Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-24 / 302. szám
2 NAPLÓ 1955 DECEMBER « A Biztonsági Tanács december 22-i ülése Newyork (TASZSZ) A Biztonsági Tanács december 22-i ülésén folytatódott annak a panasznak megvitatása, amelyet Szíria emelt Izrael ellen izraeli fegyveres erőiknek december 12-én éjszaka a Gali- leaii-tó térségében végrehajtott támadása miatt. Az ülésen felszólalt Szíria és Izrael képviselője. Szíria képviselője határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben indítványozta, hogy a BiztonKabul (TASZSZ) Muhatm- med Davud, Afganisztán miniszterelnöke sajtóértekezleten kijelentette, hogy a szovjet vezetők afganisztáni látogatáAz NDK kormány- küldöttsége elutazott Phen jattból Phenjan (TASZSZ): A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, élén Otto Grotewohllal, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével, december 21-én különvonattal elutazott Phenjanból. A küldöttséget a pályaudvaron Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Kim Du Bon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlése elnökségének elnöke, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és a Koreai Munkapártnak számos vezetője s Phenjan dolgozóinak képviselői búcsúztatták. Megjelentek a pályaudvaron a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság és más országok diplomáciai képviselői is. Ollenhauer nyilatkozata a bajorországi rádióban Bonn (TASZSZ): Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke december 21-én a bajorországi rádióban nyilatkozatot tett, amelyben a lobbi között ismét felhívta a Német Szövetségi Köztársaság kormányát, hogy tegyen kezdeményezést a német kérdés megoldására. Ollenhauer hangsúlyozta, hogy maguknak a németeknek a kötelezettsége marad mind a négy hatalom és a német nép számára elfogadható megoldást találni. sági Tanács ítélje el Izraelt fegyveres erőinek Szíria elleni támadása miaitt, jelenítse ki, hogy ez a támadás agresz- szió Szíria ellen, hívja fel az ENSZ tagjait, foganatosítsanak gazdasági szankciókat Izrael ellen, végül zárja ki Izraelt az ENSZ-ből. A Biztonsági Tanács elnöke úgy döntött, hogy a sziriai határozati javaslattal kapcsolatban a következő ülésen folytatják e kérdés megvitatását. sa és a velük történt' találkozások idején lefektették a baráti kötelékek megerősítésének alapját, ami a két ország gazdasági kapcsolatai, kibővítésének záloga. A miniszterelnök e kijelentés után válaszolt a számos feladott kérdésre, többi között az Afganisztánnak nyújtandó szovjet kölcsönről és a kölcsön realizálásáról feltett kérdésekre. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetőikkel folytatott tárgyalásokon nem vitattak meg katonai jellegű kérdéseket (MTI) A chilei kormány — mint az Associated Press jelenti — csütörtökön rendeletet adott ki arról, hogy kézbesítsenek katonai .behívókat a több mint egy hét óta sztrájkban álló 16 000 rézbányásznak Mint ismeretes, Chile három Az OTSB labdarúgó osztályán elkészítették az 1956. évi NB ll-es labdarúgóbajnokság Keleti csoport: Gödöllői Dózsa Bp. Szpartakusz Perecesi Bányász Miskolci Törekvés Debreceni Törekvés Kecskeméti Dózsa' Salgótarjáni Vasas Bp. Törekvés Békéscsabai Építők Bp. Vörös Meteor Ózdi Vasas VL. Kistex Nagybátonyi Bányász Szolnoki Törekvés Diósgyőri Vasas Légierő. A Szudánt szenátus elfogadta a „függetlenségi nyilatkozat*‘-ot (MTI) A londoni rádió jelentése szerint a szudáni szenátus csütörtökön egyhangúlag jóváhagyta a képvisélőház által hétfőn elfogadott határozati javaslatot, amely Szudánt független és szuverén köztársasággá nyilvánítja. A szenátus ezenkívül elfogadott egy másik határozati javaslatot is, amely öttagú bizottság felállításáról intézkedik. Ez a bizottság gyakorolja majd az államfői hatalmat a lemondott főkormányzó helyett a köztársasági elnök megválasztásáig. Kihirdették a statáriumot Tajvan szigetén Peking (Uj Kína): Tajvani sajtójelentések arról számolnak be, hogy a sziget városaiban és falvaiban kihirdették a statáriumot. Terror uralja az egész szigetet. , A tajpeni rendőrség száznégy új őrállomást állított fel, Nagyszámú polgári ruhás rendőr kutat a „gyanús személyek“ után. Gyakoriak a meglepetésszerű razziák. — Ilyenkor az utcákat lezárják és átkutatják a gyalogosokat, valamint az autóbuszok uta- I sait. legnagyobb rézbányájának — amelyek mind amerikai tulajdonban vannak — bányászai a bányászok jogos érdekeit sértő új bányászati törvények elleni tiltakozásul léptek sztrájkba. 1 csoportbeosztását. Eszerint a keleti és nyugati csoportban a következő csapatok játszanak Nyugati csoport: Pécsi Törekvés Pénzügyőrök Váci* Bástya Kaposvári Kinizsi Nagykanizsai Bányász Bp. Szállítók Bp. Gyárépítőik Sztálinváro6i Vasas Soproni Törekvés Komlói Bányász Bp. Szikra Vasas Dinamó Győri Vasas Vasas Izzó Gázművek Zalaegerszegi Dózsa Áz afganisztáni miniszterelnök sajtóértekezlete Á chilei kormány elrendelte a sztrájkoló bányászok katonai behívását A labdarúgó NB II. csoport- beosztása A Pécsi Nemzeti Színház — a falu kultúrálódásáért Ismeretlen szó volt még néhány évvel ezelőtt. A ia!ut járó kiaebb-nagyobb, • jobb- rosszabb színésztruppokat nem így nevezték, és nem is nagyon hasonlítottak ezek a mi tájszínházunkra. A tájszínhrtz: új szó. A fogalom, amit lakar, ugyancsak új. A tájszin- ház tagjai: a Pécsi Nemzeti Színház művészei. Egyszer a nagyszínházban játszanak, másszor vidéken. Előadásaikat ugyanolyan gondosan készítik elő, mint a városi bemutatókat, Művészetet kapnak hát a fa-, lusiak, a tájszínház minden egyes látogatása élmény marad és legtöbb helyen azzal búcsúztatják: jöjjenek vissza minél előbb! Ebben az évadban több, mint 70 tájelőadás van már színházunk háta mögött. — Nyárra ezt a számot megkétszerezik, több, mint 150 elő-, adást tartanak ebben a színiévadban vidéken. Elvitték falura színészeink „A tanitó- nő“-t, a „Párizsi vendég"-et, a „Néma leventé'St, ■ Seribe: „Egy pohár víz“-ét, Rachma- nov: „Viharos alkonyat“~át. Szerepléseiket csaknem mindenütt siker koronázta és bizonyára ugyanilyen sikere lesz a tájszínház következő bemutatójának, a „Dulszka nsz- szony erkölcsé“-nek is. A baj csak az, hogy — bár 150 előadást tart egy esztendő alatt a Pécsi Nemzeti Színház vidéken, — kevés helyre jutnak el művészetükkel színészeink. A 150 előadás 20— 25 baranyai község között oszlik meg és a többi — legalább 120 — kultúrotthonnal vagy kultúrteremmel rendelkező falu már csak akkor lét szi- nielőadást, ha saját művészeti csoportja lép fel vagy ha bejönnek a dolgozó parasztok a városba. Igaz, hogy a több, mint 120 kultúrotthonnal bíró község közül csak egy- harmadának van olyan kultúrhelyisége, színházterme, ahol a díszletek elférnek, ahol' öltöző van, ahol kulturált körülmények között játszhatnának színészeink, de ez a szám is kétszerese annak, ahány helyen manapság játszik tájszínházunk. Irak elismeri Szudánt Bagdad: Az iraki kormány elhatározta, hogy elismeri a Szudáni Köztársaságot — jelentette az AFP hírügynökség. Az utóbbi hetekben Gyöngyösi János, a színház láj- szervezője kutatott ugyan újabb lehetőségek után, tartottak is előadást ennek nyomán Magyarbólyon, Lánycsókon,' Felsőszentmértónban, — óriási sikerrel, — de ez még mind kevés. Tovább kell. kutatni és bizonyára más helyeken is hasonlóan kellemes meglepetések érik majd színészeinket, mint Felsőszent- mártonban, vagy a másik két helyen, ahonnan, több, mint 2000 forintos bevételeket hoztak haza a pénztárosok. . De színházunknak nemcsak az a feladata, hogy szeret) :1- jen falun, hanem az is, hogy segítse a vidék öntevékeny művészeti csoportjait, különösképpen pedig a színjátszógárdákat. Síén a téren azonban szinte semmi sem történik. — Ahol színjátszócsoportok vannak — mondja Gyöngyösi János — ott jól fogynak a jegyek, nagy az érdeklődés az előadás iránt. De a művészek bizony nem rendeznek találkozókat, nem adnak tanácsokat a falust színjátszóknak. Előfordul ugyan, hogy cgy- egy. falusi színjátszó felkeres egy-egy színészt, de ez nem általános. Pedig talán jó lenne ilyen találkozókat rendezni... Nem talán, hanem bizonyosan. Kétszeres haszna lenne. Az egyik az, hogy a művészeti csoportok fejlődnének, erősödnének, kiforrottabb alkotásokkal lépnének a közönség elé. A másik haszon is jelentékeny: azok az öntevékeny színjátszók, akik találkoznak, beszélgetnek színészeinkkel, bizonyára megkeresnék őket Pécsett is és a nagyszínház nézőteréről gyönyörködnének barátaik, kedvenceik játékában. Természetesen nem egyedül jönnének. Ahogyan Nagyharsfinyból, Pécsváradról, Komlóról autóbuszok indulnak Pécs felé. hogy egy-egy színházi estre behozzák a közönséget, úgy indulnának minden olyan faluból is, ahol -patrónázsmun- kát vállalnának tájoló színészeink. Érdemes lenne megpróbálni! Az 1955. évi sportbeli fejlődés jelentős fokmérője az idén. elért világ-, Európa- és országos csúcseredmények Száma. A magyar sportolók- cbEgyoldalúak lennénk azonban, ha csak a színháztól várnánk a tájszínház hatósugarának meghosszabbítását. Sok múlik a falvakon is. Színészeink szívesen mennek Mohácsra, Szigetvárra, mert tiszta terem, jólfűtött színház, rendes öltöző várja őket. De ahol kabátban didereg a közönség, vagy ahol nincs öltöző a színpad mellett és a művészeknek a szabad ég alatt kell átvo- nulniok az öltözőnek kinevezett helyiségből a színházterembe, mint Beremcndcn vagy Mágocson, vagy ahol nem tartják tisztán a színpadot, az öltözőt, mint Nagykozáröan, — oda nem szívesen járnak a Pécsi Nemzeti Színház művé-, szei és nem tér be szívesen a közönség sem. Gyakoribb lesz ezeken a helyeken a színielőadás, szíves-örömest mennek színészeink’az eddig elhany agolt helyekre, ha a tanács, a kultúrotthonigazgató vagy a népművelési ügyvezető gondoskodik arról, hogy megfelelő körülmények között játszhassanak. Át lehetne alakítani azokat a színpadokat, ahol kevés költséggel megfelelő öltözőt lehet létesíteni. Ahol pedig most építenek kultúrházat, ne mulasszák el, hogy kikérjék a szakember — a színész vagy rendező — tanácsét. így olyan színpadot, olyan berendezést építhetnek, ahova befér a díszlet, ahol nyugodtan készülhetnek színészeink az előadásra. És még valamit. Ha a színház autóbuszt kapna a Népművelési. Minisztériumtól, eljutna olyan helyekre is, ahová eddig, a nagy költség, a drága autóbuszbérlet miatt nem juthatott el. Egy ilyen autóbusz módot adna arra, hogy kevéslétszémú, díszletet nem igénylő Jelenetekkel vagy egyfelvonásosokkal a legkisebb kultúrházban is szerepelhessenek. Hármon múlik hát a vásár, de elsősorban a színházon és a falvak vezetőin, dolgozóin. Ha összefognak, nem 20—25, hanem sokkal-sokkal több helyre is eljut a kultúra világosságával Pécs és Baranya harmadik színháza, a tájszínház. ben az évben 15 világrekordot, 19 Európa-csúcsot és 3Ö2 országos csúcseredményt értek el. Tizenöt magyar világrekord A műszaki színvonal emelése és a szakoktatás A Központi Vezetőségnek a technika fejlesztéséről és a műszaki színvonal emeléséről szóló határozatával kapcsolatban üzemeinkben, termelési értekezleten többnyire a gépek alkalmazására, új gépek beállítására, technikai újításokra fordítják a figyelmet. Gyakran — mint Kossuth-bánya tervismertető értekezletén is — a sok technikai probléma között megfeledkeznek arról, hogy a technikát az ember hozza mozgásba, s hogy a technika fejlesztése egyedül a gépek fejlesztésével, tökéletesítésével nem oldható meg, a gépet kese lő, irányító embernek is lépést kell tartania a fejlődéssel. Különösen bányáinkban fontos, hogy a szakmai képzés, a vájárok oktatása és a műszakiak továbbképzése lépési tartson az új, nagyobb követelményekkel. A Központi Vezetőség határozata is erre figyelmeztet, amikor megállapítja, hogy népgazdaságunknak fokozottan keli támaszkodnia a kokszolható magyar feketeszén termelésére és fel- használására. Kokszolható szén hazánkban egyedül a mecseki szénmedencében van, s hogy •bböl mennyit termelünk és valóban kokszolható minőséc- ben termeljük-e, az nemcsak új gépek beállításától, hanem bányászaink, különösen a műszaki középkáderek szakmai felkészültségétől is függ. A szakmai képzettség általános színvonala ma még nem felel meg a szénbányáink előtt álló nagy követelményeknek. Az utóbbi években egyre több nehézség mutatkozott a vájárképzésben is, bár a szakmai oktatásnak ez a formája a legrendszeresebb és legeredményesebb. Az új bányászok idegenkedése és a szívós neve lóm unka hiánya miatt az új vájárok nem gyarapodtak olyan gyorsan, mint arra szükség lett volna, s bár a vájáriskolékról kikerült új vájárok többnyire megállják a helyüket, vájárjaink szaíkmai színvonala a követelményeikhez viszonyítva távolról sem kielégítő. A bányák műszaki középkáderei sem fordítanak elég gondot a továbbtanulásra. Folynak ugyan az úgynevezett ,.80 órás tanfolyamok”, amelyeken színvonalas és gyakorlatias előadások hangzanak el, a tapasztalat szerint azonban az alsóbb műszaki vezetők nagyrésze készületlenül jelenik meg a tanfolyamon. Vannak a bányaüzemeknek többéikevésbé Jól berendezett „műszaki klubjai” is, de a műszakiak többsége igen ritkán fordul meg ott, pedig találhatna magyar és külföldi szakirodalmat. A szakirodalomban található ötletek, másutt Déváit technikai újítások felhasználására találunk ugyan néhány példát bányáinkban, de igen keveset. Ezek a tünetek azt bizonyítják: nem árt élesen felvetni a szakoktatás, a szakmai továbbképzés kérdését. A nagyobb termelékenységre vezető olyan új módszerek, mint a ciklusos munkaszervezés, a Rufli, a „100 méteres mozgalom” jórészt azért nem terjednek el gyorsan, mert e módszerek a műszaki középkádereket nagyobb követelmények elé állítják, a jelenlegi szakképzettség pedig nem elég ahhoz, hogy meg Is feleljenek a nagyobb követelményeknek. A szakmai oktatás hiányosságai tehát útját állják a fejlődésnek. Az új módszereket, új. technikai eljárásokat, új technológiákat csak úgy alkalmazhatjuk eredményesen, ha a dolgozóknak is elegendő ehhez ! a szakmai képzettsége. Elég példaként csak annyit megemlíteni, hogy a szén lapátolása sokkal nagyobb fizikai erőfeszítést, viszont kevesebb képzettséget igényel, mint egy korszerű rakodógép kezelése. A gépek alkalmazásával tly- módon egyre csökken a munkások megerőltető, nehéz testi munkája, más oldalról azonban meg kell ismerni a gépek mechanizmusát, meg kell tanulni az üzem közben előforduló kisebb hibák kijavítását, a gép munkábaállitásával együtt járó egyszerűbb szerelmi munkákat, egyszóval a fizikai munka csökkenésével növekszik a szellemi munka jelentősége. A tanulás — előfeltétele a munka megkönnyítésének. Már csak ezért is közvetlen egyéni érdeke a dolgozónak, hogy szakmailag továbbképezze magát. Helytelen lenne azt állítani, hogy nincsenek eredményeink a szaíkmai oktatásban. A Porcelángyár sztahanovistái rendszeresen összeülnek a sztahanovista klubban, előadásokat hallgatnak, megbeszéléseket tartanak, kicserélik munkamódszereiket, újításaikat. A Megyei Tervezőiroda idősebb munkatársai építkezésekre viszik ki és ott a művezetői munka gyakorlati tudnivalóival ismertetik meg fiatalabb munkatársaikat. A mohácsi se- lyem gyárban szakmai tanfolyamokkal érték el, hogy a gyár korábbi termékeiről á<- állhatott a finomabb és hibákra érzékenyebb selyem gyártására. A Dohánygyárban az önköltségcsökkentés jelentős eredményei beszélnek a szak-, oktatás hasznosságáról. A technikai fejlesztés programja azonban ennél sokkal többet ír elő. Lényegében azt teszi feladatunkká, hogy minden vonalon korszerűsítsük ipari termelésünket. Ehhez pedig nem elég néhány vagy akár sok jól működő szakmai tanfolyam, hanem az kell, hogy munkásaink hatalmas tömegei lássanak tanuláshoz, hogy minden üzemben százával legyenek munkások és műszaki vezetők, akik érdeklődéssel és nagy szorgalommal sajátítják el az új technika alkalmazásához, a meglévő berendező sek továbbfejlesztéséhez szükséges ismereteket. Úgyszólván tömegmozgalommá kell válnia a szakmai tanulásnak. Ismét bányaüzemeinket kell említenünk — azoknál a legfontosabb és legsürgősebb, ennek a megvalósítása. A régi, nagy gyakorlatú vájárok és műszaki középkáderek lassan kiöregszenek, nyugdíjba vonulnak s ezért a technikai fejlesztés követelményein túlmenően, pusztán a hozzáértő törzsgárda állandó utánpótlása is követeli a tömegméretű szakoktatást. Mit kell tennünk azért, hogy a szaíkmai továbbképzés, szakoktatás valóban, betöltse hivatását és új, képzett, hozzáértő káderokét adjon a korszerűbb technikához? Mindenekelőtt magát a szakmai Oktatást kell rendszeresebbé és szervezettebbé tenni. A. tanfolyamok színvonalúnak emelése, a hallgatók számának növelése, alapos képzettségű és érdekesen, elevenem, több szemléltető módszert alkalmazva oktató előadók rnunkábaállítása már önmagában is jelentős lépés. A dol- dolgózók érdeklődési körének megfelelő kérdésekről • konzultációk tartása, kiállítások rendezése, a klubok életének meg élénkítése — mind egy-egy módja annak,. hogy mielőbb sok kellő szakértelmű dolgozó éllhasson a technikai fejlesztés szolgálatába. Azt is biztosítani kell azonban, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a szakoktatás különböző formáin. Ennek elsőrendű eszköze az an/a% gi érdekeltség fokozása. Nem kétséges, hogy a dolgozó sokkal nagyobb kedvvel és szorgalommal tanul, ha tudja, hogy szorgalma eredményeképpen kézzelfoghatóan és számottevően emelkedik a bére. Igen nagy feladat vár a szakszervezetekre atekintet- ben, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak, miért érdekük a nagyobb szaktudás elsajátítása, hogy a közvetlenül lemérhető anyagi előnyökön kívül is az új technika ismerete az új módszerek alkalmaz,ásáh íz szükséges szakképzettség, az egyéninek és egész népgazdaságunknak egyaránt a gyorsabb és biztosabb előrehaladást jelenti. Most, amikor a Központi Vezetőség határozata az egész iparban, sőt egész népgazdaságunkban korszerűsítést, színvonalemelést, termelékenységnövelést ír elő, tűrhetetlen, hogy az egész népgazdaság anyagi alapjait szilárdító terveink a hozzá nemértésen, ». szakértelem hiányán akadj-»» nak meg, ha csak rövid Ideig is. Pártszervezeteink és szakszervezeteink Idejében g-jn- doskodjanak arról, hogy a műszaki fejlesztés megválóé hasához Wöben, kellő számú, megfelelő képzettségű dolgoz«1- álljon készenlétben és segítse á Központi Vezetőség által meg- hm^rozott feladatok megoldását, _ I
