Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-29 / 280. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ V/LÁC PROLETÁRJAIEüVFJÖtJETEtCf A MAI SZÁMBAN: Gyorslista az Első Békekölcsön kilencedik húzásának második és harmadik napjáról. (2.— 3. o.) — Tízéves a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. (3. o.) — Partizán-találkozó. (3. o.) — Mit tesznek a baranyai bányászok a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtásáért? (3. o.) — Kritika-pályázat. (4. o.) Jáncsics bácsi megfiatalodott. (4. o.) MEGYEI B 1 ZOTT/A'GA'N A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1955 NOVEMBER 29 Tizenegy éve szabad Pécs Ma tizenegy éve annak, togy a szovjet hadsereg káénál először jelentek meg Pécs «teáin, s ezzel a megye székhelye, ez a nagy történelmi múltú város felszabadult a fasiszta megszállás alól. Végétért ezzel az elnyomatás, a kultúrát, jogot és minden emberi érzést sárbatipró fasizmus garázdálkodása, megkezdődött az új, szabadabb, emberibb életért folyó munka és harc. Tizenegy év alatt a szabadság birtokában nagy utat tettünk meg, munkásceztályunk a párt vezetésével legyőzte a tőkés- osztályt, szocialista ipart teremtett, megvetette az alapját az ország szocialista jövőjének. Tizenegy évvel ezelőtt, amikor az első szovjet katonák elérték a város határait, a bányászok és munkások áradó örömmel üdvözölték őket. Sokan csak annak örültek, hogy közeledik a háború és a vele járó nyomor, bizonytalanság, féktelen fasiszta terror vége. De nagyon sokan voltak, akik már világosan látták, hogy a prémsapkás, géppisztolyé« hősök a békén kívül a szabadságot is hozzák. Ezek — a kommunisták és akik csak ekkor kezdtek kommunistává válni — megtalálták egyedül helyes tennivalóikat a szabadság megtartásáért, a fasiszta megszállók után a belső elnyomók, kizsákmányolok legyőzéséért. — Munkához léitek, l<ogy helyrehozzák a károkat, amelyeket bányáinkban a háborús évek rablógazdálkodása, másutt a fasisztáknak a megfutamodfc előtti garázdálkodása okozott. Dolgozóink hőstetteket hajtottak végre a felszabadulást követő hónapokban és években. A párt lelkesítette erre őket, megmutatva nemcsak a közvetlen elérendő célokat, hanem a jövő távlatait is. Dolgozóink tömegeit fellelkesítették ezek a távlatok, a párt vezetésével az áldozatokat is szívelő vállalva, a jövőbe vetett .n.ctel dolgoztok és harcoltak. Ma már sokminden megvalósult abból, ami tizenegy évvel ezelőtt munkára és harcra lelkesítette dolgozóinkat. A nép vette kezébe a hatalmat és harcra lelkesítette dolgozóinkat. A nép vette kezébe a hatalmat és megszüntette a tőkés kizsákmányolást, tulajdonába vette az ipari üzemeket és a kereskedelem túlnyomó részét. Alkotmányunk született, amely törvényként mondja ki, hogy a hatalom birtokosa egyedül a dolgozó nép, s olyan jogokat biztosít o dolgozóké ak, amelyeket sohasem élvezhettek a felszabadulás előtt Első ötéves tervünk idején új városok nőttek és új gyárak, új iparágak keletkeztek. Teljesen megszüntettük a kapitalizmus sok át- kos örökségét, amilyen a munkanélküliség, a létbizonytalanság, s a biztos jövőt állítottuk a tőkés társadalomban a dolgozókra váró sivár küátásta- lanság helyére. Nem volt mégegy olyan termékeny évtized a magyar nép életében, mint az, amely a felszabadulás óta telt el. Népgazdaságunk építésében, a társadalom fejlődésében elért eredményeink megváltoztatták az egész ország képét. Nem elégedhetünk azonban meg azzal, hogy a múltba nézünk vissza. Mindaz, amiről közvetlenül a felszabadulás után és később a tőkésosztály felett aratott győzelem idején még csak mint a jövő terveiről beszéltünk, ma már valósággá vált és ma ezek alapján újabb tervekért még biztatóbb jövőért lelkesedünk. A második ötéves terv küszöbén állunk. Ez a terv az elsőnél is nagyobb fejlődést hoz népünk életében, mert szélesebb alapokról indul. Ahhoz, amit a következő öt évben akarunk elérni, az eddigi tizenegy évben teremtettünk alapot. Ma összehasonlíthatatlanU' erősebbek vagyunk, mint tizenegy évvel ezelőtt voltunk, tisztábban, világosabban látjuk céljainkat A jövőbe nézünk, amely ma kristálytisztán áll előttünk, s ezért a jövőért egységesebben, szervezettebben indulunk harcba, mint tizenegy évvel ezelőtt Ma — éppenúgy, mint tizenegy éve — a párt vezeti és lel • kesíti a dolgozókat a tovább' munkára és küzdelemre. Egv évtized alatt bebizonyosodott hogy a párt vezetése sikerein'* * legfőbb biztosítéka. Követk*?'" terveink megvalósulásába^ bízni ezért egyet jelent a párt iránti bizalommal. A jövőbe nézve éppen ezért nem árt visszaemlékezni arra, hogyan követte a munkásosztály pártunk szavát a felszabadulás első éveiben, milyen Lelkesedéssel vettek részt bányászaink a széncsatában, milyen nehéz körülmények között, milyen odaadással és áldozatkészséggel láttak hozzá dolgozóink az újjáépítéshez, hogyan teljesítették két év és öt hónap alatt a hároméves tervet. A feladatok természetesen ma már mások, mint a felszabadulást közvetlenül követe időkben voltak Ma nem arró' van szó hogy elmaradt és háborúban tönkretett ipart állítsunk talpra, hanem arról, hogy a talpraállított és erőteljesen fejlődő ipart még magasabb színvonalra emeljük. A mező- gazdaságban régen eldőlt a nagybirtokosokkal folytatott harc, a nagy per a földért. Ma a hogy mezőgazdaságunk is fejlett, nagyüzemi szocialista mezőgazdaság le- gyen, a dolgozó parasztok önkéntes társulása útján. Mindez együtt pedig azt jelenti, hogv egyre közelebb jutunk a szocialista társadalom télies megvalósításához. Mai feladataink mások, mint a tizenegy évvel ezelőttiek, de nem kevésbé lelkesítők. Emlékezzünk vissza a felszabadulás napjaira és lássunk hozzá jelen feladataink végrehajtásához még nagyobb erővel és lelkesedéssel, mint amilyennel eddigi eredményeinket értük el. Ünnepi megem*-kezesek Pécseit Tizenegy esztendővel ezelőtt Moszkvában, Sztálin elvtárs parancsára tizenöt ágyúlövés hangzott el. Ezek a dtszlövések jelezték, hogy a dicsőséges Vö- rö6 Hadsereg katonái 1944 november 29-én felszabadították Pécs váró.- lakosságát a nemei nácik és magyar csatlósaik, a nyilasok ura'ma alól Ez alka lommal üzemeinkben ünnepi pártnapokat tartottak, hétfőn délután 6 órakor pedig a városi tanács tmácsöléstermében ünnepi megemlékezem volt. Ünnepi beszédében Berki Fülöp elvtárs, Pécs város tanácséi* nökhelyettese méltatta a város felszabadulásának jelentőségét. Az ünnepi megemlékezést kultúrműsor tette még bensőségesebbé. Ma november 29-én, reggel 9 órakor a pécsi központi temetőben megkoszorúzzák a Szovjet Hősök emlékművét. Az ünnepi beszédet Asztalos Ferenc. Pécs város tanácselnök- helyettese tartja, Magyar államférfiak üdvözlő távirata Albánia felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából HADZSI LESHI eh irsnak. az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnöke, MEHMET SHF.TJU elvtársnak, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa elnöke, BEHAR SHTYLLA elvtársnak, az Albán Népköztársaság külügyminisztere. Tirana Albániának a fasiszta megszállás alól történt íelszaba dulása 11. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében forró jójává’ gainlcat küldjük a hős albán népnek, az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnökségének s személy szerint önöknek kedves elvtársak. Az elmúlt évtized során a felszabadult magyar és albán nép között mély barátság, gyümölcsöző együttműködés és szoros szövetség jött létre. Együttműködésünk, megbonthatatlan barátságunk a béke. a demokrácia és a szocializmus Szov jetunió-vezette táborának többi országával fontos hozzájárulás országaink felvirágoztatásához, a szocializmus felépítéséhez. Kívánjuk, hogy Albánia testvéri népe további nagy eredményeket érjen el az ország iparosításában, a mezőgazdaság szocialista átépítésében, a nép jólét emelésében, a tartós béke biztosításáért folytatott közös küzdelmünkben. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, BOLDOCZKI JÁNOS a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke. a szövetségi végrehajtó tanács elnöke, Belgrad. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából fogadja elnök elvtárs, a magyar ncp, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács-, és kormánya névében a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság hős népeine k, kormányának és személy szerint önnek küldött őszinte jókívánságainkat. Meggyőződésünk. hogya Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek őszinte barátsága és kibontakozó gyümölcsöző együttműködése előmozdítja népeink további felein elitedését és hozzájárul a béke biztosításához. Sok sikert és további nagy eredményeket kívánunk a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek a szocializmus építésében és a nemzetek közötti béke fenntartásáért folytatott küzdelmében. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Teljesítjük kötelességünket Elszámoltatják a sellyei begyűjtőt— A gazdák kötelességtudáss jelentős mértékben függ a községi begyűjtŐ6zervek helytállásától. Sok még itt a kívánnivaló: Sellyén Szabó Albert- né földművesszövetkezeti alkalmazott, a helybeli baromfi- és tojásbegyűjtő közel 18 kilo tojással hátralékos. Ebben az esztendőben még egyetlen darab tojást sem adott be. A Megyei Begyűjtési Hivatal utasította az illetékeseket, hogy elsőinek a hátralékos ba- romfibegyűjtöt számoltassák eL Satentdénes — a szigetvári járás első községe Negyven község közül Szent- dénes a legelső a szigetvár, járás begyűjtési versenyében. Bízó Ferencné 12, Tóth Ferenc tíz és Papp Vendel három holdas gazdákon kívül még számosán vannak, akik egész évi beadási kötelezettségüket rendezték már. Burgonyából és napraforgóból Szerntdénes az elsők között kapta vissza szabadpiaci jogát A járások sorrendje: A Megyei Begyűjtési Hivatal jelentése szerint hizottaer- tés begyűjtésben a pécsváradi járás mutatta fel eddig a legjobb teljesítményt. Járási tanácselnök: Szieberth József, begyűjtési hivatalvezető: Gon- di József. 2. Sásd (Vadon Antal, Vasmatics József), 3. mohácsi járás (Takács József, Králl Józnef), 4. villányi járás, 5. pécsi járás, 6. ságetvári járás, 7. siklcsi Járás. 8. sellyei járás. Kukoricából: 1. mohácsi járás CT akác József, Králl József), 2. villányi járás (Sárkány Ferencné e. h., Farkas Imre), 3. pécsváradi járás (Szieberth József, Gondl József), 4. szigetvári járás, 5. sellyei járás, 6. sásd; járás, 7. pécsi járás, 8 siklósi járás. — A BEREMENDI CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK november 26-án befejezte 1955. ?vi cementtenmelési tervét. _ fé rvén felül az év végéig még 1800 tonna cementet termel az izem. — A PÉCSI ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCS ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT november 28-án befejezte 1955. évi tervét —jelenti Steiger József, a vállald1 tervosztályának vezetője. — a bari Állami gaz dóságban gazdaasszonykor szerveznek. A kör számára a • zakszorvezet biztosítja a házi pari. oktató tiszteletdíját, a helyiséget és a varrógépeket. n7^T^AcyjLLANY1 Állami üzemi bizottságé íjávalasztásakor n szakszert vezeti aktívát részesítettek ■■gyenként száz forint jutalomban a jó szakszervezeti munká a hétszeres élüzem BÓLYI ÁLLAMI GAZDA- SÁGBAN készülnek a vssvá- zas górék a gazdag kukoricatermés tárolására. A 48 mázsás holdankéntá átlagtermést három hatalmas gáréban helyezik el. — Szovjet Ukrajna Hete ai kaiméból Baranya megy éber összesen 12 helyen mutatna' be ukrán tárgyú filmeket. Tg’ ' óbbak között bemutatják „Bátrak iskolája", a „13-a számú ügynök”, a „Széttör: bilincsek1’, „Viharban nőttek fel” című filmet. Cs-elia&utvzU PJctuáiadon A kísérő levélen az áll, hogy a távoli orosz sztyeppékról s íppen Cseljabinszkból érkezett Pécsváradra. A szovjet ipar küldte a magyar mezőgazda- tágnak. A híre jóval megelőzte érkezését. — Nagyon vártuk már — mondja Fegyvernek! Lajos, a lépállomás főmérnöke. — A környéken nagy a szőlő• és ryümölcsültetés, számításaink szerint mintegy 150—200 hold. S eddig sehogy se boldogultunk a zetorokkal s a G 35-ös traktorokkal. Egyetlen Sztali- nyec volt csak Baranya melyében, az is a villányi gépállomáson, s ha szükség volt ’á, néha 40—50 kilométerrel kellett elhozatni. A Sztalinyec ugyanis 60—70 entiméter mélyen tudja meg- ->rgatni a földet, — éppen nnyi szükséges a szőlő- és lyümölcstelepítéshez. A motorja 80 lóerős s több mint két- szerannyi munkát tud elvégezni, mint egy másik traktor^ Hatalmas lánctalpakon mozog, így eredményesebben használható a sáros, felázott talajon is. Természetesen nemcsak szőlő- vagy gyümölcstelepítéshez használható. Kiválóan alkalmas szántáshoz is. Uj gazdája, Molnár Géza traktoros már ki is próbálta. — Fenyerföld törésnél használtuk s mondhatom nagyon meg vagyok vele elégedve, öröm lesz vele dolgozni Kereset is lesz, meg teljesítmény is. — Mennyit tudnak felszántani a Sztalinyeccel egy műszak alatt? — Egyelőre még csak bejáratjuk, de ahogy hírlik, saját ekéjével egy 10 órás műszak alatt 12 normáUiold a teljesítménye. Most érkezik be Szabó Máté műhelyvezető, s amikor hallja, hogy az új Sztalinyecről beszélgetünk, elárul paZamtt: — Bántott bennünket, hogy a másik járásból kellett mindig idehozatni a gépet, így mi is készítettünk egy olyan ekét, amivel szőlő alá lehet forgatni a földet. Megnagyobbítottuk az ekefejet, s barázdáskereket szereltünk rá. Így a traktornak nem is kell bele- mennie a szántásba. — S használják már? — Mostanában készült csak el. így majd a Sztalinyeccel versenyezve végezhetik a munkát. — Mert munka lesz elég —< szólal meg újra a főmérnöki — Sok megbízást kapunk a termelőszövetkezetektől meg az egyéniek i8 nagyon érdek* lödnek utána. A közeljövőben Pécsvéradon, Lövészbe tényben s Máriakéménden lesz munkánk. — S aztán? Elneveti magát: — Nagy a Mecsek, jó a föld • szeretik erre az emberek * jó bort. Ne féljen, lesz elég dolga a Sztalinyecnek, mert még csak most indul meg idusán a szőlőtelepítés. — Csak győzze — mondja Molnár Géza s már búcsúzik is, megy vissza a géphez, amely ott berreg, zakatol, — most a' udvaron, s holnap, holnaputá i s aztán még sok éven át a pécsváradi határban. ÖNODY ssr^s.
