Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-18 / 297. szám

2

NAPLÓ

1955 DECEMBER 1* *

f

{-éMv&zcuzadas Uíís-éfy

A raktár Kovács József elvtárs birodalma. Udvariasan tessékel be maga előtt az elkülönített kis fülkébe, ahol mi ketten, az asztal, a lassan füstölgő kályha, tövében „Zsuzsi“ a fiatal vizsla éppen csak hogy elférünk. A kis asztalon különböző nagyságú és színű lömbhalmaz, mögötte nagyhasú, kitömött borítékok sorakoznak,

Ö maga szorosan mellettem ül. Tányérsapkájának árnyéka alól kíváncsian, vizsgálódva csillan fel szeme. Kérdéseket teszek fel, sorsa felől érdeklődöm. Beszélgetés közben sokszor elhallgat... Rövidlátó szemét fáradtan behúnyja, kissé remegő kezével megsimogatja homlokát, amikor 30—40 éves vagy még annál is régibb em'ékei közt egy-egy név, vagy dátum után kutat.

ötven éve kishivatalnok. Aktákkal, kimutatásokkal, kartonokkal a kezében hosszú éveken keresztül állt szorongva a tekintetes, nagyságos, vagy méltóságos urak előtt. Attól fr tőén, hogy kinél dolgozott, — ha dolgozott.

Nyílik az ajtó, olajos ruhás gépész csapszeget kér. A raktár távoli sarkából alkatrészek csörgése és halk beszéd hangja szűrődik be hozzám. Mit írjak fel egy félévszázad gazdag munkásságából..: Még elő sem vettem a jegyzetfüzetemet ... Elment a gépész ...

' Újból egymás mellett ülünk.

— 1912-ben egy nyomdász barátomtól hallottam életemben először a szocializmusról, — Leninről — mondja egyszerűen. Akkor léptem be a Szo- ciá'demokrata Pártba. Részt- vettem minden sztrájkban, bérharcban, a választások idején a háziagitációban. Ott voltam mindenütt.

1919, a proletárdiktatúra életének legszebb időszaka.

Engem a párt Kaposvárra küldött, politikai megbízottként. Kaposvár akkor az ellen- forradalom egyik legdühödtebb fellegvára volt.;. Nehéz munka volt. Szerveztük a munkásokat a vöröshadseregbe. A kiképzés alatt állóknak és a frontra indulóknak beszédeket tartottunk, tájékoztattuk őket az országban történt eseményekről.

Mikor már úgy érezte, hogy megerősödik a kaposvári forradalom, elérkezett hozzá is a

hír: elárulták a forradalmat!... Nagyon lesújtotta a hír, de nem törte le. Fáradhatatlanul járta az ezredeket. Arra kérte a katonákat, hogy a céllövészetnél az öt töltényből csak kettőt lőjenek ki, hármat minden nap tartsanak meg, mert még szükség lesz rá. Arra szólította fel a katonákat, hogy ne engedjék levenni a sapkájukról a vörös kokárdákat.

S az fan hirtelen Pestre rendelték. Nem tudta, hogy a vesztébe rohan. — Lebukott. A rendőrségi fogdában több, mint kétszázan voltak. Állva aludtak.

Rövidesen Kaposvárra szállították. Akkorra Latinkát, az ő iskolabarátját, legjobb harcostársát, sok száz más elv- társával együtt lemészárolták az orgoványi erdőben...

A kaposvári Baross-lakta- nya pincéje hírhedt hely volt. Fogadtatásuk úgy kezdődött, hogy csattogott a vonalzó, a puskatus, a bikacsök. Cafatokká verték a húst a hátán, talpán, de hang nem jött ki az ajkán. Egyetlen szó sok elvtársának életébe került volna.

Elsárgult, szakadozott, régi papíron olvasom: „...a bíróság súlyosbító körülményül mérlegelte, hogy a vádlott cselekményét oly időben követte el, mikor a használt izgató kijelentések nagyon alkalmasak voltak az életre ébredő polgári társadalmi rendnek újból való felforgatására ...“ Két évre ítélték. Kovács József tanúit be sem engedték a tárgyalóterembe. Wermesser Norbert horthysta százados és Kégl LaTeljesítették

A Szigetvári Sütőipari Vállalat 1955. évi tervét december 16-án 100,3 százalékra teljesítette. Az év hátralévő részében a tervek túlteljesítésén dolgoznak.

*

A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 1955. évre előírt 63 millió forintos forgalmi tervét december 16-án teljesítette. A tervteljesítésben jó munkájukkal el-fártak a következő üzletek dolgozói: az 1-es, 2-es és 30-as háztartási, 3-as hangjós horthysta ezredes tanúvallomása volt az alap.

Hogy milyen volt a börtön? Nagyon sokat tanultak. Sosem felejti el Magyar Lajost. Ö vezette a cellákban a szemináriumot.

— Emlékszem, egyik reggel, mik*r kijöttünk a cellánkból, hogyha gyárba menjünk, az öreg börtönőrünk megcsóválta a fejét és ezt mondta: „ ... Nagyon gazdag lehet ez az ország, hogy ha ilyen okos, jó úriembereket ide bezárnak.“ összemosolyogtunk s egyben értetlenül néztünk egymásra, nem tudtuk mire vélni az öreg megjegyzését. Később jöttünk rá, hogy a szemináriumokat az ajtón kívül hallgatja .. .•

A két évi börtön letöltése után Kovács József sokáig nem kapott munkát. Hosszú kilincselés után elhelyezkedett egy filmkölcsönző irodában. 1927-ben már bérharcot vezetett a filmszakmában. S akkor ismét mennie kellett. Második állását is két órán belül el kellett hagynia, mert kiderült, hogy forradalmár volt. Egyik állását a másik után vesztette el a múltja, vagy éppen akkori tevékenysége miatt

.4 fel szabadulás után

újból adminisztrátor, a komlói 49-es Építőipari Vállalat gépészeti raktárában. Nyíltságáért, becsületes munkájáért nagyon megszerették. Súlyos szívbajjal küzdve, 66 évével is szorgalmasan dolgozik.

Élete: félévszázados hűség a párthoz, a dolgozó emberekhez.

F. A.

évi tervüket

lemez, 21- és 22 es műszaki, a 6-os edény, 9-es vas, 12-es vas és edény, 7-es és 10-es papírboltok és a 17-es „Gumiház“*

*

A vállalt határidő előtt 6 nappal, december 15-én befejezte évi tervét a komlói 7. sz. Kőbánya Vállalat. A hátralévő hetekre terven felül 12 ezer tonna kő kitermelését vállalják 310 ezer forint értékben.

... December 13-án Békeestet tartottak Pécsváradon a moziban. Heffter József nevelő ünnepi beszédében ismertette a nemzetközi helyzetet, majd az általános iskola tanuló: ének-, és táncszámokat adtak elő, mese-játékot mutattak be, és tornagyakorlatokkal szórakoztatták a Béke-est résztvevőit.

■ ■ • A TTIT szakosztályai most tartják őszi plenáris üléseiket, amelyeken megvitatják a következő év feladatait. Kedden az irodalmi-nyelvi szakosztály tagjai jöttek össze és elhatározták, hogy ezentúl többet foglalkoznak anyanyelvűnk kérdéseivel; növelik a helyesírási és nyelvi előadások számát.

. ■ ■ A megyei tanács tízezer forintot jutitft a gyermekotthonoknak, hogy kellemes karácsonyt szerezzenek a kicsinyeknek.

• ■ ■ A pécsi földművesszövetkezet méhész-csoportjának tagjai december 24-ig köthetnek mézszerződést az elnökségnél (Pécs, Rét u. 45.) Akik legalább egy üzletrészt — 50 forintot befizetnek a földmű- vesszövebkezet.nek — vásárlási és értékesítési visszatérítési könyvet kapnak.

... A Hirdi Kenderfonógyárban a gyártási technológia módosításával sikerült magyar kenderből az olaszhoz hasonló finomságát készíteni. Az új eljárással 100 ezer forint import anyagot takarítottak meg az idén. Jövőre olasz kenderre már egyáltalán nem lesz szükségük.

■.:. A Komlói Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben 80 mázsa szaloncukrot és 1500 folyóméter fenyőfát adtak el. A Május 1. Kultúrházban játék? kiállítást rendeztek. A kiállított 143 féle játékból ott a helyszínen vásárolhatnak a vevők.

;..A hoboli Béke Termelő- szövetkezet 96 ezer forintos nyereséggel zárta az évet. Egy munkaegység értéke 58,28 Ft. Egy munkaegységre 4 kg kenyérgabonát, 2 kg kukoricát, 4 kiló szénát, 4 kiló burgonyát, 16 deka cukrot, 1,25 kiló takarmányszalmát, negyed kiló bükkönyt, 10 kiló répát és 18,52 forint készpénzt adtak.

Halat fog a villanyáram

Már nincs messze az idő, amikor a Dráva némely baranyai szakaszának és mellékvizének csendjét motorberregés veri fel. Esetleg nóta is száll:

Hej halászdk, halászok,

mit fogott a hálótok ,..

Ez esetben azonban nem hálóval fogják a halat. Ez elektromos halászat lesz.

Nem új dolog, bár lényegét kevesen ismerik. Sok vérbeli halász meg egyáltalán hallani sem akar róla. Látatlanban azonban sok mindent mondanak: az áram elpusztítja a halakat, agyonveri az Ivadékot, és efélélket. A hazánk különböző vizein lezajlott tudományos kísérletek egészen mást mutatnak.

... Siklik a ladik a folyó vagy tó vízinövényzettől zöl- delö részén, a nád és sásszigetek mentén. Zümmög a motor, agregátora áramot termel és csak ennyit látni: a ladik orrában álló halász drótkosarát a növényzet sűrűjébe meríti, aztán önti a halakat a csónakba. Itt-ott halak is bukkannak a felszínre a ladik körül, amelyben hosszú fanyélre erősített drótszerű elektromos szák nyúlik a vízbe. A két-három méteres hatósugárba kerülő halakat az árammal telített szák mágnesként vonzza. Amint hozzáérnek, mozdulatlanul lebegnek a vízben s így könnyűszerrel kimerít- hetők. A ladikban a halak hamar magukhoztérnek. lé- legzenek, mozognak és vízbe- téve ismét úszkálnak,

Káros élettani következménye vagy utóhatása nincsen a szakszerű eléktromos halászatnak. Ami pedig az ivadékok agyoncsapását illeti? — Minél kisebb a hal, annál hevésbbé hat rá az áram. Amíg az öreg ragadozók többméter távolságból is zsákmányul esnek, a néhány centis pontyivadékok az elektródától félméterre is vígan úszkálnák, mert kis testükre nem sugárzódik annyi áram, mint amennyi az elektromos vonzást előidézné.

És éppen ez az elektromos halászat egyik legérdekesebb, de főleg legértékesebb vonása. Éppen a nagy ragadozók kerülnek így hurokra, és nem pusztíthatják tovább a vízbehelyezett nemes halivadékot. Hálóval amúgy is ‘kevés sikerrel lehet fogni a harcsákat, süllőket, mivel többnyire vízbedőlt fák, tüskök, kövek, roncsok alatti rejtett búvóhelyükön leskelődnek. Az öreg pontyok és a többi kifejlett haszonhal fogása is mindenképpen ha z- nos, mert ezek a vízben 'a- lálható tápláléktól már kevésbé gyarapodnak, mint a kisebb halak.

Mindenekelőtt azonban a nagy ragadozó halak élfo"ésa jelentős, mert vizeinkre amúgy is azoknak túlsznvo- rodása a jellemző. S nem lehet közömbös dolog, hart i egy 10 kilós harcsa negyed- mázsányi apróhalat is felemészt, ami ha történetesen 10 dekás pontyokban s^ámn1- juk, 2—3 holdnyi ho'tán benépesítéséhez elegendő halanyag megsemmisülését Jelenti. Tehát nemcsak a silá-v és korcs halak számát kell visszaszorítani, — ezek eleszik a táplálékot a ne~ es halak elől, — hanemugvan- iyen fontos a nemes hallva- dékot pusztító ragadozók zsákmányaié jtése.

Erre pedig a legtöbb lehetőséget az eléktromos halászat adja, amely jó kezekben nem vizeink kirablásának, hanem halgazdaságunk fejlesztésének egyik legeredményesebb eszköze.

Ezért helyes a Haltenyésztési Kutató Intézet péter- hidai határvízi kísérleti halászatának terve: tavasszal megkezdik az elektromos halászatot Baranyában is a Dráva egyes szakaszain és több mellékvizén.

WEID1NGER VILMOS,

Kétmillió forint megtakarítás

A Komlói Szénbányászati ményességét bizonyítja, hogy a

Trfezt újítási csoportja 413 újításókkal több

újítást fogadott el, amelyből . _

............, . , , , ,

38

9 et már a gyakorlatban is mint 2 200 000 forintot takaríbevezettek. Az újítások ered- tott meg.

Pártunk Központi Vezetőségének a technikai színvonal fejlesztésével foglalkozó határozatai után néhány dolgozó, sőt gazdasági vezető is olyan véleményt formált magában, hogy az ipar termelékenységéi a következőkben csak korszerűbb új gépek anunkába- ál'ításával növeljük. Ez a hiedelem alaptalan. Uj gépek, új üzemek, új termelési ágak létrehozása és alkalmazása természetesen döntő fontosságú egész népgazdaságunk szempontjából. Ezek nélkül iparunk nem tarthat lépést az ipari termelésben világszerte mutatkozó fejlődéssel. De nem ez az egyetlen módja annak, hogy termelésünket fejlesz- K7ük, növeljük üzemeink terme1 íkenységét, olcsóbbá tegyük termékeinket és javítsuk minőségüket. Rendkívül fontos. hogy az új gépek murrká- baállitasával párhuzamosan a már meglévőket is jobban használjuk ki. Miért fontos ez? Mit tehetünk a termelékenység növeléséért a jelenlegi technikai eszközeinket felhasználva?

A gépek kétfé'eképpen öregszenek meg. Megöregiedésük egyik útja a kopás. Használat közben a mozgó részek sör- lódnak. kopnak, az erősen igénybevett szerkezeti részek „elfáradnak“, veszítenek szilárdságukból, vegyi hatások, oxidálódás rongálja a gép anyagát. Csökken a gép használhatósága. A gép élettartamát meghosszabbíthatja a gondos karbantartás, a káros hatások elleni védekezés. Ez is olcsóbbá teszi a termelést, hiszen ha ugyanazzal a géppel több terméket állítunk elő, munkabábaállításától kiöregedéséig. a gép előállításának teljes költsége több részre oszlik, egy egy előállított daraHasználjuk ki jobban a gépeket!

bot kisebb költség terhel. A szállítás köréből is vehetünk erre példát. Tegyük fel, 100 ezer forintba kerül egy tehergépkocsi. Ha százezer kilométeres út után használhatatlanná válik, akikor egy kilométeres utat ebből az összegből 1 forint terhel. Ha azonban kétszázezer kilométert tesz meg anélkül, hogy tönkremenne, csak 50 fillér jut egy kilométeres útra a gépkocsi árából. Más tényezők mellett ez is magyarázatot ad arra, hogy jól karbantartott géppel miért olcsóbb a termelés. — Mindebből az is kiderül, hogy helyesebb, ha a gép élettartamát az elhasználódásig nem időben, tehát években mérjük, hanem a teljesítmény mértékében. Ha ugyanazt a teljesítményt rövidebb idő alatt szorítjuk ki a gépből, további költségcsökkenést érünk eL Az előbbi példa szerint, ha a tehergépkocsi nem négy év, hanem két év alatt teszi meg árukkal megrakottan a kétszázezer kilométert, akkor egy kilométeres útját feleannyi igazgatási, adminisztrációs és egyéb improduktív kiadás terheli. Ezt a folyamatot nevezzük amortizációnak és aszerint, hogy mennyi idő alatt térül meg a gép ama a termelésben, állapítjuk meg, hogy a gép két vagy tíz év alatt amortizálódott. A termékek azonos mennyisége mellett rövidebb amortizációs idő, azonos amortizációs idő mellett az előállított termékék nagyobb meny- nyisége jelenti azt, hogy jobban 'kihasználtuk a gépet. Világos ebből, hogy akkor használjuk ki legjobban a gépet, ha gondos tervezéssel növeljük az előállított termékek mennyiségét, s ugyanakkor lelkiismeretes karbantartással megnyújtjuk a gép élettartamát is.

A gépek öregedésének másik módja ellen nem használ pusztán a karbantartás. ha> mégoly lelkiismeretes is. Ez’ a másik fajta elöregedés abból következik, hogy a tedhnika szüntelenül fejlődik, új, mind korszerűbb gépek jelennek meg, amelyek nagyobb teljesítőképességéhez, termelékenységéhez viszonyítva a régi gép elmarad, elavul. Elavul akkor is, ha használaton kívül áll, tehát fizikailag nem kopik és megóvják más káros hatásoktól is, azaz olyan állapotban marad, mint új koréban. A gép ezesetben azért bizonyul „öregnek”, mert vannak nála „fiatalabbak” korszerűbbek, amelyekkel már nem veheti fel a versenyt. A gőzerővel, transzmissziós szíjakkal hajtott régimódi szövőgépek például, amelyek annakidején olyan forradalmi változást hoztak a textilipar fejlődésében, ma már versenyképtelenek a villanyerővel működő automatikus szövőgépekkel szemben. A gépek öregedésének ezt az útját nevezzük „erkölcsi kopásinak. Ez ellen pusztán karbanta/rtássaiL, gondozással nem tehetünk semmit. Van azonban arra is mód, hogy a gépek erkölcsi kopását lassítsuk. A technika fejlődése ugyanis fokozatos, egy-egy új gép általános elterjedése sokféle körülménytől függően több évig, »öt évtizedig eltarthat. Ezalatt régi gépeink is lépést tarthatnak a

korral, ha korszerűsítjük, újításokat alkalmazunk rajtuk.

A Sopiana Gépgyárban nemrég tartott forgácsolási bemutató például bebizonyította, hogy ugyanazon a marógépen, a meghajtó motor teljesítményének növelése nélkül, azonos fordulatszám mellett is nagyobb teljesítményt lehet elérni a Komáromi-féle szármaró alkalmazásával. — Mondhatnánk, nincs olyan gép, amelyen ne lehetne hasznosan módosítani. Erre azonban csak az a munkás képes, aki tökéletesen megismerte gépét, kitapasztalta minden oldaliról, számontartja fogyatékosságait, de van elképzelése arról is, hozván lehetne gépének munkáját javítani, gyorsítani.

Nálunk ma különösen nagy szükség van arra. hogy meglévő gépeinket jobban hasznosítsuk, részint azért, mert sok régi gépünk van, amelyeket természetesen nem tudunk máról-holnapra kicserélni, de ha kicseréljük, az új gépek is a további fejlődés során további korszerűsítésre szorulnak, részint pedig azért. mert gyakran az új, korszerű gépi berendezéseket sem használjuk ki eléggé.

Komlón például a szállítási munkák túlnyomórésze gépesített. Korszerű szállítószalagok könnyítik bányászaink munkáját Mégis gyakori,

hogy nem veszik Igénybe ezeket kisebb-nagyobb szakaszokon, elsősorban a nehezebben megközelíthető munkahelyeken kézierővel továbbítják a szenet. Egy szállítógép háromnégy, sőt tíz embert helyettesíthet, s a bányákban kevés a munkaerő, A gépkapacitás

nem teljes kihasználása miatt drágább a széntermelés. Sokszorosan indokolt, hogy a gépeket a lehető legjobban kihasználják. Mi lehet az oka, hogy mégsem teszik?

A B-típusú kaparószalag példája azt bizonyítja, hogy egy korszerű gép beállítása önmagában még nem hoz megoldást 27 ilyen szállítógép dolgozott a múlt év elején a komlói bányáikban. Egy- egy kaparószalag óránként 60 tonna szenet képes továbbítani. Ennek a teljesítménynek a kihasználása nagy széntermelést feltételez. Kistermelósű munkahelyeken nem volt gazdaságos ezeknek a nagy szállítógépeknek a működtetése. A fejlődés helyes útja az lenne, ha a termelés láncolatának többi láncszeme a legfejlettebb részt követné, ezesetben tehát a nagyteljesítményű gépek kihasználása érdekében nagyteljesítményű fejtéseket szerveznének. Ez persze nem könnyű feladat. Komlón nem is ezt az utat választották, inkább azt, hogy B-típusú kapa- rószaJagjaikat kivonták a termelésből, s most már a 27-ből mindössze kettő működik. Az a tanulság ebből, hogy egy- egy új gép beállítása önmagában nem sokat jelent. Biztosítani kell a feltételeket is ahhoz, hogy a gép egész teljesítőképességét hasznosítsuk. Uj módszereket kell keresni ehhez, korszerűsíteni kell az új gép munkájával összefüggő egyéb részmunkákat is.

A jelenleg is rendelkezésünkre átló gépek, technikai eszközök fokozott kihasználását tehát gondos karbantartással, korszerűsítéssel, újításokkal, ésszerűbb és az új követelményeknek megfelelőbb munkaszervezéssel kell biztosítanunk.

Ezzel természetesen nem állítottunk újat. Mégis újra, meg újra fel kell hívni erre a figyelmet, mert a tények bizonyítják, hogy bármilyen egyszerű igazságról van is szó, a végrehajtás nem mindig egyszerű. A komlói szénosztályozó dolgozói például számos újítást nyújtottak be, mert felismerték, hogy mennyire fontos a gépek teljesítményének fokozása, s hogy ez személyes érdekük is. Az újítások jórésze azonban a fiókban maradt, köztük Czigler Lászlónak a vibrátor rosta tisztítására vonatkozó újítása, amely több kokszolható szén termelé- sét tenné lehetővé. A nemtörődömség, kényelemszeretet, rr.a- radiság útjában áll a fejlődésnek. Ezért azt is meg kell állapítanunk, — a Központi Vezetőség határozata is hangsúlyozza — hogy a gépek kihasználása, teljesítményűk fokozása nem puszta technikai kérdés, hanem egyúttal politikai kérdés is. Ebből viszont az következik, hogy a pártszervezeteknek, a kommunistáknak, a fejlődésért harcoló újítóknak, felvilágosult dolgozóknak nemetek egy-egy részletkérdés technikai megoldásán kell tömiök a fejüket, hanem erőteljes harcot kell folytatniok a technikai lehetőségek maximális kihasználásáért, a hasznos újítások feltétlen megvalósításáért és széleskörű alkalmazásáért s ezzel a termelékenység növeléséért. Politikai síkra kell tereiináök a technikai fejlődés kérdését és meggyőzéssel, felvilágosítással, ha kell, erélyes bírálattal kell érvényt szerezniök a Közporti Vezetőség határozatának,