Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-15 / 268. szám

IMS NOVEMBER 15 NAPLÓ 3 A > PART ÉS PÁRTÉPITÉS » Pártszervezeteink állandó feladata: új tagokkal erősíteni soraikat Ma már . sok pártszervezet- ben rendszeresen foglalkoznak új tagok és tagjelöltek felvéte­lével. Vezetőségi üléseken, taggyűléseken gyakrabban vi­tatják meg a feladatokat, meg­bízásokat adnak a kommunis­táknak. ügyelnek arra, hogy minden hónapban gyarapodjék a pártszervezet. De nem min­denütt ez a helyzet. Mivel az új tagjelöltek nevelése kitartó tervszerű munkát kíván s nem mindig hoz azonnal konkrét eredményeket — lemondanak a pártomkívüliek'ke! való foglal közősről. . A tag- és tagjelölífelvéícl sokrétű munka, s természe­tes, hogy nem lehet egysze­rűen „haíározatilag elren­delni’*. Márpedig gyakran ez történik. Szigetvár egyes üzemeiben pártvezetöségek több ízben hoztak határozatot, hogy „a pártszervezetbe fel kell venni az arra érdemes, becsületes, pártonkívüii dolgozókat”. Még­sem megy a dolog. A pécsi Sopianá Gépgyár pártszerve­zete viszont csak egyszer ho­zott határozatot róla s azóta már több pártonkívüii kérel­méről dönthetett a taggyűlés. Mi ennek a magyarázata? A szigetvári üzemekben és más ' pártszervezeteknél is a határozatok után — amelyek egyúttal általánosak is — rend szerint nem történt semmi. A határodat a többivel együtt az asztaltiókba került s váriák, hogy jöjjenek majd az „önkér - jelentkező” pártonkívüliek. A Sopiar.a Gépgyárban — miiitán a taggyűlés utasította a pártvezetőséget a tag- és tagjélöltféívétel megjavítására — összeült a párt vezetőség és egy úgynevezett „nevelési ter­vet" készíteti. Mintegy húsz munkája ■ és érdeme alapján számításiba jöhető dolgozó ne­ve került bele, többek között Evs Béla, Nyéki Tihamérrié. Major Tibor, Tóth Nándor, Vörös József. A pártvezetőség egyik tagját. Ébert elvtársat felelőssé tették, hogy velük rendszeresen . foglalkozzanak, de más elvtársak is kaptak ilyen megbízást. A pártcsoport vezetőkkel megbeszélték, hogy közülük az üzemrészükben dol­gozókat tanítsák, neveljék. Vö­rös Józsefet és másokat is be­osztottak a pártoktatásba. A párt csoportok mindegyik elv- társnak pártmunkát adtak. Legtöbbjük a szakszervezet­ben és a MÖHOSZ-ben tevé­kenykedik s e közben ismén meg jobban a pártot. A párt­vezetőség időközönként beszá­moltatja Ebert és a többi elv­társat: mit tettek a terv vég­rehajtásáért, s új feladatokat ad nekik. Mi az eredmény? A megbízott elvtársák lelkesen és szorgalmasan dolgoznak. Ebből is kitűnik, hogy a tag- és tagjelöltfelvételt a pártmunka szerves részeként kell kezelni. A pártszervezetek jelentékeny része mégis valamilyen külön, mindentől távolálló feladatnak tekintik. Adorjánpusztán köze! megháromszorozódott a terme- 1 őszövetkezet taglétszáma, a pártszervezetnek viszont még mindig csak hét tagja van. Nem csoda, mert a szövetke­zet fejlesztésével egyidcbem még csak nem is gondoltak arra, hogy új tagokból a leg­jobbakat felvegyék a pártba. A sásdi járás több pártszerve­zete júliusban mintegy har­minc tagjelölttel gyarapodott, három hónappal később vi­szont alig néhány felvétel tör­tént. Miért? Júliusban a párt­bizottság és néhány pártszer­vezet intézkedési terve alap­ján minden erőt erre összpon­tosítottak, de amint előtérbe került a tsz-fejlesztés, már le­vették a napirendről. A komlói Kossuth-bánya I-es üzemében másként dolgozik g pártszervezet. Nem múlik el taggyűlés, vezetőségi ülés, hagy elő ne vennék a tervet s megvizsgálnák: pá rtcs oportbi- zalmiak, népnevelők, kommu­nista műszaki vezetők és a tömegszervezeteik mit tettek a párt számszerű erősítéséért. Két-három havonként külön is napirendre tűzik a tagfel­vételt. A tagjelöltek kiváloga­tása nem egy-két ember vál­lára nehezedik, a pártvezető­ség a népnevelők tapasztalatai alapján ismerik meg az embe­reket, Kollár elvtársihoz és a párt vezet őség minden egyes tagjához,bizalommal fordulhat nak a bányászok, sérelmeiket, panaszaikat gyorsan, igazságo­san intézik ed — és fordítva: a pártszervezet gyakran fordul segítségért, íróasztalaiért a dolgozókhoz. Ennek hatására növekszik a pártszervezet te­kintélye. Nemrég például arra kérték az üzemvezetést: adja­nak terven felül egy bizonyos mennyiségű szenet, hogy a tröszt ne érezze meg más üzem lemaradását. A pártszervezet a dolgozókhoz fordult: mit tu­dunk vállalná? A röpgyülése­ken jóval több felajánlás szü­letett, mint amennyire gondol­tak. Ezzel a lépéssel nagyott nőtt az emberek szemében a pártszervezet, érezték, hogy a pártszervezet nem nélkülük, hanem velük együtt dolgozik. Nyilvánvaló, hogy az ilyen ese­tek közelebb hozzák a pártom- kívülieket a párthoz. S ez a helyes: a pártszervezet minden in­tézkedésének, politikai mun­kájának a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyíté­sét kell szolgálnia. Ez az alapja a tagjelöltfelvételnek is. Az új tagjelöltek nevelése az egész pártszervezet, mindem kommunista kötelessége. Rend szeresen végezzék ezt a mun­kát pártszervezeteink s min­den bizonnyal sikereket érnek el! HÍMEK — Az Furópai Gazdasági Bi­zottság szilárd tüzelőanyag fel- használás kérdésével foglalkozó szakértő csoportja november 14-átől 17-ig ülésezik Genfben. Az ülésen a magyar kormány képviseletében Vadász Zoltán, az Országos Tervhivatal főosz­tályvezetője vesz részt. — Az Európai Gazdaságú Bi­zottság díjszabási kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja no­vember 14-é‘ől 19-éiig tartja ülését Genfban. Az ülésen a magyar kormány képviseleté­ben or. Mátyássy Zoltán MÄV- tanácsos vesz részt. A Magyar Népköztársaság kormánya gépállomást ajándékozott a Kínai Népköztársaságnak A Magyar Népköztársaság kormánya egy tíz erőgépes gép állomás teljes felszerelését aján dékozta a Kínai Népköztársa­ságnak, hogy ezzel is elősegít­se az utóbbi időben nagy len­dületet vett kínai termelőszö­vetkezeti mozgalom fejleszté­sét. A Vörös Csillag Traktor­gyárból, az EMAG-gyárból és több más fővárosi és vidéki gépgyárból a csepeli szabadki- kötő raktáraiba gyűjtötték ösz- sze a különböző gépeket. A magyar nép ajándékát hétfőn reggel ünnepélyesen In­dították útnak a csepeli szabad kikötőből. Az ünnepségen részt vettek Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége, a minisztertanácsi a külügyminiszter, és a MEDOSZ képviselői, á földművelésügyi minisztérium vezető munkatár­sai és gépesítési szakemberei. Megjelenít az ünnepségen Hao De-cin, a Kínai Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. A szerelvény elindulása előtt Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondott beszédet. Ipari terme lésünk megjavításának műszaki színvonala emelésének feladatai iíE és (Folytatás a 2. oldalról) Legyenek a pártszervezetek a technika fejlesztéséért íolyó harc hajtóerői A termelés műszaki fejlesz­tésének nélkülözhetetlen felté­tele, hogy az ipar pártirányítá­sát és a dolgozók között végzett politikai munkát to­vább javítsuk. Pártiunkcior.a- riusaink többsége ma már lát­ja, hogy az ipar és az egész népgazdaság technikai bázisá- nak fejlesztése szocialista épí­tőmunkánk egyik kulcskérdé- se, tehát az új technika beve- zetése nem szűk értelemben vett gazdasági kérdés, hanem elsősorban, politikai, harci fel­adat. Pártszervezeteink termelést irányító és ellenező munkájá­ba új színt, a tömegek között végzett politikai tevékenysé­gébe új- lendületet vitt a Köz­ponti Vezetőségnek és a Mi­nisztertanácsnak a technika fejlesztésére vonatkozó felhí­vása.­Hibát követnénk el azonban, ha nem látnánk meg, hogy az ipar pártirányításának jelenle­gi színvonala még nem kielégí­tő. A pártfunkcionáriusok kö­zül sokan még ma sem isménk elég alaposan a termelés mű­szaki és gazdasága kérdéseit. A politikai munkában gyakori niég az általános szólam, kevés a konkrét, tartalmas agitáció. A _ pártszervezetek sokhelyütt n>ég bürokratikusán dolgoznak, a kelleténél többet értekeznek, csak jelentésekből, statiszti­kákból igyekeznek megismerni az élet problémáit. A megye5 pártbizottságok ma rt és közlekedési osztályai kö­veset foglalkoznSik a termelés pártellenőrzése helyes módsze­reinek. kialakításával. A Központi Vezetőség ipari és közlekedési osztálya sem for­dított kellő gondot arra, hogy a pártbizottságok ipari osztályai­nak feladatát meghatározza, helyes munkastílusukat kiala­kítsa. Az üzemi pártszeivezeteíkinok és az iparral foglalkozó párt­bizottságoknak behatóbban kell ranulmányoznaok az ipari üze­mek munkáját, alaposabban kell foglalkoznánk a termelés műszaki és gazdasági kérdései­vel. A pártszervezetek az új tech­nikáért folyó harc tő hajtó­erői legyenek. A pártszervezetek bátran tá­maszkodva a műszaki értelmi­ség leg jobbjaira — tanulmányoz zák saját és a más üzemek íej- 1 ért munkán-,ószereit és gondos­kodjanak azok széleskörű el­terjesztéséről. A pártszervezetek teljes te­kintélyükkel támogassák a gaz­dasági, műszaki vezetőket a technológiai fegyelem megbon- ’Oi. a selejtgyártók, a minőss­el e. túrásokat semmibe vevők illeni küzdelmükben. Bátran és keményen vonják felelősségre a párt és a kor­mány határozatait végre nem hajtó vezetőket. A pártszervezetek ne csak 'elentések alapján tájékozódja­nak az üzemek, a műhelyek helyzetéről, hanem a helyszí­nen szerzett tapasztalatok fel- használásával is nyújtsanak segítséget az ipari vezetőknek — munkájuk megj»vitásában Vonják be a legkiválóbb szak­embereket fontos gazdasági kér dések vizsgálatába. A legfontosabb azonban a oártszervezetek munkájának megjavításában a tömegekkel való kapcsolat elmélyítése. — Számottevő eredményt csakis akkor érhetünk el az új tech­nika bevezetésében, — az egyen ’etes termelés megvalósításá­ban, az önköltség csökkentésé­ben, a termelékenység növelé­sében, ha a pártszervezetek jobban támaszkodneik a dolgo­zók véleményére. Tartsák egyik legfontosabb kötelességüknek, hogy a dol­gozók észrevételei, • helyes javaslatai minél rövidebb idő alatt megvalósuljanak. Különösen fontos, hogy párt szervezeteink az eddiginél sok­kal alaposabban foglalkozza­nak területük káderproblémái­val. Fokozni kell a pártszerveze­tek felelősségét a káderek he­lyes kiválasztásában, elosztá­sában, nevelésében. A pártszervezetek — és elsősorban a pártalapszerveze- tek — vezetőségeibe vonják be az új iránt leginkább fogé­kony és az újért bátran küzde­ni képes mérnököket, techni­kusokat, -mert csak így lehet hatékony a párt irányító és el­lenőrző tevékenysége. Nágy gonddal és szeretettel foglalkozzanak pártszerveze­teink az ifjúsággal és szerve­zetével: a DlSZ-szel. Ma még a pártszervezetek nem fordíta­nak elég figyelmet arra. hogv a fiatal dolgozók a termelésben kitűnjenek, kezdeményezzenek, harcoljanak az újért, és öntu­datos, jó munkásokká, a szak­mát jól ismerő szakemberekké nevelődjenek. Pedig ez rend­kívül fontos kérdés, mert az iparban dolgozók több mini egyharmada fiatal. Pártszervezeteink törődje­nek azzal is. hogy a fiatalok számára olyan terme’ési fel­adatokat adjanak, amelyek el i,ondolkoztatják őket, erőfeszí­tést követelnek tőlük, de nem haladják meg képességeiket. DISZ-szervezeteink a fiata­lok lendületét, tanulási kész­ségét — e lelkesítő célok meg­oldására hasznosítsák. Kézen­fekvő, hogy ezt csak úgy tel­jesíthetjük, ha a pártszervezetek meghülötv böztetett gondot fordítanak fiataljaink szakmai és poli­tikai képzésére, erkölcsi ne­velésére. Iparunk fejlesztésében, az űi technika széleskörű alkalmazá­sában nagy szerep vár a «zak- szerveaetekre is, Különösen sokat tehetnek e szakszervezetek a műszaki pro paganda megszervezésében, az élenjáró munkamódszerek és újítások elterjesztésében. A gazdasági vezetőkkel kar­öltve gondoskodjanak a szak­mai tanfolyamok szervezésé­ről, neveljék a munkásokat, a mérnököket, a technikusokat a műszaki vezetőket a techno­lógiai fegyelem következete1-- betartására. Emeljék magasabb színvonalra a szocialista mun- kaverseny szervezését. Küzd­jenek a formalizmus ellen amely gátolja a dolgozók kez­deményezésének, termelési len­dületének kibontakozását. Szakszervezeteink behatób­ban tanulmányozzák a dolgo­zók bérrendszerét, javaslataik­kal, gz állami szervekké, egvö" tesen — állandóan fejlesszék szocialista bérrendszerünket. A szakszervezetek őrködje­nek azon. hogy a nehéz éc munkaigényes munkák géné sííésével a dolgozók munka- körülményei állandóan iavu1 innak az üzemi vezetők » munkavéde’mi intézkedése­ket betartsák, a műhelyek az üzemek egészségesebbé váljanak. Befejezésül Mekis elvtárs összefoglalt?, a feladatokat. Köziponti Vezetőségünk je­len ülése ho-sszú időre meg.ie- VUl, kitűzi az elsőrendű célo­kat. Holnapi eredményeinkéi azonban a ma sikeres munká­iéval tudjuk megalapozni. Másfél hónap van még hám? ebbő! az évből, utána hozzá­kezdünk második ötéves tér vünk megvalósításához. Ahhoz, hogy új ötéves tervünket siker rel tudjuk elindítani, teljesíte­ni kell ez évi feladatainkat. Pártunk bízik abban, hogy iparunk valamennyi dolgozója megérti az. ipar előtt álló fel­adatok jelentőségét, magáévá teszi a Központi Vezetőség által most megjelölt utat amely a szocializmus építésé­nek, országunk gazdasági fel­emelkedésének, a nép jólét emelésének, dolgozó népünk anyagi és kulturális szükség­letei maximális kielégítésének egyedül helyes és járható útja­„fl ha'ározit siegelet! iá'unk munkához“ Po*«gai Káro’r, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnöke: — A párthatározat értelmében nekünk elsősorban a meg­lévő gépek gazdaságosabb üzemeltetésére kell törekednünk. Ma Komlón a fejtésekben és a fejtési szállító vajatokban mű­ködő valamennyi gép sűrített levegővel dolgozik. Ezeket a . gépeket ki akarjuk cserélni ott, ahol a Bányaműszaki Fel­ügyelőség szabályzata azt megengedi. Ennek előnye az, hogy a villamosenergia felhasználásának költsége csak egy hetedét teszi ki a sűrített levegő költségének. A továbbiakban a kül­színi meddődöntést gépesítjük, de tervbevettük a fatelep gé­pesítését is. Vgyancsak gépeket alkalmazunk az iszapolásnál . hogy a napi, mintegy 350 köbméter homok — emberi munka- er't igénybevétele nélkül — kerülhessen iszapolásra. Az elő- vájási munlcahelyeken kisrakodó gépelhet helyezünk üzembe, s az északi terület bányáiban a talicskázást is gépekkel sze­retnénk helyettesíteni. Ezek lennének azok a legsürgősebb fel­adatok. amelyeket a Központi Vezetőség határozata nyomán a közeljövőben végrehajtunk. IVcmeskóri I ás/ló, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója: — Építkezéseinken fokozatosan bevezetjük a gépesítést. Legelőször munkába állítjuk a vakológépünket. A téglagyá­rakkal megegyezést kötöttünk a konténeres téglaszállitásra. Ez egy vasszerkezet, amelyet a téglarakománnyal emelnek be a teherautóba, s úgyszintén daruval emelik ki az építkezés színhelyén is. Ennek előnye az, hogy komoly létszámú emberi munkaerő felszabadul, a gépeket jobban kihasználják, s nem lesz olyan nagyarányú téglatörés, mint amilyen eddig volt építkezéseinken. Tervbevettük azt is, hogy lerövidítjük a lakó házak építésének határidejét, többek között a gyorsfalazást módszer alkalmazásával. A műszaki színvonal emelése érde­kében a szakszervezettel közösen, esti műszaki szabadegyete­met szerveztünk. Az első előadás 24-én lesz, amelyen mintegy 60 jól képzett szakmunkás és műszaki vezető vesz részi. Brassói Pál, helyettes igazgató, MÄV Igazgatóság: — A Központi Vezetőség határozata kimondja. hogy: „ ... A vasútnál a gőzvontatás állandó növekvő részéi kell Diesel, Diesel-elektromos és elektromos vontatással helyette­síteni ..Mi vasutasok különösen örülünk a határozat e pontjának. Az őszi csúcsforgalom kocsimozgatása is meggyor­sulna például, ha Diesel-motoros mozdonyokat állíthatnánk üzembe. Ugyanis sokat vesződünk a kisteljesítményű gőzmoz­donyokkal, mert sokszor a legsürgősebb munka közben áll­tak ki viz- és szénfelvételre. Ez pedig időkiesést jelentett. Te­hát a- mozgékonyabb, gyorsabb, üzem biztosabb Diesel-motorok beállítására most már válóban szükség van. Meg kell olda nunk még az automatikus térközbiztosító berendezés felszere­lését is, amellyel elérjük a vonatok utazási sebességének nö­velését és a biztonságosabb vonatközlekedést. Gá!<li Károly. a Cementáluipari Vállalat főmérnöke: _ A mi iparágunk, a cementáruipar — úgy éreztük — az ut óbbi időben háttérbe szorult. Most, hogy a párthatározat külön is kitér az előregyártott elemek termelésének fokozá­sára, előttünk is nagy fejlődési lehetőségek nyílnak meg. Az eddigieknél nagyobb mértékben gépesíthetjük a betonárugya; tást, különböző fajta vibrátorokat, és száraz keverőgépeket ál­líthatunk he, amelyek nagymértékben megnövelik a termeié- kenységet. az előállított gyártmányok mennyiségét. _. Jobb, minőségi anyagellátást remélünk. A bánya ido­mok gyártásához eddig nagy iszaptartalmu, nedves és durva homokot küldött a gyékényesi homokbánya, s ez rontotta munkánk minőségét. — Elhatároztuk, hogy megsürgetjük az üzernbővüésl épít­kezéseket, s végre rendezzük a komlói bányaidomgyárunk helyzetét is. ahol tető nélkül állnak a gépek s így a gyár nem dolgozik, csak a vállalat önköltségét fokozza. Jelentős lépése­ket akarunk tenni a munkaverseny területén is, amelyet ed­dig objektív nehézségek miatt elhanyagoltunk. — A dolgozókkal és a műszaki vezetőkkel is ismertetni fogjuk a párthatározatot a közeljövőben megtartandó terme­lési értekezleten, akkor konkretizáljuk a párthatározat rár.k- imnatkozó pontjait, s meghatározzuk az üzemünkre háruló feladatokat, [.ondü'^msebh munkával, jó szervezéssel, munka- versafinv“! íárulunk hozzá a nagyjelentőségű párthatározat folyamatos és maradéktalan megvalósításához. Mezei Béla, a pécsújhagyi Erőmű igazgatója: — Dolgozóink nagy lelkesedéssel üdvözölték n vasárnapi Szabad Népben megjelenő határozatot. Ez a határozat igen idöszerű és roppant távlatokat nyit meg egész népgazdaságunk ■>lőtt tan n villamosenergia- termelés e1őtt is. 4 Pérsújhegyi Erőmű régi berendezésekkel dolgozik. Ezért a karbantartás rontja az üzem gazdaságosságát. A jövőben fo­kozottabb megelőző karbantartással igyekszünk ezen a helyze­ten változtatni Jelen pillanatban is nagymértékű re konstruk­ciós munka folyik az erőmű villamosrészén, s a jövőben — ép­pen a párthatározat szellemében. — a tápház rakonstrukcióját í.t tervbever szűk. — Emellett növeljük a mimben az egyes üzemek gőzellátá­st Most még csa.k a brikettgyárat és a szénmosót tápláljuk, te bevezetjük a gőzellátást a kokszművekbe és a bőrgyárba is. Ezért ellennyomású gépek vételét és munkábaállitását tervez­zük. így igyekszünk üzemünk hasznosságát növelni. Rövidese ■> megkezdik a nagy pécsi erőmű építését is. ami az eddigieknél sokkal nagyobb mennyiségű villamosenergiát termel az egyre... iparosodó Baranya megye részére. S/oyka Pál, a Baranya Megyei Tervező Iroda igazgatója: — A dolgozók véleményét fejezi ki a párthatározat. A Sza­bad Nép olvasása után megbeszéltük vállalatunk munikatáirsai- . val a számunkra előírt feladatokat. A párthatározat szellemé- * ben fokozzuk az újabb építkezési eljárásokkal való kísérlete­zést. s igyekszünk magunk részéről az építkezések meggyor­sítását és gazdaságosságát elősegíteni. Jelen pillanatban is kí­sérletezünk a falazó-blokkal. Ezt először a Petőfi utcai lakás- építkezéseknél akarjuk kipróbálni. Ez az eljárás, mely szerint hatalmas előregyártóit faltömböket építenek be egyszerre, nagy mértékben meggyorsítaná az építkezéseket. — A jövőben az eddigieknél többet foglalkozunk a szere­lés-szerű összeállítúlsókkal is. Itt elsősorban az előfeltételek megteremtése a döntő. — Fontos kérdésnek tartjuk a mezőgazdasági építkezések­nél az előregyártott elemele alkalmazásának fokozását. Ez a te­rület eddig nagymértékben el volt hanyagolva. — A párthatározat nagy lendületet ad munkánkban, 6 min­den erővel igyekszünk hozzájárulná a határozat maradéktalan végrehajtásához,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom