Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

1935 NOVEMBER 24 NAPLÓ s szakértő szemével Az igazi Az igazi szakember: V. Sz. Koleszájev elvtárs, a moszk­vai Központi Gyermekszínház Sztálin-díjas főrendezője. — Azért igazi szakember, ment: először: rendezői kiválósá­gát a Sztálin-díj bizonyítja, másodszor: ősz haja igazol­ja. hogy átélte a nagy forra­dalmat, harmadszor: ismerője a szov­jet embernek, az orosz jelle­meknek, a viseletnek és visel­kedésnek egyaránt. Igaz, el kell mondanunk azt is, hogy miért fontos ez a há­rom adottság a mi esetünkben. Azért, mert Koleszájev elvtárs a Pécsi Nemzeti Színház „Vi­haros alkonyat” című előadását nézte meg és mondott róla vé­leményt, bár hangsúlyozta: — Egyetlen előadás megte­kintése után nem lehet teljes­értékű bírálatot mondani, kü­lönösen ebben az esetben nem. Ugyanis éppen kevés néző előtt játszottak a művészek és így nem győződhettem meg arról, hogyan fogadja a kö­zönség a darabot és az előadást — pedig ez igen fontos, nagy­jelentőségű mind a színészek, mind a bíráló szempontjából. Utána azonnal kérdez: — Nem esik nagyon távol ez a darab a magyar közön­ségtől? — Nem. Ha nálunk más kö­rülmények között következett is be a nagy társadalmi vál­tozás, az értelmiséget válaszút elé állította. A proletárdiktatú­ra hatása itt is hasonlóképpen érvényesült, mint a Szovjet­unióban, mint Rachmanov színművében. Hogyan értéke­lik ezt a művet a Szovjet­unióban? — Nálunk — válaszolja Ko­leszájev elvtáns, — „Nyugta­lan öregkor” címmel játszották színházaink és hogy sokra ér­tékeljük, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy filmet is készítettek belőle. És a pécsi előadás? — Első látásra tetszett. Én úgy ítélem meg, hogy jó az előadás. A kiállítása is ízléses, valós. Természetesen, mint mondtam is, egy előadásból. különösen egy idegennyelvű előadásból nehéz a szereplők munkájáról beszélnem. — Azt azonban elmondhatom, hogy nagyon tetszett Polezsájev pro­fesszor megszemélyesítője. A házkutatást tartó matróz — Kuprijanov — azonban kez­detben durvább volt a kelleté­nél. Ezek az elvtársak akkori­ban sokmindent nem tudtak és nem értettek, de — bolsevi­kok voltak. Azért éltek, azért harcoltak, hogy mindaz, ami­vel az ország rendelkezett, a népé legyen. Élt bennük a tu­dás vágya is. Rachmanov na­gyon helyesen ezt úgy fejezte ki müvében, hogy amikor Kup­rijanov megtudja, kinél jár, mikor meghallja a professzor nevét, egyszerre tiszteletteljes­sé válik. Rádöbben, hogy nem burzsujlakásban van, hanem a tudomány műhelyében. Ezért is hívja meg a hajóra Varab- jovot, hogy a matrózok tö­megét közelebb hozza a kultú­rához. Ez az ember keveset tud, az igaz, de lelkivilága gaz­dag. Véleményem szerint az előadásnak nem az lett volna a feladata, hogy Kuprijanov és a többi matróz durvaságát ki­emelje, hanem hogy forradal- miságukat, áldozatkészségüket, hősiességüket és nem utolsó­sorban tudásszomjukat bemu­tassa. A kosztümökről, maszkokról részletesebben beszél, hiszen ezeknek megvizsgálása szoro­san összefügg hathetes ma­gyarországi tartózkodásával. — Koleszájev elvtáns ugyanis azért jött, hogy a szovjet-tár­gyú darabok előadásához, ren­dezéséhez, díszlete zéséhez se­gítséget adjon a magyar szín­házaknak. — A ruháknál van eltérés a valóságtól, de ez nem haladja meg azt, ami a többi magyar színházat jellemzi. Kuprijanov matróz két társának ruhája például egyáltalában nem ha­sonlít a mi forradalmi matró­zaink viseletéhez. A diáklá­nyok hosszabb ruhában jár­tak, mint az akkori idők divat­ja volt. Azután ... Én szakál­las matrózt még nem láttam. Különösen ilyen fiatal arcokon furcsának tűnt a szakáll Ab­ban az időben előfordult, hogy egy katona vagy matróz két- három napig nem borotválkoz­hatott, de szakállat nem nö­vesztettek. Az az érzésem, hogy szükség lesz rá, hogy egynéhány olyan egyenruhát elküldjünk a Szovjetunióból Magyarországra, amelyekre színházaiknak gyakrabban szükségük van. Ezeket tanul­mányozva korhű, reális kosz­tümöket tervezhetnek a szov­jet darabokhoz. Csak néhány érdekesebb részletet ragad tünk ki aaok közül, amelyeket a szakértő szem, Koleszájev elvtáns sze­me első látásra észrevett; Ha számításba vesszük, hogy a Sztálin-díjas főrendező, a fő­városon és a pécsi színházon kívül még ellátogatott Szol­nokra, Egerbe, Miskolcra, Debrecenibe is, könnyen elgon­dolhatjuk, hogy it tartózkodása, észrevételei, tanácsai milyen sókat segítenek a magyar szín­játszásnak. Nagy kár. hogy ideje nem engedett meg hosszabb pécsi tartózkodást. Pedig ő is szíve­sen maradt volna még váro­sunkban. Szerdán délben alkart visszaindulni a fővárosiba. — Mikor tizenkettőt harangoz­tak, úgy határozott, hogy meg­nézi a Zsolinay-múzeumot. Ép­pen akkor rendezték be..; — Egy órakor alig-atig tudott elszakadni a Porcelángyár fes­tő- és szobrászművészeitől.. Fél kettőkor a mecseki szak­szervezeti üdülő egyik szobájá­ba kopogott be és megnézte, „hogyan pihenik ki a nehéz munka fáradalmait" a beutal­tak ... Két órakor mégegyszer meg akarta nézni a színhá­zat ... Fél háromkor a Zsol- nay-kút bikafajeit fényképezte a Széchenyi téren ... Azután mégis útnakindult: Este hét órakor már előadást tartott Budapesten. Csak miután elment, gondol­tam rá: Polezsájev professzor, a „Viharos alkonyat” tanulni és tanítanivágyó tudós-hőse is ilyen lehetett — magas, ősz, mosolygószemű — úgy 45—50 esztendős korában. G. L. Javul a város zöldség- és gyümölcsellátása A Megyei Begyűjtési Hivatal közli: A begyűjtési miniszter elv­társ 19/1955. Bgy. M. sz. ren­deleté értelmében a felsorolt községek kivételével Baranya megyében a burgonya forgal­mi korlátozást megszüntettük. Maráza, Palotabozsok, Szebény, Hidas, Ág, Egyházaskozár, Szá­rász, Jágónak. Bános, Mecsek- szakál, Bogdása, Drávaiványi, Drávasztára, Kákics, Marócsa, Pcttend, Okorág, Monosokor, Várad, Bürüs, Almáskeresztur, Becefa, Botykapeterd, Dencs- háza, Hóból, Kistamási, Mol- vány, Patapoklosi, Basal, So- mogyhatvan, Somogyviszló, Vá- sárosbéc, Zsibót, Drávapalko- nya, Kóros, Ózdfalu, Baranya- hídvég, Babarcszőlós. Márta, Kiskassa, Peterd, Áta, Bako­nya, Boda, Cserkút. Egerág, Kökény, Kővágószöllős, Kő- vágótöttős, Magyarsarlós, Sik- lósbodony, Pcllérd, Pécsvárad, Pogány, Rosta, Németi, Sze­mély, Szőke, Szőkéd, Zók. — Burgonyából a tárolás mellett is fedezni tudjuk Pécs teljes napi szükségletét — mondotta a Zöldség- és Gyü­mölcskereskedelmi Vállalat kirendeltségvezetője. A tények igazolják. A vá­ros mindkét piacán szerdáit a szabad árusításra jogosult községek termelői burgonyá­jukat viszonylag drágán, két forintért adták. A Zöldség- ős Gyümölcskereskedelmi Vállalat fiókjaiban viszont 1.40 forintért árusították a burgonyát. — A vállalat valamennyi fiókjában kap- ható burgonya. Ezt érdemes külön is hangsúlyozni, meri. a háziasszonyok a nagypiaci fiók előtt hosszú sorban áll­tak, a Bem és Kossuth Lajos utcai fiókok elárusítói azon­ban hiába vártak vevőt. He­lyesebb lenne, ha mindenki a lakásához közelebb eső fiók­ban szerezné be a burgonyát, így elejét lehetne venni a fá­rasztó sorbanállásnak. Egyéb zöldségfélékből is van elegendő, kivéve a sárgaré­pát, petrezselyemgyökeret és hagymát, amelyekből szerdán néhány fiókban már hiány mutatkozott. Kedden azon­ban érkezett egy vagon ma­kói hagyma, amelyet a válla­lat szerdán osztott el fiókjai­nak, s a továbbiakban is szá­míthatunk kellő mennyiségű hagymára. Kelkáposztából, káposztából, zellerből, céklá­ból van elég. A gyümölcs — különösen az alma — meny- nyisége jóval nagyobb, mint a korábbi években, 2—4 fo­rintos árban szinte korlátla­nul kapható. Új gyártmányok a Sopiana Megkérdeztük a Sopiana Gépgyár vezetőit, milyen új gyártmányok készülnek jövőre, a második ötéves terv első esz­tendejében. Érdekes válaszokat kaptunk Gerbecz Tivadar igazgató és Czakó János főmér­nök elvtársaktóL A gépgyár sok tapasztalat­tal rendelkezik a bőripari gé­pek gyártásában, ezért jövőre is főként könnyűipari gépe­ket készítenek, ezeknek is két fajtáját: bőr- és húsipari gépe­ket. A jövő évi előkészületeket már megkezdték. Az idén ké­szítették el a Pécsi Bőrgyár ré­szére az első husológépet. Jól sikerült, a gyárban nagyon di­csérik. A Simson-taszítógép is az új gyártmányok között sze­repel. Ennek is elkészült a prototípusa. A cipőipar ta ln- bőr és fejbőr ldvágógépeket kap az üzemtől. Nagy jelentősége van a hűs^ ipari gépek gyártásának is. A húsipari gépeket eddig Svédor­szágból és Norvégiából impor­táltuk. A nyár folyamán el­készült pacaltisztitó prototípu­sát már alkalmazzák a Pécsi Húsipari Vállalatnál. A gép minden várakozást felülmúl. Nagyon várják mór a húsosok a hústöltőgépet is, melyet szin­tén a Sopianában készítenek. Ezenkívül 85 literes hydrauli- kus hústöltő, 50 literes szalámi töltőgép, 200-as motoros hús­daráló, patahúzó, jégpelyhesi- tő, csigás tepertőprés, nyershús és szalonna kockázó szerepel­nek még a jövőévi tervben. A gyár munkáját megköny- nvíti maid, hogy kis erőmű épül az üzemben. Az erőmű nemcsak az árameUátásioan tud segíteni, hanem a kazánok­ban termelt gőzzel majd fűteni lehet a nagy szerelőcsarnokot, a forgácsoiómühely t és a több: üzemnésat ás, Gépgyárban Az öntödében vy jelentős változások történnek. Meg­emelik a födémszerkezetet, a nehéz öntvényeket, formákat motoros darúval továbbítják az üzemben, a most használt kézicsigasor helyett. Több mint 100 ezer forint értékű komp­resszor is megkezdi munkájúi s ezzel csökkenteni lehet a fizikai munkát, mert gépi úton történik majd a formák dön- gölése, s a sűrítettlevegő meg sok más lehetőségei teremt a gépi megmunkálásban. Az esztergamúhely két mo­dern esztergapadot kap, az egyik az E 320-as esztergapad így Kossuth-díjas tervezőnek a konstrukciója. Nehéz, kényes munkát jelen­tenek az új tervek. A Sopiana Gépgyár dolgozói azonban nemrég igen bonyolult gépeket készítettek exportra, — remél­hető, az új könnyűipari gépek­re sem lesz kifogás, Akikre büszkék yagyunk A* év végének közeledtével egyre nagyobb lendületet vesz az üzemekben a munkaver­seny. Minden dolgozónak az a célja, hogy a vállalt határidő előtt teljesítse ígéretét, az üzem pedig az éves tervét. Ebben a harcban tűntek ki jó munkájukkal Györki József és Gyöngyösi József a Pécsi Bőr­gyárban, illetve a Komlói Anyagbeszerző Vállalatnál. Györki József a Pécsi Bőr­gyárban a cseres műhely hor­dós csoportjának legrégibb tagja, a könnyűipar kiváló dolgozója. Szorgalmasan, lelki­ismeretesen dolgozik. Nagy része van abban, hogy cso­portja a munka ésszerű meg­szervezésével havonta átlag 1000 forint megtakarítást ér eL Gyöngyösi József — szállító­munkás a Komlói Anyagbe­szerző Vállalatnál. Ez év augusztusában lett a szakma kiváló dolgozója. Azóta még szorgalmasabban, még nagyobb lelkesedéssel dolgozik, rendsze­resen túlszárnyalja a sztaha­novista szintet. Múzeumi napok Pécsett TiMűzeumaink ezekben a napokban — november 23-tól 27-ig — országszerte múzeumi napokat rendeznek. Azért teszik ezt, hogy a nagy nyilvánosság elé tárják mun­kájuk legújabb eredményeit és új alkalmakat kínáljanak fel dolgozó népünk számára a hasznos, nemes időtöltésre, szórakozásra, ismereteik gyarapítására: a művelődésre. A pécsi múzeumi napok legkimagaslóbb eseménye a művészettörténeti állandó kiállítás megnyitása. Városunk, megyénk lakossága, de az ország minden részéből itt meg­forduló idegenek is évek óta jogosan igényelték a Zsolnay- keramikai gyűjtemény hozzáférhetővé tételét. Ez a jogos igény közvetlenül a teljesülés előtt áll: november 27-én, vasárnap, 11 órakor, megnyitja kapuit múzeumunk művé­szettörténeti osztálya (Káptalan utca 2 szám), ahol a Zsol- nay-féle keramikai gyűjteményből rendezett kiállítás vár­ja városunk és az ország dolgozó népét. Múzeumunk ez­zel az új, immár ötödik állandó kiállításával kíván bemu­tatkozni az 1955. évi múzeumi napok alkalmából. Mivel az új kállítás, már csak anyagánál fogva is. mű­vészeti vonatkozású, a múzeumi napok előadásainak té­máit is a művészetek köréből merítettük. November 23-án Dercsényi Dezső Kossuth-díjas művé­szettörténész a pécsi műemlékekről tartott nagysikerű ve­títettképes előadást szépszámú hallgatóság előtt. Előadá ­sában sok tekintetben új megvilágításba helyezte városunk legkiemelkedőbb műemlékeit. Reméljük, hogy előadása nyomán mi, pécsiek még jobban egybeforrunk műemléke­ink szeretetében, megbecsülésében és védelmében. Ma, november 24-én, 20 órakor, Bodnár Éva. az Orszá­gos Szépművészeti Múzeum muzeológusa, a XIX. századi magyar festészetről tart előadást a Doktor Sándor Kultúr- otthonban. Itt említjük meg, hogy a Káptalan utca 2. alatti múzeumépületben gondoskodtunk helyről állandóbb jelle­gű képzőművészeti kiállítások számára is. Abban a re­ményben tettük ezt, hogyha kis mértékben is. ezzel is jó szolgálatot teszünk a helyi képzőművészet ügyének. November 25-én, 20 órakor ifj. Kodolányi János muzeo­lógus Népművészet-iparművészet címen tart előadást a Doktor Sándor Kultúrotthonban. Előadásában a népművé­szet és az iparművészet viszonyával és kapcsolataival fog foglalkozni. Felhasználja a helyi kutatásaink eredményeit is. November 26-án. 20 órakor Tasnádiné Marik Klára, az Országos Iparművészeti Múzeum muzeológusa, a TTIT klubhelyiségében az újabbkori európai kerámia-művészet­tel ismertet meg bennünket. Foglalkozni fog a pécsi Zsol- nay-kerámia helyével is ebben a tágabb keretben. Előadá­sának időszerűséget kölcsönöz a Zsolnay-kerámiai kállt- tás másnap történő megnyitása. Ha szemelvényesen is, tárgyi gyűjteményanyagvnk gya­rapodásáról is tájékoztatást kívánunk nyújtani. Ezt a célt szolgálja a múzeum új szerzeményeiből a Rákóczi út 15. alatti múzeumépület külön termében rendezett időszaki ki­állításunk, mely november 25-től. péntektől kezdve áll az érdeklődő közönség rendelkezésére, a rendes nyitvatartási idő alatt. Nem mulaszthatjuk el, hogy megemlékezzünk a Népmű­velési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, az Országos Iparművészeti Múzeum, a megyei és a városi tanács, to­vábbá a Műemlékvédelmi Hatóság sokirányú áldozatos se­gítségéről, ami nélkül feladatainkat megvalósítani nem tudtuk volna. Úgy érezzük, hogy az, ami a közös munká­ból, a közös erőfeszítésből létrejött, érték a város, a me­gye és az ország számára egyaránt; az érte hozott anyagi áldozat pedig gyümölcsöző, hasznos befektetés. Avégből, hogy ez valóban így legyen, kérjük elsősorban a város és a megye dolgozó népét: merítsen minél több örömöt, sző- rakozást és ismeretet munkánk szerény eredményeiből, fő­leg a múzeumi napok tartama alatt. JANUS PANNONIUS MŰZEUM Mielőtt beköszöntenek a nagy hidegek, a vasutasok felkészülnek a télre A pécsi vasúti csomópont (pályafenntartási főnökség, pályaudvar és fűtőház) dolgozói ver­senyre hívták a napokban az ország összes vasúti csoportjait. A verseny a téli élőké szüle­Szabó László a pályafenntartás főnöke tek gyors és hibamentes elvégzése érdekében foyik. Az elmúlt év hasonló országos versenyé­ben a pécsi vasutasok a második helyet érlek el. Most elsők akarnak lenni. Gálay Szilárd főmérnök. MÁV fűtőhá/: Már a kora ősz folyamán megkezdtük a téli időszakra való Ítészülést: pótoltuk a hi­ányzó szerszámokat, s elkészí­tettük a hósövény táblákat. A Meteorológiai Intézet jelentései szerint már decemberben na­gyobb hidegek várhatók, ezért igyekszünk, hogy „ téli előké­születeket novemberben befe­jezzük. Minden pályamesteri sza­kaszra megfelelően kiképzett őröket állítunk, akik havazás esetén 6 óránként, ha kell két óránként járják a vonalat. Az 5 jelentésük alapján intézked­hetünk, ha esetleg nagyobb hó- ' őri asz ok akadályozzák a sze­I*inlér helyettes ; •— A következő hónapokban nagy feladatok várnak pálya­udvarunkra. Az idei gazdag termés még a tél folyamán is az őszi csúcsforgalomhoz ha­sonló szállítási követe'mér.yo- ket állít a vasút elé. ezért fon­tos az á’landó akadúij 'alrr közlekedés, A nehézségek elkerülése ér­dekében külön ’anfolyemor képezik ki azokat az új dolgo­zókat. akik ez évben elsőidben teljesítenek nálunk téli szolgá­latot, relvények haladását. A mi te­rületünkön a Pécs—bátaszéid vonal jelent nagyobb nehézsé­get. Ez az útszakasz kanyargós bevágásos, így hófúváskor ve­szélyes. Ide a tavalyinál jóvá! több hósövényt helyezünk eh A téli előkészületek során számos nehézség adódik, dí dolgozóink jól végzik munká­jukat, mert méltók akarnak 'enni a pályafennéartás eddig’ eredményeihez. Mind a három negyedévben édüzenrt szinten teljesítettük terveinket. A II. negyedév munkája alapján el­nyertük a vasutas szakszerre­zet és a miniszter elvtárs ván- 'lorzászlaját is. •láno*« A vasút Valamennyi alkal­mazottjának biztosítjuk a me­leg ruhát és a kinti dolgozók­nak a melegítő italokat és a védőé telt. A vasúti berendezések téli karbantartásához szükséges kürzere'esőket már kméitUu a •állók és jelzők keze’őinek. Minden területen fokozottabb munkával igyekszünk eleget enni a ránk váró megnöveke- ielt feladatoknak, mert a IV. negyedévben el akarjuk nyerni az élüzem cíirvet­Az a fő elvünk, hdEy a vo­natoknak a legszigorúbb tél­ben is zavartalanul kell közle- kedniök. Ezt biztosítjuk az idő­ben történő f »’készüléssel. ' Feladataink szerteágazóak A folyamatos munkához megfe­lelő körülmények kellenek, ezért rendfoehozzuk a mozdony* szint, a melegedőt, a mosót. A szerelő teteje és az üvegezés már elkészült. Most a vágányo­kat tisztítjuk. A mozdonyokat is előkészít­jük a nagyobb igénybevételre. Fölülvizsgáljuk ^ kazánokat és a gépi berendezéseket. Vállal­tuk, hogy a mozaonyjavításo­kat december 15-ig befejezzük, de már december 10-ne vég­zünk a munkával. Az utazóközönség igényeit. * igyekszünk jobban kielégíteni: felülvizsgáltuk és kijavítottuk a mozdonyokon és a kocsikon a gőzfűtési és világítási beren­dezésetet. Ki is próbáltuk a szerelvényeket. Természetesen nem megv minden akadély nélküli. Bajok vannak például a védőétel- és a melegítóitaíok biztosításával. A tavalyi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a vonalon uta­zóknak az utasellátók nem váltják be az ital blokkot. Eb­ben a kérdésben a MÁV Pécsi Iigazgatóságától várunk segít­séget. Szenet is többet kérünk, télire a bányászoktól,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom