Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

1955 NOVEMBER B NAPLÓ c71 komiéi I ts pHdáji! Kovács József, üzemvezető: UcMúda előtt teliesttftk i/MtcdásuhUal Amikor a tatabányai Xl-es akna dolgozói * versenyre hívtak bennünket, előbbi vál­lalásunkat módosítva, megfogadtuk, hogy 1955 évi tervünket december 1-re teljesítjük. Ez a vállalás még jobb munkát, még szervezettebb, körültekintőbb vezetést követelt mindannyi­unktól. Azóta néhány hónap eltelt s üzemünk vala­mennyi dolgozójának, műszaki vezetőjének ér­deme, lelkes munkájának bizonyítéka, hogy ma már arról beszélhetünk: e merésznek tűnő vál­lalásunkat tíz nappal a vállalt határidő előtt' teljesítjük. ígéretünk határidő előtti teljesítését lehetővé tette, hogy ez évben minden hónap tervét je­lentősen túlteljesítettük. Eddig már 35 797 csil­le szenet adtunk terven felül. Számos műszaki intézkedést is végrehajtottunk. így a tömeg- termelő munkahelyek megteremtése, a szállí­tás és anyagellátás zavartalanságának biztosí­tása eredményeként a múlt évi 0,788 to/mű-róf a harmadik negyedév végére 1,263 to/mü-ra nőtt a. teljesítmény, vállalásunk teljesítésének legfőbb feltétele. Üzemünk dolgozói a saját példájukból értették meg, hogy a teljesítmény növelése, a termelékenyebb munka nemcsak az üzem, hanem saját érdekük is. A teljesít­mények növekedése eredményeként 341 ezer forintot fizethettünk ki az elmúlt hónapban, mint többletmunkabért. Ebből minden dolgo­zónkra több, mint 500 forint jut. Természetesen van még javítanivaló nálunk is, elsősorban az elővájók és fenntartók mun­kájában. A munka jobb megszervezésével, a fegyelem megszilárdításával azonban itt is ki lehet és ki is fogjuk javítani a hibákat, hogy vállalásunk minden pontját teljesítve az év végére legalább 25 ezerre emeljük a terven- felüli tonnák számát. Komlótól Sásáig több mint 23 kilométer hosszan nyúlik a vasútvonal. S ha vagonokba raknánk azt a szenet, amit Kossuth-bánya 1-es üzemének dol­gozói ebben az esztendőben terven felül termeltek, éppen a sásdi vasútállomás­nál érne véget a hatalmas szerelvény. 23 984 tonnával toldották meg tervüket s az év végéig biztos elérik a 25—30 ezer tonnát is. Sikerük titka a becsületes, jól végzett munka. Napról-napra rendszeresen teljesítik vagy túlteljesítik tervüket. Nem ismernek problémákat, hősi erőfe­szítéssel gyűrnek le minden nehézséget. Munkájuk a bányászokhoz méltó hősi példamutatás. Követésre buzdít, kö­vetésre méltó. Kn Inr Done*, üzemi nnrftitkár: P,Slclát t a Uo-mtnW'tiS'ták A A BcuunüHH-tsapal naptára irtát 1956-ot mutat A csapatvezető feszengve -'•* ül a széken. Bosszan­kodva magyaráz a versenyfele­lősnek: a havi tervet. Ez év augusztu­sában csak 96 százalék volt a teljesítményünk, mert kétszer összement a fejtés ... Hamar kiheverték a lemara­dást. Baumann János csapata ezekben a napokban már az 1956. januári terve teljesítésé­nél tart! De a Baumann csapatnak van más híressége is. — Négy év óta alig volt sze­mélyi változás a csapatunkban — büszkélkedik Baumann frontmester. ... Azazhogy, változás még is volt: mintegy harminc csil­lésből nevelt kiváló szaktudású vájárokat. Ezzel a gárdával minden bizonnyal teljesítik ígé retüket, amelyet éppen a na­kel," Mázán "felül** az ^ autóbusz- ra, leutazik huszonegynóhány csapatában, kilométert... s este hat óra — A héten mindennap aka­dozott a szállítás! A „versanyes“ végighúzza mutatóujját egy számoszlopon s egyik adatnál megáll: — Mit akar Baumann elv­társ? Hiszen ma is 135 száza­lék a teljesítményük. Több mint 40 csille szén terven fe­lül! Baumann János legyint: — De lehetne több is! Ilyen még nem esett meg velem négy év óta... Minden „négy év óta“ szá­mít: akkor lépett át Kossuth- akna I. üzemébe. Azóta nap Látszólag, mert sok minden mint nap hajnali félnégykor történt négy esztendő alatt János frontmester: az év utol- só két hónapjában elérik a mirp T Egyetlen esetre emlék- 120 százalékos átlag havitelje­mire hazakeveredik. Látszólag szem, amikor nem teljesítettük sítménvt- tdhát egyformán telnek a na- snmenjr. pok. vállalás, hogy éves tervünket a határ­idő előtt egy hónappal teljesítjük, a kommunisták kezdeményezésére szüle­tett. Az a lelkes verseny, melynek eredménye­ként néhány nap múlva a vállalásból valóság lesz, ugyancsak a kommunisták vezetésével folyt és folyik ma is. A pártszervezet aktívái, a pártcsoportvezetők minden frontbrigádban, minden fejtési csapatban ott vannak és nem­csak szóval, hanem tettekkel példával is buz­dítanak. Dibusz Lajos a Baumann. Szekeres János a Czukor-brigádban ugyanúgy, mint a többi kommunista ereje, tudása legjavát nyújt ja, hogy adott szavuk valósággá legyen. Nem volt könnyű több, mint egy hónanot lefaragni az esztendőből, de buzdított bennün­ket az is, hogy nemcsak vállalásunkat kell teljesítenünk, hanem segítenünk kell a két testvérüzemnek, a Il-es és III-asnak is. Sok­szor szükség volt a kommunisták és élenjáró bányászok szilárd hitére, helytállására. Ami­kor üzemünkben bevezettük a kétharmados termelést, sokakban kétségek támadtak az­iránt, vajon jobb-e. eredményesebb-e. Nap i szükség volt ekkor a pártcsoportok felvilágo­sító, magvarázó szavára; Cahesz Márton, Fied­ler Károly, Tóth László, Tóbiás Ferenc, Kál­mán Lajos, Kovács János és a többi kommu­nista és pártonkivüü példamutató munkájára, hogy a műszaki intézkedésből eredmény le­gyen. Es, hogy a kommunisták példamutatásának, az üzem dolgozói összefogásának milyen ha­talmas ereje van. azt mutatja, howi az új mun kaszervezés, a kétharmados termelés bevezeté­se győzelemmel végződött s ma már eredmé­nyekben gyümölcsözik. A kétharmados ter­melés bevezetésének is része van abban, hogy jelenleg üzemünk neve mellé 149.3 százalékos átlagot írhatunk. A műszakiak is iái ddy&ztak... Szkupa János áll a konyha lói frontbrigád találkozóján is- részese lesz ennek a nagy gvő közepén, s kedélyesen hátba- merkedtünk meg. Emlékszem zelemnek. Ezért nehéz itt vaia- vereget: . , . akkor fogadkozott erősen: mi sorrendet felállítani, hogy . ~„N,a! A? *n?ber min<3igjob — Ha az I.-es üzem legalább kik az I. üzem legjobbjai. Ki- J1168, mire egy- hóna.PPal előbb be nemfe- váló műszakiakról lévén szó, £idemes iái dolgozni Pörs Ernő csillés bejön a szak után fut a versenytáblá- pártirodára és hossza rakodón hoz, nézi melyik üzem, melyik mondja: brigád, hogy áll a tervteljesí­„Visszaestünkt” Éppen téssel. Érthető, hogy meglepő­jezi tervét, jöhet ide a kötőtű... Szkupa János harmadvezető — és a nyakára bökött az uj- aknászra gondoltunk, mert az 'av’a ' ő harmada a legszebb s rend­Azóta egy két hónap eltelt szerint 150 százalék feletti már, ballagunk bele a télbe és eredményekkel dicsekedhet, de hogy a fogadalomra most em­lékeztetem, ismét állja a sza­vagytok kíváncsiak...7 tlyképpen esünk túl a szívé­lyes fogadtatáson. Percek múl­va már telefüstöljük a kony­hát. Felesége köhécselve tárja az ablakot és ránk fenyeget. Szkupa János felém fordul: — Csak már úgy jönnél egy- vét: szer hozzánk, hogy ne lenne — Ügy lesz, ahogy mond- — A többi műszaki dolgozó szó köztünk hivatalos dolgok- tam. Körülbelül tíz nap múlva Sem ült ölhetett kézzel egész r<51..: átlépünk a következő esztendő ni,„n . , Persze ezt csak mondja, mert be... ' ^an ®dr^a kovácso­éppen ő az, aki már a második Ez a lázas várakozás jellem- *°dott itt össze, hogy kifordi­szavával a bányára tér át. Még zi egyébként az egész I. üze- tanák sarkából az egész kom­a nváron. a 120 pécsi és kom- met. Kivétel nélkül mindenki lói medencét. most, amikor ilyen nagy harc­ban van az egész üzem. A pártvezetőség egyik tagja szól közbe. — 150 százalék alá? — Igen! — feleli Pörs, már dött, amikor néhány százalék­keresi a havi négyezret, — néha kevesebbet — így aztán nem is olyan „hihetetlen" hogy kijelenti: — Tizenötödikén veszünk kai kevesebb lett a havi átla- egy ezernégyszáz forintos ré­gük. Pörs Ernő már hét évvel ezelőtt kezdte a bányamunkát. Eleinte más nem nagyon ér­elhárítja magáról az elisme­rést. csak 149,3 százalék a havi át- dekelte, mint a kereset. De lagunk. Igyekeznünk kell, hogy hét év nagy idő, különösen a a 150 százalék meglegyen. bányában, ahol a szénért folyó Igen. az T-es üzemnél a „le- napi küzdelem átgyúrja az maradás’* már 149.3 százalék- embereket, kinyitja a szemű­nél jelentkezik, persze ez a le- két, hogy egy csiile szénben az maradás még nem veszélyes, egész országot lássák meg. De hát Pörs Ernőt is elkap- Pörs Ernő Kenderföldön ka­ta az „évvégi láz”, mint az 1- pott új lakást, — be is rendez­és üzem dolgozóinak bármelyi- ték szépen — igaz, ketten ké­két. Q Fölkér János csapaté- resnek, felesége a IV. üzem­nek pártcsoport vezetője. Mű­diót , ... S ami a félhavi kereset­ből megmarad, abból hó végé­ig szépen kihúzzák. Igen. Kell arról is beszélni, hogy egész Kossulh-aknán az I-es üzem dolgozóinak kerese­te a legmagasabb. Nem más az oka, mint hogy az I-es üze­miek ebben az évben sztaha­novista szinten termeltek, mindhárom negyedévet első­ként zárták a három üzem közül. Egyszerű tehát: többet termelnek, — többet kérés­ben gépkezelő. Pórs maga meg nek----Követésre méltó példa! A sike-c titka Sokan törték már a fejüket azon. hogy mi lehet a titka annak, hogy Kossuth-bánya I- es üzemének dolgozói már hó­napok óta a sztahanovista színt fe’ett teljesítik tervüket messze rtr-guk mögö't hagyva két testvérüzemük dolgozóit. Erre kerestünk feleletei mi is, s kiderült, hogy a titok nem is titok, mindenki utánuk csi­nálhatja, csak akarat, kell hoz­zá. De kezdjük az elején! Az I-es üzem múlt évi tervét 82,8 százalékra teljesítette. Az új esztendőre azonban már fel készültek. A feltárásokat az V. VI. VII. szinteken a 8-as, 10-es, 12-es és 13-as telepek­ben úgy irányították, hogy tö­megtermelő munkahelyeket ala kíthassanak ki. Ennek érdeké­ben két elővájásl csapatot is szerveztek, akik nagyon gyor­san három gurítót készítettek. Itt már új módszert, a kétüte­mű gurítóhajtást alkalmazták s Így volt olyan műszak, hogy a korábbi 150—200 cm-es elő­rehaladás helyett 10,5 méteres előrehaladást értek el. Ezután a fejtési brigádok megszervezése következett. Olyan elv alapján válogatták Össze a dolgozókat, hogy a bri­gádon hónapokig ne kelljen változtatni. Ez sikerült is. A tömegtermelő munkahe­lyek megteremtése egy másik problémának, a szállításnak a megoldását is megkövetelte. A főbb vágatok biztosítását érért háromívü moll ácsolattal vagy betonidomokkal végezték. Kü­lönösen nagy gonddal készí­tették el azokat a vágatokat ahova a gépi berendezések ke­rültek. Érdemes volt. Jelenleg összesen 22 gépegység műkö­dik. ebből hat gumiszalag a szintes és ereszke szállítást he­lyettesíti. tizenhat rázom ^ tor pedig a fejtésekben van s mű­ködésük szinte kifogástalan. A szállítás megjavítása érdeké­ben ezenkívül a főfeküvága- tokban rendbehozták a vasu­takat is. Egyidőben ezekkel a munkák ka] a fejtésekben a régi rend­szerű csőhálózatokat 50 milli­méteres gumitömlővel cserélték fel. A tömlőket 20 méteren­ként lehet szétszedni s az éj­szakai átszerelésnél ez nagyon meggyorsítja a munkát. Az üzem vezetői gondoltak a kézi szerszámok rendbehoza­talára is. A fejtőkalapácsokat felújították és a tömegtermelő munkahelyek közelében két raktárt rendeztek be. ahol a különböző gépek tartalékaikat részeit helyezték el. Ezek az apróságnak tűnő intézkedések a teljesítmények növekedésé­ben már nagyjelentőségű ered­ményként mutatkoztak meg. Vannak, akik erre azt mond­ják, könnyű nekik, mert ná­luk nem volt tűz. Valóban, az I-es üzemben január elseje óta nem volt olyan tűz, amelynek következtében fejtést kellett volna feladni. Az üzem veze­tői viszont azt vallják, hogy a bányatűz nem törvényszerű­ség. A gondatlan munka kö­vetkezménye. Tűz csak akkor keletkezik, ha későn vagy rósz szül gátolják az öreg munka­helyeket, ha nem biztosítana’.? megfelelően és törések kele‘- ktznok. Nem véletlen az, hogy Kovács elvtáis, az üzem veze­tője mindig az öreg fejtésen megy le s ahogy mondják, — minden lyukba belebujik. A gatolást ellenőrzi. Van exV másik jellegzetes­sége is ennek az üzemnek. Itt nem „mennek össze” a fejté­sek. itt sincs semmi titok, ha csak azt out. vesszük annak, hogy omlasztóik ugyancsak ősz szeszoktak és a legnagyobb gonddá' végzik munkájukat. — Az üzemvezetőség a bérezésü­ket is úgy állapította meg, hogy az is ösztönözze őket. Az utóbb; hónapok egyik iegje'entősebb műszaki intéz­kedése a kétharmados terme­lésre való áttérés volt. Enn-'k jelentősége abban van, hogy lényegesen csökkent a kiszol­gáló személyzet száma, minden előkészítő munkát az éjjelesek végeznek el, s hogy a délelőt­tös es délutiVtos haryiadok u munkaidő minden percét ter­melésre fordíthatják. A széntermelés és a to/rnű. /■<? tsőfetjes/tmtny afaku/dset ttosív/h banya bej uzemenet /9SS. tv /■hot0/ X hő-tg. Lz a grafikon részben meg­mutatja, hogy milyen ered­ménnyel járt az a tevékeny­ség, amelyet a munka jobb megszervezésére és természete­sen a munkavenseyiy lendüle­tének fokozására fordítottak. Az tizem az első negyedévi ter­vét 104,1 százalékra, a második negyedévei 112.5, a harmadikat 109.4 százalékra teljesítette. — Október hónapban minden ad­digit túlszárnyalva 132,3 száza­lékos eredményt értek ei s je­lenleg havi átlaguk 149.3 szá­zalék. Ez évben eddig 23.084 tonna szenet termeltek terven leiül, ami azt jelenti, hogyha ezt a szene; vagonokba raknak, a vonat hossza 23 kilométer lenne, vagyis Komlótól Sásdig érne. A termelést növelni azon ban többféleképpen lehet. Az I-es üzemben a termelés nö­vekedése a termelékenység nö­vekedéséből adódik. Már az el­ső negyedévben 107.9 százalék­ra teljesítették az előírt to,'mű tervüket. A második negyed­évet 115.2, a harmadikat 109.7 százalékkal zárták, vagyis a múlt évihez viszonyítva 0,473 tonnával növelték az egy mű­szakra eső teljesítményüket. A termelékenység növekedé­se természetesen kihatott az önköltségre is. Az anyag- és bérköltséget hónapról-hónapra csökkentették, ami az év eleji 113,45 forinttal szemben ma már 95,58 forint. A bérgazdál­kodás tervszerűségét mutatja, hogy béralaptúllépésük nem vök. A megtakaritás a teljesít­ménynövelés mellett azonban főként az anvagtakarékosság- ból adódik. Sikerült elérniök, a párt, a szakszervezet és a DISZ felvilágosító munkájá­nak eredményeként, hogy a fejtéseikben, mint például a 13-as fejtésben a biztosítást fő­ként az öregfejtésekből vissza­nyert fával végzik. A költségek csökkenéséhez hozzájárult még a tartós biztosítás bevezetése is, mivel egyre kevesebb költsé­get kell fordítani az időszakos biztosításra. Egy cikk keretében lehetet­len mindent elmondani. Azt azonban nem szabad elfelejte­ni, hogy az említett eredmé­nyek s azok is, amelyekről nem esett szó, — egy kollektíva munkájának eredményei. És abban, hogy az I-es üzem me­gyénk legjobb bányaüzemévé vált. a legfőbb része annak volt, hogy nem feledkeztek meg a dolgozók neveléséről. Nem egy csatát kellett megvívni egy egy intézkedés megvalósítása előtt a régi szokások, a csökö­nyösség, a nemtörődömség, a fegyelmezetlenség ellen. A párt és tömegszervezetek érdeme, hogy eleven versenyt teremtet­tek az éves terv határidő előtti teljesítéséért, hogy szinte az I-es üzem minden dolgozóját harcba tudták vinni a helyes műszaki intézkedéseik valóra- váltásáért. Meg lehetne ezt wináhtí a többi üzemnél is. MESTERFALVI GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom