Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 4. szám

1958 JANTJÄR 5 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Szendrődi József instruktor — Beszélgetni? — Szí­vesen — íogad Szendrődi Jó­zsef, a pécsi járási pártbizotf- ság instruktora. Milyen ember is Szendrődi József, aki hónapok óta eső­vel, sárral, hideggel dacolva járja a községeket, a paraszti portákat? Izgalmas dolog különböző emberek véleményéből meg­rajzolni egy pártfunkcionáirus arcképét. Mit mond róla a keszüi Ragoncsa Ferencné? — Nagyon sokat segít ne­künk. Bizalommal fordulunk — Mert olyant követelnek Csendesen szemerkélt az rajtam, amivel nem tartozom... eső. A két ember sorba nyi­— A harag rossz tanácsadó, tott be a párttagokhoz. Órák Meg aztán kiabálással semmi- hosszat beszélgettek az esti re se megyünk. Hozza csak azt taggyűlésről, a falu, az ország a papírt! és a világ ügyeiről, saját dol­Mentek a tanácsirodára, be- 8aik/01 • • • Este, valamennyien széltek az elnökkel, az ott lé- Pontosan megjelentek A párt- vő begyűjtési emberekkel. Ki- szervezet titkára csak ámult- derült, hogy £ könyvelésnél bámult: ilyen még nem volt. követték el a hibát. A kommunistákat nem bízhatjuk a kisbíróra, a papír­ra. Mi nem vagyunk hivatal­nokok. Az embereket bízták .. , , ránk, felelősek vagyunk ér­Az öreg csak állt egy darab- tük ig, nézte az instruktort, aztán Ez a felelősségérzet néha, csendesen megszólalt: egy-egy pillanatra kihuny az — Köszönöm; ; s •— azzal emberekből. De Szendrődi — No látja, ez a módja en­nek. Emberek vagyunk, szó­ból értünk. megfordult s ment hazafelé, elvtárs mindig felhívja rá a hozzá, olyan ügyekben is tőle Később mesélték, hogy az öreg figyelmet. Itt van például a kérünk tanácsot, amit mások- szinte mindenkinek elújságol- kollektív vezetés, a kommu­nák talán nem mondanánakeL rendes ember ez az nisták bevonása a pártmunká­Ha nem is szóról-szóra, de tartalmában ugyanezt mondja róla Lipcsik István elvtárs, a pécsi járási pártbizottság má­sodtitkárai — Az ő körzetében volt a instruktor! ba. Gyakran megfeledkeznek Ezekután már nem csodálko- erről a pártvezetőségek, min- zunk, ha a falvakban családi- dent csak maguk végeznek. E estet rendeznek, neki feltéüen tekintetben tőle sokat lehet ott kell lennie. A DISZ fiata- tanulni. Sosem egy emberrel, lók táncsoportjai, színjátszói, a pártszervezet titkárával bé­táién nem szerepelnének si- szélget, ő az egész pártszerve­, ..... . , ,, , , kerrel, ha nem nézné végig zet tanácsadója, legtöbb tagjeloltf elvétel, min- őket Reggel hét óra tájban be- Mindenki azt mondja: na- den községében emelkedett a ér a faluba, innen is, onnan gyón pontos ember. Ha vala- tagdíjfizetés. Az intézkedések is hangos jóreggelt-tel köszön- mit megígér — azt biztosra önmagukban még nem vezet- tik. megállítják néhány szóra, vehetik. A múlt hónapban a nek sikerre .ek=+ feeioi *-'sa'c _ egyet! Szentpál- Központi Vezetőség határoza­® pusztáról jövet eltévedt. Ko- tát kellett ismertetni az alap­ozik az emberekkel, ez síké- rom sötét volt, s körülötte szervezetekkel. A pártbizott­rének titka; mindenütt sár, zuhogott az eső. Ságtól kiküldött elvtársak nem De bárkivel is beszélek, min- A. kökényiek mutatták meg jutottak el Kökénybe. Másnap dentl arról azól, hogy S»nd- „“„TS rod! elvtars megérti az embe- menjen Szendrődi elvtárs, in- senki. „Tizenegy órára hívjá­nét már egyenes az ut“ - tok össze a póttagokat, én búcsúztak tőle 5 u akkorra ott leszek.“ Esett az j, eső, „hasig ért a sár“, fújt a eev veranriáhrM átalakított cm a ^erdes: ha egy szél. A kerékpárt Keszüben i , aból átalakított szó- pártmunkást ennyire elhalmoz hagyta s gyalogosan vágott bábán lakott. A mennyezetről nak apró ügyekkel, s ő egyre neki az útnak::. Tizenegy óra csöpögött a víz. Az instruktor sem mondana nemet — vajon három perckor a kökényielv- elvtárs közbenjárására a ta- marad-e ideje arra, hogy ve- társak között ült;:: nács végrehajtó bizottsága S^fpIrTmuS"1610611 fedett? - kérdem. Mo- megfelelő lakást adott neki. . solyog. Különben olyan ügyekben is egy*k aiapszervezet tag- — Arra itt nincs idő.: i — . , gyűlésre Készült. Szoks.s3.szG— NTézze osak^ — Vastas ificvzct* jonnok hozzá, „mire nem la rinl „ ,^mé! „apjának reg- S'.'veaz alóT Ä, a S gondolna az ember.;; gélén első útja a párttitkárhoz zetéhez tartozó összes nártta­A jó muitkorában Kökény- vezetett. „A párttagok tudják, gok neve_ _ gn ismerem be menet már az első házak- hogy mi lesz?“ kérdezte tő- mindegyik jellemét. Mond- 'i i j r .. . , . le. ,,A kisbiro értesítette okét lpnnp Ttt az „ál veszekedésre figyel el. _ Igy . utkár. Sze.dródi elv- i“ v "Zs "már ez’ioglSkoz! „Hogy en ados vagyok?! Min- társ fejét csóválta: tat engem... Azon töröm a dent kifizettem, papír van ró- — Nem jó.;. Menjünk csak, fejem, hol kell elsősorban se- la“. Az embergyűrű közepén keressük fel őket! gílenem az idén. idősebb parasztember hadoná- ' szott. Közelebb lépett: „Miért olyan hangos Horváth bácsi?“ — kérdezte. reket, gondja van apró ügyeik­re, életükre. Mód László ke­szüi boltvezető hosszú ideig Favágók között. . Tél idején — amikor a földeken már befejeződik a munka — benépesül az erdői A környező falvak parasztjai az erdőkben hasznosítják a téli hónapokat. Fát vágni men­nek és jó keresethez, tüzelőhöz jutnak. Favágók a bányászokért A hiricsi védkerület erdejé­ben serényen folyik a faikiter­melés. Három munkahelyen összesen 29 favágó dönti, ga- lyazza és szabja a fát. Napon­ta 45 ürmétert döntenek ki. Az erdész-kerület fáinak javaré­szét a pécsi és komlói bányák­ban használják fel bányaié­nak. A szép szál, egyenes tör­zsekből villanyoszlopok lesz­nek, és asmd a tódöntött töl­gyekből ezen felül marad, sa- rangokba rakják tűzifának. Hiricsiből járnak az erdőre Zádori János és Kovács György. Nyáron kenyérgabo­nát termeltek, most bánya­rönköt vágnak és tűzifát ha- sábolnak. Ketten éppen any- nyi fát döntenek ki és fűré­szelnek fel, amennyi egy te­herkocsinak a rakománya. Ültető ásó követi a fejszét Hazánkban a fakitermelés­ben megszűnt a „rabló gazdál­kodás.” Ahol kivágják a fát ott ültetnek is helyette. így van ez a hiricsi védkerület er­dőiben is. Miközben gyéríte- nek, gondoskodnak a kivágott fák pótlásáról is. A fa maga is vet makkot, de ez kevés és nem mindig megbízható tele­pítés. Varga Lajos nyolctagú brigádja az őszön 13 holdon végzett alátelepítést. Mikor a fiatal csemeték megerősödtek, — két év is beletelik, — ki­vágják közüle a magas állo­mányt és ott marad az új erdő. Az alátelepítésen kívül S hektáron erdősítettek a brigád tagjai. A csányoszrói csemete- kertből kapták a fiatal fákat — szám szerint 22 ezret A legtöbbje kanadai nyár volt. Naponta egy-egy telepítő 350 csemetének ásta ká a gödröt, aztán elülette és porhanyós földdel betakarta a tányérját, hogy el ne fagyjon a gyökere. Munkában a Varga- Csötönyi ifi-brigád A szállítást szekér, gépko­csi és iparvasút végzi a vajsz- lói erdészetben. A hiricsi véd- kerületben mind a három szál­lító eszköz megtalálható. Sze­kérrel hordják a súlyos rön­Hírek a tudomány világából Rákgyögyitás rádióaktív izotópokkal Lengyelországban rövidesen megkezdi munkáját egy új in­tézet, amelyben rádióaktív izo­tópokat használnak a rákos megbetegedések kutatására és gyógyítására. Az intézetben nyugat-európai országokban gyűjtött tapasztalatokat is hasznosítanak. Dr. Wladyslaw Jasinski lengyel tudós három hónapig végzett ilyenirányú tanulmányokat Nagy-Britan- niában, Franciaországban és Svájcban. Az első román penicillin A jasii antibiotikum gyár nemrégiben szállította az első román gyártmányú penicillint. Ezt az üzemet Románia első ötéves tervszakaszában építet­ték. Eina terramleint gyárt Kínában most sikerült elő­ször terramleint előállítani. Ezt a tüdőgyulladás, szamárköhö­gés, agyhártyagyulladás, tí­fusz és más betegségek gyó­gyítására használt antibiotiku­mot a pekingi oltóanyag-inté­zetben állítják elő a Lengyel Népköztársaság antibiotikum kutató intézetétől kapott re- ■ept alapján. Svájci expedíció indul a Mount Everestre Svájci hegymászók e/pedí- cíót készítenek elő a Mount Everestre. Az expedíció 1958 nyarán kísérli meg a Himalá- ja-óriás megmászását. A Mount Everestet 1953-ban győzte le először egy angol expedíció. köket a kövesútra, onnan te* herkocsd viszi Vajszlóra és kisvasú ton szállítják a vago­nok mellé. A gépkocsi fel- és letároló brigád csupa fiatalból áll. Ru- gásdi József alig 17 éves és a brigádvezető, Varga nem több 19 évesnél. Hat fogat rakomá­nyát teszik fel egyszerre a Csepelre, ami három köbmé­tert jelent egy fordulónál. Na­ponta tízszer teszik meg az utat Hiricstől Vajszlóig, meg vissza és 30 köbméter bánya­fát szállítanak a vasúthoz. A Varga-Csötönyi ifi-brigád jó munkáját keresetük is mu­tatja. Szállítás idején a napi keresetük eléri a hetven fo­rintot. Azt is meg kell em­líteni a Varga brigád ered­ményeinél, hogy Orbán László gépkocsivezető, a „Szakma ki­váló dolgozója“ mindig úgy áll a farakás mellé, hogy köny- nyebb és gyorsabb legyen a rakodás Szőlőkarói bányafa, villanypózna... A kitermelt fából nemcsak bányafa és tüzelő lesz, hanem szőlőkaró is. A vajszlói rakodó mellett messzire fehérük a húszasával kötegekbe kötö­zött, frissen hasított szőlő­karó. Takács István és Horváth György fejszével hasítják és szekercével faragják a karó­kat. Tegnap még akácfa volt, ma karó és nemsokára szőlő tőkéje mellé kerül. Naponta hatsz:-: karót ké­szít a két fiatalember. A ter­vük 57 köbméter, ami darab­szám kifejezve, több, mint 17 ezer szőlőkaró. A baksai és görcsönyi erdőből kapják az akácfát, Vajszlón faragják és Dombóvárra küldik a te­lítőbe. Innen visznek aztán belőle a szőlősgazdák és ál­lami gazdaságok. — Tavaly még exportra is hasítottunk — újságolja Ta­kács István. — A szép, egye­nes karókat külön kötöztük és ment külföldre. I/afóuwáUott ígéret Á József Attila olvasómozgalom nyomában szerkesztőség postájából Özv. Markovics Istvánná birjáni lakos súlyos vérmér­gezéssel került kórházba. Ha­zatérve további gondos orvo­si kezelésre szorult. A birjá­ni egészségügyi bizottság ké­relemmel fordult dr. Schőffer Ivánná belvárdgyulai köror­voshoz, vizsgálja meg minél gyakrabban, hogy felépüljön. A doktornő három héten át, heti 3—4 alkalommal esőben, sárban jött Birjánba és telje­sen ingyen kezelte Markovics- nét, aki a gondos orvosi fel­ügyelet eredményeként fel­épült, dr. Schőifer Ivánná tet­tekben váltotta valóra Alkot­mányunk törvénycikkét: Nép- köztársaságunkban legfőbb ér­ték az ember. Matisa József tanító, Birján. A Szigeti úti villamos vég­állomástól Rácvárosig bokáig érő sár van. A munkába járó dolgozók és az iskolába menő gyerekek vagy a sárban, vagy pedig az úttesten közlekedhet­nek, ami elég veszélyes, mert elég nagy a forgalom. Sőt, i Szigeti úti téglagyártól a vá­mig egyáltalán nincs is járda A kerítések egész az úttestig érnek, pedig minden telek tu­lajdonosának telkéből kellene járdát hagynia. Az ezen a városrészen lakók nevében kérem a III. kerületi tanácsot, hordasson néhány teherautóval salakot erre az útszakaszra. Úgy vélem, ez nem okoz különösebb nehézsé­get és a dolgozók megelége­dését szolgálná. 1 ... Vicze Lajos Az örökös torzsal­kodásnak az ócsárdi Béke őre Termelő- szövetkezetben az új elnök, Muszung La­jos vetett végett a tavasszal, amikor a párt márciusi határo­zata után a járási DISZ bizottságról visszament a falujá­ba. Igaz, nem egyik napról a másikra ér­ették meg az embe­rek — szokatlan volt erélyes, kemény irá­nyítása — de a ha­tározottság, a becsü- 'etes munka megkö­vetelése mindig az igazságossággal páro­sult — és ez minden­kinek tetszett. ötvennégyben 14,70 forint volt egy mun­kaegység értéke Ócsárdon. Muszung Lajos mindjárt az év elején azt ígérte: — Ennek a jövede­lemnek több mint a kétszeresét fogjuk el­érni. Ez azonban tő­lünk, a tagoktól függ. Ami a vezetőséget és engem illet, minden ereimmel segítem a cél elérését. ; i. S a Béke őré­ben munkához lát­tak. A korábbi rossz munkaszervezésnek és laza munkafegye­lemnek következmé­nye a gyenge termés- eredmény volt. A ke­vés termést a tagok az OF A földekről és a felduzzasztott ház­táji gazdaságokból igyekeztek kiegészí­teni. Nem csoda, hogy így több olyan tábla kukoricája volt a tsz-nek, mely kapát egyetlen egyszer sem látott. így nem me­hetett tovább! Ha nem is könnyen, de az új elnök intézke­désére a tagok le­mondtak az OFA föl­dek használatáról és rendeződött a háztá­jiak nagysága is. — De mivel tartom majd el a saját por­támon lévő állatai­mat: a tehenet, ma­lacokat, baromfit — nyugtalankodott né­melyik tsz tag. — Ha a közös tu­lajdonban lévő kapás növényeket ki-ki gon­dosan megműveli, akkor bőven jut ar- ra, sőt még marad is — nyugtatta meg őket az elnök. A kijelölt parcellák kapálását, gondozá­sát úgy osztályozta Muszung elvtárs, mint a tanár diákjai feleletét. Nem volt titok: aki szebben művelte, — jobban részesedik a pré­miumból is. Nem cso­da hát, hogy a terve­zettnél 12 mázsával több termett holdan­ként kukoricából. A csoport asszonyai, lá­nyai olyan lelkiisme­retesen kapáltak, — amilyenre azelőtt irm volt példa. Áll- j( n itt dicséretnek a lcgszorgalmas abbak neve: Horváth Mária, a tsz-lányok legfia- talabbja, Kiss Lajos­áé. id. Törjéki Jó- zselné, Deli Józsefné. Muszung elvtárs még sohasem veze­tett nagyüzemi gaz­daságot, ezért szíve­sen vette a szomszé- * dós Pécsi Állami Gazdaság igazgatójá­nak segítségét, aki majdnem minden va­sárnapját Ócsárdon töltötte. S a helyi gépállomás is kitett magáért, nem úgy mint azelőtt. A trak­torosok segítségével minden növényféle­ségből a vártnál na­gyobb termést értek el. A gépi aratás kö­rüli kételyeket is el­oszlatták a nyáron, mivel tökéletesen megoldották a kom­bájnszalma kazalo­zását. Sőt mi több, a gépállomás felelős vezetői éjszakai mű­szakban személyesen is segítettek a gépi trágyahordásnál. A tsz vezetése azon­ban nem ment zök­kenők nélkül. A fe­gyelmezetlenségen kí­vül a rosszindulattal is szembe kellett szállni, különösen a fejlettebb állatte­nyésztés megalapozá­sánál. Muszung elv­társ azonban nem hátrált meg előle. Kutnyák Ferenc ser­tésgondozót, aki egy­szerűen otthagyta munkahelyét, a szó­beli figyelmeztetés után munkaegység levonásban részesí­tette. A tagok meg­értették: az ő érde­kükben nem tűri az elnök a fegyelmezet­lenséget. Egy nem is teljes esztendő áll Muszung elvtárs mögött és erős, közös gazdaság áll a pécsi járás nem légiben még legzilál­tabb tsz-e helyén. Csak egyet nem ért tenie kell. Muszung Honnan kaphat segítséget a | ről“ is. De a könyvjegyzékből DISZ-alapszervezet az olvasó- I kiderül, hogy változatlanul 355 még el: hogy az igaz-I mozgajom lebonyolításához? — I kötet könyvük van. És ezek gatósóg valamennyi k£rdi a József Attila olvasó-1 közül kevés az olyan, amely tagja, ugyanolyan I mozgalom útmutatója és má- I az olvasómozgalom útmutató- részt vállaljon a ve- rjs fejej a kérdésre: „A könyv-I ja szerint „kötelező irodalom.“ zetés terheiből, mint I táraknak aZ ifjúsági szervezet, I Ez bizony nem megnyugtató, ő. Ezen jövőre segi-|az 0iVasómozgalom tagjai ren-lhisz a fiatalok olvasni szeret- delkezésére kell bocsátaniok [ nének, elvtárs I könyvállományaikat és arra I Szomor László, DlSZ-vezető- azonban — még ha I kell törekedniük, hogy álló- I ségi tag már levetette vateli- a kelleténél többet I mányukat a „József Attila ol- nos ruháját, megmosdott és Is vállalt magára —I vasómozgalom“ ajánlott köny-lhaza készülődik. Elmondja, feladatát, a rábízott Vei szerint jelentősen fejlesz- hogy gimnáziumba járt és emberek vezetését, szék...“ érettségi után idejött dolgoz­Elindulunk a 21-es számú ni, autószerelőnek tanul. Az­aeil fr Autóközlekedési Vállalathoz, előtt szívesen olvasott, de az fák meg hogy a kí h°ßy megvizsgáljuk: mit tett a I ™ben felhagyott a szépiro „a, i’ í jf. könyvtár és milyen eredményt I dalom olvasásával. Hogyan zosség érdeke, azo fiatalok I ösztönözze akkor 6 a többi fia­nos az egyén céljai- eneK el a natal°*- talt, Mert bizonv beszélgetni val és az a tsz-tag, A szerelőműhelyben Szomor | aki egyéni érdekét a Lászlótól, a DISZ-vezetoseg közösség elé helyezi I tagjától kérdezősködünk, árt valamennyiük- _ olvasómozgalom? Semmit nek és ezen kérész- sem hallottam róla. 0^'voltJaz TlsőánÍzl - A DISZ-titkár? ócKárdi PinKWfik I ~ öt napokig nem látjuk — Imit olvasok? Nem nagyon vá közül, akinek ígérete válaszolia- ~ Gépkocsivezető, lógatok, néha ponyvaregényt; vslórs vált 41 29 fo- I ^ tudja merre jár. * i I — Jungl János szerelő is rint egy’ munka" Mások sem tudnak az olva- I közbeszól: egység értéke a ható- I »^mozgalomról. Vicze Mária, a — Ha valaki sok ponyvát dik zárszámadáskor I kultúrfelelős már hallott vala- I olvasott, én voltam az. Már Ennyi még sohasem mlt a DISZ városi bizottságon, kívülről tudtam, hogy a níá- volt és az sem lebe- Ide útmutatót nem kapott. így J sodik oldalon hány halott lesz. csülendő eredmény, I hát nem tudta mitévő legyen, I Nemrég hagytam fel ezekkel hogy a zárszámadási I »mikor az egyik fiú jelentke-Ia könyvekkel, mert rájöttem: közgyűlésen az elnöklett nála; hogy ki volt? Arra |nem nekem valók. Beiratkoz- 11 új tagot üdvözöl-1 már nem emlékszik. . . — A hetett, akik nyilván | szomszédos asztalnál ülő Kiss Lajos vállalati könyvtáros közbeszól: — Nálam van egy füzet:;. — és előszedi fiókjából a Jó­zsef Attila útmutatóját; I kellene velük, mit is olvas- | sanak. íme, néhány példa: — Szinte beteg vagyok, ha I nincs olvasnivalóm — mondja IWitner Tibor szerelő. — Hogy azért választották a közös útat, mert Ócsárdon helyreállt a rend. Muszung Lajos már a jövő évi terveken töri a fejét, melyeket a napokban vitat meg a tagság. Hogy tam a Megyei Könyvtárba, on­nan kölcsönzők ;; i Volna hát munka a 21. sz: Autóközlekedési Vállalatnál... A József Attila olvasómozga­lom elterjedése sok haszonnal, olvasómozgalom j nagy eredménnyel járna. Mi­lyen jó lenne, ha a fiatalok — Pontosan erre lenne szűk- I vitát rendeznének egy-egy ségem — kap utána a kultúr- könyvről, — Igen, de nőm. felelős. I mindegyik gépkocsivezető ve* Ki tudja meddig hever még I hetne részt a vitán. Időközön- milyenek ezek? Mo- I az útmutató a fiók mélyén, ha ként azonban ha javítják a solyogva csak ennyit szóba nem kerül. De vajon ol- gépkocsikat, találkozna velük mond: | vasta-e a könyvtáros? } a könyvtáros, vagy a kultúr­— Átnéztem — válaszolja. I felelős és így őket Is fnegnyer- Akkor bizonyára beszerezte | hetné az olvasómozgalom szá­már a hiányzó könyveket, — I mára. Weidinger Vilmos Igondoskodott az „utánpótlás-! _ F. E, — Egy év múlva I jóval többet osztunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom