Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-27 / 279. szám
2 N A P t; <*) 1935 NOVEMBER ST I'j is* sí ©raíwsa mentén Az élelerős mag, amelyet négy éve vetettek el a csehi termelőszövetkezetet -PS2é?Vező gazdák, csak most, szeptemberben indult csírázásnak. S éppen ma egy hete-hogy szárbaszökkent: megalakult a Drávamenti Bélié Tsz. Az éveli során sokan latolgatták e tervet, míg végül a szeptemberi emlékezetes párttaggyűlésen a falu 11 kommunistája kimondta: az igent. Létrejött az előkészítő bizottság. A munka neheze azonban csak ezután következett. Újból és újból meglátogatták a falu gazdáit. Elsősorban a tanácselnök, Weiner János, aki egymaga hat középparasztot szervezett a csoportba, és Loggó Mária tanácstitkár elvtársnő. A gazdák legtöbbjének — bár megbarátkoztak a szövetkezeti gondolattal, — volt problémája bőven. Sánta Józsi bácsi — nyolc holdas gazda — ugyan nem sokat tétovázott. Ügy vélte, nemcsak a fiataloknak való a közös gazdálkodás. Miért legyen neki rosszabb sora. mint lányának, aki dráva szerdahelyi tsz-tagnak a felesége. Elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot. Tölti Kálmánnál már neJie zebben ment. Eleinte azt. mondta, hogy ráér még egy évig a maga 12 holdjával, hisz úgyis elkéstek már a tsz-alakítás- sal, mert miből is éljenek, amíg járandóságot kapnak. De nem itt volt a bökkenő, hanem ott: miért legyen éppen 6 az elsők közt, majd, ha aláírta a Kovács Pál, a Dávid József, meg Felföldi Pál.. í És mi lett a sok latolgatás vége? — Kovács Kálmán megelőzte gazdatársait és feleségével együtt szövetkezeti tag lett. Társai később követték. Érdekes dolgokat mesél nedv az asszonyokról. Révész Dezső felesége is tiltakozott, amikor azonban valóban döntésre került a sor, azidőtájt beteg férje helyett megjelent az alakulógyűlésen és aláírta a belépési nyilatkozatot. Bene Kálmán házában viszont egyelőre még az asszony szava az erősebb. Amikor a napokban megkérdezték Bene Kálmánt, meddig vár még, fejcsóválva mondta: — Hja, nem olyan egyszerű ám. a dolog. Mert az asszony erősen fogadkozik, hogy ha belépők, azormvomban elvál. Az utóbbit valóban nem akaria senki. De annyi bizonyos, hogy ha az alakuló gyűlés óta-feleségével együtt újonnan belépett 17 holdas Varga Vilmos a közösben jobban megtalálja számításait, akkor az ugyancsak 17 holdas Bene Kálmánnak szintén ott a helye. És természetesen feleségének is. Mert van és lesz ott munkája mindenkinek. Az elnököt, Ollári Kálmánt sem találom csütörtökön a faluban. Kinn van a határban vetni, öt tsz- tag már teljesen befejezte a vetést, ők most fogattal segítik a többieket, mert úgy határoztak a szerdai közgvű- lésen, hogy szombatig mind elvetnek. A közgyűlésen szó volt arról is, hogy hamarosan nekifognak az 50 férőhelyes sertésó] és a szarvastnanhaistálló átalakításához. Hadd fejlődjön a közös . állatállománya. Amíg a határmenti kis falu gazdái a mostoha időjárással dacolva szántottak-vetettek, nemcsak jövőévi jó termésük alapjait vetettékmeg hanem közös gazdaságban egyesülve elindultak a jobb paraszti élet útján. Dolgoznak most is derekasan, de közben már terveznek, és . szép terveiket együttes erővel valóra is váltják. Weldinger VilraM fi Dm vize Pécseit A közelmúltban nagyszabású tervek születtek, amelyek végre megoldják Pécs többévtizedes víz-problémáját. A Duna vizét vezetik el Pécsre, a most készülő új erőműhöz. Az erőmű kazánjait ugyanis a jelenlegi kutak nem tudják kielégítően táplálni. A Duna vizével az erőmű mellett ellátják majd Pécs város üzemeinek víz- szükségletét is, sőt tisztítóberendezést is terveznek, amely az ivóvizet biztosítja, A vizet Mohácsnál a Cselc- patak torkolata mellett emelik ki a Dunából, s egy 70-0 mm átmérőjű aoáicsövön körülbelül 20 légkör nyomással egy lépcsővel juttatják el Pécsre. A cső korrózióját katódrendszerg véde'emme' ***úják meg. Ezt a legmodernebb megoldást eddig csak az újonnan épített olajtáwc- zeíékeknél használták. A vízvezeték építéséhez körülbelül 5 ezer tonna lemezanyag szükséges, amit a budapesti nagyüzemek fognak gyártani. A terveket az Iparterv Vállalat készíti, Mátrai Gyula Kossuth-díjas építészmérnök elgondolásai alapján. Csúszkáié autóbuszod Péntekről szombatra virradó éjjel esett a hó. Szállingózott az már előbb is, de a szombat reggeli volt a legjelentősebb. Noha nem láttunk még sível, szánkóval felszerelt gyerekeket, a csúszkálásból mégis kijutott. Szombaton délelőtt 11 órakor is elindult Komlóról a pécsi autóbusz. .Mániáig nem volt semmi báj. a makaóimon jól szaladt a busz. A 11 órás autóbusz fél 12 után ért oda, de akkor még ott Időzött a Komlóról fél 9-kor induló autó-, bus* és rajta kívül még három. A meredek emelkedőn megcsúsztak a kerekek. Inkább hátrafelé haladt a kocsi. mint előre. A lapátok előkerültek, ahogy ez már ilyenkor szokás, dohát homok vagy salak híjján csak havat lehetett lapátolni. Pedig milyen egyszerű lett volna a helyzet, ha (mint a megyében egy-két út mellett) itt is találtunk volna salakot vagy valamilyen csúszást gátló anyagot. Az a több, mint WO utas, aki Mánfán töltötte el a délelöttjét, joggal teszi fel a kérdést: miért nem gondoskodott erről időben az Útfenntartó Vál- laiat*» VAÍádi pontyok V,u$dt 1} aledugom a kc- _ zent a vízbe, de tüstént ki is rántom, olyan hideg. A halászok mégis nyugodtan állnak benne, éppen a hálót eresztik a fenékre. Talán nem is érzik a metsző hideget. Náluk így ősz fele kezdődik a nagy munka: a halászat. Addig csak nevelgetik, gondozzák az ivadékokat, figyelik, nem lép-e fel köztük valami betegség s egy-egy próbahalászattal nézik meg, mennyit fejlődtek, mekkorára nőttek a kezük alatt. Szóval a november közepe a főidény, s hogy fagyos az idő, hál fagyos, megszokták, bírják, csinálják már hosszú évek óta. Ez a munkájuk a halgazdaságok dolgozóinak. Ez Pellérden is. A háló már a vízben feszül, fent a párák tartják, s lent ólomgolyók húzzák a fenékig. Mindenki készen áll. Szabó János halászmester még egyszer körülnéz, azután kiadja az utasítást: — Biczi Sándor fogja az egyik apacsfát, Reith Mátyás a mási- Itat. A többiek pedig a kötelet húzzák!... Lassan indulnak, vigyázva, óvatosan, nehogy a mors húzás miatt a háló felemelkedjék a fenékről s utat engedjen az ijedten menekülő pontyoknak Itt a teleltetőben gyűjtik össze a tavakból kihalászott és kiválogatott halakat. S szükség szerint aztán innét szállítják tovább. Már. majdnem a túlsó végéhez érnek, amikor újra megszólal Szabó János: — A halsz árnya, maradjon le, a jobb sarokba húzunk. — Mindjárt meglátja a húzást, — fordul felém. — Számítunk vagy huszonöt mázsára. Lett is annyi. Mintha valami kiüríthe- tetlen csodás hálójuk lett volna. Mert a felszínen már egy hal sem ugrált, de ha Biczi Sándor a víz alá nyúlt, még mindig önthetett a kosarakba. \J r Egy óra sé telt belé, s már be is fejeződött a halászat. — Még meghúzzuk egyszer ezt a telelte- tőt, ne maradjon benne semmi, — mondja Szabó János, miután az emberek elszívtak egy cigarettát. A halászok most újra nekikészülődnek. En meg elballagok a mázsálóhelyre, Sáfár Eridre főagronó- mussal beszélni. — A négy tóban mintegy ezer mázsa halat neveltünk az idén, — mondja a főagronómus. — Főként pontyokat, de van harcsa és compó is közte. Hetenként húsz mázsát adunk Pécsnek, a többi meg megy máshová — belföldi fogyasztásra s külföldre. Szóval főzhetnek a háziasszonyok csípős, erős jó halpavrikíso- kat vagy elkészíthetik zsírban rácos halnak, de ha kedvük éppen úgy hozza, ki is ránthatják a la Paris módra. Ónody György AHOL AZ ARAM SZÜLETIK... A sötétlő salakhegyek tövében sze** rényen húzódik meg az Újhegyi Erőmű. Több mint 40 éve, 1913-ban kezdte meg munkáját. Akkor még egészen kicsi volt, mindössze 5 megawattos teljesítményű. Az osztrák tőkéseknek mégis kifizetődött Pécskörnyék villany- ellátása, úgy hogy rövidesen bővítették az üzemet: 1922-ben turbinával, 33-ban kazánokkal. De hol van már az az idő! Az elmúlt évek új korszakot hoztak, s az ultramodern gépek ósdi masinákká váltak. Elavultak a villamosberendezések is, az egész kapcsolórendszer. Hogy mégis működik az üzem és zavartalan a villanyellátás, az a munkások és mérnökök hozzáértésének, tudásának köszönhető. Az igények meg évről-évre egyre rohamosabban nőnek. Uj lakónegyedeket, gyárak egész sorát kell ellátni árammal. — Elkerülhetetlenné vált tehát a bővítés. Ahogy most járjuk az erőmű területét, mindenütt a munka sodró irama Vagad magával. Sarkadi György mérnök szavai nyomán azután lassan kibontakozik előttem a nagyszabású átalakítás, korszerűsítés jelentősége. Egyik épületnél toronymagas faállvány támaszkodik a falhoz, öblös négyszögében jókora ládák emelkednek, süllyednek a nyikorgó csigán kígyózó drótkötélen: betont szállítanak a kőművesek. — Indul! —• kiáltja egy idősebb munkás a faalkotmóny tövében. — Jöhet! — hallatszik a válasz fent- ről, az állványok és deszkák labirintusából, Egy kapcsolás, felzúg a motor, emelkedik a láda. Mert villannyal megy az anyagszállítás. Hol is gépesítenének, ha még itt sem? — Mos; építik az új villamosberendezésekhez a cellákat — tájékoztat kísérőm. — Kicseréljük a régi megszakítókat, modern, expanziós kapcsolókra. — Miért szükséges ez? — Azért, mert a régi nagyolajterü kapcsolók tűzveszélyesek. A pécsiek emlékezhetnek rá, hogy egyszer 1953 áprilisában, egy szombat este négy órás áramszünet volt. Akkor is egy kapcsoló felrobbanása okozta a zavart. S más előnye.is van az új berendezésnek: nagyobb zárlati teljesítményt bír el. Éppen ez volt az akadálya annak, hogy eddig nem kapcsolódtunk be teljesen az országos hálózatba. A kooperáció során ugyanis nagyobb a terhelő áramerősség, s zárlat esetén súlyosan megsérülhetett volna az egész kapcsolóberendezésünk. — Hogyan tudják üzemeltetés közben átalakítani a villamos részt? — érdeklődtem Sarkadi elvtárstól. — Veszélyes lehet a munka a nagyfeszültség miatt. — Ennek is meg van a módja. Az átalakítás alatt lévő részek helyett ideiglenes berendezések dolgoznak. Nem könnyű feladat, de megoldható. Csupán pár perces áramszüneteink vannak az átkapcsoláskor. így aztán a fogyasztók nem is sejtik, milyen átalakulások vannak nálunk. Pedig ezek a módosítások jelentősek: biztonságosabbá teszik a villanyellátást, s egyben lehetővé teszik majd az éjjülő új erőmű zökkenőmentes bekapcsolódását. — A biztonság mellett milyen gazdasági előnyei vannak, hogy korszerűsítik az erőművet? — Mindenekelőtt az, hogy az időnként jelentkező felesleges er/ergiameny- nyiséget átadhatjuk az országos hálózatnak. De van egy módosításunk, amely gazdaságosabbá teszi magát az energia- termelést is. Mindjárt megmutatom. A tápházhoz indulunk. Beszélgetés közben már bejártuk az egész erőművet: pincétől a padlásig. Megnéztük az új. 18 tonnás trafót, amit a jövő hónap eleién állítanak munkába. Tanulmányoztuk az új magyar kábelt, amely alumíniumból készült réz és ólom helyett s így nem kell ezeket a fémeket importálnunk. Körüljártuk a most épülő fürdőt és étkezdét. Benéztünk a vezény- löterembe, s most végre eljutunk a tápházba. — Hát kérem, ez az! — mutat vezetőm két jókora hengeralaku tartályra. — Ez az a gazdaságos módosítás. Elgő- zölögtetőnek hívják. Lényeg az, hogy itt a turbinák fáradt gőzének melegével desztillált vizet állítunk elő, mert a nagynyomású kazánokban csak ez használható. Eddig ezt a folyamatot külön kazánban kellett végeznünk. Az új módszer 5—10 százalékos szénmegtaka- rítást jelent, ami a mi szükségleteing- tiél jelentős mennyiség. Később más korszerűsítések is lesznek, amelyek növelik eredményeinket. Búcsúzom a mérnöktől és niégegyszer széttekintek a kormos falu épületek között. Él, fejlődik és fiatalodik ez a mi kis öreg erőművünk. Még néhány év:g virul majd, azután átadja helyét a nagyszerű új Pécsi Erőműnek, második ötéves tervünk alkotásának. Tenkcly Miklós Munka után Vita a nők egycujoguságáról A szerkesztőség Várnai elvtárs levelét vitára bocsátja. Várjuk olvasóiivk hozzászólásait. iSokszor és sokat vitatkoznak még ma is a nők prob- lémáiról, — elsősorban az egyenjogúságról. Államunk törvényei egyenlő jogokat biztosítanák a férfiaknak és nőknek. Ennek következtében a legkülönbözőbb munkahelyeken megtaláljuk az asszonyokat, lángoltat. Ott vannak a vasúti forgalmi szolgálat irányításától a pályafenntartási mérnökig, a pályaőri szolgálattól az osztályvezetőig, orvosok, tanárok, művezetők, stb. Ez helyes is. Ennek ellenére — sajnos — még ma is sok a téves nézet az egyenjogúság értelmezése körül. Vannak, akik elavultnak tartják a nőkkel szembeni udvariasságot, az előzékenységet. Ezt gyakran tapasztalhatjuk vasúton, villamoson. Egyes férfiak még az idősebb nőknek sem adják át helyülcet. Ez helytelen és nem szocialista emberhez méltó. Vitatott kérdés még ma is: vállaljon-e munlzát a nő? Ha igen — mit, meddig? Sokan — igen helyesen — úgy gondolják, azért tanultak, hogy tudásuknak megfelelően résztvegyenek az országépítésben. De meddig? Többen azt mondják, ameddig férjhez nem mennék és gyermekük nincs. Ha gyermeke van — hangoztatják — nevelje azt maga az édesanya, mert egy édesanya szeretetét, a családi otthon melegét nem pótolja a legszebb és legtökéletesebb bölcsőde sem. Vajon igaz-e ez, édesanyák? Ha- már nagyok a gyermekek, amikor már kevesebb irányításra szorulnak, sőt segítőtársai szüleiknek, akkor ismét dolgozzon a nő olyan munkakörben, amely mellett — és ezt igen erősen hangsúlyozzák — szabadidejében az otthon dolgait is elvégezheti. Ebből az okoskodásból azután a kérdések és égető problémák egész sora faluul. Mégpedig: helyes-e, ha a férj munkából luizatéive ledől és újságot olvas, pihen, mialatt felesége a házi m,unokával és a gyermekkel foglalkozik? Mennyiben segítsen a férj a feleségénekc a házi munkában? Hogyan oszthatók meg az otthoni munkák a leghelyesebben? Mert sok férfi úgy okpskodik: ingeket ugye mégsem moshatok, ez aztán igazán vem. a férj dolga. Ezekhez a kérdésekhez kapcsolódik: mit tehetne a társadalom, vagyis a kereskedelem, a szolgáltató ipar stb., hogy megkönnyítse a családanyák munkáját? Például üzletek nyitvatartása, a vásárolt áru házhozszállítása, telefonon történő megrendelések, előny a kiszolgálásnál, stb. Jönnek a kérdések, megoldatlan, kellemetlen problémák — amelyek megoldást, várnak. Tárjuk fel. asszonyok, férfiak, ezeket a. mindennapi nehézségeket és keressünk megoldást a problémákra! VÁRNAI LÁSZLÓ. „Modern módszerekkel kutatjuk a Mecsek szénvagyonát“ A Mecsek, hazánk egyik — természeti kincsekben — leggazdagabb hegysége. Hatalmas szénvagyont rejt magában, amelynek feltárását tulajdonképpen a geológusok kezdik meg. A geológusok feladata a Mecsek szénvagyonának helyzeti, mennyiségi és minőségi megállapítása. Erre és különösképpen a komplex- kutatás bevezetésére hívja fel a geológusok figyelmét a Központi Vezetőség határozata is. E megbízatás végrehajtásáréi nyilatkozik Fehér Lcontin elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főgeológusa. — Milyen eredményeket ért el a geológiai kutatás a mecseki medencében? — Ott kezdem, hogy ä felszabadulás előtt a Mecsekben csak szórványosan és rendsztertelenül folytattak szénbányászati kutatást. Ez komolyabb mértékben és tudományosan csak 1945 után és különösen az ötéves terv' során indult meg. A geofizikai vizsgálat kimondottan nagy apparátussal csak három five folyik. Munkánk egyik kiemelkedő eseménye volt a szeizmikus mérés hegyvidéken történő alkalmazása. Tudomásom szerint eddig valamennyi országban csak síkságon végeztek szeizmikus méréseket. — Mit jelent a szeizmikus mérés és mi az előnye? — Ez riem más, mint egy mesterséges földrengés. Lefúrunk 20—30 méteres mélységbe, a nyílásba dinamitot helyezünk el és vízzel lefojtjuk. Ezután robbantjuk. A robbantás helyétől 2—4 kilométerre észlelő állomásokat helyezünk el. A robbanás pillanatában az _ állomáson elhelyezett ....geofón” kimutatja, hogy milyen sűrű és milyen mélységű rétegből jönnek a földrengést jelző hullámok. így aztán pontosan megkapjuk — a műszerek segítségével — a kutatófúrások helyét. — A komplex-kutatások bevezetéséről szóló párthatározatot hogyan jogadták a geológusok? —■ Nagy megelégedéssel. Ugyanis, mi eddig is éreztük a komplex-kutatás módszerének hiányát, mert a különböző geológiai csoportok — akik a Mecsek területén működtek — a „saját szakállukra“ dolgoztak. A csoprrtck munkájának irányítása nem egy kézbe futott össsze, 'hanem különböző tudományos intézetek felügj'elete mellell működtek. Ezért nem tudtuk az észrevételeinket, tapasztalatainkat sem kicserélni. A pártihatározat most előírja a komplex-kutatás alkalmazását. Ez annyit jelent, hogy a modem geológiai módszereket egyidőben és egyszerre alkalmazhatjuk. Előnye többek között az'Is, hogy a kutatómunkánál még mindig fönnálló bizonytalanságot a minimumra csökkentsük. — A tröszt geológusai milyen mértékben járulhatnak hozzá, Sztálinváros jó minőségű, koksszal való ellátásához? — Elsősorban a pontos minőségi vizsgálatokkal. Mi állapítjuk meg a fúrások során és a frissen feltárt bányamezőkben is a szén kokszolódó és moshatósági képességét. De ez nemcsak raj- tűnk múlik, hanem a Komlói Mélyfúró Vállalaton is. Ha nem megbízhatók a fúrási szelvényeink, hamis képet adunk egyes területekről. Ennek súlyos következménye lehet, mert esetleg olyan he- lven kezdünk akna építéséire, ahol tulajdonképpen nincs is szén. — Van-e valami elgondolásuk, e hibák megszüntetésére? — Van. Ki kell cserélni a „Rotary“ fúrógépeket szovjet ZIF.—1200 kréliusz rendszerű génekre, mert ez előbbiek — bár kiváló gépek — csak olajkutatásnál használhatók. ■— Jelenleg hol folynak nagyobb mértékű kutatások? — Hosszúhetónynél gazdag szüntelenekre t«tái‘nnk. Ott mái’ az akna építését is megkezdték. Tervünk az. hogy a kutatássá) Pécsvávad irányába haladunk tovább: eddig minden jel arra mutat,, hogy azon a felületen is találunk szenet. Természetesen a feladatok végrehajtásához — amelvet a párthatározat, elénk tűzött, — a? is kei1, hogy a tudományos intézetek nagyobb támogatást biztosítsanak számunkra. Ami pedig minket ülőt: mindent megteszünk a Mecsek szénvagyona felkutató;*-- érdekében.