Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-15 / 268. szám
DUNÁNTÚLI ^l&anarrrixmtmnrmzJFrZtf f A MAI SZÁMBAN: fetedatei <*.—». oj — áMandé feted«*a: *] te««*- •oraUud. (S. oO — *A hátim«« látunk mimlrtlw»,* fl». ©.) — IM> . ©ki — OyoroMwte M CMdIk Béfcrirftertta (A Ok) — M»g)rawnrt*-«v« omi( 4:2 Í2i) MDP BARANYA MEGYEI B I ZO TT/AX A'N A IC LAPJA > MI. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ARA: 5« FILLER KEDD. 1955 NOVEMBER 15 Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai * ■» * 4 Mekis József elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség november 9—12J ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november l)—12-i ülésén az „Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai”-ról szóló jelentést a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesztette elő. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Mekis elvtárs előadói beszédét. Tisztelt Központi Vezetőség! Kejvee Elvtársiak! Dolgozó népünk jogos büszkeséggel tekint vissza azokra ez eredményekre, amelyeket az elmúl* évek során hazánk szocialista áiteiakitásátoan, népgazdaságunk fejlesztésében elértünk. Különösen gyorsain fejlődött ezekben az években népgazdaságunk vezető ága, az ipar. — G yáni párunk 5 év alairt olyan előrehaladást tett, amelyhez tőkés viszonyok között — « magyar iparnak 1829 és 19.18 közötti átlagos fejlődési ütemét alapul véve — -40 évre lett volna szükség. A fejlődésnek e rendkívül gyors ütemét elsősorban az tette lehetővé, hogy országunk ban a munkásosztály által vezetett fwadalml harc ered menyeként a termelőeszközök túlnyomó része a dolgozó nép tulajdonába került, a tőkés termelési viszonyokat — mindenekelőtt az Iparban. —» fokozatosan szocialista tér raelési viszonyok váltották íeL A szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményei arra kötelezik a szocializmus Az első ötéves tervben a tec'n r.ika fejlesztésében is jelentős előrehaladást értünk el. Iparunk műszaka színvonala ma lényegesen magasabb, mint -a háború előtti években volt. Uj üzemeinkben általában haladó technikát valósítottunk meg Régi üzemeink jelentékeny részét továbbfejlesztettük. Sírtunk el eredményeket a műnk-, igényes és nehéz fizikai műn kát kívánó munkafolyamatok gépesítésében, elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban. Elterjesztettünk új, magasabb termelékenységű termelési módszereket. Számos új, magasabb műszaki kultúráról tanúskodó gyártmány üzem- sasrű termeléséit kezdtük meg és régi gyártmányaink jelentékeny részét is korszerűsítettük. Ennek 'következtében a magyar ipar számos terméke méltán kelt elismerést külföldön is. Mindezekben az eredmények ben nagy része volt a szovjet tudományos és technikai tapasztalaitok átvételének és általában annak a gyümölcsöző műszaki tudományos együttműködésnek, amely a szocialista tábor országaival kialakult. Aj elért eredmények ellenére meg keil állapítanunk, hogy aj elmúlt évek soron or- etágunkban zz ipar műszaki színvonalának fejlődése a termelés mennyiségi növekedése mögött háttérbe szorult. Ez az elmaradás különösen megengedhetetlen „ tudomány és a technika fejlődésének jeJeriie- gi «jzakaszában, amikor egy új, tudományos, technikai és ipari forradalom kezdődött meg világszerte. építését irányító pártot, hogy politikája 'meghatározásánál és végről íaj tásánái a nép jólét szüli fceion emelésének szükségességé bői .induljon ki, a termelést állandóan növelje és tökéletesítse. A párt tehát a növekvő szükségletek lehelő legteljesebb kielégítése érdekében, egy pillanatra sem hanyagolhatja el a termelőerők szakadatlan fejlesztését. A termelőerők fejlesztésének, az egész népgazdaság fellendítésének kulcsa pedig a szocialista iparosítás, és ezen bedül a nehézipar, elsősorban való fejlesztése. Népgazdaságunk egész fejlődése igazolja „ nehézipar elsősorban való fejlesztésének he lyessógót. A nehézipar fejlesztése tette lehetővé, Itogy a népgazdaság különféle területeit korszerű munkaeszközökkel lássuk el, ezáltal emeljük a technikai színvonalat, é*j egyre iníkább kiküszöböljük D nehéz fizikai munkát A nehéaiipar fejlesztésével szili érd alapot hoztunk létre hazánk védelmi képességének megerősítéséhez. A nehézipar fejlesztésének köszönhető, hogy megteremtettük a mezőgazdaság szocialista átalakításán aik legfontosabb anya gi-műszaki feltételeit A nehézipar fejlesztése biztosította, hogy növekvő behozatali szükségleteinket megfelelő kivitellel tudjuk fedezni. A nehézipar fejlesztésén alapult a munka termelékenységének nagyarányú növekedése is. A nehézipar fejlesztése alapozta meg népünk anyagi és kulturális színvonalának envoiEzért tartotta szükségesnek pártunk Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, hogy levélben forduljon az ipar dolgozóihoz és felhívja figyelmüket a technika fejlesztésére. Az ipar dolgozói letiikesedéssél tették magukévá a technikai haladás ügyét. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács levele nyo- naán az üzemekben, minisztériumokban megtartott műszaki konferenciákon százával és ezrével tettek javaslatokat a tech nikai haladás eiórevitelére. A j avaslabok részleges megvalósítása mái- eddig is számottevő eredményt hozott. A technika fejlesztésének és a fejlett technok, gyakorlati alkalmazásának meggyorsítására a Minisztertanács az elmúlt hetekben Országos Műszaki Fejlesztési Tanácsot hozott létre. Világosan látnia ktíU minden dolgozónak, hogy a műszak! színvonal emelésétől hazánk további féléinél Ahhoz, hogy az egész népgazdaságban a technikai fejlődést előre vigyük, mindenekelőtt a gépipar műszaki színvonalát kell emelni. Gépiparunkban az első ötéves terv során végbement gyorsütemű mennyiségi fejlődéstől technikai színvonala viszonylag elmaradt, nemcsak a haladé külföldi színvonalhoz, hanem a hazai lehetőségekhez képest is. Az egész ipar műszaki szín- vomala emelése szempontjából különös fontossága van szer- számgépiparunknak, A szer» A saociatista iparosítás volí és marad a smooiahsamue felépítésének legfőbb esaköze . Ezért lépett fel pártunk Központi Vezetősége olyan élesen a Központi Vezetőség 1953 júniusi és a III. párt- kongresszus határozatainak végrehajtását elferdítő, az iparosítással szembeforduló jobboldali nézetekkel szemben, A jobtocícUaB opportunizmus érvényesülése iparunk fejlődésében, a termelékenység növelésében bizonyos megtonpsnást idézett elő és ezzel komoly károkat okozott népgazdaságunknak. Eredményeink minder bizonnyal még nagyobbak lennének, ha a jobboiIdiaiLi elhajlás nem érvényesült volna, A jobboldali elhajlás és az annak talaján elburjánzott liberalizmus szocialista építésünk, alapjait veszélyeztette. Központi vezetőségünk ez év márciusi határozata, a jobboldali elhajlásira mért csapással tehát egész további fejlődésünk döntő feltételéi biztosította. Szocialista iparunk ez évben előreláthatóan Szí százalékkal növeli termelését. Az egy munkást1., , hité termeié«: n szocialista iparban előreláthatóan 6.1 százalékkal lesz magasabb, mint 19ő4-be*v Mindez azt bizonyítja, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatét dolgozó népünk — mindenekelőtt a munkásosztály — magáévá tette és kész arra, hogy lelkes, áldozatkész munkával az eddigieknél is nagyobb felkedése, népünk jólétének fokozása, a szocializmus győzelmének ügye függ. Éppen ezért a legközelebbi időben fejlődésünk központi kérdése a termelés technikai színvonalénak emelése. A technikai színvonal emelésének als.pvető követelménye, a nehézipar elsődleges fejlesztése. A technika fejlesztése számos új gép, berendezés muo- kábaáliitását, új létesítmények építését követeli meg. Az új üzemek, gépelv, berendezések szükségessége azonban nem terelheti el a figyelmet arról, hogy a műszáki színvonal emelését mindenkor a népgazdaság erőforráséinak leggazdaságosabb felhasználásával, je ientős részben a meglévő technika jobb kihasználásával, a megtevő gépek, üzemek, berendezések korszerűstftéfiével, részleges vagy teljes újjáatekításászámgépgyártáfs műszaki színvonala az ötéves terv időszaka alatt nagyot emelkedett és számos gyártmánya külföldön is keresett. Ennek ellenére szerszámgépiparunkban nem folyik kielégítően a gyártmányfejlesztés. A vezető szervek évek óta követelik a gépek súlyának csökkentését, de kellő előrehaladas ebben nem történt, sőt egye* alkatrészek súlya az utóbbi évek alatt emelkedett. Szerszámgépeink között viszonylag nagy az univerzális gépek aránya. Meg kell szüntetni szerszámgépeink jelentős túlméretezettségét. Növelni kell a korszerű, forgácsolásmentes megmunkálást biztosító sajtoló és présgépek, valamint a célgépek gyártását. Jelentősen bővül az egész világon a Diesel-motorok alkalmazása a közúti gépjármű- forgalomban, a mezőgazdasági vonóerőellátásban, a hajózásban, az energiafejlesxtő berendezésekben és különösen a vasúti vontatásban. Hazánkban több évtizedes múltra tekint vissza a Dieselmotorgyártás, Ganz—Jend másik rendszerű motoraink világszerte elismertek. Az utóbbi néhány évben azonban Diesel-motoraink továbbfejlesztése megengedhetetlenül lassan haladt. Minden erőnkkel biztosítanunk kelt, hogy Diesel-motoraink Ismét a világ legkorsze rűbb motorai közé tartoexa- mA. Az erőgépek fejlesztésének egyik alapvető hánya a gázturbinák alkalmazása. Hazánkban már évekkel ezelőtt sikeres kísérletek folytak a gázturbina kifejlesztésére, ezek azonban félbemaradtak. A vasúti vontatás gazdaságosságának fokozása végett is nagymértékben keli fejlesztenünk Diesel-mozdonygyártá- sunkat. Ezt egyébként a külföldi piacokon megnyilvánuló nagy kereslet is indokolja. Legközelebbi feladatunk megvalósítani a különböző teljesítményű mechanikus-hidraulikus és elektromos erőátvitelű Diesel-mozdonyok sorozatgyártását — mindenekelőtt a 600 LE-s Diese1 -elektromos mozdonyokét. Itt azonban nem állhatunk meg. Tovább kell fejleszteni a 2 000 LE-s Dieselelektromos mozdonyt és ki kell alakítani további közép- és nagyteljesítményű típusokat. A Diesel-motorgyártáson kívül nagy figyelmet kell fordítani a villamos mozdonyok továbbfejlesztésére — mivel a villamos-vontatás a nagy terhelésű vasúti vonalszakaszokon még a Diesel-vontatásnál Is gazdaságosabb. A Diesel- és elektromos mozdonyok gyártása a járműipar mellett nagy feladatot jelent az erősáramú berendezéseket gyártó üzemek számára is. Sürgető feladat, hogy erősáramú iparunk munkáját a korszerű technika színvonalára emeljük. A mezőgazdaság szocialista nagyiizem) átszervezése növekvő feladatot hárít mező- gazdasági gépiparunkra. A mezőgazdáság! gépgyártásban már vannak komoly eredményeink. A kombájngyártás — amelyet a Szovjetunió önzetlen segítsége tett lehetővé — ma már nagy sorozatban folyik é.« állandóan tökéletesedik. A mezőgazdaság szocialista . átszervezéséhez szükséges technikai bázis teljes kiépítése végett nagy sorozatban kell gyártani az 54 lóerős lánctalpas, és a 25 lóerős univerzális traktorokat és ezek összes munkagépeit. Meg kell oldani a gabona- termelés, a kukorica- és szálas takarmány-termelés komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel, A modem technikában egyre nagyobb szerephez jut a rádiótechnika, a távvezérlés, az eléktrónika alkalmazása. Híradástechnikánk viszonylagos lemaradásának felszámolását már megkezdtük és ezt erőteljesen tovább kell folytatnunk- Meglévő adottságaink, a hazai és az exportszükségletek, elsősorban a vacuum technikai ágazat, valamint a vacuum technikai termékeket felhasználó elektronikus berendezések, mint a rádióadó- és vevő- berendezések, sokcsatornás mikrohullámú rendszerek fejlesztését teszik szükségessé. Külön ki kell emelni a televízió megvalósításának jelentőségét. a televíziós adóberendezések és mikrohullámú öáz- saeköttetések, a televíziós vevőkészülékek és az ehhez szükséges képcsövek és a teljes novaicső sorozatgyártásán ak megszervezését. A termelési folyamatok műszerekkel való ellenőrzése a technikai haladás fontos követelménye. Ezért nagyüzemi műszeriparunkat, amely az első ötéves terv időszakában jött létre, jelentősen tovább kell fejleszteni. A* egész népgazdaságban a -technikai haladás* akkor biztosíthatjuk, ha jelentősen meggyorsítjuk ea új, korszerű gépek és műszerek kibocsátását, ha felszámoljuk a gyártmányok feposz,té- se és az új termékek bevezetése körül ma még tapasztalható huzavonát. Meg kell javítani a szerszám és készülék-ellátást. Nem szabad eltűrni, hogy gyáraink amúgy is .szűk wsenszáműzemá kapacitását egyes igazgatók egyéb cikkek termelése tartalékául kezeljék. Minden vezető kötelessége, hogy széles körben elterjesz- sze a korszerű megmunkálási és felület kikészítés! eljárásokat. A technológia fejlesztésénél nagy gondot kell fordítani a kézi műveletek gépesítésére, elsősorban az egyszerű, széles ködőén használható készÁHékek alkalmazására, mert ez v'.szcnv tag kevés költséggel tár és ugyanakkor a termetekenvsőg és a minőség ugrásszerű növekedését eredményezi. Jobb mino«é"íí kohászati termi keket Vaskohászatunk az első ötéves terv időszaka alatt számom új termeloberend-ezésse! gyarapodott. Bizonyos fokig háttérbe szorult azonban a termelés minőségének megjavítása, a kohászati termelő folyamatok gazdaságosabbá tétele, az anyagkihozatal növelése. Haza1 vastartalmú nyersanyagainkat nem hasznosítjuk megfelelően Biztosítanunk kel! hogy mintegy 5—e éven belül nagyolvasz A technikai haladás egyik feltétele, hogy a viüamos- energia-tenmelés fejlődésének üteme megelőzze az ipari termelés növekedésének ütemét Ezt az első ötéves terv idején nem valósítottuk meg, bár a villamos-energia-ipar műszaki színvonalának emelésében számottevő eredményekről számolhatunk be. Villamosenengia elosztó berendezése'rtk műszaki színvonala azonban még tóink roeérc«BÜk»é«ie<ének mintegy 50 wráaailékét ham forrásokból fedezniük. A Sztálinná roai Koficszolómű megépítésével a hazai kohókoiksz felhasználását jelentősen növelni kelL Nagyoivaszióinfk termeié sés érc osztályozó és daralboeító művek, ü zembeh eá yczésével is gazdaságosabbá keli tenni. Vas- és acélönitődéinkhen a technikai színvonal emelésévé, elsősödben • tűrhetetlenül magas selejtet kell csökkentem Egyúttal gépesíteni keil a nehéz fizikai munkafolyamatok»' és el kell terjeszteni az új teoh nológiai eljárásokat. Szterabányász« tusuk a háború előttihez képest világviszonylatban Is páratlanul gyors ütemben fejlődött. Egyidejűleg azonban a termetes az alacsonyabb kalóriáim szénifajták Irányába tolódott el. Egyesek olyan, elméleteket gyártottak hogy a kalóriáért ék állandó romlása szükségszerű. Szánva - gyónunk adatai azonban ezt nem igazolják. Nagy lehetőségeink vámnak a feketeszén- és a minőségi barnssstózv termete* növelésére és ezeket maximáli san ki 1« kell használnunk. Bányaüzemeinkben a technikai fefiődé* egyik legnagyobb akadálya a gépesítés tűrhetetlen^1 alacsony raínvo- na'a, különösen a jövesatés én a munkahelyt rakodás gépesítése elmaradott. Ebiben .jelentős része van anmk az idegenkedésnek, ellenszenvnek, melyet számos bányaüzemi vezető a gépek használatával szemben tanúsít. Sajnos Czattner etv- társ, a szénbányásza ti miniszter sem tett megfelelő intézkedéseket a gépesítés fokozására. A bányászatban a gépesítés forradalmi változást jelent, s a munka szervezésének gyökeres átalakítását, a dolgozók szaktudásának lényeges növelését követeli meg. Szénbányászatunk vezetői azon ban erre niem készültek fel, noha «nélkül rr.a már a saén termelés mennyiségi növelését sem lehet megvalósítani. Meg kel! szüntetni a korszerű rc/obarvtári eljárásokkal szemben tanúsított közömbös séget. Mindenekelőtt a mili- szelcundumoa robbantást kelt széles körben elterjesztem. Fejlesztem! kell a kombájnok - kai való művelést, s a legkedvezőbb viszonyok között működő bánya üzemeinkben komplex-gépesítést kell megvalósítani. Nem szabad elhanyago’- ni a szénosztályozás és a szén - edők'ásztítés .korszerűsítését eem. A technika fejlesztése megköveteli a folyékony tizem- anyagok termelésének gyors növeléséit. Országunk számos értékes ásványkinccsel rendelkezik Felkutatásuk és feltárásuk azonban lassan halad. Ezért korszerű kutató módszereké! kell alkalmazni és a kutatásokat komplexen kell elvégezrr. nem kielégítő, magas az energiatermelés faj’agos bőfogyasztása, s nagyon alacsony az energiafogyasztó beirenxlcaések hatásfoka. A teTmelőtfolyarrmtok villamosításának fokozására villa- mosenergiatermelésiünlret a jövőben az ipari termelést meg haladó mértékben kell fejlesztenünk. Jó hatásfokú erőmü(TolytatAs a 2, oldalo*) kedését. adatokait teljesítsen. Emeljük ipari termelésünk műszaki színvonalát val teéli megoldaminik. A gépipar feile?zlége az egész népgazdaság technikai előrehaladásának alapja Energiatermelésünk ütemének meg kell haladnia az ipari termelés ütemét . »V*
