Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-30 / 281. szám

»SS NOVEMBER 8« IfÄPtS’ i Äz iskola és az otthon között Este kilencre járt cm idő. A Rákóczi út már elnéptelene­dett. Középkorú asszony igye­kezett fiával haza és ahogyan elmentünk egymás mellett, ezt hallottam: — Aztán meg ne tudjam, hogy te is cigarettázol! Pataki Laci ugyanis azt me­sélte édesanyjának, hogy né­hány Vorósblov úti iskolás a Halokány-ligetbe jár cigaret- tázni. V — De én nem mentem viliik, hiába hívlak — teszi hozzá. * A Petőfi utcai iskola tanulói­nak egyrósze az iskola küszö­bét átlépve' torka szakadtából ki átfőzik. — Mire jó ez a nagy hangcs- kodás — szólítom meg Lett Gyuszit a VII. osztályból. Rám mereszti szemét, nem tud vála­szolni... Távolabb veszekedés készül. Czéh Feri azonban el- iszkol, nem várja meg leköp- dösött társait, akik fenyege­tőzve néznek utána. Pedagó­gus viszont nincs 6ehol, aki rendre intené az iskola előtt rendetlenkedő gyerekeket. a * A fél hetes előadásra sokan várakoznak a Park-mozi elő­csarnokában. Már régóta fí- gyelemrazt a fiúi, aki kabát nélkül támasztja a falat. El- lenzős sapkáját fordítva rakta, a fejére. Senki sem kérdezi meg, miért rendetlen, miért nem húz loabátot, miért ilyen piszkos a cipője. Ha más nem teszi, megszó­lítom én. Felkeresem a néző­téren Molnár Jancsit, a kert­városi iskola tanulóját. Értel­mes fiú, elpirul, mikor fenn­felejtett sapkájára és sáros ci­pőjére figyelmeztetem. Látha­tóan tudja mi illik és mi nem, csak éppen megfeledlsezett ró­la. Kár, hogy a felnőttek nem juttatják alkalomadtán eszébe. Az is kár, hagy a mozilátoga­táshoz nem kért engedélyt, pe­dig az iskolai rendtartás ezt előírja. • A mozilátogatási engedélye­ket egyáltalán nem ellenőrzik, sőt, a fiatalok még a „tizenhat éven felülieknek” jelzett elő­adásokra is bejuthatnak. Sán­dor Lászlómé, a Park-mozi jegykezelője panaszkodik, hogy az egyik édesanya erőszakkal bevitte gyermekét az elő­adásra, pedig ő szépen meg­magyarázta: a filmet tizenhat éven felülieknek játsszák. Per­sze a panaszkodással még nincs orvosolva a baj. Miért nem élt a jegykezelőnő vagy az üzemvezető a jogával: mi­ért nem kértek rendőri segít­séget, miért nem mondták be a mozi hangszóróján: addig nem pergetik le a filmet, míg a gyermek el nem hagyja a nézőteret. * Nemegyszer udvariatlanul viselkednek villamoson, autó­buszon a diákok. Elnézik, hogy asszonyok, idősebb emberek, álldogáljanak, de ülShetyüJeet nem adják át. A pedagógusok ilyen esetben elbeszélgetnek az udvariatlan tanulókkal, kü­lönösen akkor, ha kintről ér­kezik panasz az iskola igazga­tóságához. Az már ritkább eset, ami a Gépipari Techni­kumban történt: megdicsérték azokat a diáitokat, a-kik a Szi­getvár felé haladó vonaton he­lyet szorítottak a „gyermekko­csiban" azoknak a szülőknek, akik gyermekükkel utaztak, sőt átadták ülőhelyeiket is. Az elismerésre igen nagy szükség van, mert ez azokat is udva­riasságra buzdítja, akik eddig nem igen bővelkednek ezzel az erénnyel. * A rádió halk zenét közvetít. A fiatalok körül ülik az asztalo­Ez csak néhány példa. De a hat eset is mutatja, hogy nincs még minden rendben fiataljaink nevelése körül. A hat eset mutatja, hogy nem elegendő, ha csak a szülők, vagy csak a nevelők törődnek a diákfiatalokkal, sőt az sem elegendő, ha csak az iskolá­ban és a szülői házban foglal­koznak velük. Az iskola és az otthon között van az utca, a mozi, a Balokány-liget, a váró­terem. .. És pedagógusnak, szülőnek, minden embernek közös feladata a fiatalokkal való foglalkozás. Ezen a téren a DISZ- és úttörőszervezetekre nagy feladat hárul. A DISZ fent, újságot folyóiratot, vagy könyvtárból kölcsönzött köny­vet olvasnak. A tanulóit másik csoportja sem tölti haszontala nul idejét. írják a leckét. Ko­vács József elvtárs, a Pécsi Főpályaudvar kultúrváróter- mének könyvtárosa, elégedett Nincs a kultúrváróteremben rendetlenkedő diáik, nincs sze­mét, nincs ételmaradék, sehol- sem hever papír, nem hallat­szik hangos szó. Talán azért van ez így, mert gyakori látogatók itt a pedagó­gusok és ellenőrzik iskolájuk diákjait? Sajnos, nem jár ide nevelő — válaszolja a kérdésre Ko­vács elvtárs. — Pedig hasznos lenne, ha a gyermekek látnák, hogy még az iskolán kívül is törődnek velük nevelőik! városi bizottsága ennek érde­kében ifjúsági őrjáratokat szervez, amelyeknek az lesz az egiftk legfontosabb feladatuk, hogy őrködjenek a tanulók magatartása felett, az utcán, moziban, színházban — min­denütt, ahol csak diáitok meg­fordulnak. Ez természetesen még nem minden. Be keU végre vezetni, a moziban, a színházban, a vasúti várótermekben a neve­lői ügyeletet. És végül: senki­nek sem szabad elmennie szót­lanul egyetlen olyan jelenség mellett sem, amit helytelennek tart, amit saját gyermekének nem engedne meg. a tycuzda számol — tíz hónapi börtön­büntetésre ítélte » sásdi járásbíróság Kiss István Józse­fet, mert személyi igazolványá­éban a szakképzettséget feltün­tető rovatba bejegyzett szöve­get kikaparta, helyette mást írt be. Ugyanakkor a foglalko­zására vonatkozó adatokat is kiradírozta és helyette mást írt be. — A Magyar Történelmi Társulat Léi-Dunán túli Cso­portja november 30-án, szerdán délelőtt 11 órakor Szekszárdin a járási kultúrotthonban ülést tart, amelyen Mérey Klára, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa „Az 1305-ös évi ag­rár-szocialista mozgalmak'’cím­mel tart előadást. Ez alkalom­mal tartja alakuló taggyűlését ' a Magyar Történelmi Társulat Tolna megyei csoportja is. — TÖLTÖTOLL — PÓT­NYAKKAL és pótheggyel Töltő toltiparunk újabb gyárt­mánya került forgalomba: a pótnyakkal és pótheggyel ké­szült „Előre” töltőtoll. Ennek előnye az, hogy ha a tollhegy és a rongálódásnak leginkább kitett nyak elhasználódik, — azonnal kicserélhető. AtoiiUot A/fióta a világ világ, min- den embernek az a tö­rekvése, hogy gyarapodjék. — Különösen vonatkozik ez a földművelő emberre, aki sze­reti, ha a jászol előtt tehén is, üsző is kérődzik, ha az udvara tarkálik a sok szárnyastól, ha kövér disznó várja a böllért. Egyed Géza bikali gazda sem kivétel ez alól. ö is meg­tesz mindent a jobb, a gazda­gabb termés érdekében. Kísér­leti gazdának nevezik a falu­ban, de a járásban is. Akkor kapta ezt a címet, amikor a sásdi járási tanács mezőgazda- sági osztálya megajándékozta 50 kg pétisóval, 10 kg kálisó­val és 25 kg szuperfoszfáttal. Nem tévedés — a tanács meg­ajándékozta az élenjáró gazdát — próbálja meg a saját föld­jén, több lesz-e a termés, ha műtrágyával megszórja. Egyed Géza el is vetett an- riak rendje-módja szerint. A műtrágyát is felhasználta az utolsó delcáig. Azután várt: mi lesz most? Végre eljött az aratás, a cséplés ideje. Zsákokba kerüli a gazdag termés. Elérkezett a várva-várt pillanat: a mérle­gelés. 15 mázsa termett egy holdon. Erre bizony nem szá­mított. A faluban volt, akinek 13 mázsa is termett egy hol­don, de az ilyen gazda a rit­kábbak közé tartozott. Bikái község átlaga pedig a 8.9 má­zsát nem haladta meg. Bő termést hozott Egyed Géza műtrágyázolt burgonyá­ja is. Kereken Izét mázsával adott többet a vártnál. Egyed gazda ceruzát, papírt vett elő és számolni kezdett. Két mázsával több búzája, ter­mett, mint azoknak, akik jó gazdák hírében állnak Bikaion. Nem is beszélve a község át­lagáról. Ez már egymagában kitesz 560 forintot. De ott van még a burgonya. Ha csak a számítását nézi, 220 forintot váratlanul — ajándékba ka­pott a földtől, cserébe a műtrá­gyáért, Akárhogy számolta, 780 forint lett belőle. A műtrágya ára semmiség ehhez képest. Megvásárolhatja olcsón és haszna ennek több­szöröse. Hátha még mind a nyolc holdat beszórta volna. Egyed Géza tudja, mit csi­nál. Többet akar az államnak is, magának is. Gyarapodni akar. Azonban az igazi, a jobb élet útja a szövetkezeten ke­resztül vezet. Ott van a helye az ilyen gazdáknak, ott van szükség jó munkájára, nagy tapasztalatára. Ott nemcsak a műtrágya, hanem a gépek, a fejlett agrotechnika is segít neki, hogy ennél is jobb ter­mést érjen el. GÁLDONYI B. Novembervégi történet Budai Jóska bácsi türelmet­lenül tekintget az égre. Egyre jobban sötétedik, a szél is fuj, s mind nagyobb foga lesz a hidegnek, — Én bizony abbahagyom — kiált oda Mául Ádám agronó- musnak. — Alig ettem ma és úgy fázom, mintha az északi sarkon lennénk. A babarci termelőszövetke­zet fiatal agronómusa végignéz a megkezdett táblán, a hatal­mas kukoricaföldön. Erőlköd­ve, lomhán döcög előre a kom­bájn s faija a zörgő kukorica­szárat. Még néhány óra s kész lenne az egész. Nem, most nem szabad elengedni az em­bereket ... — Ne hagyjon cserben, Bu­dai bácsi — kiált vissza végül. — Ne hagyja cserben a tsz-t. A maga érdeke is, hogy éjjel befejezzük a szár vágását. Egyre rosszabb lesz oz idő, no­vember végefelé tárunk s ki tudja, holnap nem havazik-e újra? — De éhes is vagyok/ Az agronómus nem hagyja magát: — Látja, egész komplex bri­gádot vonultattunk fel. A kom­bájnok vágják a szárat, ma­guk viszik a vontatón a silo- gödörhöz, a kombájn nyomá­ban szántanak a traktorok, s ott hátul egy csoport elkezdte * búza vetését is. fis tz egész gépezet megbomlik, ha nt-oit kiszakad egy ember. — Hát, az igaz — enyhül meg az öreg. És újra visszaáll a kombájn mögött gördülő kocsira s az összevágott szárat, amit a kom­bájn lök a kocsira, olyan vidá­man és frissen igazítja hátra, mintha az előbb eszébe se ju­tott volna a hazamenetel. Fel is tűnik a többieknek: _ — Mi az, már nem fázol? — kérdezi meg az égjük. — Hát, nem mondom, egy kis forralt-bor azért lecsúszna. De semmi az egész ... — Forralt bor? — kap észbe az agronómus. — Ez igaz. ez kellene. S mert éppen indul a traktor a faluba, gyorsan fel­ugrik rá s szó nélkül elrobog. Közben teljesen besötótedik Csak a gépek egyhangú mora­ja hangzik az éjszakában. S nincs megállás!... A mi embereink, ha egyszer vala­mit elhatároznék, s akarnak, akkor még az öreg isten se tudja megakadályozni őket. S a mj embereink most azt vet­ték a fejükbe, hogy ma éjsza­ka bevetik a Béke Tsz föld­jét. Ki tudná iyenkor megmon­dani, hogy hány óra. Az idő úgy szalad, mintha a traktoro­kat akarná utolérni. Az embe­rek is csak azt veszik észre, hogy visszaérkezik az agronó­mus. Először Budai bácsihoz megy oda: — Hoztam egy kis forralt bort, hogy ne fázzon. Az öreg elmosolyodik, föl­emeli a -bögrét s -ráköszömti az agronómusra: — Egészségére, Maul elvtárs! A többiek is mind kapnak egy bögrével. Kész Ottó, a kombájnvezető, Koczka Lajos, Méri Lajos tsz-tagok, Lécz Ist­ván, a traktoros, aki a vetőgé­pet huzatja. Mikor az agronó- mus Gál Lajoshoz ér, feltűnik neki, ‘hogy a traktoros csak fii-kézzel vezeti a Hoffher-í s a másik kezét a zsebébe dugja, — így is megy? — kérdi. — Hát mit csináljak? ... Fii­veszett az egyi-k kesztyűm, le­esett a gépről, s valahová bele­szántottam a barázdába. — Mennyi baj! — sóhajt az agronómus. Előbb el akartak menni az emberek, mo;t a kesztyű vész el, jelentették azt is, hogy két traktor tönkre­ment, eltört a ventilátoruk, s az idő pedig egyre hidegebbre fordul, ta-lán még havazna is kezd. Mintha minden összees­küdött volna ellenük. Nehéz szívvel néz a traktorosra: — De ... azért nem hagyja abba? — Abbahagyni? — tekint vissza Gál Lajos az induló traktorról. — Hét má-t gondol, mi vagyok ón? Melegházi nö­vény? Kilenc óra... A kombájn befejezi a szárvágást. Megáll a motor s Budai bácsiék haza­mennek. Csak a traktorok dü­börögnek változatlanul. Veze­tőik nem tudják már, hogy hányadikat fordulják. Fogcsi­korgatva, gépiesen fogják a kormányt s közben arra igye­keznek gondolni, hogy meleg van s otthon ülnek a családi körben... Tíz óra... tizenegy... Ha­vazni kezd. A csípős északi szél Gál Injcs arcába vágja a parányi éles kristályokat. — Mintha ezer tű szürkéimé. Ke­ze már vörösre fagyott. A föld is egyre keményebb. Már esek egyedül ven. Fe­kete Gyula gépe is leállt. El­dugult a dugattyúja s a sötét­ben még Csutor Jenő brigád­vezető se tudta megjavítani. — Mit tegyek? — tűnődik. Fázik nagyon. — Legalább Tégla — JU*«* sajtóhiba, hanem 1 ’ valóság. Porszénhamu és agyag keverékéből az általánosan használt téglánál negyedével könnyebb tégla- fajta állítható elő, az Építő- anyagipari Központi Kutató­intézet kísérletei szerint. Tégla — hamuból? Mire jó ez? Talán nincs elegendő agyagunk? De igen. Agya­gunk van bőven, ha nem is kimeríthetetlen mennyiség­ben. Azonban a mai téglák nem tökéletesek. Először is kicsinyek, másodsorban pe­dig nem a legjobban szigete­lik a hőt és a hideget. A tö­mör égetett tégla méreteit már nem nagyon lehet növel­ni vagy ha lehet, az már ol­csóságának rovására megy. Régóta gyártanak azonban üreges téglákat. Ezek na­gyobbak, könnyebbek és nem utolsósorban jobb hőszigete­lők a tömör tégláknál. Sőt, mint kiderült, a tégla üregei­nek helyzete és alakja nagy­ban befolyásolja a hószigete- iöképességet. Ennek a tény­nek a felismerése álapján ve­zetik be éppen mostanában a 25x20x14 centiméteres fala­zóblokkokat. Igen, de a hamuból való tégla olcsóbb, mint az agyag­ból égetett. És nemcsak a hamu adhat olcsó és jó tégla­nyersanyagot, hanem még sok más, eddig felhasználat­lanul hányódó hulladék- anyag. Itt van például a kohó és kazánsalak. Ezekből és porszénhamuból hazánkban napi 2000 tonna termelődik és halmozódik fel egész he­gyekbe. Valóságos bányái lesznek ezek a salak- és ha­muhegyek a jövő téglagyár­tásának. Sőt, nemcsak a téglát, Hä­hern a betont is helyettesít­hetik liulladékanyagok. Por- szénhamut és különféle sala­kokat (úgynevezett hydrauli- kus pótlékként használva) ol­tott mésszel keverve, cement- szerűen kötő és keménnyé szilárduló, cementmentes és mégis betonszerű anyagokat kapunk. Ezek tények. Méghozzá nem­csak kísérleti, hanem gyakor­lati tények is. Csepelen százlakásos telep épül földszintes ikerházak­ból. A házmagasságu épület­elemeket (paneleket) az 1-es sz. Épületelemgyár készíti, méghozzá 77 százalékban cse­peli porszénhamuból, tíz szá­zaléknyi háromszázas kohó­salak-cementből, 10 százalék mészhidrátból és három szá­zalék trisógipszből. Egy-egy ikerház (az oromfalakat és lakás-válaszfalakat is bele­értve) 11 féle panelból ké­szül. A falvastagság 25 centi­méter, ez a vastagság már kitűnően szigeteli a hőt. El­képzelhető, hogy az -ilyen nagy épületelemekből készült ház gyorsan készül és az is érthető, hogy a porszénhamu olcsóbbá teszi az építkezési. De nemcsak földszintes. még két fordulót megcsinálok — határozza. — Nem, hármat, hogy ezt a részt befejezzem. Aztán... Aztán ő is abbahagyta. A hősi erőfeszítés nem sikerült teljesen. De nem az embereken múlott. Budai bácsi végig ki­tartott, a traktorosok brigádve­zetője késő éjszakáig javította a kisebb, helyszínen is helyre­hozható hibákat, a fiatal agro­nómus megtett mindent, ami tőle tellett, s a traktorosok is csak akkor szálltak le gépük­ről. amikor már nem lehetett tovább... Szerelném, ha azok is elol­vasnák ezt a történetet, akik azon az estén fütött szobában terített asztal mellett ültek, ki­néztek a havas éjszakába s akadémikus fensöbbséggel je­lentették ki: — Abszurdum ma már vetni! Nincs igazuk! Nem egészen abszurd dolog az. Nem egészen elképzelhetetlen. Inkább hősi. nagyszerű vállalkozás a sze­szélyes s pillanatonként válto­zó időjárás egy termékeny ■napját kihasználni — az utol­só másodpercekig. És sok ilyen termékeny nap van még most is. november végén, ha le is esett az első hó, — akkor is! ÖNODY GYÖRGY hamuból hanem emeletes hátakat h építenek — kamuból. A Fo- garasi. úton egy háromeme­letes kísérleti épületet emel­nek. Ennek paneljei habosí­tott mészporszénhemu ele­mekből állanak, amelyeket vasbetonkeretbe foglalnak. Érdekes az is. hogy az ele­mek gyártásakor a homlok­zati felületet is kiképezik, ezzel sincs már külön mun- Ica átépítés közben vagy után. A homlokzat többszínű már- ványzúzalékból készített mű­kő. De nemcsak a homlokza­tot gyártják előre, hanem az ablaknyílások műkokereteit és az ablakkeretek acéltok - jatt is. Az összeillesztésnél — hiszen a trégső műveletet már igazán nem hívhatjuk építkezésnek — az elemek hézagait habarccsal töltik ki, a homlokzat hézagait pedig gittel törniük. Az épület ter­mészetesen szilárd — merev­ségét a födém, a hosszfalak és a líeresztfalak biztosítják. Ennek az épületnek az áll- ványza.ta is különleges: szög- vasakból áll is munka köz­ben toronydarú helyezi oda, ahova a szükség kívánja. Másféle anyagból is készül­nek új házak. Ugyancsak Budapesten, a Gubacsi úton gázszilikátból emelnek kísér­leti épületeket. a mészho­moktégla építkezésekhez ha­sonló módon. A gázszilikát úgy készül, hogy a kvarcho­mokot cementfinomságu-a őrlik és mészhydróttal keve­rik. Ha ehhez a keverékhez a cementnél is finomabbra őrölt aluminiumport adnak, akkor gáz fejlődik, amely az anyagot lyukacsossá teszi. Ezt az anyagot pihentetés után 170—180 fok hőmérsékleten, 10—12 aímoszférás nyomás alatt szilárdítják. Ez az új anyag, a gázszilikát szilár­dabb, mint a mészporszénha- muból készült, súlya sem ne­hezebb, db nálunk mégis az utóbbi gyártása célszerű, mert a kvarchomok őrlése nagyon igénybeveszi a mal­mokat és a szilárdítás — amely u. n. autoklávokban történik — is megnehezíti a gyártást. Így lesz hát a hamuból, sa­lakból, homokból tégla, még­pedig jpbb, olcsóbb tégla az agyagból égetettnél. Az új eljárások részletkérdéseit a Magasépítési Tudományos Egyesület pécsi csoportjának csütörtök esti előadásán vi­tatták meg Bretz _ Gyula. az Építőipari Minisztérium Ter­vezési igazgatósága főmérnö­kének előadása alapján a pé­csi szakemberek. Cukrászati bemutató A Pécsi Vendéglátó Vállalat tervbevette, hogy Télapó és a karácsonyi ünnepek közeledté­vel Pécsett, nagyszabású cuk­rászati bemutatót rendez. — A cukrászati bemutatót december 5-én délelőtt fél 10 órakor nyit­ják meg a Színház téren lévő SZMT székházban. A kiállításon bemutatják a vállalat cukrászüzeme által készített különleges és kom­mersz cukrászipari készítmé­nyeket. tejszínes süteményeket, marcipán gyümölcsöket, tortá­kat, mignonokat. Ugyanakkor sor kerül a Pécsi Vendéglátó Vállalat saját ostya üzeme ál­tal készített különféle nápolyik bemutatására is. A kiállítás keretében decem­ber 3-én este 6 órakor az SZMT-székházban műsoros Télapó-délutánt rendeznek. — Fellépnek; 'Kovács Anni, Mát­ra y Mária, Péter Gizi, Takács Margit, Koránul Dénes, Boros lános, Tomanek Nándor, Sza­bó Samu Kossuth-díjas és Wagner József, a Pécsi Nem­zeti Színház művészei. Zongo­rán kísér: Ké’zdi Zoltán Pál. A műsor keretében a válla­lat üzemegységeiben előre be­fizetett 12 forintos Télapó, le- •■•elszőlapck ellenében az aján­dékcsomagokéit Télapó szemé­lyesen adja át a kispajtások­nak. A Télapó műsorra a be-“ 'épőjegyek a Pécsi Vendéglátó Vállalat összes üzemegységei­ben és december 5-én a hely­színen is kaphatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom