Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-01 / 282. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ YflÁC' PRl&ttÄstt£r£ffrEfOlJETEKf A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió Legfelső Tanács« küldöttségé­nek találkozója Budapest dolgozóival. (2. o.) — Olasz iparosok és kereskedők Baranyában s 18.—1*. században. (2. o.) — Az újjáválasztott üzend bizottságok megkezdték munkájukat. (3. o.) — Takarékossági őrjárat a meszes! építke­zésen. (3. o.) — A Dunántúli Napló fénykép- pályázatának eredményei. (4. o.) MDP BARANYA MEGYEI BI TO TT/A'C A'N A K LAPJA XIL ÉVFOLYAM. 282. SZÁM ARA: »0 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1855 DECEMBER 1 A fejlett technikáért! A technika fejlesztése a ter­melékenység növelésének fon­tos eszköze. Az új technika bevezetésében, a műszaki szín­vonal emelésében nagy fele­lősség hárul pártbizottságaink­ra és pártszervezeteinkre. Irányiíaniok kell a harcot az uj technika meghonosításáért, a régi munkamódszerek kiszo­rításáért. „A műszaikl fejlesztés, a mű­szaki és gazdasági szakembe­rek feladata!” Sokszor han­gos lat iák ezt még mindig egyas mérnökök és igazgatók, akik a pártbizottságok és párt­szervezetek betekintését a mű­szaki fei.esztési tervekbe — kontárkodásnak veszik. De pártíunkclonáriusok is tesznek hasonló kijelentést, akik még nem értik eléggé feladataikat. Mert igaz ugyan, hogy a mű­szaki fejlesztés elsősorban a műszak1 és gazdasági szakem­berek feladata, de mint min­dennel, pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek ezzel ás foglalkozatok kell. „.;. az új technika bevezetése nem szűk értelemben vett gazda­sági kérdés, hanem elsősorban politikai, harci feladat” — hangsúlyozta Mekis József elv- táns a Központi Vezetőség no­vember 8—13—i ülésén. Pártbi­zottságainknak és pártszerve­zeteinknek pedig mindent meg kell tenniök azért, hogy ezt á feladatot, alaposan jól hajt­sák végre. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy pártbizottságaink és pártszervezeteink egy része megértette a novemberi párt­határozatot és hozzáértően lá­tott a feladat megvalósításá­hoz. A Sopiana Gépgyárban a pártfunkcionáriusok a műszaki és gazdasági vezetőkkel közö­sen beszélték meg, hogy mit tehetnének a technika fejlesz­téséért. A megbeszélésen konstrukciós brigád létrehozá­sát határozták el. A brigád a gyár legjobb szakembereiből, legkiválóbb dolgozóiból áll majd és tagjainak többek kö­zött az lesz a feladata, hogy korszerűsítsék a most is gyár­tott csiszoló és bőrcsákoró gé­peket. A pártvezetőség külön tarvet is dolgoz ki a technika fejlesztésével kapcsolatos ten­nivalókról. Komlón a 49. ez. Állami Építőipari Vállalat pártvezetőségének figyelme ar­ra is kiterjedt, hogy a dolgo­zók szakmai ismeretéit növel­jék. A válialatvezetőséggel és a szakszervezet} bizottsággal karöltve műszaki szabadegye­temet rendeznek. A techniku­sokat és művezetőket buda­pesti előadók ismertetik meg az építéstudomány bel- és kül­földi eredményeivel. üzemeinkben minden eszten­dőben elkészítik a műszaki in­tézkedési terveket. Ezekben pontosan előírják, hogy milyen Uj módszereket és eszközöket, milyen új technológiai meg­oldásokat kell alkalmazni a gyártás és a gyártmányok fej­lesztésében.. Ez az úgynevezett műszinterv a „szűk kereszt­metszetek“ felszámolására irá­nyítja az üzemek dolgozóinak figyelmét Éppen ezért fontos, hogy pártbizottságaink és párt­szervezeteink ismerjék ezeket a terveket és foglalkozzanak a műszaki fejlesztés pártellenőr­zésével is. Sok helyen ugyanis ma még csak a termelési ter­vek teljesítésének ellenőrzését tartják fontosnak. Ez valóban fontos feladat, de ugyanolyan fonta® a műszaki intézkedési terv megvalósításának ellen­őrzése. A műszaki intézkedési tervek pártellenőrzése azonban csak kezdeti lépés. Pártbizottsá­gaink és pártszervezetei,nk ér­deme is, hogy az újítás és az ésszerűsítés tömegmozgalom­má vált megyénkben. Ez a mozgalom azonban ma még nem eléggé céltudatos, nem irányul eléggé a legidőszerűbb, legfontosabb kérdések megol­dására. Ma még kevés olyan üzemet találunk, aho a pártbizottság és a párt- alapszervezetek céltudatosan arra törekednek, hogy a mű­szaki intézkedési tervek elő­írásai egyezzenek az újítók törekvéseivel, mint ahogy ezt Pécsújhegyen teszik, amikor a bányászmunka megkönnyíté­sére (Solymár-féle szállítósza­lag), anyagtakarékosságra, ön­költségcsökkentésre és más fontos feladatok megoldá­sára irányítják a figyelmet. A pártbizottságok és párt­szervezetek csak úgy segítik helyesen a Központi Vezetőség november 12-i határozatának végrehajtását., ha az új mód­szerek bevezetésének előharco- sai lesznek, ha küzdenek a ma- radiság ellen, s főleg ha árra nevelik a kommunistákat, hogy ezen a téren is legyenek pél­damutatók. A kommunisták példamutatása hatalmas erő, s ezt napjainkban igen sok pél­da bizonyítja. A komlói Béta- aknán új rakodógépet kellett volna üzembehelyezni, de sen­ki sem akadt, aki az új géppel vállalta volna a munkáit. Ami­kor az egyik kommunista -- Péter István vájár — ezt meg­tudta. csapatához kérte a gé­pet és néhány nap alatt bebi­zonyította, hogy az segíti a munkát- teljesítményük meg­kétszereződött Azóta más csa­patok is megkedvelték a gépet, s ma már kitüntetésnek szá­mít, ha valaki azzal dolgozhat. A második ötéves tervben az egész népgazdaságban jelentő­sen előre akarjuk vinni a tech­nika fejlődését, lényegesen fej­lesztjük a? ipar, a mazőgaz daság, a közlekedés, az árufor­galom műszaki kultúráját — Korszerűsítjük az ipar számos gyártmányát, s számos új, kor­szerű gyártmány előállításit akarjuk bevezetni. Igen nagy feladatok ezek. Végrehajtásuk csak úgy lehetséges, ha a párt- bizottságok, pártszervezetek és minden kommunista erejét megfeszítve harcol a Központi Vezetőség november 12-1 hatá­rozatának végrehajtásáért. A második ötéves terv Baranyában .Vines izgalmasabb fela iát, mint a jövőt, az egyre szé lesebbre táruló jövőt kutatni. Különösen akkor érdekes ez, amikor már nemcsak sejtéseink vannak a holnapról, hanem bizonyosságaink is. Sok helyen már elkészültek az 1956-os tervek. Miről beszélnek ezek? Automata távbeszélő Jövő óv derekán helyezik üzembe Komlón az 1600 táv­beszélő állomás vonalét befo­gadó korszerű automata köz­pontot, a jelenlegi 900-as be­fogadóképességű kéztkezelósű központ helyett. Ezzel meg­szűnnek azok a panaszok, me­lyek főként a kézi kezeléssel kapcsolatosak, tehát a késői bejelentkezés, a korai bontás és egyéb hibák. Az új automata központot ’ágy tervezték, hogy az a leg­nagyobb forgalmú időben is könnyedén le tudja vezetni a kapcsolásokat. Jelenleg a he- ’Vl forgalom lebonyolítását a nagy-forgalmú időben hat ke­zelőnő végzi. Helyettük majd úgynevezett regisztergépcso­port áll a telefonálók rendel­kezésére. Az automata köz­pontban a inai központ kap- Tsolózstmorjaí helyett 153 gép- Tsoport végzi a kapcsolásokat, nimi azt jelenti, hogy a jelenlegi 216 helyett 306 előfizető tele­fonálhat ogyidőben. U laVciryedekbe vezetik be a lázi 1956-ban az új lakásépítési programnak megfelelően Pécs tóbb új városrészébe vezetik be a gázt. Csőhálózatot fektet­ne!; le a Megyeri úti kislaká­sok részére, ezenkívül bekap­csolják a gázszolgáltatás,ba a Petőfi utcát és a Kolozsvári utcát, ahol új lakások épülnek. Gázórájuk is lesz a fogyasz­tóknak, hiszen jövőre újabb 500 gázmérőt kap a Gázmű. Egyenletesebbé is teszik a gáz­ellátást. A régi vezetékeket több helyen kicserélik, a ge­rincvezetéket középnyomásúvá alakítják át és így a véko­nyabb csőhálózattal rendelkező városrészekben is kifogástalan lesz a gázellátás. Belépők a szilvási Vörös Október Tsz-ben fonjelentéi) »vámbériben újabb hat a nyújtotta be belépé- rllatkozatát a nemrégiben út szilvást Vörös Október lelőszövetkezet vezetőségé- Végh János és Biró Jenő »dniagukkal léptek be és t jött Szabó Andrásáé, utat Lengyel Jánosaié is, A fiatal termelőszövetkezet példásan végzi őszi munkáit Takarmánykeverékük és őszi árpájuk már jó ideje a földben van, s 53 holdas kenvérgabon vetéstervüket is teljesítették. örvendetes szilvási esemény az is, hogy november 7-én 350 kötetes népkönyvtárat kaptak, (Balogh Lajosáé) 100 milliós korszerűsítés a vasútnál 1856 elején adják ált ren­deltetésének az átépített és kibővített Bakócza-Godise ál­lomást. Itt folynak a jövő év legnagyobb munkái. A Kom­lóról Sztálin városba irányuló forgalom nagy feladatokat rótt erre az elágazási állomásra, amelynek összes vágányait ne­hezebb sínekkel cserélték lei, egy teljesen új vágányt építet­tek, az egész állomást meg­hosszabbították. és az áldomás előtti éles kanyart megszüntet­ték. Mivel a korábbi időkhöz ké­pest a vasút forgalma nagy­mértékben emelkedett, 1956- ban a pályák kcmerűsftésén van a sor. A pécsi Igazgatóság évenként mintegy 100 millió forintot irányzott elő ezekre a korszerűsítésekre. Jövő év­ben körülbelül 40 kilométer hosszúságba« végeznek vágány cserét. Az új sínek nagyobb teherbírásnak lesznek és a vo­natok nyugodtabb közlekedé­sét biztosítják. A. vágánycsere mellett a kanyarókat és az emelkedőkét is csökkentik, hogy a vonatok sebességéi is fofcozhaeBák. Korszerű jármű­vekkel száz kilométeren felüli sebességgel is közlekedhetnek majd a Bakácsa—Dombóvár— pusztaszabolcsi szakaszon Korszerűbb malomipar 1956-ban eikéemüi a Pécsi Gőzmalom új 700 méteres ipar­vágánya. Mostanáig 4—5 em­bernek kézierővel kellett ki­raknia azt a gabonát, amely­ből évente 1200 vagon érkezik. Ha az új iparvágány elkészül ezt a munkát egy ember is el­végzi könnyűszerrel. Ugyan­akkor gazdaságosabb lesz a szállítás. Körülbelül 6—7 fo­rinttal ikerül kevesebbe egy má­zsa gabona kirakása.. Termé­szetesen az iparvágány-építés csak egy része 1956-os év be ruha zásénak, amelynek során a pé­csi gőzmalmot is korszerűsítik. A drágán dolgozó gőzgép he­lyett villamosbenendezéseket szereztek be, és a gőzmalmot pneumatikus rendszerűvé épí­tik át. Magyarul: a sok fel­vonó helyett a levegő nyomá­sa szállítja majd a félkész és készárut. Uymódon naponta 120 mázsával több gabonát tud­nak őrölni. Ugyanígy moderni­zálják a pácsváradi malmot is és a megye hat másik malmát. 35 új belépő A pécsi járódban. a múlt hé­ten 26 család 35 taggal 141 lest. hold földet vitt be a ter­melőszövetkezetekbe. Belvárd- gyulán 12 gazda határozta el, hogy a közös gazdálkodás út­jára lép. Megyénkben össze­sen 70 család 109 taggal ha­tározta el, hogy a jobb életet biztosító szövetkezeti terme­lést választja. A belépők 319 hold földterülettel gyarapítót - ték e termelőszövetkezeteke* Nagyszabású divatbemutató A városi tanács keneskedei- mi osztálya december 3-án, szombaton este 6 órakor a Nádor szálloda éttermében, de­cember 4-én, vasárnap délelőtt fél 11 érakor pedig a Tiszti Klub termében, nagyszabású divatbemutatót rendez. A bu­dapesti Ruhaipari Tervező Vállalat bemutatja a berlinié* lipcsei nemzetközi ruhabemu­tatók legújabb modemjeit. A lakosság tájékoztatása céljából bemutatják az 1956-os évi ta­vaszi ruh a modelleke t is, ame­lyeket a kereskedelem gyár­tásra kiválasztott. Teljesítettük éves tervünket A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói öröm­mel jelentik, hogy 1955. évi tervüket november 25-én tel­jesítették. Az éves terv határidő előtti teljesítése lehetővé teszi, hogy ez évben még 6 falu villamosítását végezzük el ter­ven felül. Az év végéig elkészítjük még a pécsi erőmű épí­téséhez és a bányavállalatok jövő évi nagyobb energiaigé­nyeinek kielégítéséhez szükséges vezetékeket és berende­zéseket. Ezenkívül 12 ipartélep és termelőszövetkezet be­kapcsolási munkáit fejezzük be, és így éves tervünket 109 százalékra teljesítjük. KÖVES Dl JÓZSEF igazgató. Húszezer látogató Az elmúlt héten megnyílt Ajóndókpalotában, az Állami! A ruház és a Pécsi Kisfoenaske delmi Vállalat ajándékMélMtá. sán, valamint ajándék vásárán, eddig mintegy 20 ezer látogató fordult meg. Nemcsak a pécsi és vidéki iskolák diákjai, úttö­rői, hanem igen sok szülő is megtekintette a kiállított játé ­kokat. A vásárlással egybekö­tött kiállításon eddig kb. 30 000 forint értékű játék tárgyat ad­taik el. Az A j ándék palotában lévő játék kiállítás Iránt szinte nap ról-napra fokozódik az érdek lődés. Csütörtökön délután 4 órakor az Állami Áruház gyér mekruhabemutatót rendez ai Ajándókpalotában, pénteké» délután 4 órakar pedig Nagy­apó és unokája címmel film bemutatót tartanak a gyerme­kek részére. 7mI a 10.000H&unátUotdoéi __ jVincs még egy ilyen jó trakto- 11 rasunk, mint a Fern bach An­tal. De olyan rossz idő is alig akad, amikor ő ne dolgozna. Hát a gépe? ügy megy, mint az óra. Most különben Ke­resztespusztán szánt, az Úttörő Tsz föld­jén. Az Irodaaj tóban még utánam szól Né­meth Károly, a szentlőrinci gépállomás igazgatóhelyettese. — Nyugodtan kimehet, őt mindig ott találni a gépnél, még akkor is, ha nem ő vezeti, akkor érzi igazán jól magát, ha hallja a bugását. Valóban, a nyeregben ülő traktoros fején kendőt lobogtat a szél. A szántó­föld melletti dűlőúton benzinhordók tár­saságában áll a bódé. Kis vaskályha duruzsol benne. Az ebédidő közeledté­vel Fernbach Antal és segédvezetője, Takács György felkönyököl a két fek­helyen. Beszélgetnek. — Most az asszony szánt, mi pihe­nünk. Hárman váltjuk egymást s (gy a gép éjjel-nappal megállás nélkül megy, lehet akár hétköznap, vagy vasár­nap. Éjjel-nappal, hétköznap-vasárnap: ez­ért jegyezhette három év eredményét a Fernbaeh-bngád ötjegyű számmal a noteszába. Vállalták, hogy november 7- ig elérik a 10 ezer normálholdat. Csak a rossz 'dő okozta, hogy bár kétezer holdon felül teljesítettek, mégsem tudták befejezni a tízezredik normálholdat az októberi forradalom Ünnepére. Ma már azonban túl vannak rajta és felállították a baranyai trak­torosok egyedülálló rekordját: 10 000 normálholdat szántottak meg 4 év alatt ugyanazzal a géppel, a 33.605. sz. G 35- össei. Hogy sikerülhetett ez? Úgy, hogy november 7-ig műszak­kiesésük nem volt műszaki hiba miatt. Csali most nemrég, a hátsó járókerék főtengely csapágyait kellett kicserélni. Fernbach Antal — mivel szaktudása felér egy szerelőével — maga csinálta meg, egyfolytában másfél napig dolgoz­va, amíg el nem készült vele. — Más traktorosnál az ilyesmi leg­alább öt napos kiesés — vélekedett er­ről még az irodában Németh Károly. És Fernbach elvtáre ezt úgy mondja el. mint a világ legtermészetesebb dolgát. A gép azért van, hogy menjen. De csak akkor megy jól, ha meg is kapja a magáét. Náluk aztán ebben nincs is hiba: első dolguk a hiba megelőzése. Most délben is, amíg néhány percig áll a traktor, egyikük zsíroz, a másik tan­kol, a harmadik pedig a csavarokat húzkodja. Mindezt gyorsan, de mégis alaposan végzik. És reak addig áll a gép! Mert amíg Fernbachné és férje ebédel, addig Takács György szánt. Utána me­gint az asszony ül traktorra, míg le­ereszkedik az este, majd a két férfi váltja egymást a gépen másnap reggel­ig. Haza is csak az asszony Jár minden nap á két gyerek miatt, a férfiak egész héten kint vannak. Ez a kis bódé, és a táblákon keringő traktor az 6 szűk világuk, amely azonban nincs elzárva az ország eseményeitől, a nagyvilág zajától. A tsz irodából kapják az újsá­gokat és ha pihentek, olvasnak. Főleg arra kiváncsiak, más országoshírű trak torosok hogy s mint dolgoznak. A kis brigád eredményes munkáján természetesen elősegíti, hagy a tsz ösz- szefüggő földjét művelik. De ez még nem minden, mert nem csak úgy magá­tól hull az ölükbe a szabad terület Meg teremtették maguknak, amikor- gyakran sürgették a tsz-ben a betakarítást. Egyesek meg is jegyezték: — De sietnek! Talán félnek, hogv nem jut elég szántanivaló? Mások kifakadtak: Ezeknek soha sincs elég területük, összeharácsolnának mindent. És valójában mi az igazság? Fenv bachék úgy érték el a 10 000 hold«1., hogy szabadterület hiányában sohasem állt a gépük. Kinek az érdekében siet tek, beszéltek, s ha kellett vitatkoztak’ A tsz-ek, a gazdák — az ország érdé kében. Amennyire nekik fontos a gép és minden valamennyire is jó idő ki használása, ugyanúgy érdeke a tsz-naW is a minél gyorsabb betakarítás, talaj művelés, vetés. Ha szűkén is, de mindig volt szabad területük. Fembach elvtársék 10 000 normálhold­dal szaporították a gépükkel megművelt területet. Köszöntjük őket, mint a me zei munkák fáradságot nem iaroeró, három derék harcosát«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom