Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

1958 JANUAR 1 NAPLÓ s V\ Az idén sztahanovista szinten akarunk termelni Á második ötéves tervben tovább erősödik megyénkben is a nehézipar Az első ötéves tervben épült fel Komlón Kossuth-bá nya Il-es számú aknája cs ekkor építették át az I-es számú aknát is. A két akna a legmodernebb szállítógépekkel van felszerelve, és teljesítmé nyük többszöröse a régi Kossuth-akna teljesítményének. A legszebb terv Kovács József, Kossuth-bánya vezetője. K ossuth-bánya nemrég még az ország egyik legpri- m livebb eszközökkel dolgozó bányaüzeme volt. Emlékszem, hogy a szűk, meleg fejtések­ben milyen lceserves volt a munka, hogyan tolták mezít­láb sokszor két-háromszáz mé­terre a csilléket. A vizes vá­gatokban verítékező bányászok ekkor még nem gondoltak ar­ra, hogy fognak ők itt köny- nyebben és vidámabban is dol­gozni. Kossuth-akna egyik fiatal aknászának Kovács Jó­zsefnek sem jutott volna eszé­be, hogy egy évtized múlva_ ö irányítja majd e bánya egész tevékenységét. Ma Közép-Európa legszebb, legmodernebb bányája műkö­dik Komlón. Gumiszalagok, kaparóberendezések kígyóz­nak több kilométer hosszúság­ban a vágatokban, az agyon­hajszolt bányalovak helyett villamosmozdonyok húzzák a csilléket. Ma, a második ötéves terv első napján új feladat megva­lósítását kezdik meg Kossuth- bányán. A cél: napi 15—18 va­gon szénnel többet adni, mint az elmúlt esztendőben — és nem új beruházásokkal, ha­nem a meglévők tervszerű ki­használásával. A Kossuth­bányaiak a jövő évben sztaha­novista szinten akarnak ber- ne-lni: minden hónapban leg- zlább 105 százalékra teljesítik a tervet. Ezért a bánya szer­vezését is megváltoztatták. — Egy szenelő főkörletünk : ezen belül három körletünk | esz — részletezi az üzemveze­I ő. — Külön lesz feltárási, zállítási és gépészeti főkörlet s. Elegendő fronthomlokhossz, artalékfejtés, gépi berendezés áll rendelkezésünkre, hogy az év első napjától kezdve hóruip- ról-hónapra egyenletesen tel- iesíthessük a tervet. Erre az átszervezésre na­gyon is szükség volt. Nemcsak azért, mert a IU-as üzem ki­vált Kossuth-bányából és ön­álló üzemmé alakult, hanem azért is, mert a különálló üze­mek között kialakult „üzemi sovinizmus” a további fejlő­désnek akadályává vált, nem egy esetben hátráltatta a mun­kát. Az új szervezési forma ugyanakkor elősegíti az impro­duktív létszám jelentős csök­kentését is. A gépészettől pél­dául 107 fővel, a IV-es üzem­nél 40 fővel, a szemelő üzemek­nél 25 fővel csökkent a lét­szám, ami havi négy és fél­ezer improduktív műszak meg­takarítását eredményezi. Kossuth-bányától a jövő évi terv nemcsak többet, hanem ol­csóbban is kéri a szenet. Hogy a 191 forintról, 184 forintra csökkenjék a szén tonnájának kitermelési ára, szükséges, hogy a jelenlegi 611 kilóról, 704 kilóra emelkedjék a fejtel­jesítmény, azaz ennyivel növe­kedjék a termelékenység. 1956-ban minden csapat áttér a kétharmados termelésre s egyik-másik már a ciklusos művelésre is. Ugyancsak szor­galmazzák, szélesítik a kétüte­mű gurítóhajtást, a gyorsvágat hajtást is. Elfogultság nélkül állítható: Kossuth-bánya vezetői, fizikai dolgozói alaposan felkészültek az új esztendőre. Újév napján azt kívánjuk, hogy munkáju­kat az ideihez hasonló siker kísérje. Az egyetem tervei * r — Két nagy és sok kisebb tervünk van, amelyek az új évben megvalósulnak, — • mondja Erdősi Emil, a Pé- r esi Orvostudományi Egye- * tem gazdasági igazgatósá- j gán. — Az egyik, hogy az : első évnegyedben megnyis- * suk a II. számú sebészet ■ új, korszerű, műtőjét és : röntgenosztályát. A régi műtőt 1954-ben ■ kezdték bővíteni. Az új he- j lyiség már csak a burkoló- : kát várja. A korszerű ront- ; genhelyiségek az alagsorban, : az egykori üzletek helyén ; épülnek. A betegeket ez- ; után nem kell más kliniká- j ra küldeni átvilágításra, r mert minden vizsgálatot ■ helyben elvégezhetnek. Egy • úgynevezett Ratkóczy-kabin * (teljesen zárt röntgenkamra, j amely megvédi az orvost a • sugaraktól), egy mélyterá- S piás berendezés (daganatok ■ sugárkezelésére), egy felületi ■ besugárzókészülék, egy vizs- jj gálóröntgen és több hordoz- : ható röntgenkészülék szol- • gálja majd a betegek gyó- j gyítását. — A másik nagy terv — : folytatja Erdősi Emil, — aj szülészeti és nőgyógyászati : klinika új tantermének épí- : tése. A tervek márciusra ké- • szén lesznek és a négymii- : lió forintos beruházásból : még az 1956-os évben más- ■ félmillió forintot használunk j fel. Az 1957-re elkészülő új ■ tanterem 200 hallgatót fogad ■ be és lehetővé teszi, hogy ; más helyiségek felszabadulá- j sa révén betegvárószobát és : fürdőt, valamint orvosi és ■ ápolói fürdőt létesítsünk. • Vannak ezen kívül kisebb : tervek is. Az egyik ezek kö- * zül a gyermekklinika és az ■ ideg- és elmeklinika belső ■ rendbehozása. A két klini- : ka nemcsak szebb lesz, ha- ■ nem a nagyobb kapacitású • villamosvezetékck elhelyezé- ( sével több elektromos gép ■ is dolgozhat és a fűtés is ■ megjavul. — Te kell vetnünk a ka­bátunkat? — Nem — feleli a hiva­talbéli. — Nem szükséges. Nevet. Nevetnek a többiek is. A lány és a két tanú. — Mert nem tudtam — magyarázkodik a fiú. — Elő­ször vagyok ilyen lyelyen. Azután bejön az anya­könyvvezető. Keresztülveti vállán a piros-fehér-zöld sza­lagot, a kicsiny társaság elé- beáll. Elől szorosan egymás mellett Forró Tibor és Ság- vári Rózsi. Mindketten izgatottak. —• Igen! — suttogja a lány. — Igen! — mondja vala­mivel hangosabban a fiú. — Én tehát Önöket ezen egybehangzó kijelentésük alapján a törvény értelmé­ben házastársaknak nyilvá­nítom ... Kívánom, hogy le­gyenek nagyon-nagyon bol­dogok! A hivatalos aktusnak vé­ge. A szerepek megcserélőd­nek. Eddig én figyeltem Mol­nár László anyakönyvveze­tőt, most ő hallgatja a mi beszélgetésünket. Sok fiatalt adott már össze, de arra úgy látszik mégis kíváncsi, hogy milyen tervekkel indul az új esztendőnek s főképpen az új életnek az a két em­ber, aki 1955 utolsó napján köti össze sorsát. — Holnap már utazunk Kaposvárra — mondja a fia­tal férj. — Holnapután már Tihanyban leszünk... Ott dolgozom a Biológiai Kutató Intézetben. Feleségem — most használja először ezt a szót, — eddig a pécsi járási tanácsnál dolgozott. Most majd a Hajógyárban vagy a községnél helyezkedik el. Egymásra néznek, moso­lyognak. Még az sem felhőzi boldogságukat, hogy Forró Tibornak már hétfőn dolgoz­nia kell. Évzárás — éruyi-* tás... Ilyenkor nyomja a legtöbb gond a gazdasági funkcionáriusok vállát. Ezért történt, hogy magát az esküvőt is csak két uta­zás között tudták lebonyolí­tani — elég kalandosan. A vőlegény — pénteken még az volt — kis híja, lemaradt a hajóról és alig érte el a csatlakozó vonatot. A meny­asszony, vagyishogy már asz- szony nevetve mondja: — Épp hogy le nem késtük az esküvőnket! És most jön a nagy kér­dés: — Milyen tervekkel indul­nak új otthonuk, új életük felé? Ismét összemosolyognak. Nem tudják hirtelen, mit is válaszoljanak. A férj taL meg először a hangját: — Élni akarunk! Szépen, boldogan akarunk élni. — Ugye, ez a legszebb terv? Tovább fejlődik megyénk szénbányászata Hazánk egyik legértékesebb természeti kincsét ontja szin­te kifogyhatatlan bőségben a baranyai szénmedence. A másfél­évszázados bányászat a szinte felmérhetetlen szénvagyonnak csupán a töredékét hozta felszínre. Geológusaink újabb és újabb, az eddigieknél is gazdagabb telepekre bukkannak. Ezek feltárását és a szén minél gyorsabb, gazdaságosbb kitermelését szolgálják a második ötéves terv nagyarányú beruházásai. Az idén már termel a Hidasi Brikettgyár A brikettgyár — amely a nélkül magasnyomáson készí­ti idasi bánya termelésének tik a brikettet. A Hidasi Bri- mintegy 70 százalékát dolgoz- kettgyár az év második felé- za briketté — negyvenmillió ben már termelni fog. forintba kerül. A gépi beren­dezéseket a Német Demokratikus Köz társaság készíti és a szerelést is né­met munkások végzik majd. Az t.’i üzemiben eddi­gi gyártási eljárá­soktól eltérően a kis kalóriájú lig­nitből kötőanyag Ismét szállít András-akna Több, mint egy évszázaddal az összes üzem-épületeket. A ezelőtt hozták felszínre az első korszerűsítésre 1956-bam közel csille szenet András-akmán. — 10 milliót, az üzem szállá tóak- Azóta az akna berendezése nává való építésére pedig 16 korszerűtlenné vált és az utób- millió forintot fordítunk. bi években rnár nem is szállítot­tak itt szenet. Ez évben újjá éled ez az akna is A második félév ben hozzákezd' nek átépítéséh. Mélyítik, ki falaz­zák ég elkészítik Az ország legmodernebb szénelőkészítő muv< 38 millió forint a hosszúhetényi aknák építésére A pécsújhegyi szénelőkészí- tőmű (szénmosó) korszerűsíté­sére már eddig is jelentős ösz- saegeket fordított államunK. Az idén ismét több. mint 23 millió forintot ad erre a célra. A jelenlegi rheocsatornás berendezés koksz-gázszénkiho- zatali százaléka alacsony. — Ezért a rheocsatonnákat üle- pítőgépekkei cserélik fel s az eddigi transzmissziós gép- megihajtás helyett egyedi gép­meghajtás lesz. Uj aprítóművet is létesíte­nek, mely a darabos szenet felaprítja s így több kokszol­ható szenet tár fel mosás cél­jára. Flotáló berendezés is lé­tesül. A pécsújhegyi szénrnosóban a legújabb, legmodernebb módszerekkel történik majd a szén szállítása és mosása. A vagonokból a széntá rolók­ba, innen pedig a szállítósza­lagok segítségével a szérekre kerülő szenet először megtisz­títják a meddő kőzettől és más szennyező anyagoktól, majd a gépek segítségével a külön­böző nagyságú szenet szétvá­logatják. Ezután következik a szén mosása. A vízzel kevert, de még szennyezett szénpor­ból a tiszta szenet olajcsep- pek segítségével választják ki. A korszerűsítési munkák eredményeként a pécsújhegyi szénelókészítömü lesz az or­szág legmodernebb szénmosó­ja. A mosómű kapacitása is jelentősen megnő. A kotksz- szén-kihozatal megkétszerező­dik, az előállított termékek önköltsége pedig — az előze­tes számítások szerint — 30 százalékkal csökken. Hosszúhetény vasasi oldal án dag és nagyon jóminőség ű már hónapok óta egyszerre két széntelepek húzódnak erre és aknát is mélyítenek. Igen gaz- ezért kifizetődő, hogy több, mint hatszáz mé­ter mélységbe le­hatoljanak érte. A hosszúhetényi ak­nák mélyítésére és a szükséges épületek felépíté­sére 38 millió fo­rintot fordít 195Ö- ban államunk. Mától kezdve működik a III-as akna A komlói Béta­akna közelében 1950-bén kezdték meg egy új özein, a III-as akna épí­tését Az akna működéséhez szük­séges külszíni lé­tesítmények, mint az aknatorony, szállítógép, transz­formátorház, 25000 Tovább mélyülnek a Gazdag szénvagyon fekszik Komlón a gesz­tenyés! dombok alatt. Felszínrehozása érdeké­ben még az első ötéves tervben két akna mé­lyítését kezdték meg. Ezek lesznek Közép- Európa legkorszerűbb aknái. Hogy a gesztenyési ikeraknák már a máso­dik ötéves tervben szenet adjanak, a mun­kák folytatására, ezévben is mird^gy gj mil­lió forintot fordítunk, gesztenyési aknák köbméteres turbókompresszor már elkészültek, január első napjaiban befejezik a bá­nyászfürdő építését is. Az uj üzem szállítóaknáját 390 mé­terre, légaknáját pedig 360 méterre mélyítették lé. A III-as akna további épí­tésére az idén 14 és félmillió forintot fordítanak ^ _

Next

/
Oldalképek
Tartalom