Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)
1955-10-02 / 232. szám
4 NAPLÓ 1955 OKTOBER Z Pillantás a jövőbe A megyei tanács tervosztálya most dolgozta ki azokat a beruházási terveket, amelyeket a tanács a saját erejéből a második ötéves terv során kíván megvalósítani. Ezek a beruházások tehát csak egy — s nem is nagy részét képezik azoknak a gigászi építkezéseknek, amelyekre megyénkben a II. ötéves tervben sor kerül. — Eszerint az elkövetkezendő öt esztendőben a megyében számos új ipari üzemet, szociális, kulturális és egészségügyi intézményt létesítenek. Vj üzemek Az építőanyagipar további fejlesztése érdekében már a jövő évben megkezdődik a cserépgyártóé. A téglagyári telepek gépesítése révén fokozódik majd a termelés. Uj beruházások eredményeként Baranyában már 1956-bain egymillióval több téglát készítenek és 50 ezer darab cserepet gyártanak. A szigetvári járás kenyérellátásának megjavítását szolgálja a Szentlászlón építendő új 200 mázsás sütőüzem és a Szigetvárra tervezett új kenyérgyár. türdök A harkányi gyógyfürdő fejlődése és a forgalom állandó emelkedése megkívánja, hogy a községben szálláshelyről gondoskodjanak. Ezért a megyei tanács tervbevette, hogy 50 férőhelyes új szállodát építtet. Az új thermál fürdő építését máris megkezdték és tervbevet tók, hogy a gyógyfürdő szanatóriumot, amely jelenleg 150 ágyas, további 100 ággyal bővítik. A baranyai fürdők fejlesztése során Siklóson egy új állandó és idényfürdő létesítését tervezik. Ugyanakkor továbbfejlesztik a harkányi gyógyfürdőt és a sikondal fürdőt. — Már a Jövő esztendőben Si- kondán egy új négyszáz méteres mélyfúrású kutat készítenek, hogy a fürdő részére a szükséges vízmennyiséget biztosítsák. Harkányban egy új idényfürdő medencét és új kádfürdőt, Sikondén pedig még egy fürdőmedencét építenek. A megye egyes községeiben lévő idéinyfürdőket (Szászvár, Magyaregregy, Mecsekná- dasd, Sásd, Pécsvárad) újabb beruházásokkal továbbfejlesztik. Fejlődnek a kórházak A megyében lévő kórházi ágyak számát 220-szal gyarapítják. A szigetvári, siklási és mohácsi Járási tanácsi kórházaknál 60—80 új ágyat biztosítanak. A szigetvári kórháznál A Pécsi Akadémiai Napok keretében Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet Igazgatója, tegnap este a Doktor Sándor Kultúrotthonban: „A kétezeréve* Pécs” címmel érdekes előadást tartott, amelyből az alábbi részleteket közöljük. Pécs sokat köszönhet új gyermekosztályt létesítenek és emelik a szülészeti ágyak számát. A többi kórházaiknál is elsősorban a szülőágyak számát növelik és korszerű szülészeti osztályt létesítenek. A második ötéves terv utolsó éveiben pedig Sellyén és Villányban 20—20 ágyas szülőotthon kezdi meg működését. Hatvan ággyal lesz több az állandó területi bölcsőde férőhelye Szigetváron, Pécí?v áradon és Siklóson új 40 férőhelyes bölcsődét létesítenek. Míg az állandó területi bölcsődéket főként nagyobb, ipari jellegű községekben bővítik, addig az idénybölcsődéket elsősorban mezőgazdasági jellegű községekben és a bányavidék két községében építik. Az idény- bölcsődei férőhelyek számát 180-nal növelik. A meglévő körzeti orvosi székhelyeken 8 orvosi rendelőt és lakást létesítenek, ezenkívül az újonnan szervezendő négy orvosi székhelyen szintén orvosi rendelőt és lakást építenek. Há r o merne leien irodaház Pécsett *A tervek között szerepel egy háromemeletes irodaház építése, a megyei tanács részére, mert jelenlegi elhelyezése nem megfelelő. Az új irodaház építésével Pécsett javulnának a lakásviszonyok, mert a mostani épületet lakások céljára használhatnák fel. A megyében egy járási tanácsi irodaházat és 13 községi tanácsházait is kíván létesíteni a tanács. Törpe vízmüvek Siklós vízmüvet és vízvezetéket kap, továbbfejlesztik a szigetvári vízmüvet és megjavítják Pécsvárad vízellátását is Sellye községben a meglévő mélyfúrású kút vizének felhasználásával egykilométeres csővezetékkel fogják a vízvezetéki hálózatot kiépíteni. A jövő esztendőben Bóly és Má- riagyűd községekben ugyancsak meghosszabbítják a vízvezetéki hálózatot. A megye községeinek jobb vízellátása érdekében a második ötéves tervben 75 új fúvóit közkutat létesítenek. 40 új ásott közkutat építenek, több község pedig törpevízmüvet kap. így többek között törpe- vízmüvet létesítenek Villány és Bános községben is. A jövőre Dunafalva, Bár, Szentlő- rinc, Palkonya, Magyarbóly, Pettend és Sásd községekben egy-egy, Mohács város szigeti részén pedig 4 új fúrott közkutat készítenek. Mohács városában ugyanakkor kiépítik a csatornahálózatot te. Mohácson a helyi közlekedés biztosítása érdekében a városgazdálkodási vállalat kereté^ ben egy kisebb autóbusz-részleget szerveznek. Ennek feladata lesz Mohács város és Mohácssziget utasforgalmának lebonyolítása. A megye 325 községéből ez év végéig 262-őt villamosítanak, az elkövetkező években pedig 63 községben gyullad ki a villany. A szigetvári víznyomásibkoz# berendezés Szigetváron az ötéves terv keretében, 1952-ben létesítették a vt nyomásfokozó berendezést (hydrofer-házat), amely megjavította a lakosság vízellátását. A szerkesztőség postájából Gyermekeink jövő évi üdüléséért Szptember 24-én virággal díszített, gyermekdaltól hangos autóbusz érkezett Bala- tonföldvárról az Építőipari Vállalat központi épülete elé. A huszonkilenc bölcsödés és napközis gyermekeket — akiket a vállalat és szdkszerve- zet orvossal, nevelőkkel, gyermekgondozókkal küldött el két heti üdülésre — nagy örömmel fogadták a szülők. Amíg ők munkahelyeiken dolgoztak, addig gyermekük bőrét barnára varázsolta a napsütés. A jó ellátás pedig meghizlalta őket. Sok-sok szép élménnyel tértek vissza a magyar tengerről... Esztétikai, közösségi érzésük is fejlődött. Sánta Berci például azt újságolta, hogy akkor a legszebb a Balaton, amikor sok vitorlás úszik rajta. Mások arról beszélteik, hogy a kisebbekre vigyáztak, játszadoztak velük. Egymást szerető gyermekek kollektívája kovácso- lódott össze az üdülés alkalmával. Azért is jegyeztek békekölcsönt az Építőipari Vállalat dolgozói, hogy jövőre még több gyermeket vigyenek nyaralni és a bölcsőde és a napköziotthon bővítése után — amelyre államunk évi 219.200 forintot költ — még több gyermek találjon második otthonára. FEKETE GYULÁNÉ, a napköziotthon vezetője. Műsor a kulim váró teremben A MÁV vegyes-énekkar szeptember 22-én este kedves érnek számokkal gyönyörködtette a pécsi nagy állomás kultúrváré- ter mének nagyszámú közönségét. Megkapóan szép volt, szívhez szóló volt ez a hangverseny. Az énekkar tagjai odaadó munkájukkal érték el a szép eredményt. Karmesterüket is dicséri ez a nagyszerű teljesítmény. Szeretném, ha máskor is alkalom nyílna a dalárda meghallgatására. DADAY TIBOR Felsőmalom u. 16 1. 68 mázsa szenei takarítottunk men augusztusban Termelési értekezlet volt az elmúlt napiokiban a pécsi I. számú téglagyárban. Angster József főmérnök értékelte az elmúlt hónap munkáját. Megállapította, hogy az üzem jórészt azért teljesítette a tervét, mert bevezették a Duva- nov-féle gyorségetési módszert. Ezzel meggyorsult a termelés, de jelentős szénmegtakaritás- hoz is jutó ttok. A módszer lényege az, hogy ezután nem dobják ki égetés után a salakot, hanem keresztül engedik egy sima hengeren és bedolgozzák a nyerstéglába. A meg takarítás 1000 tégla égetésénél mintegy tíz kilogramm. Ennek révén augusztus hónapban 68 mázsa szenet takarított meg a gyár. , , Krisztics Mark Takarékos iskolák — takarékos tanulók ... A pécsi Egyetem utcai általános iskola úttörői az év vé^ gére országjáró kirándulást szerveznek. Erre gyűjtik a pénzt. A takarékossági versenyben a Vili. b. osztályból két kislány vezet: Varga Rózsi és Egerszegi Mária már 110—110 forintot gyűjtöttek. Már most boldogan gondolnak arra. hogy milyen jó is lesz az egri várban, Aggteleken, Lillafüreden vagy Miskolcon. Az alsótagozatban szintén nagy az igyekezet. A II. a osztály gyűjtése máris elérte a 150 forintot, de a III. c .osztályosak is iparkodnak: eddig 130’forint az eredmény. Az iskola eredménye: eddigi takarékbetétje elérte a 3.400 forintot. Az istenkuti iskola úttörői is szorgalmasan gyűjtik a forintokat. Novák János és Papp Júlia a VIII. osztályból 20 és 30 forintot, Berta Karcsi a VII. osztályból harminc forintot takarított meg. A mecseknádasdi úttörők budapesti és mátrai kirándulásra gyűjtik a pénzüket. A VIII. osztályban Nagy Árpád és Autlh Regina nemcsak a tanulásban járnak elöl. hanem a takarékosságban is: több mint 50 forintot gyűjtöttek. Mas élenjáró jó tanuló is van ebben az iskolában: Budai Béla már 46 megtakarított forinttal büszkélkedik. Amreln Aruai jövőre méhészeti felszerelést akar vásárolni. Két heti takarékosságának eredménye 4R forint. , _ , Stocker Teréz OTP pécsi fiókja. Komló egyre csinosul)!) lesz Sütő Mihály nyugdíjas bányász néhány éve citrom- csemetéket kért Fertődről. Díjtalanul küldtek neki húsz darabot, amelyeket szétosztogatott bányásztársai között. Féltő gonddal ápolgatták azóta a csemetéken. Nemrég megkért Sütő elvtárs, jöjjek el hozzájuk beszemezni a csemetéket. Szívesen teljesítettem kérésót. Először jártam akkor Komlón és örömmel töltött el, hogy Komló nemcsak rohamosan fejlődik, mint ipari váróé, hanem egyre szépül is. Ugyancsak jólesett az a szíves vendéglátás, amelyben a bányászdolgozók részesítettek. Megígértem nekik, hogy jövőre is ellátogatok hozzájuk, hogy eddigi gondos munkájuk ne legyen hiábavaló és a Komlón egyre nagyobb számban zöldelő citromcsemeték minél hamarabb dús gyümölcsöt hozzanak. Szabó Sándor, Kémes. a Mecseknek. Ami ebben a kapcsolatban múltjára jellemző, az tömören a borospince és a malomkerék fogalmával fejezhető ki. Jelenére pedig a kőszén jellemző. A déli verőfényes hegyoldal érlelte a szőlőfürtöket Probus császár óta. A meleg Földközi tenger mellől, a szélsőséges éghajlatú, télen sokszor igen zord kárpáti medencébe átvezényelt légióknak, gyarmatosoknak hiányzott a bor. A természet alakításának számított a fagyos telet jól bfró szőlőfajták telepítése és kitenyésztése. Sopianae, a római i Pécs gazdag és virágzó város volt. Amikor a népvándorlás viharaiban a hegység déli lábvonalát szegélyező sok és gazdag bortermő villa elnéptelenedett, megmaradt a sűrűn lakott szegényes kisiparos és kereskedő város, a mai Pécs belvárosának délnyugati szögletében De ez már nem volt Coloniae Sopianae-nak nevezhető. A lát kép adta meg nevét, az egymáshoz közelálló öt templom A szegény város fölött, a dombos tetőokiatakon ez hívta feO magára a figyelmet. Innen ered, hogy az itáliai papok latinul Quinque EcclesiaeA KÉTEZERÉVES PÉCS nek, a bizánciak görögül, a szlávok és a németek ugyancsak a saját nyelvükön nevezték „öt templom”-városának Pécset ebben ü korszakban. A népvándorlás nyomorúságos esztendeiben Nagy Theo- dorik rendeletére a gót főnök felbontatta a légi sírokat és rtsszes/.edette belőlük az aranyat. Az avarok ismét igen sok aranyékszert hoztak. Ezek javát pedig Nagy Károly ra- boltatte el katonáival azon a címen, hogy az avarokkal szemben megvédik a kereszténységet. Az avar sírokban megmaradt rengeteg ékszer az iiszögi avar temetőből, mint téglavetőtelepből, az első világháború idején került ki és semmisült meg a tudomány számára, a régi társadalmi rend „aki bírja, marja” elve alapján. Az avarok a város mellett telepedtek le. A latinos műveltségű iparosokkal dolgoztattak. Egyes nyelvészek szerint Pécs neve is avar eredetű, ugyanaz, mint Bécs, vagy Báes. Annyit jelent, mint az ország széle, határto- lepülés. A magyarok ezt o nevet vették át, valószínűleg köz vétlenül a maradék avaroktól A magyarok ugyan ír szinten a latinos város körül telepedtek meg. Err*' vallanak a ba- » árdűlő és falunevek: Szabolcs, Kozár, Árpád, Megyer. A római hagyományok kis városa pedig élt a szőlőből és a kézművességből- Ebből éltette mindenkori urait Is. A középkor új társa----------— —— dalmi rendje felszabadította a rabszolgákat, akik követ kő körül hajtva őröl lék a mindennapi kenyérhez szükséges Észtet és kötelesek voltak minden nehéz munkát „állati" színvonalon végezni. Az új rend, a feudalizmus, szerződött a jobbágy- gyal. Földjének csak annyi volt az értéke, amennyi jobbágy és barom tartozott hozzá. Könnyíteni és gyorsítani kellett tehát a munkát. így szabadította meg a társadalmat a legnehezebb munkák javarészétől, a vizierő alkalmazása, a malom. Megint a Mecsek adott új fejlődési lehetőséget Pécsnek. Ugyanis 233 méter tengerfelszíni, a hegylábi síkság felett pedig kereken 120 méter magasan a Tettye fensík karstf- forrása ömlik. Vize sohasem apud el, legalább napi 200— 300 köbméter, még a legnagyobb szárazságban te megvan, de a hóolvadás utáni napodban a 60 000 köbmétert is meg haladja Ilyen nagy esésű, bő vfz messze földön sincsen Ide telepedtek a pokróeverök. a tímárok, n sótörők, deszka- vágók. Ide vezettek az utak te Ahol a malmok útja a* úsí hegylábi utót metszette, ott volt a római város Fő utcája, a mai Kossuth Lajos utca. Érthető, hogy ezt az utcát szállta meg a kereskedelem. Megépültek a vár06 falai is, amelyek magukban foglalták a római várost a malom patakig. Megépült a püspöki vár a négytornyú vár-templommal. Ilyen nagy területet — közel 700 000 négyzetmétert — fallal sehol sem öveztek Magyarországon. Bécs is kisebb voli, mint Pécs. A hegységet a déli oldaton magasan borították a szőlők, de présház egy sem volt. A szőlőt, mint drága kincset, szekéren szállították a városba és házaknál préselték ki. így 8 középkori falakon belül sok kilométer hosszú és egymás alatt is több emeletben elhelyezkedő pince-labirintus helyezkedett el. Ma már omladozik ez a földalatti Pécs. A bor és a vizierövel dolgozó gépek, a malmok adták Pécs gazdagságát. A pécsi aranyműves céhnek sok dote ga volt. Pécs és Bizánc között ugyanis rém volt város, .voIt a legkeletibb Nyugat és a legnyugatibb Kelet hogy Nagy Lajos 1367-ben itt alapította meg a művelt világ egyik legrégibb egyetemét. Itt élitek a legfel* világosultabt> reneszánsz főpapok, egyedül itt hallunk az úgynevezett „balneum 0°™- mune”-ról, azaz a város .közös fürdőjéről” a XV. században. Lényegében ilyen maradt Pécs a török idők viszontagságaiban is. UgyaitoZ voH a helyzet tovább iá* e^fS7'?n„t mecseki liász-kő^énbányászat kifejlődéséig. A kapitalista ‘ városatyái jó áron eladják a y tyei malom jogokat, a v ros közönségének és bóravárat kesztyűgyárat, sorpewgógyárat, porcelángyárat, Äit utópiák. Apettye forrás a városi vízvezeték eavik fő táplálója lesz. Hatal- ras ütembe" fejlődik a kővasutak megépülésével. A *zocia,'*1n Pécsnek te “ éltető eleme. D° ftm Pécsnek, hanem a szinte máról-hol«aPra felépült Komló szocial^’* bányavárosnak is. Még leftajább két nagy bányaváros ápwlfejlődésének útját a tudomány világMa be. Szocialista geológusok és geofizikusok mérik fel a kőszénvagyont. ók és a technikusok vizsgálják a zengőváirkonyl vaeéretelgpeket, a hidasi kaolint és berttonitot, a bükkösen és helesfaj üveghomokot, a goricai öntóde-homo- k°t és népünk jólétének sok más. eddig még fej nem ismert erőforrásét. A Mecsek, mint földrajzi környezet, éltető <*0 a jövfi Pécs szánjára Halkabbra az utcai hangszórókat! A bonyhádi színházlátogatók nevében írom c néhány sort. akik gyakran ellátogatnak a Pécsi Nemzeti Színházba. Legutóbb szeptember 11-én Hóén jöttünk el, hogy megtekintsük a „Mária főhadnagy”*01' Akadt olyan is köztünk, ftki már másodszor nézte végig az. előadást. A bonyhádiak u*yar> Is igen megszerették a gzinhsí művészeit. Sajnálatos azonban, hogy éppen a legs“1»1» jelemctek, énekszámok »katonával, még a becsukott ablakon is áthallottuk az utcai hangszóró táncszámait. Bizonyára lehetne segíteni ezen ás sok Pécsi színházlátogató **álás lenne az intézkedésért. MAJOR MÁTYÁS a bonyhádi járási kultúrotthon úJattfiatója. A színház igazgaiú6^3, teljes mértékben pgy«?tert a 1®V*1 írójával. Éppen ezért arra kérjük a környező kuMuroU"onok vezetőségét, hogy e sok alatt — »ként a Prá«j előadásoknál — szüntessék meg 8 ),aiU.(u&)?P6K közvetítést, vagy le a hangszórót. A bnngo« köz vetítés nemes»11 8 zavarja, rvésli^unkáiuk^gz^; f SS‘ Nom*eU s*«iháj titkáráig Irtsuk fZÖVŐIePltét! re pfc í’ „Iisztító munkát U„ "jpssi <£&£«*■ — több”**11 Ja kárt ofcozt** "*P®Md"d0«*fcnak. A báj°n a sfov^lepkek hatósáoW Wrfn^“ irtásáról leheti és kellent «árpásén se0^enlpalmai ja?t$K!'
