Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-27 / 253. szám

2 NAPLÓ 1955 OKTOBER 21 Megérkezett Genfbe a szovjet küldöttség Molotov elvtárs nyilatkozata Ont (TASZSZ) Október 26­érte­kezlete óta gyakran beszélnek a genfi szellemről. Ez érthető is. A genfi szellem jegyében cselekedni annyi, mint előse­gíteni a nemzetközi feszült­ség enyhülését, a béke meg­szilárdulását. Az értekezlet résztvevőitől erőfeszítéseket várnak annak érdekében, hogy megegyezésen alapuló megol­dásra jussanak azokban a kérdésekben, amelyek erősen foglalkoztatnak mindenkit, aki őszintén óhajtja a hidegháború befejezését és eiő kívánja se­gíteni a kölcsönös bizalom ki­alakulását az államok között. A szovjet küldöttség a maga részéről minden tőle telhetőt el fog követni, hogy elősegít­se az értekezleten olyan po­zitív eredmények elérését, amelyek összhangban állnak a népek vágyaival. Engedjék meg, hogy szívé­lyesen üdvözöljem Genf lakos­ságát, hatóságait és Svájc kor­mányát. Megegyezés jjölf létre Egyiptom és Szaud-Arábia között kölcsönös katonai szerződés megkötésére Lpndon (MTI): A kairói rá- Jió október 25-i esti arabnyel­vű adásában közölte, hogy Egyiptom és Szaud-Arábia kedden megegyezett abban, hogy kölcsönös katonai szer­te 079 cfofctlolt Micsurin születésének 100. évfordulóján #n Genfbe érkezett a négyha­talmi külügyminiszteri értekez leien résztvevő szovjet küldött •ég. A repülőtéren V. M. Molotov a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, külügyminiszter, a küldöttség vezetője a következő nyilatko­zatot tette: — Holnap kezdődik a négy hatalom külügyminisztereinek értekezlete, örülök, hogy új­ból találkozom Genfben kollé­gáimmal, az angol, a francia és az amerikai külügyminisz­terrel. Fontos kérdéseket kell meg­vitatnunk. A kormányfők meg bízása értelmében megvitat­juk az európai biztonság kér­dését és a német kérdést, a leszerelés kérdését, valamint a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok fejlesztésének kérdé­sét. A kormányfők genfi .\ franci» minisztertanács felhatalmazta Edgár Fau- rc-t a bizalmi kérdés felvetésére Párizs (MTI): A francia mi­nisztertanács felhatalmazta Edgar Faure-t, hogy a kor­mány általános politikájáról a nemzetgyűlésben szerda dél­után megkezdődő viták során felvesse a bizalmi kérdést. njsi népnek. A rendőrség sok büntetőt letartóztatott. A legújabb ciprusi esemé­nyekkel egyidőben MacMillan angol külügyminiszter kedden nem sokkal a Zoriü török kül­ügyminiszterrel folytatott tár­gyalásai után Teotokisz görög külügyminiszterrel is eszme­cserét folytatott a ciprusi kér- iésről. A megbeszélések ered­ményeiről nem adtak ki jelen­tést. Genfbe érkeztek a Néniéi Demokratikus Köztársaság kormányának megfigyelői Genf (TASZSZ): A genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezletre október 2ő-én Genfbe érkeztek a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának megfigyelőt. — A megfigyelők küldöttségét Ge­org } Handke külügymimiszté- riumi államtitkár vezeti. Genfbe érkezett az angol külügyminiszter Genf (MTI): Harold Mac­Millan, amgöl külügyminiszter szerdáin délután 17.20 órakor Genfbe érkezett. Dulles Genfbe érkezett Genf (MTI): John Foster Dulles, amerikai külügyminisz­ter szerdán 18.10 órakor Genf­be érkezett. Magyar küldöttség a jugoszláv sebészek kongresszusán Október 27-én kezdődik Bel­grádiban a VIII. jugoszláv se- bés zkong resszus, amelyen a magyar orvostudományt Hedri Endre egyetemi tanár, a Bu­dapesti Orvostudományi Egye­tem I. számú sebészeti klini­kájának vezetője képviseli. Az ENSZ-közgyűlés október 25-i teljes ülése Newyork (TASZSZ) Október 25-én az ENSZ közgyűlés tel­jes ülést tartott, amelyen a bizottságéit által beterjesztett négy határozati javaslatot tár­gyalták meg. Dél-Vietnamban kikiáltották a köztársaságot Az AFP 'hírügynökség szai- goni jelentése közli, hogy Dél-Vietnamban kikiáltották a köztársaságot. A köztársaságot S7.erdám reggel hirdették ki hivatalosan Szaigoniban. Az esőzés megindulása élőt« az v o 11, és a földek [elszik­kadása után az 1 e s z a vetés előrehaladásának legnagyobb akadálya, hogy a kapások nagyrésze még nincs betaka­rítva. Minden termelőszövet­kezet, gépállomás és egyéni gazda érdeke tehát, hogy míg a vetésre alkalmatlan, esős idő tart — letakarítsa azokat a kapásnövényeket, amelyek később a vetést akadályoz­zák. Bár az esőzés itt is igen nagy akadályt jelent — és megakadályozza például mély talajokon a répa kiszedései — egyik legnagyobb területű kapásunk, a kukorica letöré­se az esőzés ellenére is meg­kezdődhet, illetve folytatód­hat. A kukorica már egész megyénk területén beérett és semmi sem indokol.jH a to­vábbi várakozást. Öcsardon, Nagyharsányban és Mágocson | 00 évvel ezelőtt, 1855 ok- tóbeiében született Iván Vlagymúrovias Micsurin. Micsurinról általában úgy emlékeznek meg, mint a ter­mészet nagy átalakítójáról és ez a megjelölés joggal meg is Illeti őt. Hosszú évek kitartó munkájával, az általa előállí­tott gyümölcsfaj fákkal hatal­mas területek arculatát vál­toztatták meg a Szovjetunió­ban. Micsurin azonban nemcsak a szovjet nép büszkesége, hanem az egész emberiségé, mert hi­szen munkássága nagymérték­ben hozzájárult az egyetemes emberi tudomány fejlődéséhez. Micsurin halhatatlan elméleti hagyatéka él az őt követő ku­tatók széles mozgalmában s az a mag, melyet elvetett, az újaibb kutatások eredményei révén hatalmas fává fejlődött. Micsurin szellemi hagyatékát, vagyis tanításának alapelveit a következőkben foglalhatjuk össze: az élőlények környeze­tükkel állandó mozgó, változó, dinamikus egységet alkotnak. Az élőlények fejlődése, tulaj­donságaik kialakulása nem ér­telmezhető annak a környe­zetnek a hatásától függetlenül, amelyben élnek és fejlődnek a jelenben s amelyben az előző nemzedékek éltek és fejlődtek a múltban. Az élő szervezetnek két alapvető tulajdonsába van. Az a termelőszövetkezeti tagok. Keresztespusztán az állami gazdaság dolgozói esőzés köz­tien is törik a kukoricát, és Keresztespusztán vágják a szárat is. A csöveket nem tá­rolhatják a sáros földön, ha­nem a most úgyis kényszerű tétlenségre szorult kocsikkal azonnal a megfelelő fedett tárolóhelyre szállítják. Fel­használják erre a Hoffher, vagy Zetor-vontatta szállító­eszközöket is, amelyek — amennyire lehet, — megköze­lítik a törés helyét. Tény, hogy az esőben, és az esők szüneteiben folyó kuko­ricatörés, nehéz és szokatlan munka, de nem várhatunk napsütéses időkre. A vetés ideje már régen elérkezett és így az esős napokat is keli használnunk a jövő eszten­dei jó búzatermés érdekében arra, hogy amikor felszikkad — teljes erővel vethessünk. ság. A két tulajdonság ellenté­tes, de éppen ezen az ellenté­ten alapszik az élő világ fej­lődése. Ha az élőlények örök­letes alkatát a környezethatá­sok eredményezik, akkor ez az örökletes alkat éppen a kör- nyezethaitáisok irányításával megváltoztatható. Megváltoz­tathatók olyan irányban, mely a társadalom szempontjából kedvezőbb és kívánatosabb. — Az előbbi gondolatmenetből két körülményt kell kiragadni. Az egyik a következetes célra­törés a természeti folyamatok irányítására, a másik körül­mény pedig a célratörésnek a társadalom érdekeivel való összeegyeztetése, sőt alárende­lése. Micsurin személye úgy jele­nik meg előttünk, mint a szo­cialista tudós típusa, akit az élet, a természet folyamataiba való messze előrelátás jellemez s aíki élete egész tevékenységét népének, hazájának, az egész emberiségnek rendeli alá. Ez Micsurin jellemének az a vo­nása, melyben előttünk és if­júságunk előtt méltán a köve­tendő példát mutatja. A micsurihi tanítás harma­dik sarkalatos tétele az élő szervezet egysége. Korának bio lőgiai álláspontjára az volt jel­lemző, hogy az egyébként egy­séges élő szervezetet ketté­választotta. Azt mondták., hogy az élő szervezet két rész­ből áll. Éspedig: a test anyag­cseréjét lebonyolító testi szö­vetekből, továbbá a szaporodás és a szülői tulajdonságok át­adását célzó szövetekből, s a szülői tulajdonságok átadása szempontjából a test anyag­cseréjét lefolytató tesiti szöve­teknek jelentőségük nincs. Ép­pen ezen helytelen elmélet kö­vetkeztében főként a növény- nemesítés bizonyos fokig fej­lődésében zsákutcába jutott. Micsurin az élő szervezet dia­lektikus egységének álláspont­ját hirdette. A gyakorlatban fényesen igazolták Micsurin álláspontjának helyességét. A micsurind biológia követ­kező alaptétele, hogy az élő szervezet fejlődése szakaszos. Szakaszos annyiban, hogy mennyiségi és minőségi vál­tozások sorozata váltja egy­mást a teljes kifejlettség ál­lapotáig. A szervezetben le­játszódó mennyiségi változá­sok általában a szervezetet fel­építő anyagok felhalmozásával jellemezhetők. A minőségi vál­tozások a növekedési pontok osztódó szöveteiben játszódnak le csak meghatározott körül­ményeik, hő- és fényviszonyok fennállása mellett. E külső körülmények elégtelensége ese­tén nem következik be a fetj- lődés egyik, vagy másik sza­kaszán a növény megáll. E té­tel alapján dolgoztok ki tanít­ványai, élükön Liszenkoval, az egyes növények jan-ovizálásá- nak módszerét és állították elő új őszi és tavaszi gabonafélé­ket. p’ranyiibem foglalhatók öez­Ij sze Micsurin tanításának legfőbb alaptételei. De nem is íródnának e sorok Micsurin ha­gyatékának szellemében, ha nem vonatkoztatnánk legalább is nagyvonásokban jelenlegi feladatainkhoz. Azok a határozatok, melyek „ mezőgazdasági termelés fej­lesztésének szükségességét ír­ják elő, lényegében abból a társadalmi szükségletből fa­kadnak, melyet a szocializmus gazdasági alaptörvénye ír elő számunkra. A társadalom ál­landóan növekvő szükségletei­nek kielégítése csak a mező- gazdasági munka nagyobbfokú termelékenységével oldható meg. Mi tehát a tennivaló? E ju­bileumi év alkalmával falun, városon egyaránt az előadások tömegét fogjuk megrendezni. Az állami gazdaságokban es termelőszövetkezetekben eze­ket az előadásokat ki keld sza­kítani abból a sablonos keret­ből, amelyet az önéletrajz és a hibridizálási módszerek is­mertetése jelent. Nekünk most Micsurin munkásságának azo­kat a mélyenszántó gondolatait kell kiemelni, melyek a terme­lés jelenlegi helyzetének javu­lásához vezetnek. E munkában agrár-értelmi­ségünkre nagy feladat vár. — Nemcsak Micsurin gondolatai­nak tolmácsolásában, hanem e gondolatok szellemében, a hibák feltárásában és azok megszüntetésében. Ezeket a gondolatokat tol­mácsolja nekünk Micsurin születésének 100. évfordulója. MAKG1TTAI LÁSZLÓ (Micsurin, Agrártudomá­nyi Egyesület). tójelentések szerint Ciprus szigetén feszült a he’vzet. Ked­den Limaszol városában bom­bát dobtak egy brit katona* őrjáratra. Kedden este Famagusztában több mint hatszázan tüntette1' a kimenési tilalom ellen. A tüntetők felvonultak a város utcáin, angolellenes jelszava­kat hangoztattak és önrendel­kezési jogot követeltek a cíp­Svájc megtagadta a be­utazási engedé’yt az NDK munkáskUldöttségélől Berlin (ADN) A svájci ha­tóságok hétfőn megtagadták a beutazási engedélyt az NDK- ból érkezett 15 főnyi munkás küldöttségtói, amely a genfi külügyminiszteri értekezleten a német munkások álláspont­ját akarta előterjeszteni. A dolgozók tiltakoztak ez ellen az önkényes intézkedés ellen ződést köt egymással. Feszült a helyzet Cipruson (MTI) Hírügynökségi é* sav örök léken ysóg és változékony­Amíg nem vethetünk — törjük le a kukoricát! Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt szerepe a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és kijelentették, hogy nem mondanak le arról a joguk­ról, hogy a német kérdésre vo- naíkazóan hallassák szavukat Genfben. Budapestre érkezett az új angol követ L. A. C. Fry, rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság új magyarországi követe október 26-án. szer­dán Budapestre érkezett. A követ üdvözlésére a pálya udvaron megjelent Marjai Jó­zsef, rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a kül­ügyminisztérium protocole osz­tályának vezetője, továbbá a budapesti angol követség tag­jai C. L. S. Cope ideiglenes ügyvivő vezetésével. Végétért a magyar-ju««- sziáv határjel vegyesblzott- ság 12. ülésszaka. A határjelek felújítására és megjelölésére alakított ma­gyar-jugoszláv vegyesbizottság folyó ho 23—26-ig; tartotta Ba­ján tizenkettedik* rendes ülés­szakát. Az ülésszakon a ve­gyesbizottság megállapodott azon intézkedésekben, amelye­ket a magyar-jugoszláv hatá­ron a határjelek felújítására és megjelölésére- fcányulómun kálatok 1955 év v'égéig történő teljes befejezése érdekében mégtesznek. Ahhoz, hogy világosan las­súk a bolsevikok pártjának szerepét, csupán egy kérdést kell feltennünk: győzhetett volna-e az orosz munkásosz­tály az októberi forradalom­ban következetesen forradal­mi, meg nem alkuvó és a harc­ban tapasztalt párt nélkül? A történelem tényei bizonyítják, hogy erre csak egy válasz le­hetséges: nem! A munkásosz­tály a párt nélkül sem meg­szerezni, sem megtartani nem tudta volna a hatalmat. A párt léte, forradalmi tevékeny sége . szükségszerű előfeltétele volt a győzelemnek. A párt nélkül harcolni — ez annyit jelent, hogy forradalmi cél­kitűzések nélkül, apróra szét­forgácsolt erőkkel, erélyes és következetes vezetés nélkül, végeredményben tehát a győ­zelem reménye nélkül harcol­ni. Csak a párt foghatja szer­vezett egységbe a burzsoá ha­talom megdöntésére készülő proletáriátust, csak a párt szabhat a marxi-lenini tanítá­sok alapján világos célt a tömegek harcának, csak a párt képes elvezetni a munkásosz­tályt a politikai, gazdasági és ideológiai harcok buktatói és zátonyai között a győzelemig. „A proletáriátusnak a hatalom ért folyó harcban nincs más fegyvere, mint a szervezet" — mondotta Lenin. Ezt a fegy­vert jelenti a munkásosztály kezében a párt. Az Oroszországi Komniunis- iltt (bolsevik) Párt Leninnek a forradalmi pártról szóló taní­tásai alapján épült fel. Lenin „Egy lépés előre, két lépés hátra” című művében fejtette ki a párt szervezeti alaptéte­leit. E tételek szerint a párt a' munkásosztály öntudatos él­csapata, olyan szervezett csa­pat, amelyet az akarat egysé­ge, a cselekvés egysége, a fegyelem egysége forraszt egy­be, a munkásosztály legmaga­sabb szervezeti formája, amely valamennyi többi szervezetet vezeti. A párt a munkásosz­tály élcsapata és a munkás- osztály milliós tömegei közötti kapcsolat megtestesülése. Vé­gül: a pártnak a centralizmus elve alapján kell felépülnie, s hogy sorai egységét meg­őrizhesse, egységes proletár­fegyelmet kell megvalósítania. „Ennek a hadseregnek —mon­dotta Lenin a párt szervezeti alaptételeinek lerögzítése után — nem fog majd ellenállni sem az orosz önkényuralom el korhadt hatalma, sem a nem­zetközi tőke korhadozó hatal­ma”. A bolsevikok partin azért vállalhatta a forradalomban az orosz munkásosztály veze­tését, mert a lenini tételeknek megfelelően szervezte sorait, mert a legválságosabb pilla­natokban is egységesen, a helyzetet felismerve, s a kitű­zött célt sohasem feledve állt készen a harcra. A párt mint a munkásosztály öntu­datos élcsapata — szüntelen felvilágosító munkával, a marxizmus tanításainak a cári önkényuralom terrorja ellené­re végzett terjesztésével dol­gozott azon, hogy a munkás- osztály hatalmas tömegeit a maga színvonalára emelje, a munkásokban felébressze és magasra emelje az osztály ön­tudatot. A párt propagandis­tái és agitátorai börtöntől, száműzetéstől, kínzástól meg nem rettenve végezték forra­dalmi munkájukat. Nagy sze­repe volt abban, hogy az 1917 februárja és októbere közti hónapokban a munkások nagy tömegei olyan világosan meg tudták különböztetni a bur­zsoá ellenforradalmi kormány és álforradalmár támogatói politikáját a bolsevik politiká­tól és a szocialista forradalom zászlaja alá sorakoztak. A párt acélos szervezettsége, szilárd egysége volt az alapia annak, hogy az 1917. július 28- án összeült VI. Kongresszus határozatai nyomán ország­szerte mee’kezdődh<'tett a párt szervezetekben a felkészülés a fegyveres felkelésre, s hogy később, amikor Kamenyev és Zinoviev nyilvánosságra hozta a felkelés tervét majd Trockij ki fecsegte a felkelés időpont­ját is, a Központi Bizottság határozatára az eredeti idő­pontnál előbb, gyorsan, hatá­rozottan és erélyesen cseleked­ve a párt vezette forradalmi munkások és katonák megdönt hettók a burzsoá Ideiglenes Kormányt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak ezekben a legválságosabb és legnagyszerűbb napjaiban a párt különösen kitűnt egysé­gével, szervezettségével, a pártszervezetek és párttagság nagyszerű fegyelmével. A párt a munkásosztály legyőz­hetetlen roüamcsapataként járt elöl a harcban, s a forra­dalmi tömegekkel szüntelen kapcsolatban, rájuk támasz­kodva, a tömegek erejével vé­gezte el a nagy történelmi fel­adatot: a burzsoázia hatalmá­nak megdöntését A párt egy­séges és határozott cselekvé­se, a tömegekre gyakorolt ve­zetőereje tette lehetővé, hogy Lenin a munkás és katona­küldöttek szovjetjeinek II. összoroszországi kongresszusán elmondhassa ezeket a szava­kat: „A Kongresszus, a mun­kások, katonák és parasztok óriási többségének akaratára, a munkásoknak és helyőrség­nek Petrográdban győzelme­sen végrehajtott felkelésére támaszkodva, kezébe veszi a hatalmat”. A fegyveres felkelésben ara­tott győzelemmel azoúban még nem értek véget a harcok. A pártnak a győzelem után még jobban össze kellett szednie az erejét, még szervezettebben és egységesebben, még határozot­tabban kellett folytatnia mun­káját, hogy a német imperia­listák és a belső ellenforra­dalmárok ellen egyszerre két fronton harcolva meg is tudja védeni a megszerzett szovjet- hatalmat, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei, harmincnyolcadik évfordulója a bizonyítéka annak, hogy a párt akkor és azután is, az építés éveiben csakúgy, mint a második világháború megpró­báltatásai köze {»ette, megállta a helyét, nemcsak megőrizte a szocialista forradalom víviná nyalt, hanem az egész nép se­gítségével felépítette az első szocialista országot. A bolsevikok pártja volt az eiőkészítje, szervezője, vezető­je a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. Betöltötte mindazokat a feladatokat, ame Ivek a lenini útmutatás sze­rint rá hárultak. Bebizonyítot­ta, hogy öntudatos élcsapata, szilárd szervezettségű, egysé­ges csapata a munkásosztály­nak, amely szüntelenül erősíti kapcsolatait a tömegekkel, s ezzel erősödik maga is. Olyan fegyvernek bizonyult a párt, amely valóban halálos csapást tud mérni az elnyomók és ki­zsákmányolok uralmára, meg tudja teremteni a dolgozók hatalmát, el tudja vezetni a dolgozókat a kommunizmusig. A párt vezetői, Lenin, Sztálin és bolsevik harcostársaik örök időkre szóló érdeme, hogy ezt a pártot életrehlvtáik, s a mun­kásosztály lebírhatatlan fegy­verévé tették, mert csakis ez­zel a fegyverrel hajthatta vég­re az orosz munkásosztály a világtörténelem legnagyobb je­lentőségű forradalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom