Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-23 / 275. szám

1955 NOVEMBER 23 NAPLÓ n A párt határozat szellemében M • • • A Központi Vezetőség a népgazdaság további egészséges fejlődésének biztosítására, s azért, hogy a második ötéves terv idején még nagyobb sikereket érhessünk el a szocializmus építésében, szűk* ségesnek tartja hatékony intézkedések foganatosítását az ipar tech­nikai színvonalának gyorsabb emelésére, a munka termelékenysé­gének további növelésére, a termékek önköltségének nagyobb mér­tékű csökkentésére, és minőségének javítására. E feladatok sikeres megoldása megköveteli az ipar vezetésének megjavítását, a párt- irányítás színvonalának emelését, a dolgozók közti politikai munka hatékonyabbá tételét és a szocialista munkaverseny fellendítését....” (Az mdp Központi Vezetőségének novemberi határozatából.) Ha a Baranya Megvet Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat dolgozóit megkérdezzük: hogyan megy náluk a munka és milyen a munkaverseny — Hogyan lehetne ezeken a hibákon változtatni? Elsősorban az üzemszerve­zést, a műszaki vezetőit tevé­kenységéit kell megjavítani. A vállalat előtt álló feladatok le­dosítás alapján. Ez persze nem reális, mert azóta fejlődött a technika! Más értékelési szám pedig nincs, mert. a vállalatnál 1954 óta nem módosították a sztahanovista szinteket, bár ezt minden negyedévben előre kellene az igazgatónak és az üzemi bizottságnak megállapí­tania. De még a régi követel­mény alapján sem értékelték a teljesítményeket. Utolsó meg­mozdulás ez év április 4-én volt, amikor 1954. IV. negyed­évének sikerei alapján kiadtak 5 oklevelet. A vállalatvezetésnek ez a hanyagsága, s a szakszerveze: az emberek legyintenek. Vajon hetévé tennék a helyes munka nemtörődömsége természetesen rni vn.n a 1 r^rr vi n mftovvM*? A/Ií mAfffiKTtáwt a tr-r>nirWló.o í r? f\— „i _____: í ua mi van a legyintés mögött? Mi az oka a vállalatnál uralkodó kedvetlenségnek, lanyhaság- nak? A vállalatnak főleg mezőgaz­dasági gépek — elsősorban ter­megosztást, a termelés i d ő- szakos Drofil írozását. Egyes brigádokat és dolgozókat ugyanarra a munkára kelletne beosztaniok, míg ugyanazok a feladatok állanak a. vállalat ________ ál latni előtt. Ezeket a brigádokat,^ de szeres-jelvényes sztahanovistá­ja például két éve tartja a melőszövetkezetek és gazdaságok gépeinek — javítá- az egyes embereket is el kell sávai kellene foglalkoznia, látni rendszeresen heti és napi Ilyen természetű munkára — munkatervvel és folyamatosan kivéve a hengerfúrást — nincs biztosítaná nekik az anyagot szerződésük a .IV. negyedév- Ez az intézkedés nyugodtabbá, ben. Most a pécsi bányáknak magabiztosabbá tenné a dclgo- készítenék Önkiürítő kocsikat, zókat, másrészt nagyobb lehe- szenes es vizes csilléket, vala- tőséget adna egyes munikafo­elveszi az emberek kedvét, mert hiába dolgozik jól a mun­kás, ha nem ismerik el, s má­sok hanyagsága miatt anyagi­lag is megkárosodik. Szabó János szerelő, a vállalat két­mint gázelszívó csöveket. A Sztálinvárosi Vasműnek pedig gázolaj tartályokat, és diffe­renciál . fogaskereket gyárta­nak. Ezek a megrendelések eleg munkát adnak az év hátralévő részére s határozott profiljuk­kal lehetővé tennék a jobb üzemszervezést, a lendülete­sebb munkát, az élénk munka- versenyt. Mindez hiányzik azonban, a gépjavító vállalat­lyamatok leegyszerűsítésére, a mun ka verseny fellendítésére. A helyes üzemvezetés Kiala­kításához, és a munkaverseny előfeltételeinek biztosításához tartozik a követelmények pon­tos megállapítása, a sztahano­vista szintek meghatározása is. Mi itt a helyzet? A vállalatnak va n 8 okleve­sziintjót. Eredménye az előírt 150 százalék helyett így ala­kult: 1955. I. negyedév 220,7% 1955 II. negyedév 257,7% 1955 III. negyedév 247 % Ezt az eredményt tudják a vállalatnál — hiszen a kimu­tatásokig elkerülnek a telje­sítmények — de nem tettek semmit, hogy Szabó János tu­lajdonosa legyen a megérde­melt „Szakma Kiváló Dolgo­zója” címnek s megkapja a két év alatt csaknem kéthavi fize­tését kitevő, jutalomösszeget. Szabó Jánoshoz hasonlóan jártak a többi kiváló dolgo­zók is. Korányi Károly lakatos. nál. A dolgozók legtöbb esetben les és egy kétszeres-jelvényes Békési Bálint kovács, Savanya nem tudják meg idejében, mi- sztahanovista] a. Ezek meg ta- Ferenc hegesztő, Temácz Ist­lyen feladatok várnak rájuk valyi eredmények. Ezévben és nem ismerik a részletterve- sztahanovista szint-értékelés két. Munkadarabjukat sok- nem volt, pedig már több szta- szor munkaláp nélkül kapják hanovista lenne. A teljesítmé- meg, Így. nem ellenőrizhetik nyék alapján az okleveles folyamatosan tervteljesítésü­ket, keresetüket. Az anyagot sem kapják meg minden eset­ben, maguknak kell utánajár­niuk. sztahanovisták közül hét elv­társnak kellett volna megkap­nia a jelvényt az 1954. III. ne­gyedévi sztahanovista szint plusz 15 százalékos normámé­MEGYÉNK ÉLETÉBŐL — IPARENGEDÉLY NÉL­KÜLI jogosulatlan iparűzés bűntette miatt, a pécsi városi bíróság Kovács Mihály pécs- szabolcsi lakost 2 hónapi bör­tönre és 400 forint pénzbírság­ra ítélte. — TŰZRENDÉSZET! SZA­BÁLYSÉRTÉS MIATT a B. M. Baranya Megyei Főosztály Pécs váradi járási osztály tűzrendé­szet! kirendeltsége a következő egyéneket sújtotta pénzbírság­gal: Storch György (Pécsvárad) 400 forint, Storch Jánosné iPécsvárad) 200, özv. Witten­bart Antalné (Pécsvárad) 200, Szabó István és Hajdú Ferenc (Hosszúhetény) 200—200, Mül­ler Ádám (Zsibrik) 200, Brino- czi Mihály (Maráza) 150, Bagó Ágoston és Bocz János (Mosz- szúhetény) 100—100, Lukács József (Martonfa) 100 forint. — Valamennyien figyelmen k'yül hagyták a tűzrendészet’; előírá­sokat és a lakóház padlásán gyúlékony anyagokat tároltak. — SZOCIALISTA SZERZŐ­DÉST KÖTÖTT a komlói 49. sz. Építőipari Vállalat és az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetem Építésszervezé­si Tanszéke. A tanszék köte­lezte magát, hogy a vállalat műszaki fejlesztési terveit_ se­gíti, új technológiai eljárások­ról tájékoztatja. Ezenkívül fel­hívja a vállalat vezetőinek fi­gyelmét a külföldi és hazai szakirodalom jelentősebb cik­keire. Ugyanakkor a vállalat gyakorlatilag segíti a Komlón, nyári hónapokban dolgozó egyetemistákat. — VÖRÖSM ART Y-sza való­versenyt rendeznek az I. kerületi tanácshoz tartozó ösz- szes iskolák bevonásával no­vember 26-án délután a József Attila Kultúrotthon ban. A Vö­rösmarty Mihályról szóló rö­vid megemlékezést Haász Mik­lós, a kultúrotthon igazgatója mondja. — A JÓZSEF ATTILA Kul- túrotthonban november 25-én este fél 7 órakor az egészség­tani sorozat 2. előadásaként „A tüdőbaj“ címmel dr. Horváth Mihály egyetemi tanársegéd tart előadást. — SZÁRÁSZ szocialista köz­ség lett. Az alakuló ülésen az volt a tagság kérése, bogy könyvtárat kapjanak. A járási könyvtár soronkívül megnyi­totta a népkönyvtárat, — „MŰVELT NEP”-ankétot tartanak november 24-én, csü­törtökön este 6 órai kezdettel a TTIT klubhelyiségében (Ja­nus Pannonius u. 11.) Az anké tot a Művelt Nép szerkesztő­bizottsága és a TTIT művészeti és. irodalmi szakosztálya ren­dezi. — „SZÉP ZENÉS ESTÉK" címmel bérletes, mikrolemez- hangversenyt tart minden ked­den este 7 órai kezdettel a mohácsi városi kultúrház. A hangversenyeket rövid zenei magyarázat vezeti be. A bérle­tek a városi kultúrházban kap­hatók. ván szerelő, Heider József be­tanított segédmunkás, Diviák János szerelő s még sokan má­sok. Ahhoz, hogy reálisan tudja x értékelni a dolgozók teljesít­ményét, elsősorban rendet kell teremteni a szakmai besorolás, a kategória megállapítás terén. Ezt 1951 óta elhanyagolják. Egy mérnök és cgy-két szak­munkás vezetésével meg kelle­ne tartani a minimum-vizsgá­kat és máris elintéződne az egész probléma. Ilyen és ehhez hasonló hi­bák az okai annak, hogy a dol­gozók kedvetlenek a Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalatnál és legyintenek ha a vállalat munkájáról és a munkave-'- senyről kérdezik őket. A vállalat általában tel­----------------jasiti a tervéti el látja feladatát, de ez már nem elég. A Baranya Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat sokkal többre lenne ké­pes, a jelenlegi technikai fel­szereléssel, ha vezetői ésszerűd ben, több odaadással, több szívvel szerveznék a munkát. Tenkely Miklós Szov jet- Ukra jna Hete Baranyában Baranya megye járási szék­helyein és községeiben novem­ber 27 és december 4-e között ünnepük meg Szovjet-Ukraj- na Hetét. Az ünnepségeket, ün­nepi megnyitóelőadásokat, az ukrán nép életéről, kultúrájá­ról szóló képkiál.1 kásákat, meg­emlékezéseket, filmvetítéseket a Magyar-Szovjet Társaság szervezetei rendezik a Hazafias Népfronttal, az MNDSZ-szei, az SZMT-vel és a DlSZ-szerveze- tetekel" karöltve. A baranyai községek javarészében már ősz sze is állították Szovjet-Ukraj- na Hetének ünnepi műsorát. Komlón november 26-án, este 6 órakor a pártszékházban tartják meg Szovjet-Ukrajna Hetének ün­nepi megnyitóját, amelyet film vetítés követ majd. — Duna- szekcsőn november 26-án, szom baton emlékeznek meg Szovjet Ukrajnáiról és annak népéről. A megemlékezés után bemutat jáik a „Virágzó Ukrajna” című filmet. Sellyén már november 25-én, pénteken este 7 órakor tartják meg Szov iet-Ukrajna Hete ünnepi meg­nyitóját a járási kultúsotthon termében. Az ünnepi beszéd elhangzása után a magyarmecs kei kultúrcsoport ad kultúr­műsort. Villányban november 26-án, szombaton es­te 7 órakor rendezi meg az MSZT a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a járási tanács népművelés» csoportja Szovjeí- Ukrajma Hetét. Az ünnepi be­szédet Nagy Béla iskolaigazga­tó tartja. A kultúrcsoport népi táncokat mutat be, m,ajd Leo­nid Pervomájszki, Vlagyimir Szoszjura, Andrej Malisko, va­lamint Mikola Nanhibela ver­seit szavalják. Magyarmecskén november 27-én, vasárnap este 7 órakor kerül sor Szovjet-Uk- rajna Hetének megrendezésé­re. Az ünnepi előadás után a magyarmecskej kultúrcsoport ad kultúrműsort. Szigetvárott november 30-án, szerdán este a járási kultúrotthon nagyter­mében tartják meg a Szovjet- Ukrajna Hete ünnepségeit. 4. miiissek un damns rep esst és beresetésén kísérletesünk... A második ötéves terv ipa ri célkitűzései megköve telik a kokszolható fekete­széntermelésünk növelését. A széntermelés növelése érte­lemszerűen megköveteli a fel tárási- és elővájási munkák meggyorsítását is. A pécsi szénbányászatban a feltárási és elővájási munkák eddig is szűk keresztmetszetet jelen­tettek a megnövekedett fel­adatokkal viszont csak abban az esetben tudunk megbírkóz ni, ha a feltárások és elővájá- sok sebességét új, korszerűbb technika kialakításával sike­rül megnövelni. A műszaki fejlesztésnek ezért ez egy el­sőrendű feladata. A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási és kísérleti osztálya rnár hónapok óta kí­sérletezik az új, korszerűbb robbantástechnika helyi al­kalmazásának lehetőségeivel, mivel a meddővágatok előre­haladási sebességét leginkább a megfelelő robbantástechni­kai eljárás alkalmazása szab­ja meg. Tekintetbe véve, hogy maga a robbantás igen sok improduktív időt követel, tö­rekedni kell minél kevesebb robbantásra, azaz nagyobb teljesítmény elérése érdeké­ben a robbantásnál alkalma­zott fogásmélység növelésére. Ezt a célt kívánjuk elérni a fúrt betöréssel kombinált hen peres morzsoló betöréssel. — Ennél az eljárásnál a vágat­szelvény közepén, nagy átmé­rőjű (115—140 mm) fúrólyu­kat fúrunk ki, mely tulajdon­képpen betörésül szolgál. — Eköré telepítjük a lyukkal párhuzamosan 2—3 sorozat­ban a robbantólyukakát Ter­mészetesen például 1.5 m mély kőzettömeget egyszer­re kirobbantani a gyenge sújtólégbiztos robbantóanyag gal és pillanatgyújtással nem lehet,-ezért szükséges volt a sokkal n'qyobb hatású dina­mitnak és az időzített gyúj­tásnak az alkalmazása. A di­namit nem sújtólégbiztos rob­bantóanyag, ezért csakis ak­kor lehet használni, ha a munkahelyet a többi munka­helyektől robbanásbiztos aj­tóval elválasztjuk, azaz a robbantásokat ú. n. zárt aj­tók mögött végezzük. A rob­bantások időzítésére rövid­késleltetésű gyutacsokat hasz náltunk. Ezzel lehetővé vált, hogy az eddigi szokástól el­térően az egész szelvényt egy robbantással repesszük ki. Mindezekkel az új mód­szerekkel elértük, hogy az ed­digi technikával elért 1.0—1.2 m-es fogasmélységgel szem­ben 1.5 m-t sikerült egy rob­bantással kijöveszteni. Ez az eredmény természe­tesen nem elégített ki ben­nünket, hanem igyelzeztünk a fogásmélységet még tovább növelni 2 m, majd 2.5 m-re. Kiderült azonban, hogy a mi igen szilárd kőzeteinknél a robbantás ereje kicsi ahhoz, hogy a 2 m-es fogást megfe­lelő módon kidolgozza. A rob­bantás erejének a megnöve­lésére a millszekundumos re- pesztést kívánjuk meddő kő­zetekben is bevezetni, vagyis azt a módszert, amikor oly rövid időközzel egymásután repesztjiik el az egyes soro­zatokat-. hogy mindegyik so­rozat az előtte elrepesztett sorozat által keltett kőzetrez­géseket még fokozza és így a repesztés hatását növelje. Ez az eljárás még kísérletezés alatt áll. azért bővebben nem írunk róla, de reméljük, hogy kísérleteink eredménnyel fog­nak végződni és így az új korszerűbb technika kifejtesz tésével hathatósan hozzájáru­lunk iparunk szénnel való el­látásához és ezen keresztül szocialista államunk építésé­hez. It. A. A MEGYEV1LL befejezte éves tervét A Baranya Megyei Villany- szerelési Vállalat (MEGYE- VILL) november 21-én befejez­te éves tervét — jelenti a vál­lalat igazgatója. Kelemen György elvtárs. A MEGYE- VILL dolgozói az éves terv teljesítése után vállalták, hogy az év végéig mintegy félmillió forinttal túlteljesítik te ivüket. tegteaüé'i a komlói lil-is akna feltárási mánkéit A komlói Létp-ak.na mellett 1952-ben láttáit hozza a Ill-as akna mélyítéséhez. Az új akna a Kossiuth-bánya jól kokszol­ható „B” mezeje szén telepei­nek külszínre szállítását végzi majd. A munkák során az új szál­lítóaknát 380 méterre mélyí— tevéik le, tetején magasodik az aknatorony, elkészült már a szállítógép és a kas is. Az aknánál jelenleg is se­rényen dolgoznak. A III. és IV. szinten megkezdték a feltárá­si munkát. A feltárást 150—200 méter vágat kihajtása után tel­jesen gépesítik majd. Abban a korban élt: „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra s míg balhitekben hitt, s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek." Költészetét kezdeti verseitől egészen haláláig — ha voltak is közben ellanybuilásai — a tő­kés elnyomás elleni küzdelem jellem zá. 1909-ben Budapesten szüle­tett. Születése anyja és iker­testvére halálával járt. Rövide­sen apját is elvesztette. Nehéz körülmények között nőtt fel. Nagybátyja, aki gyakorlati em­ber volt, az érettségi után Prá­gáiba küldte a technikumra. A költő azonban csak az irodalom hoz vonzódott, s 1930-ban be­iratkozott a szegedii egyetem bölcsészeti karára. Szegedre ér- keztekor már magával hozta első verses kötetét, a Pogány Köszöntőt. Az a Herger Antal, aki néhány évvel előbb József Attilát kitiltotta az egyetem­ről, megbuktatta Radnótit a ta­nári szakvizsgáin nyelvészetből, mert a költő nem tanulta meg szór ól-szóra a professzor jegy­zeteit. Csak egy év múlva te­hetett ismét vizsgát és 1930- ban szerzett diplomát. A taná­ri pályán azonban zsidó szár­mazása miatt már nem tudott elhelyezkedni. Ifjúkori versei lényegében tisztázatlan szemléletből fa­kadtak, s kétségtelenül magu­kon viselik a polgári Líra de­kadens fonnakultuszát; bdzo< L O S nyos elvontság, mesterkéltség látszik rajtuk. Fejlődése során azonban egyre jobban felsza­bad alt a polgári szemlélet ha­tása alól. Prágai évei alatt, rö­vid párizsi tanulmányútjai so­rán, szegedi dftákosfcodáisa ide­jén megismerkedett közelebb­ről is a dolgozó nép életévelés kapcsolatba került a munkás- ja, Radnóti a csendes lázadást mozgalommal. Költészete egy- és a vértanúsáigot választotta. s pattogó hittel számot ad életedről; számot ad és fiának adj* át emlékedet, hogy példakép, erős fa legyen, melyre rákúszhat a gyönge növendék.'' Mint. a fenti idézet is bizony ti­re mélyebb és tartalmasabb lett. Mindjobban megtelt a for­radalmi mondanivaló képeivel, hangja bizakodó lett, mint a „Lábadozó szél” c. kötete is bi­zonyítja. A „Férfinapló’' beve­zető versében így ír: „Talán vihar jön, mert simul halasodva a borz víz, széttette a csönd a Iáhát az út fölött, és harcos zajokkal készül marakodni.'’ Tájverseiben egyre gyakrab­ban jelent meg a szél, mint a Ez az állásfoglalása magyaráz­za meg, hegy a ..Járkálj csak halálraítélt” c. kötetéiben már tartalmi és formai botlásoknál kül adott hírt koráról. Az esz­mei tisztaság igénye meg te-# remtette Radnóti számára - a megfelelő formát. Versei most már nagy műgonddal készült, világosan szerkesztett alkotá­sok. A forma éippúgy, minit a mondanivaló tiltakozás a szét­hulló világgal, a véres renaet- lenséggel szemben. A világpolitikai helyzet fe­Saját sorsát most már teljesen kilátástalannak látta, menthe­tetlennek ítélte. Tragikus szem­léletét azonban nem általánosí­totta az egész emberiségre. Hírt adott egy rettenetes korról, egy boldogabb kornak. Bízott abban, hogyha egyéni tra.s'édiá kon keresztül ts de a társada­lom a megújhodás felé halad. Újra megfoga'mazta a kö’tő feladatát, keltől magatartása most már teljesen tudatossá vá’t.. „írok azért s úgy élek e ker­ge világ közepén, mint ott az a tölgy él; tud ja, hogy kivágják, s rajta fehérük bár a kereszt mely jelzi, hogy arr., fog irtani holnap már a favágó — várja, de addig is új levelet hajt.’4 Ezt a költői hitvallomását éle­te és tragikus halála hitelesí­tette. Radnóti a második világ­u szükségét előre érezte és m.i.n- közelgő vihar "jelképe 's a tűn- <*1® egy fázissal előbb kifejez- háború kitörése után életenek tető „piros pipacs” és „Szúró- te- 1936-ban a „Háborús nap- legnagyobb _részét munkatábo­----- —ló"-bam már úgy számol be a — há borúról. mintha az Magyar- országon tombolna, holott csak az újságokból értesült arról. Fi­gyelme kiterjedt a Kína elleni japán agresszióra, a néger köl­tőt meglincselő amerikaiakra. Szíve együtt dobogott a sza­badságukért harcoló spanyolok kai. nyos, szellő” az ellenforradal­mat kifejező jelkép. „Tört elégia” című kötetében bukkant fel először az elbukás és vértanúság gondolata. Érez­te, hogy nem lehet félmegoldá­sokhoz folyamodnia, választa­ni® kell a rendszer feltétlen dicsérete vagy a lázadás kö­zött. rokban töltötte. Költeményei­ben ekkor sem a saját sorsá­ért remegő, hanem a hazáját féltő, a bombázások pusztításai miatt aggódó költő szólalt meg. „Gondold el! hogyha lázadsz, jövendő fiatal koroknak embere Mr** „Madár fia se szól az égből, nap se tűz anyáknak nincsen már fia. Csupán véres folyóid futnak, tajték osan Hispánia.** „Nem tudhatom, hogy más­nak e táj mit jelent, nekem szülőhazám itt e lán­goktól ölelt, kis ország, messze ringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én mint fatörzsből gyönge ága. • remélem, testem is majd • földbe süpped el," Ezután már csak a bori műn katábor borzalmai következtek. Hihetetlen embert és művészi keménységgel viselte el á szen­vedéseket. Életének ezen utol­só szakaszában írt versei szin­te kivétel nélkül remekművek. Ezeket a bori fogolytáborból egyenként hozták ház® fogoly- társai és ismerősei. Szinte hi­hetetlen, hogy ezeket a verse­ket meg lehetett írni a fogoly­tábor borzalmai között. Hihetetlen, hogy ott íródott a „Levél a hitveshez”, a leg­szebb magyar szerelmes versek egyike, az „Erőltetett menet”, mely mindazt, ami Radnóti köl­tészetében érték volt, végső érettségében sűríti a halál előtti percekben. tolt év végén a felszabadító szovjet csapatok elöl, társaival együtt hajtották a költőt Nyu­gat felé. S miikor már nem bír­ta az erőltetett menetet, a Győr-soproná országúton tar­kón lőtték, mint ahogy azt ret­tenetes tárgyilagossággal vízió- szerűen előre megjósolta: „Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr ha pattan. Tarkólövés — így végzed hát te is, — súgtam magamnak, — csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem — Der springt noch auf, — hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen." CSETHE ISTVANNS

Next

/
Oldalképek
Tartalom