Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-09 / 238. szám

6 N A P L ó ▼asArjíap, ms. onTftaat %t Az Akadémiai Napok utón Okfóber elején | zárultak 1 1 11 ....' 1 '■ az Aka­démiai Napok Pécsett. Akár­mennyire is meglepő, de igaz, hogy az orvosok és tormészet- Vizsgálóik' 1845-ös nagygyűlése óta hasonló jelentőségű tudo­mányos ülés nem volt Pé­csett. De vajon-miért repült él így éz a Í10 esztendő? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be Rú­zsáé Lajoshoz, a Dunántúli Tu- dbmányos Intézet munkatársá­hoz. Hazánkban a kapitaliz­mus idején hemcsak a vas­utak központosultaik Buda­pestre — mondotta Ruzsás elvtárs —, nemcsak az ország gazdasági életének vált köz­pontjává a főváros, hanem oda centralizálódott túlzott mértékben a tudományos élet is.- A . Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezését, hogy vidéken Akadémiai Na­pokat rendez, az a gondolat vezeti, hogy így a vidék tu­dományos élete minél maga­sabb színvonalat érjen el, jobban. belekapcsolódjék az or­szágos problémák megoldásába és -mélyebben dolgozza fel azo­kat a kérdésekét, amelyek égy-egy tájnak az életkérdései, s amelyeket a szocialista tár­sadalomban a tudomány veze­tésé alatt kel! megoldani. ■ I— És ez az ülés mennyiben vitte a'őré ezeket a problemá- k‘;tr. ' * — Az egész ülés alapját l:o- gairasi Béla akadémikus ..Ma­terializmus és idealizmus harca a jelenkori filozófiában és tu­dományban“ címmel megtar­tott nagyhorderejű előadása adta. Budapesti és pécsi tudó­sok jogi, földrajzi és történel­mi előadásokat tartottak, ame­lyeket azután megvitattak. Kü­lönösen érdekes volt Klein Jánosnénak, a Budapesti Tör- ténelemtudományi Intézet munkatársának előadása: ..Ba­ranya mozgalmai 1919-ben“. Az előadó ismertette a tanácsköz­társaság eseményeit Baranyá­ban. Ezt az előadást személyes élményeivel és tapasztalatai­val egészítette ki Hajdú Gyula professzor, a pécsi munkás- mozgalom egykori vezetője, aki felszólalásában elmondta, hogy mint küzdött 1919-ben a pécsi munkásság a megszállás ellen, hogyan igyekezett segítségére lenni a Tanácsköztársaságnak és mint igyekezett Baranyát megtartani a további demok­ratikus fejlődés^számára. Babies András|aDunáir-"-----------------------5 túli Tu­dományos Intézet" történész munkatársa levéltári adatok alapján számolt be á mecseki vasérckutatás múltjáról. Elő­adásában rávilágított, hogy milyen szerepet töltött be a táj és az ország életében az a vasérc, amelyet a középkor hajnalán a péesváradi apátság job bágyai bányásztak, és amely hosszú pihenés után most ismét iparunkat szol­gálja. Az előadás megmutatta, mint segítheti a történettudo­mány a bányászat és ipar munkáját, a mult a jelent. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazga­tója tudósoknak és nagyközön­ségnek bemutatta Pécs fejlő­dését attól az időtől, amikor kétezer évvel ezelőtt a Makár- hegyen felgyulladtak az itt le­települt illírek tábortüzei, egé­szen a mai napig, amikor Pécs — gazdaság-földrajzi adottsá­gai és lakóinak szorgalmas munkája nyomán — hazánk százezres lakosú városává nőtt, és amikor az innen szét­sugárzó elektromos energia a táj falvainak százaiban gyújt fényt. A XIX század | eleién a------------------------ Mecse­ken még alig túllátó pécsiek ajkán megszületett városunk iparosodását látva az a mon­dás, hogy németnek Becs, ma­gyarnak Pécs. Azóta ezt az egészségtelen lokálpatriotiz­must Pécs lakossága kinőtte s ma szorgalmasan dolgozik városának és az egész déldu­nántúli tájnak építésén, ab­ban a meggyőződésben, hogy ezzel nemcsak . házát, hanem hazáját is építi. Horváth Gyula Zenei életünk hírei Az október 3-án rendezett Wágner-est emlékezetes zenei élménye marad a hangver- senyévád első estje közönségének. Már akkor előre jelezte az Országos Filharmónia, hogy október 17-én ugyancsak egy teljes hangver­seny keretében szólaltatja meg Csajkovszkij nagyszerű alkotásait. Az október 17-i hang­verseny Csajkovszkij műveinek nagy népsze- i őségére' való tekintettel, két előadásban hang­zik el. A délutáni és esti előadások azonos műsorán a ,,Romeo és Júlia”-nyitánv, a B-mo!l zongoraverseny és az V. szimfónia szerepel. A budapesti MÁV-zenekart Fehér György diri­gálja. Külön meg kell emlékeznünk az est .szólistájáról, aki legutóbb a Prágai Tavasz zenei ünnepségein vett részt az Állami Hang­versenyzenekarral együtt. Legközelebb a Szov­jetunióba utazik hangversenyturnéra. Mind­ezek alapján érthető, hogy a pécsiek is nagy éwleklődéssel várják Cziffra Györg'e szereplé­sét. Csajkovszkij zongoraversenye r.így lehe­tőségeket tartogat mind a páratlan techniká­jú zongorista, mind a költői előadóművész szá­mára. A szórakoztató zene területén dolgo­zók köriben már köztudomású, hogy a jövő hét végén megkezdődik városunkban is Pécs és Baranya megye területére kiterjedően a szakma dolgozóinak vizsgáztatása. Többszáz ember tudása kerül a művészi vizsgabizottság mérlegére és ez igy helyes! — A vizsgáz­tatásra kerülők a dolgozók legszélesebb lé­te gélt szórakoztatják. Nem közömbös tehát, hogy kik és !■ 'V.'jí végzik ezt a feladatot. — Egy igazságos szakmai szűrés megteremti az alapját a szórakoztató zene területén való jó müsorpolitálka és a magasabb előadási színvo­nal érdekében vívott harc sikerének, A vizs­gabizottság előtt végre megjelenhetnek azok is. akik az úgynevezett komoly zene területén óhajtanaik működni, de eddig ugyancsak ideig­lenes működési engedéllyel, vagy esetleg anél­kül tevékenykedtek. Jó alkalom lesz tehát a vizsga lehetősége arra. hogy most már teljes jogú működési igazolvánnyal ellátott előadó­művészekként kapcsolódjanak be a kulturális élet vérkeringésébe. Könyvismertetés J Wurmser—Mami&c: jVí ától kezdődően büszkén mondhatjuk mi, pécsiek, bara- nyalak, hogy két állan.t j színházunk van. Az első pécsi , Két színház Budapesti levelek \ 0 kőszínház megnyitásának hatvanadik évfordulóján megnyílott A kiváló francia baloldal i f második színházunk, a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, újságíró és felesége nemrég a Jó ez a második színház. Jó ez nemcsak azért .mert ismét járt nálunk, Magyarországon. J gazdagodott városunk kulturális élete, mert több szórakozási Élményeikről páratlan széllé- 0 lehetőség között választhatnak városunk, megyénk lakói, mert mességgel, ügyes okfejtéssel, 0 színházkedvelők nemcsak évi hét-nyolc, legfeljebb kilenc elő­szűrésen, agitatív erővel szá- 0 adást, hanem ketannyit nézhetnek meg — hanem azért is, mert mólnak be e könyvükben. A 0 magasabbra, szárnyalhat, teljességében kibontakozhat színmű- levelek voltaképpen a francia 0 vészeink alkotókedve, művészete a több szereplés, kétszeresére néphez szólnak, párhuzamot 0 szaporodott közönség .révén. vonnak a francia és magyar 0 l/őzel kétannyian járhatnak a kamaraszínház megnyitása viszonyokkal. A francia o!va-< után színházba, kétszer annyi előadást mutathat be sók így jobban megértik a 0 színészgárdánk. Több és jobb előadást láthatunk tehát. Ezzel magyar népi demokrácia tör-fazonban nem mondtunk el mindent, amit a kamaraszínháztól ténelmét, fejlődését, vívmá- 0 remélünk, amit a színház vezetőitől, művészeitől várunk, nyait, sikereit. De igen érdé- 0 Szeretnénk ugyanis azt, ha új színházunk és a régi szín­ke sex e levelet a magyar ol-é ház is éppen megnövekedett lehetőségeivel élve, az eddiginél vasó számára is, mert mégis- 0 is többször helyi szerző alkotását tűzné műsorára, ha a pécsi olyan jelenségét, melyek még 0 nek. a tájékozottabb olvasók előtt f is ismeretlenek voltak Leg- f főbb erényük, hogy konkréten, é a megye közönségét, hogy legyen hűséges látogatója, jó barátja egyes emberek sorsán át rau- f az új színháznak. Mi, a pécsi írókat és a művészeket hívjuk fel tátják be a két rendszer kü- 1 itt: tekintsék a kamaraszínházat közös alkotóműhelynek, amely A Pécsi Nemzeti Színház új igazgatója, Katona Ferenc elv- ‘ * társ éppen lapunk hasábjain hívta fel Pécs város és lör.ibözőségét. Tolnai Lajos: Az új főispán t hivatott arra, hogy új színdarabjainknak első otthont, bemu- t tatkozási lehetőséget, indulási teret nyújtson. 0 A kamaraszínház első előadására — nagyon helyesen — ^díszes meghívókat bocsátottak ki. Meghívták a kapunyitásra, t az új színház első bemutatójára a népművelés áldozatkész f munkásait, az üzemek és bányák legjobb jait, a színház régi A múlt századvég ,.irodaim / barátait. Mintegy családi körben — a kultúra harcosainak, a fenegyerekének“ ez a regénye0 munka hőseinek családtagjai előtt — mutatják be Heltai Jenő egy kepzCiei'beli erdélyi me- 0 (ja néma. levente” című vígiátékát. Az évadnyitéi-színháznyitó gye közállapotait írna i«._ B.os-^ már olyan, hogy — ha méltó lesz hozzá az előadás — egy- diseg, korrupció, sogorsag-kp- j csapásra meghódítja vele színházunk a. közönséget. Az új szin- masag. intrika, csalás es sik- 0 ház berendezése, felszerelése nemkülönben kielégíti a Jegké- xasztas s minden e. képzelhet o 0 nyesebb igényeket is. A szereplőgárda, a legjobb művészeket ajasság .jellemzi ezt a megyét 0 tömöríti, a darab rendezője: Lendvay Ferenc. Mindezeket ösz- mirtt általában az egész akkori i szövetve joggal számíthatunk arra. hogy sikere lesz a kamara- VIagyarország közéletét. f színháznak, hogy sikere lesz az első ott bemutatott darabnak. Itt ,pióbál lendet teremten 0 . siker azonban gyorsan szálló madár. Igyekezzenek szin­1-e.mte Ézsau. egy paraszti.u- f A há7.unk művészei, hogy állandó tanulással, önképzés- >oi e s^o.ga iro. ak.it a ^ ~ésel. mind több és jobb, színvonalasabbnál színvonalasabb elő- ugymimszier szeszélyes kedve- 0 adiissal üj .szinhá*unUban ,artsák a siker madarát! ío. spanjanak ne- 0 A kamaraszínház tervei szépek. Az első terv: az átalakí- ze . n' , e ’meszetesen a me- 0 [as <vs megnyitás már valóravált. A további — művészeti és mű- gye un retege szövetkezük e:- <sortervek _ csak ezután vainak valóra. Bízunk abban, hogy ene s minden erejével el akart! törék- 0 ja gáncsolni becsületes véseit. a. színház vezetősége és minden egyes tagja azon lesz, hogy a , szép tervekből ragyogóan szép valóság legyen, hogy ..A néma . , , , , , ? levente" sikersorozata után az új bemutató ismét sikert, tet­Az iro szenvedélye* indulat-1)rasson. .al mutatja be a hajdani un t „ , .. .... ... , . világ rom'ot+ erkölcseit tür-> K. •»«yutt művészi munka a záloga annak, hogy a Pécsi heteden köz i''epotait Regéi 0 Nemzeti Színház Kamaraszínházát estéről estére lelkes, nye _ bár írórniuvészete nem j taPsolni »karó közönség töltse meg. Mi, Pécs város qs Baranya ér fel Mikszáth éval" _ mé°isfmefy‘e közönségének nevében ehhez a munkához kívánunk fontos és jelentős iródálomtör- j színházunk vezetőinek, művészeinek és minden dolgozójának téneti és kordokumentum áa kamaraszínház megnyitása alkalmából sok siliert! felhívás Móricz Zsigmond levetek és dokumentumok gyűjtésére A Magyar Tudományos Afkía- dámia Móricz Zsnemoind mű­veinek levelezésének és a rá­von« t:k oz ó de iáimén temcScniaik kiisidiásét i.ndítja meg. A mun­ka teljességéhez szükséges, bogy a mágiánk éplban lévő Mó rjcz-írá&oik. cledii'kái.t könyvek' ■levelek, valamint a toertáraaik magem lélkezései .Ls taetekertüje- nefk a. 'kiadásba. Ezért felké­rünk mindenkit, aAcincix birto­kában Móricz Zsigmondival Iviapcsoiatos bánmilyen emlék van, iközölje a Magyar Tudo­mányos Akaaiámia Könyvtára kéziratíárávsll. (Budapesti V.. Akadémia u. 2.) A könyvtá* az anyagot 'ebéi _ ként átveszi, vagy megvásárol­ja. Kérjük, hogy azclk is jelemt- ikezzenek, aCtík a tulajdonuk­ban léim leveleket, dediilkáció- kat, s'tib. nem kívánják^elaján- 'oni a kiönyvté.mak. és tegyék lehetővé, hogy n továbbra is tuliajdonukiban maradó doku­mentumokat a köny vtár a ma­ga részére lefényfeópeztetihesse. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Magyar Irodalomtörténeti Társaság. ■ Csánlti Lenkét, Hosszúhetény község védőnőjét és népműve­lési ügyvezetőjét jürge, tevé­keny embeinek ismerik a falu­ban. Olbetet* kézzel üldögélni ( agy dologtalanul sétálni talán n ég senktöbm látta. igaz. any- nyr a. sietni sem, mint pénte­ken egész napon át. QíaLéka später orsmqjúráira inda! Barkó Ilona, a Hosszúhetényi Népi Együttes egyik tagja. (A D. N. fényképpályázatára beküldte: Molnár Ferenc) Reggel heutazott Pécsre, dél­ben már imie. otthon volt. de csak azért, délután ismét a pécsi IBLSZ-nál tárgyalja". megváltsa c jc gyeket, és hipp­it pp megint odahaza teremjen Hosszuheténuher, aludjon egy­két érát és szombaton hajnali 'tégy órakor vagy ötvenedma­gúval voroi-a üljön. hogyJász- ar.átiba utcizon. Vajon miért ez a nagy ké­szülődés, izgalom, vajon mit keres 48 hosszúhetényi kultú- ros és négy muzsikys a távoli Jászapátiban: Egyszerű a manyarázal: Csa­lóvá Péter’, viszik, magukkal hogy m-egismerjék a furfangos ..legényt i szé’cs Alföldön. Jász- nzátiban is ahol éppen terme. ’ -szövetkezeti napot tartanak vasárnap. Csalóka Péter különben na­gyon Koros és nagyon fiatal is <>t : személyben. Történetét már négyszáz éve őrzi mesékben, mondákban a hossz íheteny-i nép, de csak az idén élesztette ujja népi játék formájában a nepművésíSí néhány havain- ‘o> fűnkéijná’uusa és Hosszú- hetény fia alja-öregje. — Mindenül adott hozzá va­lamit, ki mesét, ki táncot — beszéli el Csalóka Péter szüle­tésének történetét a Hosszúhe­tényi Népi Együttes zenekará­nak egyik tagja, „civilben'’ a tanács v. b.-titkára. — Az ösz- szekötöszöveget Szűcs László író állította össze, a táncokat az öreg Muharai és Szász Bé­ta... Sqk szitfőj.z, sok bábáia volt hal Csalóki Péternek, de reá unt érvényes a közmondás, hogy „a so;c bát-a között el- véíz a gyetek”, mert a hoiszú- hetényiek Pátere fejlődött, erő­södött, megjú'ln már egyasz- tenáős korában fél Baranyát, volt Mohácsszigeten, Cser’őn. kzulimánban Zósdon és l'm, az Alföldre is eljut. i>c mire is tanít ez az ország járó Csalóka Péter? A történet arról szól, hogy a furfangos parasztlegény ho­gyan jár.túl a: urak, földbir­tokosok eszén — cs ezzel együtt emlékünkbe idézi azt a rég letűnt világot, melynek egyik képviselőjét, a főbírót, Calácz József személyesíti meg a népi játékban. Calácz József, ez a fiatal komlói esztergályos is készülő­dik. Csak egy pillanatra „ug­rott be’• Csáki Lenkéhez, hogy „szerezzen már egy monoklit, mert ezt az egyet bizony sehol sem találniKarján a főbírói ruha. még az elmaradó almion lovaglóostor is. y' .-rhi meglás­sa. olyan főbíró lesz belőle, amilyenről a mese szól. Azám, a ruha .. . — Fizetni kell érte! — új­ságolja Calácz József. — De ki fizet? — töri a fejét Csánki Lenke. — Honnan sze­rezzünk pénzt? — Én eddig már fizettem egyszer-kétszer — mondja a jövendő főbíró —. de azért jó lenne, ha ezután erre nem ne­künk lenne gondunk! Bizony, ha innen nézzük, ha onnan, igaza van. Több támo­gatást érdemelne a Hosszúhe­tényi Népi Együttes, — bár már edig is sok támogatást, se­gítséget kapott a népművelési osztálytól, a Népművészeti In­tézettől, — hogy ne a tagokat terheljék a szereplések, a ru­ha kölcsönök számlái. Igaz, ezt az áldozatot is szí­vesen vállalnák a tagok. Lám. későn érkezett meg a jászapáti utazás útiköltsége. de Csánki Lenke egykettőre összeszedte a faluban a szükséges 5000 forin­tot — kölcsönbe. Ahogy a ta­nács tagjai, a dolgozó parasz­tok. a. Komlóra járó bányászok, munkások szívesen résztvesz- nek minden szereplésben, ahogy szívesen tanulnak, fá­radnak, ugyanúgy szívesen ál­doznak is az együttesért. Sőt. már nem elégszenek meg egyedül Csalóka Péterrel. A „szülök” ismét gyermeket“ szeretnének. — Újat tanulunk — meséli Szabó József, az együttes idő­sebb tagja. — egyébként vi­lág járt ember, mert mint az első világháború egyik hadi­fogoly-kórusának énelcese el­jutott egészen Adenig. — Egy újabb népi játékot állítottunk össze1, éppen ezért jön le Buda­pestről a napokban Szász Béla és még néhány szakember, hogy segítségünkre legyen ... Es ahogy az együttesnek se­gítenek, úgy segít az a falu­nak. sőt, más falvaknak is. Szulimánra, Csertőre a terme­lőszövetkezetet mentek kö­szönteni... Otthon. Hosszúhe- tényben azért léplek fel, hogy kedvet keltsenek -a jó munká­hoz — az élenjárók dicséreté­vel, népszerűsítésével. Közben ők maguk is szé­niekké. kedveitekké váltak. — így került el a hírük Jász­apátiba, így hívták meg őket egy kis vendégszereplésre . . Hétfőre már ismét itthon lesznek a hosszú út után. Pi­hennek majd? Nem, hiszem,-' Csánki Lenke már ismét ter­vez, mint ahogyan tervezget­nek a többiek is és nemcsak, új népi játék tanulásáról beszél­nek-. hanem rádió szereplésről, pécsi bemutatkozásról további falusi vendégszereplésről... Nem kétséges, hogyha ilyen lendülettel, lelkesedéssel dol­goznak, mint eddig, minden el­képzelésük, tervük, sz?p gon­dolatuk valóra válik. Kaszás János, Bocz János és Bagó János bemutatja ., kanás* láncot. (A I). N. fenyképpályáz atiira beküldte: Molnár Ferenc)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom