Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-03 / 2. szám
1986 JANTTÄR 3 N A P L ö 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTfiS / A párttagság kollektív tapasztalatára épül a beszámoló Teremtő öt esztendő Már csak néhány nap választja el a Pécsi Bőrgyár box- bőr alapszervezetét a vezető- ségválasztástól. A régi vezetőség január másodikán tartotta utolsó ülését, ezt követve pedig rövid idő múlva meglesz a taggyűlés is. A pártvezetőség két éves munkájáról ad számot, ezen belül elsősorban a Központi Vezetőség márciusi határozata óta eltelt időről. Ez a számadás csak akkor lehet eredményes, ha a beszámoló készítésének munkájában részt vesznek a párttagok és meghallgatják a pártok'ívüli dolgozók véleményét is. A box- bőr gyárrészleg alapszervezete megteremtette ennek előfeltételét. A jó munka a szervezéssel kezdődött A vezetőségi tagok elosztották egymás között a tennivalókat. Katies Lajos vezetőségi tag a művezetőket, Bank Ferencné vezetőségi tag a pártbizalmía- kat hívta össze. A népnevelők elbeszélgettek minden dolgozóval — párttagokkal és pár- tonkívüliekkel egyaránt, — tapasztalataikról pedig beszámoltak a pártcsoportbizal- miaknak. A pártcsoportbizal- miak írásban rögzítették a hallottakat, melyek végülis Balogh Istvánné, az alapszervezet titkárához kerültek. A pártbizalmiakhoz hasonlóan „jelentést“ írtak a műszaki vezetők is, kommunisták és pártonki- vüliek egyaránt, A tömegszervezetek — a DISZ és a szakszervezet — a pártszervezetet követve, hasonlóan szervezték meg munkájukat. A DlSZ-csoportveze- tők a fiatalokat keresték fel, a szakszervezeti bizalmiak a szakszervezeti tagokat. Az elbeszélgetések tapasztalatait nemcsak Balogh elvtársnőnek jelentették, hanem a gyári DISZ-bizottságnak és az üzemi bizottságnak is. Azok az önálló beszámolókból egy ösz- szevontat készítenek, melyet végül minden alapszervezethez eljuttatnak. Ez lett volna a beszámoló elkészítésének szervezeti része. Most lássuk a tartalmat A pártvezetőségi tagok és megbízottaik a pártcsoportok munkáját ellenőrzik. Fernengel Ernő vezetőségi tag megállapítja, hogy „az utóbbi időben sokat változott Strasser József pártcsoportvezetó. — Rendszeresen eljár szemináriumokra, otthon is tanul és minden reményünk megvan arra, hogy munkáját a jövőben jobban fogja végezni.“ — Mást ír Szakala Ferenc kommunista művezető a Magdó József pártcsoportról: „A fel- világosító és nevelőmunka el volt hanyagolva, a pártcsoport- értekezletek ritkán lettek megtartva — írja. — A pártcsoportvezető munkáját csak néha és akkor is felületesen ellenőrizte a vezetőség.“ Az apróbőr és kikészítő műhely pártcsoportját viszont megdicséri Kovács Gyula kommunista művezető, mert „az új cikkek termeléséhez szükséges új technológia bevezetésénél komoly segítséget kaptunk a műhely dolgozóitól, elsősorban a kommunistáktól, Rőder Istvánné, Krancz Ádámné, Ku~ bescha Gézáné elvtársaktól és a többiektől.“ A kommunista és pártonkí- vüli műszaki vezetők leginkább a termelésről jelentenek. Megírják az eredményeket, a hibákat és azt, hogy miben nyújtott segítséget a pártvezetőség és a pártszervezet. A legértékesebb ezek közül Bajomi László kommunista gyártásvezető észrevétele. Ez a 4 oldalas sűrűn gépelt jelentés végighalad mind a kilenc üzemrészen s oly átfogó és részletes, hogy bízvást fel lehet használni majd a beszámoló termelési része gerincének. Bajomi László elvtárs a két éves munkát értékelve a legtöbbet a Központi Vezetőség márciusi határozata óta Mintha a magamé lenne Gyakran előfordul, hogy két ember egyszerre vásárol új ruhát s mégis az egyiké tovább tart, mint a másiké. A gondozott és gondozatlan ruha minden esetben tükrözi a ruha gazdájának jellemét, viszont ha már gépről van szó, annak tisztasága vagy éppen ellenkezője már a munkához való viszonyra is enged kO- vetkez'etni. Ezekkel a gondolatokkal keressük meg Kerék Józsefet, a pécsi szénbányák magas főműhelyének egyik legöregebb esztergályosát. A szürkére mázolt MVE típusú kétezermilliméteres ;súcs távolságú esztergapad mar messzire elválik a többitől. Közelebb lépünk a géphez, mely úgy hat, mintha épp az előbb szidolozták volna. A fogaskerékszekrényen egy kinyitott szemüvegtok, mellette a szemüveg. Kerák elvtárs meglepően tiszta munkaruhában van, olajfoltokat csak a kabát ujjún látni s közvetlen ott, ahol ráhajol a gépre. — Ugye új a gép? 1— érdeklődünk. Kissé elgondolkozik, mintha pontos dátumot akarna mondani, — Igen. Uj.;; öt éves ;:. S a válasz újabb kérdést szül: — Hogy lehet, hogy még mindig. ilyen újnak tűnik. — Aki szereti a szakmáját, a gépét, az az élettartamát is meg tudja növelni. En karbantartom, tisztítom, olajozom, szóval ápolom, mintha a magamé lenne. — Nincs is rá panaszom.. Kis préselt papírt látunk az esztergaszánon. Vajon mire jó ez egy esztergályosnak? — A kulcsokat rakom rá, amire mindig szükség van, így nem karcolódik az ezred- milliméteres pontosságúra megmunkált csúszófelület, a papír megvédi a kopástól, az Ütéstől. De aki már látott eszterga padot, annak valami más is feltűnik a gépen. Igen, az a kis tepsi, ami az esztergaszán elé van erősítve. Más gépeken ilyesmit nem igen látni. — Ezt már én szereltem ide. Egy ilyen javítóműhelyben sokféle munkát végez az ember. Esztergálunk öntöttvasat, acélt, színesfémet. Az öntöttvas homokos, a tepsi viszont megakadályozza azt, hogy a csúszófelületek közé hulljon. Na meg azért is jó a tepsi, mert könnyebben szét lehet válogatni a forgácsokat. Természetesen a rongy, az esztergályos „ruhakeféje“ is elválaszthatatlan ettől a gondozott masinától. Ott találjuk a szántól kissé jobbra, de azért kéz alatt. Szerencsére néhány pillantást is vethetünk Kerák elvtárs szekrényébe. Azért nyitotta ki, mert a „leszúró“ kést akarja megmutatni, aminek használatát nemrég tapasztalatcserén a Sopia- na Gépgyárban is bemutatták. Erre még jól emlékszik, s hogy is ne emlékezne, azóta valamiféle nyugtalanság fogta el, erről így beszél: — Jó volna többször elmenni ilyen tapasztalatcserére, csak az a baj, hogy nálunk nem igen gondolnak erre, még a szakszervezet sem, pedig mi is sokféle munkát el tudunk végezni. A múlt évben három villanymozdonyt újítottunk fel. Nagy munka volt. A tengelyeket és a csapágycsészéket én munkáltam meg. A tapasztalatcserék még többet nyújtanának, még többre volnánk képesek. Jó volna nálunk is alkalmazni menetvágásnál az önkioldót. Ez az egész munkát meggyorsítja, pontosabbá teszi, csak meg kellene csinálni. Elismeréssel fogunk kezet Kerák elvtárssal, mikor elbúcsúzunk. A művezető, Haág József azonban még mond valamit: — Kerák József nemcsak a gépére pedáns, hanem a munkára is. Az egyik legjobb esztergályosunk, amit rábízunk, azt úgy kell tekinteni, hogy biztosan sikerül. elért eredményekkel foglalkozik. Elmondja, hogy „az 1955- ös évben 1954-hez viszonyítva majdnem mindenhol fejlődés tapasztalható ... Harminchat százalékkal növekedett meny- nyiségi termelésünk, minőségi munkában még nagyobb eredményeket értünk el.“ Megállapítja, hogy az olcsóbb minőségű nyersbőrből új technológia bevezetésével kiváló minőségű készbőrt gyártanak, mellyel több, mint fél millió forintos megtakarítást ért el a gyárrészleg, nem számítva azt a nagy összeget, melyet államunk nyer az olcsóbb külföldi bőrök vásárlása révén. „A sertésszőr nagy részét importálnunk kellett tavaly • — írja — most meg magunk termeljük új technológia alkalmazásával.“ Hosszasan lehetne még sorolni azokat az eredményeket, melyeket Bajomi elvtárs az önköltségcsökkentésről, a választék bővüléséről és másról ír, de elég, ha arra emlékezünk, hogy a Pécsi Bőrgyár az idén már háromszex' nyerte el az élüzem címet és minden reményünk megvan arra, hogy negyedszerre is elnyerik. Bajomi László elvtárs részletesen szól a pártvezetőség segítségéről. Több, mint egy hónappal ezelőtt eltört a kompresszortengely s veszélybe került a tervteljesítés. A pártvezetőség és az üzemi párt- bizottság közbenjárására azonban hamarosan szereztek egy másikat a Pécsi Szénbányászati Tröszttől, melyet a törés után egyhuszonnégy órával már a gyárba is szállítottak. Az eredmények részletezéséhez hasonlóan ostorozza Bajomi elvtárs a hibákat. A leendő új pártvez'tőség segítségét kéri, mert „még mindig egyenetlen a termelés“, mert a munkaverseny lendülete kissé visszaesett. Javasolja, hogy a műszaki vezetőket egyszer minden hónapban hívja össze a pórtvezetőség és beszél a jövő évi tennivalókról is. A pártbizalmiak jelentéseikben a pártcsoportoK életéről, azok sokirányú tevékenységéről írnak. De a legtöbbet az ifjúság helyzetével foglalkoznak. Szalay László elvtárs például így ír róluk: „Az ifjúság ügye mindeddig csak vajúdó kérdés maradt. — Nem fordítottunk keiló gondot nevelésükre és ezért nem A víztorony tetejéről az egész környéket belátni. Szélei i “nagy egybefüggő táblák. Mintha csak az óriások biro- i dalmát látnák. És apró gyufaskatyulyák balkéz felől a liptódi emelkedik a tagjelöl*felvételek á házak s a babarci út — a két falut összekötő s az állami gaz- száma. Nincs a DISZ-nek egy $ daság kerítését is érintő makadám — meg cérnaszál erős s egységes aktívahálózata amely nevelni és segíteni tudná a fiatalokat...“ Lassan, szitálva permetez az eső. Hull-hull a sok eső* csepp fáradhatatlanul... Ki tudja hányadszor locsolja már a J babarci állami gazdaság földjeit? Hányadszor azóta, hogy la- tüzték a karókat a határban és kijelölték a mesgyeszéleket: ez pedig az államé itt! nyegére. Az alapszervezet d Hogy is volt csak?... A nagy sárban Babarc felől néhány párttagjainak száma mégha-1 ^ fiatalember érkezett, a régi, düledező kulákmajorban ütötték ladja a százat, tagjolúltjük* fei tanyájukat és azt mondták: pedig csak egy van. Ennek aj — Uj életet teremtünk ezen a tájon! tarthatatlan és nyugtalanító al-J Uj életet?... Nagy ígéret! Különösen nagy ígéret a cselédlapotnak akarnak véget vetni (( sorsba, sommáslíenyérbe belekeseredett liptódiaknak, babar- a kommunisták, amikor az ú:i , ciaknak, magyaroknak, németeknek.... pártvezetőség segítségét kérik. J Bizony nem ment az egyszerre! Idő kellett hozzá, évelt, Hozzájuk hasonlóan tesznek a hosszú évek... De napról-napra, hétről-hétre, hónapról-hó- DlSZ-csoportvezetök is, akik , napra megvalósítottak egy parányit. közül Láng László azt kéri a ( Egy géppel kezdték, egy ócska, klvénhedt traktorral, bért pártszervezettől, hogy a be- fogatok végezték a többi munkát. Állat alig volt az istálló- számoló részletesen foglalkoz- i ban, de ha lett volna több, se tudták volna hova tenni. A dőlt zon a DISZ-szel, segítsék őket () gozók a leömyékbeli falvakból gyalogoltak ki reggelente, de újabb DISZ-csoportok megala- £ tavasszal vagy ősz felé, amikor az esőzések jöttek, még a gumicsizma szárába is befolyt a sár. A sári... az volt a legnagyobb átkuk. Elzárta őket a külvilágtól: a földesúton se kocsival, se traktorral nem lehetett járni, legfeljebb ha lóháton. Ha valaki megírná a gazdaság históriáját, százszámra akadnának róla történetek. Kliegs- hauser József üzemegységvezető felesége majd az életét adta miatta. Vakbélgyulladása volt s csak egészen az utolsó pillanatban tudták elvinni orvoshoz. De a sok balszerencse s kínlódás nem zúzta tönkre az emberek kedvét s akaratát. Hogy az egész vezetőség egy szobában aludt, a bérelszámoló irodában, ahöl az egyik sarokban voltak föltetejezve a szalmazsákok, s aki később érkezett, annak már nem jutott hely?... S hogy nem volt még kításában, a tagtoborzásban egy leánytanácskozás létrehozásában és a többiben. A szakszervezeti bizalmiak közül Halász Ilona és Horváth Mária a munkaversenyek elindításához és szervezéséhez, továbbá a versenyeredmények nyilvántartásához kérnek több segítséget. Jellegzetes szak-1 üzemi konyha? Egyszer az egyik, majd a másik dolgoszervezeti kérdésről ír Szalay <’ felesége főzött nekik, ha már nagyon ráéheztek a meleg László pártcsoportbizalml be-! ételre. QSak jóval később történt már, hogy összeadtak pénzt, számolójának másik részében, < s egy 300 forintos „tőkével" megalapozták közös konyhájukat. aki sorbanállás nélküli szín- i a csepeli munkáMgazgató, Vimi Joachim, Kiss Pál, az agro- ház- és mozijegyet kér a dől- * nómus és a többiek dacoltak a bajok mindezredikével, belete- gozóknak. a metkeztek a munkába és dolgoztak éjjel-nappal, kezdetleges Nincs is talán a gyárrészleg-} körülmények között. nek olyan problémája, melyre a feljegyzések ki ne térnének. Soha, egyetlen pártvezetőség- választás előtt sem lehetett olyan lelkesedést, mozgást tapasztalni, mint most; a vezetőségválasztás a gyárrészleg szinte minden dolgozójának közügyévé vált. Igen jellemző erre a következő eset is: A pártvezetőség senkitől sem kért határozati javaslat-tervezetet, Villányi János művezető ( és Magdó József pártcsoport-( bizalmi mégis írtak egyet, melynek kilenc pontjában megannyi érték rejtőzik. A beszámolót külön ülésen vitatja meg a pártvezetőség. A kincset érő észrevételek, javaslatok garmadából már, könnyű lesz a beszámolót bsz- szeállítani, s bizonyára jó is lesz, mert a pértvezetőség, párttagság és a pártonkívüliek kollektív bölcsességére, tudására és tapasztalatára épül. Magyar László Teremtő öt esztendő!... Mi minden történt ez idő alatt! I Ahogy az ötéves terv programjába vette, egymásután kapták i a gépeket, traktorokat, aratógépeket, kombájnokat... A munka nehezét a gép vette át. A felszabaduló kezek az új földekhez kellettek. Mert egyre gyarapodott a terület. Uj és új üzem i egységeket csatoltak a gazdasághoz. Több állat is kellett, hl- i szén trágyázni kell a földeket. De az állatoknak hely kell, i födél, ahová télen behajtják őket. S 1950-ben megindult a nagy építkezés. Ami itt van — mutat körbe Márton Pál agronőmus — i mind azóta épült. Azok ott az istállók. Külön a teheneknek, lovaknak, növendékmarháknak. Mikor az építkezés elkezdő- i dött, még víz se volt, kocsik hordták fel lajtokban a faluból a földesúton. Azóta épült ez a torony is, meg a makadám i is. És épült még munkásszálló, raktár, gépszín, sertésszállás. 1 egy házsomyi fürdőszobás, parkettás lakás. Egész kis falu a dombtetőn. És épült kultúrotthon, ahol már pesti színészek is felléptek. És épült üzemi konyha, ahol olyan finom kirún- tott csirkét ettem, hagy a pécsi éttermekben sem különbet. Épült!... öt esztendő alatt, küzdelmes, teremtő, öt esz- 1 tendő alatt. S az eredmények?... Oklevelek beszélnek róla a faion: „A legkiválóbb szarvasmarha tenyésztő állami gazdaság". Má- 1 sík: 1952-ben Babarc volt a legjobb kukoricatermelő gazdagság. S tavaly?... A legelsők közt végeztek a vetéssel, 100 iholdon 1801 mázsa rozsot termesztettek, 28 borjúval nagyobb l a szaporulatuk, mint a tervezett ... Uj életet teremtünk — ígérték akkor ott, esztendőkkel ez- i előtt — kicsit egymásnak, de valójában az ország népének — • a gazdaság fiatal vezetői. Uj életet teremtettek s ez az új élet úgy lüktet hazánk új életében is, mint a cseppben a tenger. O. GY. A tecímológiai fegyelem — a minőség alapja Iparunkban egyik leg- szoló, amelynek ítO százalékkal ton, és elhajlik préselés után fontosabb nagyobb a teljesítménye, mint a lap. Ez pedig már selejt! a régi gépnek. A i észleges kor- A préselőben a légprés keszerűsítés emelte ugyan a tér- retébe helyezik a koptatórészt, melékenységet, s így végered- ráterítik a hátbetont és öt máfeladat a termékek minőségének javítása. A legtöbb vállalatnál ugyanis sok még a selejt, sok a harmadosztályú, vagy csökkentértékfl áru. Mi ennek az oka? „A selejt kút- forrása az esetek túlnyomó lö!*'-,égében a technológiai fegyelem hiánya“ — állapítja meg a Központi Vezetőség noményben elérte a célját, de nem oldotta meg teljesen a problémákat. A helyzet az, hogy a mozaik gyártó részleg régi, még kapitalista időkből megmaradt korszerűtlen, szűk, sötét csarnokban termel. A kot használtak. Legújabban aztán bevezették a nagy kvarctartalmú, durvább szemcséjű diósdi homokkal való csiszolást. A termelékenység 40 s/ávemberi határozata és felada- zsúfoltság, az ellenőrzés ki- tul tűzi ki, hogy „... rendszc- sebb lehetősége, s a gyakran átlagot véve alapul, 12 százalék volt, 1955 nyarán és őszén augusztus szeptember október november résén javítani kell a termelés technológiáját, fokozatosan meg kell valósítani a meglévő berendezések részleges, illetve teljes rekonstrukcióját, vala-, pedig így alakult: mint új, termelékenyooo berendezések, gépek munkába állítását.“ Nézzük meg a pécsi Cement- áruipari Vállalatnál a technológiai fegyelem betartásénak fontosságát, s általában a technológia helyzetét. A Cementáruipari Vállalat legnagyobb üzeme a mozaiklap gyártó részleg. A vállalat 1951-ben vált ki a Magasépítési Trösztből, s meglehetősen kezdetleges berendezésekkel önállóan kezdett dolgozni. Ekkor még a mozaik-ittp üzemben is számos munkafolyamatot, korszerű berendezések hiányában — kézzel végeztek. A fokozottabb kezésekhez kellett, ezért gépeket kaptak, ra kerüljenek, mert lecsiszoV va ezek teszik széppé a lap felszínét. Ezután az anyagra ráengedik a présfejet, és ná- rom másodpercig préselnek. Ha rövidebb a préselési idő, rossz anyag megtették hatású- akkor puha lesz a lap. — Ez kát. A selejt 1954-ben az évi szintén selejti sodpercnyi vibrálás után pré- zalékkal ugrott s szebbek let- selnek. A vibrálás azért kell, tek a lapok Is. A fínomcsUzo- hogy a nagyobb szemcsék alól- lásnál pedig gépek munkabaállításával biztosították a 100 százalékos minőségi emelkedést. A téli időszak nehezíti a mo- zaiklapgyártásL A nyersanyag — a homok és a kavics — 7.5 százalék 7.9 százalék 8.5 százalék 3.4 százalék A mozaiklap gyártás kényes feladat. Hacsak egy mozzanatnál nem tartják be pontosan a technológiai utasításokat, A préselésnél tarra Is kell 1 — ügyelni, hogy időnként letisztítsák a présfejet, a keretet és az alatta lévő PVC-lapot, amelyre a nedves anyagot terítik. Ha a tisztításról elfeledkeznek — egyenetlen, görcsös lesz a lap felülete, és így csúnyább, bar a tömítőben még lesimítják. Kísérhetnők tovább lépésmegfagy, nagy nedvességet szív magába és ez nehezíti a munkát. Ezen úgy segítettek, hogy gőzzel fűtött csövekre helyezett vaslemez lapon kiszárítják az anyagot felhasználás előtt. Költségkülönbözetet alig jelent ez az eljárás, de haszna jelentős. Még egy változtatást terveznek a gyártásban. A súlyos, nehezen cserélhető csiszolókorongok helyett bevezetik a karborundum kővel való csiszolást, ami könygyártási előírásokat, máris se- nyert' nyebb> gyorsabb és szebb munlejt keletkezik. A gyártási elő- J*"* 1:08 kát jelent, írások betartása viszont nagy ** “ll£? fisveimet lelkiÍKmerete«s4i?i't Jtönnyen lesz selejtes az áru, ha nem tartják be a technofigyelmet, követel. lelkiismeretességet Láttak tehát egr hétköznapi, lógtál utasításokat Ez termő- egyszerű terméknél a techno- szetesen nem azt jelenti, hogy lógiai előírások betartásának---- ------------ *}en™ tehet az utasításokon mó- fontosságát. A technológiai íeIt t készítik elő a nedves, úgy- dosítani. Sőt! technológiai gyelem még pontosabb, még A gyártást! betonkeverő----------------ben kezdődik. nevezett koptatórészt — amely utasítások ésszerű módosítása ütemű lakásépít- a mozaiklap szilárdabb felüle- legtöbb esetben jelentősen több mozaik-lap tét adja, s a hátbetont, moly emeli a termelékenységet és ' ' ’ a lap alját képezi. Az élőké- javítja a termékek minőségét. részleteiben Korszerűsítették születen, a keverésen áll vagy A durvacsiszolásnál néhány az üzemet. Kibővítették az érlelő csarnokot, s nagyteljesítményű prés- és durvacsiszoló gépeket álítottak be. i!iS4-ben kezdett dolgozni egy durvacsljelentősebb a bonyolultabb, finomabb mukáknál, mert ettől függ, hogy eredményesen dolgoznak-e. A szigorú technológiai fagyclem a minőségi terbukik az egész gyártás. — A hónappal ezelőtt kisebb volt melésnek szinte egyetlen alapmunkások vödörrel adagolják a termelékenység és a minő- ja, s az ésszerű módosítás a a vizet és ha egy kicsit többet ség sem volt kifogástalan. Fn- technológiában pedig fejlődétalálnak löttyintenl a magén- nek oka az volt, hogy a esi- síink fontos segítője, gedettnél, lágyabb lesz a be- szóláshoz lágy mohácsi homo- 1. M,
