Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-02 / 232. szám

2 NAPLÓ 1955 OKTOBER 2 PARI ÉS PARI ÉPÍTÉS Nehéz volt, de megérte ]V em * tudja, hiány éve "1 függetienítertt pártmun­kás. Egyébként non idevalósi. „Csibész palotai kommunista” — szidta valamikor régen a köpcös, kurtalábú honvédór- rsester. Szőkébb szülőhazájára, Eákospalotára célzott. Amikor a pártbizottságra hi­vatták, csak egy kérése volt: — A legnehezebb helyre küldjenek, oda szeretnék men­ni... S most itt van Baranyában, iem a^ért, mintha ez lenne a egnéhezebb hely. A déli ha- Larszél apró failva/it járja; öt község pártmunkájának irá­nyítását bíztak rá Ezt nehéz, de szép munkának tartja Ra*- ösid László; instruktor Talán nincs is annál telje­sebb öröm, mint látná: eredmé­nye van az ember nvinkájá- ;iak. A járási pártbizottságon mondták; „Hogy Zalátán hu­szonkilenc új tag lépett a fez­be s Drávasztárán új csoport bontogatja, szárnyét — abban Rattesid elvtársinak oroszlán­ig»ze v^n.“ .,. Hideg elvtárs, sztárai párt titkárt még nem állította ilyen kérdés elé az éleit. Utón, úcfé- len, ha kaszálásból jött, a bolt- oa ment, mind untai an érdeklő­dők sora vette körül. „Lasz-e már fez?“ — kérdezgették. — Nem tudott mit mondani, de azt sem — még, ha 6 akarná is — hogyan legyen. A tépeló- clést Rattesid clvtáns szakította meg Azzal kell kezdeni, hogy ösz- szehívjuk a kommunistákat, megkérdezzük az ő vélemé­nyüket. A taggyűlésen pairázs vita volt, Gresóék szerint „még r.em érett meg a gyümölcs.” -Négyen-öten mégis a fez mel­lett szavaztak. No, most gye­rünk ki a faluba, beszélges­sünk az emberekkel. Minden cate, napközben az utcán, a .«omszédos földeken híresztel- lék: lesz tsz! Hát nem érdekes; pár napja még a parasztok kérdezgették: lesz-e fez s ma a kommunisták magabiztosan mondják: ha maguk is akar­ják, lesz, mert mi azon vagyunk, llésőbb mind többen állítottak be Hidegéit portájára: „Jóska, benne vagyunk mi is”... — Ma már működő csoport a sz tárai. — Most már átmehet 21aIá- tára — mondta akkor Búzás elvtárs, a járási bizottság el- jő titkára. — De őket sem liagyom ma­gukra. Sok kételyre, téves gon­dolatra kell még választ adná. Ez a mi kötelességünk. S a kommunistákkal együtt egyengeti a fiatal szövetkezet útját. • Milyen pontosan tudja, irány DISZ-be való fiatal tagja van a zalátai tsz-nek! Számolja: egy . i -. kettő ..; két lánya, négy... 6 a végén kiderül: ti­zenegy. — Megalakítjuk a DIS21- izervezetet. A járási bizottság egyik ér­tekezletén. ő is felszólalt. Az •smenetlen első pillanatban azt hihette volna, hogy valamilyen DlSZ-furtkcionáriusok érte­kezletére tévedt. Rattesid elv- társ ugyanis ilyeneket mon­dott: Lajos tanyáin megalakult a DlSZ-szervezet, Kenusén, Za­látán újjászerveztük . . . Két községben létrehoztuk az MN- DSZ helyi szervezetét.. . Kul­túrműsorral szerepelnek, so­kat táncolnak, szórakoznak, művelődnek ... Voltak, akik elismerően bólogattak, de töb­ben me@piron>gatták. Hogy so­kat szaladgál a tömegszerveze- tek ügyében, hogy túlontúl sok idejét tölti ezzel, hogy nem is­meri a 1 tatárokat... Valóban, érdemes szőváten- ná: höl van hát a határ? Rat­tesid elv-társ a párton unífca megjavításán a tömegszerveze- teket is érti. Mert a kettő kö­zött bizonyára szoros az össze­függés. Ne felejtsük, hogy a felszabadulást követő éveikben — többek között — azért dol­gozlak jól a pártszervezetek, mert igényelték, kérték a tö­megszervezetek támogatását. A párt innét meríti új, friss erőit, rajtuk keresztül jut el a tőle távolabb álló emberek­hez, nevein őket A pártszerve­zet egymaga nagy erő, de a tö­megszervezeteikkel együtt he­gyeket tud megmozgatni. Nos, Rattesid elvtárs erre tanítja a • pártszervezeteket, s ez egyálta­lán nem elítélendő magatar­tás • Természetes, azért fel kell tenni a kérdést: hogyan fog­lalkozik a pártszervezetekkel ? Tömören megfogalmazva: ope­ratívan. Mit jelent ez? Azt, hogy mindig úton van. hogy egy-egy községben néha napo­kat is elidőz, hagy nem rest éjszakákat tölteni taggyűlése­ken, beszélgetéseken? Ezt is, de van erre gyakorlatibb pél­da is. Zalátán hosszú ideig nem fejlődött a termelőszövetkezet, a tagok, a pártszervezet is „begubózott”. A pártvezet őség ülésére meghívták a tsz veze­tőit is. Hajlandónak mutatkoz­tak agitálni, esek ... csak ne szégy élnék magukat. Mi rimán kodjunk? Jönnek majd maguk tói is .;. — Dehogy is jönnek — ne­künk kell eléjük menni — vé­lekedett Rattesid elvtárs. — Nincs mit szégyelni, jól dol­goztak. szép a jövedelmük. S ott. nyomban megállapod­tak abban, kikhez mennek eh Nyolc népnevelő-párt állították össze, mindegyiknek kijelöl­ték, melyik családot látogassák meg. Vasárnap már kint jár­tak a faluban. Igaz. eredmény nélkül, összegezték a tapasz­talatokat, ami azt igazolta, hogy sokan latolgatják a belé­pést. A fez-elnök, a pártbiit- kár, meg Rattesid elvtárs első­sorban ezeket kereste fel, a többieket pedig más családok­hoz irányították. ... S a legutóbbi közgyűlé­sen 17 család, 29 tagját vették fel a termelőszövetkezetbe. • Körzetében szeretik, tiszte­lik. A legjobb mérce erre az emberek vele szemben tanúsí­tott magatartása. A múltkori­ban például nagy perpatvar volt a fez-ben. Egyik tag nem­törődömsége váltotta ki. Nem járt dolgozná, tetejébe a csa­lád tagjait sem akarta behoz­ni. „Ha ő nem, hát mi se.” — Egyébként az illető még nem sokat tett a tsz gazdagodásáért, inkább másutt kereste a maga hasznát. — Mit tegyünk? Adjon taná­csot, Rattesid edvtárs. A napokban viszont egy idős parasztember kereste fel. Nagy tusakodás után jött ide. A fia katona, a menye meg úgy vi­selkedik vele, hogy legszíve­sebben otthagyná. Nem főz neki, nem takarít rája. Nem tudja, mit csináljon, belépjen a csoportba, vagy menjen ’ed? Beszélt, beszélt neki az inetruk tor: „Maga jó munkás, szor­galmas ember, szívesen beve­szik, kérje csak magát.“ Fel­szabadultan, jó kedvvel ment el tőle az öreg. Egyfajta ügy: az egyiknél mégis azt mondta, hogy zárják ki a rendbontót, a másikat pe­dig nagy szeretettel biztatta, hogy lépjen csak be. M,i dik­tálta szavait? Az emberek, az élet ismerete, a kommunista szív. Gondolom, munkájának egy kis töredékéből is érzékelhető: Budapest után itt is megtalál­ta helyét. Jól érzi magát, nem kívánkozik el innét. — Hogy is mondjam? Az egy év alatt egészen ide nőt­tem. Nehéz vo'.t, de megérte. Mert itt most már mindig jobb lesz és mi harcolunk is érte: kommunisták, pártonkívüliek, — együtt. BOCZ JÓZSEF A Pécsi Szénbányászati Tröszt felkészül a télre A villán fai gazdák ígérete: November 20-ig rendezzük egész évi beadásunkat Ünnepélyes keretek között adták át pénteken este a ga­bonabegyűjtésben elért megyei első helyezéséért megjáró 8000 forintos községfejlesztési jutái mat Gilvánfa dolgozó paraszt­jainak. Megjelent az ünnepsé­gein Právlcz Lajosné elvtársinő, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője is. A gilvánfai gazdák fogadalmat tettek ar­Érdeinesebb sertéshizlalási szerződést kötni A szabadszemtkirályi Kos­suth Tsz-nek 40 kh. kukorica vetésterülete van, amelyre holdanként 170 kilójával szá­molva 68 mázsa kukorica ér­tékesítési szerződést kellene kötnie. A 40 holdat 20 darab sonkasertés lekötése mentesíti a kukoricaértékesítési szerző­déskötés alól. A termelőszövetkezet ezzel szemben 50 sonkasertés meg- hlzlalására kötött szerződést. Húszat decemberben, harmin­cat pedig 1956 márciusában ad át a? ÁUatforgaimi Válla­latnak. A sertések lekötésével tehát megmarad a 68 mánsa kukoricája a termelőszövetke­zetnek. Ha ezt a kukorica mennyi­séget szerződéses kukorica­ként adta volna le, mázsán­ként 240 forintjával számítva, 16 320 forintot kapott volna. Ha a 68 mázsa kukoricával -neghlzlalható 34 darab süldőt, nem hizlalják meg, hanem szabadpiacon értékesítették volna, értük darabonként 700 forintjával számítva, 23 800 forintot kapott volna, össze­sen tehát — kukoricáért és süldőért — 40120 forint lett volna a tsz bevétele. Ezzel szemben a 34 darab sertés szerződés szerinti meg- hizia’.ása esetén — ha átlag 100 kilÓ6 bacon sertés átadá­sát számoljuk — a termelő- szövetkezet az Állatforgalml Vállalattól kilónként 19 forin­tos árat kap. összesen 04 600 forintot. így tehát a tenmelőezövet­kezet többletjövedelme 24 480 forint. Feltétlenül érdemes volt te­hát a termelőszövetkezetnek bacon sertésre szerződést köt­nie és jól számolt a termelő- szövetkezet közgyűlése, ami­kor elhatározta, hogy 50 da­rabra kötnek szerződést az Allatforgalmi Vállalattal. ROSTÁS JÓZSEF ra, hogy november 20-ig vala­mennyi cikkből maradéktala­nul teljesítik egész évi be­adási kötelezettségüket. A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói III. negyedévi tervük határidő előtti teljesí­tése után minden erejükkel hozzákezdtek az év utolsó ne- negyedévi feladatainak megva­lósításaihoz. A negyedik negyed évi terv teljesítése még na­gyobb erőfeszítéseket, gondo­sabb előrelátást követel, mint az eddigi tervidőszakok, mert ezek a hónapok egybeesnek a hidegebb időjárással, annak számtalan meglepetésével. Ép­pen ezért már most el kell kez­deni a téli felkészülést, meg kell teremteni azokat a felté­teleket, amelyek a téli időszak alatt is biztosítják a termelés zavartalanságát, amelyek biz­tosítékot nyújtanak a meglepe­tések ellen. A téli felkészülés éppen olyan tervszerű irányítást kö­vetel meg, mint a termelés. Ennek figyelembevételével kezdték meg a munkát a pécsi trösztnél is. A tröszt vezetői­nek utasítására mindhárom ke­rületben és Újhegyen is el­készítették az intézkedési ter­veket, megkezdték azok végre­hajtását. Az aknák téli jegesedésének megakadályozására már a múlt évben különböző víztelenítési és gőzfűtési eljárásokat vezet­ték be. Ezeket a berendezése­ket az üzemekben már részben felül is vizsgálták. így Petőfi- aknán elsősorban a vízgyűrük pótlására fordítsanak nagy gondot. Ha a megelőző eljárá­sok ellenére a télen mégis tör­ténne jegesedés, az aknák jég- telenítését az éjszakai műszak­ban végzik majd. Télen különösen a külszíni szállítás okoz sok gondot. A szállítási üzemzavarok meg­akadályozása érdekében István és Béke-aknán már megkezd­ték a szállítópályák meríti hi­dak, vízátereszok, vízárkak és facsatamák rendbehozását. A szállítópályák berendezéseinek szükséges javítását és karban­tartását is elvégzik még a tél beállta előtt. A száüítópályák- ról a hó eltakarítását éjjel fogják végezni, napközben pe­dig ipari só szórásával akadá­A javaslatok egy részét még az idén megvalósítják Hazánk legnagyobb^ bőr­ipari üzeme, a Pécsi Bőrgyár nagyot fejlődött az utóbbi években. Kétemeletes épület létesült sertésbőr feldolgo­zásra, új meszesműhely, öl­töző és fürdő, tűzoltólakta­nya, bölcsőde és napköziott­hon, új utak, kutak, iparvá­gányhálózat a fejlődés fonto­sabb állomásai. Ennek hatá­sa megmutatkozik a terme­lésben is. Az elmúlt két esz­tendőben jelentősebb beru­házás nélkül 27 százalékkal emelkedett a termelés. Néhány héttel ezelőtt az üzem műszaki vezetői meg­beszélték a dolgozókkal, mi­lyen javaslatok kellenének ahhoz, hogy a termelés ol­csóbb és jobb legyen. A dol­gozóiktól kért segítség nem maradt el. Csupán egy hó: nap leforgása alatt 410 ja­vaslatot nyújtottak be, mely­ből a vállalat 255 javaslat­nak biztosította a fejlesztési tervbe való felvételét. Bár a benyújtott javaslatok egyré- sze ráfordítást, beruházást igényel, a javaslatokból 69 olyan elgondolás, melyet ha­ladéktalanul meg lehet való­sítani. Pucher András indítvá­nyozta, hogy kétszer zsírta­lanítsák a sertésbőröket nyers állapotban. A kísérle­teket a gyár eredménnyel el is végeze. A kétszeri zsírta- lanítás jelentős minőségjaví­tást tesz lehetővé. Hári Lajos kérte, hogy az esztergapad fölé szereljenek fel egy csigasort, ezáltal mentesül az esztergályos a nehéz fizikai munkától, nem keli az alkatrészeket kézierő vei mozgatni. A dolgozók javaslatai alapján számos régi techno­lógiai előírás módosult. A krómos üzem a sertés- és marhabőröket korrigált álla­potban hozza forgalomba. A korrigálási eljárással készült bőrök felszíne teljesen sima s ezáltal tetszetősebb s érté­kesebb is lett. Eredményes munkát végez a műszaki bizottság is. Kiválo­gatták azokat a bőrfélesége­ket, melyek az országnak kevesebb valutájába kerül­nek. Ezzel közel 10Q dollár devizát takarít meg az üzem még ebben az évben. Az ol­csóbb bőrök természetesen csökkentették az önköltséget is. Hogy a minőség mégse romoljon, ezt elsősorban a' bőrök válogatásával érték el. ■ Az említett initézkedések meghozták a gyümölcsüket. 4,5 százalékkal szárnyalták túl a börgyáriak a múlt év­ben egy főire eső termelési értéket. 2.2 százalékkal csök­kent az önköltség. lyozzák meg a jegesedért. Ezen kívül Petőfi-aknán a III-as te­lepi vas útkereszteződésnél meg építik a szivattyú nyomóveze­tékének átereszét, de a többi üzemben is szigetelő burkola­tokkal látják el a víz- és sűrí- tettlevegös vezetékeket A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben a IV. negyed évre eső külszíni szerelési mun kákát igyekeznek minél előbb elvégezni. így többek között István-aknán a viz- és sűrített­levegős csőhálózatok szerelé­sét, új sínpárok építését, Pe­tőfi-aknán a tartalék szállító- kas elkészítését Előre számítva a téli szál­lítási nehézségekre, a bánya­üzemek mellett nagyobb meny- nyiségű bányafakészleteket tárolnak. A télre való felké­szülés szükeségessé teszi a meg lévő melegedők rendbehozata­lát illetve új melegedők épí­tését. Ennek a munkának el­végzéséhez is hozzákezdtek. Sok pécsi bányász a környe­ző falvaikból jár be naponta a munkahelyére. Ha nagyobb hó­fúvás lesz, ez megakadályoz­hatja az autóbuszok közlekedé­sét. Ezért a bányaüzemeknek szükséglakásokat is kell biz- tosítaniok a bejáró bányászok­nak. Szabó les-bányán ez már meg is történt. A György-aknai legényotthonban 30, a III. számú és a Sudár István legényotthonokban 35, a Török István legényotthonban 15 bá­nyász elszállásolására van már hely. A többi bányaüzemekben hasonlóan biztosítani kell a szükségszállásokat vagy a munkásoknak a bányászházak­nál való elhelyezését. A téli felkészüléshez tarto­zik ezenkívül az is, hogy már most elvégezzék, az üzemi épü­leteken, a munkásszállásokon az üvegezést és próbafűtést. A külszínen dolgozók téli ruha- szükségletének biztosítása ugyancsak fontos feladat. Mind ezek végrehajtásához a pécsi tröszt valamennyi üzemében már hozzá is kezdtek. Az elmondottakon kívül még számos intézkedés történt így többek között a széntáro- lóhelyek, tartalék villanymo­torok és egyéb gépi berende­zések biztosítására. Most arra van szükség, hogy a tröszt min den bányaüzemében maradék­talanul végrehajtsák az intéz­kedési tervekben foglaltakat hogy ezzel megteremtsék azo­kat a feltételeket, melyek a téli időszak zavartalan mun­káját biztosítják az ország és ezen belül elsősorban iparunk elegendő szénnel való ellátása érdekében. .MásesiLleszén temen EGY SZÉP, eredményekkel induló, de feledésbe merülő mozgalmat kell megtalálni és fölrázni.;. Csakhogy nem megy könnyen! Ellentétes vé­lemények hangzanak el, ame­lyek elgondolkoztatják az em­bert: Érdemes-e elkezdem? Megéri-e? Hátha csak aíéle há- nya-veti módon megalapozott mozgalom volt és ezért lett életképtelen? Éppen egy éve, hogy Trun- gel István Kossuth-akna II. üzemi vájár elindította a moz­galmat, amelynek lényege ez volt» minden vájár műszakon­ként másfél csille terven fe­lüli szénmennyiséget küld a napszintre. Ez a másfél csille — 9, 10 mazsa — egy család három havi szénszükséglete! ... És ez a nagyon hasznos mozgalom. — két hónap múl­tán elaludt. Mit tud erről az Üj Komló szerkesztője, Gábor Balázs elvtárs? — Meddő kezdeményezés. Nem tudják valamennyi mun­kahelyen megvalósítani. Csapa­tonként hét-nyolc csille szén terven felül!... Sok ... Átmegyek a Tröszt épületé­be. Mit mond Vertike István, a termelési osztály főelőadója? — Azt hiszem a műszaki se­gítség hiánya okozta azt, hogy a Trungel-mozgalam nem tu­dott kibontakozni. — Különben eredménnyel járt volna? — Feltétlenül. Ha most fel­újítaná Trungel István a más­fél csillés mozgalmat, nagyon szép eredményeket érnének el. Már csak azért is, mert ok­tóber elsejétől az egész Kos­suth-akna áttér a kétharmados termelésre. A termelő harma­dok most majdnem teljesen kidolgozhatják a nvolc órát... Ami pedig a műszaki segítsé­get illeti: minden tőlünk tel­hetőt megteszünk... Horváth József, a tröszt ver­senyirodájának vezetője: — Igen, tudok a mozgalom­ról. Tavaly sokat írtak róla a lapok, még a Szabad Nép is. Ha jól emlékszem, mintegy 150 vájár csatlakozott Trungel István felhívásához. Meg volt az eredmény is. Két hónap alatt az egyik vájár. — nevé­re már nem emlékszem — het­ven család téli szénszükségle­tét fedezte a terven felüli tel­jesítmények révén. — Miért maradt abba a moz galom? — A múlt évben egyéni bé­rezés és értékelés volt. De ja­nuártól kezdve már csapaton­ként történt az értékelés, te­hát nem tudtak figyelemmel kísérni személyenként a válla­lások teljesítését. Aztán hiba volt az is, hogy a mozgalom csak az évi terv végrehajtásá­ra korlátozódott és ezért ja­nuárban már nem is folytató­dott ... Piegl János, az I. üzem kör­letvezetője helyesli a Trungel- mozgalom felújítását: — Ügy kell a mozgalmat be­indítani, hogy először egy csa­pat valamennyi vájára csatla­kozzék, utána ki lehet terjesz­teni a többi csapatokra, üze­mekre, majd a tröszt vala­mennyi aknájára. Mi, az I. üzem részéről szívesen csatla­koznánk ... A MŰSZAKI GARDA tehát — e néhány véleményből is kitűnik — felkarolná a mozgal met. Felkeresem Trungelékat Kossuth-akna körletében. Dél­után egy órakor együtt van már Szakács Mihály frontmes­ter brigádja. Trungel István — a brigád egyik kiváló vá­jára. Említem a másfélcsiilés moz­galmat. A csapat egyetlen tag­jától sem hallottam ellenve­tést.. Trungel például így nyi­latkozott: — Ha megkapjuk a műszaki segítséget, mi benne vagyunk a dologban. Hatan vagyunk vájárok, tehát műszakonként összesen 9 csille szenet terme­lünk terven felül, a lakosság alaposabb tüzelőellátása érde­kében. — Nagyon jó gárdánk van, bizonyára sikerül. — mondja Madách István. — Mi elkezdjük, de a szak- szervezet mozgósítsa a többi csapatot is. Ha az egész üzem résztvesz a mozgalomban, min derűképpen megmutatkozik az eredmény a havi terv teljesí­tésében — szól közbe Szakács Mihály frontmester. Détári Mihály a tavalyi eredményekről beszél: Emlékszem rá. Madáehék két hónap alatt 150 csille szén­nel adtak többet a tervezett­nél. Ez kilencven tonna szén...* Mindez két ember vállalásá­nak eredménye! Nem beszélve arról, hogy az egy főre eső ter­melési érték is növekedett.. > Ez a beszélgetés lassan át­alakul röpgyűléssé. Trungel István most már „hivatalosan“ is felhívja a brigád taglalt a mozgalomban való részvételre. Elfogadják. ;.. EZUTÁN maid a műsza­kiakkal való megbeszélés kö­vetkezik és néhány nap múlva a Trungel-mozealom ismét élet be lép. amelynek célja: elősegí­teni az ország lak ossága téli tü zelőszükségle tőnek biztosítá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom