Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-04 / 285. szám

■F »55 DECEMBER 4 NAPLÓ ti í*AKAD MUNKA BŐVEN ottvcUtty '\T illányköveaden akkor ’ kezdődik meg igazán a lénzcsinálás, amikor felhér su- . bát kanyarít erdős vállaira a Feketehegy. Bedurrantanak a kályhákba, kemencékbe — de nem azért, hogy tököt süsse­nek rajta: szőlővesszőt készí­tenek, ojtanak, hajtatnak a melegénél. Nincs ma ennél kelendőbb portéka szerte Ba­ranyában! Az egykori aranycsinólók hét lakat alatt őrizték foglalko­zásuk titkát — a villányköves- diek bárkit megtanítanak a téli pénzszerzés hasznos mes­terségére. Először is két lé­nyeges dolog kell hozzá: ne­mes csap és vadvessző. Nemes vesszőt bőven találnak most is a szőlőkben — vadat pedig vagy saját anyatelepükről vágnak, vagy pedig megszerzik máshonnan a megyéből. December eleje •. • más he­lyen harisnyakötéssel és más (hasznot nem hajtó mesterség­gel foglalkoznak az asszonyok — a villánykövesdiek 40—50 centis darabokra vagdalják és kétszázas csomókba kötegelik a vesszőket. Januárban egyik pincéjükben homokba verme­lik, majd március közepén a vermeket kibontva megindul a nagy munka. A vadalanyról leszedik a vakszemeket és éles bicskával, ügyes kézzel, a munkaérdemrendes Witten­berger Lőrinc irányításával beoltják a nemessel. Nem nagy művészet: Baloghné, Erb Fe- rencné és Brasch Jánosné is tavaly tanultak bele. Az olt­ványok ezres csomókban ned­ves fűrészporral bélelt ládák­ba kerülnek és 23—24 Celsius fokon tartott hőmérsékleten addig maradnak benne, míg ki nem hajtanak s a kalluszkép- ződés meg nem indul. Április elején — mire a na­gyobb mezei munkák kezdetü­ket veszik — már ki is isko­lázzák az oltványokat, ahon­nan őszutón hái cm és fél fo­rintért adják el darabját. A hajtatáshoz sem keli ám pa­lota! ök a kihasznalatlan ba­romfitelep épületét használják erre, de megfelel bármelyik jó] fűthető szoba is. Mit hoz egy-egv tél a vil- lánykövesdi asszonyoknak? A vessző révén havonkint 15—20 munkaegységet: Wéber János­né is 3 600 forintot keresett akkor, ami­kor más helyen kény­telen az asszonynép ölhetett kezekkel vár­ni a tavaszt. A villányi Új Al­kotmány már meg­szívlelte az okos szomszédok jótaná­csát — Idén már ők is többtízezer olt­ványt készítenek. J^ézzük csak ezt a grafikont! Egy termelőszövetkezeti tag munkaegységeit ábrázolja, hónapról-hónapra követve alakulását. Miért van az, hogy decemberből kezdve a tavaszi vetésekig jóformán a holtpontra zuhan vissza? Könnyű a vá­lasz, mondhatnák — hát itt a tói. És itt a bökkenő: máért vesszen el kihasanálaálaniuJ többszázezer munkanap termelőszö­vetkezeteinkben, amikor második ötéves tervünk küszöbén minden munkáskézre égető szüksége van hazánknak? Változ­tassuk a téli hónapokat a termelőszövetkezetek gyarapodásén«/; hónapjaivá! Egy kis ügyességgel, egy kis körültekintéssel, az' intézőbizottságok leleményességével elérhetjük, hogy a pénztár- könyvnek nemcsak a „Kiadás" oldalai telnek meg, hanem je­lentős összegek folynak be a közös kasszájába a téli negyed­évben is. Tetetnisüfrlc lendet cvz, áttable*iy>í$,ztí&ke,yt A nagynyárádi Dóssá tsz-nek a hosszú téli hónapok alatt kell rendet teremteni az állat­tenyésztésben, hogy jövőre az állattartásból ne csak cseppen­jen, hanem csurranjon is. Különösen a tehehészetben volt siralmas eddig a helyzet. Tíz-tizenkét tehéntől naponta csak 30—40 liter tejet tudtak szállítani a csarnokba. Meg­erőltetés nélkül megdupláz­hatnál; ezt, csak be kell ve­zetni a szakszerű takarmányo­zást. Eddig ugyanis nem tö­rődtek azzal, hogy amelyik tehén több tejei, ad, annak több abrakot is adjanak, ki­hozzák belőle azt, amire ké­pes. A 45-ös Liliom például 10 liter tejet, ad naponta, de en­nek is csak 2 kiló abrakot adnak, akár a 2 literes Csip­kének és a Varjúnak. A szö­vetkezet vezetői és állat- tenyésztői most úgy döntöt­Kis patak siet Báron ke­resztül a nagy Duna felé. Partjára hajlékony füzfavesz- azőket ültettek gondos kezek. De nem azért ültették oda, hogy nekik is legyen faluvé­gi füzesük, ez a vékony veGz- •ző-erdó fontos gazdasági ér­dekeket szolgál. Ha eljön a tél, levágják a vesszőket s a havas, fagyos napokon össze­ül az Uj Élet Tsz tagsága s kosarakat fonnak belőle. S mindjárt nem kell ke­mény forintokat kiadni a ko­tek, hogy a télen bevezetik az egyedi takarmányozást. Egy­előre csak úgy, hogy egy hely­re kötik a jó tejelőket, és kü­lön a gyengébbeket, s eszerint tesznek különbséget az etetés­nél. A Liliom, amikor jól takarmányozták, 19—20 liter tejet adott naponta. A szak­szerű takarmányozás következ­tében, hacsak a Liliom hoza­mát számoljuk, akkor is ha­vonta 270 liter tejjel nyernek többet. Ez pénzben szabad­piaci áron számolva 682 forin­tot jelent a szövetkezetnek. Változást hoz a tél a sertés- tenyésztésben is. Az alakulás óta még egyszer sem volt sze­rencséjük veie, pedig még minden esztendőben 250—300 sertéssel mentek neki a tél­nek. Két évvel ezelőtt például, tizesével-huszasával pusztultak el a drága állatok. Takarmá­nyuk bőségesen volt, de a Báli teAueU sarakért, amelyek­ben a burgonyát hordják az állatok­nak, s amelyekben a takarmányt viszik be a kocsisok az istálló­ba... Mintegy 80—90 kosár kell évente s ha a földművesszövet kezetekben vásárol­nák meg, majdnem 3000 forintjukba ke­rülne. így a harma­dát se fizetik ki érte, s a pénz is köztük marad, munkaegység formájában osztják szét a tagoknak. Sok apró munkát végeznek még el — már a jövő eszten­dőre gondolva, — a tél folyafán a bárt Uj Élet Tsz-ben. A kerékgyártók és kovácsok két új kocsit ké­szítenek. A faanyagot a saját erdejükbök hozzák, januárban kezdik kitermelni. Akkor vág­ják ki azokat a fákat is, ame­lyekből jövőre süldőszállást, juhhodályt és dohánypajtót építenek. Az új kovács és kerékgyártó műhely tetőszer­kezetét sem kell megvásárol- niok, a tagság termeli ki a fát a dunaszlgeti zátonyról. Szóval lesz munka bőven. Hadnagy-féle háznál lévő ned­ves és egészségtelen sertésól­ban gyomor- és bélgyulladást kaptak az állatok. Többször ez nem fordul elő, mert a télen új helyet csinálnak a sertések­nek. A Sátorhelyi út mellett lévő két harminc méter hosszú baromfiólnak eddig semmi hasznát sem vették, ezeket sertésfiaztatónak és hizlaldá­nál; alakítják át, s az ólak elé kifutókat is építenek. Sok tennivaló akad a Tengl- féle ház udvarában is, ahol szarvasmarhaistállók vannak. Olyan az udvar, mintha gaz­dátlan volna, tengelyig érő sár, a takarmány szanaszéjjel. Ha a vetést befejezik, azonnal hozzálátnak az udvar kövezé­séhez. Ezenkívül egy takarmá- nyos kamrát is építenek az is­tálló mellé, romház anyagból. Akad ott tennivaló, ahol a tsz vezetősége és tagsága ügyes ötleteket gondol ki arra, hogy a mezei munkára alkal­matlan téli hónapokat okosan, célszerűen használják fel a jövő gazdasági év jobb előké­szítése érdekében. Téli/,íz idején ....a gyümölcsösökben vágják le az elszáradt ágakat és szed­jék le, majd égessék el a le nem hullott múmiákat és her­nyófészkeket. A kéreg alá hú­zódott kártevők elleni védeke­zést s egyben a törzs ápolását szolgálja a fakéreg alapos, drótkefés letisztogatása. A ro­varkártevők, különösen a pajzstetű ellen fagymentes idő­ben téli hígítású mészkénlével permetezzenek: a szederkényi növényvédő állomás nemcsak motoros és háti permetezőket kölcsönöz erre a célra olcsón, hanem a törzsoldat elkészíté­sét is vállalja. Ne felejtsük el főleg fiatal gyümölcsfáinkat, nád vagy tüskés ág bekötésével megvédeni a nyúirágiás ellen. ... a kertészetekben most nyílik a legtöbb alkalom a me- legigyi ablaktalwrók készíté­sére. Fonhatjuk zsupszalmá- ból, gyékényből — amilyen anyag csak rendelkezésünkre áll. A tsz asztalosai, bognárai javítsák ki a megrongálódott melegágyi ablakokat. A meleg­ágyak készítéséhez kezdjük el a lótrágya gyűjtését: laza, egy- méterszer egyméteres prizmák­ba rakva elkerülhetjük be- gyulladását. tanutunlc a téten jVemrég jártam a Szovjetunióban, ahol több kolhozba 1" ellátogattunk. Bár a kolhozok áMattenyésztése és növénytermesztése igen gazdag, a téli hónapokat mégis széleskörű tapasztalatcserére használják fel. Csoportosan több napra is ellátogatnak a környék legfejlettebb áMat- tenyósatő és növénytermesztő kolhozaába s a gyakorlatban tanulmányozzák a sikerek okát. Ezt az idén járásunkban is megvalósítjuk. Több tapasztalatcsere értekezletet ren­dezünk a termelőszöivetikezetek vezetőinek. A babarc! Bé­ke Tsz-ben az állattenyésztés jó, itt egyben azt is bemu­tatjuk, hogy miként kell helyesen istállót és sertésé lat épi- teni, mert járásunk termelőszövetkezeteiben igen szegényes az állatok elhelyezése. A 6zajkí Úttörő Tsz-ben tartjuk a növénytermesztési tapasztalatcserét. A termelőszövetkezetek megerősödését és fejlesztését szolgálja ma jd a községekben az is, hogy a filmgyártól do- kument filmeket kérünk, amelyek a közös gazdaságok ered­ményeiről és szakkérdésekről számolnak be. A vetítésekre meghívjuk a falu egyéni gazdáit is, hogy a helyi szövet­kezetek eredményein kívül más tsz-ek gazdaságáról s megváltozott, jobb életéről is meggyőződjenek A szakkér­désekkel foglalkozó filmvetítésekre agronómusokat kül­dünk ki, akik az előadás után mindjárt válaszolnak is a feltett kérdésekre. Pártszervezeteink súlyos hibája volt eddig, hogy maguk­ra hagyták a községi népfront-bizottságokat s nem ismer­ték fel kellőképpen a gazdakörök jelentőségét sem. így volt ez a lánycsóki községi és tsz pártszervezeteknél js: a kom­munisták külön gazdakört akartak maguknak szervezni. Használják ki jobban a meglévő gazdaköröket a tél folya­mán a falu kemmunsitái s az egyéni parasztoknak a gaz­dakörökben bizonyítsák be a társas gazdálkodás fölényét. A népfront-bizottságokon keresztül {»dig mozgósítsák a falu népét arra, hogy a tél folyamán mind a termelőszö­vetkezetek, mind az egyéni gazdák jól felkészüljenek a következő évre. . Elmondta: KÖNIG JÁNOS, a mohácsi járási pártbizottság első titkára. HlunUát ad az ewta is Azt mindenki tudja, hogy az ország legtöbb fekete sze­nét a baranyai bányákból hozzák a felszínre, az is köz­ismert, hogy a legjobb kok­szolható szenet Magyarorszá­gon a mi bányászaink fejtik, de azt már kevesebben tud­ják, hogy a Mecsekvidéki Er­dőgazdaság üzemegységeiben ledöntött fák adják nemzetgaz­daságunk faszükségletének legjelentősebb részét. A bútor- és bányafa, szer­szám és épületfa kitermelésé­hez sok munkáskézre van szükség. Nemzetgazdaságunk érdekeit szolgálja tehát, ha a termelőszövetkezetek tagsága a téli hónapokban kijár az erdőre. X siklóénagvfalusi Uj Élet Termelőszövetkezet a legutób­bi taggyűlésen úgy határozott, hogy minden családtól egy tag megy az erdőre és csopor­tosan végzik a fakitermelést. Arról is gondoskodnak, hogy azok a tagok is kijárhassanak az erdőre, akik az állatte­nyésztésben dolgoznak vagy fogat06ok. Egy-egy hétre fel­váltják őket az istállóban é6 a sertések mellől, így ők ie megszerezhetik téli tüzelőjü­ket. A termelőszövet­kezet tagsága he­lyesen határozott. — 600—1000 forintot ke­reshetnek havonként, de ami még ennél is többet jeleiit, vala­mennyi családnak lesz téli tüzelője. Ugyanis már 600 fo­rint kereset után 4 ürméter tűzifát vá­sárolhatnak jutányos — 23 forintos — áron. A vá­sárlási engedély 200 forinton­ként 2 ürméterrel emelkedik és így aki 1000 forintot keres egy hőnapban, az már 8 ür­méter fára kap oéduüt. A siklósnagyfalusi termelő- szövetkezet tagsága a mező- gazdaságban elért szép jöve­delmét tovább növelheti a téli „meddő” hónapok alatt. Biztosítják maguknak a tüze­lőt, az államnak a bányafát. Messzire sem keli. menndök, a biztos jövedelem után. Ígé­retet kaptak, hogy a siklósi erdőben termelhetik a fát, csaknem a falu alatt Ua&ztiw Ue-dd-esték tíclts^áh. Kedd este előbb fejezik be az etetést- itatást az Uj Élet Tsz istállójában, de az egyéniek portáján is: kedd este az ezüstkalászos tanfolyam, a szakmabeli gyarapodás ideje Helesfán. Meglett em­berek szorulnak be hétről-hétre a gye­rekekre méretezett iskolapadokba, de úgy érzik: megéri. A tudomány megvi­lágításában bizonysággá érnek évtize­des tapasztalataik, megsejtéseik s saját maguk győződnek meg az eddig űzött gazdálkodás néhány fogásának, szobá­sának helytelenségéről. Bencze János járási mezőgazdasági osztályvezető pe­dig gondoskodik arról, hogy a télen ta­nultak minél előbb forintokká válja­nak. Az első óra például — a trágyázás­tan volt. A hallgatók vas villát ragadva a tsz udvarán egy mintaszerű trágya­kazlat készítve a gyakorlatban tanulták meg a szakaszos trágyakezelést és mind­járt a nyersfoszfátos trágyakezelés módját is elsajátították. Az elmúlt ked­den a silózás került hatalmas viták közepette napirendre, tudniillik tavaly a tsz valamennyi silója tönkrement. Az ároksiló ugyanis megroggyant és az udvar minden vize oda belefolyva meg- rohasztotta a takarmányt. Nosza ki az udvarra: töltsék szinultig, sót tetézzék is meg az árkot s így temessék be. így nem roggyanhat az udvar színije alá. Az esetleges csapadékvizet pedig körülárkolással vezessék el a környék­ről. Bencze elvtárs mindjárt egy dia­filmet is levetített a silózásról, bemu­tatva, hogy mennyivel könnyebben csi­nálja azt a nagyüzem. — A jövő óra takarmányozástan lesz. Hogy mindjárt gyakorlati haszna is mutatkozzék, a tsz-ben bevezetjük az egyedi takarmányozást is együttesen kiszámoljuk a megfelelő szabványokat. A következő hét kertészeti alapisme­reteit pedig a tsz nagy pincéjében, a csiperkegomba tenyésztés megindításá­val kezdjük. A hallgatók már gyűjtik is hozzá a lótrágyát. A baromfitenyész­tés gyakorlati bemutatójának az eddig kihasználatlan baromfiéi viziszámya- sokkal való megtöltésével 12 000 forint haszna is lesz. Kétszáz darab sovány libát tömünk meg — a hallgatók a tö­mőgép kezelésén túl a lehetőségek ki­aknázását is megtanulják. A talajtan órák során valamennyi résztvevő föld­jét vegyvizsgáljuk, a tsz részére pedig együttesen megcsináljuk a talajtérké­pet. Mire a műtrágyázástannal elérkezik a tavasz, hallgatóink megismerkednek a szuperfoszfát házi szemcsézésével is. Csoda-e, hogy ilyen tanterv mellett a hallgatók száma felfelé „morzsolódik“'?! Rájöttek a helesfaiak, hogy a tanulás hasznos téli foglalkozás. Az első órát huszonhaton kezdték, de a többit már harmincöt gazdával folytatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom