Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-02 / 283. szám

* NAPLÓ S PARI ÉS PARI ÉPI7 ÉS « Vesetőnégválasstásra késsül a villányi tss pártsservesete A vtBányi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet párt veze­tősége a minap megvitatta a vezetőségválasztáasal hapcso- latos teomivalókat. Nyilvánvaló hogy az azóta eltelt néhány nap még nem lendítette íel a párt-munkát, a termelőszövet­kezet munkáljét, az előkészí- ' lésből azonban néhány tanul­ságot máris le lehet vonni, A látogató először azt ta­pasztalja, hogy a pártszervezet tagjai, sőt még a pártonkíviiliek is so­kat beszélgetnek a pártve­zetőség munkájáról. Egy-két elvtárs helyett bizony szívesebben látnának másokat. Ugyanis gyakran nem jelen­nek meg a vezetőségi ülésen, ha valamivel megbízzák őket, „megfeledkeznek” róla. Ez természetesen gyengíti a párt- vezetőség irányító, vezető tény­kedését. A növénytermesztési brigád­ban arról vitatkoztak az asz- szonyok, hogy nem tudják mi­ért, de ritkán látják maguk között az elnököt — ő is párt­vezetőségi tag — még a párt­titkárt. Solymár elvtárs, a párttitkár, a szőlészeti brigád tagja, mégis ölömmel vennék, ha néhá-néha meglátogatná őket, meghallgatná panaszai­kat vagy éppen csak úgy el­beszélgetnének a tsz, az ország ügyes-bajos dolgairól. Jogos kívánság ez, s teljesíteni kell. De nem is ezek a legfonto­sabbak. A vezetőség munká­jának megvitatása mellett a legfőbb feladat, hogy a hibák­ból levonják a tanulságot és már most hozzáfogjanak a pártmunka megjavításához. ügy kell most dolgozni, hogy mindenki megértse és lássa: a vezetőségválasztás fordulópont a termelőszövet­kezet életében. Elsősorban a népnevelő mun­kát kell megjavítani. Az el­múlt hón,apókban sok ijj tag lépett be, de az utóbbi 2—3 héten a népnevelők nem igen mennek a falu parasztjai közé. Bízzák meg őket most újból azzal, hogy ismertessék a szö­vetkezet eredményeit. A zár­számadás különösen jó alka­lom erre, most már pontosan tudják, hogyan dolgoztak, mi­lyen eredményeket értek el s ki lehet számítani a tagok jö­vedelmét is. A közel harminc kommunis­ta közül mindössze hat—nyolc végez rendszeresen pértimm- kát, a többi nem. Egyesek ugyan húzódoznak tőle, de a többség szívesen eleget tenne a megbízatásnak. Csakhogy a pártvezetőség nem ad nekik megbízatást, nem kéri segítsé­güket. Ha igen, akikor is álta­lában. A két agronómusnak például azt mondták: legyen gondjuk a megfelelő munka­szervezet kialakítására. Ez hivatali kötelességük, erre nem kell őket külön megkérni. He­lyesebb lett volna azzal meg­bízni őket, hogy tanítsák meg a brigádvezetőket a munkák irányítására és más ezzel kap­csolatos feladatokra. Ha a vezetőség foglalkozna a kommunistákkal, jelen­tősen megélénkülne a párt­munka. Csak egy példát erre: Ursits Béla fogatos, nemrég lett tag­jelölt. Egyik reggel néhány asszony kérezkedett kocsijára. Hamarosan nagy vita kereke­dett az osztalék körül. Az asz- szonyok szerint mindent ki kell osztani, azért dolgoztak. Ur- sd'ts elvtárs — senki nem kér­te meg rá — türelmesen és okosan magyarázta nekik, hogy nem lehet csak a mának élni, a jövőre is gondolni kell. Sertéseket akarnak hizlalni, növelni akarják a tehenek számát, ezeknek viszont elesé- get kell biztosítani. A takar­mány értékének 'többszörösét kapják meg pénzben, nagyobb lesz a szövetkezet jövedelme s nekik is tűlbb jut a közös va­gyonból. Ebből mindenki ért­hetett. A párbvezetőség a tagjelöl­tekkel is keveset törődik. El­ismerés illeti őket azért, hogy az elmúlt két hónapban négy új elvtárssal gyarapodott a pártszervezet s ebben a hónap­ban még kettőt vesznék fel. De munkát nekik sem adtak s félő, hogy Balogh Ernő sorsá­ra jutnak, ö két évig volt tag­jelölt s nemrég kizárták, mert „nem dolgozott'’. Nem is be­széltek vele, -'em is kérték semmire. A vezetőségválaszitás előké­szítése akkor lesz eredmé­nyes, ha őket is, a pártszer­vezet és a termelőszövetke­zet előtt álló feladatok el­végzésére aktivizálják. Ebben a munkában megedződ­hetnek, tapasztalatot ■ szerez­hetnek — kiérdemelhetik a párttagságot. Most a vezetőségválasztás előkészítése idején, a kommu­nistáik még szorgalmasabban dolgoznak mint azelőtt. Schnall elvtárs minden reggel elsőnek fog 'be és este utolsónak hagy­ja el az istállót __ Sápi Irén­ne l kevesen versenyezhetnek a répaszedésnél.,. Példájuk a munkabrigádok tagjait. is ma­gával ragadja. Kísérjék figye­lemmel a pártonkívüliek mun­káját is, bizonyára több új tag­jelöltet nevelhetnek majd be- 'óiük. A pártszervezet még az elő­készítés első napjaiban tart. Sok feladatot kell megoldania, a párttagok bevonásával, akti­vizálásával sikeresen teljesít­hetik hivatásukat, előkészíthe­tik a vezetőségválasztó taggyű­lést. klub Beremenden Ifjúsági November végé­re új tanulási és szórakozási lehető­ségek várják a Be- rémendi Vörös Csillag Állami Gazdaság fiatal­jait. A gazdaság pártszervezete a napokban foglal­kozott a fiatalok munkájával; hol és mivel töltik sza­badidejüket. így született meg az a határozat, melynek alapján a jövő hé­ten ifjúsági klu­bot rendeznek be s volt gyermekott­hon helyiségeiben. Az első helyiség lesz a ping-pong- terem. A belső szó bábán gazdag és szép berendezés várja a gazdaság fiataljait. Minden­ki meg találja itt keavett szórakozá­sát. Vidáman és hasznosan töltheti a hosszú téli esté­ket. Lesz sakk. do­mino, rádió, könyv tár és a mikroba­rázdás lemezjátszó sem hiányzik majd Nem feledkeznek meg a fiatalok ok­tatáséról sem. — Hétfőn és kedden fiatalok és idősek együtt tanulnak az otthonosan beren­dezett klubban. — Tervbevették két marxista-leninista kör szervezését. — Megindítják az ezüstkalászos gaz­daképző tanfolyam második évfolya­mát. A traktorosok oak, kombájn- és vontatóvezetőknek megszervezik a KRESZ rendsze­res oktatását. Az ifjúsági klub­ban kezdii meg működését a gaz­daság ifi zenekara. A hangszereket — zongora, dob, két tangóharmaníka, 2 hegedű, nagybőgő, — már megvásá­rolták. Eddig ki­lencen jelentkez­tek zenésznek. Termosz már van... Várjuk tiszta gazdakonyvvel az új esztend6t! Országunk ikrkmrmá n y és hásefldttim függ m MM te" gyűjtés gyors és maradéknéfhM pégrebaftáoátóL SfapyMb valamennyi dolgozó parasztjának te alkotmányszaMa MteJe*- sége határidőre, becsülettel tefyeeitemi államunk iránti köte­lezettségeit. Egy bate, bogy Kalocsai József, a harkányi gépállo­más brigád vezetője megláto­gatta a traktorosokat az oldi Szabadság Termelőszövetke­zetben. Három vadonatúj, fél literes termoszt tett az asz­talra. — Na, fiúk. Itt a termosz. A traktorosok összenéztek, mi lesz itt még ma? De ha­marosan keserű lett a szájuk íze, amikor a brigádvezető — néhány általános kérdés után — nagysietve búcsú­zott. — Hát a többi? Tea, cu­kor? — kérdeztek szinte egyszerre, va'ame^j ien. A válasz készen volt Ka­locsai tarsolyában. — Azt is kaptok, csak várjatok... ... A traktorosok az új termoszokkal birtokukban türelmesen várnak... hóeső­ben, csípős novemberi szél­ben és arra gondolnak: mi­lyen jő lenne a forró tea egy-egy tábla végén, amikor cigarettányi pihenőre meg­állnak. Az ígéretet már megkap­ták ... no meg a termoszokat is! Nagypeterdről egyre több burgonya kerül piaeru megkapj* a aaatead «tea engedélyt. Hátralékos knlákok A napokiban NagypetenJ község megkapta az engedélyt a burgonya szabad értékesíté­sére, mert a falu minden gaz­dája hiánytalanul teljesítette burgonya-beadását. Szép és dicsérendő dolog, de van-e valami kézzelfogható haszna? A nagypeterdi tanácselnök így magyarázza: — Haszon? Bizony van. Kö- telességtudóak a nagypeterdi gazdák. Most, hogy az Ella burgonyáért 100 forintot, a Gül Babáért 130 forintot kap­nak szabadon és főleg itt helyben is — mert a faluban működik a felvásárló, sorra jönnek és rendezik adójukat. A IV. negyedévi adótervet már 87 százalékra teljesítet­tük. A napraforgó-beadást már túlteljesítette a község. Hama­rosan erre a terményre is Ambrui Ernőn*, aomogr­viszlói Indáik 24 hold Sildőr. gazdálkodik. Szőlője is van — 963 kvadrát Ezenkívül szép számmal gyűjti a ládafiában a felszólításokat éo az idézése­ket: teljesítse mielőbb beadási kötelezettségét. Addig gyűjtö­gette őket, míg a tanács türel­me elfogyott és elrendelte az elszámoltatást. 845 kg napra­forgó, 653 kg sertés, 267 kg vágómarha szerepel a tartozá­sok között. Ennyivel károsítot­ta meg Ambrus Ernőmé az ál­lamot, ennyit vont el a dolgo­zók asztaláról. Nem különb fcuiák nála Ko­vács István sem. Sajnos, sokan egyesek hozzájuk hasonlóan húzzák-halasztják kötelezettsé­geik rendezését. Súlyos — 31 000 forint —* Csontos János adóhátraléka is. Tejből is 521 liter beadását mulasztotta el. Munka után Vila a nők egyenjoguságáról A Hamunk egyenlő jogokat biztosát a nőknek, bár >nem minden üzemben harcol­nak annak megvalósításáért. PL. ha a vasútnál dofigoeik a- fe­leség, a férj pedig más üzem­ben, a feleség után nem kapja meg a férj a szabadjegyet. Ha viszont fordított a helyzet, ak­kor a feleség egész természet­szerűleg megkapja ezt a ked­vezményt. Ez feltűnően sérti a nők egyenjogúságát. Véleményem szerint nem mindenki gondolkodik úgy: csak addig megyek dolgozni, míg nem lesz gyermekem, utá­na pedig otthon maradok. És ha így gondolkodik, nézzük meg, hogy miért? Elsősorban nincs elegendő bölcsőde, így kénytelen otthon maradni vagy megőrzésre maigánházhoz kiadni a gyermekét. Ez pedig sokba kerül. Éppen ezért azt javaslom, minden üzem töre­kedjék arra. hogy megfelelő bölcsődéje és napköziotthona legyen. A vasút például elég nagy üzem, mégsincs bölcsődé­je s a dolgozók nagy része a bőngyári bölcsődébe viszi gyer­mekét. Minden nap idegesked­nék, hogy maikor mondják: nines hely, vigye máshová. Meg Joel'S említenem, a tech­nika fejlődésével sok házi munkát lehet majd gépesíteni. Napjainkban már a mosás problémája is megoldható a Patyolaton keresztül, bár nem minden esetben végez a Pa­tyolat kifogástalan munkát. Többször előfordult, hogy pisz­kos ruhát kaptam vissza. Eze­ket a bábáikat ki lehetne javíta­ni, ha minden ember lefikiis- merétesén végemé munkáját. V. A. a MÁV Igazgatóság dolgozója. IV ekem a legnagyobb bol- dogiság, amikor felesé­gem elmondta: A fizetésem­ből ezt neked, ezt 'nekem, ezt a kislánynak vettem. Azelőtt csalt én dolgoztam, meg is lát­szott rajtunk. Most állandóan tudunk'venni valamit, amivel «zebbé tehetjük otthonunkat és boldogabban élhetünk. Amitől a múlt megfosztott bennünket, azt a jelen pótolja. Fgen sok asszonnyal talál- * kozom naponta, számos család életét ismerem. így igen sokszor fcelil még hallanom, hogy férfiak, akik munkahe­lyükön hangzatos szavakat mondanak a nőit egyenjogúsá­gáról, amint hazaérnék, már elfelejtik, mit beszéltek az üzemiben és nem szívesen se­gítenek feleségüknek. Kétség­telen, hogy a mosás, fűzés, ta­karítás nőd munka. De ha a férj egyenjogú félként kezeli feleségét, szívesen segít. Véle­ményem szerint a férj otthoni munkája bizonyíték ama, sze­reti-e feleségét, családját, vagy sem! SZÖGI JÓZSEFNÉ Egy-két gyereket rá leltet bízni a nagyszülőkre, vagy ha nem, hét elvihetik a bölcsődé­be, napközibe, viszont három- négy vagy több gyerek mellett legjobb, ha a feleség otthon mairad, mert minden gondola­ta úgyis a gyerekeinél van. MÁTYÁS GYULA az Újhegyi Erőmű dolgozója. — A bemondó alighanem------------------ meghűlt, ment rekedt és náthás a hang­ja. — Figyelem, figyelem! — bömböli a megafom. — Min­denki haladéktalanul fizesse be az adóját, a békekölcsönt, ren­dezze beadását, ellenkező eset­ben elszámoltatjuk. Aki sertés­beadásával van hátralékban, sürgősen rendezze, mert ké­sőbb már nem lehet, akkor pedig vágási engedélyt nem kap! A földekre kocsival rá­hajtani tilos! Akit a mezőőr rajtafog, meg lesz büntetve! És újra: — Figyelem, figyelem! — szól tovább az ízetlen és szín­telen irodahang. Királyegyházán így „érint­kezik" a tanács a dolgozókkal. Nem csoda, hogy nem szívesen hallgatják. De az is régi igaz­ság, hogy aki nem erre, az másra hallgat. Ha nem az ál­lam, a párt, a népi demokrá­cia szavára, akkor az ellenség hangjára. Különösen, ha az megvesztegetőbb nyajassággai cseng. Még októberben történt, hogy összeült a Dózsa Tsz tag­sága. Egyebek között a daráló ügye került szóba. A kezelője körül volt vita. Jancsik Ferenc kezelte a da­rálót. A vád ellene: kulák Igaz-e? A szülei kizsákmányolok. Nevelőapjának, Gál Péternek cséplőgépei voltak, övé volt a daráló is, bérmunkásokkal dol­goztatott. le: uzsorám a köl­csönre szorulókat. Édesapjának a testvére éts édesanyjának a testvére nem kevésbé kiizsák- mányolók. Bérmunkások dol­goztatásán kívül a kupecke­„1/fte.fyvídiük Jancsik fűkét!" dest sein vetették meg. Ne sokáig volt szerencséjük. Arr kor aárom disznót vágtak. í keton, rajtakapták őket, s tetejebe még egy géppisztc is előkerült egyik zugból. Ne valószínű, hogy nyúlna aka tak vadaszm vele Farkasok még sohasem szí tok bárányt. a. tsz-tags egyetértett a váddal A másik vád: hűtlenül k zelte a darálót. Saját célja» használt fel jó -részt a várnib uzsorakamatra is kölcsönzi belőle. — Ellenőriztük a papírokat, mikor láttuk, hogy kevés a vám — mondja Dán; Istváo- r.é. tsz elnökhelyettes — deháit s papírok rendben voltak rriiLn- dijj. Egv fez-elnöki tanfolya­mon aztán mondták, hogy le­het másképp is ellenőrizni... Elmentek erre az agronó- mussak meg a brigádvezető­vel megnézték a villanyórát, később aztán újra leolvasták a m<s,n5 állását. kiszámolták, mennyi őrleménynek kellene lenni Harminckét mázsával volt kevesebb. A papírok azon­ban változatlanul rendben vol­tak. , _ Nem értek en az ilyesmi­hez — mondja Dani né. aki ak­koriban még elnök volt, - így aztán abbamaradt a dolog. Jancsik Ferenc nyolc disz­nót hizlalt az idén. Hetet el­adott belőle. Mivel hizlalta? Volt két hold OFA-földön ku­koricája. _ Azt mondják, volt rajba ha tvan mázsa — így vélekedik Néma Aranka, a tsz könyvelő, — hát mondják, mondják ... Láttam azt a földet, hát hit­vány egy kukorica volt, az biz­tos. A koLcsönről Korbéli Gyula, Mudilk Jáno6, Kovács János meg egy sor más dolgozó pa­raszt tudna beszélni. Tudna, de nem beszél. Minek az ilyes­mit feszegetni... Akkor na­gyon kellett, aztán, amikor már volt, egy kicsivel többet adtaik vissza ... Ki ütközik meg .ezen? így volt mindig. Szinte szóról-szóra így be­szél Jakobovics Béla, begyűj­tési megbízott: — Egy-két barátját kisegí­tette — mondja. — Hát bűn az? A tsz-tags ág vitázott a dol­gon, aztán úgy határozott, hogy ha az utóbbi vádak nem bizonyíthatók, akkor sem ma­radhat osztályidegen a fez­ben. Kizárták. Csak egy tag volt a kizárás ellen. De az éppen a tsz párt- titkára, Horváihné volt. Mi­éit? — Hát — indokolja utólag, ~ olyasmi mondtam akkor, bogy ha a Jancsik Ferkó he- >yebe más jön, at se Írsz jobb. Mert a szakmáját érti, jól ki­tanulta a molnárságot. Hogy kulák lenne? Hét a ro­konságát igazán nem ismeri. Igaz, Gálmé hívta Pestre, mert a heles fai Janoslkék egyik íia, a Gyula ott van egy zöldséges- boltban, azt látogatták volna meg, de nem volt rá ideje. Eb­ből eléig annyit megjegyezni. hogy Horváthné, a tez-párttit- kár — enyhén szólva — nincs éppen haragban Jancsikákkal. De hi is haragudna Jan- "■ esik Ferkóra? Mert igaz, hogy a munkát nem szereti. Az idei nyáron is — pedig akkor, mint darálós4 tsz-tag volt, — a vezetőség többszöri kérésére és felszólí­tására egyszer szánta csak rá magát, hogy kimenjen a ha­tárba, dolgozott is egy fél napig, aztán megunta. Kelle­mesebb volt a levegő az ital­boltban. De viszont igen em­berséges ember, s ami ezzel egy: nincs nála jobb ivócim­bora. A fez-tagság jól gondolko­dott, amikor Jancsikot kizár­ta. Mit tudnak mondani azok, akik mellette állnak ki? Idézzük például Jakobovics Béla begyűjtési megbizottat: — Jó kérem, hát az igaz, hogy a nevelőapja, a Gál Pé­ter, az egy igyekvő ember volt és összeszedte magát, vett cséplőgépet is, meg miegymás. Szóval mondjuk az egy ku­lák. De a Jancsik Ferikó soha­se volt velük jó viszonyban. Olyan volt az náluk, mint egy cseléd, úgy dolgozott a daráló­jukban. Szemtanú is álcád mindjárt, aki látta, hogy egyszer — a felszabadulás után — a nevelő­apja majdnem felpofozta a Ferkét, pedig családos ember volt már akkor. — Olyan ember ez a Jan­csik Ferkó, mint a falat te­nyér. Talán nincs is a falu­ban ember, akinek ne tett volna már szívességet. Olyan ember az. hogy a kabátját is odaadja annak, aki kéri. — No. szó se róla. a szok­nyát szereti, az az elve neki, hogy amit az asszonynép szí­vesen ad. azt nem szabad visszautasítani, dehát ugyebár férfiak vagyunk... És nagy hántás gyerek a Ferkó, fifi- kás gyerek kérem, van ott gimnázium, nem csoda, ha si­kere van. Ne folytassuk. Víg cimbora, ügyes szoknyavadás/.. afféle falusi vagány — hát ez. csak elég alap arra, hogy elnézzük a kulák mivoltát? Ilyen sok jőtulajdonság mellett hogy len­ne bűn egy kis uzsorázás. a fez rovására menő. csalafinta­ság? Ha bőkezű a kocsmában, minek firtatni, hogy miből te­lik neki? A legfőbb „érv” Jancsik mel­lett: ,"Miért csak most. lett. be­lőle kulák? Két éve darálás a szövetkezeti darálóban, addig talán nem volt kulák? Miért csak most beszélnek a bűnei­ről, eddig miért nem tettek el­lene, ha voltak bűnei?" Hogy miért? Azért, amiért sokan még ma is mellette áll­nak. Mert jó „haver” volt, mert tudott hízelegni, és mu­lattatni, mert pontosan tudta, hogy kivel érdemes különösen jóban lenni. Ez az oka annak, hogy Királyegyházán Jancsik Ferenc, a kétesértékü népsze­rűségnek örvendő Fenkó, eltá­volítása a fez-bő! és eszel a darálóból közüggyé válhatott. Most még kezeli a tejcsarno­kot. Jövedelemforrásnak az sem utolsó, húszéves tapaszta­lattal könnyen ellátja. De dol­gozók és gyermekek százainak az egészsége függ a munkájá­tól. Ott sem maradhat. A ianács ős különösen----------— Vass Jenő ta-. ná cselnök számára is tanulsá­gos azonban ez az ügy. Merev, bürokratikus magatartássá;, meggyőzés helyeit a kötelesse - gek rideg számonkérésével el­szigeteli magát a dolgozó pa­rasztoktól. így juthattak odáig Király- egyházán. hogy a falu lakói, közül sokan valóban szíveseb­ben' 1 látogatják poharak csen- dülese közben a „jószívű és üldözött” kulák szívreható me­séit, mint a tanács megaton­nának követelő hangját. így juthatlak odáig, hogy «műsor a termelőszövetkezetből kizár­ták a kulákot, sokan -r és köztük jó néhány tanácstag is — védelmére keltek. A Jancsik esetből tanulják meg Király- egyháza kommunistái és dol­gozó parasztjai is, hogy a va­lóságot meg kell különböztes­sék a megtévesztő látszattól, a saját hasznára spekuláló kulákot a kocsma beli jócimbo- rától. A • Jancsik Ferenc kö­rül kavart ügynek vessen vé­get az, hogy a tanács közelebb kerül a dolgozókhoz és a kommunisták segítségével fel­számolja a kulákpártólé ogpta- tunizmust!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom