnek vá- Imztottuk újjá a párt­vezetőséget. A felkészülésié kevés idő jutott, ezt azonban igyekeztünk felhasználni, hogy rendben bonyolítsuk le a veze­tőségválasztó taggyűlést. Elő­készítő taggyűlésen ismertet­tük a párttagok és a tagjelöl­tek előtt álló feladatokat. Ezt követték a pártcsoportértekez- letek, ahol ismételten megbe­széltük a vezetőségválasztással kapcsolatos teendőket. A tag­jelöltek részvételével külön ér­tekezletet tartottunk és azzal bíztuk meg őket, hogy beszél­gessenek a pártonkívüli dolgo­zókkal, tegyék mérlegre a pártvezetőség eddig végzett munkáját és hallgassák meg, milyen segítséget kérnek az új vezetőségtől. Az elmúlt két évben egyszer sem készültem olyan izgalom­mal taggyűlésre, mint most. Magam is — mint a többiek — mérlegre tettem munkámat s az egész vezetőségét is. A régi pártvezetőség nem tudta meg­felelően átfogni és irányítani az oktató gárdát és ezért ok­tatóink nem is lcaptak olyan segítséget tőlünk, mint ami­lyent elvárhattak volna. Sok­szor a munkás-paraszt hallga­tókat túlgyámolították vagy éppen nem segítették őket. A márciusi párthatározat után ebben ugyan fordulat történt, de nagyon nehéz volt rendet teremteni. A taggyűlésen okta­tóink is kérték, hogy kísérjük figyelemmel tevékenységüket, s ha valami hibát veszünk ész­re. azonnal beszéljük meg ve­lük. A taggyűlésen a jelölőbizott­ság engem is javasolt a veze­tőségbe, s a tagság elfogadta. Nagyon örültem a döntésnek, s munkámmal akarom bebizo­nyítani, hogy méltó vagyok a párttagok bizalmára. Hasonlóan gondolkoztak a többi elvtársak is s c taggyű­lés után azonnal munkához láttunk. Az új vezetőség első ülésén arról tárgyaltunk: me­lyek a legfontosabb feladatok. Megállapodtunk abban, hogy az első tennivaló: végrehajtani a taggyűlés határozatát. Ebben fő helyen szerepel a vizsgák sikeres lebonyolítása. Ezért mozgósítottuk a hallgatókat: használjanak ki minden időt a tanulásra. Megkértük a DISZ-t hogy ők is foglalkozzanak, kü­lönösen a gyengébb eredményt elért hallgatókkal és biztosít­sák, hogy legalább a gyengébb tanulmányi eredményt elérők rendszeresen látogassák a kon­zultációs órákat. A DISZ cso­portok vezetői és tanulmányi felelősei ugyanakkor felelősség­re vonják a kötelességüket el­mulasztó hallgatókat. Az új vezetőségnek mindjárt alkalma nyílt arra, hogy segít­séget nyújtson az oktatóknak. A vizsgák most már zömmel folynak és így gyakran részt- v eszünk egy-egy tanszéken a hallgatók beszámolóin. Két tan széken előfordult, hogy érdem­telen osztályzatot kaptak a hallgatók. Amikor megtörtént a dolog, beszéltünk az okta­tókkal, bebizonyítottuk nekik, hogy helytelenül cselekedtek. Azóta nem fordult elő hasonló eset. A párttagok és pdrtonkívü- llek gyakran felkeresnek egyé­ni problémáikkal is. Nemrégi­ben egy örökösödési ügyben kellett tanácsot adnom. Egy másik alkalommal egy diák Segélyügyét intéztem el. A múltkoriban egy elvtárs egé­szen más természetű panasszal jött be hozzám. Elmondta, hogy régebben két súlyosabb hibát követett el, amiért meg­bírálták. Azóta bárhogy is igyekszik, nem akarják észre­venni, hogy megváltozott, túl­ságosan számontartják a rég történt dolgokat. Meggyőződ­tem róla, hogy valóban szor­galmasan tanul, most már magatartására sem eshet kifo­gás. Megkértem a DISZ cso­port vezetőjét, hogy vizsgál­ják felül munkáját, s hozzák a hallgatók tudomására, hogy az illető elvtársnál igazi vál­tozó? történt. > A pártvezetőség tele van tervekkel, ötletekkel. Azon vagyunk, hogy a terve­ket gyorsan végrehajtsuk, s a kezdeti eredményeket újabba.k kai tetézzük. A legközelebbi taggyűlésen már arról akarunk beszámolni, hogy a korábbi hibák egyl-észét kijavítottuk. PÁL JÓZSEF a Pécsi Állam- és Jog- tudományi Egyetem pártszervezetének veze­tőségi tagja. HÍREK Ebben az évben különösen ügyelni kell a szokatlanul nagy nedvességtartalmú kuko­rica vetőmagjánál. A magas nedvésSégtartalmú kukorica vetőmag téli tárolás alatt könnyen megromolhat, ezért meg kell találni a módját a vetőmag megfelelő kiszárítá­sának. Kísérletek alapján si­került hamarosan megtalálni a szárítás legjobb módszerét. Megállapították, hogy legal­kalmasabbak a dohányszárítók a kukorica vetőmagjának csö­ves állapotban való szárításá­ra. A sikeres kísérletek után az élelmiszeripari miniszté­rium a szárítás céljaira ren­delkezésre bocsátotta a jász­berényi, a kápolnai, a kiskún- halasi és nagykállői dohány­szárítókat. Ezekben többszáz vagon kukorica vetőmagot fokos hőmérsékleten T ? • ' ’ sm^riékos nedvesség- tartr’-'mfn s-órítanak ki. Ez­zel biztosítják, hogy a mag csírázókénesséne teljesen ép marad. A kukorim vetőmag mesterséges szárítása — ame­lyet Magyarországon első íz­ben alkalmaznak — lehetővé teszi, hogy tavasszal jóval a vetés megkezdése előtt a ter­melőkhöz kerüljön a jóminő­sé gü vetőmag. * A néni fafaragók még az 'óén Alkotó-otthont kapnak Tihanyban, ahol az ország hat­van faragó művésze felváltva tölt majd néhány hetet. Ezt az időt e1' "korban pihenésire fordítják, de megfelelő műhe­lyük is lesz ahhoz, hogy ha kedvük tartja, monkálkodhas- «amak. Az otthonban állandó kiállítást rendeznek be és áru­sítanak is fafaragásokat. * A községek életének kiala­kításából egyre jobban kive­szik részüket a földmüvesszö- vetkezetak. Egy-egy földmü- vesszövetkezet vezetősége je­lentős politikai munkát tud végezni, amellett, hogy a köz­ség gazdasági életét irányítja. A földmüvesszövetkezeti ve­zetőségi tagok munkájának a segítésére a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége útmutatót bocsátott ki, amely részlete­sen foglalkozik a vezetőségi tagok munkájával, feladatai­val és irányt mutat a föld- | művesszövetkezeti mozgalom 1 továbbfejlesztése területén is. Ezekben a napokban készí­tik az évi terveket a véméndi Uj ALkotm&ny Termelőszövet­kezetben. Tervük egyre jobban tükrözi a belterjes gazdálko­dást, amit az utóbbi években célul tűztek maguk elé. Külö­nösen meglátszik ez a törek­vésük az állattenyésztés fej­lesztésében. Eddig 32 tehenük volt és húsz holdra jutott 1 tehén. Ezt az arányt javítani akarják eb­ben az évben. Ezért — már ta­valy — megépítették a száz­négy férőhelyes tehénis tállót. Az idén pedig — ha nem is teljesen — de legalább félig benépesítik; 50-re emelik a fe­jőstehenek számát. Hogy mi­ből? Elsősorban saját nevelés­ből, de vásárolnak is hozzá bő­tejelő állatokat. De mihaszna a sok tehénnek, ha a tejihoaaim továbbra — a múlt évihez ha­sonlóan — alacsony maradt? A véméndi Uj Alkotmány Ter­melőszövetkezetben ezt is fi­gyelembe vették az évi terv el­készítésénél. Az egyik rovat­ban az áll, hogy a tejhozaimot legalább 400 literrel növelik. Ezt azonban csak úgy érhe­tik el, ha gondoskodnak az ál­latok megfelelő takarmányo­zásáról. A tervben ezt olvas­hatjuk: kukoricából 135 má- szával többet hagynak a szük­ségesnél, széna, zöldtakairmány is lesz elegendő az állatoknak. A takarmány mennyiséget még másképpen is növelik a vé­méndiek. Kihasználják az ál­lami kedvezményt és leszerző­dik a tejet. így olcsón — 44 forintért — kapják a korpa mázsáját. A korpa ára sokszo­rosan viűsaaitérül, mert 1 kiló­ból 2 liter tej lesz. Az Uj Al­kotmányban feletetáik az olcsó korpát a tehenekkel és kioszt­ják a tej pénzt a tagoknak. Tudják a véméndiek azt is, hogy az ország húsellátása csak ügy javulhat, ha minél több sertést fognak hízóba, és a kukoricát húsban értékesí­tik. Azt mondják az Uj Alkot­mányban: ha kevesebb kuko­ricát osztunk és több sertést hizlalunk, akkor több lesz a tagság kés zpénzjövedelme is. Ebben az évben már így ter­veztek. Míg tavaly minden 100 hold után csak 14 sertést hiz­laltak meg, addig ebben az évben — 50 százalékkal többet — 21 kövér disznót adnak le az államinak. A számarány pedig így alakul: tavaly csak 87 hí­zójuk volt, az idén 130-at ter­veznek. Baranya déli fekvésű éghaj­lata Igen kedvező a szőlőter­melésre. Véménden is kihasz­nálják ezt az adottságot. Jelen­tős területen van szőlőjük. Csak borszőlőből 10 holdon termett ebben az évben. A terv tovább fejlesztésről tanús­kodik. Egyenesen Gyöngyös­ről hozattak 25 000 darab vesz- szőt és tavasszal ültetik ki 5 holdon. Az utóbbi években igen el« hatalmasodott egy megyei be« tegság: az „olcsó belterjesség”; A termelőszövetkezeteik min« d annel foglalkoztak — bérfü- részelést vállaltak, nagy dairáló üzemet létesítettek, tégla« égető j ük messze környéknek termelt — csak éppen fő fel­adatukat, a mezőgazdaságot hanyagolták el néhány helyen; így rokkant meg anyagilag a hetvehelyi Sztálin tsz is. Az ilyen szövetkezetek példát va- hetnek a véméndiektöl. Van téglaégietőjük, de az csak a sa­ját szükségletre készíti a tég­lát — ebben az évben kere­ken 100 000-t, — hogy felépít­hessék az új gépszínt és mór- lagházait. A belterjesség több munkát igényed. Kiszámították, hogy a gondosain elkészített évi terv végrehajtásához ebben az év­ben minden tagnak átlagosan legalább 280 munkaegységet kell teljesíteni a tavalyi 256 helyett. Bár az átlag munka­egység jelentősen emelkedik, mégis Véménden egy holdat olcsóbban, kevesebb munka­egységért művelnek meg, mint tavaly. Nem azt jelenti ez, hogy elhanyagolják a mezei munkáit, hanem jobban kdhasz nálják a gépeket — a szántó­földi munka 90 százalékát gé­pek végzik — és odaviszik a munkaerőt, ahol még gyenge a gépesítés: az állattenyész­tésbe. Igaz, többéit kifli majd dol­goznia Schramcz Jánosnak, Molnár Józsefnek és a többiek nefc, hogy a tervet minden pontjában — megvalósítsák; De több munkaegységet is kap­nak érte, az értéke to nagyobb lesz. Tavaly 28 forintot ért és 3 forintot kaptak készpénzben, az idén azt mutatja a tervük, hogy 35 forintot keresnek munkaegységemként és ezen belül 10 forint körül lesz a készpénz osztatok. A bélterjes gazdálkodás, a munkaegység értékének növe­kedése nemcsak a tagság jö­vedelmét gazdagítja, de az egyéni gazdákat is job" n vonzza a szövetkezetbe. Nincs a tervbe feljegyezve, de a vé­méndi U] Alkotmányban er­re is gondolnak az évi terv el­készítésénél. Arra törekednek, hogy minél több egyéni gazda a termelőszövetkezetben, a közös gazdálkodósban találja meg számításait Pécsi útviszonyok Az elmúlt évek során számos cikk és hozzászólás lá­tott napvilágot a Dunántúli Napló hasábjain, ame­lyek elítélték és javaslatokkal megszüntetni kí­vánták a közúti rendellenessége­ket. Én is szeret­ném röviden leír­ni tapasztalatai­mat. A Megye utca és a Kulich Gyula utca kereszteződé­sénél, a Vízügyi Igazgatóság épüle­te előtt legalább két hónapja ma­gasodik a felté­pett aszfalt, még­hozzá olyan sze­rencsétlen helyen, hogy a járművek csak későn veszik észre. A Séta-téren áthaladó úttesten legalaob ’ olyan nagy űr tátong, mint az a gránit­tömb, amely mint­egy 3 hónapja látható a Kórház tér úttestén. S ha már a Kórház té­ren vagyunk, fel­tétlen szólnunk kell a villamos sí­nek mellett tá­tongó „szakadé­kokból. A Káp­talan utca, Rákó­czi út, Rét utca és a külső város­részek utcái sem mentesek a hibák­tól. Az Apponyi tér parkosítását például egyálta­lán nem veszik figyelembe a han- cúrozó gyerekek, vagy «2 állomásra siető emberek. Elismerem: a hibák megszünte­tése nagy munka, de semmi törek­vést sem látunk erre. Illetékesek­nek végre fel kel­lene figyelniük, városunk rendjére mert a mostani viszonyok nem öregbítik jóhírét, sőt a dolgozók egészségét is ve­szélyeztetik: Bokrétds András. A Szigetvári Cipőgyár újra teljesíti tervét nz elmúlt esztendő | második felében olyan hírek érkeztek, hogy a Szigetvári Cipőgyár tervteljesítésében ba­jok vannak, nagyrészt a szer­vezetlen anyagellátás miatt s hogy több dolgozót nem is egy esetben szabadságra küldtek, mert nem volt munka. A hi­vatalos vizsgálat a híreket igazolta. A Szigetvári Cipőgyár — amely az elmúlt években a cipő "és bőriparban mindig aZ elsők között volt — 1955. utol­só negyedében csak 50—55 százalékra teljesítette tervét. Októberben például az elő­irányzott 14 800 pár női export cipő helyett csak 8 741 párat gyártottak. Nem tartották be a gyártási technológiát, ezért küldtek javításra 6 800 pár ci­pőt, ami mintegy 3 000 mun­kaórát emésztett fel. Ez no­vemberben mintegy 165 ezer forintnyi béralap túllépést okozott s ezért maradtaik le 13 600 pár cipővel az export­terv teljesítésében. A fő hibák részben belső szervezetlenségből, részben az egyes műhelyrészek kooperá­ciójának hiányából, majd a gyártáshoz nem szükséges anyagkészletek felhalmozódá­sából és a bizonytalan, kap­kodó műszaki vezetésből adód­tak. A béralaptúllépést befo­lyásolta nagymértékben az is, hogy az (izem helytelenül használta ki a minőségi bére­zés és a minőségi prémium adta lehetőségeket. Például: Balázs János talpfelerősítő júliusban 1 245 forintot kere­sett: amikor az üzem viszony­lag még jól állt a tervtel je­sítéssel — de novemberben, amikor a tervteljesítés csak 50 százalékos volt — fizetése meghaladta a 2 100 forintot! Ugyanis a minőségi prémium és a minőségi bérezés telje­sen figyelmen kívül hagyta a mennyiségi termelést! A szervezetlenség természe­tesen nemcsak az üzemben jelentkezett, hanem rányomta bélyegét a Könnyűipari Mi­nisztérium Cipőipari Igazga­tóságának munkájára is. A cipőipari igazgatóság — pél­dául az angol export model­lek technológiáját — gyártás közben tizennégyszer változ­tatta meg a tüződóben, 16-szor a csákozóban, kilencszer az aljamflhelyben és nyolc eset­ben a kikészítő műhelyben. Vagy például: az üzem javas­latot adott be a tűsarkok me- revítésére, amivel tartósabbá, rugalmasabbá és törésmentes­sé tették a fasarkokat. A ci­pőipari igazgatóság nem fo­gadta el, mondván, hogy ugyanezeket az előnyöket már egy korábban benyújtott újí­tással is elérik. Októberben mégis leküldték mintegy há­romezer pár tűsarkot, amelye­ket még mindig a régi mód­szer szerint gyártottak le. Mit tehetett a cipőgyár: beépítet­ték a sarkokat a cipőkbe. Nem sokkal később a cipőipari igazgatóságon meggondolták a dolgot: elfogadták az előző­leg benyújtott újítást, s mind­járt ki is adták az utasítást: a már legyártott női cipőik sar­kaiba helyezzék el a merevítő acélhuzalokat. Ez a néhány példa kellően tükrözi a cipőipari igazgatóság lehetetlen intézkedéseitame­lyekkel nem hogy segítette, el­lenkezőleg: gátolta a gyár tervteljesítését. A gyár dolgozói, műszaki vezetői okulva az elmúlt esz­tendő hibáiból, már az 1956- os tervév első napjaiban hoz­záfogtak a lemaradás pótlásá­hoz és a hibák megszüntetésé­hez. A tavalyi adósságot 2 464 párral már csökkentették és előreláthatólag az első ne­gyedben nemcsak az adóssá­got törlesztik le, hanem ter­vüket is teljesítik. Január 2-a óta a tervezett napi 650 pár cipő helyett ezer párat gyárta­nak. Az üzem gondoskodott arról is, hogy anyaghiány miatt többé ne legyen kiesés. Januárra például minden anyagot biztosítottak. A 21 ezer pár félkész cipőt is már 14 ezerre csökkentették. Az első negyedév végére elérik azt. hogy a megengedett mennyi­ségnél, 7 000 párnál több fél­kész cipőjük nem lesz. A dol­gozók különösen január első két hetében igen jó munkát végeztek a tervlemaradáá be­hozására. Szászvári György sarkaló mondotta: „Rajtunk múlik, hogy kikászálódjunk a bajból. Mi meg is teszünk mindent annak érdekében, hogy az elkövetkezendő hetek­ben már utolérjük magunkat és végre a napi terv szerint dolgozhassunk.'* A tí\ár do1tfozó1ban\ tehát "" meg­van a szándék arra, hogy a tavalyi hibákat megszüntes­sék. De ehhez segítséget vár­nak elsősorban a Könnyűipari Minisztérium Cipőipari Igaz­gatóságától Ez a segítség azon­ban még most is késik. Kü­lönben a cipőipari Igazgató­ság nem adott volna olyan utasítást éppen az elmúlt na­pokban a Szigetvári Cipőgyé" - nak, hogy — mivel a Német Szövetségi Köztársaságból ke­reskedelmi küldöttség érkezik, ezért a részükre készülő ex­portcipők gyártás,i időpontját hozzák előbbre, január köze­pére. Ez az intézkedés ismét csak tervszerű tlenséget, szer­vezetlenséget szül. A cipőipari igazgatóságnak a jövőben sok­kal hatékonyabb támogatást kell nyújtania a hozzátartozó vállalatoknak, közöttük talán elsősorban a Szigetvári Cipő­gyárnak. De komoly | feladatokkal kell megbirkóznia a cipőgyár pártszervezetének is. Ugyanis sokszor tétlenül szemlélték a gazdasági vezetés kapkodó munkáját. Nem csoda: a ko­rábbi Igazgató egymaga akart mindent elvégezni, a pártszer­vezet támogatása, tudta nél­kül. Ebben az időszakban szinte elsorvadt a pártszerve­zet, az elvtársiaknak elment a kedvük a munkától. Múlt év közepén már kezdtek másként dolgozni, de még most is ,gyerekcipőben jár a párt- munka". Szinte az első pilla­natban szembetűnik, hogy csak a mával törődnek több- kevesebb (sikerrel. Észreve­szik, hogy néhányszáz párral kevesebb cipő készült el? Jó- zsa elvtárs, a pártszervezet titkára röpgyűlést tart. Rossz a minőség? Józea elvtáns, Szé­lest elvtárs az ebédidőben röp­gyűlést tartanak. Túlórázni kell? Ismét röpgyűlés, a dol­gozók véleményét kérik, Nyil­vánvaló, hogy a pártimunká­nak ez a kampányszerűsége csak a hibák foltozgatásána jó. A népnevelőmunkáről szól­va, ezt mondja Józsa elvtárs: „Van népnevelőgárda, de a legjobbak a községiben dolgoz­nak. Az üzemben csak az idő­sebb elvtársaik, hogy nekik is legyen pártmunkájuk...” Helytelen, A pártszervezet el­sősorban az üzemben dolgoz­zék, s ha van ereje, segítse a területi alapszervezeteket. De a meglévő néhány népnevelő 6em dolgozik, mert nem tájé­koztatják őket rendszeresen, nem tudják miről szóljanak a munkásoknak. A pártesopor- toknél hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a pártbi- za.limiak időnként kapnak fel­adatot, de azt senki nem kéri számon tőlük. A pártesoportok nem elég önállóak, többnyire mindent a pámtvezetőség akar megoldani. Most azt tervezik, hogy a páirtcsoportokra építik a .pártmunkát, hogy az üzem­részben gazdák legyenek, ne­veljék, tanítsák a dolgozókat. A pártvezetőség és a párt­tagság bizonyos tájékozatlan­sága, önállétlansága egy tőről fakad: a termelés pártellenőr­zésének hiányából. Az igaz­gatót, Szabó elvtársat, csak néha számoltatják be. A kü­lönböző osztályok, műhelyek vezetőit még egyszer sem kér­ték meg, hogy ismertessék munkájukat a pártvezetőség ülésén. Pedig ez az alapja an­nak. hógy a pártvezetőség megismerje, nemcsak a terv mennyiségi teljesítését, hanem a munka gazdaságosságát, s megszabja, mind a gazdasági vezetők, mint a pártszervezet tennivalóit, fíelyes lenne, ha a vezetőségi ütések egyik na­pirendje, mindig egy-egy gaz­dasági vezető beszámoltatása lenne s annak alapján kidol­goznák a pártmunka módsze­reit. Ez nemcsak tekintélyt, hanem egyúttal tervszerű munkát Is eredményezne. Nemrég a községi pártbi­zottság és az üzemi pártszer­vezet kezdeményezésére hatá­rozatot hoztak a korábban be­szivárgott ellenséges elemek eltávolítására. Van belőlük bőven, szinte valamennyi ad­minisztratív munkakörben. Dr. Szablya Jenő pénztáros — ku- lálk, Bagi Ferenc volt csendőr fia, Teleki Lajos horthysta tiszt. Ugyanakkor több veze- tőáilású dolgozó felesége i6 az irodán kapott munkát: Kovács István főkönyvelő felesége pépírónő, Tóth Imre felesése titkárnő. — hogy csak néhá­nyat említsünk. Érthető, hogy egy bizonyos klikk-rendszer alakult ki, a családi összetar­tás elmossa a felelősséget. De a határozat ellenire sem tör­tént intézkedés, a pártszerve­zet nem állt a sarkára, hogy az igazgató elvtárs ezen a helyzetein sürgősen változtas­son. A Szigetvári Cipfigyárban\ minden feltétel adva van ah­hoz, hogy a* új esztendőben rendszeresen, kiváló minőség­ben teljesítsék exportkötele- zettségüket. A párt- és a gaz­dasági vezetés tervszerű, erő­teljesebb munkáján múlik, hogy valóban így is legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom