Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

DUNÁNTÚLI nueemHZBBFBGfsritenBn A MAI SZAMBA»: A német probléma — a btatonsá* —_----­ser nek rtartetkérdése. (2. o.) — A mezogasdasa- gj ssaklúi ny tváaárok elékésmülctoirőL OL *.) — istvan-aknan a ciklusos nmnkaoaerveaé# my~ mähen (A ©.) — ö* ÉV «■ ÖWani MBÍS*MCV«et élén. (A o.) — Segítséget várunk a TEFU-tot. (A o.) — Visszanyertem önbizalmamat. (A a) Pécsi Dézsa—Dorogi Bányász 1:1 (W). (*■ MDP BAB ANYA MECYEIf BIZOTT/A'CA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ARA: 3« FILLÉR KEDD, 1956 NOVEMBER 1 Ismét CSenfben Háromnapos tanácskozás titán természetszerűen nem le­het felmenni egy korszakos je­lentőségű nemzetközi értekez­let eddigi eredményeit. A gen­fi külügyminiszteri értekezle­ten is főként még csak az ál­talános nyilatkozatok'hangzot­tak el, a miniszterek amúgy igazában még nem mélyedtek el a konkrét kérdések megvi­tatásában. így tehát más nem maradhat hátra, mint értékel­ni az október 27-e előtt tör­tént eseményeket, mérlegelni, milyen erőviszonyok között ül­tek asztalhoz a négy hatalom megbízottai. A külügyminiszteri értekez­let előtti hetek legáltalánosabb positiv vonása az úgynevezett genfi szellem térhódítása. A tanácskozás már csak azért is kedvező körülmények között kezdte meg munkáját, mert kötve van, méghozzá a kor­mányfők irányelveitől és ez lehetőséget teremt ama, hogy a konkrét kérdések megoldá­sában is előbbre jussanak. Kü­lön ki kell emelni, hogy lé­nyegében ezek a kormányfői irányelvek voltak a megteste­sítői a „genfi szellemnek”. A „genfi szellem” pedig lehetővé tette a további, az enyhülés irányába ható lépéseket, mint amilyen például a Szovjetunió kormányának több intézkedése volt. Az irányelvek tették le­hetővé, hogy hosszá esztendők után bizonyos keretek között mozgó, viszonylanos enyhülés jöhetett létre a diplomáciában s természetszerűleg ennek meg felelően az államok kapcsola­tában is. Ismételten hangoztat­ni ke 11^ tehát, hogy ezeknek a tényezőknek nagyonis kedve­zően kell hatniok a külügymi­niszterek tanácskozására. , Ugyanakkor a második genfi értekezlet előtti helyzet másik sa.iatos vonása, hogy noha a „genfi szellem” volt az ural­kodó, korántsem az egyetlen, léteztek és hatottak más irány­zatok. Nem kis élénkséggel, aránylag rövid idő után műkö­désbe léptek a negatív, visz- szahúzó erők, amelyek megint azzal fenyegettek, hogy befa­gyasztják az olyan nehezen létrejött és sok sikerrel ke­csegtető közeledést. Hosszú lenne felsorolni a két genfi értekezlet között tapasztalha­tott „hidegháborús” megnyil­vánulásokat. A legjellemzőbb példa erre az angol Timesnak a külügyminiszteri értekezlet előestéjén megjelent vezércik­ke. Ez a tekintélyes angol lap, amely rendszerint a brit kor­mány nézeteinek ad hangot, azt fejtegette, hogy ha alapo­san a dolgok mélyére nézünk, a nyugati hate.lma.knak nem érdekük a feszültség további enyhítése, mert már az első genfi értekezlet is több kel­lemetlen következményt hozott számunkra. Ennek a2 álláspontnak azon­ban gyakorlati megnyilvánulá­sa is van, mégpedig szoros kap csőiatban a külügyminiszteri tanácskozással. A nyugati dip­lomácia mind sűrűbben és m»nd követelőzőbben hangoz­tatta, hegy a második Genf lesz tulajdonképpen „próba­köve” a szovjet politikának és hogy a szovjet diplomácia ki- állja-e ezt az úgynevezett pró­bát, egyetlen tétre akarta fel­tenni ez egész külügyminisz­teri értekezletet: a német kér­dés megoldására, méghozzá az atlanti politika elKépzelósei sze­rint, Érdemes közelebbről szem ügyre tenni, mennyiben reá­lis ez a politika, egyáltalán van-e valamilyen alapja. Zaszlavszki), az UJ Idő című moszkvai hetilapban rámutatott a nemzetközi politikának hosz- szú, több évtizede létező két fővonalára. Az esvik ilyen irányzat a múló illúziók ten­denciája. a másik a maradan­dó tények vonala. A mai hely­zetre kivetítve ez az „erőpoli­tika”, a „hidegháború” fenn­tartása a múló illúzióiknak fe­lel meg, a helyzet reális felmé­rése, az ebből fakadó követ­kezmények levonása és ezen az alapon a megegyezés meg­teremtése az igazi maradandó tény, amit később az utókor is így értékelhet. Nem kétséges, hogy ez vilá­gos és józan elemzés. Annyira józan, hogy az eseményeket logikailag követő egyes nyu­gati politikusok és szemleírók is mindinkább alkalmazzák ezt a módszert, még akkor is, ha számukra kellemetlen követ­keztetéseket kell levonniok. Walter Lippmann, a New York Herald Tribune kommen tátora például leszögezte, hogy a nyugati politikának legna­gyobb gyengesége ^megmere­vedett helyzete". Kifejti, hogy a Nyugat természetszerűleg rendelkezik hatalmas katonai, gazdasági és politikai értékek­kel és — írja — „bár lennénk olyan helyzetben, hogy ezeket a tárgyalások érdekében fel­használhatnánk. Ez idő szerint azonban képtelenek vagyunk felhasználásukra, inert ezek az értélrek a merev és főleg érzelmi alapon álló kötelezett­ségeink miatt befagytak”. Nyilvánvaló, hoey Lippmann mire céloz. Az atlanti politiká­ban való „megmerevedés” nem alkalmas arra, hogy a genfi szellemben folytatott tárgyalásokon előnyöket hoz­zon, hiszen az a létalapja en­nek a politikának, hogy egy fel tételezett „erőhelyzet” alapján egyoldalúan csak követeljev és uevanakkor ne veeve figye­lembe a vele szembeállított realitásokat. E oolitika illuzórikus voltára mások is rámutatnak. André Fontaine, a Le Monde cikkíró­ja is azt írja, hogy „semmii 6em ér mereven ragaszkoan* valamilyen aminmáciai irány­vonalhoz”, különösen akkor, ha mögötte nincs az az erő amelyet feltételeznek neki Fontaine konkrétan rávilágít arra, hogv az atlanti politika hátterében ott áll az ameri­kai diplomáciának nem is ket­tő, hanem több vonala, a ko­molyra fordult angol gazdasá­gi helyzet és súlyos válságok­kal küzdő Franciaország. Ma­gán a NATO-n belül az utóbb* időben olyan események tör­téntek, mint a komoly szövet­kezésekkel járt török—görö civakodás és a párizsi katona’ egyezményekre nem kis hatás­sal lévő negatív saarvidék' népszavazás. A fentemlített logikusan gór dolkodó nyugatiak rávilágíta­nak a dolog másik oldalára is Middleton a York Times ben éppen a külügyminiszter értekezlet ele., egy nappal ír­ta meg nem ki« keserűségei*' h°ivT Genfbe „erős hely­zetben tulaldonképpen csak egyetlen ember érkezik ás az Molotov. Ezt az erőt az általa képviselt tábor egysége, azo­nos akarata, közös célkitűzése jelenti és természetesen nem kis mértékben esik a latba en­nek a tábornak a gazdasági és katonai ereje sem. A szovjet diplomáciai nem­zetköz1 tárgyalásokon nem szo­kott ezzel az erővel kérkedni, hanem ennek tudatában hig­gadtan, következetesen, az összes lehetőségek számbavé­telével törekszik a megegye­zés elérésére. Nyilvánvaló hogy most Genfben a külügy­miniszteri tárgyalások idején is hűséges marad ehhez a be vált módszerhez. Ez lehetővé teszí, hogv a „genfi szellem" kiteljesedjék és az Irányelvek­ből valóság legyen. Ennek semmi sem áll útjában, ha a túloldalon a múló illúziókká' felhagynak és helyette inkáh’ a hasznosabb. célravezetőbb realitásokat választják. A bé­keszerető emberiségnek az a reménye, hogy akárcsak július­ban, most iá így lesz ez Genf­ben. Vasárnap is vetettek A párt aktivistáinak tanácskozása megállapította: ahhoz, hogy a vetési elmaradást behozzuk, a hátralévő vasárnapokon is vetni kell. Dolgozó parasztjaink legjobbjai és a gépállomási dolgozók megfogadták a pártnak ezt a tanácsát. Vasárnap is munkához láttak. Az időjárás is bizonyítja, hogy helyesen cse­lekedtek, mert hétfőn ismét esősre fordult. Helyes és szüksé­ges volt kihasználni a vasárnapi jó időt. Gyöngyfa: A gyöngyfái üj Idők Terme- lőszö vetkezettben vasárnap az egész tagság kint szorgosko­dott a földeken. A külső dűlő­ben szedték a cukorrépát. Hét­főn szemeikéit az eső, de a munka ezen a napon sem. állt meg. A tagság cukorrépát sze­dett, hat fogat ezt horda az állomásra. A sürgős munkába bevonták a családtagokat is. Péter Mária tsz-tag például az anyját is segítségül hívta, Gye- n-is Józsefiének pedig Pécsről a leánya és a veje sietett segí­teni. — Sietni kell — mondja Pé­ter elvtársnő, — mert ide még búzát akarunk vetni. A tsz-tagok úgy tervezik, hogy szerdán már szántják is a répa helyét és a hót végére befejezhetik a búzavetést. Gyöngy ösmellék-' A gyöngyösmelléki Szabad Nép Termelőszövetkezetben va sámap is dolgoztak. Egy foga- tos vetőgéppel a homokosabb területen két holdon vetették el az őszi búzát. A tsz nö­vénytermesztői a szárkórósi dűlőben cukorrépát szedtek. Piskö: A piskói Első Ormán ysági Termelőszövetkezetben vasár­nap nem tudtak vetni, mert a gépállomásról csak egy trak­tort kaptak, és így nem készít­hették elő a földet a vetésre. A tagok azonban egész nap dol­goztak, a kukoricát takarítot­ták be. mert oda is búzát akar- I nak vetni. Eddig 50 hold búzát • vetettek el és tervükből mind- J össze 30 hold van vissza. f Kisasszonyfa­A kisasszonyfai Bátrak Út­ja Termelőszövetkezetben va­sárnap a tagok a kukoricát és a burgonyát szedték, hogy minél előbb befejezhessék a már megkezdett búza vetését. Az augusztusban alakult ter­melőszövetkezet eddig 10 hold árpát, 15 hold búzát vetettel, 20 hold föld pedig készen vár a vetésre. Ha az idő engedi, a napokban itt is földbe teszik a magot. Drávasztára-' Szeptember 7-én alakult 11 családdal 18 taggal a dráva­sztárai Úttörő Termelőszövet­kezet. Ez a fiatal termelőszö­vetkezet az árpavetést még szeptember 15-én befejezte, 17 hold búzájuk csírázásnak in­dult s mindössze 17 hold v ár elvetésre. Szombaton is ahogy egy kicsit javult az idő, két fogattal a két tó közötti dűlő­be siettek és vetették a búzát. Hétfőn a befejezetlen területen tovább folytatták a vetést, Pét fend' Kilenc hold búzát vetettek el vasárnap a pettendi Szabad Föld Teriméi őszövetkezet tag­jai a Nyíri-dűlőben, amíg a fogaitokkal vetettek, a tsz nö­vényápolói a cukorrépát szed­tek. A termelőszövetkezetben úgy vélekednek a tagok, ha az idő engedi, ezen a héten min­den búzájuk a földbe kerül. A még nem teljes adatok szerint: Százhatvannégy gépállomást traktor dolgozott vasárnap A Gépállomások Megyei Igazgatósága jelenti, hogy a vasárnapi jőddőt az egész me­gye területén igyekeztek ki­használná a traktorosok. Tizen­három gépállomás eddig befu­tott jelentései szerint összesen 164 traktor dolgozott a földe­ken és így vasárnap 360 hold vetőszántással, valamint 321 hold vetéssel haladtak előre az őszi munkák. Elvégeztek ezen­kívül 85 hold mélyszántást is. A traktorosok vasárnapi mun­kájában különösen a pécsvá­radi, palotaJbozsoki és villányi gépállomások tűntek ki: körze­teikben ők hárman többet ve­tőszántottak és vetettek, mint a többi tizenkét gépállomáson együt. A bólyi gépállomás kör­zetében jelentős segítséget nyúj tottak az ugyancsak mozgósí­tott termelőszövetkezeti tagok­nak a mohácsi gyáraikból és tanácstól érkezett társadalmi munkaerők. Segítségükkel a bólyi gépállomás körzetében 53 hold kapásnövényt, takarítot­tak le. UJ term előszőve tkenet alakult Kesziiben (Telefonjelentés) Szombatra virradóra Készé községben megalakult me­gyénk ét a pécsi járás legújabb mezőgazdasági termelőszövet­kezete, melyet tagjai, Farkas István 13 holddal belépett dol­gozó paraszt javaslatára Hon­foglalásnak neveztek eL Az új termelőszövetkezetbe egyelőre 14 tag lépett be 51 hold földdel, de az alakulási jegyzőkönyvet még nem zárták le, hogy még újabb dolgozó parasztcsaládok léphessenek be a felvilágosító munka nyomán. Az alakuló közgyűlés 1 stokovics Illés hét- holdos gazdát választotta meg elnöknek. LEGRADY FERENCNE Több búzát vessünk holdanként! November elseje nemcsak ar­ra figyelmeztet bennünket, hogy minden áron meg kell gyorsítanunk a vetéseket, ha­nem szükségessé teszi a hol­damként! felhasznált búzave­tőmag 15—20 százalékos eme­lését is. A télig hátralévő idő ugyanis annyira megrövidült, hogy nem áll rendelkezésre elegendő idő a kenyérgabonák teljes kibokrosodására, tehát kevesebb kalászunk lesz egy- egy tőről a szükségesnél. Ezer* kívül: a gyengén bokrosodott, tehát gyengébb fejlettségű bú­zákban nagyobb kárt tehetnek a téli fagyok is — amely szin­tén a kalászok számának csök­kenésére vezetne. Hogy kerülhetjük ezt el? Úgy, hogy a várható kiesé­sek pótlására eleve 15—20 szá­zalékkal több magot vetünk el holdanként. Ha eddig gépi ve­tésnél folyóméterenként eiég volt a 65—70 szem csínaképes mag is, most arra törekedjünk, hogy csoroszlyánkéot, minden folyóméteren 78—90 szem csí- | raképee magot vessen a gép Egymást segítve .• egyesült erővel], (Telefonjelentés) 1' Vetkezet életében az évvégi Tésenyben szombaton ala- J '.árszámadás előkészítése. Kü kult meg a községi termelési (| örtösen nagy dolog ez egy bizottságon beiül a vetési bi- J )lyan kÖ2ÖS gazdaságban, zottság. A bizottságban töb- < ^ ^ „Apriu, 4ísz, Nagy dolog egy termelŐszö- az Április 4. Tsz-be, — látva, hogy a közös gazdaság sokkal több jövedelmet hoz mint az egyéni. Ezenkívül Köztársaság néven új termelőszövetkezet is alakult a községben. Jól járt, aki becsületesen végig­dolgozta a hét hónapot és nap- ról-napra rendszeresen eljárt a közösbe. Igaz, az idén még vezető, Szád Vilmos 16 holdat l”-ben idén mérik fel először, nem osztanak készpénzt, mert bek között Kemse Ernő tsz-el- nők. Vörös Géza 13 holdas gaz I lm*lV ali0 hét hónapos múlt­án, Kálócz Zoltán tsz-brigád- (i a tekint vissza. Az „Április tolták le a szárat. Az egyéni­Az zÓAM dolgozó parasztok végzik étogy hét hónap alatt meny- egész község vetése irányi |i ayit gyarapodtak, milyen jö- tását. A bizottság vasárnapi t < I -edelmet hozott a közös mun- az egész községet mozgósítót- < > g a tagok részére, s mit kell ta. A nemrégiben alakúit Rá- d enniük, hogy a jövőévi zár- kóczi Tsz tagjai egész vasárnap -.zámadás jóval gazdagabb te­kint voltak a mezőn. Déleiét: d iyen az ideinél. tíz hold olyan területen szór- é Az Április 4. Tsz tagjainak ták el a szuperfoszfátot, amely rz alakuláskor csak két igás- be búza kerül, délután pedig 7 0'ovvik volt, s a gépállomás se- holdat el is vetettek belőle. f lítségén kívül a tagságnak is A Rákóczi Tsz tagjai és az f íssze kellett fognia, hiszen a egyénileg dolgozó parasztok d ’20 hold föld több mint 200 vasárnap mintegy húsz holdor dfarabban volt. A zárszámadás törték le a kukoricát s takart- ionban azt mutatja, hogy az a jövő év alapját kellett meg­azonban komoly hibák is je­lentkeznek — különösen a munkafegyelemben. Tóth Jó­zsef elvtárs, a tsz párttitkára ahelyett, hogy a munkafegye­lem megjavításával törődne s szorgalmával példát mutatna, pénteken például, amikor a tagság zöme a kukoricát törte, a szárat vágta, — egész nap ki sem mozdult a szobából, azzal az ürüggyel, hogy fele­teremteniök, de az egy munka sége Szentlőríncre ment ma­egységre járó búzával nem val­lanak szégyent. Egy-egy mun­kaegységre hét kiló búzát, ár­pából pedig az augusztus 1-ig szerzett munkaegységre 2—2 kilót adnak. A fiatal Csapó lomba és neki a gyerekekre kell vigyázni. Az örletést a tsz kocsisa egyedül is elvégezhette volna, Tóth elvtárs pedig nyu ­godtan mehetett volna kukori­cát tömi, vagy szárat vágni. János feleségével 14 és fél má- Sérti az alapszabályt, és ront­•Iső közös esztendő is ered­leg dolgozó parasztok ezen a Ú vénnyel zárult. Közös vagyo- napon 15 holdat vetettek el. A iuk értéke máris meghaladja vasárnapi munkában a kölcsö- 1 300 ezer forintot. Kilenc jó nős segítségnyújtás igen szópl! ’eföstehenet vettek, amelyek példáit tapasztalhattuk A dől- l)nar öt szép' továbhtenyesztés- gozó parasztok közül többen re alkalmas borjúval örvendez az olyanok, mim ifj. Kálóczi tették mega tagságot. A nyá- József, Vörös Géza, Kovács Bé-11 ron 10 törzskönyvezett elo- láné és Faragó János, akiknek Jl To ffi Ufoeattal nenf r^delkezé ! í kí*ónak val° süldőt is vásárol- ° t M r ‘ak- uí igásszekereket és fű­gazdákat, mint ózv. Mate Jó- JJ«ek a közöshe. A? isefne és Szmák István Ez a niatvásáHásra és a gazdasági oélda is mutatja, hogy Tesen> < 'elszerelésekre több mint 50 -en mindent megmozgatnak d .,sr f0rint hosszúlejáratú hi- 'z emberek, hogy minél előbl ,\t kaptak államunktól. földbe kerüljön a búza. A 1 a tagok jövedelme is igen ietakarítás, vetés hétfőm is >ől alakult már az első közös \ évben. Ezt az is mutatja, hogy betakarítás, vetés hétfőn teljes erővel folyik­SZŐKE ERNŐ v, b, titkár. szeptember, októberben újabb hét család kilenc tagja lépett zsa búzát és majdnem négy mázsa árpát vitt haza előleg­ként. Zárszámadáskor még több mint öt mázsát kapnak búzából s ezenkívül még kuko­ricát is részelnek. — Jövőre már egészen más­ként lesz — bizakodik Csapó János bácsi, a tsz elnöke. — Tehénállományunkat a jelen­legi duplájára akarjuk növel­ni. A 10 anyakoca szaporula­tit is megtartjuk, s két turnus­ban — áprilisban és augusz­tusban — hízóba fogjuk őket. EzenkMil baromfifarmot is létesítünk 150—200-as állo­mánnyal. Most már könnyeb­ben megy a gazdálkodás és termésátlagunkat is növelhet­jük, mert egy darabban van a földünk. Jól zárult az első esztendő az Április 4. Tsz-ben. de a tervek azt mutatják, hogy a következő esztendő gazdagabb lesz az ideinél, hiszen az ala­pot már meg is teremtették hozzá. Az eredmények mellett ja a fegyelmet, hogy Tóth elv­társ a tagság megkérdezése nélkül kedden éjjel szó nélkül befogta a tsz lovait, s egyik rokonának fuvarozta velük a kukoricát. Az ilyen esetek el­kerülésére a párttagoknak kell felfigyelniük, s ha a kom­munista bírálat nem használ, pártfegyelmivel, és munkaegy­ség levonással kell megbüntet­ni az önkényeskedőket. A munkafegyelem megjavításá­ban elsősorban a kommunis­táknak kell példát mutatnlok. s akkor nem fordul elő, hogy — mint pénteken — a 25 tag­ból csak nyolcan-tizen dolgoz* nak. Az első zárszámadás ne csak gazdaságilag erősítse a bőd*ű Április 4. Tsz-t, hanem fegye­lemben is, mert csak így ga»-> dagodhatik meg jövőre, s as elkövetkezendő esztendőkben szövetkezetük. Es ez elsősor* ban a tsz kommunistáin mér* K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom