Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-16 / 244. szám

DUNÁNTÚLI VILÁGPROLETÄBIAtECiYZfÜtJETEK! A MAI SZAMBÁN: Javul a munka a Cementáruiprxi VáHalai kom lói telepén, (2. o.) — Nyílt levél Magyarország határain kívül tartózkodó honfitársainkhoz, (3. o.) — A népfrontbizottságok adjanak segítsé­get az ötéves politikai és gazdasági feladatok végrehajtásához. (4. o.) — Napról-napra rész­leteiben iß teljesíteni kell a terve*. (4. o.) — ITj saselek Kisjakabfaiván. {5. o.) ARANYA MEGYEI BIIOTT/A'CA'N AK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 244. SZÄM ARA: 5« FILLÉR VASÁRNAP, 1955 OKTOBER 16 Eredményes munkát9 sok sikert elvtársak! Az elmúlt héten befejeződ­tek a propagandisták járási és városi tanfolyamai. Holnap a párttagok és pártonklvüliek ez­rei gyűlnek össze, hogy meg­hallgassák a propagandisták mső előadását, ? ,i politi.-rai is­kolák egy részén meg is vitas­sák azt. Az oktatási év előké­szítési munkái során meggyő­ződtünk arról, hogy a hallga­tók nagy érdeklődéssel várják az oktatási év kezdetét. Politikai iskoláinkban dol­gozó népünk helyzetével, pár­tunk hősi harcaival ismerked­nek a hallgatóik. Múltunk isme rete alapja annak, hogy rnég jobban tudjuk szeretni és be­csülni jelenünket, még lelke­sebben tudjunk küzdeni jö­vőnkért, még szilárdabb egy­ségben sorakozzunk fel pár­tunk mögé. Múltunkkal foglal­kozni szép és hasznos dolog. Szép, mert a maguttk és elő­deink történetét, sorsát ismer­jük meg, hasznos, mert a múlt megismerése tanulságokat je­lent jelenünk ós jövőnk alakí­tásához. Az első világháború nehéz évei, a dicsőséges Ta­nácsköztársaság néhány hó­napja, a fasiszta Horthy-rend- szer keserves émlékei élnek még bennünk, jól esik elbeszél­getni ezekről a kérdésekről, melyek az első foglalkozáso­kon kerülnek sorra. Áronban, bár jórészben ismert esemé­nyekről lesz szó, nem mindig láttuk, vagy nem helyesen lát­tuk az események okait, ösz- szefüggéseit, nem ismertük eléggé pártunk harcát, mely olyan mártírok vérével pecsé­telte meg dolgozó népünk igaz ügyének szolgálatát, mint töb­bek között Sallai, Fürst és Sehönherz elvtársak. Az ö éle­tükből példát, erőt, lelkesedést meríthetünk mindennapi helyt" állásunkhoz. Ebből fakad a politikai iskolák iránti érdeklő­dés. A marxizmus-leolrv'zmus alapjai tanfolyamok újabb te­rületekre vezetnek el bennün­ket. Az emberiség történeté­nek igazi mozgatóerőível is­merkednek meg hallgatóink az első foglalkozásokon. A tudo­mányos szocializmus megérté­séhez szükséges alapfogalma­kat, legfőbb törvényeket vitat­ják meg. Meg kell monda­tnunk: e szép és igen jelentős anyag feldolgozása, megértése nagy erőfeszítést kíván. De ez az erőfeszítés meghozza gyü­mölcsét. Az anyag ismerete le­hetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági, társadalmi és po­litikai élet bonyolult kérdései­ben eligazodjunk, helyesen ma gyarázzuk az egyes jelensége­ket, megértsük azokat és cse­lekvésünkkel, magatartásunk- *al, tudatosan, meggyőződéssel szolgáljuk dolgozó népünk fel- emelkedésének ügyet. A tan­folyamon szerzett tudás fegy- ver a kezünkben a téves, sok esetben ellenséges nézetekkel vezérfonal a hatá­rozott, eredményes cselekvés­A tanfolyamok anyaga tanul l*lent«sége, a hallgatok széleskörű érdeklő­dése. pártunk bizalma kötelezi propagandistáinkat arra, hogy az oktatás első napjától az eredményes befejezésig alapos felkészüléssel, lelkesen a leg­jobb módszerek alkalmazásá­val vezessék hallgatóinkat a marxizmus-lenlnizmus tanítá­sainak egyre mélyebb megis­merése felé. Különösen fontosak az első foglalkozások. Elsősorban azért, mert az első hatások komoly mértékben hatnak a tanfolya­mok későbbi munkájára. Ha az első foglalkozáson még jobban megszeretik hallgatóink az anyagot, ha azt tapasztalják, hogy tudásuk gyarapodott, ha megszokják a pontos megjele­nést — akkor jobban megy a munka. Éppen ezért szükséges, hogy alapszervezeteink titká­rai, vezetőségei és a propagan­disták mindent kövessenek el, hogy az első foglalkozáson a hallgatók mind megjelenje­nek, az első előadás színvona­las, magyarázó jellegű, példák­ban bővelkedő, érdekes előadás legyen. Rendkívü' fontos az alapfo­galmak pontos, világos megha­tározása, megtanulása. A pro­pagandisták szemináriumain bizony előfordult, hogy vissza kellett térni a termelőerők, tér melési viszonyok, termelőesz­közök fogalmának megbeszélé­sére, mert nem tudtunk ezek nélkül előrehaladni. Aki nem tudja pontosan az áru fogal­mát, sajátosságait, nem tudja majd megérteni a tőké.® 'kizsák mányolás lényegét sem. A főbb törvényszerűségeket sok­oldalúan magyaráz iák propa­gandistáink. Nem elegendő an­nak megállapítása, hogy a ter­melőerők és termelési viszo­nyok kötelező összhangja alap­vető törvény. Rendkívül fon­tos az állandóan felbukkanó „miért“?-ekre adandó válasz. Az alapfogalmak világos tisztázása, a lényeges összefüg­gések sokoldalú megmagyará­zása, példákkal való alátá­masztása a propagandisták igen jó felkészülését feltétele­zi. A jó munka elengedhetetlen feltétele az is, hogy a hallga­tók tevékenyen vegyenek részt a vitában. Ehhez elsősorban az anyag áttanulmányozása szükséges, másodszor pedig az. hogy a hallgatók kérdéseiket, véleményüket mondják is el a szemináriumokon. A propagandistákkal és hall­gatókkal való foglalkozás le­gyen alapszervezeteink és pártbizottságaink egyik főfel­adata az oktatási év folyamán. Ellenőrizzék, hogy a propagan­dista megkezdte-e tanulását a második témakör anyagából, segítsék helyi példák és kiegé­szítő anyagok biztosításával, számoltassák be rendszeresen a, szeminárium munkájáról. Beszélgessenek el a hallgatók­kal, buzdítsák őket a jó fel­készülésre és pontos megjele­nésre, hallgassák meg vélemé­nyeiket, kívánságaikat, segít­sék helyes tanulási módszerük kialakítását. A taggyűléseken kerüljön szóba minden alka­lommal — ha nem is önálló napirendi pontként — a párt­oktatás kérdése is. A pártoktatássa), a propa­gandistákkal és hallgatókkal való foglalkozás szép eredmé- nveket hoz. A feladatok meg­oldása, a párttagok és párton- kívüliek állásfoglalása, tevé­kenysége, magatartása nem kis mértékben függ elméleti kép­zettségüktől. Párttagságunk el­méleti képzettségének javulása érezteti hatását a munka ter­melékenysége emelkedése, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, az állampolgári kö­telesség teljesítése a munka­verseny gazdasági és társadal­mi életünk minden területén. Az 1955—56-os oktatási év kezdetén üdvözöljük megyénk propagandistáit és hallgatóit. Kívánjuk, hogy kommunisták- noz méltó szorgalommal, pél­damutatással járjanak élen a tudományos szocializmus taní­tásainak elsajátításában. Jó munkájukkal, elmé’eti tudá­suk fejlesztésével, öntudatuk erősödésével, harcos, kommu- nista magatartásukkal harcol­janak propagandistáink és hall­gatóink az 1SS5—56-ot párt- oJrlátási év *üá«réért, Népünk kenyeréért! Gyorsítsuk meg a betakarítást, minden erőt a szántás-vetésre ! Isméit megjavult az idő. En­nek efllecTiére mégsem olyan moogailmas a határ, mint ilyen kor az őszi munkáik dandárjá­ban lenni szokott. Megyerik na­gyon elmaradt a tetakarítás- ban, szánitágbain-veitédbeai, pe­dig csak albten az esetben saá- mätfoflituinik hő termésre, te pa­rasztságunk időben és jói mag munkált földibe veti el az őszi kalászosaikat: búzát, ampát, ro­zsát. Ma 16-a vám, lit az ideje, hogy mindem erőt mozgósítva bízásátsuk a munkáik meggyor­sításáé. Falusi pártszervezete - inlk, a kommunistáik, tanácsta­gok és vezetők, gépóiilcmásnk igazgatói és tsz-eämcficeimÄc úgy saarvezziék a murikéit, hogy mi­ned cüűbb pótcfflhaseuik teróana- dásuritet Az október 16-i értékelés s» rím* az őszi vetésben a járásiak sanrendje a követfcw.őtoéppein atókuSt: tervtelj.: elnök inezög. o. r. 1. pécsváradi járás 20.2 Sziebert József Praísánger K. 2. mohácsi járás 16.4 Takács József Balogh István 3. sellyei járás 14.7 Földvári János Márton Lajos 4. szigetvári járás 12.7 Pekarek Géza-l >"5 i I 5. villányi járás 10.5 Sárkány F.-né mb. elnök Hegedűs Vince 6. siklósi járás 8.5 Lapos Sándor Hőgyc Dezső 7. pécsi járás 8.­G. Nagy Zs. Bencze János 8. sásdi járás 7.6 Vadon Antal Szilvás! Imre A teivnielösziwettoezebeik a pécsváradi járásiban 40 a szi­getvári járásban 3ö, a viitlányi­bam 18.7, a sásaiban pedig 18.6 százalékra, telj esi lottók őszi ve­tési tervüket. Az őszi munka két hőse a pécsváradi gépállomásról! A Zrínyi termelőcsoportból új termelőszövetkezet alakul Lippón (Tel efon je teltté») Az új petrel és tw*s vilttuayi jjrasóeii tenneUkwoportek pél­dájára » lippói XeSnyl Termelő- csoport tagjai íz ura az elha­tározásra jutattak, hogy mező­gazdasági termei ősz «vetkezetté alakulnak át- Etetekről szőni hatra virradóra. Csizmadia Já­nos párttitkár kezdeményezé­sére 11 család 20 tagja mon­dotta ki, hogy az új gazdasági éve* már mind mezőgazdasági termelőszövetkezet kezdik meg. Szőosi Jánosék, Izsák Gyula ■ ék, Szabó Dóvidék, Besxtró La- josék, Göndör Jánosék, Sülé .Tóftsefék. Kovács Alajosok, Ur­ge Gáborét, Tóth József ék. Csizmadia Jánosok és Szemrtö Lajosék 7* bold fSdet vittek be ax új közös gazdaságba, de elhatározták, hogy mind a 146 hold egybetagosUwtt földre igényt tartanak. ­,Nem maradunk szégyenben“ Sásdi járási tudósítónk je lenti: WESZ JÓZSEF Fiatal zetonezetö, a gépállo­más kiváló dolgozója. Éves tervét október 10-ig 210 száza­lékra teljesítette. Jelenleg az 1057. évi tavaszi tervén dolgo­zik. Megfogadta, hogy még eb- bea az évben befejezi az 1957. évi tervét is. Szeptemberben l 726 forintot és 270 kiló búzát keresett. i ZOMBÁR JÓZSEF A gépállomás kiváló dolgozója, yártcsoportvezető. Éves tervét október 10-ig 148.5 százalékra teljesítette. Az ő jó munkája is nagyban hozzájárult, hogy a brigádjuk a megyében harma­dik. A geiénycsi termelőszövetkezet tagjai teljes erővel vég­zik az őszi betakarítást. A képen a burgonyaszedők egyik csoportja, örömmel állapítják meg: jó termésük volt, és hogy jövőre is ilyen, vagy jobb termésük legyen, az. őszi munkák gyors elvégzésétől függ. A Megyei Begyűjtési Hivatni jelenti' A kukorica értékesítési sz.er- zddésfloötéadk állása október 13-i állapot szerint] 1. villányi járás 102.7 százalék 2. szágeí- vári 101.6, 3. siklósi 82, 4. sely- lyed 75.7, 5. gásdi 67.3, 6. mohá­csi 5121, 7. pécsi 35, 8. pócsvá- radii járás 30 százalékkal A siikf.ósi járásban edaig 22 község teljesítette 100 százalék­ra, Illetve 100 ssázalék főiéit a kukorica értékesítési saeraő- désesi tervét. Diósviszlón a Petőtől Tsz tag­jai már több, marit 50 mázsa kukoricára kötött értékesítésii Si'C’Vődést. Essek között legjob­bak: Anitái Pál, Petowics Sán­dor, Gyenea József, 10—10 má- •zsa után egyéniként 1 200 forin­tot vettek fel előílogkéippen. — Kövessék példájukat & többi termeflAszövetkezeti tagok is. Eljárást Indítottak Sólyom' József kulálk. Szabó György notórius hátralékos, Gyainó Sándor FMSZ-ailikaimazott és Gyanú János diiósviszüóá lako­sok ellen, mert bejetentós nél­kül törtéit a kukoricát, napra­forgót, szedték lei a burgo-' nyát KAPOSSZEKCSÖ: A kaposszeiltcsői Táncsics Terméjőszövetüoeziet befejezte a burgonyaszeoést. A tsz holdan­ként 150 mázsa burgonyát ter­meit. Büszkék vagyunk erre az eredményre. GÖDKEK ERESZTEK: A gödcnekísreszituri József Attila Termeflőezöveitikezetibe Ismét hét család, tizenhét tag összesen 78 hold fölödéi lépett be. VAJDA JÓZSEF Sakezec fieuttie ötletek Kevesen tucfák, hogy a sajt- gyártást a Baranya megyei üzemek szinte már teljesen gé­pesítették. Még egy fontos mozzanat hiányzott csak: a megalvadt tejtömeget meg kell aprítani, s ezt eddig kéz­zel végezték. Persze kézi mun­kával nem lehetett olyan meg felelő formákat kapni, mint kellett volna s így a sajt so lett egyenletes állományú Most Kéméndi János, a vé- méndi sajtüzem vezetője egv olyan berendezést készített amit rászerelnek a kádra s a készülék motor-meghajtással végzi e! a megolvadt tej ap­rítását. így csökken a kazein­éi zsírveszteség, egyenleteseb­bek a kockák, tehát lényege­sen javul a sajt minősége. De jelentős a pénzmegtakarítás is, az előkalkuláció szerint több mint évi SS ezer forint. Horváth József és Markő Ferenc nem eszkábáltak Össze nagy gépi berendezést évi 30 ezer forintot jelentő újítá­sukhoz, csak egy kis pípasee- rű csövet készítettek, s mostan tói kezdve a Bőrgyárban eme’ a „pipával“ fejtik le az áztató oldatot. Eddig minden egyes bőrdarabot külön-külöm kivet­tek. Hosszú ideig tartott, míg a többszáz darab bőr kskerött a 14 hatalmas hordóból Te­mérdek munka szabadult így fel s természetesen jelentős munkabér is megmarad, az áztató oldatot pedig még egy­szer fel tucl.ák használni. Az Agrária Keményítőgyár művezetői a főmérnök vezeté­sével érdekes kísérletet foly­tatnak. Rájöttek arra, hogy kél szer is fel lehet használni a keményítőlevet. Eddig ha egy­szer leülepedett, mellékter­mékként állami gazdaságok­nak adták el. Most ezt újra visszavezetik a csatornákba s másodszor is hagyják leüle­pedni. így jelentősen megnő keményítő-termelésük. A kísér letek csak egy-két napja foly­nak, így számadatokat még nem tudnak kiWitatni. Drótnélküli adó-vevő beren­dezéseket kellene beállítaná a bányákban a kas javításoknál, az egymással «aembeigyekvő elővájásoknftl és sok más he­lyen. Nem először gondolkoz­nak már rajta a Komlói Trösztnél, de most Lázár Vil­mos és Hegybíró Béla műsza­kiak nagyon szorgalmazzák. Kísérleteket is végeztek már. A készüléket 1900 méteren be­lőtt — még omlás esetén is — rendficívül tisztán és érthetően lehet hallaná. Teleppel mű­ködne. A technikai előrehala­dás egy nagy lépcsőjét jelen­tené ez a bányamunkában. A csere-kocsi módszer nem a , 14-as Autójavító Vállalat ta­lálmánya. ők is úgy hallottak ró!«, de becsületükre váljon, hogy be is vezették. A lényege az, hogy annak a vállalatnak, amelyik egy gépkocsit ad át javításra, rendelkezésére bocsa t anak egy teljesen jó, másik gépkocsit. így a szállító válla­latoknak nincs kiesésük s ter­vüket is 'könnyen tudják tet- j ess térni. A külföldi gyárak 10 ezer kilogrammos törőterhelésü ES 3-as távvezetéki tányérszigete­lőket tudnak előállítani. A pé­csi porcelángyárban eddig csak 7 ezer kilogramm terhe lést bírtak a] a készítmények. Szalóki Béla és három társa most egy olyan újítást adott be, amivel a magyar gyárt­mány is eléri a külföldi tányér szigetelők törőterhelési érté­két. Anyag se kell hozzá, csu­pán a sapka-csap s a szigetelő test alakjának megváltoztatá­sával érték el ezt az ered- ménvt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom