Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

,Ä ^3B DUNÁNTÚLI yrt*r. nnnrrrArTTJttmrrtÜrjmia A MAI SZÁMBAN: Cs« Te elvtárs életéről (2. o.) — Tito elnök beszéde a Belgrádban tartott nagygyűlésen (2. o.) — Miért rengett a föld Magyarorszá­gon? (2. o.) — Megkezdtük a vezetőségválasztó taggyűlés határozatainak végrehajtását (3. o.) A véméndiek terve: Belterjesebbé teszik a gazdálkodást (3. o.) — A Szigetvári Cipőgyár újra teljesíti tervét. (3. o.) MDP BARANYA MEOYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JANUÁR 14 Messziről jött kedves vendégek Egész népünk örömmel ol­vasta a hírt az újságokban: hazánkba érkezik a Kínai Nép- köztársaság kormányküldött­sége. A kínai nép, a mi or­szágunk lakosságánál hatvan- szorta nagyobb nép képviselői érkeznek hozzánk baráti tár­gyalásra és kézszorításra. Nem most találkozik először a magyar nép a kínai néppel. Mióta szabad lett a két ország népe, bebizonyosodott, hogy tízezer kilométer — ami a kí­nai nyelvben egyenlő a végte­len v sokkal — nem végtelen sok kilométer, hanem köny- nyen áthidalható távolság. A két népet előbb harcai hozták közelebb. A kínai nép a gyar­mati felszabadulás élharcosa, a szocializmus építője, egy tá­borba került a magyar néppel, amely Európában rohambri­gádja a szocializmusnak. Köze­lebb hozták a munka eredmé­nyei is. A szocialista magyar ipar termékei kiváltották a kínai szakemberek és szak­munkások elismerését. Nem egy kínai faluban magyar traktorok szántják a sárga kí­nai löszt és Pekingben nem ritka látvány a magyar Ika­rusz gyárban készült autóbusz. Hazánkban gyors népszerűség­re tettek szert a művészi kivi­telű cikkek, a dísztárgyak és homyő^lyerru kendők. fi a kí­nai házi- és kézműipar más termékei, a kínai tea, rizs és egyéb mezőgazdasági termé­kek. A nálunk is, Kínában is felszabadult munka termékei­nek kicserélése nem lebecsü­lendő kapocs a két nép kö­zött. Találkozott a két nép a kultúrában. Magyar küldöttsé­gek járták a Kínai Népköztár­saság zsúfolt városait, csodál­ták a hatalmas életerőtől duz­zadó kínai népet, s hoztak ha­za híreket, messze áradó test­véri érzést, feledhetetlen élmé­nyeket a testvéri országból. Nemrég a kínai Klasszikus Színház művészei hozták lázba a színpadi művészetért lelke­sedő és szépért rajongó ma­gyar közönséget. S összekap­csolta a két népet a közös sérelem: Magyarországot csak­úgy ki akarták rekeszteni az Egyesült Nemzetek Szövetsé­géből, mint ahogy ma is távol­tartják a nemzetközi ügyek e fontos fórumától a Kínai Nép- köztársaságot az imperialista körök, amelyek szívesebben dédelgetik a Tajvanra szorult é’ősdi Csatig Kai-sek féle meg veri rablósereget. Sok az összekötő kapocs a két nép között, semmi szükség sincs arra, hogy mint koráb­ban divatozott, vérrokonsági kr p 'olatot keressünk a két nép között. Nagy Csin-ország- gel ma sokkal szorosabbak és meghittebbek testvéri kapcso­lata: nk, semhogy ködös mon- dákra lenne szükségünk. Kö­zös a jelenünk és a jövőnk és ez több bármilyen közös múlt­nál. De ha mégis a múltnál tartunk, meg kell állapítanunk hogy soha a múltban sem volt ellenségeskedés a két ország népe között. A hatszázmilliós Kínának és a tízmilliós Ma­gyarországnak soha nem volt nézeteltérése egymással és nem is lehetett. Nemcsak a nagy távolság miatt, hanem mégin- kább azért, meat mindkét or­szágnak egyaránt legfőbb gondja volt az idegen hatal­mak leágazási és rablásd törek­vésed elleni védekezés, mert Kínát a távolabbi múltban éppúgy fenyegette a japán hó­dító, mint Magyarországot a német s a közelebbi múltban éppúgy szenvedett a fasiszta Japántól, mint Magyarország a fasiszta Németországtól. Most Csu Te elvtárs vezeté­sével küldöttség jön hozzánk. Hozza a testvéri kínai nép üd­vözletét és látogatása nyomán minden bizonnyal még szoro­sabbak lesznek, még széleseb­bé válnak mindazok a kapcso­latok, amelyek eddig is össze­kötötték a két szocializmus felé haladó országot. így lesz, nem kételkedhetünk benne. Hiszen ha olyan könnyen tesz- szük a magyar fülnek szokat­lan hangzású kínai név után is az „elvtáns" szót, ez nem azt jelenti-e, hogy minden lé­nyegesben egyetértünk? Egyet­értünk abban, hogy orszá­gainkban a szocialista társada­lom hozza meg a nép boldog­ságát. Egyetértünk abban, hogy ennek megvalósításához békére van szükség. Egyetér­tünk abban, hogy a Kínai Népköztársaság jogosan nem tűri területének megcsonkítá­sát és a kína* nép felháboro­dása jogos a Tajvant bitorló Csamg Kai-sek klikk ellen, mint ahogy egyetértünk abban is, hogy a magyar nép teljes joggal intézi hazája ügyeit és szól bele a nemzetközi kér­désekbe és nem tűr ebben sem­miféle idegen beavatkozást. Közös munka, közös sors. közös jövő, baráti kapcsolatok mind közelebb hozzák a ké! népet. De a legfontosabb, hogy a két távoleső országot széles híd köti össze, erős, szilárd alapokra épített híd: a Ma­gyarországgal és Kínával egy­aránt határos Szovjetunió. Mi elmondhatjuk, hogy hazánk ma nem lenne szabad a Szov­jetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme nélkül. A kínai nép is elmondhatja, hogy nagy népi felszabadító harcat kerülte volna a győzelem re­ménye a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme a szocialista Szovjetunió szom­szédsága nélkül. A Szovjet­unió, a szocialista forradalmak élharcosa, és sziklaszilárd bá­zisa iránti hála és szeretet a két egymástól távoleső népben azonos érzés és ez az, ami min­den másnál jobban szilárdítja erősíti egymás iránti barátsá­gukat is. Üdvözöljük hazánkban a nagy kínai nép küldötteit és azt kívánjuk, hogy mindazok a szálak, amelyek összefűzik a két ország népét, legyenek a jövőben egyre erősebbek, nö­vekedjék és virágozzék a két ország népe közötti tartós ba­rátság — ezúttal valóban kínai szólással élve — tízezer évig. Végétért az úttörővezetők országos tanácskozása Tón teken folytatták az út­törő munkában kiváló ered­ményt elérő pedagógusok or­szágos tanácskozását. A ta- »&f>kozás második napján réfeztvett Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára és Gosztonyi Já­nos, a DISZ KV titkára is. A felszólalások után Kiss Qyula oktatásügyi miniszter­helyettes összegezte a yita eredményét, „Eredményesen kezdtük az új évet" „Határidőre, méret szerint szállítjuk a bányafát" Az új év első nyolc napját jó eredményekkel zártuk. Máris 12.207 tonnával szállítottunk többet a tervezettnél. Kocsibe- rakási tervünket 107.7 száza­lékra teljesítettük, a gazdasá­gos kocsiki használás eredmé­nyeként 463 kocsit takarítot­tunk meg. Az így megtakarí­tott kocsimennyiség az összes pécskömyéki szénbányák egy napi kocsiszükségletét fedezi s ugyanakkor az átlagos vonatki­A Pest környéki községek­ben, ahol a csütörtöki földren­gés a legjelentősebb károkat okozta, helyreállt a nyugalom, mindenki folytatja munkáját. A villamosvezetékeket rendbe­hozták, a közlekedés zavarta­lan. Dunaharasztin pénteken reggel ismét valamennyi üzlet­használást figyelembevéve 15 vonat megtakarítását jelenti. Úgy a vasúti, mint a szállí­tófelek jó együttműködését tükrözi a kirakási tervek 114.2 százalékos teljesítése is. E jó munka nem kevesebb, mint 1206 kocsi többletfelhasználá­sát tette lehetővé. Kedvezőb­ben, a decemberi 82.6 száza­lékról 84.5 százalékra alakult a mozdonyfélforduló is. VÁRNAI LÁSZLÓ MÁV Igazgatóság, Pécs amelynek néhány üzemrésze kisebb mértékben megrongáló­dott a földrengés során, a bal­esetveszély elhárítása után pénteken reggel ismét teljes üzemmel megindult a munka. Illés József és tizennégy tár­sa a n&gymányoki szénbámya- üzam fatelepéről versenyfel­hívást küldött a Komlói Szén- bányászati Tröszt valamennyi fatelepének dolgozójához. A nagymányokiak versenyfelhí­Iskolákat építenek Ezévben Babarcszöllősön és Majláth-pysztán egytanter- mps, korszerű, új iskolát építenek 2 szoba-konyhás, fürdőszobás nevelői lakás­sal. — Az iskola építésére egyenként 366 ezer forintot fordítanak. vasukban többek között meg* ígérték, hogy széleskörű ver­senyt indítanak április 4. tisz­teletére. Vállalták, hogy a munkaidő minden percének kihasználásával biztosítják a vasúti kocsik határidőé lőtt! ki rakását, hogy ne kelljen ál­láspénzt fizetni. ígéretet tettek arra is, hogy rendet teremtenek a fatele1 pen és a bányaüzem részére határidőre szállítják a meg­rendelt faanyagot. A bánya­fákat méret szerint csoporto­sítják és a fűrésztelepen csök­kentik a hulladékfa mennyi­ségét. A fűrészgépek kihaszná­lása érdekében fokozott gon­dot fordítanak a rabolt bánya- fák újbóli feldolgozására ebből széldeszkót és talpfát ké­szítenek, a gépeket pedig rendszeresein karbantartják. jáiíkveis-eHp a Hiteseken Megindult a munka a földrengés sújtotta községekben ben megkezdték az árusítást. Huszonöt károsult család már visszaköltözött a néphadsereg, a rendőr- és tűzoltóosztagok se­gítségével rendbehozott ottho­nába. A megrongálódott épületek helyreállítása mindenütt gyors ütemben folyik. A Pest megyei Tüzép telepről nagyobb meny- nyiségű tégla, cserép, mész és egyéb építőanyag , érkezett a földrengés által sújtott közsé­gekbe. Számos gyár, mint pél­dául a Rákosi Mátyás Művek, szintén hathatós segítségtt nyújt a károk helyrehozásához. Az állami szervek mindenütt gondoskodtak a lakosság élel­miszerellátásáról. Sok mázsa kenyér, hús, zsír, szalonna, liszt, cukor érkezett Dunaha- raszrtiba, Taksonyba és a szom­szédos községekbe. A Csepel Autógyárban, Napok óta a téli kabátot lekívánkoztató napsütés me­lengeti az öreg Pécset, zápo­rozza sugarait a Mecsek sze­líd lankáira. Hirtelen meg­elevenedik a hegyoldal, az ösvényeken, a kopasz fák között fiatalok csapata tör a Dömör-kapu irányába. Út­közben meg-megállnak, jele­ket, elrejtett leveleket hagy­nak mögöttük Nem sokkal később színes ruhák villan­nak a barna fák közűit és csilingelő kacagás árulkodik arról, hogy a második járőr­csapat zömét lányok alkot­ják. Utánuk még egy csapat következik, velük együtt ösz- szesen negyvenen igyekez­nek a célhoz, a Dömör-kapu- hoz. De már a tetthelyen va­gyunk és mindjárt eldől, hogy ki nyerte a járőrver­senyt, amelyet a megyei DISZ bizottság rendezett a négynapos ifjúvezetőképző tanfolyamon résztvevő 40 baranyai és tolnai középis­kolás DISZ-vezetö és DISZ- titkár részére. A járőrversenyt a lányok kicsit elkönnyelműsködték és az elrejtett négy levélből csak hármat találtak meg, így az utánuk következő csa­paté a győzelem. De majd a számháborúban — fogadkoz- nak. Persze ebben is a fiúk bizonyultak a jobbaknak. Az elméleti előadások hall­gatásán kívül sok szép, közös kiránduláson vesznek részt a tanfolyam résztvevői. A vi­lághírű Zsolnay Múzeum lá­togatásánál megtanulják, mi ként szervezzék mintaszerű­en a múzeumlátogatást, az „Egymillió fontos bankjegy” utáni vitán pedig maguk ad­ják iskolapéldáját annak, ho­gyan kell levezetni egy szín­vonalas filmvitát. Azután vá­rosnézésen csodálják meg a kétezeréves Pécs, hazánk műemlékekben harmadik leggazdagabb városának ne­vezetességeit, majd a Ka­mara Színházban a „Párisi vendég” előadásán Szabó Samu Kossuth-díjas, Boros János as Péter Gizi színmű­vészek kitűnő alakításainak tapsolnak. A szünidő utolsó négy nap ján így készült fel a bara­nyai és tolnai középiskolák negyven fiatalja arra, hogy visszatérve a tantermekbe még élvezetesebbé, szórakoz- tatóbbá tegyék az iskolai DISZ csoportok életét. Vasárnapi szórakozások A Doktor Sándor Kultúrotthon két arca A z egyik arc vidám, mosolygós, fiatalos. Ezt az arcát akkor látod meg, ha a táncterembe lépsz. A pódiu­mon fenn a zenekar muzsikál, lenn pe­dig keringenek a párok. Fiatalok. Per­sze, akadnak itt idősebbek is, különösen asszonyok, ök a kísérők, akik másnap, a vasárnapi össztánc után bizalmasan közelhajolva a szomszédasszonyhoz, me­sélik: — Nagyon jól mulattunk! Évát egyik kézből a másikba adták! Egy percet se pihenhetett — csak táncolt... Évát írtam? Nos, ha már így sikerült, hát kérdezzünk meg egy igazi _Évát, mondjuk Schmidt Évát a kesztyűgyár­ból, jól szórakozik-e itt, a Doktor Sán­dor kultúrotthon össztáncán? — Igen, nagyon jól. Minden héten el­jövök. Mert itt jó a zene és jó a hangu­lat. Beszéd közben kitekintget: várja-e még a táncosa. Nincsen semmi baj, a fiú várja a csinos, kékszoknyás, fehér- blúzos lányt. Csak talán az anyuka nyugtalankodik: feltartják a gyereket és ő nem gyönyörködhetik benne ... Pe­dig milyen szépen táncol, különösen keringőt! Midez Igaz lehet: jól táncol a kislány, mert amint mondja, este hét órától mostanáig — nyolcig — már hat tán­cosa volt. Igaz, ő volt az első lány az este, de hiába — nagyon szeret táncol­ni, kár minden percért. Ezért is vágja ki, ahogy kívánságait kérdezem: — Ha egy órával hosszabb lehetne az össztánc... Ha nem 11, hanem 12 órakor lenne vége,;;j Azután: — Jó lenne a tánc előtt egy kis mű­sor ..; Ének, jelenet, vagy más.,. Ér­dekesebb lenne „j Talán nem megvalósíthatatlan kéré­sek. A kultúrotthon vezetősége majd el­dönti. De hová tűnt a mi Évánk? Lám, már ott táncol, ott villog a fehér blúz valahol a parkett túlsó végéről. Táncol lassan, szép mozdulatokkal ringatják magukat a keringő dallamán. És szépen táncol itt mindenki. Derűsen szórakoz­nak a fiatalok. A másik arc már nem ilyen. Csend telepedett arra a teremre, ame­lyikbe Baló elvtárs, a kultúrotthon igaz­gatója vezet. Két-két elmerült gondolkodó ül egy- egy kicsiny szegletes asztal és a 64 koc- káju tábla mellett. Barátságtalan pil­lantással űzik el azt, aki „gibicelni“ akarna nekik, különösen az idegene­ket Kit lehetne itt lefényképezni és kit lehetne meginterjúvolni? Ez nagy. kér­dés, A sakkozók láthatóan nem szere­tik zavartatni magukat. De hopp! Egy ismerős! Solti Ferenc, az Állami Fod­rászüzem dolgozója! — Gyakran jár ide? — Rendszeresen. Minden vasárnap. Ez és a festegetés a kedves szórakozá­som. — Mindkettő csendes szórakozás. — Igen — mondja nyomatékkal. — Csendes. — Ezzel a futóhoz .nyúl, a fi­gura koppan a táblán, ahogy leteszi. Baló elvtárs nevet. — A sakkozók ilyenek. A „legnehe­zebb“ embereink. Minden vasárnap itt vannak, erőszakkal hagyatjuk velük ab­ba a játékot zárórakor, de más nem érdekli őket, csak a sakk. A többi szak­kör például eljön az előadásainkra, és egyre többen jönnek a szakköri tagjk közül. A sakkozók? Az istennek se jönnek el ismeretterjesztésre. Mindenük a sakk... Arra gondolok, ha a sakkozókat cs ík ez a szórakozás érdekli, akkor tartsa­nak előadásokat nekik a sakkról. Ke­letkezése, híresebb művelői, játékmód­szerek, nyitások stb. lehetne az előadá­sok címe. És azután ... Azután meglát­nák, hogy érdemes más előadásokra is eljönni. TVyílik az ajtó, fej kukkapt be rajta. ' Körülnéz, majd visszaszól, a kint­maradt, számunkra láthatatlan partner­nak: — Várni kell. Minden tábla foglalt. Azért bejönnek. Ismerősök itt, oda­állhatnak hát egy tábla mellé, még kö­szönnek is nekik, ök pedig elmerülnek nyakig a játék izgalmaiban, pedig nem is sakkoznak, csak néznek. Valaki felkiált mellettem: — Matt! Régen láttam ilyen boldog embert! igazán nagyon garami)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom